(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Izabella királyné, 1519-1559"

PURCHASED FOR THE 

UN1VERSITY OF TORONTO L1BRARY 

FROM THE 

CANADA COUNCIL SPECIAL GRANT 

FOR 



NTERNAT I ON'AL RELAT I ONS 



Digitized by the Internet Archive 
in 2013 



http://archive.org/details/izabellakirlyn1500vere 



MAGYAR 



• • r 



TÖRTÉNETI ÉLETRAJZOK 



A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 



ES 



A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT MEGBÍZÁSÁBÓL 



.SZERKESZTI 



SCHÖNHERR GYULA 



BUDAPEST 

AZ ATHENAEUM R.-TÁRSULAT KÖNYVNYOMDÁJA 

1901 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



1619— 15S9 



I RTA 



D R VERESS ENDRE 



BUDAPEST 

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADÁSA 

1901 





So*J6clCe>K~ 





2. LENGYELORSZÁG, IZABELLA ES MAGYARORSZÁG CZIMERE. 



BEVEZETÉS. 



...... ' — — 


^ 


hIü 


Cr*^S 




m 


w 




w% 








is 




V/.J ,',', , vrs 


téá 



LT negyven évet. Húszat mint leány és kényez- 
tetett herczegnő otthon Lengyelországban, húszat 
mint királyné (néhány évi megszakítással) Magyar- 
országon. Életének első fele csupa fény és öröm, 
boldogság és remény; a második, telve búval- 
bajjal, csalódással, szomorúsággal. S e kettőnek mesgyéjén csupán 
vékonyka barázda jelzi asszonyi életének boldogabb részét, mely 
oly igen rövid ideig tartott. 

Fiatal fővel, a leánykor virágában vált utolsó vérbeli koronás 
királyunk feleségévé. A nép és a nemzet rajongva fogadta s 
koronázta meg Szent-István koronájával, mely más királyné 
homlokát a székesfejérvári ősi koronázó városban utána többé 
nem érinté. Személyét azzal a tisztelettel és aggodalommal kör- 
nyezték, melylyel — a polgári életben is — egy kihalóban lévő 
család veszi körül az anyát. Gyöngédség kísérte minden léptét. 
Midőn áldott állapotban egy ízben rosszul lett a budai Mátyás- 
templomban, a nép és nemesség ujjongva kiáltozta : Adja Isten, 
hogy legyen magyar hazánknak magyar királyfia ! S a Minden- 
ható meghallgatta a nemzet fohászát, de a szegény ifjú királyné 
két hét alatt vált anyává és özvegygyé ! 



BEVEZETÉS 



Elmúltak azok a fényes napok, melyekkel Szapolyai János 
király oldalán, olaszos udvarával még egyszer és utoljára vissza- 
varázsolta kicsiben Mátyás király korát a budai és visegrádi palotá- 
ban, melyeknek pompája és ragyogása alig halványult valamit 
a lepergett ötven esztendő alatt. Még a Corvina-könyvtár is 
meg volt, néhány száz kötettel ' és Izabella könyves almáriumá- 
val, telve latin és olasz, német és lengyel könyvekkel, melyeket 
gyűjtött vagy íróiktól ajánlva kapott. A krakói királyi palotá- 
ban, a lengyel renaissance fénykorában gondos nevelésben része- 
sült. Magyarország királynéi közül egyetlen elődje sem volt 
olyan müveit, tanúit és felvilágosodott mint ő, a ki Szent-Ágos- 
ton munkáit olvassa, írókat segélyez müveik kiadásában s akkor, 
midőn Európa-szerte megindul az ellenreformáczió, Erdélyben 
privilégiumot ad egy buzgó lutheránus papnak az első magyar 
biblia nyomatására. 

Négy nyelven, sőt valószínűen magyarul is beszélt, kettőn 
írt, még pedig úgy, miként kortársai közül egyetlen-egy királyné 
sem, még a franczia műveltségű Mária özvegy magyar királynét 
sem véve ki a sorból. Egynek sem maradt fenn annyi levele, 
stílus, tartalom és gondosság tekintetében pedig egyiké sem 
vetekedhetik Izabella leveleivel. Csak úgy duzzadnak azok az 
élettől és szenvedélytől, a királyné lelki és kedélyállapota szerint, 
a minek visszatükrözői. Az igaz, hogy nem mindig hü vissza- 
tükrözöl, mert korán eltanulta olasz anyjától az ámítás mester- 
ségét, melyet később csalódásai, Martinuzzi példája s a bécsi 
udvari politika kétszínűsége valósággal művészetté fejlesztett 
benne. A gyanakodás és bosszúvágy érzetét is környezete kelté 
fel lelkében, ellenszenvessé pedig (élete utolsó éveiben) udvarának 
kiváltságolt lengyel alakjai tették. 

1 Ezt annak alapján állítjuk, hogy még másfél század múlva, Buda visszavívásakor 
is mintegy 800 írott és nyomtatott könyvet talált Marsigli Alajos Ferdinánd gróf a vár- 
palotában. Ebből 300 kötetet Bécsbe küldtek, 114 kézírati mű jegyzékét pedig a bolognai 
egyetemi könyvtárban őrzött iratai 85. kötetéből oCatalogus librorum in arcé Budensi 
repertorum anno i686» czímen kiadta dr. Ludovico Frati: Rivista delle biblioteche, 
rv. évf. (Firenze, 1892.) 13—16. 1. 



BEVEZETÉS 5 

Második természetévé vált így a színészieskedés, vegyülve 
a finomult furfang ama nemével, mely az embereket észrevétlen 
megragadja, elkötelezi és sokszor lefegyverzi. Hanem e mellett 
kíméletlenségig szókimondó volt, mint anyja. Szeretett kijelen- 
tésekben beszélni, tele éles megjegyzésekkel, szép hasonlatokkal és 
találó példabeszédekkel ; az emberek felfogására és eszére bízva : 
megítélni, mi igaz abban, a mit ír vagy mond. Korának igazi gyer- 
meke, a ki ép oly kevéssé nélkülözhette a színlelés fegyvereit, mint 
tanácsosai vagy szomszédjai, a kik birodalma, fiának öröksége 
fölött versengtek. 

Nehéz, válságos időben jutott árvaságra csecsemő-fiával, kinek 
életét féltette. Az övé miatt is aggódtak szülői, a lengyel királyi 
pár, kiknek folytonos ösztönzésére kész volt lemondani a koro- 
náról és országrészéről, Ferdinánd magyar király javára, a ki 
azokhoz a váradi békeszerződés erején tartott jogot. Még férfi- 
nak is nagy feladat lett volna ily körülmények : a német és a 
török birodalom hatalmi versengése közt jól megülni a trónt, 
melyre János Zsigmondot a nemzet egy része fölemelte. Csoda-e, 
ha Izabella, mint a legtöbb nő, gyönge, kishitű és erélytelen — 
egy Fráter György, a mindenható, eszes gyám oldalán. A sze- 
gény királyné csak egyet látott s egytől rettegett éjjel-nappali 
töprengésében : hogy az ország és vele maga is a török hatal- 
mába jut. Vallásos lelke fellázadt annak gondolatára, hogy a 
pogány támogatásával tartsa fenn saját és fia uralmát. De az 
események árja, melylyel nem birt, összecsapott fölötte. Betelje- 
sedett, a mitől aggódott, és Magyarország fővárosából Erdélybe 
kellé mennie, melyet fia Szulejmán szultán kegyéből kapott. 

Izabella új életet kezdett Erdélyben, mely most leválva az 
anyaország testéről, a viszonyok kényszerítő hatása alatt önálló 
fejedelemséggé alakúit. Királynéi czímével külön udvara volt, 
melyben felkeresték alattvalói, szülői és mások követei, főurak 
és nemesasszonyok, ha valami országgyűlés alkalmából megélén- 
kült a gyulafej érvári palota s egy-egy farsangi vagy lakodalmi 
ünnepélyre behívta őket a királynéasszony. Láttak is olyan fényt, 



BEVEZETÉS 



a milyenről addig a maguk egyszerű udvarházaiban élő erdé- 
lyieknek fogalmuk sem lehetett. Mert Izabella pompakedvelő, 
költekező volt. Az udvara költségére megszavazott havi ezer 
forint (mai pénzértékünk szerint legalább tizenöt-húszszorosa) neki 
oly csekély összeg, melyet alig érdemes elfogadni. Nélkülözni 
nem is tudott, mint nagyúri nők nem tudnak ; hisz szótlanul tűrni 
és szenvedni nagyon ritka lelkek tulajdona. Sok örömöt és bána- 
tot, jó és rossz napot élt át Izabella azalatt a tíz év alatt, melyet 
ezentúl Erdélyben töltött. S midőn a sors kereke újra fordult és 
át kellett adnia a szent koronát a római királynak, sírva írta 
alá az oklevelet, melyben országáról lemond. Nem koronáját 
sajnálta, hanem szépen fejlődő kis fia jövőjeért fájt a lelke. Azt 
tapasztalta s látta egy évtizeden át, hogy a török nem is éppen 
olyan rossz patrónus, a milyennek Buda átadásakor képzelte. 
Hisz nem bántja az országot, a vallást, az intézményeket, s nem 
avatkozik a belső ügyekbe, melyek mind nyugodtan fejlődhetnek 
alatta. Mindössze néhány ezer arany évi adót kíván támogatá- 
sáért, a minek fizetésétől úgy hallá, még a császár, a római 
s a legkeresztyénibb (franczia) király sem borzad vissza. Sőt a 
szultán meg is segíté szükségében a gyűlölt György barát ellen, 
a ki nagyravágyásból és félelemből, nehogy a török hatalmába 
kerüljön, Erdélyországot a német kezére juttatta. 

így akarta a sors, mondta búcsúzáskor Izabella, bízván a 
jövőben. S az események neki, az ő tiltakozásának adtak igazat. 
A következés nagyon hamar megmutatta, mennyire túlzott volt 
a barát aggodalma és milyen önös a cselekedete. Hisz a bosszús 
török elragadta Ferdinándtól az egész Dél-Magyarországot, de 
megállott Erdély szélén, és nem bántotta, s azért Magyar- és 
Erdélyország egyesülése, a mit politikájával czélzott, még sem 
történt meg. O maga tragikus halálával áldozatává lett annak 
a hatalomnak, mely benne is csak eszközt látott, a mint áldo- 
zatává lett maga az ország, melyet inség és nyomorúság szélére 
juttatott. A csalódás érzetével szállt sírba György barát és 
keservesen csalódtak az erdélyi rendek is. Örök dicsősége 



BEVEZETÉS 7 

hazaszeretetüknek, hogy öt évi szenvedés után visszahozták 
János király Oppelnbe és lengyel földre kibujdosott fiát, és örök 
hála Izabella királyné iránt, hogy ezéltudatos diplomácziai műkö- 
désével az erdélyi nemzeti párt szándékát megvalósítá. Egyaránt 
sarkalta reá : hatalomvágy, sértett büszkeség, fia iránti köteles- 
ségének érzete s veleszületett női hiúság, miknek összejátszása 
nélkül ki tudja, mikor alakúit volna ki az erdélyi nemzeti állam, 
hogy védőbástyájává legyen ezentúl azoknak a túlkapásoknak, 
melyek Magyarországon nem engedték soha megvalósulni a 
nemzetállamot és magyar életet, miként az Erdély szűk határai 
között kifejlődött ! 

Izabella életét egészen a köznek, államügyeknek és fiának 
szentelte, kivel ezentúl a kormányzás terhét is megosztotta és 
sokszor együttesen jegyzett. Természettől kegyes, jószívű, val- 
lásos jámbor nő, a ki, ha csak nem betegeskedett, soha el nem 
múlasztá a reggeli misét, mire már gyermekkorában megszoktat- 
ták járni. Buzgón megtartá a szent ünnepeket és böjtöt, s boldog 
volt, ha alamizsnát oszthatott. Buda ostromakor még az ellenség 
foglyait is megsiratta, midőn arról értesült, hogy rosszul bán- 
nak velük, Erdélyben pedig szeretet- és kórházakat alapít vagy 
segélyez. Megjelenése és fellépése országgyűléseken s a tanács- 
ban fejedelmi volt, szépsége feltűnő, tiszta, szónokias beszéde 
lefegyverző. A mit erővel és törvénynyel nem tudott megvaló- 
sítani, szívjóságával s lekötelező nyájasságával érte el. Meggyő- 
ződésére nézve türelmes, felvilágosodott. Alatta, az ájtatos katho- 
likus királyné idejében válik Erdély protestánssá. Egyformán él 
katholikusok és újhitűek tanácsával, s illő temetésben részesíti a 
lutheránussá lett Petrovics Pétert s még előbb Batthyány Orbánt, 
kinek testét régi ellensége, a türelmetlen és nyers «barát» szemét- 
dombra hányatta. 

Ismerte a puskaporszagot is, és gyenge idegeinek az ágyú- 
lövések zaja sem ártott meg. Két várostromot állott ki, egyet 
folytatott sikeresen. Hát a szívéhez intézett ostromoknak tudott-e 
mindig ellentállni ? Kortársai közül hány merte volna érette tűzbe 



BEVEZETÉS 



tenni kezét? Ki láthat a vesékbe? Minden kort a maga szem- 
üvegén át vizsgáljunk, állandó tekintettel a környezet, a «milieu» 
alakjaira. Másfelöl, gondoljuk meg, hányszor csal a látszat? 
S ne feledjük, hogy a ki női becsületét megrágalmazta, az 
elkeseredett tollú, sokszor elfogult «udvari» Forgách Ferencz 
püspök, 1 a szigorú életű lelki atya, a ki azt sem tudja meg- 
bocsátani a királynénak, hogy jóízűen szeretett tánczolni, s hogy 
még télen is jeges bort ivott ! Es hol az a szép asszony, a ki 
a pletykákat és meséket el tudná kerülni ! Tény, hogy szeretett 
jól élni s kedvelte a mulatságot és farsangi bohóságokat, a 
mikhez leánykorában a fényes krakói udvarban szokott, s hogy 
jól érezte magát férfiak és deli vitézek körében, melybe sorsa 
kora-özvegyen vetette. De van-e ifjú nő a világon, a ki megvetné 
az ily társaságot s a kinek ne hízelegne gyöngédség és hódolat, 
melylyel körülrajongják? A beczéztetést és udvarlást úgy szólva 
meg is kívánta : élénk természete és a kor még mindig lovagias 
szelleme. Hanem a tolakodót távol tudta magától tartani, s midőn 
a csél-csap Bebek Ferencz egy magafeledt pillanatában legyes- 
kedni merészelt a királyné körül, a ki őt ezért udvarából kiuta- 
sítá, haláláig rajta maradt a magyarok gúnyverse : Fuss parázna 
Bebek, Mert nem szerettelek. 2 

Szerették is alattvalói Izabellát, kivált a mig udvarában túl- 
súlyra nem jutottak az idegenek : lengyelek és olaszok, a kiket 
Erdély földjéhez semmi kötelék nem fűzött, s azt csak erszényük 
megtöltésére tartották jónak. A királyné szenvedései és csalódásai 
részvétet keltett az erdélyiekben, s ügyes-bajos dolgaikban mindig 
orvoslást vagy vigaszt nyertek nála, ha hozzá fordultak. Pedig 
makacs, akaratos asszony volt, sokszor még erőszakos is, bár 
gyakran befolyásolható, ha jó egészségben és kedvében környé- 
kezték meg. 

i O írja róla halálakor «Magyar histo- 2 Egykorú erdélyi szász krónikás fel- 

riája» (Pest, 1866.) 187. lapján e szavakat : jegyzése 1558-ból, az « Album Oltardianum « 

Praeter alios cum Ligenza Polono tenerrime 24. 1. (Kiadta 1860-ban Trauschenfels :. 

convixit — de a «többieket» nem tudja fel- Deutsche Fundgruben zur Geschichte 

sorolni ! Siebenbürgens.) 



BEVEZETÉS 9 

Porai rég elvegyültek a magyar föld porával, de nevét s 
némely «dícséretes cselekedetit)) még a xvn-ik században is emle- 
gették az erdélyi országgyűléseken. 1 És emléke megérdemli a 
kegyeletet, nemcsak mert János király felesége, hanem mivel 
történeti szereplése bizonyos tekintetben új irányt adott állami 
életünknek. Azzal a húsz évvel, melyet történelmünkben számára 
a Végzet kijelölt, gátat vetett az idegen érzelmű s a nemzeti 
nyelv és aspirácziók iránt érzéketlen bécsi udvar törekvéseinek; 
akár tulajdonítsuk ezt az érdemet Izabellának, akár magyar 
udvarának, mely fogékonysággal az új eszmék iránt, Erdélyt 
az önállóság s a haladás ösvényére terelte. 

Elete kész történelem: epizódok, kalandok, drámai jelenetek és 
beszédes képek egész lánczolata. Ezért ragadta meg életpályája 
napjainkban, az újjáébredés éveiben, íróink, tudtommal Arany 
János, 2 báró Kemény Zsigmond 5 és Jókai Mór 4 lelkét, festő- 
művészeink: Madarász Viktor, 5 Than Mór 6 és Wagner Sándor 7 
figyelmét, meg «Emilia» érdeklődését, 8 s innen az érdekes jelen- 
ség, hogy már kortársai közül Barbaro Dániel velenczei histo- 
rikus történeti drámát írt róla. 9 

Nem volt s nem lehetett angyal — hisz a xvi-ik században 



■ Neve felhangzott az 1588-iki meggyesi detije gr. Batthyányi Elemér birtokában, 

országgyűlésen (Erdélyi országgyűlési em- Közölte az Athenaeum-féle Magyar nemzet 

lékek, 111. k. 238—9. 1.) és az 1610-iki besz- története, v. k. 305. 1. 

terczei gyűlésen (ugyanott, vi. k. 171. L), 7 Wagner képe : Izabella királyné az 

midőn a jezsuiták kiűzetéséről tárgyaltak. országtól búcsút vesz. Eredetije a M. Tud. 

2 Arany «Török Bálintn ez. költeményé- Akadémia birtokában. Közölve színes mel- 
ben ír róla 1853-ban. lékletként ugyanott az v. kötet czímképeül 

3 Kemény a «Zord idö»-ben tárgyalja és fekete nyomással az Országos Képző- 
(I. kiadása 1858-ból) s olzabella királyné és művészeti Társulat mülapjáról Szalay-Baróti 
a remete» ez. regénytöredékében: Összes id. műve 78. 1. Egykorú kőrajzban az «Ország 
művei v. kötetében. tükrén 1864. évf. 3. 1. 

4 Jókai «Frater György»-ében foglalko- 8 Emília a oCsaládi kör» 1860-iki 1. évf. 
zik személyével ; első kiadása 1893-ból. 57 — 8. lapján, Izabella búcsúját feltüntető 

5 Madarász képe : Izabella királyné fo- körajzzal, és a oMagyar nők évkönyven 
gadja Szulejmán követét. Közölte Szalay- 1861-iki 1. évf. 36. lapján képmagyarázat a 
Baróti : A magyar nemzet története, 111. k naptári rész májusi lapja élén közölt fa- 
64. 1. és az «Ország-Világn, 1900. évf. metszethez, mely Izabellát fiával együtt 
952. 1. ábrázolja. 

6 Than festménye : György barát Iza- 9 Másolatban a Magyar Tud. Akadémia 
bella királynét lemondásra kényszeríti. Ere- Történelmi bizottságának gyűjteményében. 

Magyar Tört. Életr. 1901. 2 



JO BEVEZETÉS 

oly ritkák az angyalok - de húsból, vérből való igazi asszony, 
a nemesebb és jobb fajtájából, a milyeneket a renaissance kora 
nevelt. Asszony és királyné, a ki méltósággal viselte nehéz 
koronáját, hitvesi szeretetével bearanyozta egy beteges öreg 
király utolsó napjait, maga emlőin, önös gyöngédséggel nevelte 
fel fiát, a nemzet reményét. Érzékeny lelkű kényes asszony, a ki 
mindenért kész sírni, és «nincs ahhoz szokva, hogy neki olyan 
alacsony emberek parancsoljanak)), mint a boroszlói püspök volt, 
midőn Oppelnben élt. Változékony kedélyű, ábrándos teremtés, 
a ki megszokottságból és szeszélyből elégedetlennek érezte magát 
Magyarországon s midőn átlépte határát, minden követ meg- 
mozgatott, hogy ismét visszajöhessen. Természettől heves, türel- 
metlen, szenvedélyes nő, mint anyja, a ki felindúltságában nagyokat 
mondogat, de utána megbánja, röstelli, mint indulatos, bosszús 
emberek szokták. Csak alkalmazkodni nem igen tudott. Soha 
sem feledte, hogy királyi vérből származik és maga is királyné. 
A nyomorúságban állhatatosan bízott a sorsban és Istenben. 
Vallásos jeligékben keresett vigaszt, semhogy fejet hajtson a 
kényszerűségnek. Meg voltak tehát benne mindazok a tulajdon- 
ságok, melyek a nőiséget alkotják, s egyformán utat nyitnak 
mind a két nem szívéhez. De nem egyedül. Párosultak azok- 
kal a jellemvonásokkal, melyek a férfi-lélek díszei, s a trónon 
ülő asszony értékét sokszorozzák. Csak így emelkedhetett ki 
Izabella a nők köréből a férfiak felé - - még gyenge, beteges 
testtel is. Mert élénk szellemű, előrelátó, tevékeny asszony, 
a ki értett az élet művészetéhez, és színes életével, rokon- 
szenves egyéniségével a xvi-ik század derekán nevezetes — 
vagy legalább is fontos érdekösszeütközéseket keltő — befolyást 
gyakorolt korára és kortársaira, kiket neve négy évtizeden át 
foglalkoztatott. 

Ilyennek ismertük meg azalatt az 5 — 6 év alatt, melyben 
lelkünk gyönyörűségére alakjával foglalkoztunk, és ilyennek 
rajzoltuk meg e munkában, úgy hiszszük, elfogultság és szépí- 
tés, részrehajlás és kedvezés nélkül. Néhány kísérlettől eltekintve, 






BEVEZETÉS II 

elsők vagyunk egész életrajzát felölelő törekvésünkkel, 1 habár 
élete egyes korszakairól a latin, lengyel, magyar, német, fran- 
ezia, olasz, spanyol és oláh irodalom gazdag anyagot hordott 
össze. Ténykedése emlékeinek javát azonban hazai és külföldi 
levéltárak őrzik, melyek közül személyesen dolgoztunk az aláb- 
biakban : Kolozsvárii a városi ó-levéltárban és az Erdélyi Múzeum- 
Egylet levéltárában, Nagy-Szebenben a városi levéltárban, Buda- 
pesten a m. kir. országos levéltárban, a Magyar Nemzeti Múzeum 
levéltárában és az egyetemi könyvtárban, Bécsben az udvari és 
állami levéltárban, a cs. és kir. családi hitbizományi könyvtárban, 
a cs. és kir. hadügyi levéltárban és az udvari kamarai levéltárban, 
Krakóban a városi levéltárban, a Jagiello-egyetem könyvtárában 
és a hg. Czartoryski-múzeum könyv- és levéltárában, Ilyvón a 
városi levéltárban és az Ossolinski-intézet levéltárában, Varsó- 
ban az állami főlevéltárban, a kincstári bizottsági levéltárban és 
hg. Lubomirski J. Tadeusz családi irattárában, Rómában a vati- 
káni levéltárban és a Barberini-könyvtárban, Nápolyban az állami 
levéltárban, Bolognában az egyetemi könyvtárban és Velenczében 
a Museo civico kézirattárában. Ezenkívül baráti kézből adatokat 
vagy képeket kaptunk : a beszterczei városi és vármegyei, a 
brassói városi levéltárból, Budapestről az országos képtárból 
és a történeti képcsarnokból, a nagyszebeni báró Bruckenthal- 
múzeumból, gróf Apponyi Sándor lengyeli könyvtárából; továbbá 
a wolfenbütteli herczegi könyvtárból, a boroszlói államlevéltár- 
ból, a krakói gróf Hutten-Czapski-gyűjteményből, a krasiczyni 
hg. Sapieha-képtárból, a kórniki könyvtárból, a modenai állam- 
levéltárból, s végül a londoni British-museumból. 

E kincsesbányák világító kristályszemeiből igyekeztünk össze- 
rakni Jagiello Izabella királynénk alakját. Meggyőződésünk volt, 
hogy lelki összetétele miatt is tanulmányra méltó. Az a tudat 

1 Összefoglalóan Budai Ferencz szo- tudhatott. Aztán Sárváry Béla a «Divat- 

váthi ref. lelkész írt róla 1805-ben meg- csarnoka 1855. évf. 16—18. számában, és 

jelent oMagyarország polgári históriájára Szilágyi István (tíz aranynyal jutalmazott 

való lexicon»-a 11. köt. 318—354. lapján, pályaműként) a «Vasárnapi Ujság» 1857. 

annyit, a mennyit az addigi irodalomból évf. 7— 11. számában. 



12 



BEVEZETÉS. 



is vezérelt, hogy a századok szellemét az egyéniségek meg- 
rajzolása és kidomborítása mutatja be legjobban. Izabellánk 
korának ismerete, Izabella lelkének tükre és lelkéből folyó tettei- 
nek bő megvilágítása nélkül csonkán maradna. Mi az ő korának 
és századának vagyunk kutatója. A tanulmány szeretetével fordul- 
tunk tehát alakja felé, hogy a magyar történelem e szép és nemes 
korszakának rajzát ö vele teljesebbé tegyük. Nemcsak Izabella 
egyénisége kötötte le figyelmünket, hanem a kor Izabella alakja 
körűi is. A hányatott életű királyné érdekes kapcsolata a ziva- 
taros korszakkal élesztette munkára kedvünket : megrajzolni, leg- 
iobb tudásunk és tehetségünk szerint ! 

Rómában, 1901 január hava 18-ikán, Izabella királyné születése 
382-ik évfordulója napján. 




3. MAGYARORSZÁG CZÍMERE I557-BŐL. 



ELSŐ KÖNYV 



LEANYEVEK 



1519—39 



&ő fcraíhaiu ö fcumghiíftjf tf ar öf pulntltlif lanO0 




4. KRAKO A XV1-IK SZAZAD ELEJÉN. 



I. 




zabella Kazimira, «a várva-várt» lengyel királyi 
herczegleány született « szerencsés előjelek közt» 
1519 január 18-ikán, éjfél utáni négy órakor 
Krakóban, a Wawelen álló ódon királyi palotá- 
ban, keddi napon. 1 Atyja, Zsigmond, az 1386- 
ban uralomra jutott Jagiello-házból származott, melynek alapítója 
(mint ősanya) Jadwiga, Nagy Lajos magyar-lengyel király idő- 
sebb leánya volt. Zsigmond 1506 óta királya a lengyeleknek, 
családjából a hatodik, nevére első, mint később nevezték: öreg 
Zsigmond. Korra nézve most sem fiatal már, mert ép betöltötte 
élete 52-ik évét, de azért erős, szívós természetű ember volt, 
kinek teste és külseje, kissé elkövéredett alakja daczára nem 
árulta el éveit. 

Anyja (Zsigmond király második felesége) a déli Olasz- 
országban, az Adria-tenger melletti Bari tartományban uralkodott 
aragoniai és milanói herczegi Sforza családból származó Bona, 

1 Egykorú följegyzés atyja imakönyvében. Közölte gróf Przezdziecki Sándor : 
Jagiellonki Polskié w xvr. wieku, i. k. (Krakó, 1868.) 279. 1. 



l6 VERESS ENDRE 

1518 április 18-ika óta a lengyelek királynéja. Egy 25-ik évét még 
be sem töltött, sugár termetű szép olasz nő, tele büvel-bájjal, 
a kit a sors és az európai politika vetett ez országba, melyet 
megszokni sohasem tudott. 

A király éppen leánya születése napjára érkezett birodalma 
fővárosába a lithvániai oszággyülésről, honnan azzal az aggo- 
dalommal sietett haza, melylyel az atya első gyermeke szüle- 
tését várja. És alig hogy tíz hét óta nem látott nejét üdvözölte,' 
hajnalra vévé hálószobájában «az örvendetes esemény» hírét. 
A király hálát adott a gondviselésnek, hogy a szülés rendes körül- 



5. EGYKORÚ BEJEGYZÉS IZABELLA SZÜLETÉSÉRŐL ATYJA IMAKÖNYVÉBEN. 

menyek közt folyt le, s a fiatal anya egészségének nem ártott. 
De midőn ezt anyósával, Izabella bari herczegnővel tudata, 
hozzátette, hogy habár az állam és az örökösödés érdeke, vala- 
mint saját vágya és tanácsosai óhajtása is az lett volna, hogy fia 
legyen, megnyugszik a Mindenható végzésében, kinek akarata 
véges és útjai kiszámíthatatlanok, mert reméli, hogy fiút is fog 
még adni nejének. 2 Ép így vígasztala országa püspökeit, pala- 
tínusait és egyéb tanácsurait, kikkel a várva-várt eseményt külön 
levelekben közié. 3 

1 Egykorú följegyzések az Acta Tomiciana v. k. (Pozen, 1855.) 3. 1. 
2—3 Ugyanott, 5—6. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



17 



A csecsemőt anyja kívánságára anyai nagyanyja iránti figye- 
lemből keresztelték Izabella névre. De a lengyelek e náluk szo- 
katlan név helyett gyermekkorában Alzsbietának ' (Erzsébetnek) 
hívták az udvarban, a mi hajdan, a középkor óta egyenlő volt 




6. BONA SFORZA KIRÁLYNÉ IDŐSEBB KORÁBAN. 



az Izabella névvel, még nálunk magyaroknál is. 2 Jellemző, hogy 
ő maga még királyné korában is így írja magát alá egy lengyel 



1 Ma e nevet a lengyelség nyíltabb 
hangzóval: Elzbietá-nak ejti ki és írja. 

2 így pl. a mi IV. László királyunk is 
Elisabethának nevezi 1276-iki oklevélé- 
Magyar Tört. Életr. 1901. 



ben Izabella nevű olasz nejét; Eder meg- 
jegyzése : Schesaeus, Ruinae Pannonicae, 
10. 1. 



l8 VERESS ENDRE 

levelében ; ' sőt még a bécsi udvari kanczellária s a Szentszék is 
Erzsébetnek czímezi eleinte, 2 lengyel földön pedig továbbra is 
fenmaradt gyermekkori neve. 5 

A király már kora tavaszon elindult a poroszországi hábo- 
rúba, s onnan tudakozódik kis leánya felől május-június havában 
Bona királynénál, a ki ez időben még — egy ideig — egészen 
családjának és gyermekeinek él. Mert mostohája is volt : Zsigmond 
király első nejétől, Szapolyai Borbálától született leánya, a hatodik 
évében járó kis Jadwiga (Hedvig), Izabella játszótársa. Majd, ellepte 
a gyerek. Egy kis leánya csecsemő korában (1520 május 7-ikén) 
halt meg, 4 de három hónap múlva mindenki örömére megszületett 
Zsigmond Ágost, a trónörökös és őt követte 1526-ig Zsófia, 
Anna és Katalin. Ez volt utolsó gyermeke az alig 32 éves 
ifjú királynénak, kinek fiatalsága még inkább feltűnt, ha a már 
hatvanadik évében járó királylyal együtt valami ünnepélyen vagy 
fogadáson megjelent. Ez különben ritkán történt, mert a király 

ép a század harminczas éveiben — országos dolgokban állan- 
dóan távol volt Krakótól, s évente kevés időt tölthetett az udvar- 
ban, így aztán nem csodálkozhatunk valami nagyon rajta, ha a 
mulatságokhoz szokott s vígságok közt nevelkedett élénk olasz nő 
a lengyel királyi udvarban a rendesnél többet unatkozott, s nem 
útasítá vissza beszédes olasz és szellemes lengyel ifjú nemesek 
társaságát és udvarlását. Hiszen az elsők olasz hazáját juttatták 
eszébe minden szavukkal, a honnan vele jöttek, a lengyeleket pedig 
meg kellett ismernie valahogy — ha már nyelvüket nem értette ! 

Bona udvartartása eleinte egészen olaszokból áll, kik való- 
ságos olasz életet teremtettek a királyné körül lengyel földön. így 



1 Kelet nélküli levele Alsbieta Krolowa adott utasításában is Elisabeth-et olvasunk, 
aláírással Hosius Szaniszló püspökhöz: (Egykorú másolata a római vatikáni levél- 
Pamietaik Warszawski, i. k. (1816.) 251. 1. tárban: Varia Politicorum, 48. k. 117. 1.) 

2 Ferdinánd Bécsben, 1540 február 18-ikán 5 így pl. még 1548-ban is Elisabethának 
kelt levelének czímzése: « Regináé Elisa- nevezi Orichovius Szaniszló a Zsigmond 
bethae, conjugi regis Joannis». (Eredeti király halálára írt Funebris oratiojában. 
fogalmazványa a bécsi állami levéltár Hun- 4 Zsigmond király vigasztaló levele Bo- 
garica osztályában.) III. Pál pápa Ferdinánd- nához a kis Anna halála alkalmából: Acta 
hoz küldött követe: Rorario Jeromosnak Tomiciana, v. k. 244. 1. 




I. ZSIGMOND LENGYEL KIRÁLY ARCZKEPE IMAKÖNYVEBEN. 
(Színezett eredetije a londoni British Museum kézirattárában.) 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 19 

titkára : dr. Ludovico Aliphio, két kincstárnoka : Cola Carmignano 
és Colantini de Neapoli, orvosai : főtisztelendő dr. Giovanni Andrea 
Valentino és dr. Martino; 1 Baptista de Navarra az ezüstnemüek 
gondozója, Colmaria főszakács, Alessandro szabó, Giovanne orgo- 
nás és a két káplán : Francesco és Angelo. A nők közt a föudvar- 
hölgyek Bona két öreg matronája : Beatrice és Iphigenia, a kik 
gyermekkora óta gondozták ; mellettük hét szép nevű fiatal 
nemes leány : Lucretia Alphia, Beatrice Rosella, Porcia, Isabella, 
Laudonia, Faustina és Laura. E leányokra két idősebb nő ügyelt 
fel : Violenta Greca és Laura, míg Albina és Vannella házi 
szolgálatot teljesített körülöttük. Pár év múlva (1521-től kezdve) 
négy lengyel nemes leányt is osztottak be a királyné udvarába, 
úgy mint Zarembyanka, Morska, Maczieiowska, Penkoslawska 
kisasszonyt. Bejutott egy lengyel szoptatós dajka is, 2 úgy, hogy 
kísérete lassankint egészen kicserélődött. Titkárján, káplánján, 
András orvoson, s a király chirurgusán : Jacomo di Montagnana 
doktoron, 5 és néhány matronáján kívül alig maradt benne olasz. 
De hiába bocsátották el a könnyüvérü olaszokat, az udvar élete 
és szelleme teljesen olaszossá változott. Bonával az olasz renais- 
sance vonult be Lengyelországba, és érvényesült művészetben, 
tudományban, s a társadalmi életben egyaránt. A krakói királyi 
palotában egymást érték az ünnepségek : bálok és álarczos fel- 
vonulások, melyekben a királyné volt a főtánczos, ebédek és hang- 
versenyek, melyeken szépségét és gazdagságát ragyogtathatta. 
Soha annyit addig a lengyel királyi udvarban nem imádkoztak 
és múlattak, nem böjtöltek és dorbézoltak, nem dolgoztak és 
henyéltek, nem udvaroltak és szerelmeskedtek, mint Bona idejé- 
ben. S ha ez eleinte visszatetsző volt is néhány öregebb udvari 
embernek, és talán ellenkezett is a lengyel udvari élet hagyo- 



i Nevük és 1519/21-iki fizetésük fel van 2 A varsói fölevéltárban őrzött udvari 

sorolva a varsói fölevéltárban, az udvari számadások 53. kötete adatai szerint, 

számadások 47. és 49. kötetében. — V. ö. 3 Hazájukba írt leveleik másolatát 1527 — 

továbbá : Wiadomosc o dworze Bony i 37-böl az ilyvói Ossolinski-intézet kézírat- 

królewien w 1518 roku : Bibliotéka War- tára 1468-ik kötete őrzi. 
szawska, ív. k. (1846.) 639—644. 1. 



20 VERESS ENDRE 

mányaival, idővel úgy hozzászoktak, hogy egészen természetesnek 
találták, sőt megkívánták. 

Ily környezetben nőtt fel a kis Izabella testvéreivel. E kör- 
nyezet hatásának köszönhette, hogy egyforma jól tudott olaszul 
és lengyelül, s hogy serdülő-leány korában azt írhatta róla 
szellemesen Giovio, az olasz püspök és történetíró, hogy «mint 
férfias és tanúit szellemű leányt, általánosan szeretik olasz ked- 
vességgel párosult lengyel bájáért».' Legjobban szerette és 
kényeztette édes anyja, a ki mindig maga mellett tartotta, 
mindenüvé magával vitte, s valósággal többi leánya fölé emelte 
gyöngédségével. Ritkábban érezte anyja szeretetét Jadwiga, a 
mostoha, a «reginula», a mint az udvarban nevezték, a kinek 
egész külön gondozói, nevelői voltak a krakói várpalotában. 

A túlságos kényeztetésnek, mint minden családban, Izabellára 
is az a hatása lett, hogy igen anyássá vált, s még aránylag 
csekély dolgokat sem intézett el anyja tudta és tanácsa nélkül, 
nagykorában sem. De viszont e beczéztetésnek köszönhetjük, 
hogy már negyedfél éves korából van róla följegyzésünk, képünk, 
s hogy leányéveiről többet tudunk, mint nővéreiéről. 

A jelzett első említés arra vonatkozik, hogy 1522 végén, a 
karácsonyi ünnepekre «nagy virágos aranyos bársony t» vesznek 
Izabellának, 2 s a mint az okos szemű, kövéres, komoly képű 
kis barna leány fodros ingével, kezében selyemkeszkenőjével, 
megjelent a templomban földig érő ruhájában, fején, nyakán 
gyöngysorral igazán festeni való jelenség lehetett. Arcza, 

álla, fitos orra, homloka, szemének vágása és szája egészen 

1 Paolo Giovio da Como, vescovo di kiadását használjuk, melynek szövege kü- 
Nocera Delle istorie del suo tempó 39. lönben megegyezik az összes régebbi ki- 
könyve (547. 1.) szerint : Isabella fanciulla adásokéval. 

di virile et erudito ingegno; e quel che 2 A varsói főlevéltár udvari számadásai 

molto importö per allettare l'animo di lui 5 1. kötetében olvassuk 1522 november 20-iká- 

It. i. a királyét) amabilissima per vaghezza ról: Accepti pro sua Mtate per Petrum pro 

Italiana e per leggiadria Polonica. E híres Illmis duabus filiabus Elisabeth et Sophia 

mű első (latin) kiadása 1550 — 52-ben Firenze- 15 ulnis Adamasci leonati cum magnis 

ben jelent meg, de egyidejűleg olasz fordí- floribus per gr. 48 fi. 24. A trónörökös-fiú 

tása is megjelent Velenczében s tömérdek pedig rendesen karmazsinszínű atlaszban 

kiadást ért. Mi egy 1608-iki széljegyzetes és «velutum griseum»-ban járt. 




7. IZABELLA GYERMEKKORI ARCZKEPE. 



22 VERESS ENDRE 

atyjáé, mintha egy és ugyanaz a festő örökítette meg volna 
őket egyidőben. S a hogy a kis lány nőtt és fejlődött, olyan 
arányban kapott más ruhákat s az egyszerű gyöngyhöz ékszert is. 
Egy ízben hat frtot utalnak ki ' ruhájára, máskor zafiros pecsét- 
nyomó gyűrűt rendelnek neki, hogy találjon ékszeréhez, vagy 
egy rubintos rózsáját küldik Nürnbergbe, hogy új követ tegyenek 
a kiesett helyébe. Ugyanekkor a boroszlói ötvösöktől hozat Bona 
Izabellának egy 25 forintos ékszert, míg 1537-ben mind a négy 
királyleány egy-egy aranylánczot kap tőle. 2 Kellett is, mert ekkori- 
ban már az udvari ünnepségeken is megjelent. Ilyen fontosabb 
ünnepély volt az utóbbi években : öcscse, a trónörökösmegkoronáz- 
tatása, a mi atyja, a király kívánságára még életében megtörtént 
[530-ban, a mikor Zsigmond Ágost külön udvartartást kapott; 
majd Jadwiga esküvője II. Joachim brandenburgi választófejedelem- 
mel 1535 őszén. A lakodalmi ünnepségek után a királyné Izabellával 
és az «ifjabb király»-lyal Lithvániába ment, mert azt, s különösen 
székhelyét, Vilnát annyira szerette, hogy az őszt rendesen ott* tölte 
nagyobb gyermekeivel, 3 scsak újévre tért vissza Krakóba. A követ- 
kező év őszén is ott voltak Vilnán, mikor a krakói királyi lak Szent- 
Lukács napján kigyuladt s majd hogy az otthonmaradt három kisebb 
herczegnő bele nem égett. 4 Bona e szerencsétlenség hírére haza- 
sietett s ezentúl olyan messzire és hosszú időre nem hagyta el az 
udvart. Inkább a Krakó körüli búcsújáróhelyeket vagy királyi 
lakokat keresi fel szórakozás és változatosság kedvéért. így találjuk 
Izabellával és öcscsével 1537 január 24-én Ocziecen, pünkösd har- 
madnapján Niepolomicén, 5 vagy a csensztochowai zárdában, hogy 
annak csodatevő Szüzanya-képét gyermekeinek megmutathassa. 

1 Ugyanott, 1536-ból, a 91. sz. kötetben. 3 Bona királyné három levele Vilnáról : 

2 A varsói 88. sz. kötetben: Die 17 1529 november 27-ikéröl, 1533 deczember 
Decembris 1536. dedit [Severin Bonar de 2-ikáról és 1534 deczembei 10-ikéről, meg 
Balice zupnik] pro Schaphiro pro signeto egy évnélküli május 20-ikáról; az id. ilyvói 
Sermae reginulae Isabellae monetae fl. 29 1468. kötetben. 

et a sculptura eiusdem signiti monetae 4 Przezdziecki, Jagiellonki polskie, 1. k. 

fl. 8V2 facit in totó fl. 37/15. — A másik (Krakó, 1868.) 79. 1. 

zafirgyűrü ára 38/15 frt; egy rubin bete vese 5 A varsói főlevéltár id. 88. sz. szám- 

pedig Nürnbergben 2/15 frt, míg a 4 bo- adási kötete adatai szerint. 

roszlói aranyláncz vételára 48 frt. 




IZABELLA KIRÁLYNÉ 23 

II. 

ostohanénje, Jadwiga esküvőjekor Izabella már 17-ik 
évében járó viruló szép «eladó» leány volt, s így az ő 
férjhezadásáról is kellett már gondolkozni a lengyel 
királyi udvarban. Hisz kecsességével és megnyerő modorával 
általános feltűnést keltett az ünnepségen, s a meghívott külföldi 
vendégek, 1 ifjú lovagok közt soknak szíve gyuladt szerelemre 
a bájos herczegnő iránt. Izabella lelke is ébredezett. Látta, hogy 
körülrajongják és ünneplik. Szíve elszorult s valami olyan különös 
érzés fogta el, a milyen eddig nem bántotta. Erezte, hogy - 
nagy leány, s a deli herczegek és grófok díszes seregében nem 
egy akadt, a kihez szívesen férjhez ment volna. Az alkalom 
nem is késett, de a sors könyvében más volt megírva' és számára 
rendelve . . . 

A lengyel államférfiak tekintete az udvar rokonsága folytán, 
a Habsburgok növekedő hatalmának ellensúlyozása végett, de 
meg a török terjeszkedésétől való félelem miatt is Izabella férjhez- 
adása kérdésében — Magyarországra esett. Zsigmond király 
híve is őszintén hazánknak, kivált mióta az 1515-iki bécsi kon- 
gresszuson való részvételével eljátszotta a jó alkalmat, hogy 
bátyja, II. Ulászló magyar király családjának magvaszakadtéval 
magának biztosítsa a Jagiellók hatalmában volt magyar-cseh 
koronát. így segíti néhány ezreddel unokaöcscsét, II. Lajost 
a mohácsi csatában, majd sógorát, Szapolyai János királyt 
támogatja a Habsburgokkal szemben és fogadja országába, 
s mikor diadalmaskodni nem tudott fölöttük, a kibékülést köz- 
vetíté. így tűnik fel a harminczas években Lengyelországban 
és Magyarországon egyidőben az a terv, hogy János király 
vegye feleségül sógora leányát, Izabellát. Amott Tarnowski János 

1 Przezdziecki gróf azt írja, (id. m. i. k. 82. 1.) hogy János király is jelen volt 
unokahuga esküvőjén, s ekkor ismerkedett meg Izabellával; de ez hibás állítás, mert 
sem az irodalomban, sem az udvari számadási könyvekben nincs nyoma, és János király 
1527 után egyáltalán soha többé nem járt Lengyelországban. 



2 4 



VERESS ENDRE 



krakói várnagy, János király híve és egykori házigazdája veté 
fel az eszmét, nálunk meg Martinuzzi György barát, János király 
nagyeszű tanácsadója győzte meg urát e terv fontossága és 
szükségszerűsége felől. 

Három évi alkudozással 1538 február 24-én jött létre a váradi 
béke,' mely véget vetett a János király és Ferdinánd közti 
évtizedes küzdelemnek. Véget vetett -- legalább papiroson, mivel 



^POLONIAE ET V^GARIAE TABVLA^ 




8. LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁG TÉRKÉPE A XVI-IK SZAZAI) ELEJÉN. 

a bécsi udvar a béke föltételeit sohasem tudta, János király 
pedig a változott viszonyok közt nem akarta teljesíteni, s maradt 
minden a régiben. Annyi előnye azonban lett, hogy Ferdinánd és 
bátyja V. Károly császár elismerték János királyi méltóságát 
s megtartva birtokait, országrészét, a Habsburgok részéről biz- 



1 A békeszerződés szövegének legjobb kiadását lásd Og. Utiesenovic : Lebens- 
geschichte des Cardinals Georg Utiesenovic genannt Martinusius (Bécs, 1881.), Urkun- 
denbuch 2— 15. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 25 

tonságban élhetett, a sok hányattatás és viszontagság után. 
György barát rendezé ezt ily bölcsen a török háta mögött, 
a mi jó ok volt arra is, hogy a békeszerződést soha ki ne hir- 
dessék és törvényeinkbe ne igtassák. De volt ez egyezségnek 
egy éppen nem kölcsönös föltétele, mely János királyt valósággal 
sérté és nyugtalanítá, t. i. hogy országrészét halála után Ferdi- 
nánd még akkor is örökli, ha fia maradna. Hanem a barát azzal 
vigasztalta önmagát s a magyar királyt, hogy £sak legyen egyszer 
felesége és fia, majd gondoskodik ő sorsáról a nemzettel, mely 
vérbeli királyát nem fogja cserben hagyni. Azt tudta s az egy- 
korúak is érezték, hogy egy ilyen házasság meg fogja zavarni 
a János király és Ferdinánd közt fennálló békét; 1 de másfelől 
erőt is érzett magában a támadható zavar lecsendesítésére. 

A Magyarországra annyira fontos házassági terv először 
múlt év végén jött komolyan szóba. Frangepán Ferencz egri 
püspök és kalocsai érsek éppen javában tárgyalt (1537 november 
havában) a béke érdekében Wese János lundi érsekkel és György 
baráttal, a midőn levelet kapott Lengyelországból Tarnowski 
hetmantól, melyben Izabellát a magyar királynak ajánlja feleségül. 2 
A kalocsai érsek csak a barátnak árulta el a levél tartalmát, 
s habár az öreges, beteges királynak nem nagy kedve volt 
házasodni, engedett tanácsosai rábeszélésének 5 s belátta, hogy 
ezt a házasságot az állam, a gyermektelen Szapolyai család és 
saját maga jól felfogott érdeke kívánja. 

János király előbb magánúton Tarnowskival közié beleegye- 
zését, de midőn 1538 tavaszán Brodarics István váczi- püspököt 
Németországba küldé Ferdinándhoz, a váradi békeszerződés meg- 
erősítése ügyében, 4 meghagyta neki, hogy előbb Krakóba menjen 

1 Girolamo Aleandro bíboros pápai legátus ben. Közölte Weiss: Papiers d'état du Car- 

napló-feljegyzése 1539 márcz. 11-ikén: Frie dinal de Granvelle, n. k. (Párizs, 1841.) 

densburg, Nuntiaturberichte aus Deutsch- 581—583 1. 

land, 1. sor. r. k. (Gotha, 1893.) 62. 1. Alean- 2 A kalocsai érsek elbeszélése nyomán 

dronak János királyhoz is le kellett volna Aleandro bib. 1539 márczius 6-ikán; id. m. 

jönnie, de utasítása különösen hangsúlyozza, ív. k. 342. 1. 

hogy csak Ferdinánd beleegyezésével men- , 3 Giovio id. m. ír. k. 547. 1. 

jen Budára, s ha ellenezné, maradjon Bécs- 4 A béke-oklevelet Ferdinánd 1538 június 

Magyar Tört. Életr. 1901. 4 



26 VERESS ENDRE 

s ott ünnepélyesen — de titokban — kérje meg számára Izabella 
kezét. így is történt. A Krakóban már járatos püspök június 
első hetében ért az udvarba, s habár nyilvánosan csupán segít- 
ségét kérte a lengyel királynak Magyarország részére, a belsőbb 
emberek mégis rájöttek jövetele igazi czéljára. 1 Megtörtént az 
óhajtott eljegyzés Izabella és szülei jelenlétében, s titkát csak- 
ugyan olyan jól megőrizték, hogy nagy feltűnést keltett híre 
csupán október közepén jutott el a bécsi udvarba, megtoldva azzal 
az újsággal, hogy János király 1500 lovast küldött Lengyel- 
országba, hogy hazahozzák királyi aráját. 2 S ha ez szószerint 
még nem is volt való, tény hogy az esküvőre mindkét szóm 
szédos államban nagyban készülődtek. 

9. BRODARICS ISTVÁN ALÁÍRÁSA. 

Izabella újabb mellképét is elkészíttette 3 s megküldé Bona 
János királynak, ahhoz, melyet már múlt év végén beküldött 
volt neki, 4 ha már országos dolgai miatt személyesen deány- 
nézőbe» nem jöhet. Hát a szegény leány ismerte képről vőlegé- 
nyét, a kinek a váczi püspök behízelgő beszédére az állam 
érdekében eljegyezték ? Valószínű, mert a lengyel király termeiben 
ott függhetett a sógor és leendő vő arczképe is, és talán előnyö- 
sebb, ifjabb korából. Izabella különben is jó, szófogadó gyermek 

10-ikén ratifikálta Boroszlóban. Közölte Lipót: III. Pál pápa és Farnese Sándor 

Hatvani Mihály: Brüsseli okmánytár, n. bíbornok Magyarországra vonatkozó diplo- 

k. (Pest, 1858.) 1 — 17. 1. macziai levelezései (Budapest, 1879. Mon. 

1 Górski Szaniszló krakói kanonok Jani- Hung. Hist. 1. osztály, xvr. k.) 52. 1. 

cius Kelemennek, Krakó, 1538 június 10; 3 Bona, Dantiscus János vármiai püspök- 

Teodor Wierzbowski, Materialy do dziejów höz. Krakó, 1538 augusztus 31-ikén; Przez- 

pismiennictwa Polskiego, r. k. (Varsó, 1900.) dziecki, Jagiellonki polskie, 1. k. 281. 1. 

71. I. 4 Bona ugyanahhoz hasonló ügyben. 

2 Aleandro bib. Farnesenek, Bécs, 1538 Krakó, 1537 október 28-án; Grabowski, Sta- 
október 22-én ; Friedensburg, Nuntiatur- rozytnosci historyczne Polskie, 11. k. 3. 1. 
berichte, 1. k. 212. 1. Közölte előbb Óváry 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 27 

volt, a ki mindenben hallgatott anyjára, s ha ő most e házas- 
ságot jónak, jövőjét biztosítottnak látta, miért ellenkezett volna, 
mikor egy királyleánynak olyan kevés akarata van ! Hisz király- 
néja lesz egy gazdag szép országnak, melyről annyit meséltek 
neki gyermekkora óta. Lesz fényes udvara, teli ragyogással, 
melyben szeretni fogják, talán jobban, mint anyját a lengyelek ; 
lesz pénze, vagyona, melylyel tetszése szerint bánhat, s nem 
kell mindig az udvari kincstartót zaklatni, mint most, ha néha 
elfogyott a tűpénze ... 

Meg aztán Magyarország és a magyar nemzet nem is volt 
előtte egészen ismeretlen. Tudta, hogy Jadwiga anyja magyar 
nő volt. Eszébe jutott (mert már nyolczadik évében járt), micsoda 
izgatottságot, félelmet és levertséget okozott volt a lengyel 
udvarban a mohácsi csata híre, melyről Statilio János budai 
prépost rémdolgokat mesélt, midőn 1527 április első napjaiban 
megjött, segítséget kérni János király számára. 1 Olvasta Brodarics 
püspök könyvéből is, melyet Zsigmond számára írt és ugyanazon 
évben adott ki Krakóban, hogy veszett el a lengyelvérü király, 
s vele fél Magyarország. De ismerte színről-színre is a magyarokat 
azokból a fényes követségekből, melyek pompájukkal mindig nagy 
feltűnést keltettek Krakóban: a várban és városban, valahányszor 
János király nevében jöttek. Néhányra emlékezett is. így 1530-ban 
Szent-András napjára ért az udvarba Frangepán Ferencz, a kalo- 
csai érsek Laski Jeromossal, Erdély lengyel vajdájával. 2 A pécsi 
püspök 1536 tavaszán és őszén kétszer is járt a lengyel királynál, 
a havasalföldi vajda ügyében. 5 Nagyobbszerü volt Brodarics 
István váczi püspök első követsége, midőn 1537 április 29-ikén ért 
az udvarba 45 főnyi kíséretével, a békeközvetítés érdekében három 
hetet töltvén ott ; vagy a Bebek Imréé, a ki 16 emberével egy heti 
tartózkodás után Szent-Bertalan-napján (augusztus 24-ikén) indult 

1 Krakóból, 1527 április 5-én dr. Valen- 1530 feria quinta ante festum sancti An- 
tinohoz írt levél szerint; az ilyvói 1468. k. dreae apostoli. 

230. 1. 3 Ugyanott, a 87. és 91. sz. kötetben. 

2 A varsói főlevéltár udvari számadásai Először 1536 feria quarta in vigília sancti 
64. sz. kötetében. Krakóba érkezésük napja: Stanislai jutott Krakóba. 



28 VERESS ENDRE 

Krakóból haza. 1 Sőt ismerte még a magyar zenét is azoktól a vándor 
lantosoktól, a kik néha errefelé vetődtek és cziterajátékukat énekkel 
kísérve bemutatgatták a királyi családnak. Hanem valami nagyon 
nem értették, vagy méltányolták őket, mert a míg egy ilyen «magyar 
joculator» előadásáért egy frtot kap jutalmul, addig ugyanazon 
évben egy olasz akrobata, a ki «saltas faciebat», hat frtnyi tisztelet- 
díjban részesül. 2 De volt az udvarban Izabella gyermekkorában 
egy Veres Márton nevű öreg komornyik is, 3 a kit naponta látott; 
a jobb kocsisok és lovászok pedig mindig magyarokból teltek ki. 
A mint a váczi püspök Boroszlóból jövet haza ért, s átadta 
az Izabellával kötött eljegyzésről készített ideiglenes szerződést, 
György barát, a kit az Erdélyben tartózkodó János király ez 
ügy intézésével megbízott, Matychnai Istvánt küldte a lengyel 
királyi udvarba, hogy a házasság körülményeit, s az esküvő 
idejét megállapítsák. Ez november 24-ikén érkezett Gierlachowski 
Erazmussal, a király lengyel titkárával, 4 10 főből álló kíséretével 
Krakóba, a hol a hónap utolsó napjáig tartották. 5 A magyar 
király úgy tervezte, hogy Márton napjára jön fel Budára, és 
mindjárt az 1539-iki újév után, három királyok napja körül legyen 
meg az esküvője, 6 még a farsangon. De ez lehetetlen volt, mivel 
Izabella kelengyéje még nem készült el, s így a krakói udvarban 
abban állapodtak meg, hogy — egy havi halasztást kérve — 
legyen meg a jelképies esküvő János király megbízottjai előtt 
január hó végén, az egyházi ünnepség Magyarországon pedig 
február első felében, 9-ikén, miként a meghívókat kibocsátották. 7 



1 Ugyanott, a 87. sz. kötetben. Brodarics 1538-iki leveléből ismerjük : Összes munkái, 
ellátása 37 lóval és 45 szolgával május vi. k. 14. 1. 

17-ig 421/6 írtba, Bebeké 18 lóval és 16 > A varsói levéltár id. 94. sz. köte- 

szolgával i42/i/6frtba került, az ajándékok tében. Tíz emberrel és 11 lóval érkezett 

árát nem számítva. meg s felment eltartásukra a 6 nap alatt 

2 Egy 1520-ból fenmaradt feljegyzés 96/23/7 frt. 

(ugyanott, a 49. sz. kötetben) így hangzik : 6 Böhm János Vilmos bajor fejedelem- 

Hungarus joculator. Die dominico post nek Budáról, 1538 október 28-ikán : Quellén 

festum Bartholomei, Hungaro, qui cantabit zur bayerischen und deutschen Geschichte, 

cum citaram coram Regia Mtati dedi fi. 1. ív. k. (München, 1857.) 512. 1. 

3 Ugyanott a 47. sz. kötetben. 7 A bajor fejedelmek Ferdinándhoz inté- 

4 Vezetéknevét Verancsics Antal egy zett leveléből; ugyanott, 513. 1. 




IZABELLA KIRÁLYNÉ 29 



III. 

yörgy barátnak tehát sietnie kellett az előkészületekkel 
s a díszküldöttség összeállításával. Nem is kímélt reá költ- 
séget, hogy e nevezetes alkalommal Magyarországot a kül- 
földön illően képviseltesse. A fényes csapat végre újév után indul- 
hatott útnak Budáról és 1539 január 15-ikén érkezett be Krakóba, 
a következő rendben : Elől haladt Brodarics István püspök, mint 
egyházfő, s olyan, a ki először járt itt e házasság dolgában, 57 főnyi 
(közte 48 lovas) kíséretével; utána Perényi Péter abaújvári főispán 
és felső-magyarországi főkapitány, mint a kinek területén fog majd 
hazajönni a menyasszony, 386 főnyi (közte 369 lovas) csapatjával ; 
aztán az öreg Werbőczi István kanczellár, hogy mint törvénytudó 
a házassági szerződés megírásánál jelen lehessen, 136 emberrel; 
majd Balassa Boldizsár, az ifjú lovag, 328 (közte 307 lovas) 
szolgájával, s végül Gierlachowski Erazmus titkár három szol- 
gájával, kikhez itt még kettőt fogadott fel. 1 Az egész város 
megmozdult, mikor ez a díszes bandérium belovagolt a déli 
várkapun. S a délczeg festői lovasokat és szemkápráztató ruhá- 
jukkal pompázó magyar nemeseket látva, mintha a régmúlt 
lovagkor támadt volna fel, midőn kürtszó és harsona közt fel- 
jutottak a waweli királyi palotába, mely ennyi vendéget már 
rég nem fogadott tisztes falai között. 

Elszállásoltatásuk után, kipihenve a hosszú> nehéz téli út 
fáradalmait, a főnemesek tisztelegni mentek a királyi családhoz. 
Üdvözölték uruk nevében, elmondták miért jöttek és élőadták, 
hogy a török és német támadástól való országos félelemtől, 
miért nem jöhet János király személyesen arájához az esküvőre. 

1 A varsói főlevéltár udvari számadásai 94. sz. kötetéből, melyben ki van tüntetve, 
hogy az egyes csapatokra a Krakóban töltött 18 nap alatt mennyit költöttek s a főurak 
(a kor szokása szerint) mennyi ajándékot kaptak. így : Brodaricséra felment 663/7/12 frt. 
Ajándékul 300 frt és 2 quadragena czobolyprém ; Perényiére 1997/7/6, Werböcziére 
1035/7/1 frt. s ajándékul mindegyiküknek 24 rőf aranyfonal (auro intexti) á 6 frt, 144 frt. és 
2 qu. czobolyprém; Balassáéra 1287/24 frt. és ajándékul 24 rőf adamaszk-szövet a 54 
garas, 43/6 frt. Végül Erazmus kíséretére 27/62/3 frt. és ajándékul 22 röf bársonyszövet. 



30 VERESS ENDRE 

Aztán köszöntötték Izabellát, s nem győzték eléggé csodálni 
leendő királynőjök szépségét és vonzó modorát. Erre Balassa 
átvette a különböző csapatok fölötti parancsnokságot, nehogy 
azok valami kihágást vagy bajt okozzanak, míg a püspök, 
Perényi és Werbőczi hozzáfogott a lengyelekkel a házassági 
okmány megszerkesztéséhez. 

Két heti alkudozással végre létrejött a János király és Izabella 
közti házasság szerződése, melyről a magyar követek január 
29-ikén az alábbi tartalmú reverszálist írták alá. 

Zsigmond lengyel király 70,000 magyar arany forint értékű 
hozományt ad leányának, a miért János király hitbér fejében - 
lengyel szokás szerint — kétszer annyit köt le neki Magyarorszá- 
gon várakban és egyéb birtokokban. A várak kapitányai Izabella- 




tyiJl A*.-#w^ % 



t-v 



w*^© 



IO. WERBŐCZI ISTVÁN ALÁÍRÁSA. 



nak hűségi esküt fognak tenni. Hitbérül kapott jószágait a királyné 
teljes joggal és haszonélvezettel fogja bírni, de ha János király 
előbb találna meghalni, s ő újból férjhez menne, hozománya 
egész összegét készpénzben visszakapja. E birtokok inscribá- 
lásához János király Invocavit-vasárnaptól (február 23-ikától) 
számított fél év alatt megszerzi Ferdinánd római király hozzá- 
járulását. De ha ez nem sikerülne, köteles újabb két hónap alatt 
a hitbér összegét, meg 26,005 magyar arany forintot (a mennyit 
Izabella hozománya értékéből paraphernumaként magával visz 
Magyarországba) a lengyel királynak megküldeni, vagy azt 
számára Velenczében vagy a Fuggereknél biztosítékképpen 
letenni, addig, míg Izabella hitbérét neki törvényes módon 
biztosítja. Viszont a lengyel király is két, illetve (ha Lithvániában 



EPITHALAMI' 

VM 1SABELL&, FLORENTIS/ 
SIMM FILI# SERENISSIMi 
REGISPOLONI^E SIGISMVN 
Dl, AD SERENISSINVM MA/ 
RITVM IOANNEM HVNGA/ 
RI# REGEM PROFICISCEN 
TfoPERSTANlSLAVMAICH 
LERVM* VM^DOCT^ 




II. AICHLER SZANISZLÓ NÁSZDALA IZABELLA ESKÜVŐJÉRE 



32 VERESS ENDRE 

lesz) három hónap alatt megküldi János királynak Podolin vagy 
Lubló felé leánya hozománya hátralékos részét. 

Izabella köteles a házasság megtörténte után a lengyel király 
követei előtt, a kik őt Magyarországra bekísérik, lemondani 
lengyel örökösödési jogáról és összes atyai vagy anyai részről 
örökölhető birtokairól. 

Ha a királyné gyermek és végrendelet nélkül halna meg, 
a 70,000 arany forint értékű hozomány visszaesik a lengyel 
királyra és utódaira; de magyarországi hitbéréből joga van 
bárkinek hagyakoznia. Hozományul Izabella 32,000 forintot kész- 
pénzben és 38,000-et kiházasításaképpen ékszerek, gyöngyök és 
szentedények, klenodiumok alakjában kap. Ez olyan hozomány 
— hangzik az oklevélben - a mekkorát nem szokás Lengyel- 
országban adni, s a király és királyné csak leányuk iránti nagy 
szeretetükből adtak neki annyit a magukéból is. 

A magyar követek uruk nevében 140,000 arany forint bün- 
tetés terhe alatt vállalnak kezességet arról, hogy János király 
a feltételeket teljesíti, s végül egyszersmind kijelentik, hogy a 
király nászajándékul Izabellának évi kétezer magyar forintot 
biztosít az erdélyi szászok Szent-Márton-napi adójából. 1 

Harmadnapra, február elsejére a kanczellária is elkészült a 
magyar követeknek adandó hivatalos iratokkal. Ezek elsejében 
a király saját nevében és pecsétes aláírásával kiadja János király 
számára a reverzáliséval megegyező tartalmú házassági szerző- 
dést, kiemelvén, hogy a mint egykor ő nővérét adta, úgy a 
lengyel király most viszont (második nejétől származó) leányát 
adja neki feleségül a régi rokonság és szeretet felújítására. 
A második oklevélben Zsigmond kijelenti, hogy biztosítékul 
leánya hozományából 32,000 arany forint és a kiházasítás tár- 
gyaiból 11,995 forint értékű holmit visszatart addig, míg János 
király — a szerződés értelmében — Izabellára íratja a hozománya 

' Dogiel Mátyás, Codex diplomaticus regni Poloniae, (Vilna, 1758.) 1. k. 137—140. 1. 
Rövid magyar kivonatát közli Budai : Magyarország polgári históriájára való lexikon, 
a. k. (Nagyvárad, 1805.) 319. 1. 




TflawefelíeKro* 

Sofroc p mitcfiertwe/moc metvpffowottrt 
« 3e(i íá? «rtmrte(íiwfli>/i»f ájöíjj ftwwp íjptá' 

<r ©apmtto$tóft»íwp fciw» (*»«»* ragpi 

«t rip itóg.otfiec waM/lMctc^o meragpf 

fíftp *# fwe < UvQ*$eme m °á* b ttU * wjrtwwff. 

•FiBÍftm 5j iíe&énpw jpwocte éAli ha* píseíJAgp* 
iBffptfo tö ccwfoétmp/MA ha* (1nw*j>< raQPt 
snic^o $»emfc#wofp/p ttiffc r^oéptK 

^u qesofmp fie flAli/tcí ftnowie le^o 
©#efegtcmt we pqpm */f toieftwá fuvote^ 

ifr5?iíA,t>p hao meompltí/cottam ct)»ctcwíi< 
gowáöp fa>e merne $WH wotwnte já^cvvai 
& wpotcme\tfí ro^mnoépí/épwctá prjeWwéP^ , 
8to mu tttwitt fpilnofcíanácjjm fwteáe fTMjpt 

f a«C é'e tej meopufci l P róná ttáífao 
tfccíp jAtt$p tflme fir^í/Qci A^ttAtpteaö 
f gácfcotvAt őO we^jowtu tnonií páúftwa w\\<&9 
ge Oc oo te^o Qáfu/mcftáto mc álego ^^ 

$ te^o mu tújxgpt/co mu tasP* fpMwíí 
$0 ifae íiábetvffptfo/mrt t> fiette WAÍpc 
ge (fc pofct>Attt íeAAfeÁtao tvmm fccfcÁtA 
íöo mu MuAJe ^o &to cwi A ob Eogá éátá ta* 

12. KLERIK SZANISZLÓ ÜDVÖZLŐ VERSE IZABELLÁHOZ. 

Magyar Tört. Életr. 1901. 



34 VERESS ENDRE 

ellenértékéül szolgáló magyarországi várakat, városokat és bir- 
tokokat, s azokat hitbér gyanánt a lengyel királynak is le nem 
köti. Erről Bona királyné is külön oklevelet állított ki a maga és 
fia: Zsigmond Ágost nevében, s bánatpénzül maga is 140 ezer 
forintot (a hozomány kétszeresét) állapítja meg, az esetre, ha a 
hátralékos összeget s a visszatartott tárgyakat vejének idejében 

meg nem küldené. 1 

* 

Megelőző nap, január 31-ikén, pénteken, (mely a lengyelek 
közfelfogása szerint a hét legszerencsésebb napja,) 2 ment végbe 
a palota tróntermében a jelképies esküvő, a királyi család, az 
országgyűlésre begyült lengyel rendek és főnemesek s a magyar 
urak jelenlétében. Az öröm-apa nevében a vice-kanczellár, 
Macieiowski Sámuel chelmi püspök üdvözölte megható beszéd- 
ben a követeket s adta át nekik János király számára az ifjú 
menyasszonyt, kiemelvén e házasság jelentőségét, melylyel 
Zsigmond - - teljesítve János király óhajtását — a régi rokon- 
ságot akarja felújítani, s a két szomszédos állam közti barát- 
ságos viszonyt erősebbé tenni. Erre a magyar biztosok köszö- 
netet mondtak a király jóindulatáért és a váczi püspök kézen 
fogva a remegő szép királyleányt, esküt tett társai és János 
király nevében, hogy az őt hitvestársúl fogadja és soha el nem 
hagyja. Összeszedve magát, Izabella is elmondta a néhány soros 
latin esküt, hogy hites urául fogadja az anyaszentegyház szokásai 
szerint és holtáiglan el nem hagyja János királyt, a kit itt a 
biztosok képviseltek. 5 S mindenki az új párt éltetvén és üdvö- 
zölvén, ért véget a nevezetes jelenet, mely a lengyel király leg- 
idősebb leányát az utolsó magyar nemzeti király feleségévé tette. 

Az esküvői ünnepséget tízfogásos fényes lakoma követte, 4 mi- 

1 Dogiel. id. m. 132—137. 1. 3 Macieiowski beszédét s az eskü szöve- 

2 A lengyel közmondás t. i. azt tartja, gét lásd Bethlen Farkasnál : História de 
hogy : Piatek, dobre poczatek (péntek rebus Transsylvanicis (Nagy-Szeben, 1782.) 
jó kezdet), s így minden nevezetesebb 1. k. 278 — 283. 1. 

dolgot ezen a napon végeznek — még 4 A varsói fölevéltár id. 94. sz. köteté- 

ma is, hát még abban a babonás időben. ben, melynek följegyzése állapítja meg az 



DE LVDIS EQVE- 

STRIBVS aVOS EXHIBVE' 
RVNT HVNGARI IN NVP 

TUS SERENISSIM/E VIRGT 

KIS ISABELL^E^scc. SEBASTI/ 

ANI MARSCHEVII 

^ CARMEN >&> 




A<flum «7.Calcn.Eebru. Anno. 
M,D,XXX1X, 



13. MARSZEWSKI KÖLTEMÉNYE A KRAKÓI MAGYAR TORNAJÁTÉKOKRÓL. 



36 VERESS ENDRE 

közben udvari költők, mint Aichler Szaniszló dr., Kiérik Szaniszló, 
Marszewski Sebestyén és Szamotulski Venczel alkalmi verseiket 
és Izabellát magasztaló nászdalaikat olvasták fel ' s árúitatták 
lenn a városban; a vendégeket pedig zenészek mulattatták. Azután 
a magyar lovasok mutatták be a tágas várudvaron — ősi szokás 
szerint — nagyszerű torna- és lovagjátékaikat, 2 melyek rend- 
kívüli hatást keltettek, s annyira tetszettek, hogy Marszewski 
külön költeményt 3 írt a Krakóban is ritka középkori élvezetről. 
Különösen gyönyörködött a náluk ismeretlen lovagjátékokban a 
havasalföldi vajda két követe : Torna logofet és Vardika Péter, 
s egy tatár kán ember, kik 45 főből álló kíséretükkel 4 azért 
jöttek ide, hogy a lengyel király urukat hűségébe fogadja. 

A nap hátralévő része csomagolással, készülődéssel telt el, 
mivel az indulást az udvar harmadnapra, Gyertyaszentelő Boldog- 
asszony ünnepére tűzte ki. Nagy sürgés-forgás keletkezett a 
várudvaron, melyen szanaszét vaspántos ládák, úti zsákok és 
szerszámok hevertek. Emitt nemes urak osztogatták parancsaikat, 
amott magyar lovasok vakarták lovaikat, s fényesítgették 
lószerszámukat, túl lengyel szó hallatszott a málhások közt, vagy 
egy-egy lengyel nemes tisztíttatta fegyvereit, nehogy elmaradjon 
a magyarok mellett; míg egy külön szögletben az új királyné 
díszkocsijait szedte rendbe egy vén csatlós és hozományát rakos- 
gatták vigyázattal szekerekre, a mint azt a sok drága holmi 
és csecse-becse megkívánta. 

Izabella kelengyéjében a többek közt ilyen ruhák voltak : 



esküvő napját is január 31-ikében. Ezen a 2 Ezt erdélyi krónikás is feljegyezte az 

héten Izabella konyhája 259/3/9 és Bona id. « Album Oltardianumw 12. 1. 

királynéé 312/13/15 frtba került. 3 Hasonmásban közöljük a Pozen melletti 

1 E fölötte ritka nyomtatványok czím- «Biblioteka Kórnicka»-ban egyetlen pél- 

lapjait hasonmásban közöljük, de az alábbi dányban megmaradt ritka nyomtatvány 

kettőből ma már egyetlen példány sincs czímlapját. A 4-r. 12 lapnyi vers tartalma, 

meg és csupán czímük szerint ismeretesek : üres, bombasztikus. Szerzője említi Peré- 

1. Venceslaus Schamotuliensis, In nuptiis nyit, Brodaricsot és opatriae ille Solon 

regis Joannis et Isabellae. Cracoviae, 1539. nitido Verbaucius»-t, a mint megkérték s 

Ex officina Ungleriana. 2. Piesn o mai- hazavitték Izabellát, de magáról a lovag- 

zenstwie królewny Izabelli. W Krakowie játékról, sajnos, nem versel, 

przez Jeronima Wietora, 1539. 4 A varsói levéltár id. 94. sz. köt. 






EPTTHALAMION 

IN NVPTIIS SERENISSIMI 

PRINCIPIS DOMINI IOAN/ 

NIS REGIS HVNGARI& ETe» 

BT SERENISSIMI VIRGI* 

NIS ISABELL^E FILI& DIVI 

SIGISMVNDI PRIMI, INVfc 

CTI REGIS POLONI^ 

PER SEÍASTIANVM 

MARSCHEVIVM^ 

ANNOM>D» XXXIX> 




MARSZEWSKI UDVÖZLOVERSE JÁNOS KIRÁLY ES IZABELLA ESKÜVŐJÉRE. 
(Ritka példánya a krakói hg". Czartoryski-múzeum könyvtárában.) 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 37 

Három ezüsttel kivarrott ruha. Barna atlaszruha ezobolyprémmel 
díszítve. Alsó szoknya piros atlaszból czobolyprém-szegélylyel. 
Egy fekete adamaszk-ruha. E ruhák díszítéséhez 5 — 6 írtjával 
13 hódbőrt vettek. Egypár «derék» vörös rázsa-posztóból ezoboly- 
prémmel. Egy zöld brokát-ruha. Néhány nyestprémű bunda. Egy 
violaszínű régi adamaszk-ruhája átalakítása díszítésére 55 ny est- 
nyak ment fel. Sok szép posztó kellett kocsijaihoz is. Menyasszonyi 
aranyos kocsiját brokát-szövet födte, míg belső részét arany és 
ezüst rózsákkal díszített (32 rőfnyi) karmazsin-brokáttal, második 
kocsiját pedig piros selyemmel kárpitozták. Kapott ezenkívül 
házi oltárához szükséges drága egyházi szereket, ezüst gyertya- 
tartókat, füstölőt és hasonlót; ' míg a városi tanács egy « magyar 
mívü» aranyozott ezüst kupával kedveskedett a reginulának, 
((Magyarország leendő királyné»-jának. 2 

Mind e drágaságok gondos elhelyezését, a kocsik és lovak 
felszerelése ügyét, s általában Izabellának urához való bekísérése 
dolgát Zsigmond király Luthomirski Jánosra bízta, a ki e sok 
fáradsággal és gonddal járó megbízatás költségeire ezer forintot 
és 200 magyar aranyat kapott az udvari kincstárból.' 

Vasárnapra, február hó 2-ikán, álmosan, fáradtan kelt fel 
Izabella. Alig aludt valamit és ideges, izgatott volt, mint minden 
leány, a ki a szülői háztól búcsúzik. Egész éjjel töprengett jövője 
fölött, melyet természettől érzelgős, aggódó lelkével szomorúnak 
látott. Milyen lesz élete abban az új országban s új körben, a hová 
elkötelezték? Fogják-e úgy szeretni, mint itthon, a hol annyit 
dédelgették ? Eszébe jutottak gyermekkora emlékei s leányéveinek 
ábrándjai, a miktől most búcsúznia kell . . . Sápadtan, elfogultan 
hallgatta végig az udvarral a szentmisét a székesegyházban, 
melynek minden zegét-zúgát ismerte. Hallgatagon intett búcsút 

1 Részletezve áraikkal a varsói főlevéltár városi levéltár «Acta consuIares» 13. köt. 
id. 94. sz. kötetében. 94. 1.) 

2 A Schilling Erazmustól vásárolt kupa 3 A varsói főlevéltár id. 94. sz. kötetéből, 
marcas 12 scotos i4'/e nyomott és ára, A 200 magyar arany (á 45 garas) 30 lengyel 
márkáját 10 írtjával számítva, 126 frt garasával = 300 írttal. A lovak és kocsik 
i garas volt. (Egykorú följegyzés a krakói felszerelésére kellett 335/27 frt. 



38 VERESS ENDRE 

annak az oltárnak, mely előtt térdelve annyiszor fohászkodott 
a Szüz-Anyához, s azoknak a díszes emlékeknek, nemzetsége 
sírhelyeinek, melyek valósággal kőbe vésett történetét alkotják 
a lengyel nemzetnek. Fog-e még itt.imádkozni valaha . . . Kijövet 
négy forintnyi alamizsnát osztott ki ' a szegények közt, s kimért 
léptekkel ment vissza a palotába. Itt ismét Macieiowski, a 
chelmi püspök beszélt s búcsúztatta el ünnepélyesen szülői és 
öcscse, az ifjú király nevében. Szerencsés utat kívánt a magyar 
biztosoknak, kérve őket, üdvözöljék János királyt, de mondják 
meg neki : becsülje földi életük legdrágább kincsét, a leányt és 
nővért, a kitől most megválnak, s a kivel egy személyben mind- 
hármukat nyeri ; mert bármerre megy, lélekben vele lesznek, 
s tőle egy ujjnyira sem távoznak. Vele lesznek új hazájában, 
vele álmodnak, vele járnak s vele laknak mindig; mert a két 
királyban és királynéban a szív és lélek csak egy, s a mi jót 
tesz feleségével, a három másik felséggel is teszi. Gondoljon a 
király a rokonságra, s jusson eszébe, hogy a ki egykor nővérét 
vette feleségül, annak most leányát kapja tőle hitvesül . . . 2 De 
mi volt a szónoki ajkak búcsúja a szív búcsújához képest, melynek 
nyelve, szava nincs, csak — hangja? Szegény leány zokogva borúit 
anyja keblére, reszketve csókolta atyja kezeit és ölelte öcscsét, 
húgait, kiket annyi szeretettel nevelt, s oly gondossággal ápolt, 
hogy azok egész életükben nem testvérként, hanem — mint 
halálakor írták — valósággal anyjokként szerették. 3 

Lejövet alig tudott magának Izabella utat törni a szolgák és 
udvaronczok, a száraz dajkák és cselédek sorain, a kik elébe 

1 A varsói fölevéltár 94. sz. kötetében: 2 A beszéd közölve Bethlen id. művé- 

1539 sabbato festő purificationis Virginis ben, 1. k. 283 — 287. 1. 

Mariae, Serma principe d. Isabella, regina 3 Anna és Katalin levele Henrik braun- 
Ungariae, de Cracovia exeunte, pro ele- schweigi herczeghez, Przemysl, 1559 ok- 
mosina dati sünt fi. 4. — Csakhogy a föl- tóber 18-ikáról : Przezdziecki, Jagiellonki 
jegyzés annyiban hibás, hogy a jelzett polskie, 111. k. (Krakó, 1868.) 307/9. I. Przez- 
ünnep vasárnapra esett és szombat a vi- dzieckin kívül még Szujski József írt a 
giliája volt. Hogy pedig csakugyan ez lengyel irodalomban egyet-mást Izabelláról, 
ünnepnapon indultak, megerősítik az udvari különböző tanulmányaiban. így férjhez- 
számadások, melyekben a magyar követek adásáról (1542-ig) Dziela (Összes müvei) 
ellátásának 18-ik napja február 2-ikára esik. 11. k. 285/8. 1. és v. k. 40/42. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 39 

jöttek, hogy még egyszer lássák és ruhája szegélyét csókolhassák. 
Idő telt bele, a míg kocsijához ért és a hidegben toporzékoló, 
útrakészen álló sereg megindulhatott. Elől haladt a síposok és 
dobosok útatnyitó csapatja, utána a városi polgárság díszőrsége, 
a czéhek katonasága czifra zászlóikkal, ócska fegyvereikkel. 
Festői kép, ha hozzávesszük a magyar és lengyel lovasok százait, 
a mint tarka ruhájukban, czifra fegyverzetükben Krakó népes 
útczáin a Visztula-felőli déli kapun és hídon kivonultak a városból. 

A több mint 900 főnyi magyar bandériumhoz járult a lengyelek 
részéről: Opalinski Péter gnézeni várnagy, s az ifjabb király 
udvarmestere 10 lóval ; Rozen Péter, Horn Ferencz, Zebrzidowski 
Flórián, Luthomirski János 6—6 lóval; Lukowski Miklós, Albo 
Péter, Borek Kristóf, Smolikowski, Czikowski János, Uchacz, 
Ocieski János, Lubomirski Péter, Oraczewski, Minchowski Jakab, 
(Gulczewski) János rawai palatínus, Wolski Szaniszló 5 — 5 lóval; 
Mironski Gábor, Koriczienski, Milonski, Lubomirski Sebestyén és 
Lőrincz, Thurek, Policzki Gábor, Orzechowski Miklós, Kola- 
chowski Miklós 4—4 lóval; Droyowski András, Rochemberk, 
Isbienski Szaniszló, Biskupski András, Vieczfienski 3 — 3 lóval, 
s végül Leszczinski Szaniszló és Czudzinowski 2—2 lóval. 1 így 
aztán 1050 főnyinél nagyobb lovas-sereggel kísérték be az ifjú 
királynét Magyarországba. A lengyel bandérium vezére Opalinski, 
vezetője pedig, mint egyházi férfiú : Tarló Szaniszló przemysli 
püspök volt. 

Egy mérföldig szülői és testvérei is elkísérték Izabellát a 
rendekkel. Megújult érzékeny lelkében a búcsúzás várbeli jelenete, 
minek láttára Stanczyk, az udvar eszelős, szókimondó, öreg 
bolondja, e szavakkal állt a király elé: «Fölség, miért adod 
leányodat Magyarországba ? Miért nem tartod inkább magadnál, 
s építsz neki itt Krakóban kőházat, hogy legyen, hol laknia ?» 2 
A nap már magasan fennjárt az égen, mikor a távozó lengyel 



1 A varsói főlevéltár udvari számadásai 2 Górnicki Lukács, Dzieje w koronie 

96. kötetéből. polskiéj, (1637-iki kiadás) 50. I. 




4-0 VERESS ENDRE 

királyleány sírva végső búcsút intett szülővárosának, s ki tudja, 
nem lesz-e igaza az együgyű Stanczyknak, a ki mindezt, a mit 
látott — nem értette . . . 



IV. 

Íjzabella herczegnő Wieliczka, Új- és Ó-Sandec érintésével 
a rendes postaúton haladt udvarhölgyeivel és nagy kísé- 
retével Magyarország felé. A Poprád vize vadregényes 
szorosán lépte át hazánk területét és jutott Sáros vármegyébe, 
melynek földjén a Tarcza és Hernád völgyében Kis-Szebenen, 
Eperjesen keresztül útja nagyon szép, de fárasztó volt. Kassán 
hosszabb pihenőt tartottak, részint a szokatlan hideg, részint a 
kíséret nehézkessége miatt, s aztán oldalt hagyva Miskolczot, 
az erdős Bükk, Mátra és Cserhát aljában közeledett Mező- 
Kövesden, Hatvanon át Buda alatt Székesfejérvár, az ország 
koronázó városa felé. 

Kassán megtekintette a Szent-Erzsébetről nevezett hatalmas 
dómot, melyről tudta, hogy "Magyar Lajos király», a lengyelek 
Jadwigájának atyja alapította, s hálát adott Istennek, hogy baj 
nélkül ideérhetett, s ezt a családját érdeklő emléket is láthatta. 

Ezalatt Budán nagyban készültek a menyasszony fogadására. 
Díszítgették az ódon várost, tisztítgatták a várpiaczot, tatarozták 
a királyi palotát kívül-belül, s az előkészületeket maga János 
király vezette, a mint Erdélyből január közepére ismét fővárosába 
érkezett. 1 Különben úgy rendezték, hogy előbb Fejérvártt lesz 
meg az esküvő és koronázás, és — a kor szokásához képest — 
a copulatio, s csak azután Budán a mennyegző. 2 Az ország úgy 
is rég nem látott már igazi magyar királyi lakodalmat, s ezért 
János király (a régi dolgokra emlékező vén emberek meghallga- 
tásával) mindent megtett, hogy az úgy folyjon le, mint hajdan, 

i János király 1539 január 14-ikén még nincs ott, de 17-ikén már Budáról ír. (Ere- 
detije a bécsi állami levéltárban; melynek, ha közelebbi jelzést nem közlünk, mindig 
Hungarica osztálya értendő.) 

2 G. Loxanus Ferdinándhoz Budáról, 1539 január 14-ikén; ugyanott. 



42 VERESS ENDRE 

akár Mátyás király korában. Ösi (az Árpádokig fölmenő) szokás 
szerint, aráját Csepel szigetén akarta először üdvözölni. Február 
10— n-ikére várták erre a vadaskertjeivel, ligeteivel pompázó 
szép dunai szigetre, melyet királynéink nászajándékul szoktak 
kapni. Aleandro bíboros bécsi pápai követtől tudjuk ezt, s hozo- 
mányként élvezte Ó-Budával és a Ráczok szigetével együtt 
II. Lajos felesége, a Németalföldön élő özvegy Mária királyné is. 1 
Sőt egy firenzei olasz kereskedő a magyaroknak arról a hagyo- 
mányáról is értesült, hogy az új királynénak az ország ama 
részében szokták bekötni a fejét, melyet urától hitbérül kap. 2 

Mennyegzőjére János király meghívta birodalma káptalanjait, 
nevezetesebb városait, testületeit, az erdélyi szászok univerzitását 
és egyes városait, 5 valamint a szomszédos fejedelmeket, kikkel 
idők folyamán összeköttetésben állott, vagy a kiknek kegyét és 
támogatását kereste. így első sorban Ferdinándot, a ki elfoglalt- 
ságával menté magát, hogy személyesen nem jelenhet meg, de 
kijelenté, hogy főkamarásával : Salm Miklós gróffal és Lorenzo 
fejérvári préposttal, gyermekei nevelőjével fogja magát képvisel- 
tetni. 4 Meghívta még a brandenburgi választó fejedelmet, a bajor 
fejedelmeket, s Havasaifölde új vajdáját : Istvánt, Sáska Sándor 
fiát s is. De habár ezek képviselői a kitűzött időre meg is érkeztek 
Budára, a királyné jövetele késett. A király már aggódni kezdett 
neje szertelen késése miatt, de gyors futárral megtudta, hogy 
egy kis hűlésen kívül nincsen semmi baja, s február 17-ikére fog 
megérkezni. Ekkor a koronázást 20-ikára (hamvazó szerda utáni 



1 Mária királyné írja 1539-ben, hogy ton dr. régeni plébános a király nevében: 
«destitutii sumus etiam de bonis nostris Quellén zur Geschichte der Stadt Kronstadt 
reginalibus, castro veteris Budae et insu- in Siebenbürgen, 11. k. (Brassó, 1889.) 604. 1. 
larum Ratzenmarkt et Tchepeln, melyeknek 4 Aleandro bib. bécsi feljegyzése 1539 
évi jövedelme 1200 frt volt; Brüsseli okmány- január 28-ikáról és február n-ikéröl id. h. 
tár 11. k. 33. 1. 1. k. 400. 1. és rv. k. 291. 1. Ferdinánd úta- 

2 Aleandro bib. feljegyzése 1539 február sítása említett két követéhez Bécsből, 
10-ikröl : Friedensburg, Nuntiaturberichte 1539 február 10-ikéröl; eredeti fogalmaz- 
iv. k. 288. 1. ványa a bécsi állami levéltárban. 

5 Brassó város tanácsát 1539 január 13-ikán S Krakói hír 1538 deczember 4-ikéról : 

hívta meg az esküvőre személyesen Már- Hurmuzaki, Documente, xi. k. 37. 1. 






IZABELLA KIRÁLYNÉ 43 

napra) halasztotta, s ő maga — Budán hagyván kincstartóját, 
György barátot — io-ikén reggel indult Fejérvárra, 1 hogy az 
ünnepséghez még hátralévő intézkedéseket megtehesse. Előbb 
azonban fogadta és elhelyezé a 200 lovas kíséretében udva- 
rába jutott török követséget, 2 mely a szultán — az ő támoga- 
tója — nászajándékával jött fel, a mi szinte szégyent hozott a 
királyra. Salm gróf t. i. már Győrig ért volt, a mint hírét vévé, 
hogy János király a törököt is meghívta esküvőjére, s mivel 
nem tartotta összeférhetőnek, hogy ő — mint egy keresztyén 
fejedelem képviselője — együtt s egy födél alatt jelenjék meg 
a török követtel, hirtelen visszatért Bécsbe Ferdinándhoz, a ki 
őt (22-ikén) meglepetten fogadta, s azzal a meghagyással küldte 
pár nap múlva ismét vissza, hogy ha az ünnepségeken csak- 
ugyan találkoznék a törökökkel, akkor csak az esküvő után 
üdvözölje nevében az új párt. 5 

János királyt annyival inkább bosszantotta ez a közbejött 
kellemetlen körülmény, mivel ekkor már ifjú felesége is szeren- 
csésen megérkezett Fejérvárra. A csepeli révnél fogadta január 
19-ikén, vasárnap a király, a kit a sziget legnagyobb községe : 
Ráczkeve bírája egy szőnyeggel tisztelt meg, talán azért, mivel 
nálunk a jegyesek — ez időben szőnyegen állva szoktak 

megesküdni. Innen előbb néhány napra Budára mentek pihenni, 
a hol a budai, pesti polgárok s a budai zsidók egy-egy kupával 
— a szokásos nászpohárral — lepték meg az új mátkapárt, míg 
Mehemed bég, a török követ szintén egy szőnyeget hozott a 
királynak. 4 A meghívott vendégek és külföldi követek is ott 
nyüzsögtek már a koronázó város' piaczain, s a vár alatti mezőn 
felütött sátrak közt. S éppen a legfontosabb hiányozzék, mikor 
elmaradása kész gyalázat, s annak a világos jele lenne, hogy ime 



1 Weinmaister J. a bajor fejedelmeknek ruár 23-ikáról : ugyanott, ív. k. 321/2. 1. és 
Budáról, 1539 február 15-ikéről : Quellén február 25-ikéröl, 1. k. 467. 1. 

zur bayerischen Geschichte, rv. k. 514. 1. 4 János király számadáskönyvéből, Tör- 

2 Aleandro bib. 1539 február 10-iki id. föl- ténelmi Tár, 1889. évf. 190— 1. 1. (Közölte 
jegyzése, Nuntiaturberichte, rv. k. 289. 1. ifj. Kemény Lajos.) 

3 Aleandro bib. naplófeljegyzése 1539 feb- 

6* 



44 VERESS ENDRE 

Ferdinánd írásbeli kötelezettsége daczára sem ismeri el királyi 
méltóságát, a mi pedig Izabella eljegyzésének egyik lényeges 
föltétele volt. De találékonysága kisegíté a bajból. Dementálta 
a hírt, s másfelől gondoskodott, hogy a törökök ne legyenek 
jelen. Megüzente a bécsi udvarnak, hogy udvarába semmiféle 
török követség nem érkezik, mire «a római király » biztosai újra 
visszafordultak Bécsből. Igaz, hogy e miatt újból el kellé halasz- 
tania esküvőjét egy héttel, márczius 2-ikáig ; ' de legalább Izabella 
is kipihenhette a hosszú, nehéz út fáradalmait. 

Ennyi várakozás, akadály és halasztás után végre megtörtén- 
hetett az esküvő és a királyné megkoronáztatása Reminiscere 
vasárnapján, a kitűzött napon. A kettős ünnepély a Boldogságos 
Szűz Mária tiszteletére Szent-István királyunk által épített székes- 
egyházban folyt le. Mindkettőt az ország első papja : az öreg 

15. VÁRDAI PÁL ALÁÍRÁSA. 

Várdai Pál esztergomi érsek végezte, fényes segédlettel. Vala- 
mikor János híve volt, most Ferdinánd pártján állott, s leginkább 
Bécsben lakott, és bizonyára ura beleegyezésével fogadta el a 
magyar király fölszólítását, 2 melynek visszautasítása politikai 
szempontból sem lett volna tapintatos. Meg aztán érezte az 
érsek, és mindenki, a ki a viszonyokat, a nemzeti és a Habsburg- 
király közt megoszlott, s a török által leigázott ország körül- 
ményeit ismerte, hogy úgy is ez az utolsó koronázás, melyet ez 
a tisztes, remek templom lát. 

Ez ad jelentőséget e napnak, melyre annyi gonddal készültek. 
Micsoda szemkápráztató fény és pompa lehetett ez ünnepélyen 

1 Aleandro bib. id. följegyzése : Nuntiaturberichte, r. k. 472. 1. 

2 Február u-ikén beszélte az érsek Aleandronak, hogy János király meghívta eskü- 
vőjére: ugyanott, rv. k. 290. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 45 

csak ruha és külső dísz tekintetében is, abban a fényes környe- 
zetben, melyben az új mátkapár megjelent. Izabellán virágos 
fehér atlaszból szabott menyasszonyi köntös, vont aranynyal 
hímezve, nyakán gyöngy, fején rubintos párta. János királyon 
zöld tafotás aranyos atlasz-mente, rajta hermelinnel béllelt arany- 
nyal kivarrt dolmány, a mihez a királyszín nadrág és térdig érő 
csizma (szederjes szövetből) kitűnően illett. Oldalán ékkövekkel 
kirakott kard, fején forgós kalpag díszlett. 1 

A «vőlegény» már 1526 óta koronás királya volt Magyar- 
országnak, s így csak a házassági esküt kellett elmondania 
remegő arájának. Aztán ő is elmondta — feszült figyelem közt — 
a mint arra magát az itt is megjelent váczi püspöknek a krakói 
várpalotában kötelezte volt. Elhangzott hát mindkét részről a 
« holtomiglan-holtodiglan)), de melyikre nézve jelent kevesebbet? 

Bari Jakab Ferdinánd, Bona királyné orvosa, a ki Izabella 
fejlődésének és nevelésének éveken át figyelmes szemtanúja volt, 
azt írja róla az esküvő alkalmából, hogy száz nyelv sem tudná 
Izabella testi-lelki adományait és szépségét kellően jellemezni. 
Négy nyelven : latinul, olaszul, lengyelül, németül beszél és ír, 
úgy hogy mindenki csodálja. Teste csinos, kecses, homloka 
örömet és szerénységet mutat. Tagjai szépek és arányosak. 
Örvendhet János király, hogy ilyen feleséget kap, de Magyar- 
ország is, mely eddig annyit szenvedett. 2 így írnak alkalomadtán 
idegenek is, a kik nem tartoztak udvarához. Hozzátehetjük a 
jellemzés teljességéért még a következőket. Latinul a Krakó- 
ban is járt Honter János brassói prédikátor híres nyelvtanából 5 
tanult. Honter az oktatásra is vállalkozott, de a király leánya 
nevelését lengyel mesterekre bízta, nehogy idegen szokásokat 

1 János király kincseinek és ruháinak tanúit, tudván, hogy latin nyelvtana 1539-ig 
1538-ból való jegyzékét ifj. Kemény Lajos öt kiadást ért 9 év alatt Krakóban. Mert 
közölte: «Tört. Tár» 1888. évf. 566— 571. 1. ha Honter csakugyan tanára lett volna, 

2 Az egykorú ritka latin nyomtatvány akkor neve bizonyosan előfordulna az ud- 
czímlapját hasonmásban közöljük a túlsó vari számadási könyvekben ; de Honter 
lapon. • különben is 1530 tavaszán tartózkodik rövid 

5 így értelmezzük a hagyomány amaz ideig Krakóban, honnan még abban az évben 
adatát, hogy Izabella magától Hontertöl Bázelbe megy. 



46 VERESS ENDRE 

sajátítson el.' Egyébként kézséggel támogatta az ifjú tudóst 
egyik müve kinyomatásában, 2 és ezen a réven Honter személyesen 
ismerte Izabellát, és tehetségét, sőt Szent-Ágoston munkáiból 
kiadott szemelvényeit neki ajánlotta, a mint magyar királynévá 

"^DEFOELICI 

CONNVBIO SERENISSIMI VN/ 

gariíE Regís Ioánis &S.IfabelIa: 9 PolonÍ2e Re# 

gís filiae, dí de meritiííimis utriuícjj SereníC' 

' fimi Sigífmundi Poloníx Regum ,ac Re/ 

gínas Sforcía: laudibus, Necnon & 

totius Polonias Regní* 



E P I S T O L A, 

lacobí Fetdinandi Baríenfis Regínaíis phyfici, Acl 

Excellentenij, ac Magnificum Domínum Nicolaurn 

Antonium Carmtgnanum, Nobilem Neapo/ 

litanooij Baríenfem Caftellanum^ & Re/ 

ginalem thcfaiuanuiru 

l6. BARI JAKAB ORVOS LEVELE IZABELLA ESKÜVŐJÉRŐL. 

lett. 5 De a kis herczegnő latin tanulása inkább a beszéd-ügyességre 
szorítkozott, mert még királyné korában is megesett, hogy egy-egy 

1 Dück József írja «Geschichte des Kron- voluit, ne extraneos imbiberet móres. Et en 
stadter Gymnasiums» ez. művében (Brassó, Isabella misera extraneis tamen in oris 
1845.) 17. 1. három xviii. századi szász jactata degit» a dolgot mi sem tartjuk való- 
író után, hogy Honter 1533-ban « Informátor színűnek. 

der polnischen Prinzessin Isabella» volt. De *• Schesaeus Kristóf meggyesi ev. lelkész 

gröf Kemény József ráidézvén Konarski említi a berethalmi synoduson 1580 május 

Szaniszló História arcana regni Poloniae» 8-ikán tartott beszédében, hogy Hontert 

ez. müvéből (Anton Kurz, Magazin für Zsigmond király Cosmographiá-ja kiadása- 

Geschichte, Literatur und allé Denk- und ban segíté; Urkundenbuch der Evangeli- 

Merkwürdigkeiten Siebenbürgens, 1. k. 390. schen Landeskirche A. B. in Siebenbürgen, 

1.) hogy Zsigmond lengyel «Rex autem filiae 11. k. (Nagy-Szeben, 1883.) 234. 1. 

suae Isabellae educationem, informationem- 3 Honter e műve czímlapjáról hasonmás- 

que nullo extraneo concreditam unquam ban adjuk záróképekül Izabella, a magyar 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



47 



latin levelet mással fordíttatott le magának ; latinul pedig soha sem 
írt. 1 Termetére nézve magas növésű, karcsú, arcza, orra finom 
metszésű, hosszúkás, szája piczi, mély tekintetű szeme erélyt, de 
makacsságot és szeszélyt árúi el egyaránt, keze formás, ujjai 
finomak — egészen olyan, mint anyja fiatal korában. így nézett 
ki «az erények és kegyelmek tárházának nevezett)) viruló haja- 
don, 2 a ki alig töltötte be életének huszadik évét. 




17. JÁNOS KIRÁLY ARCZKEPE ARANVPECSÉTJEN. 



S milyen volt mellette hites ura, a király ? Roskadozó, beteges, 
nehézkes járású, kit csak a ruha, a méltósággal viselt királyi 
tekintély, okos beszéde és leereszkedő nyájas modora emelt ki 
a környezet fölé. Arcza beesett, tekintete a sok gondtól és szenve- 



és lengyel uralkodóházak czímereinek raj- 
zát. A könyv leírását 1. Szabó Károlynál : 
Régi magyar könyvtár, rí. k. 21. sz. a. 

1 így kéri pl. Hosius Szaniszló püspököt 
« AlzbietaKrolowa» aláírása levelében, hogy 
másolja le neki az ifjú király [Zsigmond 



Ágost] egy levelét, mivel «nie umim — 
úgymond — tak wyele po latinie.» Pa- 
mietnik Warszawski (1816.) r. k. 251. 1. 

2 Verancsics után Horváth Mihály : Frá- 
ter György élete (Pest, 1872.) 129. 1. 



48 VERESS ENDRE 

déstől bánatos, bajusza, szakálla, vállig érő haja szürke, a mint 
már egy ötvenes emberé ' szokott lenni. Korán megvénült, sokat 
szenvedett alak volt, a kinek egész életét hányattatás, bánat és 
csalódás tölte be. Ez a mai esemény volt hívatva bearanyozni 
a jó király hanyatló életét, gondolta mindenki a tömegben. De 
micsoda ellentétet képviselt ez a térdeplő új pár az oltár előtt, s 
milyen a harmatos tavasz a hervadó ősz mellé képzelve? 

Esküvő után következett a koronázás fölséges jelenete, a maga 
hagyományos szertartásaival, úgy, mint 12 évvel előbb Szapolyai 
János megkoronázásakor. 2 Az érsek szentelt olajjal fölkente az 
oltár lépcsőjén térdelő királynét, s a nagymise után, a szokott 
háromszori kérdésre : akarja-e a nemzet, hogy Izabella Magyar- 
ország királynéjává koronáztassék — a jelenvoltak helyeslő éljen- 
zése közben Werbőczi, a kanczellár segédkezésével fejére tévé 
Szent István koronáját, 3 melyet ősi szokás szerint a visegrádi 
felső toronyban őriztek. Erre a püspökök megáldották a király- 
nét s a «Téged Isten dícsérünk» hangjai mellett kísérték a háza- 
sokat szállásukra. 

A kettős nemzeti ünnepségre az alábbiak jelentek meg a 
magyar koronázó városban. 

Külföldiek közül: Salm Miklós gróf 60 főnyi kíséretével, «az 
magyari urakkal Bécsből» Ferdinándot képviselve, a ki «igen szép 
ajándékkal meglátá az barátját» ; 4 Ortenburg Móricz gróf a bajor 
fejedelmek, Maltzan György a brandenburgi választó fejedelem 
képviseletében, 5 és Udryste visztier, a havasalföldi vajda kincs- 
tartója. 6 A főurak közül : György barát, a kincstartó, Werbőczi 
István, Perényi Péter, Brodarics váczi püspök, Frangepán Ferencz 



1 Verancsics azt írja János királyról, 5 Zermeghnél : Schwandtner, Scriptores 
hogy 53 éves korában halt meg (1540-ben), 11. k. 413. 1. 

de egy régi feljegyzés szerint i49omárczius 4 Verancsics Antal följegyzése: Összes 

29-ikén született (Wagner, AnalectaScepusii munkái, n. k. (Pest, 1857.) 44. L 

ív. k. 33. 1.) s ezt megerősíti Joseficz püspök S Weinmaister id. tudósítása: « Quellén 

adata, hogy 1526-ban 36 éves volt. zur bayerischen und deutschen Geschichte, 

2 Ezt Fraknói Vilmos írja le Szerémi ív. k. 514. 1. 

nyomán : Magyar országgyűlési emlékek, 6 Quellén zur Geschichte^der Stadt Kron- 

1. k. 20—21. 1. stadt, 11. k. 614. 1. 






IZABELLA KIRÁLYNÉ 49 

kalocsai érsek, kik a házasság létrejöttén annyit jártak és fára- 
doztak ; a Balassák és Törökök, a felsőmagyarországi, délvidéki 
és . erdélyi főnemesek nagy sokaságban, nejeik és kíséretük társa- 
ságában. Városok és testületek képviseletében feljött : a battai 
apát, egy aranyozott kupát hozván nászajándékul; az erdélyi 
püspök (Statilio) nevében Wolffard Hadrián vicarius, 1 négy nagy 
kupával ; az erdélyi szászok küldöttségeiként, a hét szék tanácsa 
nevében : Hutter György nagyszebeni királybíró, Horvát Mihály 
és oratoruk : Byrkner András, 2 két szép mosdókészlettel, tizenegy 
aranyos kupával, 5 egy ezüst hüvelyes «sablyá»-val s egy behajt- 
ható késsel, «minek neve bicsak» ; Brassó tanácsa részéről Fuchs 
János és Hoch János két remek kupával, egy teljesen felkantá- 
rozott drága hátaslóval és két nagy szőnyeggel ; 4 Kassa város 
bírája két, Lippáé egy közepes virágos, Temesváré egy kisebb 
sima kupával; Karánsebes vajdája két sima kupával s végül 
Lúgos bírája kilencz czobolybőrrel. Szeben, Brassó és Besztercze 
követei még az esküvő után is ott sürgölődtek hetekig az udvar- 
ban, hogy a királytól (a nász kedvező alkalmának felhasználásá- 
val) kiváltságaik megújítását kérjék. 5 

Ezenkívül kapott még János király esküvője alkalmából : a 
pécsi püspöktől két virágos kupát, a gyulafejérvári s a váradi káp- 
talantól 3 — 3 virágos kupát, a budai polgároktól egy fedeles ser- 
leget, a karánsebesi nemesektől egy muskátdió alakjára készült 
ezüstös kupát ; s megkésve, két héttel esküvője után : a kunoktól 

1 Vezetéknevét ismerjük Verancsics An- ajándékul feltüntetve, melyek súlya 42 
tal egy 1540-iki leveléből : Összes munkái, márkánál több és értéke több mint 600 frt 
vi. k. 75. 1. Maga a püspök ekkor János volt ; a többi ajándéknak más rendeltetése 
király követeként Rómában járt, hol 1539 volt. 

márczius 8-ikán kap menetlevelet «octo sar- 4 A nászajándék érdekes számadásai 

cinis rerum diversarum» szabad kivitelére. közölve az id. brassói kiadvány 11. köt. 

(Az apostoli kamara rendelete a római 607. és 613. 1. Kiemeljük, hogy a hátaslovat 

vatikáni levéltárban, Arm. 29. vol. 97. fol. a város 100 forinton vette, az egyik kupa 

299 b.) súlya 6 márka 21 nehezék, a két szőnyeg 

2 A nagyszebeni városi levéltár 1539-iki ára 90 frt. stb. 

Prothocollon-]a. adatai szerint, Veres János S Ez év márczius 14-ikétöl április 12-ikéig 

polgármester idejéből. terjedő idejéből Szeben 4, Brassó 3, Besz- 

3 A nagyszebeni id. 1539-iki számadási tercze 2 kiváltságlevelet kap János királytól, 
könyvben csupán 4 aranyozott kupa van (Eredetijük az illető városok levéltáraiban.) 

Magyar Tört. Életr. 1901. 7 



50 VERESS ENDRE 

és jászoktól 2—2 virágos kupát. 1 S ez ajándékok jegyzékéből 
nemcsak azt látjuk, hogy a XVI-ik században nálunk esküvőre 
leginkább ezüst kupákkal, serlegekkel és poharakkal szoktak 
kedveskedni, hanem megismerjük a János királyhoz hü városo- 
kat és híveket is, el egészen Erdélyig. 

Kijövet, napestig tartó lakoma és vígság folyt, habár a tulaj- 
donképpeni lakodalom csak másnap kezdődött Budán, a hova 
György barát előre is ment estefelé Salm gróffal és kíséretével, 
hogy az új házasokat illően fogadhassa. A királyi pár azután 
reggelre kelve az egész vendégsereggel és kísérettel megindult 
az ország fővárosa felé. 2 

Elmúltak a leányévek és Izabella királyné mint asszony 
hagyta el Székesfej érvárat. 

i János király számadási könyvéből: Tört. Tár 1889. évf. 191. 1. 

2 Salm Ferdinándhoz Budáról, 1539 márczius 4-ikén : Nuntiaturberichte, rv. k. 350. 1. 




IÖ. IZABELLA KIRÁLYNÉ CZIMERE. 



MÁSODIK KÖNYV 



AZ IFJÚ KIRÁLYNÉ 

1539—40 




19- DISZ1TMENY ERDOSI I539-BEN MEGJELENT NYELVTANÁNAK CZIMLAPJAROL. 



I. 




király és királyné asszony ő Felségét Budán, 
a fejérvári út felől, a Zsidó kapu előtt 1539 
márczius 3-ikán délután György barát és Salm 
gróf fogadta a fő- és köznemesség bandériumá- 
val. A papság részéről ott volt : a budai Szent- 
Zsigmond-egyház prépostja, kezében szerény 
ajándékával, 1 és Verancsics Antal ó-budai prépost, udvari titkár, 
a testvére : Mihály által írt üdvözlő nászdalt 2 osztogatva ismerősei 
közt. A két testvérvárost Buda és Pest tanácsa képviselte, élén 
főbírájukkal, míg a fellobogózott útczákat és tereket a városi 
polgárság szorongó tömege lepte el. Csak törököt és zsidót 
nem lehet találni a tarka-barka csoportokban, legfeljebb az 
ablakokból nézik dugva a menetet, mivel a lakodalom idejére 
elő vigyázatból kirendelték őket a városból, nehogy a felgyülemlő 
sok idegen vakbuzgó nép bajt csináljon köztök, s kifossza őket.' 
így vonult fel a királyi pár a taraczkok és mozsár-durranások 



1 Nászajándékul két kis aranyozott kupát 
hozott magával; Tört. Tár, 1889. évf. 191. 1. 

- Hasonmásban közöljük a ritka nyom- 
tatvány czímlapját, melyet Tartó Szaniszló 
przemysli püspöknek ajánl : Ant. Wrancius 



Transsilvanienfsis] et veteris Budae pre- 
positus regni Hungáriáé secretarius natus. 
3 Verallo Jeromos Farnesehez; Velencze, 
1539 február 4-ikén; Ováry, III. Pál leve- 
lezése, 64. 1. 



54 VERESS ENDRE 

zaja s a lakosság éljenzése közben a várba, mely ilyen lako- 
dalmi vígságot rég nem látott. 

A mennyegző, «kiben sok magyar urak mind felesígekkel 
nagy gazdagsággal valának» jelen, 1 a kor szokása szerint: az 
ajándékok nyilvános bemutatása és felajánlása ünnepségével 
kezdődött. 2 Azután következett a nászlakoma, de a böjt miatt 
húst nem tálaltak fel, csak halas és olajos ételt. 

A táncz, múlatás és az ünnepélyek egész sora hetekig tartott 
Mátyás király egykori palotájában, melynek fényét a vendégek 
nem győzték eléggé bámulni. Legragyogóbb volt a trónterem, 
Magyarország és Mátyás király czímerével, s dicsőségét hirdető 
(1479-iki) feliratával. De gyönyörű volt a nagy király háló- 
szobája, 5 és egykori könyvtárterme, a magyar királyok arcz- 
képeivel, 4 melynek mennyezetén «az egész égboltozat az égi 
testekkel és azok pályájával látható lefestve. 5 » Páratlan két más 
könyvtárterem is, és a palota « aranyozott gerendákkal)) díszített 
többi sok szobája, melyeknek «szobrai, ívezetei, rakott müvei csak 
úgy csillognak a sok aranytób) 6 még most is, félszázaddal Mátyás 
halála után. Volt tehát miben gyönyörködniök az idegeneknek, 
de Ferdinánd biztosának talán az esett legjobban, hogy — a mitől 
úgy tartott — török követ nem volt jelen. 7 Napestig szólt a 
muzsika szanaszét a várban, s bizony 20-ika lett belőle, mire 
Salm Miklós gróf kíséretével hazaindúlhatott. Magával vitte ura 
számára Izabella sajátkezű levelét, melyben — úgymond — nem 



1 Verancsics Antal följegyzése: Összes 4 Ungnad útleírásának 1674-iki kiadása- 
munkái, 11. k. 44. 1. ban említve, melynek magyar vonatkozásait 

2 E jellemző műveltségtörténeti adatot Szalay László ismertette: Adalékok a ma- 
Ferdinánd id. utasításából tudjuk: nSequenti gyár nemzet történetéhez a xvi-dik század- 
vero die secundum morém consuetudinem- ban, (Pest, 1859.) 209 — 226. 1. 

que eiusmodi celebrítatis nuptiarum dona S Ez még 1591-ben is meg volt. Wra- 

nostra loco et tempore congruo publice offe- tislau báró ír róla. L. Szamota István, Régi 

ránt, significantes, nos illa non tam muneris utazások Magyarországon és a Balkán- 

causa, quam in signum memóriáé voluisse félszigeten, (Budapest, 1891.) 200. 1. 

obferri.11 (A bécsi állami levéltárban.) 6 Oláh Miklós leírása 1536-ból "Hungária 

3 Omichius leírása Ungnad Dávid 1572-iki et Atila» ez. művében. Magyarul I. Szamotá- 
magyarországi útjáról. (Güstrau, 1582.) Is- nál, id. m. 520. 1. 

mertette gróf Apponyi Sándor: Hungarica, 7 Salm id. tudósítása Ferdinándhoz : Nun- 

1. k. (Budapest, 1900.) 337. 1. tiaturberichte, ív. k. 350. 1. 



EPITHAI AMION 

SERENISSIMI IOANNIS HVNGA 

. RLE REGIS ET ISABELL^ 

REGINA PER MICHA/ 

ELEM WRANTIVM 

DALMATÁM* M* 

I> XXXIX* 




20. VERANCSICS MIHÁLY NÁSZDALA IZABELLA ÉS JÁNOS KIRÁLY LAKODALMÁRA. 



56 VERESS ENDRE 

tudja kifejezni, s nem képzeli, miként fogja megérdemelni Ferdi- 
nánd ama kitüntető kegyességét, melylyel magát esküvőjén kép- 
viselteié, s azt a szeretetét, melyről őt levelében biztosítja. Hálásan 
köszöni ennyi jóságát, de reméli, hogy szeretetét - megnyugta- 
tására s a két szomszédos állam közjaváért - urára, szeretett 
házastársára is kiterjeszti; mert részéről mindig az lesz legfőbb 
törekvése és gondja, hogy ezt a szeretetet fokozza és kiérdemelje. 1 
Bánatosan búcsúztak a lengyelek is a királynétól, a kit Krakó- 
ból idáig kísértek, miután két hónap alatt annyira összebarát- 
koztak a magyarokkal. Bandériumuk vezetői, a przemysli püspök 
és Opalinski a búcsú-kihallgatáson előadták János királynak, a 
a mit uruk különösen lelkükre kötött, s még írásban is utánok 
küldött, t. i. hogy bánjék úgy Izabellával, mint egy király leá- 
nyával; nemcsak a rokonság révén, hanem azért is, hogy őt 
sokszoros érdek és viszony fűzi Lengyelországhoz. A házassági 
szerződést írja alá és adja át a követeknek. Adjon reverzálist, hogy 
a hozomány ürügye alatt sem ő, sem neje nem fog soha semmit 
kívánni a lengyel királytól és koronás fiától, Izabella pedig nyilvá- 
nosan mondjon le lengyel trónörökösödési igényéről. 2 Ezt a királyné 
nyomban meg is tette ünnepélyesen a király jelenlétében és hozzá- 
járulásával ; 3 de hozománya biztosításának ügye sokáig elhúzó- 
dott és sok bajt, kellemetlenséget okozott. Mert ugyan mindenki 
tudta, 4 s maga Bona királyné is hálásan elismerte, hogy e frigy 
szerzője György barát, s de bármily reményeket fűzött is hozzá 
Magyarország politikájának éleseszü vezetője, jól gondolkoztak az 
egykorúak, és Ferdinánd magyar tanácsadói, 6 midőn azt mondták, 



i Izabella olaszul irt érdekes levelét is feljegyezték, hogy : Praecipuus suasor 

hasonmásban mellékeljük e laphoz, olvasá- hujus connubii fűit Georgius monachus, 

sát a Függelékben közöljük. episcopus Varadiensis. 

2 Zsigmond lengyel király utasítása kö- 5 Bona György baráthoz Vilnáról, 1541 

vetéhez a krakói hg. Czartoryski-múzeum márczius 10-ikén ; egykorú másolata a 

levéltárában: 282. k. 305. 1. és 1539 február lembergi Ossolinski-intézet kézirattárában: 

24-iki kelettel egy másik példánya ugyanott: 179. k. 83. 1. 
276. k. 3—4. sz. alatt. 6 Thurzó Elek helytartó Ferdinándhoz 

5 János király keletnélküli oklevele e Semptéröl, 1540 február 18-ikán: Gévay, Ur- 

lemondásról : Dogiel, id. m. 140. 1. kunden u. Aktenstücke. 1539— 1540. (Bécs, 

4 Az dAlbum Oltardianumn id. 12. lapjára 1842.) 35. 1. 



5, «j^~~ o^ ^- yBrni /ua^ r ^ ^.^ 

CÍe £**& A" .*>• >ro>*»£/ ^ OK * ^ e Grosso vv 

P P (j U ff p J> 

l^ * f ^ P e p 

P ^ O 



/V» ^ A <>/" 



(Oh/oíot/ionf Tioj^ /T^crvyio/' fT#\- *4oívt 



£e?v, «/» **-•»*» grlpovíí/sí 









t" 



IZABELLA 1539 MÁRCZIUS 20-IKI SAJÁTKEZŰ LEVELE BUDÁRÓL I. FERDINÁNDHOZ. 
(Eredetije a bécsi cs. és kir. házi, udvari és állami levéltárban.) 






/? / (/ (7 (/ ^ 



jntAMvnft 5c <£eyr*<»*~K, <-yrrc*> /*%?* J>o-rt^r 



Ps«. 









/7<.T "*>** ö^ cor * 



/elír ^"' -*•* / 

P L C P fi £ 




c < > 



*& <>*$€>,* ^M'/.^mcn^ 












/ ,/v/^vor A**** Sw— rvot>**/^, Áe -}* 






1/ 



y\ >-rv -e-*. >*>*. 



^tr^C^f CtCvSlcLiy-nz PSSzof S09X-Ú 







ft.'/St'y^^^' *t^5 






s 



t^C-^^ (<* <#V*.«*tA t^LfO <bűr*\*%&ésrr\(\* yyxt^yt 



/ 









0. 



^u. 



-X. O TrvcAr^ f 5 «T 



/ 



23 c <"v^<^ 



^ tn. c ^ ot 




7- /TV a/ 



eíí 






ím p >'-x C-\,s 




/^3T 



/ 



>HO»»»^í .Í^VV?^ 




i'(Uv^%_ 



***V^v^>/» 



^•^ 









IZABELLA KIRÁLYNÉ 57 

hogy e házasság újabb bonyodalmak szülője lesz. A váradi béke- 
szerződésre gondoltak, habár az nem zárta ki a király házasodását. 
Izabella elégedetlenségének egyéni okai voltak. Fiatalon, leány- 
fővel jutott idegen országba, melynek népét, nyelvét nem ismerte, 
s vált feleségévé egy beteges öreg embernek, a ki neki atyja 
lehetett volna. Hiába mulattatta s járt kedvében János király, 
nem csodálhatjuk, ha mindegyre hazájára gondolt, ha leányévei- 
nek emlékei jutottak eszébe, s ha néha még panaszkodott is 
sorsa fölött. Erre Winzerer Gáspár, Lajos bajor fejedelem követé- 
nek megjelenése adott alkalmat, egy hónappal esküvője után. Meg- 
késve, virágvasárnapján (márczius 30-ikán) késő este ért Budára, 
úgy hogy a hajón kellett hálnia ; a mit megtudván János király, 
két emberével halat és bort küldött le hozzá. Másnap reggel 
jutott fel a várba, de a nagyhéten nem akart tisztelegni a királynál 
s csak húsvét szombatján (április 5-ikén) ment be hozzá és adta 
át az ajándékokat, melyeket a király látható örömmel fogadott 
és az urak előtt is fennhangon dicsérte a két bajor fejedelem 
barátságát. Másnapra aztán meghívta Maltzan brandenburgi követ- 
tel együtt a palotába, s ekkor látta a királynét is. Szép, kedves, 
okos asszonynak találta, a ki négy nyelven, s kiváló udvarias- 
sággal beszél. Németül érintkezett vele, a hogy leggyöngébben 
tudott. Izabella később még egyszer fogadta (csupán titkára jelen- 
létében) s beszéd közben váratlanul, a többek közt ez a társalgás 
fejlődött ki köztük : 

— Miért nem ment Felséged valami német fejedelemhez nőül, 
kezdé merészen a bajor követ. 

— Kihez, kérdé a királyné. 

Hát pl. uramhoz, Lajos bajor fejedelemhez. Erre a királyné 
elpirult s nagyot sóhajtva így felelt : 

— Nem tudom, mi volt az oka; pedig Henrik fejedelem járt 
atyámnál Krakóban, mert testvérének akart megkérni. A bajor 
nemes erre félbeszakítá : 

— Lajos herczeg jobb lett volna Felségednek, mert vele egy 
nap több öröme lett volna, mint itt egy egész éven át! 

Magyar Tört. Életr. 1901. 



58 VERESS ENDRE 

— Jól tudom, monda a királyné; a sors akarta így, de 
szeretném, ha Lajos herczeg elvenné (legkisebb) húgomat, mert 
az a legszebb nőtestvéreim közül.' 

Ferdinándot annak gondolata aggasztotta, hogy e házasság- 
nak természetes következménye lehet, még mielőtt a váradi békét 
Magyarországon kihirdetnék. Ezért már az esküvőre küldött Salm 
gróf útján sürgette a kihirdetést, 2 és úgy a király, mint György 
barát megígérte, hogy nemsokára követeket indítanak Bécsbe 
ez ügyben. 3 És mikor ezek csak nem jöttek, a húsvéti ünnepek 
után Laski Jeromost küldték le Budára, a hol azt a választ 
kapta, hogy beteg úgy a váczi püspök, mint a kalocsai érsek, 
s nem volt, a kit e fontos kérdésben az udvarba küldhettek 
volna. Ferdinánd Izabella közbenjárását is kérte, de a lengyel 
követ udvarias biztatásnál egyebet nem nyert tőle, midőn ura 
levelét (április 18-ikán) átadta a királynénak. 4 Majd azt kívánták, 
hogy György barát maga menjen fel Bécsbe, királya nevében. 5 
De a barát nem akart kelepczébe jutni, s Ferdinánd ez óhaj- 
tását nem teljesíthette. Magyarország érdeke tiltotta, hogy a 
váradi békeszerződést nyilvánossá tegyék, most, mikor a török 
már különben is értesült róla, s a határokon lévő seregeivel 
könnyen becsaphat az országba. János király tehát abban álla- 
podott meg a baráttal, hogy a kihirdetést minden felhasználható 
eszközzel húzzák-halasszák, a bécsieket hitegessék, a törököket 
pedig engeszteljék ki. Ezért egyfelől pénzbeli segélyt ajánlott fel 
a szultánnak a lakodalmáról visszatérő Mehemed bég által, 
miként eddig is segíté moldvai vállalatában, másfelől apósa 
közbenjárását is kikérte a lengyel bandériummal Krakóba küldött 



1 Winzerer jelentése Lajos bajor feje- 3 György barát Salm grófhoz Budáról 
delemhez Budáról, 1539 április n-ikén: 1539 márczius 26-ikán: Tört. Tár, 1882. 
Quellén zur bayerischen und deutschen évf. 98. 1. 

Geschichte, ív. k. 516. 1. + Laski Jeromos Ferdinándhoz Budáról 

2 Erre nézve egész részletesen intéz- 1539 április 19-ikén ; a bécsi állami levél- 
kedik Ferdinánd id. utasítása, hogy követei tárban. 

miként tárgyaljanak titkos audienczián János S Salm György baráthoz 1539 április 

királylyal és kincstartójával; egykorú máso- 25-ikén : Tört. Tár, 1882. évf. 100. 1. 
latban a bécsi állami levéltárban. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 59 

követei útján. Útnak is indították onnan április végén Wilamowski 
Jakabot, hogy biztosítsa a szultánt a felől, hogy Izabellát abban 
a reményben adta Zsigmond János királyhoz, hogy a porta és 
Lengyelország közt fennállott régi barátság még erősödni fog. 1 

A nyár folyamán dr. Held Mátyás birodalmi vice-kanczellár 
tárgyalt V. Károly császár nevében : Bécsújhelyen Frangepán 
kalocsai érsekkel, majd Visegrádon János királylyal, de eredmény- 
telenül. S mivel Isbienski Szaniszlótól értesült ugyanakkor, 2 hogy 
a bécsiek a krakói udvarban is izgatnak ellene, szeptember elején 
Verancsicsot küldte oda, hogy apósát tájékoztassa ez ügyben. 
A budai prépost szeptember 20-ikán ért rangjához illő csekély 
kíséretével Krakóba, 3 a hol előadta röviden, hogy János király 
örömmel kihirdeti a békeszerződést, mihelyt V. Károly és Ferdinánd 
rendelkezésére ad — ígéretük szerint - - annyi hadat, melylyel 
Magyarországot megvédheti, «mert maga is megunta a bizonytalan 
és költséges viszonyt a törökkel. » + De a lengyel király közve- 
títő válasza és tanácsa (egy hónappal azután, hogy Herberstein 
Zsigmondot fogadta) s az volt, hogy inkább kössön a törökkel is 
új szerződést, és teljesítse Ferdinánddal szemben, a mit ígért. 6 

Zsigmond király különben saját ügyében is tapasztalta, hogy 
veje ígéretében nem igen lehet bízni, s ez okozta a harmadik 
elégedetlenséget, mely házasságából származott. Fájó érzéssel 
látja - - írja neki ugyanakkor — hogy Izabella hitbérét mai napig 
sem biztosítá, s hogy ez a dolog annyira elhúzódik ; a miből 
azt kell értenie, hogy neje iránt nincsen olyan szívvel, a milyennel 
szeretné, hogy legyen, s ő is, mint felesége, megkívánhatja. 7 

1 Zsigmond király utasítása Wilamowski- kóból, 1539 szeptember 7-ikén : Bethlen, 
hoz Krakóból, 1539 április 13-ikán; Przez- id. m. 1. k. 292 — 8. 1. Herberstein augusz- 
dziecki, id. m. 1. k. 282. 1. tus 22-ikén indult Lengyelországba és szep- 

2 Ezt 1539 augusztus 4-ikén küldik Ma- tember 22-ikén ért ismét Bécsbe; naplója 
gyarországba, s útravalóul kapott 30 irtot. egykorú eredeti kiadása 48. 1. 

(A varsói főlevéltár 96. sz. kötetében.) 6 Zsigmond levele János királyhoz Krakó- 

; Verancsics 11 lóval és 11 szolgával ból, 1539 október 8-ikán ; ugyanott 298 — 

október 2-ikáig ült Krakóban, s költöttek 301. 1. 

reá 12 nap alatt 175/18/7 frtot. (Ugyanott.) 7 Zsigmond levele Krakóból, 1539 októ- 

4 Horváth Mihály, id. m. 84. 1. ber 10-ikéről, a krakói Czartoryski-kézírat- 

5 Zsigmond válasza Herbersteinhoz Kra- tárban, 275. k. 325. sz. a. 

8* 



ŐO VERESS ENDRE 

A királyné csakugyan panaszkodott is, nemcsak szüleinek, a kik 
egészsége felől kérdezősködtek,' de idegeneknek is (így az udvar- 
ban járt Heldnek,) a kik szépségét, eszességet bámulva, 2 való- 
sággal részvétet éreztek iránta. Elégedetlen volt, mert jövőjét 
boldogabbnak képzelte; csalódott, mert a mint fokozatosan kezdte 
megismerni környezetét s új hazáját, belátta, hogy azt tulajdon- 
képpen két hatalom : a német és török versengése tartja fenn, 
s ha valamelyes változás áll be, menthetetlenül áldozatává válik 
egyiknek. A mellett naponta hallá a hírt, miként pusztít a török 
a főváros közelében, és eszébe jutott, hogy ha valami csapás 
érné, szégyenszemre haza kellene mennie, mert még az sem 
lesz, hová húzódjék biztonságba. Atyja felöl is nyugtalanító 
híreket hozott Izabella embere, mert június havában sokat bete- 
geskedett s még a szobát sem hagyhatta el. 5 

Erezte János király, hogy apósa szemrehányásait nem lehet 
egyszerűen elhallgatni, s azért díszes követség útján akarta 
késedelmét igazolni. Legügyesebb diplomatájára : Frangepán 
Ferencz kalocsai érsekre bízta e kényes feladatot, a ki Lengyel- 
országban már többször járt volt. Most november 9-ikén, vasárnap 
vonult be Krakóba 157 (közte 122 lovas) szolgája kíséretében. 4 
Itt előadta az udvarban, hogy János király a nagy szükség, s 
az országos költségek terhe miatt nem teljesíthette a hitbér 
biztosítását; hogy pedig Károly és Ferdinánd is hozzájáruljon, 
illetve biztosítsa a hitbérül adandó várakat, ezt sem szükségesnek, 
sem királyi méltóságával összeférhetőnek nem tartja. A lengyel 

1 E végből 1539 június 18-ikán küldenek 3 Zsigmond levele Izabellához, Krakóból 
be hozzá Krakóból egy embert. (A krakói 1539 július 6-ikán; egykorú másolata a ko- 
Czartoryski-kézírattárban: 56. k. 134. sz. a.) lozsvári Erdélyi Múzeum-Egylet kézírat- 

2 Held kijelentései «Circa le cose de tárában őrzött «Cancellaria polonica» ez. 
Ungaria» 1539 augusztus 12— 15-ikéröl: Ditt- kötet 45. lapján, mely kézírat valamikor Bát. 
rich, Nuntiaturberichte Giovanni Morones hory András bíbornoké volt. 

vom deutschen Königshofe 1539— 1540. 4 Az érsekre (a ki november 28-ikáig ült 

(Paderborn, 1892.17— 9. 1. és Friedensburg, Krakóban) költöttek: 856/19/5 frtot. Aján- 

Nuntiaturberichte, ív. k. 384. és 408. 1. dékul kapott 300 aranyat és 2 quadragena 

Dittrich kiadása igen silány. Az is hibája, ezobolyprémet, s külön ajándékokat még 

hogy nem ismeri Óváry «III. Pál pápa kísérete kiválóbb tagjai, összesen 1421/19/5 

levelezése» ez. id. művét, melyben Morone frt értékben. (A varsói fölevéltár 96. sz. 

jelentései közül már 1879-ben sokat kiadott! kötetében.) 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 6l 

i 

király — egyebet úgy sem tehetvén — elengedte tehát azt a 
János királyt bántó feltételt, habár emlékezteté a követet arra, 
hogy még Miksa császár is 300 ezer aranyat tett volt le bizto- 
sítékul, midőn unokáját a lengyel király unokahúgával össze- 
házasítá. Hanem azért a kalocsai érseknek a búcsúkihallgatáson 
(november 27-ikén) biztosító-levelet kellett adnia ura nevében, hogy 
a király mielőbb követeket küld az ügy elintézésére. 1 Zsigmond 
azonban nem várt erre, hanem az év utolsó napján utasította 
udvari marsallját : wisniczi Kmita Péter krakói és szepesi kapi- 
tányt, hogy mielőbb menjen Budára, s rendezze a hitbérbiztosítás 
dolgát, melyben immár szinte egy egész év telt el hiába. 2 



II. 

zzel az ügygyei János király egy ideig ismét nem törőd- 
hetett. Még kevésbbé a békeszerződés kihirdetésével. De 
Held dr. informatioinak ellensúlyozására elővigyázatból 
(még augusztus havában) Ferdinándhoz küldte Batthyányi Orbánt, 
György barát intimusát, a ki azzal a hírrel jelent meg Bécsben, 
hogy a török Nándorfejérvár körül már 36 ezernyi lovast gyűjtött 
és egyenesen Zágrábnak tart. 5 A híresztelésnek fele sem volt 
igaz, de a ravasz kincstartó czélt ért : egy darabig nem sürgették 
a kihirdetést, azután pedig Statilio erdélyi püspök felküldésével 4 
húzta-halasztgatta az ügyet. 

Országos, fontosabb dolgok foglalták el eddig is a királyt s 
deczember hó elején az a váratlan hír jut a budai udvarba, hogy 
Erdélyben lázadás ütött ki ellene, melynek feje maga a két vajda : 
Maylád István és Balassa Imre. Ezek Erdély kiválóbb nemeseivel 
egyelőre arra szövetkeztek maguk közt, hogy ha netalán beteges 

1 Macieiowski vice-kanczellár válasza cellaria polonica» ez. id. kötetében, 107. 1. 
Frangepán kalocsai érsekhez Krakóból, Bona királyné ajánló levele érdekében Ve- 
•539 november 27-ikén ; a krakói hg. Czar- rancsicshoz : Összes munkái, vi. k. 79. 1. 
toryski-kézírattárban : 275. k. 337. sz. a. 3 Morone bécsi jelentése 1539 szeptember 

2 Zsigmond utasítása Krakóból, 1539 2-ikán; Dittrich, id. m. 19. 1. 
deczember 31-ikén ; ugyanott, a 276. k. 70. 4 Statilio október 22-ikén ért a bécsi 
sz. a. és az Erdélyi múzeumi levéltár «Can- udvarba; Dittrich, id. m. 37. 1. 




62 VERESS ENDRE 

uruknak, «az fejedelemnek szerencsétlensége avagy gonosza tör- 
ténnék)), közös egyetértéssel válaszszanak maguknak mást. Csak- 
hogy az is kitudódott, hogy a nagyravágyó Maylád magá- 
nak akarta megszerezni Erdélyt, még a király életében, melyért 
adót is ajánlott fel a szultánnak. János királynak fájt ez a 
hálátlanság, mert hisz jóformán az egész (1538-ik) múlt évet 
Erdélyben tölte, személyesen járt, s békítgetett Tordán, Gör- 
gényben, Segesvárit, Brassóban, Nagy-Szebenben, Fogarason, 
Gyulafejérvártt, 1 s úgy a magyarok, mint a szászok szívesen 
fogadták és esküdtek neki hűséget a kolozsvári országgyűlésen. 
De jól tudta, honnan fúj a szél, s miként izgatott ellene Ferdi- 
nánd Konstantinápolyban is. 





21. MAYLÁD ISTVÁN ALÁÍRÁSA. 

Ez utóbbiról Wilamowskitól értesült, a ki a lengyel király 
megbízásából a nyár folyamán, július közepén járt Budán, hogy 
elmondja, micsoda istentelenségeket beszéltek róla és ellene a 
portán, a honnan éppen visszatért volt. 2 A sok vád és besúgás 
megczáfolására a király György barátot akarta a szultánhoz 
küldeni, de mire felkészült, s az ajándékokat összegyűjtötte, vége 
lett az évnek. 5 A beteges király azonban, kinek gyakori haldoklási 
rohamai voltak, s érezte, hogy nem sokáig fog élni, minden 
eshetőségre előkészíté magát és tanácsosait. Most már ritkábban 

1 Erdélyi tartózkodásának helyei kitűnnek számadási jegyzékéből: Tört. Tár, 1889. 
évf. 189—190. 1. 

2 Zsigmond király utasítása Wilamowski Jakabhoz 1539 július 7-ikén ; a krakói 
Czartoryski- kézirattárban: 56. k. 144. sz. a. 

3 György barát Zsigmond királyhoz Szász-Sebesről, 1540 július [2]8-ikán ; ugyanott, 
a 277. k. 239—244. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNK 



63 



járt ki, de szabad idejét gyakran felhasználta arra, hogy felesé- 
gével Visegrádra kocsizzék, a hol - letéve az állami élet gond- 
ját — legjobban pihenhetett és legszívesebben szeretett tartóz- 
kodni. 1 Izabella is örömest jött ide, felfrissülni e gyönyörű fekvésű 
vár vadaskertjében, kivált mióta áldott állapotban volt, és sokat 
gyöngélkedett. Július hónapját teljesen itt töltötték, s áz egész 
hely megélénkült, mint a régi magyar királyok idejében. A hajón 
érkező Heldet János király a királyné asszony, a kalocsai érsek, 




22. VISEGRÁD REGI KEPE. 



a váczi püspök és sok nemes kíséretében a Dunaparton fogadta 
(július 8-ikán) s vendégelte meg hetekig, mialatt a nándorfejérvári 
basa követsége és a hazatérő Winzerer is felkereste. 2 A magyar 
királynék nyári palotája a dunaparti vízitorony, a hagyomány 
« Salamon-tornya » szomszédságában állott, s mellette a hegy 

1 EzidöböJ János király négy Visegrádon kelt oklevelét ismerjük : május 19., július 
19. és 25. napjairól (Székely oklevéltár, v. k. 56—57. 1.) és július 29-ikéről. (E két utóbbi 
Brassó városi levéltárában, 436 és 437. sz. a.) 

2 Dr. Held Mátyás két jelentése Visegrádról 1539 július 14- és 25-ikéröl: Gévay, 
id. m. 13—15. és 17 — 19. 1. 



64 VERESS ENDRE 

tövében kolostor, 1 melynek ragyogó kápolnájában hallgatták a 
misét. Maga az «udvar» különben «számos büszke palotából és 
egyéb pompás épületből áll, » s oly tágas, hogy ((350 szobája 
és terme egy és ugyanazon időben négy királyt fogadhatott be, 
azoknak összes kíséretével és szolgaszemélyzetével. » Akkora 
volt itt még mindig a fény és pompa, a milyet az egykorú 
Oláh Miklós (későbbi esztergomi érsek) még Párizsban sem látott. 2 
De nem látott Izabella sem felségesebb kerteket, gyönyörűbb 
virágpázsítokat és illatosabb hársfa-sorokat, melyek valósággal 
kínálkoztak az üdülőnek. 

Egy ilyen visegrádi üdülés alkalmával, egy szép őszi napon 
ment itt végbe az a történeti fontosságú, megható jelenet, mely- 
lyel János király az ország jövőjét akarta biztosítani. Hűségesküt 
vett a baráttól — leendő utódja számára. Balkezével György 
barát, jobbjával Izabella kezét fogva, elhaló, remegő hangon 
kérte, hogy ha Isten fiút adna nejének, viselje gondját atyjafiával : 
szuraklini Petrovics Péter temesi gróffal együtt, 5 s őrizzék meg 
Izabella részére Budát és Visegrádot, nehogy a királyné kénytelen 
legyen elhagyni az országot. 4 

A barát megfogadta, a mire királya elkötelezte, s ez meg- 
könnyebbülten tért vissza Budára. Itt János király most már 
szinte megújulva végezte rendes teendőit : reggelenként misére 
járt az udvarral, majd tanácsot tartott, s fogadta az idegen köve- 
teket. Ferdinándtól érkezett egymásután kettő is a váradi béke 
ügyében, azzal az engedménynyel, hogy ha már nem akarják 
kihirdetni, legalább az ország rendjei ismerjék el külön oklevél- 
ben Ferdinánd örökösödési jogát János király országrészében. De 
a barát nem engedett Rorario Jeromos pápai nuncziusnak, habár 
(deczember 12-ikéig) egy egész hónapot töltött is a magyar udvar- 



1 Omichius leírása gr. Apponyi Sándor- való volt és anyai ágon állott atyafiságban 
nál, id. m. 336. 1. János királylyal; említi Szerémi is, id. m. 

2 Oláh Miklós leírása szerint: Szamota, 145. 1. Általánosabb felfogás szerint Po- 
id. m. 523 — 24. 1. zsega vármegyéből szakadt Tiszántúlra. 

; Petrovics Forgách Ferencz szerint (kró- 4 György barát Zsigmond királyhoz,, 

nikája régi kiadása, 211— 12. 1.) Boszniából id. levelében. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 65 

ban. A király különben nagy szívességgel fogadta. Megbízatása 
szerint a követ mindenekelőtt III. Pál pápa szerencsekívánatait 
fejezte ki házasságához s a Ferdinánddal kötött béke létrejötté- 
hez. Aztán köszönetét tolmácsolta azért a fiúi hűségéért, hogy 
tavaly Statilio püspök által látogatta meg, de elnézését kéri a 
pápa, hogy nehéz viszonyai között csak 10,000 aranyat küld- 
hetett vele Buda vagy más vára megerősítésére. 1 Külön audienczián 
(november 13-ikán) adta át a Szent Atya üdvözletét a királynénak, 
kinek nevében Statilio felelt ; de utána maga is beszélt vele, s 
kiemelte róla, hogy olaszul oly szépen társalog, mintha csak 
Olaszországban nevelkedett volna. 2 Azontúl Rorario keveset 
láthatta a királyt, mert (zaklatásai elől menekülve) Katalin-napján 
Csepelszigetére ment vadászni, s a hirtelen beállott jégzajlás 
miatt szinte két hetet töltött ott, 3 Ráczkevére szorulva. 4 

A másik, a ki felváltotta, magyar volt : Bornemisza Pál 
veszprémi püspök, bécsi udvari titkár; de ez már nem találkoz- 
hatott a baráttal, mert Esztergomban járt, a mikor megtudta, hogy 
a király az erdélyi zavarok hírére (deczember 17-ikén) gyorsan 
elutazott Várad felé. Magával vitte a barátot is, a kit száz főnyi 
lovaskísérettel Váradról akart beküldeni a portára, a mi már 
olyan elhatározott dolog volt, 5 hogy a nagytekintélyű minisz- 
terért — a király rendeletére — nyilvános imákat végeztek a 
a templomokban, hogy szerencsésen járjon és térjen vissza. 6 De 
útjából nem lett semmi, megakadályozta az erdélyi felkelés és 
a király halálos betegsége ; az igaz, hogy nem is volt a barát- 
nak erre a portai küldetésre semmi kedve. 

Nehéz szívvel búcsúzott a király nejétől, a kit eleinte magá- 



1 A pápa utasításának hivatalos máso- 4-ikén írt oklevelét lásd Brassó város levél- 
lata a római vatikáni levéltárban : Varia tárában, 438. sz. a. 

Politicorum, 81. k. 592—93. 1. 5 Ennek híre Bécsbe is eljutott, Mo- 

2 Rorario jelentése Farnesehez Budáról, rone deczember 28-ikán ír róla; Dittrich, 
1539 november 16-ikán: Ováry, III. Pál leve- id. m. 73. 1. 

lezése, 87—90 1. 6 Bornemisza Pál Ferdinándhoz Eszter- 

3 Rorario jelentése 1539 deczember gombol, 1539 deczember 20-ikán; Gévay, 
7-ikéröl; ugyanott, 98. 1. id. m. 32. 1. 

4 Egy Ráczkevéröl 1539 deczember 

Magyar Tört. Életr. 1901. 9 



66 



VERESS ENDRE 



val akart vinni ; ' hanem vigasztalta, hogy visszajön arra az 
időre, mikor a lengyel király követe Budára ér. 



A 63-ik évében járó öreg Kmita nem mert útnak indulni a 
kemény télben, betegeskedett is, és várta, a míg az idő kissé 

enyhül. Közben arról 
értesült a lengyel ki- 
rály, hogy a leánya 
hitbéreül lekötött vá- 
rak egy része az oláh 
és török határ közelé- 
ben fekszik, a miért 
inkább óhajtana pénzt 
helyettük. S bizalma- 
san (külön czédulán) 
azt is meghagyta kö- 
vetének, hogy addig 
ne adja át János ki- 
rálynak levelét, mely- 
ben leánya hozomá- 
nyának hátralévő ösz- 
szegét Kassára küldeni 
ígéri, a míg a várakra 
vonatkozó kötelezvé- 
nyét Izabella kezébe 
nem adták, a mit erede- 
tiben hozzon haza, má- 
solatát pedig hagyja 
a királynénál. 2 így február közepe lett, mire a lengyel marsall 
Budára ért. Ennek hírére János király is feljött Erdélyből az 
udvarba, hogy megtudja apósa üzenetét. Új dolgot nem tartal- 




23. KMITA PÉTER SÍREMLÉKE KRAKOBAN. 



1 Verancsics Antal levele Budáról 1539 
november 29-ikéről Opalinski Péterhez : 
Összes munkái, vi. k. 48. 1. 

2 Zsigmond király utasítása Krakóból 



1540 február 4-ikéröl; egykorú másolatban a 
Czartoryski-kézírattárban : 277. k. 37 — 39. 1. 
Február 6-iki levelét, melylyel Kmitát útnak 
indítja, kiadta Dogiel. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



67 



mázott, de köteles udvariassággal kellé végighallgatnia Kmita 
oratioját, melyben előadta Szapolyai házasságának úgyszólván 
egész történetét, gyöngéd czélzásokkal azokra a belőle követke- 
zett, nem remélt nehézségekre és félreértésekre, melyek a len- 
gyel királyi párt annyival inkább meglepték, mert azokra nem 
voltak elkészülve, már csak a két uralkodóház közt fennálló 
régi barátságnál fogva is. A lengyel követ egész tudását és 
szónoki erejét belementé e beszédbe, 1 melynek elhangzása után 
hozzáfogtak a tárgyalásokhoz. így aztán Reminiscere-vasárnapján 
(február 22-ikén) szerencsé- 
sen el is intézték a fenn- 
forgó ügy függő részleteit, 
Schönach Sebestyén fő- 
asztalmester, Ferdinánd kö- 
vete jelenlétében. 2 

A király Izabella hozo- 
mánya és hitbére fejében 
140,000 magyar arany fo- 
rint értékben ráíratja és át- 
engedi neki Sólymos, Lippa, 
Déva, Csicsó és Kis-Kükül- 
lővár birtokát egészen, To- 
kaj, Regécz és Tállya várak 
jövedelme felerészét, vala- 
mint Kassa harminczadját és Debreczen városát; de mivel az 
most más kezén van, kötelezi magát számára két év alatt kivál- 
tani. A felsorolt várak kapitányai kötelesek a királyné személye 
előtt neki hűségi esküt tenni, melynek szövegét is megállapítot- 
ták. E birtokok jövedelmét a király Izabella udvartartására ren- 
deli, de ha arra elég nem lenne, máshonnan fogja a hiányt pótolni. 



} QtVW*s+Tf r^Jtzc 




r 



24. JÁNOS KIRÁLY ALÁÍRÁSA. 



1 Kmita Péter beszéde «Secreta legatio» czímen az id. «Cancellaria polonica» ez. 
kéziratban, 107— no. 1. E kötet különben sok olyan oklevelet tartalmaz, melyet már a 
fenti, krakói 277. kötetből idéztünk. 

2 Ezt Ferdinánd 1540 február 18-iki levelével küldte le Bécsből; eredetije a bécsi 
állami levéltárban. 



9' 



68 VERESS ENDRE 

A lengyel követ február 25-ikén ratifikálta e feltételeket, eluta- 
zása előtt pedig (28-ikán kelt levelében) biztosítá János királyt 
arról, hogy a hozomány összegéből visszatartott pénzt és tár- 
gyakat Szent-György napjára beküldik Kassára, a király meg- 
bízandó emberei kezébe. így végezte szerencsésen Kmita gróf 
magyarországi küldetését, mire Zsigmond király is nyugtázta 
(márczius 24-ikén) veje levelei átvételét.' 

A lengyel király teljesen meg volt elégedve az eredménynyel. 
Külön emberével köszöni meg János király nagylelkűségét, mely- 
lyel felesége hitbérét biztosítá. 2 Másként is figyelmes volt iránta, 
midőn — a portáról érkezett hírei folytán — inté, hogy vigyáz- 
zon jól birodalmára a töröktől, 5 de meg az elűzött Péter havas- 
alföldi vajdától is, a ki nála, a krakói udvarban kérette közben- 
járását, hogy János király adja vissza azt a két erdélyi várát, 
melyeket «mindíg Havasalföldéhez tartozottak»-nak állít; 4 nem 
tudván, hogy a király éppen e várak egyikében : Csicsóban tartá 
már akkor fogva a lázadó vajda feleségét és gyermekeit. 5 

Hátra volt még Izabella várai parancsnokainak hűségi eskü- 
tétele — a megállapodások szerint — nagyobb biztonság kedvéért, 
a lengyel király képviselője jelenlétében. E végre Zsigmond király 
egyik titkárát: Sbonski János krakói őrkanonokot küldte be 
Budára 6 a kitűzött Misericordia-vasárnapra, a hol ez ünnepélyes 
aktus másnap, április 12-ikén ment végbe a királyné és kísérete előtt. 
Az esküt Szalánczi János küküllővári várnagy tette le, de eskülevelét 
társai : Hunyadi Literátus Péter dévai, Nagy Kristóf csicsói, Jánosi 
Pál solymosi és lippai, s Kornis János tokaji várnagy nevében 
is kiállította. Jelen voltak még: Statilio János erdélyi püspök, 

1 Az erre vonatkozó hét oklevél közölve 4 Zsigmond Krakóból 1540 február 22-iké- 
Dogielnél, id. m. 143/7. 1. Zsigmond levélé- ről ; ugyanott, 109. 1. 

nek kelte : Cracoviae, feria quarta magna 5 Verancsics, testvérének Gyulafejérvár- 

1540, vagyis márczius 24-ike. ról 1540 február 2-ikáról : Összes munkái, 

2 Zsigmond Krakóból 1540 április 23-ikán ; vr. k. 60. 1. 

a krakói Czartoryski-múzeum kézirattára- 6 Zsigmond király utasítása számára és 

ban, 277. k. 140—41. 1. meghatalmazása «ad accipiendum juramen- 

3 Zsigmond Krakóból 1540 február 20-ikán; tum a capitaneis castrorum in Hungaria» 
ugyanott, 1 10. 1. János király köszönő levele kelt Krakóban, 1540 feria quarta magna; 
Budáról márczius 8-ikáról, 131/3. 1. a kolozsvári id. köt. 112. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 69 

Werbőczi István kanczellár és királyi helytartó, Ráskai István 
nógrádi főispán, Athinai (Literati) Simon országbíró, kerekszállási 
Márkus Péter és öcseni Baranyai Mátyás, Tokaj vára prefek- 
tusa, mint a király tanácsosai. 1 

Most már a királyné hozománya hátralévő összegének, s a 
paraphernum visszatartott részének beküldését sem volt többé 
oka a királynak késleltetnie. S ha nem is Gergely-napján, de 
pár héttel később, május 18-ikán veszi át Kassán Luthomirski 
Jánostól a magyar király e czélra odaküldött két biztosa : Ödönfi 
László és Matychnai István. 2 Izabella néhány szolgájának Kassán 
maradt (vagy zálogba vetett) holmiját azonban most sem akarták 
kiadni, úgy hogy Estári Jánosnak, a királyné udvarmesterének 
csak három hónappal később sikerült azt Kassai János vice-kama- 
rástól visszaváltani. 5 

III. 

ános király már ekkor nem volt Budán, hanem lenn járt 
Erdélyben, a hová márczius harmadik hetén indult 4 
a lázadás leverésére. De nehezére esett magára hagyni 
gyöngélkedő feleségét, kinek lebetegedését májusra várták, s és 
országos ügyek is késleltetek indulását. 

A készülődések napjaiban, egy vasárnap reggel történt a 
budai «nagy (Mátyás) templomban,)) hogy a királyné a szent 
mise alatt, a mint térdepelve imádkozott, hirtelen rosszul lett, 

1 Az oklevél közölve Dogielnél, id. m. 5 Izabella rendelete a kassai bíróhoz 
147. 1. Lippa várnagya talán tévedésből Budáról 1540 április 6-ikáról (Tört. Tár, 
van Janóéinak szedve. 1901. évf. 112. 1.) és július 26-ikáról a 

2 János király megbízó levele Váradról Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában. 
1540 márczius 29-ikéről s a biztosok elismer- 4 Márczius 16-ikán még Budáról ír a pápá- 
vénye : Inventarium privilegiorum . . . quae- nak, s ez a fővárosból kelt utolsó irata ; kö- 
cunque 1682 in archivo regni in arcé zölte Theiner : Vetera monumenta Slavo- 
Cracoviensi continentur. (Párizs, 1862.) 30. rum meridionalium, 1. k. (1863.) 648. 1. 

és 32. 1. Továbbá Ováry, A Magyar Tudó- S A kalocsai érsek írja Budáról 1540 
mányos Akadémia történelmi bizottságának február 5-ikénThurzó Eleknek (a bécsi állam- 
oklevél-másolatai (Budapest, 1894.) ír. fű- levéltárban) s a lengyel király Izabellának 
zete, 73— 74. 1. Ezt a munkát ezentúl « Ováry Krakóból 1540 április 14-ikén és 23-ikán. 
regesztái» czímen fogjuk rövidség okáért (A «Cancellaria polonica» ez. kéziratban, 
idézni. 133. 1. és az id. krakói 277. kötetben, 142. 1.) 




70 VERESS ENDRE 

és Jaksith Ilonával, egyik magyar udvarhölgyével sietve távozott. 
Werbőczi kanczellár és Eszéki János pécsi püspök kísérte haza a 
palotába, s midőn a templom előtt álló nép látta, s megtudta a 
rosszullét okát, nagy örömmel kiáltozá az útczákon : «Adja Isten, 
hogy legyen magyar hazánknak magyar királyfia ; ne szoruljunk 
más nemzetre, és ne haljon ki a magyar vér !» Maga a király észre 
sem vévé felesége távozását, úgy elmerült az imában, s oly 
gyorsan történt az egész. De mikor mise után kifelé indult a 
templomból, az oltáron «az gyortyák csak egyszerre magoktól 
kialuvának, a nélkül, hogy valami szél fútt volna, vagy penig 
valaki hozzájárult volna. » A beteges «nyavalyás» király szeren- 
csére nem vette észre, de a kik látták, nagyon «megháborodának 
ez nagy csoda dolgon, » s rosszat jósoltak belőle. «Bizony vége 
nekünk,» mondogatták; s az aggódóknak igazuk volt. 

A király ekkoriban már sokat gyöngélkedett. Szédülésről és 
nehéz lélegzésről panaszkodott, de azért nem kímélte magát, nap- 
estig dolgozott, tanácskozott híveivel és lázas izgatottsággal 
készült útjára. A nagy betegek előérzetével érezte halála közele- 
dését és tudta, hogy a királynét, s országa fővárosát nem látja 
többé. De bámulatos lelki erővel uralkodott magán, s megtudta 
őrizni szelid, derült kedélyét. Mindenkivel tréfálkozott és vidám- 
sággal igyekezett eloszlatni környezete bánatos, aggódó tekin- 
tetét. «Isszuk már a veres bort is — monda egyszer ebéd- 
közben - - mert majd kikopunk a borból, ha Erdélynek indulunk, 
az hol Maylád uram kipusztított várainkból és bizonynyal 
pinczéinkhez is nyúlt. » S midőn megkérdezték, melyik szablyáját 
parancsolja útra vinni, azt felelte : «Bizony, látja Isten lelkünket, 
hogy kívánnók, hogy mint keresztény király, szablya nélkül 
mehetnénk Erdélybe, de vajda-uramék szablyával várnak reánk, 
azért mü is üres oldallal neki nem indulhatunk; de kössétek te 
Kegyelmetek azon szablyámat fel, kivel (1514-ben) paraszt Dózsa 
uram ellen hajdan hadakoztunk, mert nem érdemel ennél többet 
Maylád uram hitván feje.» Aztán bőségesen tárgyalt a királynéval, 
kioktatta «mit tegyen, ha netalán azalatt (a míg Erdélyben leszj 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 7I 

valami véletlen történnék,)) s féltett iratait kanczellára és kincs- 
tartója előtt egy lepecsételt «öreg» csomóban bízta gondjaira. 
És erre, mint a ki valami nehéz tehertől szabadul, megkönnyeb- 
bülten szólt hű komornyikjához, Mindszenti Gáborhoz : «No Gábor 
uram, gondoskodtunk mindenekről, te Kegyelmedről is ; kit, ha 
Isten után megérkeztünk Erdélybe, visszaküldünk asszonyunkhoz ; 
ha meghalunk, lesz asszonyunknak gondja te Kegyelmedre.)) 
E szavakra az urak nagyon elérzékenyültek, de a király emígy 
vigasztalta őket: «Ne féljen te Kegyelmed,. mert halálunk előtt még 
sok igazítanunk való vagyon, és Isten ő Kegyelme még napjainkat 
meg nem szakasztotta; érzünk még annyi erőt mü magunkban, 
hogy jámbor szolgáinkat megjutalmazhassuk, és gonosz szol- 
gáinkat megbüntethessük; nem is y\ 
kívánunk azontúl élni, légyen az ő -ÉlíŰÉiJkr 
szent akaratja.» Erőtlenül hányat- J^sP^ifisí 1 
lőtt utána a király karos székébe, £«f 
s midőn karja véletlenül lecsúszott Ifi m 
a támlájáról, jegygyűrűje leesett ^scX^ y *m* 
összeaszott ujjáról. György barát 
hirtelen felkapta, s mikor visszaadta, , . 

r I ' 25. IZABELLA GYŰRŰJE. 

a király ily szókkal húzta ismét 

ujjára: «Drága ez az gyűrű mü nékünk és országunknak, de» 
- születendő gyermekére czélozva — « ennél még drágább kincs- 
csel bízzuk meg majd te Kegyelmedet.)) 

Ebéd után jobban lőn a király, úgy hogy körüllovagolta a 
várat, megvizsgálta a bástyákat, az olasz mesterek vezetésével 
folyó új erődítési munkálatokat, s várparancsnokul beigtatta 
Ráskai Istvánt, kire már a télen is bízta volt Budát. Az indulás 
napja is elkövetkezett e közben, midőn megérkezett I. Ferencz 
franczia király várva-várt követe : Lacroix, kivel a király késő 
estig tárgyalt. Erre elhatározták a tanácsban, hogy Werbőczit 
küldik vissza a követtel, de György barát megakadályozta ezt, 
s kivitte, hogy Statilio küldessék Parisba. Az erdélyi püspök 
a «királyné asszony kérésére nagy nehezen » el is vállalta az új 



72 VERESS ENDRE 

megbízást, habár unta már a nagyobb utakat, s az őszön is 
meghűlt volt Velenczében, a hol bevásárlásokat végzett Izabella 
számára. 1 De kellemesen hatott az udvarban, hogy a porta is 
jó reménységgel biztatta János királyt születendő gyermekére 
nézve, sőt az erdélyi fölkelés részleteit is megtudta egy árulótól, 
még az indulás előtt. 

Harmadnap végre — virágvasárnapja előtt — búcsút mondott 
a király könyező nejének, a «ki nehezen viselé vala ez megválást » 2 
és búcsút fővárosának, hogy soha többé ne lássa egyiket sem . . . 



IV. 




királyt az urak és nép nagy tömege egész Szegedig 
kíséré, néhány mértföldig pedig maga a királyné is, kinek 
láthatólag jól esett az a szeretet, melylyel a nemzet 
beteges urát, s őt magát is körülvette. A független, nemzeti 
királyság záloga és képviselője volt ö a magyarok szemében, 
azzal az élő lény nyel együtt, melyet szíve alatt viselt, s ez adja 
meg a mértékét annak a tiszteletnek, melyet iránta tanúsítottak. 
A hol csak látták, éljenezték, ruháját csókolgatták, ha udvar- 
hölgyeivel a szép budai várkertben sétálgatott, vagy reggelenként 
az öreg Werbőczivel misére ment. Mi hír urunk, királyunk felől, 
kanczellár uram, volt ilyenkor első kérdése; hát Kegyelmed, 
püspök uram, mit kapott Erdély felől, szólítá meg Statiliot, a kivel 
olaszul is beszélhetett. De ez az együttlét alig tartott 4—5 hétig, 
mivel a püspöknek francziaországi útjára kellé indulnia, a kanczel- 
lárt pedig János király hívatta magához. Nélkülözte a dalmata 
származású ügyes elbeszélőt: Verancsics Antal prépostot, a ki 
még január végén lement Gyulafej érvárra, nehogy prépostsága 

1 Verallo pápai nunczius írja Velenczéből, 2 Az egész fejezet János király taná- 

J 539 szeptember 14-ikén Farnese bibornok- csosa, Mindszenti Gábor egykorú naplója 

nak, hogy Statilio tegnapelőtt oda ért és két alapján; kiadta gróf Kemény József és 

hetet fog ott tölteni ; eredetije a nápolyi Kovács István : Erdélyország történetei 

államlevéltárban: Carte Farnesiane, 719. tára, 1. k. (Kolozsvár, 1845.) 7—14. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 73 

s nagybátyja : a püspök birtokai is az erdélyi vajdák kezébe jus- 
sanak. Hiányát érezte Brodaricsnak, a lutheránussá vált tudós 
váczi püspöknek, a ki még a télen meghalt, 1 de vendége volt néha 
Frangepán, a világlátott kalocsai érsek. Lengyel kíséretén és 
gyermekkori olasz szárazdajkáján kívül kevés magyar nemes volt 
körülötte. Ott látjuk az öreg martonosi Pestyéni Gergelyt, a király 
udvarbíráját 2 (a ki egyszer már Grittivel megvédelmezte Budát 
a németekkel szemben), 5 aztán Horváth Györgyöt, Budavára vice- 
provizorát, Estári Jánost, majd később (midőn Erdélyből vissza- 
tért) 4 Bajoni Benedek sáfárt, 5 a kik udvara szükségéről gondos- 
kodtak, és Ráskait, a vár parancsnokát, Markos és Baranyai 
társaságában. Derék vitézek, jó gazdák, de szótlanok, s nem 
elég csiszolt műveltségűek ; a kik utolsó lehelletükig készek 
védelmezni királynéjukat, de unalmas asztaltársai. 

Élénkséget csak a lengyelek egy-egy ebédközben elmondott 
tréfája, az olaszok valami tapasztalatának előadása, vagy a király- 
nak Erdélyből érkező postája okozott. Örömmel értesültek uruk 
szerencsés előhaladásáról, miként ért Váradra, Kolozsvárra és 
Gyalura, hogy vette be enyingi Török Bálint és Petrovics Péter 
a fölkelők várait, mit végzett a király Tordán, a hol a párt- 
ütők bűnbánóan meghódoltak, úgy hogy csupán Maylád tartotta 
még magát fogarasi várában, melybe visszavonult. Nagy érdek- 
lődéssel latolgatták a hadi vállalat további esélyeit, s magya- 
rázgatták a kíváncsi királynénak a kor kezdetleges tér- 
képein — a helyneveket, melyekről szó esett, s az eseményeket, 
melyeket eléggé nem értett. Pünkösd előtt (május második heté- 
ben) maga György barát érkezett néhány napra váratlanul az 

• Rorario id. budai jelentéséből tudjuk, húsvétkor Enyeden találjuk, a másik meg 

hogy 1539 november 6-ikán halt meg. János evangélista napján ura nevében a 

2 Judex curiae-nek írja magát egy 1539-iki szebeni szászoknál jár. (A nagyszebeni 
oklevelében (Pesty Frigyes, A Szörényi városi levéltár 1540-iki Prothocollonja 
bánság, in. k. 212. 1.) habár régebben szerint.) 

(1535-ben) egyúttal helytartója is volt a 5 Czíme : Provisor curiae Sermae regi- 
királynak, nalis. L. János király 1539 július 3-iki ado- 

3 Giovio id. m. 549. I. mányieveiében : Géresi, A gróf Károlyi 

4 Bajonit és Athinai Simont a király család oklevéltára, ni. k. (Budapest, 1885. | 
magával vitte volt Erdélybe, mert az elsőt 216. 1. 

Magyar Tört. Életr. 1901. IO 



74 VERESS ENDRE 

udvarba, 1 hogy a királyné egészségi állapota felől tájékozódjék, 
hogy öt uráról megnyugtassa, hogy pénzt vigyen magával a hadak 
fizetésére, s végül, hogy előkészítse az ország fővárosának őrségét 
és parancsnokát János király naponta bekövetkezhető halálára, 
a mit Izabella előtt természetesen titkoltak. Hisz csak nemrég 
érte szegény urát valami szélhűdés, úgy hogy e miatt György 
barát is elhalászta portai útját, melyre olyan rég készülődött. 

Lassanként mind ritkábban járhatott a királyné misére, s mind 
gyakrabban érezte magát rosszul. Azzal az izgatottsággal és féle- 
lemmel panaszkodott és várta lebetegedését, mely az anyává 
vált fiatal asszonyokat jellemzi. Két udvari orvosa: a pozeni 
olasz Struthius József és a krakói Tectander József 2 nem győzték 
eleget csillapítani, lengyel titkára : Porembski Péter pedig szóra- 
koztatni. Növelte aggodalmát a király állapota is, melyről kímé- 
letből, de hanyagságból is, hetekig nem tudattak vele semmit. 
Ilyen körülmények közt, midőn saját és ura életeért kellé aggódnia, 
következett el a nagy nap, 1540 július 7-ike, 3 melyen reggeli 
8 órakor 4 Budán, Mátyás király palotájában fiat szült. Csakhogy 
a gyönge, vérszegény nő szülése nehéz volt, s egész életére 
kiható káros következményeket okozott. 

Leírhatatlan az öröm, melyet az örvendetes esemény híre 
országszerte keltett. A budai templomokban hálaadó imákat 
mondtak, hogy az Isten szerencsésen megszabadítá a királynét. 
A várakban «örömet» lövettek, s több helyt (Varsányon, Nagy- 
túron és Váradon) három napig harangozott a nép. Mindenki 
ujjongott, hogy «nem halt ki a magyar vér» és ismét magyar 
királyfi ülhet Buda várában. Teljesedett hát a fohász, s meglett 

> Ezt János király számtartójának eme 3 Egykorú följegyzés Mindszenti naplójá- 

följegyzéséböl következtetjük : Feria 6-a ban, id. h. 18. 1. és Herberstein Zsigmond- 

post festum Penthecostes dominus thesau- nál: Selbstbiographie (Bécs, 1855.) 381. lap- 

rarius ntisit ... fi. 1000, holott eddigelé ján, hol János király halála napja is helyesen 

(mikor a király mellett volt) mindig dedit van július 22-ikével feljegyezve, miként a 

szóval jegyzi fel a tőle kapott pénzt. kiváló osztrák diplomata egyéb értesülései 

(Tört. Tár, 1895. évf. 574. 1.) és úti feljegyzései. 

2 Weszprémi István, Succincta medico- 4 Szerémi György emlékirata Magyar- 
rum Hungáriáé et Transilvaniae biographia ország romlásáról, (Pest, 1857.) 345. 1. De 
(Bécs, 1781.) n. k. 2. része, 386. és 395. 1. tévesen 1539 évet írva. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 75 

a «drága kincs», melyhez egy egész nemzet jövője és remény- 
sége fűződött ! 

Gyors futárok hordták szét sebesen az országos hírt, melyet 
ötödnapra már Brassóban (az ország legtávolabbi pontján) is 
tudtak. 1 A királyt Szász-Sebesen találta, hová nagy-betegen hoz- 
ták volt július 10-ikén a tanácsurak a vár-sáneza posványos vize 
miatt egészségtelen Gyulafejérvárról. De a várva-várt újság egy 
időre visszaadta erejét és életkedvét. ígérete szerint száz forintot 
adott a hírhozónak, 2 s kilovagolt a táborba, hol örömében nagy- 
szerű ünnepélyeket rendeztetett. Hanem ez s a nap heve úgy 
kimerítette, hogy midőn estefelé hazatért, alig tudták leszállítani 
lováról. Szokása szerint azonban most is tréfálkozott. «No atyám- 
fiai, nagyon megnehezedtünk)) — monda az uraknak, a kik neki 
segédkeztek — «de nem is csoda, mert már gyermekünk is nyo- 
mott gondot nyakunkra; de te Kegyelmetek segítségével már 
csak ezt is elhordozzuk)). Azt is kijelenté, hogy «Budára menne 
fiát meglátni» ; ám nem adatott meg neki ez az öröm is. Utolsó 
napjait élte. Másnap már nem tudott felkelni, mert újabb szél- 
hűdés érte. Gyengeségét érezvén megáldozott, s hosszasan tár- 
gyalt tanácsosaival, a kik betegágyát körülvették. Mindszentihez is 
volt szava. «Te Kegyelmed készüljön» -- úgymond — «mert ígé- 
retünk szerént küldjük te Kegyelmedet Budára. Mondja Kegyel- 
med ott: rosszul vagyunk ugyan, de ha Isten meggyógyít, 
megyünk majd mü is Budára . . . vagy — elérzékenyülten — 
halva Székesfejérvárra, az hol élve koronánkat kaptuk». Ezután 
elhallgatott, s a halotti csendet csak a király fohásza : «Uram 
segíts ! Uram segíts !» szakítá félbe, a mint egy-egy szívgörcs 
elfogta. Hiába buzgólkodott mellette két hű komornyikja és 
ápolója: Kassai János és Boza Benedek, 3 gyöngédségük semmit 
sem használt. Eltorzult arczczal, beesett szemekkel hevert étlenül 
a halálraszánt, a kin az orvosok és érvágók már nem segíthettek. 

1 Július 12-ikén ért Brassóba György barát küldöttje, Nagy Kelemen az újsággal, 
«quod novus infans rex natus est.» L. az id. brassói kiadványt, 11. k. 674. 1. 

2 Szerémi id. m. 346. 1. — 3 Ugyanott, 353. 1. 



76 



VERESS ENDRE 



A piaczi emeletes ódon papilak ' előtt, melynek azóta mai napig 
is «Királyház» a neve, polgárokból és katonákból álló, százakra 
menő tömeg leste a híreket, és ostromolta kérdéseivel, a mint 
valaki az urak közül kijött. A piaczon a városi profosz vigyá- 
zott a rendre, s ott settenkedett Maylád kéme is, hogy az első 
hírrel Fogarasra nyargaljon. 

Harmadnap ismét behívatta a jó király tanácsosait. Inté őket 
egyezségre, hogy szeressék nemzetüket és a hazát, s «ne hagy- 




2D. A SZASZ-SEBESI KIRÁLYHÁZ. 



nák el nejét és fiát, hanem azt, ha jónak látnák, koronázzák 
meg ; ne kérnének királyt az osztrák házból, nehogy még súlyo- 
sabbakat, kényteleníttessenek tűrni, mint az ő viszályai voltak 
Ferdinánddal ... A szultánnak küldenék el mennél előbb a készen 
álló ajándékokat, hogy lássa, miképpen még haldoklásában is hü 
maradt hozzá. Maradjanak ezentúl is annak pártfogása alatt : ez 

1 Az nAlbum Oltardianumo egykorú feljegyzésében olvassuk, hogy János király 
Szász-Sebesen «in aede parochiali» halt meg; id. h. 12. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



77 



válik javokra, ez által fog a megingadozott ország fennmarad- 
hatni s helyreállani, nejének és gyermekének ügye biztosíttatni. 
Véleménye szerint mind az ország, mind a magok javát csak 
Szulejmántól várhatják. Nem javasolná ezt - - mentegetődzék - 
ha a keresztény fejedelmek közt keresztényi szeretet és egység 
léteznék, s ha nem tapasztalta volna, hogy ezekben több az 
önzés, nagyravágyás, hanyagság s megvetése a magyar ügynek, 
mint a kegyelet és a méltányosság. Szulejmánhoz forduljanak 
tehát, s az ő pártfogását keressék». Fia gyámjává és gond- 
viselőjévé Petrovicsot, a rokonát és «az alacsony sorsból leg- 
főbb méltóságokra emelt» s «csak- 
nem testvérévé fogadott» György ba- 
rátot tévé, úgy, a mint azt már meg- 
fogadtatta vele tavaly, ama bizonyos 
visegrádi jeleneten. Kérte az urakat, 
támogassák a barátot, s végül így fe- 
jezte be rendelkezéseit : «Bölcsesség- 
tek, szerénységtek s egyeneslelkűség- 
tek szerint vegyétek elejét minden bei- 
viszálynak ; nehogy azokba merülvén, 
mind kis fiam örökösödését meggá- 
toljátok, mind nőmet mélyebb bánatba 

és súlyosabb körülményekbe ejtsétek».' Ez volt a király politikai 
végrendelete, 2 egészen egyező azzal a meggyőződésével, melylyel 
a váradi békét nem tartotta okszerűnek kihirdetni. 

Az éjt mintegy megkönnyebbülten, nyugodtabban tölte János 
király, s reggel misét kívánt. Erre oltárt rögtönöztek a szobá- 
ban, de a gyertyák «hosszasan nem akartak» meggyúlni, a mit 
gonosz jelnek tekintettek. Az is volt, mert a királynak elakadt 
a szava, kilencz napig élt még, mint valami néma, 5 s vívódott 




^zIQHAMNES 



27. JÁNOS KIRÁLY. 



1 Verancsics Antal Gyulafejérvártt 1540 
június 25-ikén írt levele alapján (Összes 
munkái, vi. k. 113— 15. 1.) Horváth Mihály, 
Fráter György, 110— m.l. 



2 Közli Verancsics « János király vég- 
intézeten czímen ; Összes munkái, 1. k. 
151-3- 1. 

3 Mázza id. egykorú tudósítása 202. 1. 



78 



VERESS ENDRE 



a halállal, a míg az Úr megkönyörült rajta, és július 22-ikén 
(csütörtökön, Mária-Magdolna napján) reggeli 7 óra felé ' örökre 
behunyta szemét. Szívszélhűdés érte. Orvosának előadása szerint 
40 napig betegeskedett. Előbb mindennapos hidegrázása volt két 
hétig, a mihez hozzájárult régi lépbajának kiújulása. Kellő ápo- 
lásban sem részesült, mert a királyné asszony lebetegedéséhez 
orvosát Budára küldte. De sietteté halálát az is, hogy rosszulléte 
hírére György barát visszatért konstantinápolyi útjából, (óvatos- 
ságból különben is csak Déváig menvén) a mi nagyon felmérge- 
síté az elgyöngült királyt. 2 

Most már útnak indulhatott az öreg szolga, hogy megvigye 
Budára a szomorú gyászhírt, 5 mely a királynét özvegygyé tette. 



i János király halála napját leghitele- 
sebben megállapítja Petrovics és György 
barát levele Zsigmond királyhoz Szász- 
sebesről 1540 július 23-ikáról, melyben tisz- 
tán kiírják, hogy a király tegnap halt meg. 
(Egykorú másolata a krakói Czartoryski- 
múzeum kézirattárában, 277. k. 245/8. 1.) 
Kiadta Bethlen, id. m. 1. k. 326—330. lapján, 
de hibásan július 21-ikéröl keltezve. Az 



egykorú jelentések közül rövidség kedvé- 
ért csupán Morone bécsi pápai követére 
utalunk: Dittrich, id. m. 181. 1. 

2 Rorario jelentése az orvos elbeszélése 
szerint 1540 augusztus 30- és szeptember 
20-ikáról ; Ováry, III. Pál levelezése, 109. 
és 113. 1. 

3 A király kijelentéseivel együtt, Mind- 
szenti Gábor naplója, id. h. 18— 19. 1. 




»8. A SZAPOLYAI HÁZ KIRÁLYI CZIMERE. 



HARMADIK KÖNYV 



ANYA ES ÖZVEGY 



1540 




29' FEJLECZ EGY I543-IKI KRAKOI NYOMTATVÁNYBÓL. 



I. 




ÁR felkelt volt a gyermekágyas királyné, de még 
nem járt ki, midőn Mindszenti váltott lovakon 
az udvarba ért. Tavasz óta nem látta, de nem 
merte kérdezni jövetelének okát. Leolvasta 
könyező szeméből és Ráskai csüggeteg tekin- 
tetéből. Mint okos, figyelmes asszony el volt reá készülve, 
de mégis reménykedett, hogy viszontlátja urát, kiről két hónap 
óta semmit sem tudott. Férfias erővel fogadta a leverő hírt, 
de keserű fájdalom fogta el . . . «így akarta a sors !» Hajtogatta 
mindegyre, a mint vigasztalták, s gyönyörűen kifestett háló- 
szobája falára sajátkezüleg pingálta fel e szavakat: Sic fata volunt. 
Ysabella Regina. 1 Jelmondatává vált ezentúl ez a három szó, 
melyben megnyugvást igyekezett találni. Hát érdemes volt elhagyni 
hazáját, szüleit és testvéreit, hogy ily korán özvegységre jusson. 
Hisz alig töltött 11 hónapot mellette az ura, s ez az idő is mily 
gondteljes és keserves volt. A világ legboldogtalanabb asszonyá- 
nak érezte magát, de szeme hirtelen a bölcsőjére esett, és 
elhallgatott . . . Odafutott, s megölelte csecsemő-fiát, kinek nem 
adatott meg, hogy atyja lássa, megcsókolja. Hogy fog megélni, 
hogy neveli fel, hogy biztosítja atyja örökét nélküle? Hogy 

1 E felírat még 1572-ben is meg volt ; Omichius leírásából említi gr. Apponyi Sándor 
id. müve 337. 1. 



Magyar Tört. Életr. 1901. 



II 



82 VERESS ENDRE 

bánik majd vele a fukar György barát, a kit senki sem szeret. 
S hogy fogja fentartani királynői méltóságát ebben az országban, 
melynek földjét, népét és nyelvét még eléggé nem ismeri . . . 
Egymást követték ílyszerü kitörései, miközben környezete vigasz- 
talgatta és hódolatáról biztosította. O maga azonban erőtlen volt, 
teljesen alávetve a mindenható gyámnak, kinek tudta és ellen- 
őrzése nélkül semmit sem tehetett. 

Ez a «fehér ruhás szerzetes» vezeti ezentúl egy egész évtize- 
den át Magyar- és Erdélyország sorsát. Ö maga, úgy szólván, 
írástudatlan. írni vénkorában tanúit meg, s így nem sokra vitte. 
Kézírása olyan, mint egy iskolásgyereké, a ki először fog pennát. 
Fáradságába került puszta nevét leírni, s azért leveleit is mással 
íratta alá. Sajátkezű névaláírása alig ismeretes néhány, saját- 
kezüleg írt levele pedig egyetlen egy sincs a közt a sok száz 
közt, mely nevében kelt. Tudása sem terjedt a breviárium s a 
szentek élete ismeretén túl. De természetes esze, találékonysága, 
ravaszsága páratlan, erélye és makacssága parancsoló. Különös 
tehetsége volt ügyes titkárok és szigorú tisztviselők kiválogatá- 
sára, a kik akaratát írásba foglalták és rendeleteit foganatosíták. 
Tanúltsága hiányát emberismerete és államügyekben való jár- 
tassága pótolta. Valósággal nélkülözhetetlenné tudta magát tenni, 
úgy hogy János király egyenesen neki tulajdonítá királysága 
fenmaradását, Ferdinánd meg azt mondta róla, hogy János 
királyt csak egy barátért irigyli, a ki többet ér tízezer főnyi 
seregnél. 1 Pedig jellemének egyetlen fenkölt, eszményi, nemes 
vonása sincs. Sőt megesketett tanuk egész sora és adatok egész 
tömege bizonyítja, milyen kétszínű, pénzsóvár, önző, irgalmatlan 
és álszenteskedő ember volt, nagyravágyását és gőgjét meg tény- 
kedésének példái mutatják. Hanem azért befolyása Magyarország 
szomszédos államaira naponta nőtt, a merre csak ismerték; bár 
sikereinek kedvezett amaz államok zavaros politikai helyzete, 
melyet nagy feladataira czéltudatosan ki tudott zsákmányolni ! 

1 Ezt a két nyilatkozatot Giovio jegyzé fel, id. m. 552. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 83 

És a barátra valóban nagy feladat háramlott. De a király 
sem halhatott meg soha kedvezőbb időben, hogy tehetségét és 
ügyességét jobban érvényesíthesse. Hiszen Magyarország trónját 
kellé kis fiának biztosítania, akkor, mikor az őt a váradi egyezség 
alapján már nem illette meg. Az országot megvédeni a Ferdi- 
nándhoz szító erdélyi fölkelőkkel, a terjeszkedő törökkel, a 
Habsburg házzal, de meg az ingatag, gyönge királynéval szemben 
is, a ki a bizonytalan jövőtől való félelmében és aggódó szülei 
hatása alatt szinte hajlandó volt lemondani koronájáról. Mindez 
sikerült neki. Valami egy hétig titokban tartá a király halálát ' 
és éjjet-napot összetevő munkával szolgálta nehéz feladatát, gyám- 
társaival, kiket esküvel kötelezett le magának az egyöntetű 
működésre. 

Legfontosabb dolog volt : megoltalmazni Buda várát, az ország 
fővárosát esetleges támadásoktól. Ezért püspökségéből odaren- 
delte váradi kapitányát : Horváth Györgyöt, mintegy 700 főnyi 
gyalogossal, 2 a ki ezekkel és az ott talált őrséggel - állító- 
lag — csupán György barátnak tétetett hűségi esküt. Ez sérté 
a királynét, a ki különben is úgy érezte magát, mintha tisztes 
fogságban tartanák. Maga Frangepán, a kalocsai érsek is meg- 
botránykozott ezen, midőn eljött, hogy részvétét fejezze ki, 
úgy hogy harmadnapra hazament, azt mondván, hogy addig 
nem jön vissza, a míg Buda nem lesz Izabella kezében. így 
nyilatkoztak mások is : Perényi Péter, Bebek Ferencz, Ráskai és 
a Balassák; de jól ítélt Porembski, a királyné titkára, midőn azt 
vette észre rajtok, hogy csak színlelnek, s félős, nehogy átpártol- 
janak a németekhez. Hisz már is rátámadtak a barát s a 
királyné birtokaira, elfogták egy Lengyelországból jövő szolgáját 
s 400 lovasból és 200 gyalogosból álló csapatjokat olyan híresz- 
teléssel szaporítják naponta Buda körül, hogy azzal György 

1 György barát a titoknak azt a módját használta, hogy előbb ablakhoz emelték a 
királyt, mintha élne, később pedig azzal csillapíták a nyugtalan nép kíváncsiságát, hogy 
nagyon gyönge, s nem vihetik levegőre. (Rorario id. aug. 3o-iki jelentése szerint.) 

2 Morone Bécsből augusztus io-ikén; Dittrich, id. m. 182. 1. Kiadta már előbb (1875-ben) 
Theiner : Vetera monumenta Slavorum meridionalium, ír. k. 3. 1. 



84 VERESS ENDRE 

barátot akarják megsegíteni a lázadó erdélyi vajdák ellen. 1 
Az érsek egyébiránt nyíltan kifejezte meggyőződését még a 
királyné előtt is ; ámbár mikénti magatartására előbb megvárta 
Bécsből a kellő irányítást. így pl. midőn július 8-ikán értesült egri 
palotájában a királyné futárjától, hogy fia született, csúzfájdalmaival 
menté ki magát, hogy nem mehet Budára, üdvözölni, s vigasz- 
talni is csak úgy indulhatott nagy későn, hogy — a mint írja 
kocsiba tétette magát. 

Mi lesz velem és árva fiammal ? E kérdéssel fogadta őt a 
gyászba borult özvegy, mire az érsek (a ki - - úgymond — szolgá- 
latot vélt teljesíteni az ügynek) figyelmezteté a két év előtt kötött 
szerződésre, melyet ha nem teljesít, Ferdinánd fegyverrel szerzi 
meg jogát. De gondolja meg a királyné, hogy ez esetben kevesebb 
híve lesz, mint lett volna János királynak, és fiának semmi sem 
fog maradni, mivel az ország egy részét a német, másik részét 
a török foglalja el. 2 

Jól tudta ezt a barát is. Ezért indítá Werbőczi kanczellárt 
Eszéki pécsi püspökkel rögtön a király halála után Sztambulba, 
hogy János király fiát a szultán elismerje örököséül és megerő- 
sítse ; a mit meg is tett. S végül egyidejűleg kérik a lengyel király 
támogatását, hogy : küldjön sereget, melylyel Budát és Kassát 
megvédhessék, indítson ő is követséget unokája érdekében a 
portára, s figyelmeztesse V. Károly császárt és Ferdinándot, hogy 
ne kezdjenek háborúságot Magyarországon. 3 

A király holttestét György barát gondosan bevonatta viasz- 
szal, 4 és kincstárával együtt előbb a gyulafej érvári székes- 
egyházban akarta elhelyezni. De Verancsics Antal nem merte 
elvállalni, s így nagyobb biztonság végett egyszerű gyászpom- 
pával a természet által is védett magas dévai várba vitette. 

i Porembski Péter levele Bona király- Czartoryski-múzeum kézirattárában, 277. k. 

néhoz Budáról, 1540 augusztus 21-ikén a 375 — 384. 1. 

krakói Czartoryski-múzeum kézirattárában, 5 György barát és Petrovics id. július 

277. k. 273/7. 1. Hiányos kivonatban: Ováry 23-iki és [2]8-iki levele Bethlennél, és a 

regesztái ír. fűz. 75. 1. krakói id. 277. köt. 239—244. 1. Hiányos 

2 A kalocsai érsek Zsigmondhoz Eger- kivonatuk Ováry regesztái 11. füz. 74. 1- 

röl 1540 szeptember 10-ikén ; a krakói 4 Szerémi emlékirata, 354. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 85 

Oda vitték a szent koronát is erős vasládájában, melyből azon- 
ban kivettek 3000 forintot a katonaság fizetésére. A drága halott 
és a kincsek hites őrzői voltak : pelsőczi Bebek Imre, Verancsics 
fejérvári prépost, Kassai János alkincstárnok és Estári János, 
a királyné udvarmestere, a kit Budáról küldtek Erdélybe, hogy a 
király állapotáról hírt hozzon fel. A király többi «kincse» Budán 
volt, négy ládában. Ezeket Izabella, tanácsosai ajánlatára lepecsé- 
teltette, s elhatározták, hogy addig nem nyitják fel, a míg a két 
gyám meg nem jön. De mivel a várőrség a maga számára 
zsoldot, a lovaknak abrakot követelt s a királyné udvartartására 
is kellett, a tanácsurak beleegyezésével felbontották, hanem csupán 
templomi edényeket, ruhákat és fegyvereket találtak bennök, a 
mint a közmondás tartja : kincs helyett szenet, mert nem volt 
azokban egyetlen dénár sem. 1 

A barát azután még a fölkelőkkel akart leszámolni, a mint 
Déváról visszatért a szász-sebesi királyházba. Tanácskozásra hívta 
a szászokat, a kik látva, hogy Ferdinánd seregei csak nem 
érkeznek — miként a fölkelő vajdák hirdették — hűségi esküt 
tettek le kezébe János király fia részére. A barát e közben May- 
ládot továbbra is ostrom alatt tartotta, de látván, hogy várát 
egyhamar nem tudja bevenni, fegyverszünetre lépett vele, s azzal 
gyöngíté hatalmát, hogy híveit vonta el tőle. Hűségi esküre fogta 
őket, zsoldosokat helyezett és új kapitányokat az elfoglalt vagy 
meghódolt erdélyi várakba, Erdély főkapitányává tette rosalyi 
Bornemisza Boldizsárt, s hogy az ország kormányzását végleg 
rendezze, országgyűlést hirdetett Tordára. Itt vévé a -királyné 
hívó levelét, hogy mielőbb jöjjön fel Budára, s annak hírét, hogy 
Perényi Péter haddal veszélyezteti Váradot. Ezért meg sem 
várva az országgyűlést, Petrovics Péter, enyingi Török Bálint, 
Podmaniczky János, Báthory András és Bálint, 2 Drágfy Gáspár, 
Sulyok Balázs, Batthyányi Orbán és Farkas, Losonczi Antal, 

1 Porembski titkár id. augusztus 21-iki tudósítása szerint. 

2 Báthory Boldizsár neve 1540 június 11-ikén fordul elő Erdélyben, midőn György 
baráttal együtt serege zsoldjaként 1700 frtot kap; Tört. Tár 1889. évf. 192. 1. 



86 



VERESS ENDRE 



Pathócsy Miklós, Venetych János, Thomory Miklós, Kére Mihály ' 
és társaik kíséretében augusztus 21-ikén átkelt másfélezer főnyi 
seregével Alvinczen a Maroson, s magához véve a dévai várból 
a király holttestét, 2 megindult vele, hogy az elhunyt kívánsága 
szerint Székesfejérvárra vigye. De a gyászmenet lassan haladt a 
Maros völgyén, melynek egy erdőségében oláhok és ráczok meg is 
támadták a kincsekért. A falvak lakói mindenütt kivonultak elibe, 
hogy kalaplevéve láthassák még egyszer királyukat, s így csak 
szeptember 5-ikén értek Aradon át a csállyai erdőbe, 5 Petrovics 
várába, honnan rövid pihenővel Temesvárra mentek, s onnan 
éjszaknyugati irányban Buda felé, mindenütt erőszakkal felhajtva 
s lóra ültetve a népet. 



II. 




sigmond lengyel király majdnem egyszerre (augusztus i-én 
és 6-ikán) tudta meg unokája születésének és veje halálá- 
nak hírét, birodalma északi részében, Vilnán, a hol a 
futár utóiérte. Az első annál nagyobb örömöt okozott neki, mivel 
lábfájdalmak gyötörték. Igyekezett beleélni magát a boldog nagy- 
apa szerepébe, a mihez udvari költők (így Szamotulski) is siettek 
szerencsekívánataikat kifejezni; 4 ép úgy, miként itthon Verancsics 
írt verset születése alkalmából. 5 De míg Kmitát szólítá fel, hogy 
menjen ismét Budára, üdvözölni a királynét, s képviselni őt fia 
keresztelésén, pár napra reá még azzal kellett megbíznia, hogy 
vigasztalja is 6 — az idegenben. Addig is postán sietett a király 



1 Ezek a «magyari urak» küldték Veran- 
csicsékat «ö magok és ország nevében » 
a portára János király fia érdekében. Ne- 
vüket a szultán athnáméja sorolja fel : 
Régi magyar nyelvemlékek, ni. k. (Buda, 
1842.) 1. 1. 

2 Verancsics Marilianusnak 1540 augusz- 
tus 24-ikén. (Verancsics összes munkái, 
vi. k. 138. 1.) A gyámok augusztus 20-iki 
levele a székelyekhez Déváról : Hazai 
oklevélár, v. k. 440. 1. 



3 Petrovics és György barát válasza 
Csállyáról, 1540 szeptember 5-ikén, Zsig- 
mond királyhoz ; a krakói Czartoryski- 
múzeum kézirattárában, 277. k. 278 — 280. 1. 

4 Szamotulski Waclaw üdvözlő iratának 
czíme : In nativitate Sigismundi filii regis 
Joannis et Isabellae. Cracoviae, Vietoris 
1540. Egyetlen példánya sincs már. 

5 Közölve Verancsicsnál: Összes munkái, 
xii. k. 11. 1. 

6 Zsigmond Izabellához Vilnáról 1540 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



87 



vigasztalni leányát. Inté, ne engedje át magát fájdalmának, hanem 
törődjék bele erős szívvel a változhatatlanba és gondolja meg az 
emberi élet forgandóságát, mely a bánatot örömmel, a vígságot 
búval vegyíti ; hisz tapasztalhatta a gondviselés kegyességét, mely 
megfosztá ugyan urától, de kárpótolta kis fiával, a kin kesergő lelke 
megnyugodhat. A kormányzásban, jól vigyázzon kinek higyjen ; 
hallgasson meg, de ne kövessen mindent, éljen módjával taná- 
csosai végzésével, ám ne tegyen semmit atyai tanácsa nélkül.' 
Egyúttal fia gyámjai tudósítására is felelt. Hálásan köszöni 
Izabellához való hűségük kijelentését, de nyíltan megírja, hogy 
hadi segélyt nem küldhet, mivel ez az ő fegyveres beavatkozása 
a szomszédok támadását idézné elő, s egyenesen kihívná Ferdi- 
nánd magatartását. Hanem azt már szívesen megteszi, hogy 
követet küld a szultánhoz, nehogy valamit kezdjen Izabella ellen, 2 

30. ZSIGMOND KIRÁLY ALÁÍRÁSA. 

és Ferdinándhoz hasonló kéréssel, sőt V. Károlyhoz, gondos- 
kodásába ajánlva János király fiát és Magyarországot, nehogy 
a török kezére jusson másik része is. 3 A Ferdinándpárti 
magyar tanácsosoknak is kereken megírja, hogy atyai köteles- 
sége támogatni leánya és kis unokája ügyét. 4 Külsőleg is kifejezte 
a lengyel király és családja részvétét. János király halála emlé- 
kére fényes gyászünnepélyt tartatott a vilnai székesegyházban 
s utána gyászruhát öltött az egész udvar. 5 Még az alkalmi poéták 



augusztus i-én és 6-ikán, s Kmitához 
7-ikén és 13-ikán; a krakói Czartoryski- 
múzeum kézirattárában, 277. k. 248, 254 
és 258. 1. 

1 Zsigmond Izabellához augusztus 13-ikán; 
ugyanott, a 250/1. lapon ; közölve Bethlen- 
nél, id. m. 1. k. 334 — 7. 1., augusztus 15-iki 
kelettel. 

2 Zsigmond Petrovicshoz és társaihoz 



1540 augusztus 13-ikán ; a krakói id. 277. 
kötetben, 252 — 3. 1. és október i-én, ugyan- 
ott, 292—4. lapon. 

3 Bethlen, id. m. 338 — 341. 1. 

4 Vilnáról, 1540 augusztus 1 6-ikán ; a 
krakói id. 277. kötetben, 264 — 5. 1. 

5 Górski Szaniszló kanonok, Bona tit- 
kára Dziaduski Szaniszló konini kapitány- 
hoz ; ugyanott, a 281—5. 1- 



88 



VERESS ENDRE 



is kivették részüket a gyászból, midőn Marszewski és Verancsics 
Mihály gyászénekeket írtak a magyar királyról. 1 

A köteles részvétnyilatkozatról különben Ferdinánd sem feled- 
kezett meg, sőt ebben első volt. Németországban a Duna mellett 
érte utói a posta, hogy János király végét járja. Ezért otthagyta 
birodalmát és «egy kis bárkán» sietett Bécsbe, hová két nappal a 
halálhír feljutása előtt érkezett. 2 Rögtön Salm Miklós grófot küldte 
le (augusztus 8-iki levelével) Bornemisza Pál titkárral a királyné- 
hoz, hogy kifejezvén részvétét — alkalmas időben és módon - 
emlékeztessék arra az ünnepélyesen megkötött váradi szerző- 
désre, melynek értelmében Ferdinánd minden halasztás nélkül 
megkapja János király halála után az ő országrészét. 




IW 



31. FERDINÁND KIRÁLY ALÁÍRÁSA. 




Aztán keressék fel György barátot és biztosítsák a felől, hogy 
Ferdinánd nemcsak Izabellát és fiát fogadja atyai gondozásába, 
hanem őt is megtartja birtokaiban, sőt újabbakkal fogja kitün- 
tetni, ha hűségére tér és elismeri őt természetes királyának. ; 
Török Bálint megpuhítása aranyhegyek ígérésével Bornemiszára, 
a bőbeszédű papra bízatott, 4 a kivel Salm gróf abban egyezett 
meg, hogy Budáról maga induljon Erdélybe, az útban lévő kincs- 



1 Marszewski műve : In serenissimi Hun- 
gáriáé regis Joannis I. obitum. (Krakó, 
Vietornál, 1540.) Verancsicsé : Divi regis 
Hungáriáé Joannis I. epicedion. (Ugyanott, 
1540.) Egyetlen példányuk sincs már meg. 

2 Morone jelentése Bécsből augusztus 
10-ikén; Dittrich, id. m. 182. 1. 



3 Ferdinánd Izabellának Bécsből 1540 
augusztus 8-ikán és utasítása Salmhoz. 
(Eredeti fogalmazványuk a bécsi állami 
levéltárban.) 

4 Ferdinánd utasítása Bornemisza Pál- 
hoz, augusztus 11-ikéről, hogy «mindent 
megad » Töröknek ; ugyanott. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 89 

tartó elé. Hasonló felszólítást kaptak a királyné főbb hívei : 
Petrovics Péter, eperjesi Báthory Miklós, thelegdi Pathócsy 
Miklós, bélteki Drágfy Gáspár, somlyai Báthory András, Kendy 
Ferencz, solymosi Olcharowyth Péter és kiskállói Vitéz János,' 
a kiket Bornemisza a bécsi udvar politikájának megnyerni remélt. 
Salmhoz Esztergomban csatlakozott Bornemisza Pál és augusz- 
tus harmadik hete közepén értek Budára, a hol nyilvános audien- 
czián fejezték ki az özvegy királynénak uruk részvétét János 
király halála, és örömét fia születése fölött, ki iránt atyai jóindu- 
latáról biztosítá; délután pedig magánkihallgatást nyertek, 2 s ezen 
adta elő Salm megbízatása második részét. Az osztrák grófnak 
vele nem volt nehéz dolga, mert hisz Izabella — körülvéve olyan 
emberekkel, a kik benne és fia jövőjében nem igen bíztak, s félel- 
mükben a némettől vagy a töröktől reméltek egyaránt - mind- 
járt ura halála hírére titokban írt sajátkezű levélben könyörgött 
Ferdinándhoz, hogy árva kis fiával támogassa elhagyatottságá- 
ban. 3 De tanácsosaival nem ment semmire, hiába tett nekik ígé- 
reteket ura nevében, mert általánosan tudták rólok, hogy a 
kincstartó és Petrovics hatása alatt állanak, kiknek czélja : János 
király végrendelete és utolsó kívánsága szerint fiát Magyarország 
királyává tenni, s őt anyjával a török pártfogása mellett az ország 
birtokában megtartani, még ha ebben őket Ferdinánd megaka- 
dályozni igyekeznék is. 4 A királyné azonban magára még sem 
mert választ adni a bécsi követnek. Ezért udvarába hívatta 
Ráskai útján a kalocsai érseket és Perényit, de hirtelen mást gon- 
dolt, s mielőtt útrakeltek volna, megüzente nekik, hogy ne jöjje- 
nek, mert (betegeskedésére való hivatkozással) hazabocsátotta 
Salmot, azzal a válaszszal, hogy meghallgatva tanácsosait, külön 
emberével fog felelni érdemlegesen Ferdinánd előterjesztésére. 
Ez előterjesztés lényege abból állott, hogy a római király 

1 Valamennyi fogalmazványa augusztus nánd említi 1540 szeptember 9-iki levele- 
inkéről, ugyanott. E tényt Morone is ben; egykorú másolata a bécsi állami levél- 
említi fenti jelentésében. tárban. 

2 Porembski id. augusztus 21-iki levele. 4 Petrovics és György barát 1540 szep- 

3 A levél nem maradt fenn, de Ferdi- tember 5-iki id. levele Zsigmond királyhoz. 

Magyar Tört. Életr. 1901. I 2 



9o 



VERESS ENDRE 



hajlandó békés úton teljesíteni a váradi béke pontjait, s meg- 
szerezni János király országrészét, nehogy kénytelen legyen 
fegyverrel érvényesíteni jogát. 1 De előrelátván, hogy e szándéka 
«békésen» nem fog valósulni, magához hívatta (még Salm indu- 
lása előtt) Morone pápai nuncziust, s közbenjárását kérte a 
Szent Atyánál, hogy «mivel a magyar királyság visszafoglalása 
és megvédése az egész keresztyénség érdeke », őt hadi vállalatá- 
ban 100,000 aranynyal segítse. 2 




32. EGER A XVI-IK SZAZADBAN. , 

A királyné talpig gyászban leverten, könyes szemekkel, fekete 
posztóval bevont sötét teremben fogadta Salmot, kinek törede- 
zett, gyönge hangon azt felelte, hogy «ő tapasztalatlan, fiatal 
nő, a ki elvesztvén urát, testileg-lelkileg megtörve, ily fontos 

1 Ferdinánd Izabellának Bécsújhelyről 2 Ferdinánd augusztus 1 i-iki beszélgetése 

1540 szeptember 9-ikén, midőn Salm már Moroneval; Dittrich, id. m. 183 — 4. 1. A pá- 

visszatért Bécsbe. (A krakói id. 277. k. pához intézett levele e tárgyban augusztus 

320—3. 1.) 13-ikáról, Theiner, id. m. 648 — 9. 1. 



I 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 91 

ügyben magatói nem határozhat, ő felsége, a római király 
engedjen neki kellő időt, míg az iránt atyja, Zsigmond király 
tanácsát kikéri». Ha pedig Ferdinánd a kért időhaladékot meg- 
tagadná, s «mindjárt fegyverhez nyúlna: sem neki, sem a csá- 
szárnak nem válnék dicsőségére)) egy «sírásban elepedt özvegyet 
s egy bölcsőben síró árvácskát» ' hadsereggel ostromolni. Bizto- 
sítja azonban a római királyt, hogy hűséges leánya akar lenni, 
s ha szülei nem lennének, gondolkozás nélkül udvarába menne 
fiával, mivel ismeri az egyezséget, melyet urával esküvője előtt 
kötött. 2 Csakhogy Ferdinánd bizalmatlan volt Izabella iránt, 
s nem hitt üzenetének. Félek — írja bátyjának, a német császár- 
nak — hogy ezek csak szép szavak, hogy időt nyerjen. 3 Hasonló- 
kép biztatta a római királyt György barát és Török Bálint, 
kikkel Bornemissza Lippán találkozott. 4 De ismerem e szép 
szavakat, monda Ferdinánd, kiben őszinte volt az igyekezet 
szép szerével, békés úton megszerezni Magyarországot. Hanem 
azért erősen készült Buda ostromára, ha az elkerülhetetlen, bár- 
mennyire nem is akart erőszakot használni. 5 

Szándéka békés megvalósítását Perényi és Frangepán útján 
remélte. Ezért sürgette őket hiába a királyné (Gerlachowski titkár 
és Bajoni Benedek által), hogy nehéz helyzetében ne hagyják 
tanácstalanul. De az érsek nem mert Budára jönni. Ekkor szabad 
menetlevelet küldtek neki György barát őrsége és várparancs- 
noka nevében is, mire mintegy ezer főnyi (s közte 600 lovas) 
kísérettel Abauj, Gömör, Borsod és Nógrád vármegye nemességé- 
vel indult meg a főváros felé Egerről, hol János király halála óta 
gyülekeztek, táboroztak. Hatvanról beküldték Temesvári Jánost 
(a néhai király egykori udvarnokát) Izabellához, jelentvén, hogy 
katonáiknak nincs semmi ármányos szándékuk. Maga az érsek 

1 Giovio, id. m. 555. 1. Horváth Mihály, 3 Ferdinánd V. Károlynak Bécsből 1540 
Fráter György, 133. 1. és Budai, Polgári augusztus 24-ikén; a bécsi állami levéltár- 
lexikona, 11. k. 323. 1. ban : Filiale, 683. k. 433. 1. 

2 Salm elbeszélése után Morone Bécsből 4 Bornemisza Pál vallomása : «Magyar 
augusztus 24-ikén; Theiner, Vet. Mon.Slavo- történelmi tár» 1. k. (Pest, 1855.) 260. 1. 
rum Merid. 11. k. 4. 1. és (augusztus 26-iki ke- S Ferdindánd V. Károlyhoz Bécsújhelyről 
lettel) Ováry, III. Pál pápa levelezése, 107. 1. szeptember 6-ikán; a bécsi 683. k. 433 — 5. 1. 



92 VERESS ENDRE 

Perényivel Isaszegre vonult, hogy ott várja be a királyné üzenetét 
és rendeletét. De Perényiék mozgolódásának a közeledő György 
barát is neszét vévén, megüzente Budára küldött helyettesének : 
Batthyányi Orbánnak, hogy - ha fejét félti - - be ne ereszsze 
őket se a városba, se a várba. Erre Izabella Matychnai Istvánt 
(János király néhai titkárát) küldte az érsekhez, kihez késő éjjel 
azzal a válaszszal toppant be, hogy mivel a király teste már csak 
háromnapi járásföldre van, menjenek György barát elibe, s vele 
együtt jöjjenek Budára. Ez nagyon sérté az érseket, a ki négy 
emberével azt üzente vissza, hogy ő békés szándékkal, megsegí- 
teni jött a királynét, az ő többszöri hívására ; de így kénytelen 
távozni, mert csakis az ő kíséretében mehetne a király teste 
fogadására. Nem sikerült tehát Perényiék 
csele, melylyel Budát Ferdinánd számára 
könnyű szerrel el akarták foglalni; már 
csak azért sem, mert megtudták, hogy a 
barát az övékénél hatalmasabb sereggel 
közeledik ' és éberségét nem birják kiját- 
szani. De azért mégis elárulták szándékukat 
másnap reggel Temesvári, Baioni és Markos 

33. GYÖRGY BARÁT PECSÉTJE. r SS ' J 

Péter előtt, a kik a királyné megbízásából 
azzal mentegették úrnőjöket, hogy bebocsáttatásukat nem maga 
akaratából, hanem a barát helytartói : Batthyányi és Horváth 
tiltakozásának hatása alatt tagadta meg. Ezekkel nevezetesen 
azt üzente vissza Frangepán, hogy ha Izabella szereti a békessé- 
get, fogadja el Ferdinánd ajánlatait, a ki már a vármegyékre is 
ráírt és ellene készül; ötezer német gyalogosa és ezer lovasa 
már Esztergom alatt van, s egész Váczig pusztítgatják a királyné 
s a barát birtokait. 2 

A további árulást és ármánykodást ezentúl személyesen 

1 Seregéről György barát azt híresztelte, 2 A kalocsai érsek Zsigmond királyhoz 

hogy 10,000 főnyi, (lovas hat, gyalogos négy Egerből 1540 szeptember 10-ikén, a krakói 

ezer) de ennek felénél nem lehetett id. 277. k. 375 — 384. 1. és Porembski kelet 

nagyobb. (Rorario id. szeptember 20-iki nélküli levele Bona királynéhoz; ugyanott, 

jelentése szerint.) 35° — 356. I. 




IZABELLA KIRÁLYNÉ 93 

gátolta meg György barát, a ki szeptember 13-ikán érkezett 
fel Budára János király holttestével. Az özvegy királyné udvar- 
hölgyei és tanácsosai kíséretében a város kapujáig ment elibe. 
Zokogva fogadta, mert keserű volt így viszontlátni azt, a kitől 
félév előtt búcsúzott. Szomorúan ballagott fel a gyászmenet a 
várba, hol a király még tíz napig feküdt kiterítve. Valódi búcsú- 
járás volt e tíz nap, melyen úr és paraszt, gazdag és szegény 
messze vidékről járult a drága ravatalhoz, hogy még egyszer lát- 
hassa királyát. Izabella is naponta ott imádkozott beteges testével 
ura és királya lábánál, s fohászkodott Istenhez, hogy adjon neki 
erőt a jövőhöz. Majd a végső búcsú keserves órája is elérkezett. 
A királyné csecsemő-fiát is bevitette a templomba, mikor atyja 
koporsóját szeptember 24-ikén lezárták, s megindultak vele Székes- 
fejérvár felé. 1 Ö maga gyönge, szenvedő volt, a miért orvosai 
nem engedték meg, hogy elkísérje, s így a várkaputól kénytelen 
vala visszatérni palotájába ... A hosszú gyászmenet, melyhez a 
közbeeső községek népe és nemessége is csatlakozott, ezalatt 
csöndesen beért a székes fej érvári koronázó székesegyházba, s 
nem volt szem, mely ne könnyezett volna, midőn a «Requiescat» 
megható hangjai közt kősírjába — a nagy magyar királyok 
mellé 2 — bocsátották le az utolsó koronás nemzeti magyar királyt. 



III. 

yörgy barát nehéz körülmények közt vette át a gyám- 
ságot, s vezette a kormányt az ország fővárosából. 
Súlyosbítá helyzetét, hogy még a temetés előtt össze- 
szólalkozott a királynéval. Szemrehányást tett neki kishitű eljárá- 
sáért, melylyel Ferdinánd pártját felbíztatta, ő meg a miatt mél- 
tatlankodott reá, hogy János király ingó-bingó hagyatékát jövet 
Petrovicscsal Temesvárra vitték, s ígéretük ellenére csupán egy 

1 Porembski fent id. levele szerint. 

2 Oláh Miklóstól tudjuk, hogy még ekkor meg volt « Szent István, Szent Imre és 
számos magyar király sírja» ; Szamota, id. m. 523. 1. 




94 VERESS ENDRE 

ládát hoztak fel, melyben Izabella pénzhozománya és 15 arany- 
láncz volt. Ezért a királyné erélyesen követelte az összes tárgyak 
átadását, s így azok fölhozására Markos Pétert küldték el 200 
lovassal. De mikor nemsokára híre jött, hogy János király kincsét 
útközben megtámadták, futárt küldtek utána, hogy biztosabb 
helyre: solymosi várába vigyék, és állandóan két ember őrizze ; 
mivel veszélyes lett volna felhozatni a Tisza-menti Ferdinánd-párti 
nemesek miatt. Ezenkívül Izabella 38,000 aranyforintnyi felhozott 
hozományából a barát már háromezerét a katonák zsoldjára 
a királynétól «kiesikart», az udvariak fizetésére kétezerét maga 
Izabella költött el, míg sok holmija még Kassán hevert azoknál, 
a kik a barátnak esküdtek hűséget. 1 Híveinek száma különben 
napról-napra fogyott, olyan arányban, a milyenben a bécsi udvar 
működött ígéretekkel és fenyegetéssel. Hogy tisztán lásson, újból 
felhívatta a barát a kalocsai érseket, Perényit, Bebeket, Balassa 
Zsigmondot s a hűtlenné vált Ráskait, hogy támogassák a király- 
nét és fiát. De hiába várták őket, s kivált ez utóbbit a budai 
várba. Ipja, Bebek Ferencz rábeszélésére ő is nyíltan átpártolt 
Ferdinándhoz, 2 és álláspontjukat szépen megokoltan fejtették ki 
augusztus 30-iki levelükben V. Károlynak, kitől Magyarország 
megmentését remélték a fenyegető török veszélylyel szemben. 3 
E főurak nélkül ment tehát végbe a temetés, és utána a 
királyfi keresztelése. Török Bálint és György barát tartá víz fölé 
a csecsemőt, a ki atyja kívánságához képest saját és anyai nagy- 
atyja nevéről János Zsigmond nevet kapott s melléknévül a Szent- 
szék óhajtására (első királyunkra emlékezve) Istvánt? a mint a 
törökök nevezték is. Lélekemelőbb volt ennél is a Rákos mezején 



1 Porembski id. levele és Czarnkowski 4 A montpellieri érsek, velenczei franczia 
András jelentése Zsigmond királyhoz Buda- követ tudósítása, magyar értesítés alapján, 
ról, 1540 november 23-ikán ; a krakói id. I. Ferencz királyhoz, 1540 november 29-ikén; 
277. kötetben, 445 — 456. 1. Charriére, Négociations de la Francé dans 

2 Porembski id. becses levele szerint. le Levant, 1. k. (Párizs, 1848.) 457. 1. — 

3 Frangepán és fenti társai érdekes levele Verancsics szerint (Összes munkái, 11. k. 
a császárhoz, egri táborukból ; Gévay, 45. 1.) Athinai Simon és Markos Péter lett 
Urkunden und Aktenstücke (1540— 1541.) volna János Zsigmond keresztatyja; de e 
88—90. 1. dologról hibásan értesült Erdélyben. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



95 



tartott fegyveres országgyűlés, melyen a csecsemőt közakarattal 
királylyá választották, úgy hogy nagykorúságáig Izabella királyné 
vezesse a kormányt, állam-iratokat és pénzt az ő nevében adjanak 
ki, s verjenek ; de gyámtársa legyen György barát, a kincstartó 
és Petrovics Péter, János király rokona, az ország védője pedig 
Török Bálint somogyi főispán, a hadak kipróbált régi főgenerálisa.' 
Mindez a barát lelkesítésének és munkásságának az ered- 
ménye, de a körülményeket mérlegelve józan mérséklettel mel- 
lőzte a királyfi megkoronáztatását, nemcsak mivel a német táma- 
dástól tartott, hanem, mivel még a török magatartása felől sem 




34. BUDA VARA A XVI-IK SZAZADBAN. 



volt híre. De a főurakban sem a kellő összetartás érzete nem 
volt meg, sem a csecsemő-királyfi királyságában nem -bíztak. 
A mellett a három gyámtárs féltékenysége gyakran megzavarta 
az egyöntetű cselekvést, vagy hagytak egykedvűen mindent a 
barátra, a kivel úgy sem bírtak. Ily viszonyok közt előbb Török 
Bálint és Bánffy Boldizsár kért szabadságidőt a királynétól, majd 
az udvari tisztek szállingóztak haza, hogy otthon várják meg a 
dolgok folyását. Ilyen itt az emberek hite és lelkük állandósága, 



1 Giovio, id. m. 551. 1. és Verancsics Antal levele Gyulafejérvárról 1540 október 
12-ikén ; Összes munkái, vr. k. 150. 1. 



96 VERESS ENDRE 

írja Porembski, Izabella lengyel titkára. Egyedüli reménységünk 
Isten után a lengyel királyban van, mert az idevalók félénkek 
és kapzsik. A főurak mindenfelé rabolnak, a mint csak tehetik, 
párt-, személy- és birtokkülönbség nélkül. Önkényes adókat vet- 
nek ki, a szegény jobbágyokat zsarolják, az egyházak javait 
lefoglalták, s a terményeket a mezőről erőszakkal elhordják. 
Balassa Menyhártot, a ki a váczi püspökség alattvalóit meg- 
támadta, Baczó Mátyás szolgái elfogták és Murány várába zár- 
ták, honnan nem bocsátják ki, a míg vissza nem adják, a mit a 
Balassák hatalmasul elraboltak. A testvérek próbálták ugyan 
kiszabadítani bátyjukat, de sikertelenül, s ekkor abban jártak, 
hogy valakit Izabella emberei közül elfogjanak, hogy majd cseré- 
ben kikapják. El is ragadták Bajonit, a királyné provizorát egy 
közeli faluban, lovastól, kocsistól, ruhástól, de sikerült elmene- 
külnie; erre elcsípték Izabella egyik lengyel szolgáját és Kmita 
apródját, a kik levéllel igyekeztek haza. 1 

De Ferdinánd nemcsak ilyen eszközökkel, hanem diplomáczai 
úton is igyekezett ellensúlyozni Izabella, illetve a barát törek- 
vését. A mint Salm gróf visszatért Bécsbe, ismételten figyelmez- 
tette Ferdinánd az özvegy királynét, hogy ne hallgasson «rossz» 
tanácsadóira, hanem teljesítse a béke feltételeit, s e reményben 
már meg is hagyta udvarmesterének, Vells Lénárd tábornok- 
nak, hogy őt biztos helyre szállíthassa Budáról. 2 De mivel jól 
tudta, hogy e levelére rá sem hederítenek, egyidejűleg Lengyel- 
országba indították a jártas Herberstein Zsigmondot 5 azzal az 
utasítással, hogy győzze meg a lengyel királyt arról, hogy a 
római királynak örökösödési joga van a magyar koronához az 
elhunyt János királylyal kötött, esküvel megerősített és Károly 
császár által is ratifikált váradi békeszerződés alapján. Most is 
inkább békés úton akarná ez egyezség föltételeit teljesíteni, de 
tudja, hogy a barát és Török Bálint seregek gyűjtésével meg- 



i Porembski id. k. n. levele Budáról. 3 Herberstein ez útjára 1540 szeptember 

2 Ferdinánd id. szept. 9-iki levele, melyet elsején indult és október 28-ikán ért vissza; 
Izabella másolatban apjának is megküldött. naplója id. egykorú kiadása 48. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



97 



sérté a békét, úgy hogy Ferdinánd nem lesz felelős érette, ha 
Izabellát és fiát fegyverrel fogja a szent korona kiadására s a 
békepontok teljesítésére kényszeríteni. Kéri tehát közbenjárását 
leányánál a béke érdekében, s hogy ne engedje, hogy lengyel 
seregek vagy tisztek menjenek Magyarországba Izabellához ; ' 
hanem inkább őt segítse meg, kinek ügye igazságos és jogos. 
Zsigmond király október 4-ikén felelt az osztrák követnek. Fer- 
dinánd megtámadhatja — úgymond — Magyarországot, de 
vigyázzon, nehogy ezzel a törököt az országra zúdítsa. Izabella 
és fia ügyébe nem avatkozhat, mivel ez a magyar rendek dolga, 
hogy pedig Ferdinándnak segédcsapatokat küldjön, ezt a lengyel 





35. VELLS LENARD EMLÉKÉRME. 



törvények is tiltják. 2 De, miként kiszivárgott, annyit mégis meg- 
ígért nagy titokban Ferdinándnak, hogy nem lép közbe fegyve- 
resen, a míg ő uralkodik Magyarországon. 5 S tette ezt azért 
Bona királyné tudtán kívül, hogy fia számára biztosítsa a római 
király egyik leánya kezét. 

Ferdinánd meg lehetett elégedve a követség eredményével, 
melynek amúgy sem volt más czélja, mint igazolni az ő fegyve- 
res támadását. Ekkoriban (október elején) t. i. Vells már (néhány 



1 Ferdinánd Zsigmond királynak Bécs- 
újhelyről 1540 szeptember 12-ikén és utasí- 
tása Herbersteinhoz ; eredeti fogalmaz- 
ványuk a bécsi állami levéltár «Polonica» 
osztályában. 

3 Zsigmond válasza Herbersteinhoz Vil- 



náról, 1540 október 4-ikén ; a krakói id. 
57. kötetben, 140. sz. a. 

; Kmita Péter Bonához Wisniczről, 1540 
november 11-ikén; a krakói id. 277. k. 
342-4. 1. 



Magyar Tört. Életr. 1901. 



13 



98 VERESS ENDRE 

mértföldnyire Budától) Esztergomon táborozott 8000 főnyinél 
nagyobb seregével, melyet «Bécsországból» szárazon és vizén, 
dunai naszádos hajókon szállított le. Megbízatása folytán fel is 
ajánlta szolgálatát a királynénak, hogy biztos helyre kíséri, akár 
Lengyelországba, akár Ferdinánd birodalmába óhajt távozni. 1 
Kevésbbé naiv volt Coda spanyol lovag Budára érkezése 
Ferdinánd hadüzenetével, mire Izabella Tamás fejérvári őrkano- 
nokot küldte udvarába, hogy vele. tárgyaljon. Megérkezett (októ- 
ber 4-ikén) Révay Ferencz és Thurzó Elek helytartó is az 
esztergomi érsek nevében kérve, hogy Petrovics és a barát 
Visegrádra mennének tanácskozni a királyné és fia érdekében ; 2 
de a gyámok ezt a meghívást nem fogadták el. Ugyanekkor 
kezdtek értekezni a Bécsújhelyre hívott főurak is : Nyári Ferencz, 
Bakics Péter, Kápolnay Ferencz, Serédi Gáspár ; és mások. 
> Élükön Frangepán érsek állott, 

JaAyv* (f 1 ^* 1 - / T^ rfc * M kit Ferdinánd igen nagyrabecsült. 

aua £u*rvx AlAru^* (Vl/J-" ^ z ° tanácsára küldte a portára 

Laskit, 4 s ő volt magyarországi 

36. FRANGEPÁN ÉRSEK ALÁÍRÁSA. . 

pártjának vezére. Okos, tanúit 
ember és törhetetlen híve a váradi béke teljesítésének, melyre 
ő is esküvel kötelezte volt magát. Meggyőződése, hogy Magyar- 
ország csak úgy maradhat fenn, ha János király része is Ferdi- 
nánd hatalmába jut, s az így egyesült Magyarország az ő, és 
bátyja támogatásával a török hódoltság ellen fordul. Ezért 
pártol át a római királyhoz. Ki is jelenté előtte, hogy midőn 
sas-szárnyai alá adja magát, ugyanoly hűséggel akarja szolgálni, 
mint haláláig szolgálta volt néhai koronás urát. 5 Hanem meg- 
győződésének őszinteségét kissé kétessé teszi, hogy igen gyakran 

1 Vells levele Esztergomból 1540 október 4 Morone jelentése augusztus 24-ikéröl 

5-ikén ; ugyanott, 357 — 58. 1. és október 6-ikáról; Óváry, III. Pál pápa 

- Porembski id. kelet nélküli leveléből levelezése, 107, 115. 1. és Dittrich, id. m. 

Óváry regestái, 11. fűz. 75. 1. és Morone 188. és 209. 1. 

október 15-iki jelentéséből ; Dittrich, id. m. > Frangepán érsek Ferdinándhoz inté- 

217. 1. zett beszédét Morone október io-iki jelen- 

3 E neveket a jól értesült Giovio jegyzi téséhez mellékelten közölte Dittrich, id. m. 

fel, id. m. 552. 1. 212 — 4. 1- 



\ 

IZABELLA KIRÁLYNÉ 99 

kopogtatott a bécsi palota ' s a nunczius ajtaján a bíborosi süveg 
kieszközléseért ! 

A bécsi udvar fenyegetésére és fegyveres fellépésére a barát 
azzal felelt, hogy elismertette a törökkel a királyfi királylyá 
választatását és a trónhoz való jogát, Mayláddal szemben, a ki 
a portán azt a hazugságot adatta elő, hogy a kis királyfi nem 
is Izabella fia. Erre csausz érkezett ugyanez időben a budai 
udvarba, hogy meggyőződjék a gyanú oka felől. A bánatos 
özvegy királyné udvara jelenlétében karján tartva kisdedét fogadta 
a követet. S midőn árva kis fiát a hatalmas szultán kegyeibe ajánlá, 
«kecses mozdulattal)) kibontá mellfüzőjét és nyilvánosan megszop- 
tatta gyermekét. Ez könyekig meghatotta a követet, s eloszlatván 
minden kétségét, térdre borulva csókolgatta a királyfi lábait. Majd 
reátéve jobbját esküt mondott Szolimán nevében, hogy János 
király fiát elismeri királynak, pártfogásába veszi és a míg él, 
nem engedi, hogy más legyen az ország ura. 2 Mennyi önuralom 
és maga-legyőzés, s mily erős akarat kellett hozzá, hogy Izabella, 
a ki gyűlölte a törököt, s kész volt inkább lemondani a koronáról, 
semhogy hatalmába jusson, e páratlan tettre reászánja magát. De 
meg kellett tennie meggyanúsított női becsülete érdekében is, hisz 
az ellenpárt azt is híresztelte róla, hogy fia « csempészett)) gyermek. 5 

A jól kigondolt hatásos jelenetnek meg is lett a kívánt ered- 
ménye, mert a csausz jelentésére és a portai franczia követ, 
Rincone támogatása folytán 4 a szultán (október 16-ikán) maga 
elé hívatta a dívánba Werbőczit és Eszékit, hogy meghallgassa 
követségüket. S másnap nagy örömmel írhatták meg a királyné- 
nak, hogy fiát Szolimán hadsereggel is kész megvédelmezni 
királyságában 5 és fejedelemsége elismeréséül athnámét ad, meg- 

i Morone gyakran ír ez ügyről, leg- K. Johann von Ungarn sei ein unterscho. 

bővebben október 15-iki jelentésében; Ditt- benes Kind. (Regensburgból, 1541 július 

rich, id. m. 216. 1. 13-ikán; Tört. Tár, 1891. évf. 456. 1.) 

2 Verancsics id. október 12-iki levele: 4 Mázza id. leírása, 208. 1. 

Összes munkái, vi. k. 151. 1. és Horváth, S Werbőcziék levele Konstantinápolyból 

Fráter György, 142. 1. 1540 október 17-ikén: Pray, Epistolae pro- 

5 Johann Pack . . . theilt die herrschende cerum, 11. k. 87 — 88. 1. 
Vermuthung mit, der erwahnte Sohn des 

13* 




IOO VERESS ENDRE 

engedvén neki félannyi adóért, a mennyit János király fizetett, 
((Magyarországban az atyja birodalmát)) 1 s hatalma jeléül aranyos 
kaftánt, paizsot, buzogányt és kardot küld. 2 



IV. 

zalait a barát az erdélyiekkel is végzett. Már az augusz- 
tus 29-ikén tartott segesvári országgyűlésen hűségi esküt 
tettek a rendek az özvegy királynénak, a kit azon Markos 
Péter képviselt, kérve őket, jöjjenek Budára, hogy az ország meg- 
maradásáról tárgyaljanak.' Három hét múlva Berethalmon gyűl- 
nek ismét össze a rendek, de látván, hogy Szinán csausz Erdélyt 
Maylád kezére akarja juttatni, elpártolnak tőle. Majd kapitány- 
társa, Balassa Imre is elfordul ügyétől s Kolozsvár mellett, Zsúkon 
külön gyűlést tart. Ezt Izabella (október 9-iki) levele hatása alatt 
tette, melyben inté, ne adjon hitelt ama híreszteléseknek, hogy 
Erdélyt a szultán akarja elfoglalni, s azért vannak ott lázadások, 
hanem vigyáztasson gondosan az országra, a belháború megszün- 
tetése érdekében, már csak a béke fentartására fogadott hűségénél 
fogva is, nem gondolhatván — úgymond — nagyobb szerencsét- 
lenséget Erdélyre nézve, mint ha Magyarország koronájától és 
testétől elszakadna. 4 Ugyanerre inté a véghatári brassóiakat is, 
midőn értesült, hogy annak a kapitánynak engedelmeskednek, kit 
a török támogat. 5 Személyesen is akart a szászokra hatni a 
királyné pelsőczi Bebek Imre útján, a ki előbb biztosítá úrnője 
számára a Marostól északra terjedő erdélyi megyéket, s azután 
Szebenbe hívta meg tanácskozásra a szászokat, hogy Maylád 
törekvéseit ellensúlyozza. De a szászok körültekintők voltak, 

1 Régi magyar nyelvemlékek, in. k. 4 Izabella Balassa Imréhez, Budáról okt 

1—3. 1. 9-én; eredetije a Magyar Nemz. Múzeum- 

- Hammer, Geschichte des osmanischen ban, a báró Balassa-család levéltárában. 
Reiches, ír. k. 167. 1. > Izabella ugyancsak október 9-ikéről ; 

5 Porembski id. augusztus 21-iki levele, Eder említi : Simigianus-kiadása 1. k. 214. 1. 

melyből kitűnik, hogy eredetileg augusztus Az oklevél eredetije (443. sz. a.) Brassó 

20-ikára volt kitűzve ez országgyűlés. város levéltárában. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ IOI 

nem akartak ujjat húzni a királynéval, nyíltan sem mertek színt 
vallani, hanem mivel Ferdinánd seregei már Buda alatt tábo- 
roztak, azt felelték, hogy azt fogják uruknak elismerni a két 
egymással versengő uralkodó közül, a ki Budát bírja. Elhitték a 
bécsi udvar híresztelését, hogy az ország fővárosát rövid időn, 
még az ősz folyamán elfoglalják; de csalódtak. 

György barát Buda elkerülhetetlen megostromlását ezalatt 
alkudozásokkal igyekezett halasztgatni. Kezére játszott a lengyel- 
országi követ jövetelének késése is, a minek sok oka volt. Az öreg 
Kmita (kit Bona királyné ajánlott e küldetésre) udvariasan kimenté 
magát azzal, hogy megjelenése Magyarország mostani terhes 
viszonyai közt zavart idézne elő ; különben is beteges, gyönge, 
kellő készülete sincs az úthoz, pénze sem, pedig Magyarországon 
— úgymond — olyan drága minden, hogy alig lehet utazni. 
A szállások is rosszak,' s egyáltalán nem akarja átszenvedni 
ismét azt a sok kellemetlenséget, melylyel első ízben, a tavaszon 
járt Magyarországon. 2 Erre a lengyel király Plockra küldött 
Wilamowski János kameneci püspökhöz, kérve, hogy Kmita 
helyett induljon Izabellához ; i de ez az utak veszélyességével 
menté ki magát, a helyébe felszólított Sbonski János pedig, 4 a ki 
már szintén járt Budán, súlyos betegségbe esett. Végre sikerült 
Czarnkowski András krakói mesterkanonokot (a király egyik 
titkárát) kiszemelni e megbízatásra, 5 a ki alig érkezett haza 
Olaszországból ; de október közepe lett belőle, mire felkészült 
és útnak indulhatott. 6 Késleltette ez ügyet a királyi udvar hatá- 
rozatlansága is. Gamrat krakói püspök és Tarnowski várnagy 
azt ajánlták, hogy Izabella hagyja oda Budát, s adja neki a 
király Sambort, Mazoviában, hogy ott tölthesse csendben özvegy- 

i Kmita Péter Bona királynéhoz Prze- 4 Zsigmond levele Sbonskihoz Vilnáról 

mysl, 1540 augusztus 19-ikén, az id. krakói 1540 szeptember 17-ikén; u. ott, 289— 290. 1. 

277. kötetben, 260—62. 1. 5 Bona levele Izabellához Vilnáról, 1540 

2 Górski id. levele Dziaduskihoz ugyan- október l-jén: Bethlen id. ni. 1. k. 350 — 52. 1. 

ott, 281—85. 1. 6 Zsigmond utasítása Czarnkowskihoz, 

5 Zsigmond levele Wilamowskihoz Vil- Vilnáról 1540 október 11-ikén a krakói id. 

náról 1540 augusztus 19-ikén; ugyanott, 277. k. 324 — 27. 1. és a Ferdinánddal t'oly- 

263. 1. tatandó tárgyalásra, ugyanott, 328 — 337. 1. 



102 VERESS ENDRE 



ségét, a mint ö maga is akarná. 1 Mások (s néha maga anyja is) 
úgy vélekedtek, hogy maradjon Magyarországon, melynek tör- 
vényes királynéja, s bízzék kormányában, mely János király 
hagyakozása szerint is meg fogja tartani számára a hatalmat. 
Csakhogy ezeket megfélemlíté Ferdinánd és pártja, melynek 
állandó jelszava volt, hogy az ország a török hatalmába jut. 
Most is — Czarnkowski készülődése közben Hevesi László 

érkezett Frangepánék nevében Vilnára, hogy kimentse eljárásukat 
és figyelmeztesse Zsigmond királyt, hogy leányának rossz tanács- 
adói vannak, a kikkel eljátszsza fia örökségét. 2 Maga a kalocsai 
érsek pedig a bécsi udvarban tartózkodott, a hol tanácsait nem 
nélkülözhették. 

Ferdinánd ezalatt megtartá ígéretét, hogy nem támad 
Budára, míg a lengyel király követe meg nem érkezik. De ezt 
inkább kényszerűségből tette, mivel Buda körül táborozó serege 
csekélyebb volt, semhogy azzal a vár ostromához foghatott volna. 
Annál erősebben ostromolták a visegrádi vízi tornyot, ezt a hatal- 
mas bástyát «melynek bírása nélkül lehetetlen az út Buda felé.» 5 
Bevételét megnehezíté, hogy őrsége folytonosan felfrissült a felső 
vízi toronyból s a várból, honnan a támadó német «Knecht»-eket 
mindig visszaverték, valahányszor a várfalon áttörtek. Kilencz 
napig állotta ki benne Literati Bálint és testvére Vells Lénárd 
ágyútüzét, míg kilőve az utolsó puskát is, október 17-ikén fel nem 
adta 150 főnyi védőjével, kiket előbb evezősöknek, majd harezo- 
soknak soroztak be. 4 Másnap elesett a Duna túlsó partján Vácz is, 
illetőleg várnagya puskalövés nélkül befogadta Vells őrségét ; > 



1 Górski levele szerint ; Przezdziecki, id. dinándhoz intézett jelentésében; Archív für 

m. 1. k. 93. 1. Kundé österreichischer Geschichts-Ouellen, 

- Hevesi (írva: de Hewss) legatioja (dicta xxn. k. (Bécs, 1860.) 160. 1. 

Vilnae 20. Octobris 1540) többi részét a 4 Giovio, id. m. 556. 1. és Mázza id. le- 

megelözö fejezetben dolgoztuk fel; a krakói írása, 214. 1. 

id. 277. k. 375/384. 1. Zsigmond válasza a 5 Vells jelentése október 18-ikáról a váczi 

kalocsai érsekhez október 23-ikáról, ugyan- táborból; id. h. 161. 1. és október 31-ikén 

ott, 387 — 391. 1. Balassa Imréhez Ó-Budáról: Szilágyi, Ná- 

3 Vells szavai Visegrádról (lm Veldleger dasdy Tamás első követsége Erdélyben, 

vor Plüntenburg) 1540 október 10-ikén Fer- (Budapest, 1876.) 27. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ ÍO3 

a miért a királyné Pesthy Ferencz javait konfiskálta és György 
barátnak adományozta. 1 

Erre közbeveté magát Tamás kanonok, a ki Visegrád ostroma 
alatt békeajánlatokkal ment fel Bécsbe,, s a vele egyidőben meg- 
érkezett 2 lengyel követ : Czarnkowski András, mire Ferdinánd 
követséget küldött le Budára, 5 hogy Izabella biztosaival tanács- 
kozzanak a vár átadása s az özvegy királyné kielégítése ügyé- 
ben. E czélra a király — felesége, Anna királyné könyörgésére — 
háromnapi fegyverszünetet engedett Izabellának ; habár ismeri 
György barát természetét — úgymond hogy a kívánt hala- 

dékkal csak időt akar nyerni, míg a török segély megjön. 4 
De a lengyel követet egyelőre nem eresztette Budára, mert nem 
bízott békés szándékában, mivel tény, hogy midőn híre ment 
János halálának, a lengyel király sietett követ útján kérni a szultán 
támogatását János király fia érdekében." 

Vellset elragadta sikere, és Thurzó Elek királyi helytartótól 
is biztatva váczi táborából már arról ábrándozott, hogy sikerülnie 
fog Budát 3—4 nap alatt megszállania, s az ostromhoz annyira 
összelőnie, hogy aztán az első rohammal bevehesse. Ha ez nem 
sikerülne, el volt határozva másodszor is támadni, de már egy 
esetleges harmadik ostromra csekély seregével nem vállalkozott. 
Ezt előre megírta titkos jeleivel Ferdinándnak, nehogy valami 
baj érje. De mivel már sem élelmiszere, sem abraka, sem zsold- 
pénze nem volt, a mivel terve kiviteléhez foghatott volna, meg- 
bízatása értelmében egyidejűleg megkezdte az alkudozást a 
magyar királynéval. Előbb levél útján «a fehér baráttab és 

1 Izabella adománylevele Budáról, 1540 ; Ferdinánd salvus conductusa követei 
november 3-ikán; regestája az Országos számára Bécsújhelyről, 1540 október 18-iká- 
levéltár közszemlére kitett oklevelei jegy- ról; fogalmazványa a bécsi állami levél- 
zekében (Budapest, 1882.) 49. sz. a. tárban. 

2 Ferdinánd 1540 október 6-iki (a K. 4 Ferdinánd V. Károlyhoz Bécsújhelyről 
Papp Miklós-féle « Történeti Lapok» 1876. 1540 október 18-ikán; a bécsi id. 683. k. 
in. évf. 229. 1. közölt) különben inon 438 — 442. 1. 

expeditum» levelének kelte hibás, mert 5 Morone nunczius jelentése Bécsújhely- 
hisz Czarnkowskinak az utasítása október röl, 1540 október 27-ikéröl: Ováry, III. Pál 
ii-ikén kelt, s okvetlenül beletelt egy hét, levelezése, 118. 1. 
mire Bécsbe ért. 



I04 VERESS ENDRE 

Török Bálinttal, aztán György brandenburgi őrgróf követe : Spiegl 
Miklós által, ki elé Izabella egy lengyel nemes apródját küldé. 
Közben megkapta Ferdinánd fegyverszünetet engedélyező levelét 
is, mire Bajoni Benedekre bízta válaszát, melyet az a szent- 
endrei táborban adott át Vellsnek, illetve a mellé érkezett Salm 
grófnak. Biztosítá őszinteségéről, s kérte ügye támogatását 
uránál ; de ott már György barát szólt soraiból, midőn a tárgya- 
lások elhalasztását kívánta, tekintettel arra, hogy oly rövid időn 
biztosait nem szemelheti ki ily fontos ügyhöz méltó kellő higgadt- 
sággal, sem pedig a tábori hely nem alkalmas az alkudozásra, 
a mire Ó-Budát tűzné ki. Ferdinánd biztosai tanácsot tartva 
belementek e kívánságba, de az elsőre nézve belátván, hogy a 
budai udvar általa csupán húzni-halasztani akarja az ügyet, 
határozottan kijelenték, hogy nem várnak tovább egy napnál. 1 

Ó-Budát a barát azért szemelte ki, mert nem tűrhette, hogy 
az ellenség a vár alatt tanyázzék. Hisz első nap egész a Szombat- 
kapuig jöttek és a szentpéteri templomnál kezdtek tábort ütni, 
úgy, hogy csak akkor hurczolkodtak arrább, midőn «kezdínek 
lőni reájok» a bástyákról. 2 Ezért nem bocsátották Vellset sem a 
királyhoz (midőn tőle audiencziát kért), kinek nevében a gyámok 
azt felelték, hogy kár volt annyi néppel jönnie, mert egy követ 
beérheti 2—3 szekérrel is, tőle pedig nincs mit aggódnia. 5 

így aztán, nem lévén mit csinálni, Izabella október 22-ikén 
este felé az ó-budai hévvizeknél állott táborba küldte Petrovicsot, 
Bajonit és Athinai Diák Simont, kiket ott Ferdinánd részéről Salm 
gróf, alsó-ausztriai kapitány, Vells főhadtestparancsnok, Várdai Pál 
esztergomi érsek, Révay Ferencz nádori helytartó és a ((Magyar- 
ország nagykanczellárá»-vá kinevezett Perényi Péter fogadott. 
Jelentették, hogy a királyné hajlandó a váradi szerződést telje- 
síteni. Perényi előadta, hogy Ferdinánd is kész erre, s egy év 
alatt teljesíti az abban megállapított reá eső föltételeket, ha a 

1 Vells és Salm október 21-iki jelentése a szentendrei táborból; id. h. 165. 1. 
- Verancsics id. műve ír. k. 78/9.I. és Fontes rerum Austriacarum, 1. k. 506. 1. 
5 Mázza id. leírása, 206—7. '• 



IZABELLA KIRÁLYNÉ I05 

békelevelet haladéktalanul kihirdetik az országban. Petrovics azt 
felelte, hogy Izabella azonnal átenged mindent, a mint Ferdinánd is 
átadja néhai János király családi birtokait, és kárpótlást nyújt 
Izabella hitbér-birtokaiért; de előbb nem. A béke kihirdetését 
azonban nem óhajtják, mivel már János király is az ellenségekre 
való tekintetből tartotta titokban. Rosszul esett a magyaroknak 
az a fitymáló modor is, melylyel kivált Vells bánt velük. Ez 
Ferdinánd és bátyja hadi erejére czélozgatva, azt kívánta, hogy 
a királyné egy óra alatt hagyja el fiával Budát, mire Simon 
diák visszatérőben azt jegyezte meg a várban, hogy a római 
király még egy év múlva sem fog czélt érni. 1 

Másnap d. e. n órakor ismét találkoztak a biztosok, s ezúttal 
még Tamás custos is eljött Izabellától. Ferdinánd követei azt 
ajánlták, hogy a királyné maradhat egész udvarával és tanácso- 
saival Budán vagy Kassán, míg a váradi szerződés pontjait tel- 
jesítheti ; de e várak német őrséget kapjanak. Kárpótlásul nyerne 
évi 15,000 frtot, a míg János király birtokait visszaadhatják, 
s külön fizetést húznának udvari emberei is. Ezt azonban a biz- 
tosok nem fogadhatták el, mivel az idegen őrség sértené a 
királyné méltóságát, az évi járadék pedig nem ér fel az elhunyt 
király öröksége jövedelmével. Erre alkudni kezdtek. Felajánlták 
Pozsonyt vagy Nagy-Szombatot évi 25,000 forintnyi jövedelem- 
mel, mire a biztosok hazamentek, hogy Izabellával beszéljenek. 

Perényi is felüzent a királynénak, hogy adja át a várat szép 
szóra, mert asszonyt «nem illet a budai trón, egy asszony nem 
lehet fejedelem» ; mire Izabella - a török krónikás szerint — 
így felelt : «A vár nem az enyém ; én a török bizalmából birom, 
kérd a töröktől, én nem adhatom ». 2 

Való, hogy a biztosok híradását méltatlankodva fogadta, mert 
a király ajánlatát keveselte, s elégedetlenségét még György barát 
is tüzelte olyan föltételek állításával, melyek azáltal, hogy nem 
teljesíthetők, az ő politikájának kedveztek. Kijelenté a tanács- 

1 Mázza id. leírása, 215. 1. 

- Thitry József, Török történetírók, 11. k. 227. I. 

Magyar Tört. Életr. 1901. 14 



IOŐ VERESS ENDRE 

ban, hogy addig egyáltalán nem fogadhatnak el semmit, míg 
Ferdinánd seregei az országban és Buda alatt vannak, 1 bármit 
ígérne is. Izabella különben hatása alatt állott ama kedvező 
híreknek is, melyeket Erdélyből kapott Verancsicstól, a ki ez 
időben két levélben tájékoztatá a királynét az ottani viszonyok 
felől.- Sőt még a szászok nagyszebeni univerzitása részéről is 
csak az imént kereste fel a királynét Pilgram Márton több nemes 
kíséretében és utána Literati Miklós. 3 

A következő nap, október 24-ikén délután 3 órakor újra 
megjöttek a biztosok a királyné lengyel titkárával, de Petrovics 
betegséggel kimenté magát. Ezúttal az ó-budai elhagyott Szent- 
Jakab-egyházban tárgyaltak. Izabella elfogadja az ajánlatot, de 
örökösödési joggal kívánja fia részére: Trencsén, Szepes, Bajmócz, 
Illava, Kassa, Ljetava, Sztrecseny, Árva, Szklabinya, Likava, 
Újvár, Késmárk, Sárd, Torna, Tokaj, Regécz, Vojd, továbbá az 
elromlott Tállya, Hricsó és Rákos várak, valamint Göncz, Telki- 
bánya, Rudabánya és Vámos, s végül Nagy-Szombat és Szakolcza 
visszaadását, az összes hozzátartozó harminczadokkal és jövedel- 
mekkel. Ezenkívül követeli, hogy adják vissza Munkács és Huszt 
várát, a só-eladás jogával, s mindazokat a birtokokat, melyeket 
a római király seregei — a béke ellenére — eddig elfoglaltak. 

Ferdinánd tanácsosai megígérték közbenjárásukat, biztosí- 
tották Izabellát, hogy megtarthatja erdélyi várait is, melyeket 
hitbérül kapott, de kijelentették, hogy a királyné kívánságainak 
egy része túlzott, méltatlan, sőt nevetséges. Erre a magyar 
követek távoztak, s a lengyel titkár valósággal könyezett, any- 
nyira fájlalta, hogy nem jöhetett létre a kívánt egyezség. 4 Pedig 

1 A három gyám és Izabella többi tana- 29-ikén az előbbit pedig még szeptember 
csosai írják Budáról, 1540 november 21-ikén 5-ikén: nsabbato proximo ante testűm nati- 
Zsigmond lengyel királyhoz intézett jelen- vitatis Mariae» küldik fel; eredeti i'eljegy- 
tésükben, az ó-budai tanácskozásról szólván; zések a nagyszebeni városi levéltár id. 
a krakói hg. Czartoryski-múzeum levéltára- 1540-iki ProthocoOonjában. 

ban, «Teka Naruszewicza», 57. k. 164. sz. a. 4 Acta ad Veterem Buda inter comissa- 

2 Verancsics Izabellához 1540 október rios regis Ferdinandi et Isabellae regináé 
i3-ikán és 18-ikán; Összes munkái, vi. k. Hungáriáé; egykorú másolata a krakói hg. 
■53 — 58 és 168 — 69. '• Czartoryski-múzeum levéltárában, az id. 

3 Ezt Szent-Mihály napján, szeptember 277. k. 401 — 411. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ IO7 

Ferdinánd György barátnak püspökségéhez még a bíborosi 
méltóság megszerzését is kilátásba helyezte. 1 Ezt Salm gróf 
ígérte meg nagy titokban a barátnak, a kivel kétszer is talál- 
kozott. Először közvetlenül e tárgyalások után este Budán innen, 
hová a barát Petrovicscsal jött le hozzá, s azután másnap 
(25-ikén reggel) a várban, a hová a barát meghívta. Ezúttal a 
királynéval is beszélt, hogy átadja a római király «saját kezébe» 
jelzésű levelét, melyben kijelenti, hogy ragaszkodik a váradi 
szerződéshez, de különben hű támogatója a királynénak. 2 Ö haj- 
landó is volna Ferdinánd kívánságát teljesíteni, de csak neve 
van, hatalom nélkül, s minden a baráttól függ, annyira, hogy 
Izabella a grófot kétszer is hívatta a tárgyalások folyamán, de 
tanácsosai nem engedték fel. Most sem ment semmire vele, 
György barát és Petrovics miatt, kik azt a benyomást tették 
reá, hogy «csupa csalással és ravaszsággal)) cselekesznek. ; Salm 
e megjegyzése a barát ama kijelentésére vonatkozhatik, hogy 
engedjenek neki 22 napi fegyverszünetet Ferdinánd ajánlata meg- 
gondolására, mire ő Budát, Petrovics pedig temesi várát is átadja, 
az egész országgal együtt. 4 János Zsigmond harmadik gyámját, 
Török Bálintot pedig, a katonát, Vells, a hadvezér rettegte. 
Az alkudozások napjaiban ugyanis körüljárta a várat, alaposan 
kikémlelte, hol lehetne megkísérelni ellene a tüzelést, de alig 
hiszi — jelentette urának Bécsbe — hogy ki lehessen falait 
kezdeni, mert igen megerősítették utolsó ostromlása óta, s jól 
felszerelték néppel, lőszerrel és élelemmel. S a mi fő : benne 
van Török ! Tapasztalatait összegezve, nagyon aggódik, hogy 
e helyen Ferdinánd sok népet, pénzt és puskaport fog elvesz- 
teni; a béketárgyalásokban se bízzék, mert egy sem oly állha- 
tatos, makacs ellensége — úgymond — mint Török Bálint. 

1 Ferdinánd V. Károlynak Bécsújhelyről, Ó-Budáról, 1540 október 25-ikén: Diese 

1540 november 8-ikán; a bécsi id. 683. k. zwo Personen mit lauter Petrug und Bue- 

444.I. berey umbgendt; az Archiv id. xxn. k. 

- Ferdinánd Izabellához Bécsújhelyről, 176. 1. 

1540 október 15-ikén; fogalmazványa a bécsi 4 György barát írja Déváról kelt 1542 

állami levéltárban. május 29-iki levelében; Tört. Tár 1878. 

3 Salm gróf jelentése Ferdinándhoz évf. 263. 1. 

14* 



108 VERESS ENDRE 

Vihette itt készített sánczkosarait ' tovább az osztrák gene- 
rális, a ki olyan merész reménységgel jött ide, hogy Budát az első 
rohammal beveheti. De a beteges ember kedélyére tiszttársainak 
és környezetének bátortalansága is lohasztóan hatott. Hisz ezek 
esténkint, lefekvéskor órákig azt vitatták és erősítették hango- 
san, hogy Budavára bevehetetlen, a. mi annyival inkább ártott 
a fegyelemnek, mivel a közlegénység fizetetlen volt. Sokat ártott 
a királynétól elpártolt thallóczi Bánffy Boldizsár csacsogása is, 
a ki titokban fenn járt a várban, s lejövet mesés dolgokat beszélt 
erősségéről. Csoda-e, ha iszonyú félelem szállta meg Ferdinánd 
seregét, 2 ezt a szedett-vetett zsoldos hadat, a mint a hatalmas 
sziklavár bástyáit, ágyúit bámulták, s nézték, miként erősítik mind- 
egyre. Mert a barát a háromnapi fegyverszünet idejét okosan arra 
használta fel. Lovasokkal híresztelte el a szomszédos falvakban, 
hogy nag} r csapat török közeledik, versenyt dúlva és pusztítva az 
országot a némettel ; de a királyné hajlandó mindenkit befogadni 
s megoltalmazni a várban, a ki legalább egy hónapi élelemmel jön 
és kérezkedik be. Erre napestig tódult mindenfelől a jobbágyság, 
melyet a várban aztán megmustráltak, s a gyöngéket és a véde- 
lemre alkalmatlanokat hazaküldvén, élelmüket visszatartották. 
Ilyen fortélylyal szaporították a gyámok Buda őrségét, mely 
ezernyi magyar és rácz lovasból, ugyanannyi gyalogosból és 
tömérdek parasztból állott. S hogy tekintélyük nagyobb legyen 
a népnél, igazában pedig, hogy szabadabban működhessenek a 
királyné nevében : a gyámok és a budai polgárok hűségi esküt 
tettek Izabellának. 5 

Ily jelentésekkel és tapasztalatokkal értek haza a biztosok 
Mindszentek napjára Ferdinándhoz. 4 Rosszul esett neki, hogy 
eredménytelenül jártak, de sem ő, sem a tanácsosai nem vették 

i Vells tábornok titkos jegyekkel Fer- 5 Czarnkowski András jelentése Zsi 

dinándnak az ó-budai táborból, 1540 októ- mond királyhoz Bécsújhelyről, 1540 no 

ber 25-ikén; az Archív id. XXII. k. 169. 1. vember 9-ikén ; Ováry regestái n. fűz. 76. 1 

2 Salm Miklós gróf jelentése Ferdinánd- 4 Morone jelentése Bécsből, 1540 no 

nak Ó-Budáról, 1540 október 24-ikén ; vember 2-ikán; Ováry: III. Pál pápa leve 

jigyanott 176. 1. lezése 120. 1. és Mázza id. leírása 216/7. ' 



IZABELLA KIRÁLYNÉ IO9 

észre elbizakodottságukban és önzésükkel, hogy ez természetes 
következménye minden őszinteséget nélkülöző eljárásuknak. 
Ingyen, üres ígéretekre akarták elfoglalni Magyarország főváro- 
sát, holott aránytalanul kevesebb pénzbe került volna János 
Zsigmond patrimoniumának, atyja családi birtokainak visszavál- 
tása, mint az egész, kölcsönpénzzel megindított háború. Persze, 
úgy gondolkoztak, hogy ha elfoglalják Budát (a mit erősen hittek), 
megszűnik a király minden kötelezettsége Izabella és fia iránt, 
s így János király birtokait a tanácsosok továbbra is használ- 
hatják. Meg aztán az udvari politika legfontosabb két eszköze : 
az ígéret és megfélemlítés volt, s e hagyományos elvekkel élt 
maga Ferdinánd is. Most is minden reménységét a lengyel követ, 
Czarnkowski küldetésébe helyezte. Ezt a római király csak lát- 
szólag, udvariasságból fogadta szívesen. Előterjesztésében sok 
minden nem tetszett. S midőn a kanonok arra kérte ura nevé- 
ben, hogy ne kényszerítse eljárásával a lengyel királyt leán} r a 
életbiztonsága érdekében fegyveres beavatkozásra, azt felelte 
neki, hogy erre igazi oka nem lenne, mivel a János királylyal 
kötött békeszerződést ismerte a lengyel király is, mielőtt még 
Izabelláját férjhez adta volna hozzá. 1 Ezért Ferdinánd bizalmat- 
lan volt a követhez. A míg salvus conductust adott neki a 
bántatlan menetelre Izabellához, 2 tizenhat napig tartotta magánál 
udvarában. 5 így csak november io-ikén indulhatott útnak, s a 
hónap közepén ért le Budára. 

A krakói kanonok Budavárában előbb a gyámokkal érintke- 
zett és tárgyalt, mielőtt a királynéhoz bocsátották, és ünnepé- 
lyes ülésen fogadták volna. Egész határozottsággal kijelentették 
neki, hogy inkább meghalnak, semhogy Ferdinánd pártjára áll- 
janak. Nem is állnak szóba vele, miként az ó-budai tárgyalások 
alkalmával is megmondták, a míg János király minden örök- 



1 Responsum a Ferdinando Romanorum - Közölte a bécsi állami levéltárból Szi- 

rege dátum Andreáé Czarnkowski oratori, lágyi a « Történeti Lapok » id. 111. évf. 230. 1. 

ad primam eius legationem. A krakói id. 3 Czarnkowski írja id. november 9-iki 

277. k. 417 — 440. 1. jelentésében. 



IIO VERESS ENDRE 

ségét vissza nem adja. Csak ezután tiszteleghetett Czarnkowski 
Izabellánál, kinek apróságokat hozott szüleitől. De a minek leg- 
inkább örült, Lombardus Péter, a középkori híres párisi püspök 
«Sententiái» krakói kiadásának egy díszkötésü példánya volt, 
melylyel a közelgő karácsonyi ünnepekre meglepték. 1 Mikor 
aztán családi dolgokról kibeszélték magukat, rátért küldetése 
részleteire. Hanem a kanonok is hamar belátta, hogy a gyá- 
mokkal szemben Izabella nem tehetett semmit. Egészen hatalmá- 
ban van e három férfinak. Hiába érvelt és olvasta fel édes atyja 
(november 20-ikán érkezett) levelét, melyben azt tanácsolja neki, 
hogy vonuljon a Lengyelországhoz közel eső Trencsén várába. * 
Nem is hallgatnak reá. Dőreségnek tartják a királyné engedé- 
kenységét, aggodalmát s bizalmát Ferdinánd iránt. Oktalanság 
lenne, mondták neki, elhagyni a trónt, melyet a szultán támoga- 

37. CZARNKOWSKI ANDRÁS ALÁÍRÁSA. 

tásával fiának megtarthat. De a királyné irtózott e támogatástól. 
S nehogy valami meggondolatlanságot cselekedjen, a gyámok még 
vadászni és a városon kívül menni sem engedték kíséret nélkül. 3 
Hasonló szellemben felelt György barát gyámtársaival Zsig- 
mond királynak, ki leánya ügyei és Magyarország igazi érdekei 
felöl nagyon egyoldalúan volt tájékozva. Tanácsa az ellenség 
kezébe szolgáltatná az egész országot, írják, mivel a török rög- 
tön Budára támadna, a mint a királyné a fővárosból kitenné a 
lábát. Pedig most jött a szultán levele, hogy János király fiát 
elismeri királyul. Ezért országostul kérik, küldjön fegyveres 

1 Izabellának e könyve jelenleg a krakói 31-ikén; a krakói id. 277. k. 316—318. 1. 
gr. Hutten-Czapski Imre-féle gyűjtemény Egyidejűleg György baráthoz intézett le- 
tulajdona ; onnan közöljük a művészies vele ugyanott, a 319. lapon, 
kötéstábla rajzát. 3 Czarnkowski jelentése Zsigmond király- 

2 Zsigmond válasza Izabella levelére az hoz Budáról, 1540 november 23-ikán ; ugyan- 
ó-budai tárgyalásokról, Vilna, 1540 október ott a 445 — 456. 1. 



112 VERESS ENDRE 



segítséget, nehogy a törökére szoruljanak Ferdinánd támadásával 
szemben. 1 Ezt a kijelentést és kérést négy napi tanácskozás 
előzte meg, melyen a gyámok s a gyűlésbe hívott főurak ezen- 
túli teendőiket, s a lengyel követnek adandó válaszukat beszél- 
ték meg. Négy napig semmi sem szivárgott ki tárgyalásaikról, 
de Izabella sürgetésére ötödik nap végre, november 22-ikén, 
előálltak végzéseikkel. A nagy trónteremben, jobbján Czarn- 
kowskival, mint a lengyel, sőt a római királynak is képviselőjé- 
vel, fogadta a királyné a főurakat, kiknek nevében Bajoni Bene- 
dek fejtette ki álláspontjukat az alábbi hat pontban : 

1. Könyörgünk Felségedhez, tekintse meg Magyarország 
nehéz állapotját, mert ha eltávozik e birodalmából s azt a 
római királynak engedi által, bizonnyal a török hatalmába kerül, 
mivelhogy Ferdinándnak sem serege, sem hatalmassága nincsen 
akkora, hogy az országot megvédelmezhesse. 

2. Gondolja meg a királyné asszony, hogy mi János királyt 
mindhalálig híven szolgáltuk ; e hívségünket halálával reá és 
kisded fiára is ráruháztuk, s ha itt hagyja az országot, nékünk 
és marhánknak is vesztünket okozza. 

3. Tudhatja ő Felsége, hogy a hatalmas császár János király 
fián kívül senki mást uralkodni nem enged Magyarországon, s 
ha kimégyen közülünk, ezt a földet kiszolgáltatja a töröknek. 

4. Vessen számot vele mi Asszonyunk, hogy itt közöttünk 
nagyobb tisztességet élvez, mint más özvegy magyar királyné 
élvezett, kik ez országból méltatlanul kiűzettek. Hányja meg jól 
eszében, hová és kinek oltalma alá akarna menni, mert bizony- 
nyal mondjuk : fia, magzatja iránt Ferdinánd király mindig 
inkább ellenségesen, mintsem barátságosan fog viselkedni. Holott 
azt a gyermeket, mint a ki magyar királytól és magyar vér- 
ből származik, a magyarok jobban szeretik, mint Ferdinándot. 
Benne erősségük szent symbolumát látják és őt reménységük 
vasmacskájának tekintik. 

1 György barát, Petrovics, Török Bálint s a többi tanácsos id. november 2 1 -iki levele 
Zsigmondhoz, Budáról. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ Ilj 

5. Ne felejtse Felséged, hogy Felséged Magyarország király- 
néja és hitbérét nem Lengyelországban, hanem e Magyarország- 
ban élvezi, melynek feje és ura : fia. 

6. Könyörgünk végtére, várja meg Felséged a magas portá- 
rúi kanezellár és püspök urunk megjövetelit, mert ha elébb itt 
hagyna minket és e földet, tönkrejuttatja azt, s ki tudja, nem 
vész-e el szülőföldje, Lengyelország is utána. 1 

A királyné asszonyt könyekig meghatotta a tanácsosok, gyá- 
mok és főurak e hűsége, és őszinte nyilatkozata, melyet kegyesen 
megköszönt. Erezte azonban, mily erősen küzd lelkében a rendek 
beszéde által felköltött kötelességérzet : helyt állani, mert ezt 
parancsolja az ország érdeke, a szülői iránti engedelmesség és 
szeretet érzetével, melyet nekik a józan ész hatalma diktált ; azt 
ajánlván gyermekük és unokájuk iránti gyöngédségből, félelem- 
ből, hogy mondjon le az uralomról, s vonuljon el Budáról biz- 
tosabb helyre. Erezte ezt annyival inkább, mivel tudta, s naponta 
tapasztalta, hogy sem magáról, sem a kincstárról nem gondos- 
kodhatik magától és mindenben a három gyámnak van aláren- 
delve. Ez sérté büszkeségét, ám gyönge nő létére s a kor hagyo- 
mányainak hatása alatt nem tudta felfogni, hogy saját érdekeit alá 
kell vetnie az állam érdekének. Fünek-fának panaszolta, hogy a 
kirótt adót (melyből 25 ezer frtnyi jövedelmet remélt) Török Bálint 
maga számára hajtotta fel ; de nem gondolta meg, hogy Vise- 
grádot ostromolják, és Pest körül 4000 vasas német táboroz. 2 
Erdélyből is gonosz hírek szállingóztak, habár lakói előbb hűsé- 
get ígértek a királynénak. Annál kellemesebb újságot hozott 
fel egy Temesvárról érkezett paraszt, jelentvén, hogy a portára 
küldött követek már az ország határára értek kedvező üzenettel 
s a császár athnáméjával. De Izabella nem örült neki. Vallásos 
lelke fellázadt annak gondolatától is, hogy a török segítségére 
szoruljon, hanem az urak azzal vigasztalták, hogy hiába emészti 



1 A magyar rendek ez érdekes kijelen- - Ugyanennyit említ Ferdinánd Bécs- 

tését Czarnkowski id. budai latin tudósítása újhelyről 1540 deczember (elején) Karolj- - 

alapján régiesen igyekeztünk visszaadni. hoz írt levelében; a bécsi id. 683. k. 446. 1. 

Magyar Tört. Eletr. 1901. 15 



114 VERESS ENDRE 

magát, mert ha a török meghallja, hogy a német Visegrádot 
és Pestet is elfoglalta, hallgatagon nem fogja nézni, és segítsé- 
gére jön Budának, akár tetszik a királynénak, akár nem. 
És az öreg Werbőczi kedvező tudósításának hatása alatt a barát 
külön jegyzékben tudatta a pápával, V. Károlylyal, a franczia 
királylyal s a német herczegekkel, hogy Ferdinánd nemcsak a 
szerződést nem teljesíté, hanem minden ok nélkül betört az 
országba s Izabella és fia birtokát pusztítja tüzzel-vassal. Csak- 
hogy a leveleket nem lehetett elexpediálni, mert a királyné nem 
akarta aláírni őket - atyja tudta nélkül ! ' Erre természetesen a 
lengyel kanonok sem hatalmazhatta fel, pedig töprengésében 
kezdett reájönni, (bár nem mert nyilatkozni,) hogy ezeknek az 
elszánt magyaroknak igazuk lehet. 2 

János Zsigmond gyámjai így teljesen magukra voltak 
hagyatva Ferdinánd támadásával és mindegyre növekedő erejével 
szemben. De szerencséjük volt a hirtelen beállott télben s a 
gyámoltalan, podagrás Vells tábornokban. Ennek ugyanis az 
ó-budai alkudozás után már 10,000 főnyire szaporodott serege, 
ellátva 30 nagy faltörő ágyúval 3 és 32 szép, 16—20 evezős 
naszáddal, 3 gályával és 10 gyors tengeri brigantinoval, 4 s mégis, 
nem törődve sem a saját, sem a fegyver becsületével, hetekig 
tétlenül bámulta a bástyákat ! Még csak ueccer sem lüének», írja 
a budai krónikás 5 nem minden gúny nélkül. Hanem seregének 
felét átszállítván Pestre, elfoglalását vezéreire bízta, hogy leg- 



1 Az itt kiszínezett adatok Czarnkowski egyes csapatokat is felsorolja. E szerint 
id. november 23-iki budai tudósításából kapott Ferdinánd a morva rendektől 2000 
valók. gyalogost, Sléziából 500, Ausztriából 500, 

2 Ez abból következtethető, hogy egy Tirolból 2500 gyalogost s az említett tar- 
k. n. jelentésében véletlenül elírja magát tományokból 800 lovast. Ezenkívül a bajor 
és Zsigmond királyhoz úgy ír a közeledő herczegek 200 lovassal, a brandenburgi őr- 
török csapatról, mint Izabella segélyéről : gróf, Nürnberg és Augsburg városa egyen- 
Nostri interim expectant praesidia Tur- ként 500 lovassal, Ulm 5000 forinttal segíté 
carum. (Egykorú másolata a kolozsvári meg, míg a magyarok 1500 lovast állítottak 
«Cancellaria polonica» 158. 1.) ki számára. 

3 Ferdinánd írja bátyjának id. 1540 no- 5 Bornemisza Tamás budai polgár magyar 
vember 8-iki levelében. krónikája (Verancsis összes munkái rí. k.) 

4 Mázza id. leírása 210. lapján, hol az 196. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



US 




39, VISEGRÁD ROMJAI. 



alább ez jusson a király hatal- 
mába, miként az erdélyi Ba- 
lassa Imre is ajánlta. 1 Itt aztán 
DischkauOttó tűzérparancsnok 2 
sánezolta el magát cseh és né- 
met gyalogságával, mert Pest 
védelmét olyan fontosnak tar- 
tották, hogy Bécsben és a körü- 
lötte fekvő falvakban -minden 
tizedik mesterembert összeszed- 
ték a műhelyekből, hogy alá- 
küldhessék. 3 



' Vells id. október 31-iki levele Balassa- 
hoz, Budáról. 

- Ez az a vitéz «von Dischkau» osztrák 
kapitány, a kiből Horváth Mihály és mások 
«Fotiskót», Fotiscant és spanyolt csináltak. 

3 Az egykorú Lazius kézírati műve nyo- 
mán Bergmann : Medaillen auf berühmte 



15 



u6 



VERKSS ENDRE 



Ez aggodalomba ejté a királynét. Csakhogy mialatt levelek- 
ben tudata országa kiválóbb városaival, hogy Budát körülfogták 
a római király seregei, 1 Vells maga egy hét múlva (november 
2i-ikén) bátortalanul elvonult fizetetlen és nyugtalan zsoldosaival 
Visegrádra. A sürü köd miatt azonban egyetlen lövést sem 
intézhetett az erős felső vár ellen, melyre annyira áhítozott. 
Ilyen a téli hadakozás, kiált fel jelentésében. 2 Negyednapra 
aztán kiderült az idő s egész délután lövette 19 ágyújával és 
10 falkonynyal a kaput, a falakat s a tornyot, melynek egy része 
a rákövetkező éjjel bedőlt. Erre a várbeliek 25-ikén reggel nyelvet 
kívántak, s mivel Vells ismét nem tudott felkelni ágyából, Ebers- 
dorfot, Nyári Ferenczet és Dobowiczot küldte fel tárgyalni. De 




40. VELLS LEMARD TÁBORNOK ALÁÍRÁSA. 



nem egyezhettek meg s így újból megszólaltak az ágyúk. Másfél 
óráig tartott a tüzelés, mire kitűzték a várbeliek a fehér zászlót. 
Megadják a várat, üzenték le egy deákkal, ha minden marhá- 
jukat magukkal vihetik. Az osztrák tábornok azt felelte, hogy 
fegyvertelenül szabadon mehetnek annyi holmival, a mennyit 
egy öv átfog; de a magyarok nem fogadták el kegyességét. 
Ennyi legyen jutalmuk, a miért egész életükben vitézkedtek ! 
Mindhalálig megvédik életüket, mondák. Hanem értesülvén fenn 
járt biztosaitól, hogy a vár még sokáig tarthatja magát s hogy 
a Vells által ellőtt 200 mázsa puskaporra még legalább 150 
mázsa kellene, hogy sikeres rohamot intézhessen a vár ellen, 
végre elfogadta a föltételt, s átvette a nagyszerű várat, melyben 



und ausgezeichnete Manner des Oester- ról, 1540 november 14-ikén ; eredetije a 

reichischen Kaiserstaates, 1. k. (Bécs, 1844.) brassói városi levéltárban. 
259. 1. 2 Vells Ferdinándnak Visegrádról 1540 no- 

1 Izabella Brassó város tanácsához Buda- vember 21-ikén; az Archív id. xxn. k. 171, 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ II7 

saját fellőtt golyóbisaiból mintegy háromszázat találtak meg egy 
rakáson, a sok élelmi és lőszeren kívül. De a generálisnak nem 
nagy öröme telt az így elfoglalt várban, melyet 250 főnyi magyar 
őrsége gyáván feladott. Csak a gondja szaporodott vele, mert 
a nagy fagy miatt serege (s kivált a győri őrség) szétoszlott s 
még pénzért sem akart tovább szolgálni. 1 Megmaradt hadával 
innen a kis Tata vára ellen ment, mely három napi kémén}' 
lövetés után Szent Miklós-napjára megadta magát. 2 

E hadi események (s különösen a visegrádi vízitorony el- 
foglalása) hírével egyszerre érkezett Laski október utolsó napján 
a portára. Képzelhető, milyen fogadtatásban részesült. A basák- 
nak, ingerültségükben, eleinte még a hozott ajándék se kellett. 
Azt sem tudták neki megbocsátani, hogy lengyel létére a néme- 
teket szolgálja, s hogy - miként Szulejmán basa a dívánban 
szemére is hányta — mint lengyel a lengyel király leánya és 
annak fia ellen működik Ferdinánd szolgálatában. Nyíltan kijelen- 
ték neki, hogy ha nem ő jön, kit már korábbi követségeiből 
ismertek, más nem látná viszont császárát. 5 Később azért Laskit 
is fogságba vetették, de ő megadással tűrt, szenvedett, és írta 
haza urának a híreket. November 9-ikén érkezett Budáról Markó, 
a barát követe, kérve, hogy a vízi hadsereget Pest alá küldjék, 
mire a szultán rögtön útnak indított 25 gályát ; a hónap utolsó 
napján meg Kis János hozott két levelet Izabellától egy német 
fogoly kíséretében. ' 

Ez alatt Perényi Székesfejérvárt tartotta ostromállapotban, 
Vells fölmentő seregére várva. Török Bálint 1600 főnyi lovasát, 
melylyel a városiak segítségére jött Budáról, még november 
közepén visszanyomta, most pedig a fejérvári prépost s a város 
bírája alkudozni kezdett, és két napi tárgyalással Perényi rábeszé- 
lésére újév után befogadták 500 lovasát és Vells ugyanannyi 

1 Vells november 25-iki jelentése Vise- 2 Mázza id. leírása 217. 1. és Porembski 

grádról Ferdinándhoz; ugyanott, a 172—173. Péter Bona királynéhoz Budáról 1541 január 

lapon, és Nádasdy Tamáshoz irt levele 23-ikán ; a krakói id. 277. k. 473. 1. 

ugyan e napról; Pray: Epistolae ír. k. 3 Gévay, id. m. 6—9. 1. 

89 — 93. '• Valamint Mázza id. leírása 217. 1. 4 Ugyanott, 13 és 23. I. 



n8 



VERESS ENDRE 



német gyalogját. 1 Perényi pénze is megtette hatását, mert 
100,000 forintnyi évi jövedelemmel bíró gazdag ember hírében 
állott. 2 A két vezér erre Gesztesnek, Török Bálint birtokának 
esett, 3 majd a Bakony erdein át Pápára, másik vára ellen vezette 
a sereget, de sikertelenül. Itt t. i. Vells tábornok olyan rosszul 
lett, hogy Ferdinánd leküldött orvosa alig tudta annyira lábra- 
állítani, hogy hazamehessen. 4 Nem is gondolt többé Budára, 
melyről belátta, «hogy nem neki való falat». 5 






1 Vells id. november 21-iki tudósítása ; 
Porembski id. 1541 január 23-iki jelentése ; 
Mázza id. leírása 218. 1. és Giovio id. m. 558. 1. 

^ Verallo pápai nunczius írja Percnyiről 
elfogatása alkalmából Bécsből, 1542 október 
]6-ikán; Óváry: III. Pál levelezése 161. 1. 



3 Czarnkowski András lengyel követ fent 
idézett k. n. jelentése Zsigmond királyhoz 
Budáról. 

+ Mázza id. leírása 218. 1. 

5 Verancsis Antal szavai, Összes munkái 
n. k. 79. 1. 




41. A MAGYAR ÉS LENGYEL URALKODÓHÁZAK ECYESITETT CZIMERE. 



NEGYEDIK KÖNYV 



BUDA OSTROMA, ELESTE 



1540—1541 




42. DÍSZÍTÉS WEREÖCZI HÁRMASKÖNYVE I561-IKI KIADÁSÁNAK CZÍMLAPJÁRÓL. 



I. 




3GY a Magyarországra küldött első 6000 emberé- 
vel rögtön meg nem ostromoltatta Budát, a mikor 
— úgymond — biztosan bevehette volna, Ferdi- 
nánd évek múlva is fájó szívvel emlegette. 1 Pedig 
valamikor maga is járt Budán, s ha más nem, 
az onnan visszatért lengyel követ is meggyőzhette volna a felöl, 
mennyire nem ismeri a helyzetet s nem becsüli ellenfelei erejét. 
Persze ő nem volt katona, minek hátránya hadi intézkedéseiből 
lépten-nyomon kitűnt. Csak harczi és hódítási vágya volt, páro- 
sulva merész vállalkozási kedvvel ; de szemmértéke a kitűzött 
feladat nehézségeinek megítélésére eléggé nem fejlődött. 

Czarnkowski deczember első hetében ért Bécsújhelyre, hogy 
jelentést tegyen budai útjáról Ferdinándnak. Ide a királyné tulajdon- 
képpen Bajonit vagy Porembskit akarta küldeni, hogy a "kanonok 
nála maradjon a közeledő ünnepekre. De Bajoni maga nem tartá 
okszerűnek e dolgot, 2 s így jutott egyedül Czarnkowski feladatául 
jelentést tenni a római királynak küldetéséről. Biztosítá őt Izabella 
változatlan készsége felől, melyről tanácsosai miatt nem adhat 



' Marino Cavalli velenczei követ jelen- 
tése Ferdinánd udvarából 1543 deczember 
havában ; Albéri : Le relazioni degli am- 
basciatori Veneti al Senato vin. k. (Fi- 
renze, 1853.) 94. 1. 

Magyar Tört. Eletr. igor. 



2 Czarnkowski id. k. n. jelentése Zsig- 
mond királyhoz [Budáról, 1540 november 
20-ika után] a kolozsvári «Cancellaria polo- 
nicaa 157 — 8. 1. 



í6 



122 VERESS ENDRE 

kellő tanúságot, a kik tudta és beleegyezése nélkül működnek 
ellene. 1 Felesége, Anna királyné számára is hasonló tartalmú 
levelet hozott tőle, a ki sietett figyelmét megköszönni és inteni, 
hogy legyen továbbra is híve a békés kiegyezésnek. 2 De jól 
tudták mindketten, hogy ez csak hiú remén}', bármennyire óhaj- 
tották és munkálták is ezt a czélt. A hazainduló krakói kanonok 
által ismételten kéri Ferdinánd a lengyel királyt, figyelmeztesse 
leányát, ne hallgasson fia gyámjaira, ne engedje el a bizony- 
talant a bizonyosért, s ne juttassa fiát az országgal együtt török 
kézre. Még nem késő a békés kiegyezés lehetősége, ám ha most 
sem sikerül, Ferdinánd a keresztyénség érdekében a német biro- 
dalmi rendek segélyével fogja tőle Budát elfoglalni s jogait 
érvényesíteni. 5 Csakhogy ezt könnyebb volt mondani, mint meg- 
cselekedni, s ezért egymást érte a tanácsosok véleményadása, 
miként lehetne czélt érni leggyorsabban és legolcsóbban. A király 
leginkább a kalocsai és az esztergomi érsekre hallgatott, kik 
Erdély megnyerését tartották elsőrendű feladatnak ép akkor, 
midőn Gerendy Márton Harinnay Farkassal a rendek nevében 
deczember hó elején az udvarba érkezett.-" Ezek hűséget esküdtek 
Ferdinándnak, oly föltétellel, hogy meghagyva kiváltságaikat, 
3000 gyalogost és ezer lovast küldjön be nekik Erdélybe ágyúk- 
kal, lőszerrel és három havi zsolddal, hogy Izabella s a barát 
várait visszafoglalhassák. 5 Ki lehetett volna zsákmányolni a 
György barát és Török Bálint közt kitört viszály alkalmát is, 
a ki azzal fenyegetőzött, hogy átáll a római királyhoz. Vetél- 
kedésük oka, hogy Izabella háta mögött a töröknél «mindenik 
titkon egymástúl kívánja vala az király fia és az ország guber- 

■ Ferdinánd non-expeditum-levele Iza- 4 Morone jelentése Bécsújhelyről 1540 

bellához 1540 deczember (fogalmazványa- deczember u-ikén; Óváry, III. Pál levele- 

ban hibásan : október) 6-ikáról ; az id. Törté- zése 123. 1. 

neti Lapok 1876-iki 111. évf. 229. 1. 5 Ferdinánd 1541 január 19-ikén ír erről 

2 Anna királyné Izabellának Bécsújhely- bátyjának, midőn a követeket hazaereszté ; 
ről 1540 deczember 12-ikén ; eredeti fogai- az id. bécsi 683. k. 451—53. 1. és Ferdinánd 
mazványa a bécsi állami levéltárban. az erdélyiekhez, 1541 január 25-ikröl; Eder 

3 Ferdinánd, Zsigmond királynak Bécs- József Károly, Scriptores rerum Tran- 
újhelyről, 1540 deczember 12-ikén ; a krakói sylvanicarum, (Nagy-Szeben, 1800.) n. k. 
id. 57. k. 170. sz. a. 241. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ I23 

natorságát.» S e fölött egy ízben a Szent-György-téren olyan 
«rútúl» összeszólalkoztak, hogy a királyné alig tudta őket kibé- 
kíteni az urakkal. 1 De honnan vett volna Ferdinánd annyi erőt, 
midőn seregei télire szétszállingóztak vagy czivakodtak. A pápai 
őrség magyar és német legénysége pl. egy kenyérosztás alkal- 
mával úgy összeveszett, hogy egész csata lett belőle, s a 
németek már ágyúikat is nekiszegezték a magyaroknak. Alig 
tudták lecsillapítani őket a vezérek és így is Vells a lábán, Perényi 
a fején sebesült meg a kődobálásoktól. 2 Másfelől Erdélyben, hol a 
királyné ügyét Verancsics Antal képviselte, az ősz óta Bebek Imre, 
Thomory Miklós és Horváth Mihály buzgólkodott János király fia 
érdekében, a mire őket a barát elkötelezte. Itt Balassa Imre titok- 
ban saját nevében alkudozott velük Enyeden, mert kissé meg- 
hasonlott Mayláddal, kivel ő — úgymond — nem úgy esküdött 
volt meg, hogy ura, hanem, hogy társa legyen. így (november 
közepén) abban állapodtak meg, hogy tíz hetet várjanak (a míg a 
felküldött követek megjönnek) s «ha Ferdinánd királ őtet ol 
haddal és álgyúkkal meg nem segéti, melyekkel az ő várait 
megvehetnék, tahát ismég kezekbe eresztené Almástw és Diódot. 5 
Sléziából meg a liegnitzi herczeg azzal a képtelen hírrel, illetve 
tanácscsal kedveskedett Ferdinándnak, «hogy a lengyel nagyok 
100,000 forintért Budát a magyar király kezére fogják játszani", 
Zsigmond király pedig hajlandó lenne vele véd- és daczszövet- 
ségre lépni a török ellen Magyarország megvédésére, ha leg- 
idősebb fiával összeházasítaná Izabella királynét ! A római király 
erre azt felelte, hogy nem szokta gyermekeit bátyja, a' császár 
tudta nélkül elházasítani, de valójában azt hiszi, hogy ez boldog- 
talan házasság lenne, mert hisz az özvegy királyné már 21 éves 
és fia is van, míg az ő fia alig 14 éves. Más okát csak élő- 
szóval mondhatná el, de hallom (írja bátyjának) hogy a lengyel 
királynak még három más leánya van, s ezek egyikével lehetne 

1 Verancsics munkái n. k. 81—82. 1. 3 Bagdy György Maylád Istvánnak Balás- 

- Morone jelentése Bécsújhelyről 1541 fal várói, 1540 november 15-ikéről; Magyar 

január 4-ikén ; Óváry, III. Pál levelezése levelestár, 1. k. (Pest, 1861.1 10. 1. 

125. 1. és Mázza id. leírása 218. 1. 

16* 



124 



VERESS ENDRE 



— pro forma alkudozni, hogy ez a szövetség" létrejöjjön s 
ezúton Buda és a magyar korona birtokába jussunk.' 

Eletczélja, törekvése valóban ez vala, csak eszközei voltak 
hiányosak hozzá. Ezzel a reménynyel töltötte a karácsonyi szent 




43. 1 ERDINANU NAGY KETTŐS ['ECSETJÉNEK ELOLAl'JA. 

ünnepeket és lépett át a bekövetkezett új évbe, s ennek eshető- 
ségével foglalkoztak Budán és a lengyel királyi udvarban is. 
Izabella szüleit messze fenn, Vilnán ezer aggodalom közt 



1 Ferdinánd V. Károlynak Bécsújhely- 
ről, 1541 január 2-ikán ; az id. bécsi 683. k. 
450. 1. és Károlyi Árpád, A német biro- 
dalom nagy hadi vállalata Magyarországon 



1542. (Századok, 1880. évi.) 573. 1. 1541 
márczius 15-ikén újból, Mária királynénak ; 
Bucholtz : Geschichte der Regierung Fer- 
dinánd des Ersten ix. k. (Bécs, 1838.) 310. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 12= 



érte a karácsony, a Megváltó ünnepe. Leányuk utolsó leveléből 
csak annyit tudtak, hogy Ferdinánd hada megkezdte Buda ostro- 
mát, de hogy Vells tábornok azon módon visszavonult, annak 
híre még nem jutott el hozzájuk. így minden gondolatuk leányuk 
megváltására irányult, a miért szeretettel kérik, vonuljon el — 
még tanácsosai ellenkezésével is — biztos fedezet alatt Kassára, 
mely Leng3^elországhoz közel esik, vagy Ferdinánd támogatásá- 
val Pozsonyba. 1 Ezt a levelet az útban lévő Czarnkowskihoz 
küldték azzal a rendelettel, hogy rögtön térjen vissza Ferdinánd- 
hoz, kérve, kísértesse el seregével Izabellát biztos helyre, hogy 
szabaduljon az ostromtól, mely Budán fenyegeti. 2 Hasonló szí- 
vességtételre kérte az aggódó atya Werbőczit és Petrovicsot, 
nehogy Izabella, gyenge nő létére az ostrom izgalmaitól, ágyúk 
zajától és fegyverek ropogásától beteg legyen. 5 De hogy telje- 
síthették volna a gyámok a lengyel király kívánságát, mikor 
félelme korai volt és leányát semmi veszély nem fenyegette. 
Ügyök is jól állott, hisz Werbőczi éppen karácsony estéjére 
érkezett fel a magas portáról a budai várba, ámbár egyedül, 
mivel a pécsi püspök az úton lázba esett, otthon maradt bete- 
gen és pár hét múlva meg is halt. S az öt hónapig oda volt 
követ nemcsak athnámét és ajándékot hozott János király fiá- 
nak, 4 hanem annak hírével is meglephette gyámjait, hogy újabb 
követjük : Markó sürgetésére a szultán már útnak is indítá s 
Mohammed béget. Ez a vitéz kapitány eddig a szendrői szandsák 
bégje volt, de most kinevezték a végvidék határain állomásozó 



i Zsigmond király Izabellának Vilnáról, 560. 1. szerint) aranybrokát királyi palástot, 

1540 deczember 25-ikén ; az id. krakói 277. egy kerek aranyat, egy aranyfogantyús 

k. 479—482. 1. vasbuzogányt és egy ékkövekkel kivert 

2 Zsigmond Czarnkowskinak deczem- török kardot, 

ber 26-ikán ; ugyanott a 486—88. 1. Utikölt- 5 Szolimán szultán levele Petrovics és 

ségül 500 frtot küld a követnek, Bona György barát számára Konstantinápolyból, 

pedig valami házi orvosságot (pharmaca 947 Redseb havában = feria V. ante 

quaedam) leányának. natalem Domini, in fine anni 1540 és István 

5 Zsigmond egyidejű két levele Werbő- király = János Zsigmond számára Driná- 

czihez és Petrovicshoz, Vilnáról ; ugyanott polyból, 947 Sábán hónapjában ; egykorú 

a 482 — 85. 1. (1541-iki) másolatjuk az ilyvói Ossolinski- 

4 Ajándékul kapott (Giovio id. műve intézet 179. k. 09—101. 1. 



126 



VERESS ENDRE 



bégek, szipáhik és egyéb csapatok, összesen tíz bég szerdárává, s 
úgy indult meg tél idején «a magyar nemzet megsegélése végett». 
Vele volt két fia: Usztref és Murád bég, 1 testvére, Ahmed bég, 
továbbá Arszlán bég és mások Rumiliból. 2 Újév táján érkezett 
fel ez a 10,000 főnyi [török sereg, mely Kalocsán ütött tábort. 
Petrovics ment elébe a szerdárt üdvözölni, s nemsokára feljött 
birtokairól Török Bálint is. Csakhogy a királyné nem örült e 
dolgoknak, bármiként színezték is ki előtte. Öt nagy elvi különb- 
ség választá el a gyámoktól, a kik a pogánytól reméltek. Sokáig 
töprenkedett magában, mit tegyen, s utolsó megfeszítéssel (való- 
színűleg lengyel tit- 
kára tanácsára) víz- 
kereszt utáni va- 
sárnapra generális 
gyűlést hirdetett. 
De egyetlen egy 
főúr sem jött fel, 
akkora itt a ki- 
rályné tekintélye — 
panaszolja Poremb- 
ski, nem gondolván 
meg, hogy a gyá- 
moknak elég módjuk volt megakadályozni a nemesek feljöve- 
telét. Az adót sem akarják fizetni a vármegyékben, mivel min- 
denki az események alakulását lesi, úgy hog}^ a királyné kará- 
csony óta hozományából kénytelen élni s fizetni udvari embereit, 
mert György barát kijelenté, hogy nincs pénze, minthogy sem 
harminczadot, sem más jövedelmet nem kapott. 

Mindez szegény Izabellát levertté, beteggé tette, de Struthius 
doktor szerencsésen kigyógyította, s most ismét «publice» hall- 
gat misét, ebédel 3 és tárgyal tanácsosaival, mint máskor. Csak 




44. V. KAROLY CSÁSZÁR ALÁÍRÁSA. 



1 Mázza id. leírása, 219. 1. 

2 A Török történetírók 11. kötetében 
közölt Ferdi, 100—102. 1. és Kátib, 376. 1. 



3 Porembski id. budai levele Bonához, 
1541 január 23-ikáról. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ I27 

a teje apadt el, úgy hogy gyermeke szoptatását dajkára kellé 
bíznia. 

Mennyire kihasználhatta vala ez ellentétes viszonyokat Fer- 
dinánd, ha pénze lett volna. De ennek olyan szükiben volt, 
hogy, miként írta : nincs mivel elinduljon a Regensburgba össze- 
hívott birodalmi gyűlésre. Buda elleni vállalatára és Erdély meg- 
hódítására legalább 60,000 forintra lenne szüksége, mert más- 
ként nem indulhat útra nyugodt lélekkel . . . mikor a török már 
csak 20 mértföldnyire van Budától ; ámbár Isten megsegíté a 
kemény téllel, úgy hogy a törökök hajói és hadiszerei befagytak 
Tolnán a Dunába. ' Napokig havazott, annyira, hogy «a föld 
színe olyanná vált, mint az ezüst-lemez; a hadi nép lovait, fegy- 
vereit, sátrait és egyéb szereit eltemette a hó», de Isten jóvoltá- 
ból az egész vidék erdős lévén, «a török sereg szüntelenül 
tüzelt és így senkinek sem lett semmi baja». 2 Hanem bátyjától 
hiába remélt a római király segélyt, mert neki is alig volt annyi 
pénze, hogy udvartartása költségeit « szűkösen » fedezze, s végre 
is — vigasztalta az V. Károlyt jellemző humorral — a lehe- 
tetlenségnek nincs más orvossága, mint lehetőségig alkalmaz- 
kodni a rosszhoz ! 5 Ferdinándot azonban ezúttal is átsegíté a 
nehézségeken szerencséje : a mindenfelől megindult követségek 
és tárgyalások áradata. 

II. 

rater György és gyámtársai minden erejüket Buda meg- 
erősítésére fordították, s hogy a német tábor fülébe 
jusson, azt híresztelték szét, hogy a várban 8 ezer 
emberük és két évre való élelmiszerük van. De jól tudták, hogy 
Nádasdy Tamás nem ment üres kézzel Erdélybe, 4 hogy Pest, 

> Ferdinánd V. Károlynak Bécsújhelyről, a bécsi államlevéltárban, Filiale, a 681. k. 

1541 február i-jén ; az id. bécsi 683. k. 176. lapján így: l'impossibilité n'a autre 

453 — 456. 1. remedé, que de soy accomoder et fairé au 

1 A török Ferdi id. h. 102. 1. moins mai, selon i celle ! 

3 V. Károly Ferdinándnak Regensburgból, 4 Nádasdy állítólag 7 ezernyi gyalogos- 

1541 márczius 25-ikén ; egykorú másolata sal és 4 ezer lovassal indult Erdélybe ; a 




128 VERESS ENDRE 

Vácz, Tata, Székesfejérvár újabb őrséget kapott, s hogy Vise- 
grádon telel Vells tábornok, kinek felváltására Roggendorf Vil- 
mos hadtestparancsnok már Győrig ert, sőt Salm gróf is útban 
van egy nagyobb sereggel. Mivel pedig a török még nem szed- 
hette fel téli táborát, Bebek Imre fejérvári prépostot, a ki 
erdélyi küldetéséből kénytelen vala hazatérni, január végén a 
királynéval tartott tanácsülésből Ferdinándhoz s onnan Zsigmond 
lengyel királyhoz indították, hogy alkudozással húzzák ki az 
időt, a míg kitavaszodik. 

így gondolkoztak a gyámok, de szándékukon Ferdinánd 
is átlátott, a mint Bebek udvarába ért, hogy folytassa a Perényi- 
vel és Révayval még Pesten megkezdett tárgyalásokat. 1 Izabella 
emlékébe idézi a római királynak, monda, hányszor kérte, ne 

támadjon fegyverrel, hanem 

-^^^rC^~^^í~^-, várja be n y u s° dtan ' a mí s 

szülei tanácsa megjön, mi- 
vel nem lenne illendő ily 
válságos időkben az ő ta- 
nácsuk nélkül döntenie, neki, 
a ki ura korai halálával özvegyen és betegen, ügyét Isten kegyel- 
mébe ajánlja. S hogy szüleire hallgat és tudtuk, akaratuk nélkül 
semmit sem tesz, ezt nem azért cselekszi, hogy Ferdinánd jogait 
sértse, hanem, hogy szülei iránti szeretetét és háládatos szívét 
kimutassa. Ezért ezúttal is kész elfogadni a király méltányos föl- 
tételeit, a mint szülei vélekedését tudni fogja. A portára ment 
követek küldésében nincs része, mert azok nemcsak, hogy taná- 
csával nem mentek, de sőt megtiltá nekik, hogy nevében tárgyal- 
janak, mert ő őszintén óhajtja a békét s mindent megtesz, hogy 
Budát Ferdinándnak átadhassa. Ezért fiát sem engedi megkoro- 
náztatni, sőt ha a fővárost seregei nem birnák bevenni, kivonul 






45. BEBEK IMRE ALÁÍRÁSA. 



montpellieri érsek jelentése Velenczéböl, ' Ferdinánd Révayhoz| 1541 január 

1 541 február 2-ikán; Charriére: Négociations 23-ikán; Bél Mátyás, Notitia Hungáriáé 

de la Francé dans le Levant r. k. (Paris, novae historico-geographica, 111. k. (Bécs 

1848.1 466-467. 1. 1738.) 311. 1. 






IZABELLA KIRÁLYNÉ 129 

belőle udvarával, hogy a római király könnyebben ezélt érjen.' 
Ferdinánd mindezt bizalmatlanul fogadta, kivált azért a kijelenté- 
seért, hogy Izabella Budát csakis szülei beleegyezésével engedheti 
át, holott a királyné eddig mind arról panaszkodott, hogy átadását 
a barát és társai ellenzik. Úgy érezte, hogy ő is csak nyújtani 
akarja az időt, habár Perényi emberével is azt üzente, hogy 
hajlandó átadni Budavárát, melynek egyik kapuja mindig nyitva 
áll Ferdinánd katonáinak ! Igaz, hogy a lengyel királytól is arról 
értesült, hogy teljesen meg lévén győződve Ferdinánd örökösö- 
dési jogáról, ő is óhajtja, hogy leánya eljöjjön onnan ; 2 de mal- 
most kinek higyjen. 

A részletes tárgyalások folyamán Bebek előterjesztette 
Izabella főbb kívánságait : állapíttassék meg János király családi 
birtokai visszaadásának ideje és engedjék át Pozsony vármegyét 
Pozsony és Nagy-Szombat városával, évi 25,000 frtnyi jöve- 
delemmel mindaddig, míg néhai ura patrimoniumából megkap- 
hatja Munkács, Máramaros, Trencsén, Szepesvára, Bajmócz, 
Léva, Skavina, Orava, Likava és Sárd birtokát. 5 Ferdinánd 
nagyot kaczagott a királyné túlkövetelésnek jelentett kívánságán 
és olyan mérges lett, hogy választ sem akart adni. Ezért a pré- 
post alkura fogta a dolgot, mire a következő pontokat nyerte : 
Ferdinánd évi 32,000 frtnyi készpénzjövedelmet biztosít János 
király fiának; anyjával egyetemben kapja lakóhelyül Pozsony 
várát és városát, továbbá Nagy-Szombat és Trencsén várát, oly 
kikötéssel, hogy Pozsony harminczadja és Trencsén jövedelmé- 
nek összege betudassék az évi 32,000 forintba, melyre leköti a 
budai, székesfejérvári vagy más harminczad jövedelmét, nagyobb 
biztonság okáért pedig a harminczadosok Izabellának és fiának 
tegyenek esküt és adjanak számadást. A királyné lemond hitbér- 
birtokairól, de fia megkapja atyai örökét. Munkács és Huszt 



1 Bebek egyezségi ajánlatából ; Bucholtz 3 Proposita per Emericum Bebek óra- 
id, m. ix. k. 302—304. 1. torem, regi Ferdinando, pro parte regináé 

2 Ferdinánd V. Károlynak Bécsújhelyről, Isabellae ; másolata az ilyvói id. 179. k. 
1541 február 7-ikén ; a bécsi 683. k. 458. 1. 61—62. 1. 

Magyar Tört. Életr. 1901. 17 



130 VERESS ENÜKE 

várát meg Máramaros megyét sókamráival tekintettel országos 
költségeire Ferdinánd nem adhatja át, de e kérdést a császár 
és a lengyel király kijelentésétől teszi függővé. Ha János király 
fia anyjánál hamarább találna meghalni, a királyné külön évi 
10,000 frtnyi járadékot kap ; a mint pedig Buda várát egész 
felszerelésével átadja, azonnal megkapja Pozsony és Nagy-Szom- 
bat városát s rá egy hónapra Trencsén várát. Határidőül tíz 
napot tűznek ki, hogy azalatt Izabella e föltételek elfogadása 
iránt nyilatkozzék, s kijelentse egyúttal : Budán akar-e annak 
átengedése után is lakni, vagy más biztosabb helyen. 1 De a 
római király másnap mégis csak engedett, s átvette Bebek 
obligatióját, melyben magát fejvesztés terhe alatt kötelezte, hogy 
Izabella királyné átengedi Budát és hitbér-birtokait — ha ebbe 
szülei is beleegyeznek. Kárpótlásul kapja pedig Huszt és Mun- 
kács várát egész Máramaros megyével, sóbányáival és szabad 
sóárúlással életfogytiglan, még fia netaláni halála után is, évi 
7000 frtnyi jövedelemmel együtt. 2 

Erre Ferdinánd az útlevelet is kiállíttatta Bebek számára,' 
kinek még Lengyelországba kellett mennie, miután biztosítá a 
királyt arról, hogy nem azért indul oda, hogy az ügy halasz- 
tódjék, hanem, hogy Izabella szülei iránti köteles tisztessége 
megóvassék. De előbb még haza kellett volna térnie, jelentést 
tenni a királynénak, s egész úton tanakodott magában, mitévő 
legyen. Tudta, hogy a négy napi tárgyalás folyamán 4 átlépte 
utasítása határát, de érezte, hogy máskép nem tehetett. Másfelől 
ismerte az özvegy királyné lobbanékony, heves természetét, s 
nem mert szeme elé kerülni. Ezért megbetegedés ürügye alatt 
Visegrádon maradt és írásban tett jelentést küldetéséről. S har- 



1 Responsum a rege Ferdinando Emerico 5 Kelt Bécsújhelyen, 154 1 február 6-ikán ; 
oratori dátum ; ugyanott, 62 — 66. 1. Közli fogalmazványa a bécsi állami levéltárban. 
Bucholtz, id. m. ix. k. 305 — 308. 1. 4 Bebek négy napi tartózkodás után 

2 Obligatio Emerici Bebek oratoris pro február 7-ikén indult haza. (Gonfallonero 
Serma Isabella regina, regi Ferdinando facta. Farnese bíbornokhoz Bécsújhelyről 1541 
Dátum in Nova civitate Austriae, 5. Fe- február 9-ikén ; Óváry, III. Pál pápa levele- 



bruarii 1541. Közölve ugyanott, 304 — 305. 1. zése, 204. 1.) 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 131 

madnapra (február 16-án) csakugyan megjött Izabella szemrehányó 
válasza, melyben köszöni ugyan fáradozását, de nagyobb lenne 
öröme — írja — ha megbizatása határán belül maradt volna. 
Mert semmi szükség nem volt ígéretekre s a kötelezvényre, és 
szerfelett csodálkozik, hogy tehetett ilyet, mikor meghagyta volt, 
hogy utasítása szerint cselekedjék. Egyben Ferdinándnak is 
tudtára adta, hogy az alkudozásokat illetőleg azokhoz a feltéte- 
lekhez ragaszkodik, melyeket követével megüzent, s melyekhez 
szülei is hajlandók hozzájárulni ; határidőt azonban nem ajánlhat, 
de a jó alkalmat két kézzel ragadja meg. 1 

Bebek rossz kedvvel olvasta a királyné szemrehányását, 
melyre nem állhatta meg, hogy ne feleljen. Nem volt ő annyira 
«stupidus» írja, hogy túllépje utasításait, de látta a veszélyt, 
mely ügyét fenyegette, s kénytelen volt engedni a királyné 
érdekében, mivel másként választ sem kapott volna. Szolgálatot 
vélt neki tenni általa, s mindenesetre rajta a sor : elfogadja-e 
vagy nem a föltételeket. Ám próbáljon valakit felküldeni, s meg- 
látja, nem fog más feleletet nyerni. Hogy sikert érjen, két dolog 
kell hozzá : Adja át Budát, és teljes meghatalmazással ruházza 
fel a tárgyalások folytatására felküldendő új követét. Figyelmez- 
teti arra a nyomorúságra és szégyenre, mely érné az egész keresz- 
tyén világgal együtt, ha a török Budát elfoglalná. Ezért Isten 
szerelmére kéri, egyezzék bele a feltételekbe és siettesse az 
ügyet, mert ha a Duna jege eloszlik, s a török megindul, nem 
valósíthatja meg békés szándékát. 2 

Bebek egyébként János király gyámjaival szemben is kényel- 
metlennek érezte helyzetét, mert mikor útra indult Bécsújhely 
felé, egészen György barát híve volt, de Ferdinánd udvarában, 
nagyszerű hadi készületeit és erős igyekezetét látva, arról győző- 
dött meg, hogy Budát csakis ő mentheti meg. Ilyen szellemben 
írt nekik is, minthogy meggyőződésévé vált, hogy Izabella 



1 Izabella két levele Bebekhez és Ferdi- 1 Bebek Imre Izabellához Visegrádról, 

nándhoz Budáról, 1541 február 15-ikén ; 1541 február 17-ikén; egykorú másolata a 
Bucholtz, id. m. ix. k. 308 — 309. I. bécsi állami levéltárban. 

17* 



I32 VERESS ENDRE 

királyné fogadja el a római király ajánlatát, még szülei jóvá- 
hagyása nélkül (illetve megérkezése előtt) is, nehogy kénytelen 
legyen később kevesebbel beérni, s beteljesedjék rajta az a 
«parasztos» közmondás, hogy : A ki nem akar békésen ülni a lapá- 
ton, végre a nyelével is megelégszik.' Baranyainak is azt ajánlta, 
hogy igyekezzenek rábeszélni a barátot az egyezség elfogadá- 
sára és gondolják meg mindnyájan Kajafás mondását, hogy : 
Jobb egynek veszni a népért, mint az egész nemzetnek. A tanúit 
prépost az egy alatt Budát érté, attól félvén, hogy a míg birto- 
kosai «cunctando» veszik a dolgot, rosszabbul ne járjanak. 2 Váez 
példájára gondolt, mely Ferdinánd-párti volt ugyan, de magyarok 
lakták, s fájt lelkének az a pusztítás, melyet február 10-ikén ott 
a török mívelt. Mohammed bég fia ugyanis éjjel rátámadt 3000 

törökkel a városra, melyet 
négy felől felgyújtatott, s több 
mint 800 foglyot vitt Pestre 
lófarkhoz kötve, kiket Izabella 
közbenjárására Petrovics csak 

46. BARANYAI MÁTYÁS ALÁÍRÁSA. 

nehezen tudott kiszabadítani. 5 
A mely nap Bebek haza indult Bécsújhelyről, érkezett 
Ferdinánd udvarába Czarnkowski kanonok, immár másodszor. 
A lengyel király január 10-iki utasításával kellé visszafordulnia 4 
Vilnáról, hol még ki sem pihenheté első követsége fáradalmait. 
Pedig valami újat most sem mondhatott a római királynak. 
Zsigmond sajnálja, hogy zavar és háborúskodás tört ki közte és 
leánya közt, a miben — szerinte — Ferdinánd a vétkesebb, de 
reméli, hogy közbenjárásával kiegyezhetnek, minthogy ő úgy 

1 Qui non vult pacifice sedere in traiec- 3 Czarnkowski jelentése Zsigmond ki- 
torio — az lapáton — tandem in manubrio rályhoz Bécsből, 1541 márczius 4-ikén ; a 
contentissime sedere cogatur. Bebek szavai lembergi 179. k. 81. 1. és Gerlachowski 
Bajoni Benedekhez Visegrádról ugyanaz. Bonának Budáról, márczius i7-ikén ; ugyan- 
nap ; egykorú másolata ugyanott. ott, 93. 1. 

2 Bebek Baranyai Mátyásnak, ugyanaz- 4 Útiköltségül 1541 január i9-ikén78ofrtot 
nap. Ajánlja : «haberetis et in corde et in kapott a kincstárból ; eredeti feljegyzés a 
ore illud Cayphe propheticum : melius esse varsói főlevéltár 1 541-iki 105. sz. köteté- 
unum móri pro populo, quam totam gen- ben. 

tem periren. — Ugyanott. 



YYI 1 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 133 

van nevelve, hogy szülei akarata nélkül semmit nem mivel. 
Csak biztosítsa Izabella hitbérbirtokait fiával szemben is, a mire 
maga a királyné is kérte múlt év végén Tamás kanonok útján.' 
Ferdinánd nyomban visszaútasítá a lengyel király szemrehányá- 
sát, kijelentvén, hog3 r türelmesen várt sokáig, s csak akkor 
fogott fegyvert, mikor látta, hogy Izabella Erdélybe küldött leve- 
leivel azt az országrészt is magának akarja hódítani. Támadásá- 
nak czélja volt : lázadó alattvalóit köteles hűségre szorítani s 
megmenteni Magyarországot a pogánytól. De ő még fegyveres 
fellépése után is próbált alkudozni, az ó-budai táborban, hanem 
a királyné tanácsosai olyan követelésekkel álltak elé, hogy bizto- 
sai kénytelenek voltak eredménytelenül hazatérni. Az is furcsa, 
a mit a királyné üzen, hogy tanácsosai addig nem segítnek 
rajta, a míg atyja véleményét nem ismerik, holott Izabella múlt 
évi szeptember 9-iki leveléből ép annak ellenkezője tűnik ki, 
midőn azt írja, hogy tisztes fogságban érzi magát Budán, mert 
vannak ugyan emberei és katonái, de azok nem azt teszik, a mit 
ő akar, hanem a mit maguk jónak látnak. 2 

Czarnkowski előterjesztése Ferdinánd magyar tanácsosaira 
sem tett jó benyomást, a mint a király oldalán végighallgatták. 
Thurzó Elek királyi helytartó «a sok szóba burkolt előadás» 
némely helyét kétes értelműnek tekinté. Frangepán kalocsai érsek 
meg ezt a megjegyzést tette róla : Látszik, hogy lengyel követ- 
ség, azaz bőbeszédű, amelynek velejét húsz szóba is be lehetett 
volna foglalni. De ő azt szándékosan összeboiryolítottnak, sőt 

1 Zsigmond király Izabellát «ita natam, birtokok névsora itt még bővebb, mint az 
ita educatam esse scit, ut nichil a paterna előző jegyzékekben, mert szerinte Izabella 
voluntatea nem tesz. A király ílv czímü kívánja : Nagy-Szombat, Szepesvár, Baj- 
utasításából : Secunda legatio a Sigismundo mócz, Illava, Kassa, Ljetava, Sztrecseny, 
primo rege Poloniae ad Ferdinandum Roma- Árva, Skavina, Likava, Újvár, Késmárk, 
norum, Hungáriáé, Bohemiae regem. Datae Sárd, Torna, Tokaj, Regécz, Ugod, továbbá 
Andreáé Czarnkowski scholastico Craco- Tállya, Hricsó és Rákos lerombolt várait, 
viensi, Vilnae x. Januarii. Anno domini 1541. valamint Göncz, Telkibánya, Rudabánya, 
(Az id. lembcrgi 179. k. 38 — 43. 1.) Vámos és Szakolcza városát harminczad- 

2 Responsum ad secundam legationem jukkái együtt s míg ezek kiváltatnának : 
Andreáé Czarnkowski, a Romanorum rege Pozsony, Munkács és Huszt várát Mára- 
Ferdinando dátum. (Ugyanott, 69 — 79. 1.) maros vármegyével. 

A János király örökéből visszakövetelt 



134 VERESS ENDRE 

csodálatosnak s önmagával ellenkezőnek találja. Úgy látja, hogy 
az egész követség alapja nem egyéb ijesztésnél s fenyegetésnél)). 1 
Azonkívül nem tartja elég őszintének, holott a követnek azt is 
kellene tudnia, hogy Ferdinánd Buda elleni hadjáratát nem is 
annyira jogai védelmére, mint inkább Magyarország és a keresz- 
tyénség üdvéért indította. Hanem azért mégis csak beleegyeztek, 
hogy a kanonok megbízatásához képest most már Izabellához 
is lemenjen. De figyelmeztették, győzze meg a királynét arról, 
hogy első sorban magától cselekedjék, és tanácsosait vesse alá 
akaratának, ígéretek helyett pedig ((szépszerivel » teljesítse, a 
mire néhai ura szerződésileg kötelezte magát. 2 

Zsigmond király annyira féltette leánya életét, hogy Czarn- 
kowski felváltására február hó végén újabb követet indított 
útnak : pózeni várnagyát és nagy-lengyelországi főkapitányát : 
Gorka Andrást. Közeledéséről értesülvén a kanonok, megvál- 
totta számára is az útlevelet, de őt magát már nem várhatta 
meg, hogy együtt mehessenek le Budára. Instructióját azonban 
másolatból ismerte. E szerint a lengyel király arra kéri Ferdi- 
nándot, hagyjon fel az ostrommal s a keresztyén vérontással, 
mert már előbbi két követsége útján is meggyőződhetett arról 
a buzgóságáról, melylyel a békesség helyreállításán fáradozik, 
minek azonban legjobb módja : a váradi béke föltételeinek telje- 
sítése. 3 Erre hivatkozott kitartóan Izabella is, sőt Erdélyben is 
úgy hódított tért magának Mayiáddal szemben, hogy a váradi 
szerződésre utalt, mely János királynak Erdély birtoklását bizto- 
sította. 4 De éppen ez az, a mit Ferdinánd nem tudott, illetve 
nem akart teljesíteni, még mindig abban a téves felfogásban 
élvén, hogy a mint kitavaszodik, könnyű szerrel elfoglalja Budát, 

i Hucholtz id. munkája alapján Horváth 4 Ferdinánd írja Bécsből a császárnak 

Mihály, id. m. 137—138. 1. 1541 február 25-ikén, hogy tegnap reggel 

2 Frangepán véleményét közli Bucholtz, vette Izabella újabb levelét s azt, melyet 

id. m. ix. k. 300—301. 1. udvarában lévő emberének (Mágóchynak) 

5 Zsigmond utasítása Vilnáról, 1541 küldött ; egykorú másolata a bécsi állami 

február 27-ikén: Legatio . . . ad Ferdinan- levéltár Filiale-osztályában, az id. 683. k. 

dum regem data Andreáé de Gorka ; a 458 — 461. 1. 
lembergi id. 179. k. 48 — 51. 1. 






IZABÜLLA KIRÁLYNÉ 135 

s akkor — nem tartozik János király özvegyének és fiának 
semmivel. így aztán kelepczébe jutott Izabellával szemben, mert 
az február utolsó hetén a szülei hozzájárulását biztosító levele- 
ket is felküldte hozzá egyik aulicusa : Mágóchy András útján, 
biztatván, hogy habár a gyámok, a hadi személyek és polgárok 
hűségi esküt tettek neki, könnyen megkaphatja Budát és Erdélyt, 
ha kívánságait őszintén és haladéktalanul teljesíti. 1 

így indult útnak a lengyel követ márczius 5-ikén Bécsből, 2 
de feljövet találkozott Bécsújhelyen a Lengyelországba siető 
Bebek Imrével, kitől sok újságot hallott a budai eseményekről. 
György barát még mindig régi meggyőződésében él és semmi 
békélésre nem hajlandó. Roggendorfnak rendelete van, hogy 
Izabella legkisebb jeladására segítségére siessen, s e végre a két 
pesti kapitány : Dischkau Ottó és Kain Mátyás két zászlóaljjal 
folytonosan készenlétben áll. 3 Budán minden nagyon drága lett, 
mert az utakat a németek megszállták, s így alig jutnak élelem- 
hez, hanem javulást remélnek a török segélytől, mely már köze- 
ledik téli szállásáról. 4 

Bebek magához vévén Bécsben Mágóchyt, olyan gyorsan 
haladt, hogy márczius 8-ikán már Vilnán volt, hol a lengyel 
királyi pár a telet töltötte. Előterjesztését az öreg és ifjú király 
együttesen hallgatta végig. Jól esett hallaniok, hogy Izabella és 
fia egészséges, habár öt hónap óta szenvedi Ferdinánd seregei- 
nek ostromát, és - várja atyja segítségét, melyet többre becsül 
a törökénél, a ki azt már fel is ajánlta. Kérése teljesítését Bebek 
is melegen ajánlja, nem mint követ — úgymond hanem, 

mint Izabella hü szolgája. Mert ha néhány főembert küldenek 
segítségül, az egész országot megmenthetik Ferdinánddal szem- 
ben, mivel az urak szeretik királynéjukat s a királyfit, kit a 



1 Legatio ab Isabella vidua regina Hun- Gorka számára, a ki 40—50 lovassal köze- 
gariae ad Ferdinandum regem, per An- ledett ; a bécsi állami levéltárban, 
dream Magoczi habita ; ugyanott, 57— 5 Nevüket Bebek előbbi, február 17-iki 
60. 1. id. jelentéséből ismerjük. 

2 Ferdinánd két menetlevele Bécsből 4 Czarnkowski id. márczius 4-iki jelentése 
1541 marczi11s3.es 4-ikén Czarnkowski és szerint; az id. lembergi 179. k. 79 — 82. 1. 



136 VERESS ENDRE 

szultán a magyar trónon megerősített. De ha Ferdinánd nem 
hagy fel támadásával, nemcsak Magyarország vész el, hanem 
más birodalmakat is tönkretehet. 1 Ö Felségeiket Izabella (ille- 
tőleg György barát és társai) kívánsága igen kellemetlenül 
érinté, mert annak titkát nem akarták elárulni, hogy a római 
királynak már rég semlegességet ígértek. így elhatározásukat 
üres udvariassággal a Ferdinándhoz indított két lengyel követ 
küldetése eredményétől tették függővé. 2 Hanem azért a két magyar 
követet szívesen látták, sőt Bona királyné külön levélben köszöni 
a barát hűségét, és Estári meg Bajoni odaadó buzgalmát, mely- 
lyel leányát szolgálják, és szükségeiről gondoskodnak. 3 

Ily körülmények közt még mindig nem avult el a lengyel 
király ama január 10-iki levele, melylyel Czarnkowski márezius 
elején Budára ért János király fia gyámjaihoz. Ebben a király 
örömmel köszöni ragaszkodásukat Izabella és fia ügyéhez, de 
hadi segítséget még sem küldhet, mert annak úgymond — 

sok oka van. Ilyen : a seregküldésre alkalmatlan téli idő, hogy 
országát fenyegetik a moszkvai és tatár csapatok, hogy a 
török is okot látna benne újabb háborúra, hogy a király nem 
barátja a hadakozásnak s hogy végre kell hajtani a váradi 
békét, mihez Ferdinándnak fel is ajánlta közbenjárását leányá- 
nál, a kit nem akar « veszélyben lenni » tudni. 4 De azért még sem 
küldött még csak száz lovast sem megszabadítására, hanem vigasz- 
talgatta, hogy erős szívvel viselje azt, a mit eddig megváltoz- 
tatni nem lehetett, de Isten akaratával nemsokára megváltozik, 
mert az emberi dolgok forgandósága olyan, hogy az örömbe 
ürmöt, s az ürömbe örömöt vegyít. Mostani helyzete különben 
sem lehet állandó és örökös, ám jóindulatát és szeretetét tapasz- 
talhatta abból is, hogy János király halála óta ez már a negye- 



' Bebek előterjesztése Vilnán, 1541 3 Bona két levele hozzájok Vilnáról, 

márezius 8-ikán ; ugyanott az 56 — 57. 1. 1541 márezius 10-ikén ; ugyanott, 83 — 84. 1. 

Kivonata Ováry regestái n. tűz. 78. 1. 4 Zsigmond « Ad senatores regni Hunga- 

2 Zsigmond király és fia válasza Bebek- riae» Vilnáról, 1541 január 10-ikén ; ugyan- 

nek 1541 márezius u-ikén; ugyanott, 67. 1. ott, 45 — 47. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 137 

dik követség, melylyel felkeresi, és inti : vegye rá tanácsosait, 
hogy a váradi béke rendeléseit teljesítsék." Ugyanezt tartalmazza 
a Gorkának adott utasítás és levél is, 2 melylyel ő a krakói 
kanonok után küldetett. 

György barát és társai tisztában voltak a helyzettel. Ok 
nem reméltek sokat sem Bebek küldetésétől, sem a lengyel 
király amaz ígéretétől, hogy Buda érdekében V. Károly császár- 
hoz követet küld, 3 sem pedig a közéjük jött lengyel követtől, 
a ki Pesten találkozott a lengyel levélvivővel, s együtt mentek 
fel Budára. De bosszantá őket, hogy egész nap sugtak-búgtak 
a királynéval, hogy «az békesség dolgát igen futnák Izabella 
között és Roggendorf között», mert naponta kimentek hozzá 
ó-budai táborába, estére pedig ismét vissza a királyné asszony- 
hoz. Ezért, hogy esetleges cselvetésüknek útját állják, valami 
tanácskozás ürügyén a palotából Werbőczi házába hívatták a 
két polyákot, hol az urak : Petrovics, a kanczellár, György barát, 
Batthyányi, Markos körülfogták mintegy 200 puskással s a Szent 
János-kapun «kitolák» őket «a királyné asszony háta mögül» a 
várból, honnan aztán a «jámborok nagy pironkodással)) a német 
táborba menekültek. 4 Czarnkowski ekkor még fiatal, 34 éves 
ember volt, s fájt neki, hogy ilyen csúfság érte, és nem voltak 
tekintettel legalább papi méltóságára.' De szükség volt erre az 
erélyes fellépésre, mert a németek már megkezdték az ellensé- 
geskedést, s egy csapatjuk a megelőző héten, hamvazó szerdán 
(márczius 2-ikán) kora hajnalban Fejérvárról egész a várfalak alá 



1 Zsigmond utasítása Czarnkowskinak hogy «de negotio Hungarico» mit beszél- 
ugyanaznapról : Legatio a Sigismundo primo jen a császárral és római királylyal ; ugyan- 
rege Poloniae ad Isabellam reginam Unga- ott, a 87 — 90. 1. 
riae ; az id. lembergi 179. k. 43 — 45. 1. 4 Bornemisza Tamás és Verancsics föl- 

- Zsigmond utasítása Vilnáról 1541 feb- jegyzése, Összes munkái n. k. 45. és 

ruár 27-ikén : Legatio ad Isabellam, data 197 — 198. 1. 

Andreáé de Gorka, és Legatio ad consi- 5 Sírkőfelírata szerint 1562 július 9-íkén 

liarios regni Hungáriáé ; ugyanott, az halt meg 55 éves korában Pózenben, mint 

52 — 55. 1. püspök; közli Starowolski, Monumenta 

5 Zsigmond király utasítása Macigewski Snrmatarum, (Krakó, 1655.) 444 — 45. 1. 
Szaniszlóhoz Vilnáról, 154 1 márczius 28-ikán, 

Magyar Tört. Életr. 1901. 18 




138 VERESS ENDRE 

jött. Erre Török Bálint és Olcsarowith Péter, a ráczok kapitánya 
rájuk csapott, s egy mérföldig űzték őket, a Kánya-erdőig. 1 Majd 
következett több is. 

III. 

jzarnkowski még Budán volt, midőn Szent-Gergely napján 
(márczius 12-ikén) eldördült az első ágyúlövés, mely a 
vár félévi ostromát és lövetését bevezette. Oka az volt, 
hogy a fenti csetepaté hírére Mehemed bég 58 naszádot küldött 
íel a várbeliek megsegítésére, ellátva mindegyikét 70 emberrel. 
E hajókat a pesti oldalról provokálták a német naszádosok, mire 
pompás csata keletkezett a Dunán. A németek előbb egy, majd 
két és három hajót küldtek ellenük, a törökök is egy, két, hat 
hajóval mentek tűzbe, s lövöldöztek egymásra hajóikról, a míg a 
németeket visszaűzték. Erre a török naszádosok parancsnokát, 
Kasszán vajdát (a ki János király életében 500 lovasával Pesten 
állomásozott, s a pestiek jól éltek velei a várban nagy tisztes- 
séggel fogadták. A tanács határozatából Török Bálint, Battlryány 
Orbán és Olcsarowith Péter 200 lovassal és 400 puskás gyalogos- 
sal ment elibe a Dunapartra, s a vajda 20 török tisztjével mozsár- 
lövések közt vezették a kincstartóhoz, a ki fényesen megvendégelé 
őket. Ebéd és pihenés után György barát átvitte a vajdát a kan- 
czellárhoz, hol a tanácsban audiencziát adtak neki, mivel azért jött 
fel, hogy meggyőződjék a magyar urak állhatatosságáról. Aztán 
hasonló rendben kísérték le, mert sietett vissza a sereghez, mely 
téli szállásáról nyomában húzódott Budavára alá. 2 Lovasságukat 
30,000-nek, a gyalogságot 10,000 főnyinek mondták biztatásul, 
de felényi sem volt. 5 Velük szemben a németek száma a 30 naszád 
legénységével, a cseh és magyar csapatokkal együtt még nem 
több, mint 5400, de élelmi- és lőszerrel kitűnően felszerelvék. 

1 Gerlachowski Erazmus Bona királyné- chowski id. márczius 17-iki jelentése ; ugyan- 
hoz Budáról 1541 márczius 71-ikén; a lem- ott, 95—98. 1. 

bergi id. 179. k. 97. 1. 3 Mázza id. leírása 16,000 főnyire teszi 

2 Porembski Péter Bona királynéhoz számukat ; de a török Ferdi maga csak 
Budáról, 1541 márczius 15-ikén és Gerla- tízezerről ír. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ I39 

Szünetlenül lövik a várat és erősítik táborukat s a falakat, Gegedi 
Pál kőháza anyagából, mely Pest közepén díszlett. 

Pest városa a nagyböjtben állotta ki a tüzpróbát, midőn 
a török két héten át ostromolta és lövette. Ezt a várat Vells 
távozása óta hárman védték : Bebek Ferencz 2000 főnyi morva 
gyalogságával és 300 huszárral, Warkóch György a lovasság 
parancsnoka és Dischkau Ottó a tüzérség vezetője. Közben a 
komáromi őrséget is leküldte Roggendorf jó felszereléssel és erő- 
dítési eszközökkel, úgy hogy közel négyezerén voltak, midőn 
márczius 20-ikán maga Mahomed bég a város falai alatt megjelent. 
Itt azonnal hozzáfogott az ostrom-müveletekhez, de a városból 
eredményesen tüzeltek reá, sőt egy kirohant huszárszázad össze 
is csapott a török lovasokkal. Másnap a bécsi kapu közelében 
gyülekeztek sok ezren, mialatt a budai várból a pesti falakon 
álló őröket lődözték, a míg helyeiket el nem hagyták. Harmad- 
nap György barát is segítségére jött a töröknek, elsánczolván 
magát a budai vízi-torony alatt. Hanem tüzelése kevés kárt okozott 
a pesti őrségben, sőt annak lövései a Dunán át sokat megöltek 
seregéből. Erre 23-ikán reggel a barát átjött a pesti oldalra, és 
sánczot vetett a «cserzők házainál, » melyekből kézi puskákkal 
és falkonyokkal lődözte a várost, bár kevés eredménynyel. Annál 
jobban tüzeltek a pestiek, sőt embereit is kiűzték a házakból. 
Ekkor a török Gyümölcsoltó-Boldogasszony napjára ostromot 
tűzött ki, 1 de mivel tűzérfelszerelése nem volt, György barát 
áthozta Budavára legszebb ágyúit : 8 faltörő badsaliskát, 2 mozsa- 
rat, 4 falkonyt és sajkaágyút, és 300 szakállas puskát. A törökök 
az ágyúkat 96 ölnyire «meteriszekbe állították» a bécsi kapu 
melletti sánczokba, s kétfelől tüzeltek egyszerre, míg a budavári 
tüzérek átröppenő golyói a házakat gyújták fel a városban. 
Napestig törték a falakat 40-, 60-, 80- sőt no-fontos golyókkal, 



1 Az egykorú «Newe Zeyttung von rint, melyet a pesti, Ferdinánd-párti sereg 

dem Thyrannen des Türckischen Keysers egyik német Landsknechtje írt. Ép példa- 

Oberster Feldt-Haubtman . . . Machmet- nya gróf Apponyi Sándor könyvtárában ; 

weck . . . zu Peschtu ez. nyomtatvány sze- katalógusa i. k. 283. sz. a. 

18* 



I40 VERESS ENDRE 

de daczára a 73 lövésnek, alig látszott nyoma rajtuk. Másnap 
157 lövéssel két jó rést ütöttek a várfalon, hanem a kritikus nap 
Laetare-vasárnapjára virradt, melyen Warkóch György tűzér- 
mestere 337 lövést számlált össze. De ámbár a török egy helyen 
négy ölnyire, derékig lerombolta a falat, mely régiesen, rosszul 
volt építve, rohamukat mindig sikeresen visszaverték a védők. 
Pedig már a bécsi kaput is betörték és felégették, úgy hogy 
egy egész éjjel és egy nap nyitva maradt ; de az ostromlók még 
kardlapozva sem akartak rohamra menni, úgy elhagyta őket a 
bátorság. Hullott a sok tűzgolyó, melyek azonban nem gyúj- 
tottak, s még a Gellérthegyről is segítettek a budaiaknak hat 
falkonyból. A következő négy nap alatt 606 lövéssel bővítették 
a rést, melyen április első három napján naponta megkísérelték 
a rohamot. 1 Egy ízben a töröknek, s a barát rácz és mag}^ar 
katonáinak már sikerűit is betódulni a külvárosba, de a németek 
belső vársánczukból intézett tüzelésükkel ismét kitolták őket. Erre 
a török felhagyott a hosszú ostrommal, melyben sok embert és 
14 hadnagyot vesztett és április 4-ikén elvonult a falak alól, 
«a Dimiskár vilajetében lévő előbbi állomáshelyére)). 2 Előbb azon- 
ban a Rákoson tanácskozott harmadnapig s a magyar urakkal és 
kivált György baráttal ; a ki e tábori tanácskozás értelmében inté 
Petrovicscsal együtt további hűségre az erdélyieket, s különösen 
a szászokat, 4 miként azt előbb a királyné is megtette. 5 

E csatározások hírére Ferdinánd hamarosan felszerelt 50 naszá- 
dot, s azt az alsó-ausztriai rendektől kapott két zászlóaljjal Salm 
Miklóssal sietve útnak indítá, oly utasítással, hogy Roggendorlhoz 

1 E három nap mindössze csak 83 ágyú- 4 Leveleik kivonata 1541 április 6 — 7-iké- 
lövést intéztek a falaknak; ugyanott. röl; gróf Kemény József, Notitia historico- 

2 Mázza id. leírása 217, 220—222. 1. és diplomatica archivi et literalium capituli 
egy 1541 márczius 30-iki bécsi tudósítás sze- Albensis Transilvaniae, 1. k. (Nagy-Szeben, 
rint; Franz Dittrich, Die Nuntiaturberichte 1836.) 208 — 9. 1. A levelek eredetije a nagy - 
Giovanni Morone's vom Reichstage zu szebeni városi levéltárban, 387 — 88. sz. a. 
Regensburg 1541 (Historisches Jahrbuch 5 Izabella a szász univerzitáshoz Budá- 
der Görres-Gesellschaft, 1883. évf.) 443. 1. ról, 1541 január 31-ikén; ugyanott, 786. 
és Ferdi, id. h. 102. 1. sz. a. 

3 Egykorú feljegyzés; az id. «Newe 
Zeittung» szerint. 




(Siebmacher XVL 




ildemao rajziról.) 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 141 

csatlakozva, siessen a pestiek védelmére. A gróf április 3-ikán 
indult Bécsből és két nap múlva jutott Komáromba, de mikor a 
generálissal Pestre értek, se hírét, se hamvát nem találták a török- 
nek. Ekkor Nógrád vívására indult Roggendorf, minthogy hallá, 
hogy annak kapitánya atyjafia György barátnak. De nem vehette 
be, hanem kiegyezett vele, hogy átadja a várat, a mint Buda 
megadja magát, vagy a németek beveszik.' 

A várbeliek ezalatt Budán sokat szenvedtek, főleg az urak 
hanyagsága miatt. Az utakat pl. elállották a németek, bár fel- 
szabadíthatták volna egy kis jóakarattal. így természetesen — a 
bort kivéve - - minden drága, mert a mióta Ferdinánd hadai 
Fejérvárt elfoglalták, semmi élelmet sem kaphatnak a szomszé- 
dos városokból. Pest, Székesfejérvár, Esztergom és Visegrád 
piaczain t. i. kihirdették, hogy mindenki fejével és marhájával 
lakol, a ki Budavárába élést, fát és szenet mer bevinni, s csak 
lopva kaphatnak egyet-mást a budai szőllők felől. így a király- 
nénak semmi kényelme sincs. Rosszul gondozzák és sok mindent 
nélkülöz. Költsége naponta nő, és senki sem gondoskodik jöve- 
delméről, mert a kincstartó barát tagadja, hogy pénze lenne. 
Az urak beleegyezésével a múlt hónapban egy frtnyi adót 
vetett ki, melynek felét a királyné udvartartására rendelték, de 
eddig még egyetlen dénárt sem kapott kezéhez, mert a barát 
azt mondja, hogy az adó egy része katonákra kellett. Márczius 
elsején a királyné asszony ismét egy forintnyi adót kért magának 
a Buda körüli három vármegye minden egyes jobbágyától. A tanács- 
urak készséggel meg is szavazták, hanem másnap előálltak, hogy 
e pénzt a vár védelmére György barátnak, mint várparancsnok- 
nak kell adniok. Elkeseredésében, meg hogy elkerülje a várvívás 
izgalmait, Izabella elhatározta, hogy lippai várába vonul, mivel 
belátta, hogy nincs kilátás kibékülni Ferdinánddal. Különben 
sem akarja megvárni a szultánt, a ki azt üzente, hogy szemé- 
lyesen feljön. De a királynét szándékában eddigelé betegeskedése 

1 Mázza id. leírása 222 — 224. '• szerint. 



I42 VERESS ENDRE 

gátolta, mely gyakran ágyhoz szögezte. József mester ugyan 
mindig lábra állítá, de mit ér az, ha újabb hadi hírek és izgalmak 
ismét beteggé tették. így pl. márczius 16-ikán Mehemed bég fia 
4000 emberre] Eger felé indult, hogy azzal is úgy bánjék, mint 
a télen Váczczal, Török Bálintot pedig szinte elfogták Szent-Péter 
körül Perényi lovas emberei. Ferdinánd magyarországi «nagy 
kanczellárja)) ugyanis 500 gyalogossal és 300 lovas puskással tért 
vissza Bécsből Fejérvárra, a mint 100 vitéz lovasa körülfogta Török 
csapatját, de az úgy elverte őket, hogy ötvenet nagy diadallal 
(márczius 17-ikén) hoztak fel foglyul a várba, melyben Szent- 
György napján «generális conventio», vagyis «rákos» fog tartatni. 1 
A gyűlésig még több, mint egy hónap volt, s a nagyböjt 
heteit és a húsvéti ünnepeket állandó izgatottság, félelem és 
rettegés közt tölte Izabella királyné. Jövőjét veszélyesnek tudta, 
lelki nyugalmát megzavarta a bizonytalanság érzete, pihenését 
a szünetlen ágyúzás, mely miatt kerti sétáit is kénytelen volt 
elhagyni. Belső hívein : Porembski lengyel és Savorgnani Pál 
olasz titkárán 2 kívül csupán Petrovicscsal érintkezett ; a baráttal, 
kit mindinkább gyűlölt, napokig nem beszélt. Annyit töprengett 
és küzködött magával, tehetetlen állapotában, hogy cselen törte 
a fejét, hogy szabaduljon kínos helyzetéből. Ferdinánd is egyre- 
másra ösztökélte, adja át Budát, melyhez joga van, ; de a gyá- 
mok elfogták leveleit, s a királyné minden lépésére ügyeltek. 
Ily viszonyok közt érkezett le a nagyhéten Gorka András uram 
Ferdinándtól, hogy az ő s a lengyel király megbízásából újra 
tárgyaljon Izabellával. Csakhogy Czarnkowskinál is rosszabbul 
járt, mert György barát be sem ereszté a felső várba, a mint 
hírét vette, hogy lengyel követ jött be a kapun. Nem is beszél- 
hetett a királynéval, kinek nevében húsvét másodnapján indítot- 
ták vissza Bécsbe. 4 Tizednapra ismét visszaindult,' de most sem 

1 Porembski és Gerlachowski fentidézett márczius 27-ikén, Czarnkowski visszatérése 

két érdekes jelentése alapján. után ; a bécsi állami levéltárban. 

- Verancsics Antal vallomása szerint ; 4 Izabella Ferdinándhoz Budáról 1541 

Pray, Epistolae n. k. 386. 1. április 18-ikán; eredetije ugyanott. 

5 Ferdinánd Izabellához Bécsből 1541 5 Ferdinánd 1541 április 26-ikán írja alá 



IZABELLA KIRÁLYNÉ I43 

volt jobb szerencséje, mert kocsiját a várkapu őrsége elvette, 
s őt magát megdobálta, úgy hogy alig tudott gyalogszerrel vissza- 
szökni Roggendorf táborába. 1 Itt aztán vagy tíz napot töltött 
(a míg a krakói kanonokkal Bécsbe mehetett) híreket gyűjtve 
ura számára : A Víziváros falait és tornyait a pesti nagy ágyúk- 
kal úgy tönkre tették, hogy onnan már nem lövöldöznek vissza, 
s a németek biztosra veszik a győzelmet, mert nem hiszik, hogy 
a szultán az idén feljöhetne. 2 

A királyné asszony úgy «megharagvék, hogy az ő atyja 
küvetin ilyen nagy küssebbséget tettenek», hogy néhány nap 
alatt összeszedte és szekerekre rakatta kincseit, hogy «mind 
gyermekivel, szolgáló leányival és udvara népivel" kimenjen a 
németek táborába. Az igaz, hogy ekkor már mindössze hat 
kocsira való lova volt, 5 de fődolognak nézte: szabadulni helyze- 
téből, mely napról-napra elviselhetetlenebbé vált. Hanem az urak 
«megtartóztaták» a szekereseket, s a királyné holmiját «a csa- 
tornakút melletti bótokba» szállíták biztonságba. ^ Utána meg- 
nyílt a Szent-György-napi országgyűlés is, melyen a királyné 
asszonyt e tetteért és magatartásáért úgyszólván felelősségre 
vonták. Előbb «sok szép szóval, sok könyörgéssel szólának 
nékie», hogy béküljön ki sorsával, mely egyöntetű munkájukkal 
jobbra fordul, s gondoljon gyermeke jövőjére, kinek koronáját 
játszsza el csalfa játékával és visszavonást okozó magatartásával. 
De Izabella állhatatos maradt, nem akart «törökkélenni» s így szólt 
az egybegyűlt urakhoz : Az én uram János király mihent megholt, 
ottan minden ketölességbül megmen[te]tém, immár most nékem 
senki nem parancsolhat, az mit akarok, azt mívelem ; azért látom, 



salvus conductusát, hogy visszatérhessen 179. k. 112 — 114. 1. Mellékelve hozzá Fer- 

Bécsböl, a hol négy napot töltött; fogai- dinánd levele ugyanaznapról; Bucholtz id. 

mazványa ugyanott. És Eiseler János leve- m. ix. k. 310—313. 1. 

léből tudjuk, hogy másnap indult le Buda- 5 Gorka hallotta Budán és írja Zsigmond 

nak ; Pray, Epistolae, 11. k. 102. 1. királynak Bécsből 1541 június 29-ikén ; a 

1 Palczan és aszódi Bornemisza Ferenez lembergi id. 179. k. 126—128. 1. 
vallomása; M. Tört. Tár, 1. k. 254 — 255 1. 4 Verancsics, Összes munkái 11. k. 46. 1. 

2 Gorka jelentése Zsigmond királyhoz és Bornemisza följegyzése ugyanott a 



Bécsből 1541 május 16-ikán ; a lembergi id. 198. lapon. 



144 VERESS ENDRE 

hogy törökké akartok lenni, és mind engem, mind fiamot, az 
országot, Budát török kezében akarjátok ejteni. Ez okájért kime- 
gyek kezületök, mert én inkább akarok, míg élek, mind az én 
fiammal keresztyén fejedelöm foglya lenni (bármily szegényesen,) 
hogynem az én fiam török császár után király legyen, és én 
királyné asszony legyek; mert látom, hogy ti az én színem alatt 
akartok minden hatalmat cselekedni. 

E beszédre az urak «sokat hallgattanak», mert sok igazság 
volt benne, és pironkodva néztek némán egymásra. Csupán a 
barátnak volt bátorsága felállani és felelni a királynénak. Politi- 
káját és hazafias czélját a lengyel asszony nem tudta megérteni, 
ezzel rég tisztába jött a barát. Ezért egyszerűen arra hivatko- 
zott ismételten, hogy őt a János királynak tett eskü köti, és 
inkább törökké lesz, semhogy Budát átengedje a németnek.' 
Aztán kifejté álláspontját, megmagyarázta az ország érdekét, és 
szavait ílykép fejezte be : Vesztegeljen te Fölséged, kérünk szép 
szóval, mert ha az kérésnek nem engedsz, együtt oly dolog fog 
rajtad esni, kit nem erömest látsz. 

És Izabella asszony hallván, «hogy ugyan hatalommal is 
ütet megtartanák)) az urak, «mindjárást nagy sírást kezde tenni» 
és szótlanul, zokogva ment ki a tanácsból. 2 Sírt bújában egész 
nap és éjjel, de elvégezte magában, hogy tovább nem szenved, 
hanem véghez viszi akaratát. 5 Reggel magához hívatta a városi 
tanácsot. Ott volt : Turkowyth Miklós főbíró, Palczan Péter kis- 
bíró, Síry Imre, Báchy Ferencz deák, Bornemisza Gergely és 
Tamás, Szabó Imre és Filep és Borbás deák, városi nótárius. 

A királyné felszólítá a bírót, jelentené ki őszintén : kinek 
volna tiszte? 



1 Schreiber Farkas és a szemtanú Pal- 5 Erre vonatkozik Arany János "Török 

czan Péter vallomása a Martinuzzi-pörben; Bálint» ez. költeményének szép strófája: 

M. Tört. Tár, i. k. 247. és 254. 1. Izabella királyné Budában, Azt se' tudja, 

- A szemtanú Bornemisza Tamás föl- hova lesz buvában : Két ellenség két 

iegyzése; Verancsics, Összes munkái, 11. k. felől szorítja, Szivét a gond száz felől 

198—199. 1. és Oláh Miklós, egri püspök borítja. 



vallomása: M. Tört. Tár, id. 1. k. 249. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ I45 

Senkinek egyébnek, hanem te Felségednek, s az te fiad- 
nak, felelt a főbíró tizenharmadmagával. 

Ekkor Izabella « mindeniknek kezeket fogá» s megesketé őket 
magának, hogy «minden híséggel lennének» hozzá a keresztyén- 
ség javáért, mivel ő « addig nem nyugodnék, míg nem az ű 
fejével, az ű szabadulásával az Buda varasát, az sok jámbort 
megszabadítaná)), mert úgy gondoljatok rejá — monda — hogy 
ezek az árúlók titeket budaiakat, engemet és az országot régen 
terek császárnak elámítanak, csakhogy ük uralkodhassanak, s 
csak az császár jüvetelit várják, ki immár útban vagyon. Én 
ugyan immár nektek semmit nem tudok segíteni — mert nem 
birok az urakkal -- hanem azon eszeskedjetek, hogy az nímet- 
tel megigyenesedjetek, valamint lehet jobban, hogy mind fejetek, 
morhátok, mind felesígtek, gyermekiek terek császár rabságában 
ne essék. Azért titkon az nímetekhez kikildjetek. 

Ily szavakkal bocsátotta el őket magától a királyné asszony, 
a ki szintén hitet adott «az bírónak és az tanácsnak, hogy mind 
jó szerencsét, mind gonoszt együtt akarnak megkísírteni» ezen- 
túl. 1 Mindez a barát háta mögött, talán szánalomból a királyné 
iránt, vagy hálából, a miért János király egykor megnemesítette 
volt a budai polgárokat. 



IV. 



egyes érzelmekkel oszlott szét az utolsó budai -« rákos », 
melyből a törökösen járó kis Bozzay Benedeket tizedmagá- 
val a magas portára küldték, hogy a szultán feljöveteleért 
könyörögjön az ország nevében, 2 «mert egyébkípen Budának veszni 
kellene.» ; Erre sürgős okuk volt, mivel a várban mind nagyobb 
lett a szükség, s a nyugtalan őrséghez és néphez György barát 

' Verancsics és a jelenvolt Bornemisza - Szerémi id. m. 356. lapján, hol Bozzay 

Tamás feljegyzéseiből összeállítva; Verán- oratioja is olvasható. 

csics, Összes munkái, ír. k. 46 — 48. és 3 Verancsics, Összes munkái, 11. k. 81. 1. 
j 99 — 200. 1. 

Magyar Tört. Eletr. 1901. 19 




146 VERESS ENDRE 

beszédet tartott, melyben a lengyel követ kiűzetésére czélozva, 
kijelenté, hogy velük akar élni-halni.' A nagyobb kötés erejéért 
pedig «magyar módra testvéri poharat ivott» a főbbekkel. 2 Lelke- 
sítése ráfért a polgárságra, mert a németek húsvét után egész 
a várfalak alá költöztek s a törököket ismételten visszaverték. 5 
Seregük állott 10,000 főnyi lovasból és 4000 gyalogosból, 4 de 
Pest újabb ostromával sem boldogultak, mert erődítéseiről most 
Speciecosa Mario, a nagyhírű nápolyi hadimérnök gondoskodott. 5 
Ez egy magas fatornyot építtetett az ostromlók seregével szem- 
ben, melyet onnan olyan kényelmesen lődözhetett, mint a Gellért- 
hegyen állók a várat. így a törökök elvonultak Pest alól, miközben 
Ferdinánd serege hátulról csipkedte őket, s vitézségével külö- 
nösen kivált Nyári Ferencz.'' 

A budai oldal hadműveleteit ezentúl maga Roggendorf gene- 
rális vezette. Hatvanéves öreg, göthös katona, harmincz évvel 
ezelőtt condottiere a velenczéseknél, 7 de önállóan soha sem 
működött. Udvari szolgálatát még Miksa császár alatt kezdte s 
már rég visszavonultan élt. Korára hivatkozva «szinte könyes 
szemekkel» kérte Ferdinándot, bízza másra a fontos feladatot. 
ügyetlen arra, monda őszintén később is ; katonái sem szeretik, 
s ő szívesen szolgál saját költségén bárki alatt, Jurisics Miklóst 
kivéve, a kivel érintkezni sem akar. 8 De végre engedett, és 
négy hónapra elvállalta a megbízást. 9 Talán inkább azért, mivel 
ismerte Budát, az 1532-iki szerencsétlen hadjárat idejéből. De 
milyen másként talált itt most mindent, midőn komáromi téli 



1 A montpellieri érsek tudósítása Ve- a város megerősítéseért havi 40 frt ftzetést 

lenczéböl, 1541 május 17. és3i-ikén; Char- utalt ki számára; olasz eredetije a bécsi 

riére, id. m. 496. 1. állami levéltárban. 

- Mázza id. leírása, 225. 1. 6 Giovio, id. m. 561—562. 1. 

5 Ezt április 25-ikén írják Bécsből; Ditt- 7 Ugyanott az 564. lapon, 

rich, Nuntiaturberichte Morone's vom 8 Roggendorf beszélgetése Herberstein- 

Reichstage, 454. 1. nal Komáromban, 1541 márczius 2-ikán; 

4 V. Károly császár a toledói érseknek Herberstein önéletírása: Fontes rerum 
Regensburgból, 1541 május 7-ikén; Óváry Austriacarum, 1. k. (Bécs, 1855.) 329. 1. 
regestái, ír. füz. 79. 1. naplója egykorú kiadása nyomán, melynek 

5 Jo. Marius Speciecosa 1541 április azonban nincsen czime. 
23-ikán köszöni Pestről Ferdinándnak, hogy 9 Mázza id. leírása, 220. 1. 




47- ROGGENDORF VILMOS TÁBORNOK. 



I48 VERESS ENDRE 

szállásáról május 3-ikán 1 aláért! Rá sem ösmert azokra a falakra, 
melyeket tíz év előtt már egyszer ostromolt. János király egy 
ügyes bolognai hadimérnökkel, Domenicoval 2 mindenfelé új 
tornyokat építtetett s az egész várat megújíttatta. Különösen 
szép volt az Országhok palotájához támasztott köbástya, telve 
ágyúkkal. Az Ó-Buda és Visegrád felé vivő Szombati-kapunál 
egy másik tornyot emeltek, melyből főleg a vár déli részét védel- 
mezhették. A Gellérthegy oldalára közepes bástyát raktak, fel- 
vonó híddal és védett ösvénynyel a vízhez, míg a hegy tetején 
Szent-Gellért vértanú temploma állott. Falai telve festményekkel, 
melyeket az ő erejével kigyógyult pestis-betegek szenteltek neki. 
Roggendorf előbb a dunaparti vízi tornyot kezdte ostromolni 
9 ágyúval, hogy a várbeliek vizét elvegye, a mi sikerült is 
három napi tüzeléssel. Egyszersmind 2000 emberrel a Vízivárost 
is megrakta, melynek lakói a várba menekültek. Aztán lerajzol- 
tatta pontosan az egész várat Ferdinánd számára, kérve, jelölje 
meg, melyik oldalról parancsolja megkezdetni a főrohamot. 5 
Azalatt a gellérthegyi új bástyát kezdé lövetni, hogy Izabella 
királynét megrémítse, és habár össze is rontá a koronáját, nem 
tudott feljutni a hegyre, melyet háromszoros várfal vett körül. 4 
De a tüzérség vezérének, Leisser Miksának mégis csak sikerült 
a dolog és a hegyen elsánczolta magát.' Az árkokat és vermeket 
pedig « köröskörül levert erős czölöpökkel» bekerítve, várhoz 
hasonló «erődített helylyé tette, s csak egy-két helyen hagyott 
kijárást" a torlaszok között. 6 Másik sánczot vetettek a Gellért- 
hegy oldalába, a harmadikat a Madárhegyre. 7 Napestig szólt e 
sánczokból az ágyú. Majd ostromot tőnek a naszádosok a zsidó 
útcza irányában, egy másikat Boldogasszony temploma czinterme 
mellől, s egy harmadikat a vár déli részén, a «Zsidó kapu felől, 
király kertinél» nagy bátran. Csakhogy a németek mindhárom 

1 Mázza id. leírása, 224. 1. és Pray, 5 Az egykorú Lazius kézírati müve nyo- 

Historia regni Hungáriáé, 111. k. 64. 1. mán Bergmann, Medaillen, 1. k. 223. I. 
- Mázza id. m. 228. 1. említi a nevét. 6 Lutfi pasa, id. h. 28. 1. Ferdi, 104. 1. és 

3 Ugyanott, a 225 — 226. 1. Dselálzáde, 228. 1. 

4 Giovio, id. m. 564 — 565. 1. 7 Ez a mai Nyárshegy. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



I 4 9 



támadása kudarczot vallott, s nem sikerült György barát elfoga- 
tása sem, melyet egy német lovascsapat megkísérelt. 1 Ezeken 
aztán «lőn nagy örem Budában », melynek templomaiban «az 
Úristennek nagy hálaadással Te Deum laudamus-tn énekeltek. 2 




48. AZ EGYKORI ZSIDÓ KAPU BUDÁN, TÖKÖK BÁLINT NEVE KEZDŐBETŰIVEL. 

Ez események közben megnyílt a regensburgi birodalmi 
gyűlés is, melybe Ferdinánd utolsó reménységét vetette. De a 
gyűlés főtárgya egyházi volt : a katholikns és lutheránus érde- 



1 Rosetti olasz követ írja Regensburg- és vasra verték, de nem bizonyult való- 
ból, 1541 április 27-ikén a t'erraraiherczegnek nak; eredetije a modenai állami levéltárban. 
a hírt, hogy a barátot Buda alatt elfogták 2 Verancsics, Összes munkái, 11. k. 46. 1. 



i5o 



VKKESS ENDRK 



kek kiegyenlítése, a mi minden más ügyet háttérbe szorított. 
Eléggé fájt ez Frangepán Ferencz kalocsai érseknek, Nádasdy 
Tamás országbírónak és Batthyányi Ferencz horvát bánnak, a 
kik itt Ferdinánd és országos pártja érdekeit képviselték. Nagy 
költséggel és fáradsággal jöttek fel ide április hó közepére egyik a 
másik után, de egy hónap telt bele, a míg a császár színe elé 
járulhattak.' Azt ugyan jól esett hallaniok, hogy a lengyel királyt 
is arra biztatta hazatérő követe útján, hogy igyekezzék atyai 
befolyásával rávenni leányát a békés egyezség elfogadására ; 2 
de tevékenysége más jelét nem igen tapasztalták. Idejüket láto- 
gatásokkal töltötték (habár gya- 
nús szemmel nézték a császári 
kanczelláriából) és várták türel- 
mesen az órát, melyen külde- 
tésük czélját előadhatják. Június 
első napján délután jártak má- 
_,__^ >» / sodszor a császárnál, de semmit 

f |L / f ff* ' ' sem végezhettek, s azt sem tud- 

i idw^/**y ták, mikor fogják őket nyilvá- 

nos audienczián meghallgatni a 
rendek. A magyar követek czélja 
volt : gyors segélyt kérni a törö- 
kök ellen. De V. Károly valósággal megrémült azoktól a számok- 
tól, melyeket az elibe terjesztett memorandumban olvasott, hisz 
közel 100,000 főnyi hadsereget kívánnak fél, illetve három évre. 5 
Hogy lehessen ennyit még csak kérni is a rendektől ! így a 
császárt valósággal untatta az egész ügy és öcscsének folytonos 
sürgetése, s tanácsosait betegeskedésére való hivatkozással is kés- 







c\y\ 



Jbráy *f 



49. FRANGF.PAN ÉRSEK, BATTHYÁNYI ES NADASDY 
EGYÜTTES ALÁÍRÁSA. 



1 Kettejük első levele Ferdinándhoz 
Regensburgból, 154 1 április 17-ikröl kelt, s 
ebben írják, hogy három napi úttal 13-ikán 
érkeztek meg Bécsből. Május 8-ikán már 
Batthyányi is velük van, de csak i2-ikén 
nyertek audiencziát. Közölte Szilágyi Sán- 
dor: Történeti Lapok, 1875. évi. 1249—51. 1. 



- V. Károly levele Zsigmond királyhoz 
1541 május 3-ikáról; Bethlen id. Erdélyi 
históriája, 1. k. 358 — 361. 1. 

3 A Ferdinánd emlékiratában kért segély 
számait részletezi Károlyi Árpád, id. tanul- 
mánya, 290—291. I. 






IZABELLA KIRALYNK I5I 

leltette. Pedig teljes alázatossággal beszéltek vele, s a császár 
egykedvüen, sőt meglehetős durván felelt nekik, többek közt azt 
is mondván, hogy «a magyar ügy nincs akkora veszélyben, mint 
a mekkorának hirdetik». Erre a biztosok nem mertek felelni s 
vele vitatkozni, csak ismételték állításukat és csodálkozásukat 
fejezték ki a felett, hogy a császárt nem informálták elég rész- 
letesen arról, hogy «a magyar birodalom végveszélyben van». 
Károly azt is szemükre hányta, hogy a birodalmi rendeket 
személyesen és magánúton zaklatják segélyért, és általában úgy 
felelt, hogy abból inkább kétségbeesést, mint biztatást meríthet- 
tek; mert azt is mondta, hogy «neki más országa is van (Magyar- 
országon kívül) melyre gondot kell viselnie, s mindenre nem 
telik !» A magyarok titokban tartották a császár feleleteit, any- 
nyira röstelték, mert immár több, mint ötven napja várnak, s 
még meg sem hallgatták őket a gyűlésben. Újabb utasítást kér- 
nek tehát Ferdinándtól, mitévők legyenek, mert a drágaság 
miatt akkora a költségük, hogy szívesen hazatérnek.' 

De a követek mégis csak megemberelték magukat és egy- 
mást biztatgatták, midőn a birodalmi gyűlés végre rátért a 
török háború és Magyarország megsegítése ügyére. A magyar 
követek szerencséjére ugyanekkor, június 9-ikén reggel jött híre, 
hogy a budaiak visszaverték Roggendorf főrohamát, melyet 
nagy veszteséggel kísérelt meg. Thurzó Elek leveléből olvasta 
az érsek, hogy ez június 2-ikán történt és közel 800 emberük 
elesett vagy megsebesült. Segítségért esedezik tehát, mert 60,000 
török már a Szávánál van 2 a Szerémségben Mehemed basával, 
s az ország el fog veszni, miként erről Perényi is tudósítá Budá- 
ról. 5 A németek vesztesége számát későbbi jelentések megapasz- 
ták ugyan, de most nagy rémületet keltett, s a két levél kézről- 
kézre járt az urak közt. Erre Frangepán Ferencz felindúltságá- 

1 A biztosok együttes jelentése Ferdi- böl, 1541 június 4-ikén; Ováry, III. Pál pápa 
nándhoz Regensburgból, 1541 június 2-ikán; levelezése, 130. 1. 

Szilágyi közlése, id. h. 1288—89. '• 3 Perényi Péter a Regensburgban lévő 

2 Thurzó Elek «vice-rex Ungariae» tudó- magyar követekhez a budai táborból, 1541 
sítása Frangepán kalocsai érsekhez Bécs- június l-jén; ugyanott, 128 — 29. '• 



152 VERESS ENDRE 

ban bekérezkedett a gyűlésbe ' és ekkor tartá azt a remek 
oratióját, mely szónoki szépségeivel, meggyőző érveivel és köz- 
vetlenségével a császárt, a választófejedelmeket s az összes 
hallgatókat magával ragadta. «Ámbár teljes életemben írtództam 
a fegyver-zörgésektől kezdé ellenben a csendességben 

gyönyörködtem)), 2 ismerteti Magyarország földrajzi helyzetét, és 
nyomorult sorsára utalva, fegyverre szólítja a rendeket «egy 
bárdolatlan nemzet», a török ellen. Mert azt folytonos előnyomu- 
lásra ép «a ti belső viszályaitok, idétlen czivódástok s az biztatja, 
hogy a hadi dicsőségtől, a közjó szolgálatától lelketek elfordult. 
Gondoljátok meg — úgymond - mi lesz a ti sorsotok, ha a török 
Magyarországgal végezni fog? «Hányadán lesztek ti akkor? 
Mi módon fogjátok oltalmazni szabadságtokat?» Az ozmán ura- 
lom alá jutott Magyarországban új ellenségre fogtok találni és 
pedig olyanra, a mely egykor az ősök alatt, «a mi atyáinknak 
idejében, csak magában is» nemcsak a török, de sok más nem- 
zet rettegése volt. Ne bízzatok erődített városaitokban, mivel 
«a ti tornyos kőfalaitok*) a hatalmas ellent el nem ijesztik, csak 
többre tüzelik. Mert «az igaz, hogy az olyan erősségek sokszor 
halasztják ugyan a haza veszedelmét : de egyébaránt, az erős 
állhatatos ellenség ellen keveset használnak. Pánczélos melleket 
vessetek annak a népnek eleibe, ha édes hazátokban megakar- 
tok maradni». Ezután inti a rendeket, hogy a gondviselésre se 
bízzanak mindent, mert az ó-szövetség példái mutatják, hogy 
«Isten csak akkor segít, ha magunk is igyekszünk)), és ((vitézül 
harczolunk ; de ha henyélünk, a megharagudott Istent hiába fogjuk 
kérni». S ha már a rómaiak virtusa kiveszett belőlük, legalább 
lelki üdvösségükre gondoljanak és « nyújtsanak kezet Magyar- 
ország szabadulására, a mi az örök dicsőség mellett hasznukra 
is fog válni», nehogy a míg ((haszontalan házi czivódásaikkab) 



1 Rosetti a ferrarai herczeghez Régens- Magyarország polgári lexikona, 11. k. 68 — 

burgból 1541 június g-ikén ; eredetije a 75. 1., talán Pray után, a ki eredeti latin 

modenai állami levéltárban. szövegében Annalesei V. része 345. és 

- Szószerinti fordításban kiadta Budai, következő lapjain közölte újra. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 153 

bajlódnak, beteljesedjék a mese, mely arról szól, hogy «a míg 
a béka és az egér egymással veszekedtek, a héja mindkettőt 
elragadta».' 

ORATIO REVE* 

renöíflímí ín ,£l?riíroparrt8 

£>«, francífcí comíríe t>e 

ff rangepambue /%írctyepí'< 

fcopí ,£olocen. er ,£pífco 

pí ©gríeín rarorís re* 

gní skungane aö ,£ae* 

farem / .Clecrores 

er 3$ríncípc8 

Sperma* 

níae* 

M- D- XLI* 

50. FRANGEPAN KALOCSAI ÉRSEK REGENSBURGI ORATIÓJÁNAK CZÍMLAPJA. 

A nyomdák alig győzték nyomtatni a tanúit kalocsai érsek 
beszédét,- melyet az egész birodalomban olvastak. Legalább 
közhangulatot keltett Magyarország iránt, a honnan naponta 

1 Károlyi Árpád fordításában id. tanúi- oratio czímlapját, mely 154 1— 42-ben három 
mánya 293 — 294. lapján ; bővítve Budai nyelven hat kiadást ért; lásd Szabó Ká- 
néhány magvas jelzőjével. roly, id. m. ni. k. 330, 333, 335-337. 

1 Hasonmásban közöljük e nevezetes és 340. sz. a. 

Magyar Tört. Eletr. 1901. 20 



154 VERESS ENDRE 

érkeztek a gonosz posták s mindenki attól rettegett, hogy ha 
Buda elvész, utána szakad Bécs és a német birodalom is. így 
komolyabban vették a dolgot. Kivált Frigyes bajor herczeg buz- 
gólkodott őszintén. Siettették a még áprilisban ígért ioo hadi- 
hajó leküldését, melyek közt 14 nagy gálya tengeri módra lenne 
felszerelve, és a Buda vívására rendelt hadat 20,000 főnyire 
sürgették szaporítani. 1 Mikor meg június végén maga Ferdinánd 
is megjött, 2 személyes befolyásával szorgalmazta a készülődést. 
Sforza Pallavicini grófot erre Olaszországba küldték, hogy 300 
lovast verbuváljon, Budára pedig császári követül Mirandola 
Tamás grófot, a ki anyja révén rokona Izabellának, 3 hogy a 
kiegyezést vele megkösse. 4 A római király a pápához is folya- 
modott segélyért a törökök ellen, kikkel szemben magára van 
hagyatva : szegényül. Ki sem mondható, milyen rossz kedvű 
és szenvedő, látva, hogy a nagy veszélyben senki sem segíti. 5 
Sokak véleménye körülötte, hogy már úgyis késő, de Ferdinánd 
azt állítja, hogy Buda ostromát nem szünteti meg a közeledő 
szultán felérkezése ; mivel a várbeliek ellenséges viszonyban élnek 
a baráttal, sőt június 27-ikén fegyvert fogtak ellene, kijelentvén, 
hogy ha egy hét alatt nem jön meg a török, megadják magukat 
a németeknek. És ime : harmadnapra György barát meghúzatta 
a harangokat, összehívatta a polgárokat, s kitartásra buzdítván 
őket, kihirdeté, hogy biztos híre van a felmentő török segély 
jöveteléről. 6 A törökök már is tetszésük szerint járnak ki s be 
táborukból Buda várába, viszonozva a barát látogatásait; de 
mindig kevesen mernek feljönni, mert nem bíznak a királynéban. 



1 Morone Farnese bíbornokhoz, Régens- 4 Ferdinánd salvus conductusa Jo. Tho- 

burgbó], 1541 április 19-ikén; Ováry, III. Pál mas Picus, Mirandulae et Concordiae comes 

levelezése, 127. 1. számára Regensburgból, 1541 július 26-ikán, 

- Ferdinánd 1541 június 30-ikán már Re- és V. Károly utasítása 27-ikéről ; a bécsi 

gensburgból ír nővérénejc, Máriának ; Brüs- állami levéltárban, 

seli okmánytár, 11. k. 40. 1. 5 Morone pápai nuncziusregensburgi tudó- 

3 Verallo Jeromos új pápai nunczius jelen- sítása 1541 július 6-ikán és 11-ikén; Dittrich, 

tése Regensburgból, 1541 július 27-ikén; Morone vom Reichstage zu Regensburg, 

eredetije a nápolyi állami levéltár « Carte 631. és 635. 1. 

Farnesiane» 696. kötetében. 6 Morone id. július 6-iki jelentése. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 155 

Ez különben értesülvén erről, kijelenté, hogy ha a szultán személye- 
sen feljön, beereszti és fogadja, de más törököt nem tűr meg a 
várban. 1 Az ilyen hírek hatása alatt Ferdinánd «természete ellenére» 
melankolikussá, csüggeteggé vált, és sokat búsul a miatt, hogy 
császári bátyja nem segíti kellően. 2 Hisz a birodalmi protestáns 
rendek segélye jól fogna, ha rögtön kapná, de mikor lesz ígére- 
tüknek foganatja? A gyűlésen Ferdinánd közbenjárásával t. i. 
biztosi ták a lutheránusokat, hogy félévig semmi újítás nem fog 
történni helyzetükben és vallásukon, s rendjeik a császár e kegyé- 
ért négy hónapon át tízezer főnyi gyalogost és kétezer lovast 
adnak rendelkezésére a török elleni hadjáratban Magyarorszá- 
gon. 5 Alig volt több puszta bíztatásnál a pápa támogatása is, 
kitől a Morone bíborost felváltó új nunczius : Verallo Jeromos 
25,000 scudit hozott magával Ferdinándnak, midőn július 21-ikén 
Regensburgba érkezett a gyűlésre. 4 



V. 



E mindez valóban késői és parányi segítség vala azok 
után a veszteségek után, melyek Ferdinánd seregét a 
budaiak kitartó ellentállása és a török sereg csipke- 
dései folytán egyremásra érték. Május hónapja iszonyú volt a 
budaiakra nézve. Egyaránt próbára tévé úgy az ostromlók, mint 
a védők bátorságát és türelmét, a védelem vezetőinek ügyességét 
és kitartását. Szüntelenül szólt az ágyú, sivított a golyó és repül- 
tek a bombák, kivált miután Ferdinánd helybenhagyta Roggen- 
dorf felküldött ostromtervét. Május 13-ikán a generális 29 nagy, 
4 kisebb ágyút és 6 falkonyt állíttatott fel a Gellérthegy oldalán 
három ütegben, egy irányban a budai vár felső peremével, s más- 
nap tábori mise után megkezdte az első nagyobb tüzelést. Csak 

1 Verallo pápai nunczius id. július 27-iki 3 Rosetti július 12-iki jelentése Régens- 
jelentésében. burgból ; a raodenai állami levéltárban. 

2 Morone július 22-iki tudósítása; Dittrich, 4 Rosetti tudósítása július 22-ikén, tigyan- 
id. m. 641. 1. ott; v. ö. Károlyi Árpád, id. h. 561. 1. 




156 VERESS E.NDRK 

úgy rengett a föld az egyszerre elsütött tüz-szerszámok iszonyatos 
zajától, a mi a várbelieket rettegőkké, gondolkodókká tette. Csak 
a barát állott mozdulatlan, nem törődve a veszélylyel. Szép szóval 
buzdítá tüzéreit, sőt magakezével gyújtogatta a taraczkok kanó- 
czát. 1 Hidegvére környezetére is bátorítólag hatott, a mint egy- 
szerre 2—6—10 lövés dördült el fejük fölött, késő estig. Éjjelre 
elhallgattak az ágyúk, s folyt a várban a rések betömése. Még 
nappal is folytatták és ha valamelyik lankadt, vagy bátortalan 
volt, a barát azzal fenyegette meg, hogy feleségét, gyermekeit 
tömlöezbe hányja. A védők száma már 2200 főre fogyott, beleszá- 
mítva a polgárokat és zsidókat is. Élelmük szűkös volt, de lőszerük 
elegendő arra, hogy a lövéseket viszonozzák. Perényi Péter 
egy pár könnyű ágyúval a Gellérthegy tetejéről különösen a vár- 
udvart és piaezokat nyugtalanítá, s golyój a királyné asszony 
néhány «szolgáló» leányát is megölték. Lett is olyan elkesere- 
dés a várban, hogy ha valakit az ellentáborból elfoghattak, rette- 
netes kegyetlenséggel ölték meg. 

így telt el 12 nap, anélkül, hogy Roggendorf beleunt volna 
a tüzelésbe, a védők pedig a vár védésébe, foltozgatásába. A vár 
alatti királyi kertben is folyt a harcz, bár éjjelenként. Oda a 
németek eleinte nem merészkedtek közeledni, mert a kerítésen 
belül 150 puskás őrizte egy-két ágyúval, hanem egy bátor tiroli 
zászlótartó egy ízben 500 gyalogossal meglepte és tízig mind 
megölte őket. De a németeknek e kertből és a Vízivárosból 
kevés haszna volt, mivel közel feküdtek a várfalakhoz, melyek- 
ről a muskétások éjjel-nappal puskáztak reájuk. Azonkívül nem 
volt olyan éjszaka, melyen a magyarok legalább kétszer ki ne 
rohantak volna a várból, s ilyenkor mindig sokat megöltek a 
kertben a « részegen fekvő» németek közül. Általában, a bor 
nagy átka volt az ostromlóknak, a kik annyira nem hallgattak 
a generálisra, hogy pl. valahányszor rohamot akart intézni a 
vár ellen, kénytelen volt legalább egy nappal előbb kikiáltatni a 

1 Miszkowszki Miklós i<boemns» vallomása ; M. Tört. Tár, i. k. 258. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



táborban, hogy nem szabad inni ! Ez persze felhallszott a várba 
is, a hol így aztán mindig előre tudták, mikor lesz tüzelés ! 
Pedig Roggendorf igen lelkiismeretesen teljesíté feladatát. Saját 
szemeivel ellenőrizte rendeleteit, bejárta az éjjeli őrsöket, s a vár- 
kert elfoglalása után tiroli tisztjei (Egg von Reisehach, gyalogsági 
óbester, Fueger von Meran, Franz Kirehmayr, Antoni Sehenck 
zu Stertzing, Hans Teiss von Brixen, Péter Sell és Gruenstain 
hadnagyok) ' kíséretében bámulatraméltó kitartással vizsgálgatta 
éjjel a falakat és bástyákat. Hadnagyai közül is kitűnt három 
Pallavicini gróf, az alig húsz éves Sforza s két rokona : Hippolit 
és Sándor, a kik 20 — 25 lovasukkal saját költségükön szolgálták 
a római királyt. 2 

Május utolján Roggendorf sok mindent ígérve Ferdinánd 
nevében, megadásra szólítá fel a királynét, ösztönözvén, hogy 
«szaggassa öszve már valahára azokat a békókat, melyeket a 
barát az ő és kisdede lábaira illegtetett a tutorság örvéveb, 
mivel kár lenne - - üzente — egészen összelőni a királyi palo- 
tát, díszes erkélyeit és aranyozott lépcsőit, melyeket soha úgy 
helyre nem lehetne állítani, a mint vannak. György barát azt 
felelte a német lovagnak, hogy Izabella nem oly együgyű, hogy 
elcserélje Magyarország koronáját a szepesi herczegséggel ; kül- 
dője pedig «vén bolond», hogy újból azt a várat akarja kiostro- 
molni, hol egykor már oly csúfosan megverték. 5 «Ne is ijeszsze 
— üzente vissza neki — haszontalan lövöldözéssel a vitéz férfiakat, 
kik magyar királyukat és hazájokat ittas csapatok ellen meg fog- 
ják védelmezni tudni ; csak arra kéreti, ne töltesse meg oky 
keményen ágyúit, nehogy vemhes disznója idő előtt elvesse 
malaczait, vendégeinek nagy bánatára. » 4 Folyt tehát az ostrom, 
melylyel annyit elértek, hogy elzárták a vizet a várbeliektől, 
vagyis elrontották az utakat és lépcsőket, melyeken (a vízitorony- 



1 Felsorolja őket Kirchmair id. naplója, 5 Giovio, id. m. 565 — 66. 1. és utána Budai 
506—9. 1. id. m. 11. k. 641. 1. 

2 Ez érdekes adalékokat Mázza tartotta 4 Giovio után Horváth Mihály, id. m. 
fenn számunkra; id. h. 223., 229 — 232. 1. 157. 1. és Mázza id. leírása, 232. 1. 



VERESS ENDRE 



hoz) a Dunára jártak vizet merni. 1 De a barát vitézül tartja 
magát és állja az ostromot, habár kevés fizetett őrsége van 2 és 
Török Bálintot is kénytelen nélkülözni, mivel még húsvét után 
kiszorult, és Perényi huszáraitól nem tud feljutni a várba. 5 
Annál jobban csipkedhette az erdőkből a németeket, kik május 
második felében a zsidó-temetőbe telepedtek át, mely délkeletre 
esett a vártól s a szőllőkig terjedt, de ivóvizök messze volt. 
A mint a barát észrevette az ellenség mozdulatát, szokott tréfál- 
kozó természetével bocsánatot kéretett az öreg Roggendorftól, 
hogy vén szamárnak nevezte, mivel látja — úgymond — hogy 
éppen a neki való helyre : temetőbe vonult ! A német tábornok 
dühében buzogányával fenyegette meg a gúnyolódó barátot, 
midőn ismét lövetni kezdte a várat. Ö meg viszonzásul «minthogy 
kegyetlen ember volt s nagyon gyűlölte a németet» két katonáját 
(kiket éppen akkor fogtak el a magyarok, midőn a királyi palotát 
fel akarták gyújtani) nyársba húzatta egy-egy disznóval együtt. 4 
A királyi kertek elfoglalása után Roggendorf kétfelől kezdé 
az ostromot. Perényi a magyarokkal és csehekkel az Orszá- 
ghok bástyáját és a szombati kaput törte; ő maga pedig a 
németekkel a zsidókapu falát lövette, a várkert mellől. De, 
habár mintegy 25 lépésnyi rést ütött a falon, részint a folyto- 
nos füst, részint lassúsága és zsoldos katonáinak bátortalansága 
miatt az éjjeleket nem használhatta fel kellően, úgy hogy 
azalatt a védők, férfiak és nők egyaránt, bámulatraméltó ügyes- 
séggel javítgatták a falakat, vontak új árkokat s még a németek 
lajtorjáit is felhúzták magukhoz. 5 Sőt egy éjjel 200 tiroli olaszt 
öltek meg, szinte egy szál emberig. Ez a hősies kitartásuk any- 
nyival szebb, mert ekkor már igen sokat szenvedtek. A várban 



1 Rosetti ferrarai követ jelentése Régens- 104. 1. De már április 22-ikén künn volt 
burgból, 1541 május 23-ikán ; a modenai ál- Török Bálint; Brüsseli okmánytár, ír. k. 
lami levéltárban. 38. 1. és Mázza id. leírása, 226. 1. 

2 Rosetti tudósítása május 31-ikéröl ; 4 Giovio egykorú följegyzése, id. m. 
ugyanott. 566. 1. és Mázza id. leírása, 232. 1. 

; Eiseler János Nádasdyhoz Bécsből, 5 Giovio, id. m. 567. 1. és Mázza id. le- 

1541 május 2-ikán ; Pray, Epistolae, 11. k. írása, 233. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ I59 

pestis és más betegség gyötré a védőket. Az élelmi szerek 
annyira drágák, hogy már rég lóhússal élnek, s abból is kevés 
van. Egy embernek való kenyér ára naponta 12—15 magyar 
dénár, vizet pedig életveszélylyel éjjelenként hozhattak a Dunáról, 
az ellenség gyakori tüzelése közben. A várban mindennap sokan 
halnak el, úgy hogy védő férfi már csak 1200 maradt. így aztán 
a polgárok állandóan szökdösnek ki éjjel Roggendoríhoz, a ki 
minden marhájukat meghagyja és szép ígéretekkel csalogatja 
őket. A várat éjjel-nappal lövik, s a várbeliek is viszonozzák a 
lövéseket, ámbár a tornyok már jóformán mind megrongálódtak. 1 
Mind ennek látása s különösen a Gellérthegyről a vár- 
udvarra, a palota elibe hulló bombák robbanása a királyné 
asszonyt állandó izgatottságban tartá. A nagytemplomba is már 
rég nem járhatott, és mindennapi imádságát a házi kápolnában 
kellé végeznie, 2 melyben Szerémi György szolgált felváltva, 
Izabella gyóntatójával. Majd udvarhölgyei házát is összelőtték. 
Erre átköltözködtek a palotába és ijedtükben azontúl a királyné 
mellett tölték az egész napot. Egy ízben Izabella éppen együtt 
ült «szölgáló» leányaival a «nagy» teremben, midőn az ablakon 
át iszonyú robajjal egy ólomból és vasból gyúrt ágyúgolyó 
repült be s összetörve a márványpadlót, szétrobbant forgácsai 
szétvertek néhány kályhacserepet, de különben senkiben kárt 
nem tettek. 3 Erre a királyné mérgesen György barát mellének 
vágta a város kulcsait, kérve, hogy egy szál ingben és ruhában, 
a mi rajta volt, kimehessen fiával. De a tanácsurak nem enged- 
ték ki, hanem rábeszélésükre egy alacsony bolthajtásos házba 
költözködött, a hol úgyszólván fogolyként lakott. Nem jött ki 
onnan többé, az ostrom idejében, hiába kérezkedett; a mit a 
barát azzal mentegetett, hogy csak elővigyázatból teszi, nehogy 

1 Eredeti tudósítás : Pars epistolae Langi, 3 Egykorú feljegyzés a «De obsidione 
Viennae datae 2. Junii 1541 ; a lembergi et oppugnatione Budae ab exercitu Ferdi- 
id. 179. k. 107 — 8. 1. nandi regis» ez. leírásban; a lembergi id. 

2 Verancsics írja, (Összes munkái, 11. k. 179. k. 143. és köv. lapjain; közölve (más 
69. 1.) hogy a szultán Buda bevétele után példányról) Verancsicsnál : Összes munkái, 
kíváncsiságból «az orgonát is fútatá a ki- 1. k. 173—8. I. 

rali kápolnában. 



IÓO VERESS ENDRE 

a golyók kárt okozzanak neki. Mert már természete volt a barát- 
nak — mondja később Blandrata — hogy a gonoszságot mindig 
valami jó alá rejtette. 1 Képzelhető, mennyire megunta Izabella 
ezt a kényelmetlen «pinczeszerü» új lakását, melyben beteges 
létére fiával és udvarhölgyeivel úgy el volt zárva a világtól, 
hogy miként írja : még a légy se férhetett hozzá büntetlenül. 2 
Ily körülmények közt következett el június 2-ika, egy 
csütörtöki nap, melyre Roggendorf a fő rohamot tartogatta, úgy 
számítván, hogy ha Isten megsegíti, harmadnapra, pünkösd vasár- 
napján Ferdinánd Buda bevétele hírével fog ébredni. Hajnalban 
iszonyú elkeseredéssel kezdtek tüzelni. Egyszerre három oldalról 
törették a falakat, melyekről a várbeli asszonyok — az ismeretlen 
budai hősnők — forró vizet, büdösköves fazekakat és kénes 
dorongokat dobáltak és ürítgettek az ostromlók nyakába. Olyan 
rettenetes volt a zaj, s a golyók süvítése mindkét részről, mintha 
az ég szakadna le. A három óráig tartott tüzelés három helyen 
ütött rést a várfalon s gyújtotta fel a házakat. Az aláomló tör- 
melékről aztán lajtorjákon igyekeztek a németek bejutni a várba, 
sőt a vitéz Disehkau be is menekült egy összelődözött, roskadt 
házba. Már lobogójukat is szinte kitűzték a falra, s úgy tetszett : 
vége mindennek, midőn megjelent György barát, «fején sisakkal», 
kezében villogó karddal, és erős fegyverrel : beszédével utolsó 
ellentállásra buzdítván a védőket, visszanyomták őket. Puska- 
tüzzel sikerült ez, meg bástyakövekkel, melyeket az asszonyok 
hordtak a védők keze alá. Elsőnek esett el : a zászlótartó 3 , s az 
ő holttestén át űzték ki a németeket, mialatt a vár túlsó felén 
a szombati kapu közelében Perényi rohamát verte vissza 4 
Batthyányi és Petrovics csapata. Az ostromlók vesztesége 270 
halott, a tisztek közül maga Zárai Jeromos > és hétszáznál több 



1 Ugyanott; Bornemisza és Blandrata 3 De obsidione Budae, 175. 1. és Giovio, 
vallomása; M. Tört. Tár, 1. k. 248 — 49. 1. id. m. 567. 1. 

2 Láng id. június 2-iki levele és Izabella 4 Mázza id. leírása, 236. 1. 

Kmitához Lippáról, 1541 november 19-ikén; 5 Claudius Ratisbonensis levele 1541 

a lembergi id. 172. k. 63. 1., és Ováry június 4-ikéröl; Pray, Annales, V. rész, 

regestái, 11. füz. 82. 1. 343. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ IÓI 

sebesült, 1 de vereségük híre olyan rémületet okozott, hogy az 
elesettek számát sokáig még az udvarban is nyolczszáznak tar- 
tották. 2 Hanem azért még mindig reménykedtek, és Gorka András 
lengyel követ abban a hitben tartózkodott Bécsben, hogy «nem- 
sokára» felszabadul Buda s akkor vígan jöhet Izabella segít- 
ségére. 5 Közben a tárgyalások fonalát is újból felvette, de be 
kellé látnia a hónap végéig, hogy azok eredményre nem vezet- 
nek, daczára Roggendorf és Salm buzgóságának, és annak a 
szükségnek, melybe Izabella jutott. Hisz «szolgáit az éhség miatt 
nagyrészt el kellett bocsátania», lovai meg elhullottak, úgy hogy 
«ha el kellene utaznia Budáról, Ferdinándnak kellene őt kisegíte- 
nie", 4 remélvén, hogy mégis csak udvarába menekül a török elől. 
Roggendorf ezután őrizkedett minden rohamtól, a míg újabb, 
pihent csapatokat nem kap. Csupán az eddigi pozicziók, s az 
elfoglalt vízőrzőtorony megvédésére » szorítkozott. A várfalak alá 
három helyen is tőröket állított, aknákat fúratott, mivel cseh és 
bajor katonái közt sok volt a bányász ; ám György barát emberei 
is értettek ellenaknák vetéséhez, és « nagybányai tanúit bányászok 
szándékát porrá teszik. 6 » Ekkor csellel és árulással próbált sze- 
rencsét." Az elcsigázott, kiéhezett budai polgárokat nem valami 
nagyon kellé erre buzdítani, hisz már a tél óta csábítgatja őket 
Révay az árulásra, megegyezvén Athády Jánossal, az egyik 
kisbíróval és 12 esküdtjével, hogy átadják a várost, a miért 
jutalmul Szklabinya várát engedi át neki. s Meg aztán esküvel 
fogadták a királynénak, hogy feladják a várat és kiragadják őt 
a török hatalmából, és már a drágaság is akkora lett, hogy a 
lóhús fontját 12 «magyar» dénáron mérték. 9 A ki csak tehette, 

1 Gorka András jelentése Zsigmond ki- 5 A montpellieri érsek jelentése Velen- 
rálynak Bécsből, 1541 június 19-ikén ; ere- czéből, 154 1 június 14-ikén és 20-ikán ; Char- 
detije a lembergi Ossolinski-intézet kézirat- riére, id. m. 496. 1. 

tárában, 168. k. 31. 1. 6 Pethő Gergely Magyar krónikája (Kassa, 

2 Ennyinek írja Thurzó, a pápai követ 1738.) 247. 1. 

s a mindig jól értesült Giovio és Mázza is. 7 Giovio, id. m. 568. 1. 

3 Gorka fenti jelentése szerint. 8 Révay Péter (eljegyzése : Schvvandt- 

4 Gorka jelentése Zsigmond királyhoz ner, Scriptores rerum Hungaricarum, 11. k. 
Bécsből, 1541 június 19. és 29-ikéröl ; Ováry (Bécs, 1746.) 463. 1. 

regestái, 11. t'i'iz. 79 — 80. 1. 9 Gorka id. június 19-iki jelentése szerint. 

Magyar Tört. Eletr. 1901. 21 



IÓ2 VERESS ENDRE 

kiszökdösött éjjelenként a németekhez, s nem telt bele két hét, 
titkos tervüket is megvalósíták. 

Bornemisza Gergely városi tanácsos haragudott a kincs- 
tartóra, s midőn a tanács a királyné üzenetére, «hogy gondot 
viselnének az megszabadulásra, mert ő fogoly», elhatározta, hogy 
kiküld a némethez, hogy vele megszerződjék «és Budát kézhez 
adják a köresztyén fejedelömnek», örömmel fogadta a meg- 
bízást, hogy Roggendorffal, «az nímet hadnagy »-gyal s a mel- 
lette lévő «magyari urakkab ez ügyben tárgyaljon. A budaiak 
rendkívül körültekintően jártak el, s nem rajtuk múlt, hogy a 
csel nem sikerült. Kikötötték, hogy mindenki fejének, jószágá- 
nak «kegyelem lenne», bocsánat azoknak, «valakik az nímet király 
ellen fegyvert» vontak, «mind nemes, mind paraszt» országos- 
tul megtartassék régi szabadságában, a «király ő Felsíge soha 
nímet tiszttartót» ne vessen a magyarországi várakba és jöve- 
delmekre, a királyné asszonynak pedig adja meg minden örök- 
ségét, mely « azelőtt János királyé vót, és minden örökét, kiket 
király zálogban hánt vóna». Buda kézbeadását illetőleg kikötöt- 
ték, hogy «semmikíppen az váras feladást ne míveljen», hanem 
tegyenek esküt a magyar főurak : Bebek Ferencz, Perényi Péter, 
Nyári Ferencz, Serédi Gáspár és Révay Ferencz, hogy a kijelölt 
éjszakán «a második őrváltáskor" személyesen feljönnek «jám- 
bor» szolgáikkal, mintegy 700 gyaloggal és magyar huszárral. 
«Fele lenne puskás, az fele pánczélos, paizsos, kopjásw, azért, 
hogy ha «az nímet valami dúlást akarna tenni» a várban, ők 
mint jó magyarok ne hagyják. Mindez artikulusokat írásba téve 
nyújtá át Bornemisza Roggendorfnak, a ki örömében «hit sze- 
rint fogadá» és «mindenre keze alatt írást adott vala, hogy 
király kípiben mindent megállana». Ezen a ' királyné asszony 
is «igen örüle és Istennek hálát ada, hogy Buda töröké nem 
volna, hanem köresztyén kézben esnék», a mint eleitől kezdve 
óhajtá és remélte. 1 

1 Roggendorf hitlevele szerint Bornemisza Tamás följegyzése : Verancsics, Összes 
munkái, rí. k. 200. 1. és maga Verancsics ugyanott, a 48 — 49. lapon. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 163 

Révay túszul fiát, Mihályt hagyta Roggendorfnál,' de az 
öreg még sem bízott benne. Másfelől atyai gyöngédségből 
egyetlen fiának, a katonai pályája kezdetén álló Condeonak, 
a császári alabárdosok vezérének akarta biztosítani Buda bevé- 
telének dicsőségét. így nem közölt semmit a magyar urak- 
kal, csupán Warkóch Györgygyei beszélt, és midőn elkövetke- 
zett ((Szentháromság után való hétfő» — azaz június 13-iká- 
nak — éjjele, magyar katonák helyett mintegy 600 gyalogost, 
vagyis két zászlóalja német és spanyol «lanczkenest» küldött fel 
fiával. 2 Kezébe nyomta vöröskeresztes fehér zászlóját is, hogy a 
((tisztesség övé legyen, » ha kitűzheti Budavárában, ő maga pedig 
figyelve a várkertben maradt. A cselszövőket Bornemisza Gergely 
és Korcsolyás Péter vezette fel csendesen a Bódog-Asszony- 
templom czintermén át a zsidótemetőre nyíló Szent-Mihály felőli 
kis kapun, melyet filetinszki Palczan Péter kisbíró nyitott ki 
számukra. Iszonyú félelem fogta el mindnyájukat, mert árulástól 
tartottak, s nem bíztak a vezetőkben. Az ifjú Roggendorf be 
sem ment a kapun, s a mint a «lanczok» észrevették, hogy 
«sem dobjok, sem zászlójok nincsen », hanyatt-homlok futottak 
vissza. 5 Pedig már a piaczra jutottak szerencsésen a ((pellen- 
gérig és tanácsházáig)), midőn két városi polgár véletlenül észre- 
vette őket. — Kicsodák vagytok, adjatok jelt, kiált az egyik, 
de egy német «semmit nem várva, csak gyorsan bárddal az 
embert általveré». Tovább haladva, a « városi izstrázsa» tetette 
magát, hogy nem látja az ellenséges népet, mert a kisbíró is 
körülte «forgódik vala». Petrovics őrei azonban megpillantották 
őket, s midőn a zsoldosok magyar jelszó helyett azt kiabálták, 
hogy «Hier, hier!», észrevették, hogy németek, s fellármázták a 
várost. Elsőnek Batthyányi Orbán rohant elő gyalogosaival, mivel 
azon az éjjel ő őrködött, aztán Petrovics is megjött lovasaival. 4 



1 Révay Péter feljegyzése: Schwandtner, 5 Egybehangzóan a szemtanú Bornem- 
id, m. ii. k. 463 és 727. 1. isza : Verancsics munkái, 11. k. 201. 1. 

2 Giovio, id. műve 569. 1. és Lazius után Mázza id. h. 239. 1. és Szerémi, id. m. 359. 1. 
Bergmann, Medaillen, 1. k. 223. 1. 4 Giovio, id. m. 570. I. 

21* 



164 VERESS ENDRE 

A nagy lármára csakhamar 600 — 800 magyar ragadt fegyvert 1 
és úgy összevagdalták őket, hogy négy halva maradt. Mindegyik 
pedig a kis ajtót, melyen bejött, kergetés közben meg nem lelvén 
a szürkületben, «az falon is általsietvew, egyik a másik nyakába 
szökik vala. Maga Roggendorf fia is alig menekült, elvesztvén 
zászlóját is,- melynek becsületet nem szerzett. 

A két vezető : Bornemisza és Korcsolyás még a futamodó 
németekkel elmenekült, utána Palczan a kisbíró «az Ráskay 
házán, melynél bástya vagyon», és a három Tamás: Bornemisza, 
Bajusszos és Drailinger. De a feldühödt «zsódos níp» házaikat 
feldúlá, marhájukat megzsákmánylá, követelvén feleségeik és 
gyermekeik kiadatását, «hogy mind darabra vágnák, az vírek- 
ben innának». György barátnak csak nagy nehezen sikerült 
őket megmenteni s az elkeseredést kielégíteni azáltal, hogy 
sokakat (kivált a német polgárok közül) elfogatott, « némelyeket 
erősen megcsigáztata, fogságra vete», másnak fejét vétette, 
a leginkább gyanús Báchy Ferencz deákot pedig elrettentő pél- 
dául Buda piaczán négygyé vágatta, 3 mivel ő érintkezett a 
tanács nevében a királynéval 4 s valószínűleg ő írta meg a 
tábornokhoz kiküldött hitlevelet is. 



A balsikerü éjjeli csel után Roggendorf teljesen elveszte 
tekintélyét s felkölté maga ellen magyar csapatjai gyűlöletét. 
Testi gyöngélkedése is erőt vett rajta, seregét pedig láz gyö- 
törte, a mi több kárt tett benne, mint az ellenség golyója.' Ez 
most különben is ritkábban hullott, mert inkább apró csete- 
patékkal, lovas rohamokkal csipkedték egymást. Maga Dischkau 
tüzérségével nekidőlt egy-egy bástyának, és addig törette kitar- 



1 Az egykorú «Nova ex castris Ferdi- 3 Verancsics, ugyanott, 51. 1. Bornemisza 

nandi Romanorum regis» szerint; az id. adatai a 201 —202. 1. Mázza id. leírása 240. 1. 

lembergi 179. k. 120. 1. Verancsics, id. m. és az id. De obsidione Budae, 177. 1. 
1. k. 176. I. és Palczan vallomása: M. Tört. 4 Palczan id. vallomása, 254. 1. 

Tár, 1. k. 252. 1. 5 Lazius után Bergmann, Medaillen, 1. k. 

- Verancsics munkái, 11. k. 49 — 50. 1. 224. 1. 



IZABELLA KIRÁLYINK 165 

tóan, sokszor hetekig, a míg össze nem esett. így ment tönkre 
az István-bástya is, 1 mely a királyi palotát védte. A német 
had más része a Gellérthegy alatt foglalatoskodott, amennyiben 
hidat vetett a Dunára, de mikor már jóformán készen volt, «egy 
nagy szél» kettészakítá. 2 

Mind e hírek siettették a felszabadító török had jövetelét, mely 
szárazon és vizén a Duna mentén húzódott Buda felé. Oroszi 
Nagy Péter sürgette és vezette a törököt, egyike annak a 24 kül- 
döncznek, a kik folyton jártak-keltek szanaszét a barát postáival ; 
és üzeneteivel. A várva-várt segítséget a «kegyes» Mohammed 
basa-vezér hozta fel, egyesülve Mohammed szerdár ama csapat- 
ja val, mely a tavaszon Pest ostromlásakor összetűzvén György 
baráttal és Török Bálinttal, neheztelve vonult haza, 4 ép akkor, 
midőn a németek ostrom-műveleteiket megkezdték volt. Serege 
most 60,000 emberre rug, de ebből csupán 15 — 20 ezer fegy- 
veres, hadakozó lovas: «a szilihdárok bölükje», 1500 — 2000 
puskás janicsár «a szegbán-basivab, és 1000 lándzsás, míg 
ágyúja 120 kisebb fajta;' a többi része horvátországi hegyi 
«martalócz», 6 bosnya lovas, és söpredéknép, melyet útközben 
hajtanak fel. Az egész különben a közeledő szultán nemesi elő- 
csapatja, az u. n. «goncsi-huff», mely a hatalmas császár előtt 
szokott járni. 7 Mohammed basa július 10-ikén érkezett Buda alá,' s 



1 A De obsidione Budae feljegyzése ; a 5 Gorka András Bona királynénak Bécs- 

lembergi id. 179. k. 145. 1. újhelyröl, 1541 augusztus 8-ikán; a lembergi 

- Porembski Péter titkár k. n. jelentése id. 179. k. 132. 1. Rosetti ferrarai követ je- 
Bona királynéhoz (Budáról, 1541 augusztus lentése Regensburgból, 1541 július 22-ikén ; 
27-ikéröl.l Ugyanott, 146. 1. és Verancsies, a modenai állami levéltárban. Továbbá Lutfi 
id. m. n. k. 52. 1. Porembski nagybecsű basa, id. m. 27. 1. Ferdi, 101. 1. 
jelentésének eleje meg van abban az egy 6 Giovio, id. m. 561. 1. 
paphoz (Verancsies Antalhoz ?) intézett 7 Az id. Nova ex castris Ferdinandi 
névtelen, itt-ott hibás iratban, mely Verán- nevezi így : legio praecursoria alias Gonczy 
csics Összes munkái 1. k. 162—173. lapján hufí; az id. lembergi 179. k. 121. 1. A len- 
olvasható; ezért tévedéseit kijavítva, együtt gyelesen írt Gofvijiicsi szó perzsa kifejezés, 
idézzük a lembergi kézirati példány lapjaival. mely annyit jelent, mint: nobilis, eximius, 

3 Palczan és Bornemisza Ferencz valló- strenuus, fortis, athleta, heros ; a másik 
mása: M. Tört. Tár, 1. k. 254 — 55. !• sz ° valószínűleg a német Haufe = sereg 

4 Erről Ferdinánd ír érdekesen Bécsből, régies alakja. 

1541 április 22-ikén ; Brüsseli okmánytár, s Porembski fent id. budai k. n. jelen- 

11. k. 38. 1. tése szerint. 



l66 VERESS ENDRE 

hol fél mérföldnyire a németektől «az Kelenfölclin, Csetti 
kőbányán felőb 1 ütött tábort. Fogadtatására Török Bálint két- 
ezer huszárral ment elibe, s midőn a várba kísérte, nem győzte 
török tisztjeivel eléggé dicsérni «oroszlán-bátorságú» harczukat ~ 
és bámulni a védők kitartását. De másfelől egyetértésre inté az 
urakat, nehogy magukra vonják a szultán haragját. Most már 
a királyné is felköltözhetett ismét palotájába, hol a basa tisz- 
telgését fogadta. Úgy ő, mint tanácsosai bárányokat kaptak 
ajándékul a török táborból, a hová bántatlanul járhattak le a 
polgárok élelmi szerekért, s a törökök is gyakran jártak fel hoz- 
zájok a várba kereskedni. 5 

A török jövetelének] «mindenki örült» a várban, mert véget 
vetett a szinte száz napos ágyúzásnak, és a védők rettenetes 

szenvedésének. A basa aján- 
dékának persze jobban meg- 
örvendtek, mint valami 
aranykincsnek, mert meg- 
szüntette az éhséget. Végre 
ismét ehető húshoz jutot- 
tak, de mértékletesen kellett 
hozzányúlniuk, nehogy elgyöngült szervezetüknek megártson. Ki 
tudja, mi lett volna a védőkkel s a várral, ha a török segítő sereg 
csak egy hétig is késik, mert már annyira jutottak, hogy — külö- 
nösen ostrom és roham napján — egy ökör ára 40 frt, egy 
borjúé 6 frt, egy tyúké 1 frt, egy csirkéé 50 dénár volt. Iszonyú 
árak, a rendeseknek négy-húsz-ötvenszerese, ha meggondoljuk, 
hogy ekkoriban egy szántásra való ökör ára 12 frt, egy fejős- 
tehéné 6, egy hízott ártányé 2, nem hízott-é, vagy egy gönne 
disznóé 1 — 1 írt, féléves ártányé 50 dénár, egy malaczé 4, egy 
lúdé vagy kappané 3, a tyúké 2, s a csirkéé 1 dénár ország- 
szerte. Egy font marhahúsé 1 krajczár, a disznóhúsé 2 d. Végül 

1 Verancsics, id. m. n. k. 52. 1. 3 Porembski id. jelentése az id. ilyvói 

^ Giovio, id. m. 572. 1. és Lutfi pasa id. 179. k. 147. 1. és a Verancsics-kiadás pél- 
h. 28. 1. dánya 163. 1. 






XX. POREMBSKI l'ITER ALÁÍRÁSA. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 167 

egy kecskebak ára hat, s egy fejőskecskéé 25 dénár. 1 Most pedig 
a lóhúst nyilvánosan mérték ; abból is csak vagyonosoknak jutott. 
A szegények eldöglött lovak húsán éltek. Ha egy ló az éhség- 
től kidőlt, reggelre csak a bőre maradt meg. Az útczákon a 
gyermekek egymással vetekedve és verekedve szaggatták a 
döghúst. Majd a kenyér is elfogyott, s az emberek avas szalon- 
nán, romlott vajon és nyüves sajton éltek. Elfogyott a fa is, 
úgy hogy a királyné főszakácsmestere edényekkel, szekrények- 
kel és hasonló bútor-darabokkal kényszerült főzni. A lovak 
abrakja is drága lett : a zab köblét négy forinton árulták, és 
ugyaníly ára volt egy « könnyű kocsi » szénának. A víz szinte 
olyan drága vala, mint a bor — fejezi be megkapó jellemzését 
Porembski atya — mivel a vízmerítés igen veszélyessé vált, 
mert a Dunaparton fegyveres németek álltak s lövöldöztek a víz- 
hordókra, kik közül többen estek így el. 2 

A fölmentő had megérkezésének azonban politikai jelentősége 
is nagy volt. A szultán beváltotta szavát s az ő kegyelmének 
köszönhetik a gyámok Buda felszabadulását, miként levélben is 
elismerték. De mi lesz ennek az ára, s mi történik, ha maga a 
császár is megjön? Aggodalom fogta el honfi-keblüket, néma 
borongás a lelküket. Nem mertek felelni önmaguknak, csak tana- 
kodtak, és abban egyeztek meg, hogy Úrszíne változása napjára, 
augusztus 6-ikára országos tanácsra hívják össze a haza jobbjait : 
a nemességet és rendeket, hogy még a szultán feljövetele előtt 
«a kívánt egyességgel, egyhangú akarattal és érett megfontolás- 
sal » tárgyaljanak a nyomorba sülyedt haza sorsáról és meg- 
maradásáról, nehogy a hatalmas császár elfordítsa tőlük kegyel- 
mét, látva, hogy viszályban és egyenetlenségben élnek János 
király fia hívei. Meghívójuk a székelyekhez is hamar eljutott, 
intvén őket, ne bízzanak a római királyban, mert Isten és az egész 

1 Ferdinánd 1538-iki decretuma szerint; obsidione et oppugnatione Budae ab exer- 
a Magyar Törvénytár milleniumi emlék- citu Ferdinandi regis» ez. leírásban, melyet 
kiadása, n. k. (Budapest, 1899.) 57. 1. Porembskinek, Izabella ügyes titkárának 

2 E jellemzéshez semmit sem tettünk tulajdonítunk; Verancsics, Összes munkái, 
hozzá, szószerint olvasható az id. «De 1. k. 173—74. 1. 



IÓ8 VERESS ENDRE 

világ mutatja, hogy ő nem elégséges Magyarország megvédésére. 
Példa reá a szegény Szlavónia, melynek lakóit a török j uh ny ajak- 
ként hordja el bántatlanul, és példa ez a mostani hadjárata Buda 
ellen, melyben több mint tíz hónap alatt nem ment semmire, 
daczára a keresztyén fejedelmek támogatásának. S hogy a felhívás- 
nak nyomatékosabb hatása legyen, Ferdinánd Buda alatti seregé- 
nek számát csupán 12,000 főnyire tették, a közeledő szultánról 
pedig azt írták, hogy egyenesen Bécs kiostromlására siet. 1 

Roggendorf tábora, hogy a törököt szembe találja, a Gellért- 
hegy lábánál elterülő síkra költözködött át, háttal a vízitorony- 
nak. Ezen túl a várból a Dunáig lehúzódó két fal közti tér- 
ségen a királyi istállók, s a régi fegyvertár épületei állottak, 
melyeket a parti úttal együtt két bástyatorony védett. A partot 
ez irányban híd kötötte össze a kis Ónos-szigettel, 2 melynek 
orrán a németek egy töltéssel bástyát raktak, midőn látták, hogy 
a török, zsákokból erősséget épít, s a feljött rumilii béglerbéggel, 
Ahmed basával ellepik a Csepelszigetet s oda kötik ki naszádos- 
hajóikat. 5 Ezek láttára, feladva minden jó reménységet, Révay 
Ferencz és testvére: István, a «királyi naszádosok kapitánya» 
megírták végrendeletüket, 4 hogy nyugodtabb lélekkel várhassák 
az események fejlődését. A csatározások, kisebb csete-paték napi- 
renden voltak. A két rögtönzött bástyából szólt az ágyú. Az 
Ónos-sziget cseh őrségét egy hajnalban a törökök mind leölték, 
de a magyar naszádosok megrohanták őket és a bástyát ismét 
visszavevék.' A várban Petrovics és Török Bálint állott őrt, 
nehogy a németek a falak alól elfuthassanak, 6 vagy a polgárok- 
kal paktálhassanak. Egész éjjel hallatszott György barát és 
Török szava Szent-György piaczán : Áruló legyen, valaki nímet- 
nek, vagy töröknek megadná Budát. Ti kegyelmetek válaszszon 

1 A három gyám érdekes levele Buda- 3 Ugyanott az 573. 1. és Szulejmán id. 

ról, 1541 július 15-ikéröl, melyet Werböczi iethnámeja, 393. 1. 

István és fia Imre, valamint Batthyány 4 Közölve (ex castris ad Budám positis 

Orbán, «ceterique nobiles Budae constituti» 16 Julii i54i)a Tört. Tár 1882. évf.550— 51.I. 

is aláírtak; Székely oklevéltár, 11. k. 66 — 5 Verancsics munkái, n. k. 52. 1. 

68. 1. 6 Porembski id. jelentése, a lembergi 

- Giovio, id. m. 571 — 72. I. 179. r. k. 147. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 169 

benne. 1 Közben elkövetkezett János király halálának évfordulója, 
a mikor «Szent Magdolna napján » Izabella királyné nagyszerű 
gyászünnepélyt rendezett. Teljesen helyre állva, a betegség 
nyoma nélkül, friss egészségben 2 jelent meg udvarával, fia 
gyámjai, a főurak és udvarhölgyek kíséretében a Mátyás-tem- 
plomban tartott requiemen. Most már többé a várból sem kíván- 
kozott ki, a mióta ismét szabadabban élhetett. Az ellen sem igen 
tiltakozott, hogy augusztus elején György barát V. Károly 
császár követét, Mirandola grófot sem ereszté be hozzá a várba, 
a ki aztán kísérőjével, Herbersteinnal 3 «üres tarisznyával)) kul- 
logott vissza Ferdinánd udvarába. 4 Csupán a baráttal beszélhetett, 
a kinek ekkor mondta volt Perényi azt a nevezetes mondását : 
Jobb egy ideig a némettel lenni, mint örökre a törökkel ! 5 így 
a gróf csak rossz hírt vihetett fel magával : hogy a néme- 
tek csüggedtek, nem sokat remélnek attól a 3000 morva kato- 
nától sem, kiket nemrég Bécsből kaptak, szegény Roggendorf 
pedig augusztus első napjaiban veszélyesen megsebesült/' Egy 
forró nyári napon ebéd utáni álmát aludta sátra előtt öreg 
karosszékében, midőn egy várbeli «fáradt» ágyúgolyó éppen az 
ölébe pottyant és szétroncsolta karját. 7 

A szultán közeledéséről a német őrsök augusztus 16-ikán 
hoztak biztos hírt, és 18-ikán reggel érkezett le Pestre egy újabb 
német lovashad, melynek védelmére hat nagy ágyút vittek át 
a budai oldalról. 8 Megelőzőleg történt «egy szombati napon»,' 
augusztus 13-ikán, hogy Török Bálint a budai őrséggel és törö- 



1 Verancsics munkái n. k. 83. 1. 5 Pauler Gyula, Buda ostroma Rogen- 

2 Egy Budavárából kiszökött katona el- doii' által, bevétele Szolimán által 1541. 
beszélése után Gorka András id. augusztus ez. tanulmányában : Vasárnapi Újság, 1859. 
8-iki jelentéséből. évf. 255. 1. Az egész megjelent a 19 — 24-ik 

3 Herberstein id. naplója, 330. 1. és Júlia- számban. 

nus de Salazariis vallomása, M. Tört. Tár, 6 Gorka id. augusztus 8-iki jelentése Bées- 

1. k. 250 1. újhelyröl ; az id. lembergi 179. k. 129. 1. 

4 Verallo írja róla Bécsújhelyről, 1541 7 Lazius nyomán Bergmann, id. m. 1. k. 
augusztus 14-ikén, hogy «se ne ritornö 224. 1. Giovio, id. m. 577. 1. és Herberstein, 
(come si suol dire) con le trombe in sacco !» id. naplója 330. 1. 

Eredetije a nápolyi államlevéltár Carte Far- *> Ferdinánd-párti névtelen latin napló- 

nesiane 696. kötegében. ból ; az id. lembergi 179. k. 154. 1. 

Magyar Tört. Életi'. 1901. 22 



17° VERESS ENDRE 

kökkel nekiment a német tábornak. És mivel «szígyennel és nagy 
kárral» húzódott vissza, alkudozni kezdtek Roggendorf magyar 
vezéreivel. Perényi, Serédi, Nyári és Baky Péter egymásután két 
nap is jártak a várban, tanácskozni a baráttal; de semmire sem 
mehettek, mivel mindkét fél szándékának alapja «míreggel és csa- 
lárdsággal rakva vala»." így belátván a magyar kapitányok, hogy 
a szultán seregének, mely «nem messze volna», a budaiak támoga- 
tása nélkül nem állhatnak ellent, a betegen fekvő főhadvezérnek 
azt tanácsolták, hogy költözzenek át a pesti oldalra. Roggendorl 
hozzájárult a Perényi és Bebek által indított hadi tanácshoz, 
annyival inkább, hogy karja úgy elmérgesedett, hogy pihenésre 
és gondosabb ápolásra volt szüksége. A hurczolkodást mindjárt 
meg is kezdték a szép morva lovassággal. 2 Másnap, augusztus 
19-ikén hajnaltól estig folyt a lovak és sátrak, az ágyúk és lőszer 
átszállítása, miközben Thurn Kristóf, Ferdinánd egyik jó vezére 
a táborban hirtelen meghalt. 5 De este felé összecsaptak a Duna- 
parton a törökökkel, kiknek három átszökött huszár az egész 
haditervet elárulta. Másrészt a csehek, s az újonnan jött pihent 
német csapatok ellenezték a dolgot, és «szidalmazván az magya- 
roknak tekíletlen voltokat», egymással «gyorsan öszvefolyamának» 
és elhatározták, «hogy halálig magokat meg ne adnák» a pusztán 
hagyott táborban. 4 Erre Perényi is helyt állott a magyarjaival, 
bár az átkelésnek ő volt legnagyobbb híve. 

így érte a királypártiakat augusztus 20-ika, melyen az egyesült 
magyar-török sereggel három csatát kellé Ferdinánd hadainak 
kiállani. Kora reggel a török két oldalról, Török Bálint a har- 
madikról támadt, szétugrasztva a Dunán úszó gályákat és naszá- 
dokat. Az első ütközetben elfoglalták az Ónos vagy rácz szige- 
tet hat öreg ágyúval, a hová 300 gyalogost küldtek 5 ágyúval 

1 Verancsics munkái, ír. k. 52 — 53. 1. és 5 Az 1542-iki «Ware New zeitung vom 

a (íWarhafftige Anzeygung, wie es im Türcken» ez. egykorú nyomtatvány Air. 

Leger vor Ofen ergangen ist. 1541" ez. lapján. (Ritka példánya a M. Tud. Akadémia 

egykorú újságlap szerint, melynek czím- könyvtárában.) 

lapját hasonmásban adjuk. 4 Az egykorú i<Warhafftige Anzeygung» 

- Ugyanott, és Lazius nyomán Berg- szerint és Verancsicsnál: Összes munkái 

mann, id. m. 1. k. 224. 1. ír. k. 53. 1. 



SöarlafFtige gtoiiwg 

twófenerpncj, 
ettífi 



CD. b. glf. 




52. BUDA ELFOGLALÁSÁRÓL SZÓLÓ EGYKORÚ »ÚJSÁG» C2IMLAPJA. 



I7 2 VERESS ENDKE 

a törökök ellen, s mikor már sokat közülök levágtak, a török 
csónakok körülfogták az ágyús naszádokat és védekező legény- 
ségét megölték. Odaveszett az egész sziget 700 főnyi őrsége, s a 
ki elmenekülhetett, a pesti oldalon lelte halálát. A török aztán 
megszállta azt a hidat, mely a szigetről a csehek táboráig terjedt, 
aztán bevette a sánczuk előtti rondelt, a hol elesett 400 ember, 
gályáikat pedig Pest alá kergette. De a csehek nem hagyták abba 
a harczot. Négy óráig viaskodtak egymással, mialatt a törökök 
a szigetről keményen lődöztek. Ekkor a németek két nagy ágyút 
hoztak át Pestről, melyekkel előbb három gályát, majd öt naszádot 
sülyesztettek el emberestől. Erre üldözni kezdték őket, úgy hogy a 
törököknek gyalog kellé menekülniük, s pár óra alatt nemcsak 
két naszádjukat fogták el, de a szigetet is visszavették. A pogá- 
nyok 500 embert vesztettek, nem számítva a Dunába fúltakat. 1 
A török rondelben is 200 embert öltek meg, de a visszakerült 
ágyúkat beszegezve találták, úgy hogy egész nap nem lehetett 
őket használni. 2 A második csatát a törökök 12,000 embere vívta 
a huszárok táborával. Csakhogy Perényi tudván szándékukról, egy 
jókora térségen szétszóratott 8 tonna puskaport, s reá egy csomó 
szalmát, s mikor hajnalban iszonyú kiabálással sánczai felé rohan- 
tak, nem lőtt, hanem felgyújtatta a szalmás területet a pogányok 
lába alatt, mire a huszárok is rájuk csaptak és 1200 embert 
kaszaboltak össze köztük. 5 A harmadik, Török Bálint öt órás 
csatája volt. Mint valami « második Hector» küzdött ezer főnyi 
huszárságával a sáncz-vermek és a «szekérvár» körül a Gellért- 
hegyen, melyről egész a hegy alján álló keresztig űzte Perényi 
lovasait. Oda is kiáltotta neki Perényi a csata hevében : «Meg- 
bánod még Török Bálint, hogy a törökhöz csatlakoztál!)) 4 Erre a 



1 Az id. Ferdinánd-párti latin napló 154 2 Ugyanott, és Rabucher Flórián «Ge- 

és 155. 1. Verallo augusztus 24-iki jelen- wisse zeitung, wenn der Turckische Tyran 

tése Bécsújhelyről : Óvárj', III. Pál levele- in Hungern ankommen, . . . und wie und 

zése, 131. 1. és Gorka, Zsigmond királyhoz wenn Pescht eröbert» ez. tudósításában. 

Bécsújhelyről, 1541 augusztus 29-ikén; az 3 A « WarhaÜ'tige Anzeygung» szerint, 

id. lembergi 179. k. 137 — 38. 1. és a «War- 4 Egykorú feljegyzés alapján Pauler 

hafítige Anzeygungu szerint. tanulmánya, id. h. 255. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ I73 

pesti oldalról, a «pellengérről» tüzeltek rá két ágyúból, de nem 
tágított, a míg három lövéssel el nem riasztották, mire a törökök 
400 embernyi veszteséggel visszahúzódtak. 1 

Augusztus 21-ikén, vasárnap «fél órával reggel előtt» a török 
három csapattal, György barát a negyedikkel támadt. Az ütkö- 
zet teljes négy órát tartott, s már szinte elfoglalták a németek 
sánczait, midőn lelkesen visszaverték őket. A «királypártiak» 
valósággal Isten csodájának tekintették, hogy a mint egy dél- 
czeg török fővezér ékes szablyájával, tüzes paripájáról lelkesíté 
seregét, egy Pestről átröpült bomba úgy fejen találta, hogy az 
rögtön levált testéről. Ez annyira hatott reájuk, hogy menten 
abbahagyták a csatát 400 főnyi veszteséggel, 2 míg a Gellérthegy 
alatti sánczok védői keveset vesztettek. De az igazi öldöklés 
még csak éjjel kezdődött. Este kompnak való kötelet húztak át 
a Dunán, s úgy szállították át, sebtiben, vert seregüket a néme- 
tek és huszárok a pesti oldalra, a míg a kötél éjfélkor el nem 
szakadt. Ekkor «ki hajón, ki deszkán, ki valami szálfán» mene- 
kült át, a miről egy magyartól értesülvén, a barát hat lövéssel 
jelt adott az alvó törököknek, 5 és egyúttal felgyújtatta a várban 
a Dunára néző házakat, s minden szalmát és almot, a mit a 
királyi istállókból és szénacsűrből összehordhatott, úgy hogy 
órákhosszáig olyan világosság lett, mintha nappal lenne. így 
üldöztette a menekülőket a várból, honnan 60 lövést tétetett, míg 
az elfoglalt vízitoronyból tűzgolyókat dobatott a német táborba, 
melyből a törökök a Dunapartra szorították az ellenséget. Ezt 
szintén a barát tette lehetővé, midőn hajnal felé kiküldte csapatait 
«a fekete zászló alatt» s 3000 németet és csehet támadt meg a 
sziklák alatti sánczuk előtt, melyben virradatig utolsó szálig védel- 



1 Az id. Ferdinánd-párti latin napló 155. 1 
Giovio, id. m. 576. 1. [PorembskiJ tudósi 
tása Verancsicsnál, id. m. 1. k. 164. 1 
Kirchmair id. naplója, 508. 1. Szerémi, id. m 



gében ; Óváry közlésében a veszteség 
száma sajtóhibából 40. 

5 Hans Sachs «Der unglückhaftig Schar- 
mützel des Türkén vor Ofen mit des Kö- 



3Ó0. 1. és a «Warhafftige Anzeygunga adatai nigs heerlager. Anno 1541 geschehen» ez. 

szerint. költeménye szerint. L. Bleyer Jakab tanúl- 

- Verallo id. augusztus 24-iki jelentése ; a mányát : Egyetemes philologiai közlöny 

nápolyi állami levéltár C. Farn. 711. köte- 1897. évf. 540. 1. 



'? 



174 VERESS EXDRE 

mezték magukat. Szegények csak négy ágyújukat menthették 
meg, míg a táborban 36 — 40 ágyú, 2 nagy faltörő mozsár, 50 hordó 
puskapor s tömérdek készlet, hajóhíd-felszerelés, sátor, rakott 
szekér és eleség veszett oda, a mit mind a budai Szent-György- 
térre hordtak fel. «Az éj sötétségében moszlim és gyaur, hívő és 
hitetlen úgy összekeveredett egymással mondja a szultáni 

írat — hogy az egyedül igaz vallás hívei csak az ágyúk villámai 
és a kardok csillogása mellett voltak megkülönböztethetők a 
negyedik pokol lakosaitól. A borzasztó küzdelem reggelig 
eltartott s mikor a fölkelő nap bevilágította a mindenséget, a 
mindeneket tápláló örökkévalónak segélye» a töröké volt. Ekkor 
a «hitetlen» keresztyének, «hogy megmentsék életüket, a Duná- 
nak rohantak, de elmerültek benne, mint Fáraó népe». ' Ret- 
tentő volt küzdelmük, «az ellenségzúzó hősökkel » és a habok- 
kal, melyeken kétségbeesetten folyt a harcz. A németek 3 nagy 
hajója sülyedt el, s az elesettek és vízbefúltak száma legalább 
5000 emberre tehető, a miből 3000 cseh és morva, 2000 német, 
s fogoly is 600. 2 

A veszedelem láttára reggel, augusztus 22-ikén a pestiek is 
otthagyták a várost, melyet a törökök elfoglaltak, a menekülők 
rakott szekereivel együtt. Perényi, Salm, Nyári s maga Roggen- 
dorf szekerei is odavesztek, és úgy hullott róluk a pénz, hogy 
kalappal lehetett volna meríteni. Majd Budavárából is átjöttek 
hat naszádon, de a pesti huszárok fellármázták a várost s vissza- 
űzték őket hajóikra. A félelem és futás oly általánossá vált, 
hogy senki sem hallgatott a vezérekre, a kik maguk is mene- 
kültek. Mintegy 800 huszár mégis helyt állott s a pesti polgá- 
rokkal kiszorítá a pogányt a búzapiaczról, de ekkor a törökök 
vezetését a Pestet ismerő Kászon basára bízták. Ez befészkelte 



1 Szulejmán id. t'ethnáméja, 394. I. exercitu. Anno Domini 1541.11 ez. eredet 

2 Az id. Ferdinánd-párti latin napló, 156. 1. tudósítás alapján; az id. lembergi 179. k. 
Gorka id. augusztus 29-iki jelentése, 139. 1. 159 1. Verancsics, Összes munkái, 11. k. 
Porembski id. levele, 148." 1. Giovio id. 54. 1. Herberstein id. naplója, 330. 1. A 
m. 578. 1. A «De Buda per Turcos «Warhaffte Anzeygungn és Rabucher tudó- 
occupata, et de caeso regis Ferdinandi sítása szerint. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



/D 



magát két házba s onnan lövöldözött kifelé, a míg a bátor 
huszárokat is kiűzte, és dél felé meg újra bevette a várost. 
Leírhatatlan az öldöklés, a mit katonái míveltek, még a nők és 
betegek közt is, és a rablás, melyet tettek. Kezükbe került 300 




53. TÖRÖKÖK ÖLDÖKLÉSE PESTEN 



kocsi és 8 nagy ágyú, egy rakás zsoldnak szánt pénz és posztó, 600 
hordó bor, 1600 hordó liszt, 1000 mérő zab, 300 hordó puskapor, 
60 hordó ólom, 400 tűzgolyó és « tüzes nyíl,» s egyszóval minden 
hadi készlet és felszerelés, Pest várfalain és lőrésein pedig 30 ágyú. 
Ezenkívül a Dunán maradt két, golyóbissal terhelt hajó, és 400 



I76 VERESS ENDRE 

mázsa por, s egy másik naszád, melyről a híres «Magna can- 
tatrix» okádta Budára hetekig a tüzet. A háromnapi folytonos 
csatározással szétvert több mint 20,000 főnyi hadseregből maradt 
9 zászlóalja gyalogos, 4000 magyar huszár, 2000 más lovas, 
a háromezernyi morvából 100—150, gálya pedig 10. Ez a meg- 
rémült és halálra szánt üldözött sereg víz ellen első nap Váezig 
és Esztergomig, majd Pozsonyba menekült, hol már várt reá az 
öreg Vells Lénárt, hogy legalább a maradékát összegyűjtse.' 
Mert szegény Roggendorf nem jutott vissza hazájába, sőt még 
a pesti oldalt sem láthatta, mivel az éjjeli átkelés veszélyéből 
orvosa és szolgája egy csónakon megmentette, de néhány napra 
meghalt sebében a csallóközi Somorján, talán szégyenében és 
bújában is,' hogy másodszor sem sikerült a dolga Budán. 

így ért véget a tízhónapos ostrom és körülzárolás. Trója 
alatt sem volt annyi nemzet, mint itt Buda vívásában — mondja 
Szerémi — hol izmaelita, thrák, német, spanyol, tatár, bosnya, 
görög, albán, perzsa, magyar küzdött a várbeli «szittya nemzet- 
ség)) ellen ; ; pedig hányról feledkezett meg a beszédes udvari 
káplán ! A kik a római király seregében az ostrom egész ideje 
alatt elvesztek, vagy vérhasban elhaltak, «igazat mondok, — írja 
Verancsics — többen vótanak 16,000 embernéb. 4 De Ferdinánd 
különösen örökös tartományaiból összehordott nagyszerű tűzér- 
felszerelését, ezt a 600 ezer frtra becsült kincset ; sajnálta, mely 
«a legjobb és legszebb volt, a mit csak kiállíthatott)). Csak Isten 
segíthet itt — mondta nagy szomorúan Verallo pápai nunczius- 
nak — mert abból, a mit a regensburgi birodalmi gyűlésen ígér- 
tek, még semmit sem látott ! S még ezer szerencse, hogy 
a török Pesten megállott diadala mámorában, mert ha akar, 

1 Az id. Ferdinánd-párti latin napló, 157. 1. i. k. 224. 1. Verancsics följegyzése: Összes 

A «De Buda occupata» 160/1.I. Giovio, id. munkái, 11. k. 84. 1. Herberstein id. naplója, 

m. 579. 1. A «Warhaffte Anzeygung» és 331. 1. és Thurzó Elek levele Galgóczról 

Rabucher tudósítása szerint. Különösen 1541 szeptember 5-ikén : Pray, Epistolae, 

becses a mindig első helyen idézett napló, 11. k. 113. 1. 

mely a mellett, hogy királypárti, hivatalos 5 Szerémi, id. m. 361. 1. 

adatokon alapuló, s így legmegbízhatóbb. 4 Verancsics munkái, 11. k. 54. 1. 

- Lazius nyomán Bergmann, Medaillen 5 Kirchmair id. naplója, 509. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ I77 

Bécs kapujáig jöhet vala, anélkül, hogy ellentállásra találjon ! 
Magyarország már elveszettnek tekinthető és félő, hogy Ausztria 
is utána megy ! ' 

VI. 

ég nem veszett el egészen, de napjai meg valának szám- 
lálva. A nagyszerű csata ötödnapjára, augusztus 26-ikán 
Szulejmán szultán is felérkezett Budára 2 «az anatolii 
vitéz bégekkel" és a janicsárokkal, «a tigrisbátorságú, oroszlán- 
vitézségü» és « világos elméjű» Rusztem basával. 5 Mohammed basa 
győzelméről a padisah egy budai gyorsfutártól értesült s azokról a 
holttestekről következtetett, melyeket a mohácsi mezőn innen 
vettek észre a Dunában. Közelebbről is megszemlélték őket a török 
naszádosok, s volt nagy ujjongás a táborban, « mikor megtudták, 
hogy azok csakugyan a feslett erkölcsű hitetlenek piszkos hullái». + 
György barát, Petrovics Péter, Török Bálint, s az urak mind 
díszes bandériummal egy mérföldre Cserepesig mentek a szul- 
tán elé. Vitézségük jeléül «nagy kevílyen dobbal, síppal» az 
utolsó ostromkor elfogott 600 német foglyot vitték magukkal. 
Húszával egymáshoz kötve állították fel szegényeket az út- 
szélen, megfordított zászlóikkal. A «páratlan világbíró ő Felsége» 
azonban «példaadás okáért" négyszázat a janicsárokkal rögvest 
nagy kegyetlenül levágata bennük, «kin az magyarok igen meg- 
örölínek», tréfásan mondván a szultán, hogy «halott ember nem 
harczol többet,))' kétszázat pedig naszádjaira vitetett. A halálra- 



1 Verallo jelentése Bécsújhelyről, 1541 tember 5-ikén : Huomo morto non i'a piu 

augusztus 26-ikán ; a nápolyi állami levéltár guerra ! Az id. nápolyi állami levéltár C.Farn. 

C. Farn. 711. kötegében. 696. kötegében és Ferdinél, id. h. 180. 1. 

- Budára érkeztéről még : Verancsics, E szomorú eseményt is megénekelte Hans 
Összes munkái, 11. k. 54. 1. és a Castelnuo- Sachs «Ein Tyrannische that des Türcken 
voban elfogott Kamorai András elbeszé- wie er sechshundert gefangne Knecht ellen- 
lése ; Bucholtz, id. m. ix. k. 318. 1. digklichhatlassenniederhawen, auchdieKü- 

5 Szulejmán id. fethnámeja, 393. 1. és nigin ins ellendt verschickt im M.D.XXXX1. 

Ferdi, ugyanott, n. k. 108. 1. jar.» ez. versében ; Bleyer id. tanulmánya, 

4 Ferdi, id. h. 108. 1. 542 — 43. 1. és gróf Apponyi Sándor, Hun- 

5 Verallo jelentése Linzből, 1541 szép- garica, 1. k. 231. 1. 

Magyar Tört. Eletr. 1901. 23 



I78 VERESS ENDRE 

ítéltek közül csupán kevés szabadult meg Izabella királyné 
könyörgésére, köztük egy Bursich nevű cseh kapitány ' és 
Puchaim Boldizsár német hadnagy. 2 

Ezek után letelepedett arra a helyre, hol megelőzőleg a néme- 
teket megverték és szemlét tartván török csapatjai fölött, meg- 
dicsérte a két vitéz Mohammed béget. A nándorfejérvárit kitün- 
tetésül rögtön ki is nevezte Görögország béglerbégévé. Azután a 
Buda várában dühöngő döghaláltól félve, Ó-Budára húzódott, hol 
taraczklövésekkel s tárt kapukkal fogadták, de a tábor szé- 
lein vigyázó tatár előőrsök egész Visegrádig elnyúltak. 5 Villám- 
gyorsan terjedt el ennek híre Ferdinánd udvarában, mely attól 
rettegve, hogy a szultán hada három nap alatt Bécsújhelyen 
lehet — ha akar, gyorsan felcsomagolt. Augusztus 29-ikén Bécs 
mellett van (Schottwienen) és szeptember hó elején a római 
király már a linzi várkastélyban tárgyal az osztrák rendekkel 
és a pápai nuncziussal némi-nemű segítség ügyében. 4 

Másnap, augusztus 27-ikén reggel a szultán táborából Orudzs 
csausz, aki a többi csauszok között fő vala» érkezek fel a budai 
palotába, köszönteni a királyné asszonyt és urakat ura nevében, s 
egyúttal köszönni nekik, «hogyaz nímetek ellen ilyen embersíggel, 
tekílettel megállottak volna, és Budát is megtartották volna». 
Biztatá őket, hogy «őnekiek az hatalmas császár oltalmazójok 
akarna lenni» mindenki ellen, és előrakosgatta a jó indulata 
jeléül küldött ajándékait. A királynénak és fiának egy drága- 
köves övet, négy aranylánczot, selyemszövetet, három ctarany- 
lánczos, aranyozott nyergü» török paripát, az uraknak és fő-fő 
polgároknak ccarany bárson csohákat jó számmal, mert ídesíteni 
kell vala neki előszer a szíveket, hogy künnyebben Budához 
férkezhetníkw, gondolták az egykorúak. De legszebb és legdrá- 
gább vala cchogy sem az többi » a Török Bálintnak küldött 

1 Giovio, id. m. 581. I. és Porembski id. 3 Gorka id. augusztus 29-iki jelentése; 
jelentése Verancsics munkái r. k. 165. lap- Giovio, id. m. 580— 8'. 1. és Kamorai id. val- 
ján, a hol azonban Biessichki-nek írja. lomása szerint. 

2 Fessler, Die Geschichte der Ungern, 4 Verallo id. szeptember 5-iki jelentése 
vi. k. (Lipcse. 1823.) 592. 1. Linzből. 



SOLIMANVS ■ IMPERÁTOR, 
TVRCHARVM 




54. II. SZULEJMAN SZULTÁN. 



l8o VERESS ENDRE 

ajándék, «mert az okos madarász is inkább annak a madárnak 
sívol», melyet leginkább szeretne kelepczéjébe fogni. 1 Török maga 
ezer márkányira beesülte, a mint Werbőczinek mutogatta. Vele 
különben már tegnap is rendkívül szívesen bánt a szultán, midőn 
fogadására az utolsó budai csatában összevérzett ruhájában ment 
elibe, hogy a császár iránti hűségét kimutassa. Megnyugtatta a 
kanczellár is, hogy ne kételkedjék a szultán nagylelkűségében. 2 
Még a királyné asszony is megörült a drágaságoknak és 
«mindnyájan nagy bizodalomban» voltak a csausz iránt. De az még 
el sem ment, midőn belép egy másik török követség. Ez elő- 
adta, hogy a szultán Bécs ellen akar menni, s e végre németül 
is tudó kalauzt kér az uraktól. Rögtön ki is szemelték Pesthy 
Ferenczet, a barát deákját, a ki «tud vala utakat, nyelveket és 
a nímeteknek minden módjokat, bécsi tájának minden állapotát» 
ismeré. Hogy pedig az ország dolgát meghányják-vessék, kivált- 
képpen Budáét, «hogy az nímet király kézibe ne akadna és 
a János király fiátúl el ne veszne», jöjjenek az urak a budai 
bíróval és főpolgárokkal elibe a táborba, s hozzák magukkal a 
király fiát, mert az ő hitvallása nem engedi, hogy idegen asz- 
szony házába lépjen. Pedig a csecsemőt nagyon vágyik látni. 
Ügy is gondját akarja viselni, mint tulajdon fiának ; s «ha övi- 
nek megteheti», Buda mellett Bécset is neki gondolná adni, «csak 
az gyermek nyolcz avagy tíz esztendőt» érjen. Erre az urak 
készülődni kezdtek, hogy mielőbb lemenjenek a szultánhoz «nagy 
pompasággal, kevílysíggel» és mentől díszesebben. Csak Török 
Bálint ellenkezett, kész lévén megesküdni, hogy ő «megtartja 
Budát az terek ellen keresztyén fejedelemnek. 3 )) Halljátok uraim, 
ne menjünk mind — monda - mert rossz jel, hogy a török 
császár mindnyájunkat kíván. Menjen csupán György barát 
Werbőczivel, mi meg készüljünk a harczra, és mindhalálig védjük 
magunkat, ha a török el akarná foglalni a várost, hisz többen 



i Lutfi basa, id. h. 29. 1. és Verancsics : 3 Török Bálint deákja, Martonfalvay Imre 

Összes munkái, 11. k. 55. 1. följegyzése: Magyar Tört. Emlékek, írók, 

- Szerémi, id. m. 360. 1. XXXI. k. 141. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ l8l 

vagyunk kétezernél. Ám menjetek, én maradok ! Csodálkozom 
Bálint uram — felelt erre a kanczellár -- hogy kegyelmed any- 
nyira kételkedik a császárban, kinek szava szentírás ; de ha nem 
akar velünk jönni, csakugyan vége lészen mü irántunk való 
kegyelmességének. Jól tudjátok, monda Török Bálint, hogy nek- 
tek nem lesz bajotok, de én tudom, hogy nékem gonosz lészen ! 
Soh'se féljen kegyelmed, a míg minket lát, biztatá Petrovics, 
míg másfelől «a kincstartó barát» igyekezett meggyőzni arról, 
hogy vitézkedése hiábavaló s az ellentállás oktalanság lenne. 
Erre beadta ő is a derekát, de a mint katonáitól búcsúzott, 
mindegyre azt emlegette, hogy nem fog többé visszatérni Buda- 
várába. 1 Izabella királyné is nagy bánatba esett a császár kíván- 
sága miatt. Egyre «sír, jajgat, bánkódik, módot-útat keres és tuda- 
kozik vala, hogy és mikípen menthetné magát attól, hogy az 
fiát császárhoz ne köldhetné». Tanácsosai, kivált a barát és 
maga Török Bálint váltig biztatták, s hányták fel az okokat, 
«hogy egyéb nem lehet benne», megkell tenni;- de ő egynapi 
gondolkozási időt kérve a csausztól, másnap kijelenté, hogy előbb 
menjenek le ajándékaival maguk az urak a szultánhoz, s ígérjék 
meg, hogy teljesíti óhaját."' 

így is lett. Az urak — éppen vasárnap lévén — reggel a király- 
néval s az egész udvarral nagymisére mentek, s aztán búcsúzni 
kezdtek : a királynétól, ismerőseiktől és György baráttól, a ki 
kevesedmagával vállalkozott lemenni a szultán táborába. Erős 
szív kellett hozzá, mert a törökök közt sokan voltak, a kik szán- 
ták «szegény Magyarország)) sorsát, veszedelmét és «titkon több 
embernek mondták, hogy a császár megfogja őket, és az Budát 
tőlek elveszi». De a barát erősen bízott a szultán szavában meg 
a saját eszében, s még maga biztatta a félőket, a mint erős 
fedezettel, jó magyar lovas kísérettel őket elibe vezette. A táborba 



i Latinul Szerémi, id. m. 364—65. 1. Írását alább nyújtjuk és czímlapját is ha- 

2 Verancsics, Összes munkái, n. k. sonmásban közöljük. 

56—57.I. és az egykorú, 1541-iki « Vier Mis- 3 A «Vier Missivenu és Kamorai id. val- 

sivenu ez. tudósítás szerint, melynek le- lomása egybevágó adatai szerint. 



l82 VERESS ENDRE 

érve, átnyújtották neki a királyné nevében az ö és fővezérei 
számára hozott viszontajándékokat : «aranyas kupákat, jeles arany 
lánczokat, ezüst mívet, selöm-morhát, aranyos atlaczot», több 
mint 11,000 frt érőt, a mit a Bornemisza Tamás pecsét alá 
vetett házából szereztek. 1 A császár jó szívvel vette a drágasá- 
gokat, szívesen beszélgetett a magyar urakkal s délután bántat- 
lanul hazaereszté valamennyit. A királyfi számára egy vég bíbort 
is adott György barátnak, 2 azzal, hogy másnap személyesen 
elhozzák a gyermeket. 

Hétfőn reggel, augusztus 29-ikén nagy sürgés-forgás támadt a 
budai várban. A királyné «szép aranyas szekerét» fényesítget- 
ték, csatlósok szaladgáltak ide s tova, lovasok várták türelmet- 
len az indulás perczét. Délre járt az idő, mikor Izabella a gyá- 
mok tanácsára hajtva, 13 hónapos kis fiát «nagy fájdalommal» 
útnak eresztvén : 

Ölelgeti, nagy sírtában igön ápolgatja, 
Véli vala, szép kis fiát többé nem látnája. > 

Majd lecsillapodott, s a mint kis gyermekét szoptató dajkájá- 
val és «két fő nemes vín udvarabeli» asszonynyal hintóba ültette, 
e szókat ejté az urak előtt : «Miérthogy az Fráter György barát, 
szerzetes, és nem levín soha nős, sem fias ember, nem tudja, 
micsoda legyen az magzati szerelem, te rád, Terek Bálint, ki 
tudod mind ezeket, mert felesíged és gyermekid vadnak, az én 
tulajdon egyetlen egy fiamat ajánlom, és te tőled az császár- 
nak köldem, és hagyom tenéked, hogy úgy viselj gondot reája, 
mint az tiédre, hogy el ne veszjen, de bíkível megint hozd őtet 
haza». + Erre megindultak. Elől az urak: György barát, Petrovics 
Péter, Török Bálint, Werbőczi István és fia : Imre, Porembski 

1 Bornemisza feljegyzése : Verancsics, dátuma — augusztus 29-ike — egyéb t'el- 
Összes munkái, 11. k. 202. 1. jegyzésekkel is megegyezik. 

2 Szerémitől (id. m.363— 64. 1.) ésKamorai 3 Tinódi Sebestyén, Az János király fiáról 
vallomásából tudjuk, hogy előbb az urak való szép krónika, (Akadémiai kiadás) 366. 1. 
mentek a szultánhoz és tértek vissza tőle, s 4 Szavait feljegyezte Verancsics : Osz- 
csak másnap vitték le a királyfit, minek szes munkái, 11. k. 58. 1. 




Cf-^AsPC ^^^.^ fííA*^-^ ?~ 



^7^-rJ: ^ y ^ ^v, KTvu > ^v^cca *** 









55. RÉSZLET SZERÉMI GYÖRGY KÉZIRATÁBÓL. 



T84 VERESS ENDRE 

Péter titkár, Batthyányi Orbán, Markos Péter, Podmaniczki János, 
Bábay Kis Péter, Cserepowith Miklós és Turkowyth Miklós főbíró, 
«azon aranyos és bársonos esohákban», a miket kaptak, mint- 
egy negyvenen. Utánuk következett a királyfi aranyos hintója, 
s a menetet bezárta egy csapat czifra huszár és városi pol- 
gár. Sok bámulója akadt a díszes bandériumnak, de a mint az 
útczákon elvonultak, a hajadonok és özvegyek mind csak azt 
hajtogatták, hogy nem jön vissza többé Bálint uram ! ' 

A « nagyúr» fö udvari embereket, «szép és drága öltözetű 
szemílyeket bocsátott vala» a királyfi és kísérete elé, melyet 
egy nagy sátorba, s onnan kis vártatva a szultán elé vezettek. 
Az ő szállása hat sátorral a tábortól félre eső lógodi mezőn 
állott. 2 Ide érve, csakhamar hívatták a tahácsurakat. A királyfit 
(a megállapodások szerint) Petrovicsnak kellett volna a császár- 
hoz bevinni, de a gyermek elkezdett sírni, nem akart dajkájától 
megválni, s így ő vitte be reszkető karján az urak előtt lépkedve. 
A császár «nagy jó szemmel látá» őket, örömében «forgatni kezdi 
az két tenere közett» a kis gyereket, kiről Laski a portán azt 
híresztelte, hogy «lián volna»; ; a dajkát aztán a királyfival 
Podmaniczki, Pest és Buda két bírája kíséretében csakhamar kive- 
zették, de a többieket ott tartották tanácskozni. A szultán kije- 
lenté egyszerűen a nemeseknek, hogy tekintve a magyarok 
viszálykodó természetét, Budát magának tartja meg és abba 
helytartót fog helyezni, mivel olyan derék várost nem szabad 
női kézben hagyni, «mert az asszonyok ingadozók, mint a szél!» 
György barát tiltakozott e szándék ellen, és társaival azt felelte, 
hogy eddigelé is jól kormányozták a várost és békében megvoltak, 
török helytartó nélkül is, bár mindent hűségesen megtettek a szul- 
tán érdekében, a mit kívánt és parancsolt. 4 De a nagyúr nem 
alkudozott, sőt intésére a janicsár-aga nagy hirtelen összeszedte 



i Szerémi, id. m. 366. 1. 4 A «Vier Missiven» adatai, Kamorai 

- Ugyanott a 362. lapon. tanúsága, Verallo id. szeptember 5-iki jelen- 

3 Verancsics Antal : Összes munkái, tése és Joannes de Oppendorf vallomása 

11. k. 59. 1. szerint; M. Tört. Tár, id. 1. k. 250. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 185 

embereit s megindult Buda felé. Az urak csodálkozni, félni is kezd- 
tek, mert eszükbe jutott, a mit hallottak a napokban a szultán 
szándékáról; de nem tehettek semmit. Megdermedve álltak s 
néztek egymás szemébe. Volt a ki könnyezett, «értvín és lát- 
ván Buda veszísit», melyről halkan beszélgettek maguk közt. 
Künn mind élénkebbé vált a zaj és sürgölődés. Előhívták 
Turkowyth főbírót, hogy menjen velük, nehogy Buda kapuját 
orruk előtt betegyék, hanem «ő vele megadatnák)) a császár- 
nak. Hiába biztatta az urakat török vezéreivel, hogy senki fejé- 
nek és marhájának nem lesz baja, nem hittek már szavának. 
Ezalatt a gyermeket ismét bevitték a szultánhoz, a ki két fiával 
karjaiba vette, csókolgatta, dédelgette és kezébe aranyos ((kor- 
mányzói)) pálczát nyomott. Dajkáját is megszólítá, sőt száz 
arany forintot adott neki, 1 látva, hogy sír. Sírt a két «vénasz- 
szony» is, «nem remiivé, hogy többé a király fiát az anyjához 
vihessík». Majd édességgel, rózsa-czukros vízzel és nyolczfogásos 
ebéddel halmozták el a magyarokat; de hiába kínálkoztak, nem 
esett jól semmi nekik, annyira oda voltak. «Különben is bosz- 
szantá őket — írja naivúl az egykorú újságíró — hogy törökö- 
sen földre kellé ülniök, meg hogy a királyfit nem tüntették ki 
náluknál jobban». 2 Pedig az uraknak bizony nagyobb gondjuk 
volt annál, s azon járt az eszük : mi történik azalatt Budán ? 
A szombati kaput a szultán 3000 lovasa azonmód nyitva 
találta, a mint délben kinyitották volt az urak csapatjának. Innen 
aztán lovaikat visszaküldték a táborba, csak a vezéreket hagy- 
ták a kapu közelében kívül, s gyalogszerrel mentek be csende- 
sen a városba. 5 Szent-György piaczát maga a janicsár-aga és a 
babilóniai Szolimán basa szállta meg, kit a török császár vezéri 
méltósággal «budimi béglerbéggé» tett. 4 Ellenben a hadnagyok 
Buda többi öt útczáját : a Mindszent-, Olasz-, Szent Pál-, Zsidó- 

1 Szerémi, id. m. 368. 1- elbeszélése : Verallo id. szeptember 5-iki 

2 Az id. «Vier Missiven» és Verancsics, jelentésében és Verancsics, Összes munkái, 
Összes munkái, 11. k. 59—60. 1. n. k. 61. 1. 

5 Kamorai vallomása : Bucholtz, id. m. 4 Lutfi basa, id. h. 29. 1. Ferdi, id. h. 

ix. k. 319. 1. Egy szemtanú spanyol katona 109. 1. és Verancsics munkái, n. k. 83. 1. 

Magyar Tört. Életr. 1901. 24 



l86 VERESS ENDRE 

és Ötvös-útczát lepték el, míg a vár három kapuját: a Szombat-, 
Zsidó- és Szent János-kaput külön fegyveres néppel őriztették. 
Azután felvonták a két fővezér sátrait s kikiáltatták a bíró 
embereivel mindenfelé, hogy «estvéig, valaki az varasban volna, 
úr, nemes » egyaránt kitakarodjék, ki merre akar. így vette meg 
a török a mohácsi csata tizenötödik évfordulója napján "fegy- 
ver nélküb) a kiürített Buda várát. Lön is rajta akkora öröme a 
szultánnak, hogy «ha tulajdon atyját ölte volna meg — monda — 
mindennek kegyelme vagyon ».' Nem is bántalmaztak egy lelket 
sem ; csak azokat a módosabbakat fosztották ki a rakonczátlan 
janicsárok, a kik «a vár alatt, Mátyás király dunamelletti istálló- 
jában)) húzódtak meg éjjelre. 

Besötétedett, mire mindez végbement, s a szultánnak meg- 
jelenthették. «Immár takarodó idő felé» járt, úgy «a 23-ik óra 
tájban», midőn a szultán marsallja a királyfit két csauszszal s egy 
«jó fótja törökkel)) szövétnekek fényénei visszaindítá a várba, 
életéért remegő anyjához, a kihez éjfélutáni egy órakor érkeztek. 
De az urak közül csak Podmaniczki, Markos, Bábay és Csere- 
powith kísérte el; a kincstartót, a kanczellárt, a temesi grófot, 
Török Bálintot és Battyányit a szultán hetednapig magánál tar- 
totta. 2 Szegény Törököt halálos félelem fogta el. Te vagy oka 
halálomnak, monda keserűen Werbőczinek, a ki azzal igyeke- 
zett megnyugtatni, hogy ne féljen, mert keblében van a szul- 
tán biztosító levele. Még a basák is vigasztalták, hogy ne szo- 
morkodjanak, 3 mert nem lesz semmi bajuk. 

Az a hét, míg János Zsigmond gyámjai odavoltak, tanács- 
kozással, alkudozásokkal és üzenetváltással telt el. De hiába 
kérte a szultánt másnap levélben a királyné és kérlelte vejét : 
Rusztem pasát, kinek felesége számára franczia mívű értékes 
arany lánczot küldött, 4 csak nem tértek haza a tanácsurak, a 



1 Bornemisza feljegyzése : Verancsics, 5 Szerémi id. m. 367. 1. 

Összes munkái, 11. k. 202. 1. 4 Torquem aureum gallici operis, et gem- 

2 Verancsics, id. m. 61— 62. 1. és a «Vier matummonile; Verancsics, Összes munkái 
Missivena adatai szerint. r. k. 219. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 187 

kik titokban kiszökdösö szolgáikkal adtak hírt magukról a várba. 
Itt különben csend és rend volt. Szolimán basa a polgárok fegy- 
vereit, még a késeket is elszedette. Egész halom lett belőlük 
Szent-György piaezán, a mint a mag}'arok «igen gonosz kedv- 

Hflveme öer ftaíwn §$fa(>dla Sonigm íwb 
nacftgefaffoK üoittib m Vnycxn ü>\c m* 
trctpfic^ öcr S^úrcffenDbic íren 
mturfcrobgangen^ 

Qicanbcr/cme6 fo m bcx 6degmma kp 

fcer &<5rugtn tm @ct>lcf gcwcf?/twe ed mit (Dfen/ 
voi vn nac^ bee bclcgcrwngergangen ♦ 

Qie bnttc/cmc6 s Dngcm ftonCöratt/ 

nric ea yeg 50 (Dfen jwge^c ♦ 

Qtcí)tabte/bc6 Otcftfc&n S^rcm* 

jtcn an t>te@if>cnbi*rger ♦ 

3lujS bem fiatéin ín$ 
'ÍEcucfcb gebtaebc. 



56. A "VIER WARHAFFTIGE MISSIVENi) CZIMLAPJA. 



vel» hozogatták elő vitézi jelvényeiket. A török tisztek gyönyör- 
ködve, de bizonyos szánalommal vették át a sok drága holmit, 
szidalmazván a budaiakat, "hogy emberek is, pénzek is, fegy- 
verek is levén, szívek, karjok, módjok az hadakozáshoz nem 



VERESS ENDRE 



volna»' elég erős. Aztán kidoboltatta a basa, hogy mindenki 
veszteg üljön házában, s ki ne járjon senki az útczákra, melye- 
ken az őrség tanyázott. De ha mégis valakit megtalálhattak, 
kifosztották, ha «úrszabású, vagy nemes, vagy szolgáló ember 
vala». Tűrniök kellett csendesen, és rosszul csak az olyan vitéz 
járt, a ki ((keményebben tartja vala magát», midőn a török ((tol- 
lát fejiből kiszedéw és ((fegyverét oldaláról leódá». A «parasztot» 
nem bántották, mert arról nem volt mit leszedni. 2 

Augusztus utolsó napján Orudzs csausz jött György barát- 
tal a királynéhoz követségben. Hivatkozott János király testa- 
mentumára, melyben az ő és fia fögyámjává a szultánt tette. 
Hangsúlyozta, hogy Budát «a német királytól » soha sem szaba- 
díthatták volna meg az ő ereje nélkül. Mivel pedig a körülötte 
lévő urak «igyenetlenek önköztek» és engedetlenek (Ferdinánd 
meg olyan erőt a német birodalom segítségével sem gyűjthet, 
hogy «Budát és az országot megtartani, megoltalmazni — mely 
dolog férfinak való, nem asszonyállatnak, sem bölcsüben való 
gyermeknek)) — nem tud,) kénytelen kezéhez venni ő a fővárost, 
hogy megtartsa «az nímetek ellen » fia számára, a míg a húsz 
esztendőt megéri. Hogy pedig «azonközbe» legyen hol laknia, 
neki adja az « Erdély séget», meg «Lippát, Sólymost, Lúgost, 
Karánsebest és Temesvárt» azokkal a birtokokkal egyetemben, 
melyeket a barát és Petrovics a Tiszántúl néhai «János király 
után» bírt, vagyis a Részeket is: Szatmár, Zaránd, Bihar, 
Szolnok és Máramaros vármegyével és Kassa városával együtt. 3 
Fia «tutora és gondviselője)) gyanánt s a «két ország kormán}'- 
zójáúl» hagyja György barátot, Petrovics «penig az hadi dologra 
vigyázzon», a míg a királyfi megnövekedik. Mindezekről a szultán 
levelet is állíttatott ki, melyben meg volt írva, hogy «Erdély 
s a magyar királyság része a szentmihálynapi adó fejében éven- 
kint 10,000 aranyat fizet a szerencsés portára, még azon esetre 

1 Verancsics, Összes munkái, 11. k. 63. 1. 

2 Az id. «Vier Missiven» adatai ; Verancsics, Összes munkái, ír. k. 63—64. 1. és 
Szeretni, id. m. 369. 1. 

3 Verancsics, Összes munkái, rr. k. 64—66. 1. és Eder, Scriptores, II. k. 264. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 189 

is, ha azontúl egy fillérje se maradna. Várad, Fogaras, Kassa 
tartományaival legyen a baráté, Petrovies birja Temesvárt 
szandsákságúl ... A barát pedig úgy szolgálhat nekünk, hogy 
még Bécset is neki ajándékozom.)) 1 

A «kralicza», miként a törökök Izabellát nevezték 2 a ((csá- 
szár csalárdságát látván»,? néhány szót ejtett zokogva gonosz 
szerencséjéről, és habár «rakva míreggel vala», nem szólt sem- 
mit. Kedvetlenül köszöné a szultán jó akaratát, s azt az üzene- 
tét, hogy tanácsosainak nem lesz baja; György barátot azon- 
ban emlékezteté gyakori jóslatára, hogy Budát a pogány kezére 
juttatja. «Ám most ti férfiak levín — monda — lakjatok abban 
kit ti magatok kerestetek)). De ha már el kell mennünk, «elő- 
szer menjünk Lippára, onnat azután az idő megmutatja, hová 
kelletik lennünk» később. A «barát választig pironkodik,)) de 
azzal vigasztalta a királynét, hogy «még jobb szerencsát jüven- 
dőben mutatna Isten nekie, gyermekinek, hogynem ha nímet 
királnak megadták volna magokat» ; mert még rosszabbul jár- 
tak volna, ha a török mindkettőjüktől vette volna el Budát. 
Aztán rendeletet adott, hogy a «rakogatáshoz kíszüljenek» a 
palotában, s azzal újból visszament a török táborba. 5 

Szeptember elsején a török újabb katonasággal rakta meg a 
kapukat, Szolimán basa pedig kitisztíttatá «az nímet Bódog- 
asszony templomát, ki Budában fü vala», azaz kihányatta belőle 
az oltárokat, és aztán a «sanctuariomban bal felől, tagos és 
magas kerek pulpitost» csináltatott a szultán számára, hogy ott 
hálát adhasson Istennek Buda bevételéért. 

Másnap reggel, szeptember 2-ikán, «a szent pénteki napon», 
melyet a törökök úgy tartanak, «mint mi az vasárnapot)), vonult 
be «a vezírekkel, előkelőkkel, az udvari szolgákkal és az egész 
sereggel» ünnepélyesen a padisah Budára, melynek kulcsait már 

1 A szultán e levelét (ha ugyan nem koholmány) György barát a székely vásárhelyi 
1542 január 26-iki országgyűlésen mutatta s olvasta fel az erdélyi rendeknek ; Szilágyi, 
Erdélyi országgyűlési emlékek, 1. k. 34. és 77. 1. 

2 Dselálzáde, id. h. 230. 1. 

3 Verancsics, Összes munkái, 11. k. 66—67. 1. és Szerémi, id. m. 370. 1. 



190 VERESS ENDRE 

megelőzőleg megkapta volt a királynétól. De csak éppen a dsá- 
mivá átalakított templomig haladt, s elvégezvén benne két fia : 
Mohammed és Szelim társaságában hálaadó imáját, sietve lement 
ismét ' seregéhez. 

Harmadikán a szultán dívánba hívta basáit, hogy (mivel haza- 
térő útja sietős) véglegesen határozzanak a felől : mi történjék 
a királynéval, fiával, a főurakkal, Budával és az egész ország- 
gal. 2 Egyenként adták elő a basák egyező véleményüket, «hogy 
ez alkalommal közvetlenül birtokba kell venni Budun várát». 5 
A császár maga előadta, hogy immár kétszer meghagyta a 
várat a magyaroknak, de azok veszekedők, egyenetlenek maguk 
közt és alig tudnak néhány ezer embert kiállítani védelmére. 
Mindenik e bajnok — monda — veti magát, országa és ura 
birodalmát kívánja, lesi, kapja, mindnyájan pedig egy kis varasra, 
egy asszonyállatra, egy gyermekre, önnenmagokra, ilyen nagy és 
nemes és gazdag országból gondot nem tudnak viselni. Hogy én 
az Budát ezeknek kezekben hagyjam, kin az nagy nevem, hírem 
áll, nem vóník a ki vagyok, szígyent is tenním az én eleimön. 4 

A többi teendőre nézve már megoszlott a basák tanácsa. 
Az egyiké az volt, hogy az urakat vigyék Sztambulba, a másiké, 
hogy a királynét küldjék haza 'szüleihez, fiát pedig neveljék 
törökösen a szerályban és gyámjait öljék meg. «Hát a szultánt, 
ki a királynénak s a herczegnek védelmet, pártfogást ígért, szó- 
szegéssel vádolhassák-e a keresztyének ? Meg aztán illik-e özvegyek 
és árvák ellen kegyetlenkedni, mikor Isten és a szerencse is 
elhagyta őket? Kíméljük a királyfit szerencsétlen árvaságában, 
és e vitéz nemzetet balsorsában!" — így fakadt ki Rusztem basa 
a túlzók ellen. Maga a császár is csillapítókig hatott vezéreire ! s 
Kijelenté, hogy úgy lesz minden, a mint már kimondta Buda 



1 Verancsics feljegyzése, id. m. ír. k. 4 Verancsics följegyzése : Összes mun- 

68. 1. A uVier Missiven» adatai szerint és kái, n. k. 82. 1. 

iKelálzáde, id. h. 231. 1. 5 Verancsics és Giovio után: Fessler, 

- Verancsics Joviushoz; munkái, i.k. 222. 1. id.m.vi. k. 597 — 98. 1. V. ö. Horváth Mihály, 

5 Dzselálzáde, id. h 230. 1. Fráter György, 166 — 67. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



I 9 I 



elfoglalása napján, s a jelenlévő magyar urakat is megnyugtatta, 
hogy bántatlanul hazamehetnek. 

Utána, szeptember 4-ikén a szultán olasz tolmácsa zászlót hozott 
urától a királyfinak, hogy azzal «a havasalföldi vajda módjára» 




57. WERBÖCZI ISTVÁN KANCZELLAR. 



Erdélyt «szandsákja»-ként kormányozza. Hazatértek mellé aznap 
a tanácsurak is, kivéve Török Bálintot, kit «egy falkáig» 
magával akart vinni és Werböczi kanczellárt, a «ki jámbor és vén 
tervíny tudó ember levín», Markó deákkal a György barát házába 



192 VERESS ENDRE 

helyezkedett Szolimán basa mellé rendeltetett főbírónak, hogy 
«tervínt szolgáltasson)) a budavári és városi keresztyéneknek. 1 
Hanem azért mindkettő felkereshette a királynét, kitől könyes 
szemmel búcsúztak, sajnálkozva szomorú sorsán. 

Átkelvén a Dunán, szeptember 5-ikén indult útnak Izabella a 
nagy bizonytalanságba, de mivel holmiját és megmaradt drága- 
ságait hátrahagyogatni nem lehetett, igen lassan haladtak, úgy- 
hogy első éjjeli szállásukat Pesttől nem messze sátor alatt töltötték 
a mezőn. Idáig a főbb budai nemesek is elkísérték, a «marhás 
szekerek» védelmére 3 — 4 kocsi fegyvert hozván utána Szolimán 
basától. 2 Kellett is, kivált a szent koronát tartó vasláda őrzé- 
sére, míg személyes biztonságukról 150 lovassal a szultán egyik 
csausza: Dzsafer pasa gondoskodott. Itt vette Petrovics temes- 
vári birtokaiért az utána küldött szandsák-zászlót, de nagyon 
félt, nehogy vissza találja hívni a szultán, mint György barátot. 
Várták is aggódva vissza a barátot, a kitől a császár még Pécs 
városát kívánta, úgy, hogy a királyné — csakhogy szabaduljon 
a pogány kezéből — azonnal aláírta a pécsi tisztjeihez intézett 
rendeletét, hogy adják át a várost a szultánnak. 5 Várakozás 
közben jött meg a jó Podmaniczki János is Veszprémből, palo- 
tai várából, a hová féltében Budáról kiszökött volt. Ez t. i. 
«okos ember vala», s midőn azon a végzetes napon a szultán 
táborában marasztalta a tanácsurakat, ő alig hogy meghozta a 
királynénak gyermekét, «még azon estve szakállát elmetszi, 
szür-csohában felőtezik és egy puttont vállára fogván » szőllő- 
munkásként haza bujdosott a várból. 4 Most kötelességérzete 
vezette vissza a királyné asszony mellé, csakhogy sokáig kaczag- 
ták és csúfolták vele, hogy hol hagyta el szép szakállát ! 

Tovább haladva, a török katonai fedezetet ötödnapra a Tiszá- 
tól haza kellett küldeni. De pótolták őket a nemesek, a kik lova- 



1 Verancsics, Összes munkái, n. k. 69. 1. 5 Az alább idézett jelentésnek e rész- 
es Szerémi, id. m. 370. 1. léte csak is a Verancsics-kiadás 172. lapján 

2 Verancsics, Összes munkái, 11. k. 69. 1. van meg; a többi példányokban hiányzik, 
és a «Vier Missiven» adatai szerint. 4 Verancsics munkái, 11. k. 62. 1. 



"■ 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 193 

saikkal egyre-másra csatlakoztak a királyné asszony kíséretéhez : 
Báthory András, Drágfy Gáspár, Pathóchy Miklós, János király 
igaz hívei, kik a szultán megérkezése hírére többedmagukkal 
megindultak Buda felé, «hogy ők is az terek császár kegyel- 
messíginek» részesei legyenek, midőn Dömösön hallak, mi tör- 
tént az ország fővárosával és a királynéval. Ezért hátat fordí- 
tottak a nagyúrnak s «más kedvvel és gonddal, nagy sietsíg- 
gel» igyekeztek haza. 1 így találkoztak össze a királynéval, a kit 
aztán biztos helyre kísértek. Nem is történt semmi bajuk, csak 
az idő volt igen nedves, esős [mindvégig, úgy, hogy a kíséret- 
ből s az udvari nép közül sokan elpusztultak a kiütött dögvész- 
ben, 2 melynek csíráit Budáról hozták magukkal. 

A készülődés napjaiban érdekes epizód történt a várban, 
a mint Izabella meghagyta György barátnak, hogy gondoskod- 
jék szekerekről. 

— Kocsink van elég, monda a barát, csak lovunk nincs, 
mivel mind felettük őket az ostrom idejében. 

— Menj hát rögtön a török császárhoz, feleié a királyné, és 
kérj tőle nevemben lovakat. 

A szultán nagyot nevetett a barát előadásán, hogy azért 
nincs lovuk, mivel a németek feletették velők, s kijelenté, hogy 
igás lova neki sem igen van, de ökröt adhat, a mennyi 
csak kell. 

Erre György barát kiválasztott a szultán gulyájából ötven 
ökröt (és bivalyt) s befogatván tíz szekérbe, a királynét -is fel- 
ültette egyikre. így jutottak el Tisza-Varsányba, a hol egy hétig 
pihentek. Itt azonban a lengyelek közül «a kik gyengék, s nem 
olyan erőteljesek, mint a magyarok», meghalt egy udvari nemes 

1 Verancsics munkái, 11. k. 60 — 61. 1. «Vier warhafftige Missiven» czimű [1541-iki] 

2 Egy névtelen szemtanú latin jelentése ritka nyomtatvány második levelében, mely- 
Lippáról, 1541 szeptember havában, kiadta nek czímlapját a 187. lapon közöltük. Ez 
Reusner Miklós : Epistolarum turcicarum élénk, színes leírást a királyné lengyel 
liber ix. x. et xi. (Majna m. Frankfurt, 1590.) titkárának : Porembski Péternek tulajdonít- 
6— 11. 1. ; kelet nélküli példánya Verancsics- juk, mivel teljesen megegyezik az ilyvói 
nál : Összes munkái, 1. k. 165—173 1. Egy- id. 179. kézirati kötet 146—154. lapján neve 
korú német fordításban, a sokat idézett alatt olvasható latin jelentés szövegével. 

Magyar Tört. Életr. 1901. 25 



i 9 4 



VERESS ENDRE 



leány s egy előkelő férfi. Ezeket Izabella eltemettetvén a temp- 
lomba, György barát a szultántól kapott ökröket hamarosan 
becserélte a varsányiaknál lovakért, melyekkel gyorsabban foly- 
tathatták útjukat. De a pestis már benne volt a kíséretben, úgy 
hogy alig értek Gyalura, 1 ismét meghalt a királyné udvarhölgyei 
közül kettő, a kiket a templomba temettek. Megbetegedett atyjá- 
nak két utána jött szolgája is, a kik Izabellát már nem találták 
Budán. 2 Aztán átmenve a Kőrös gázlóján, Kún-Szent-Mártonban 
újból elvesztettek egy lengyel nemest. Ennyi szomorúsággal 
érkeztek szeptember 18-ikán sok félelem és baj közt Lippára. 3 



1 Itt |dr. Karácsonyi János szíves köz- 
lése szerint) a Hármas-Körös jobb partján 
állott külső-szolnokmegyei Gyalu faluról 
van szó — most puszta, Öcsöddel majdnem 
szemben, — melynek plébánia-temploma 
tövig elpusztult. 

2 Izabella id. november 19-iki levelében 
Lippáról ; a két szolga neve : György 
cursor és Skála János. 



? Szerémi, id. m. 371/2. 1. és Verancsics, 
Összes munkái 1. k. 223. 1. Itt (és néhány 
más forrásban) szeptember 18-ikával ugyan 
Izabella indulását jelzik, de hibás mondat- 
szerkesztés miatt, az tulajdonképpen Lip- 
pára érkezése napját jelenti, annyival in- 
kább, hogy előbb maguk elbúcsúztatják 
5-ikén Budáról. 




58. TÖRÖK ÉS MAGYAR HADÍJELVENYEK. 



ÖTÖDIK KÖNYV 



ERDÉLYI EVEK 



1541—51 




59- DOMBORMŰ GYÖRGY BARÁT V ARADI PÜSPÖKI PALOTÁJÁRÓL 



I. 




örödötten és fáradtan érkezek Izabella királyné 
megfogyatkozott kíséretével Lippára, az « erdélyi 
részek» szélére, a hol gondteljes heteket kellé 
töltenie. Jegypénzéül kapott váraiból már csak 
Sólymos és Lippa volt kezében, melyeknek jöve- 
delme olyan csekély, hogy — mint érzékenyen írja — koldulnia 
kellene, ha a szomszédos nemesség élelmi szerekkel meg nem segí- 
tené ; mert minden pénzét és kincsét a töröknek juttatta, csak- 
hogy tőle szabaduljon. Pécset is átengedte neki, még Buda alatt, 
majd meg Péter moldvai vajda nála lévő emberei követelik tőle 
Csicsót és Küküllő várát, minek visszaadását a szultán is el- 
rendelé. Déváról, harmadik erdélyi várából egy dénárt sem ka- 
pott egész éven át, míg Tokaj, Regécz és Tállya várát a római 
király foglalta el ; Debreczent pedig Török Bálint bírja. Hanem 
bízott Istenben, atyja, a lengyel király támogatásában s vigasz- 
talódott a szultán levelével, melyben szigorúan meghagyta az 
erdélyieknek, hogy elfordulva Ferdinándtól és Maylád pártjától, 
János király fiát ismerjék el urokúl. 1 Fájt ugyan a királynénak, 

1 A szultán levele Konstantinápolyból 946 Sylhesei havában ; az id. ilyvói 179. 
kézirati k. 177. 1. Közölve Reusner id. epistolariumában 13—14. 1. Németül az id. «Vier 
Missiven* negyedik levelében és újabban a nagyszebeni német oTranssilvaniau 1840-iki 
évf. 125 — 6. 



198 VERESS ENDRE 

hogy a fiához intézett szultáni levelekben ö róla említés sincs, de 
sorsa javulását az időtől, s az október 18-ikára Debreczenbe hir- 
detett országgyűléstől várta. Ezt a barát, úgy látszik, a Ferdi- 
nándpártiak gönczi gyűlése ellensúlyozására tűzte ki Török Bálint 
városában, mindenkinek személy- és vagyonbiztonságot ígérvén 
a szultán nevében, a kik «vele egyetértenek)). 1 Jól esett azonban 
fogadnia az erdélyiek hódoló küldöttségét, mely élén az erdélyi 
püspökkel s a rendek (t. i. a magyarok, székelyek és szászoki 
követeivel, hűségéről biztosítá. 2 De Izabella nem bízott eléggé 
környezete és tanácsosai hűségében és őszinteségében, kiknek 
tanácsa — mint írja - - mostani sorsára juttatta, s ezért a len- 
gyel udvar minden befolyásos emberét felkérte közbenjárásra 
szüleinél, hogy «szomorú, helyzetéből a nyugalom és béke révébe» 
juttassák. 5 

A királyné helyzete csakugyan szánalmas volt. A hosszú 
ostrom idegsorvasztó szenvedései után megérdemelt volna egy 
kis nyugalmat és kényelmet. Nem csoda, ha további nélkülözései 
közepette reménytelennek látja jövőjét. Nyomasztólag hatott reá 
annak érzete, hogy nélkülöznie kell a kényelem legegyszerűbb 
eszközeit, hogy nincs elég ruhája, lova, konyhafelszerelése, s 
hogy arany-ezüstmarhájából nem maradt egy márka, sőt még 
egy dragma-érője sem. 4 Megalázónak tartotta, hogy mindennapi 
asztalát két tanácsosa : Petrovics és Pathócsy látja el ingyen 
étellel, itallal. György baráthoz való viszonya sem javult. Külö- 
nösen sértette királyi méltóságát, hogy az ország jövedelmét a 
maga számára tartja meg, s azt is, a mit belőle Izabellának 
juttat, úgy adja, mintha a magáéból adná. Mostanában is pl. 
1400 aranyat kapott a pénzverőműhelyből, s habár az a királynét 

1 Magyar országgyűlési emlékek, rí. k. kói várnagyhoz s a lengyel hadak f'öpa- 
281—282. 1. rancsnokához ; az id. ilyvói 179. k. 168. 1. 

2 Izabella levele Lippáról 1541 (október > Tarnowski Jánoshoz írt fenti levelé- 
közepéről) balicei Boner Severinhez ; Reus- ben; ugyanott, 169. 1. Magyar kivonatban 
ner id. epistolariuma, 3 — 4. 1. Németül az Óváry regestái n. füz. 81—82. 1. 

id. ccVier Missiven» első levelében. Vala- 4 Batthyányi Orbán keletnélküli levele 

mint Szent-Lukács evangélista ünnepén Lippáról Murányi Pálhoz ; az ilyvói id. 
(okt. 18-án) írt levele Tarnowski János kra- 179. k. 176. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 199 

illette, csupán ötszázat adott belőle neki • - ajándékul, a többit 
magának tartván meg. A jövőre nézve, Erdélyről sem hitte, 
hogy az fiának állandó birtoka lehessen, mert tudta róla, hogy 
Moldva és Havasaifölde között fekszik, a török birodalom tor- 
kában. Ezért még legszívesebben Kassán szeretett volna meg- 
húzódni, hová annak prefectusa : Czéczey Lénárd meg is hívta. 1 
A királynénak azonban nem volt igaza György baráttal 
szemben, a ki mindent megtett érdekében, hogy sorsán könnyít- 
sen és jövőjét biztosítsa. A mi pénzt begy üj thetett, éppen a 
szűkös viszonyokra való tekintetből nem adhatta át egészen 
Izabellának, bármint zsörtölődött is. De hogy véget vessen 
«a belső egyenetlenségnek)), a szultán megbízásából országos 
gyűlésre hívta a nemeseket Debreczenbe. 2 Ez a gyűlés a királyné 
nyolcz főemberét bízta meg azzal, hogy kettenként felváltva 
Erdély védelméről és a királyi udvar jövedelméről gondoskodjék. 
A gondoskodás abból állott, hogy e ezélra havi ezer forintot 
szavaztak meg, mit a királyné «csekély volta daczára elfogadott.)) 
Ezenkívül egy frtnyi subsidiumot vetettek ki minden jobbágyra 
az ország és a királyné szükségére. Ámde mit ért a buzgóság, 
ha már november elején egyre-másra jöttek Lippára a nemesek, 
kik az adó elengedését kívánták, vagy csak egy részét akarták 
megfizetni. Erdélyiek is jelen voltak a debreczeni gyűlésen, 3 
maga Verancsics is 4 és az eszes barát úgy látszik most vetette 
fel először az erdélyi fejedelemség kialakításának eszméjét. Deb- 
reczenből a barát társaival visszasietett Izabellához Lippára, 
de Zienowicz, a lengyel király követe már elutazott volt. így 
november közepén újra Váradon találjuk, mert eleinte itt készült 

i Mindezekről Zienowicz tett nevében tudomásunk. Határozatairól Porembski Pé- 

jelentést szüleinek 1541 november 18-ikán, ter Bona királynéhoz Lippáról, 1541 no- 

midőn Magyarországból hozzájuk vissza- vember 12-ikén (feria secunda proxima post 

érkezett; ugyanott a 195—6- lapon. Kivo- festum S. Martini) irt jelentéséből értesü- 

nata (tévesen 1542-böl) Óváry regestái rr. lünk; másolata a krakói hg. Czartoryski- 

füz. 86. 1. múzeum «Teka Naruszewicza» 58. k. 105. 

2 György barát meghívólevele Váradról, sz. a. és Izabella november 19-iki levele 
1541 szeptember 28-ikáról; Magyarország- Kmitához ; Ováry regestái, ír. füz. 83. 1. 
gyűlési emlékek, rí. k. 289. 1. 4 Verancsics említi, midőn 1541 deczem- 

3 E gyűlés megtartásáról sem volt eddig ber 24-én Krakóban járt. 



200 VERESS ENDRE 



a királyné számára lakó- vagy tán székhelyet teremteni. Ezzel 
Magyarországot akarta megmenteni, mivel meggyőződése volt, 
hogy azt az egész keresztyén világ megsegítse, mert elvész, ha 
fenmaradásáról idejében nem gondoskodnak. Egyúttal kijelenté 
a barát, hogy habár szolgálatai hiábavalók is lehettek, még sem 
fog megszűnni ezt az ügyet munkálni. 1 

És munkálta szorgosan, odaadással, s jól átgondolt tervszerű- 
séggel. Hisz egy új országot, Erdélyt kellé szerveznie és e czélra 
benne a három rend érdekeit úgy kiegyeztetni, vetélkedésüket 
úgy lekötni a haza javára, hogy egymást támogatva szolgálják 
nagy érdekeit. Az erdélyi fejedelemség eszméje ugyan már úgy 
szólva a levegőben volt, mivelhogy Mayládék is ezt akarták. De 
feladata mégis nehéz, mert nem volt példa, a mire hivatkozhatott 
volna, pedig valami olyast kellett megalkotnia, a mi se királyság, 
se köztársaság, se nem teljesen független, a hogy nem tudna 
megélni, sem olyan hübéries tartománya a töröknek ne legyen, 
mint a szomszédos Havasaifölde és Moldova. Hanem kedvezett 
tervének Buda eleste s az a rémület, melyet ennek híre ország- 
szerte okozott, valamint az, hogy Mayláddal is leszámolt helyette 
a török : Achmed és Kucsuk Báli bég, meg hűbérese, az újra 
kegyeibe fogadott Péter moldvai vajda. Ezek ugyanis körülzár- 
ták a nagyravágyó vajdát Fogarason, s még állott Budavára, 
midőn (július 20-ikán) csellel elfogták. Igaz, hogy ebben a barát 
keze is benne volt, de nyilvánosan nem tudták. A csalárdság 
ódiuma a törökre háramlott, a mi szintén György barátnak ked- 
vezett, de a czél eléretett, s két nappal utána János király 
halála évfordulóján — az erdélyiek egyhangúlag hűségi esküt 
tettek János Zsigmondnak. - 

Most már a barát volt ura a helyzetnek. Egyelőre Statilio 
püspök és Bornemisza Boldizsár kapitány tart néhány gyűlést 
és vezeti az ügyeket. Majd György barát intézkedik személye- 

1 Zienowicz fenti jelentése és György 2 Majláth Béla, Maylád István (Magyar 

barát levele Kmita Péterhez, Váradról 1541 történeti életrajzok, Budapest, 1889.) 107. 

november 27-ikérő] ; ugyanott, 196 — 7. 1. 1. és Szilágyi, Erdélyi országgyűlési emlé- 

és Ováry regestái, n. füz. 83. 1. kek, 1. k. 29. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 201 

sen, kivált hogy november hó elején visszatért a királynéhoz 
Lippára. Ide különben egyszerre három török csausz is érkezett : 
az egyik nem tudta megérteni, miért nem adta át a magyar 
őrség Pécs várát, a szultán felszólítására, illetve a királyné 
rendeletére, a másik Csicsót és Küküllővárát kívánta vissza a 
moldvai vajdának, s a harmadik Lengyelországba sietett. Ezeket 
a barát valahogy útnak indítá, s aztán Mártonnapkor hozzáláttak 
a teendők megbeszéléséhez. Jelen volt e fontos tanácskozáson 
Statilio, Verancsics és Petrovics is. György barát feltárta a hely- 
zetet, és utalva a török álnokságára, abban látta a szabadulást, 
hogy Erdélyt a királypárti Magyarországgal egyesítsék, a váradi 
békekötés értelmében. E végből az alkudozások fonalának fel- 
vételére nagy titokban két főnemest Ferdinándhoz indítottak, 
Verancsicsot pedig Zsigmond királyhoz küldeni határozták, hogy 
az ügy érdekében közbenjárását megnyerjék. Maga a barát 
Erdélybe indult, hogy az őszi adót felhajtsa, 1 megbízó és meg- 
hívóleveleket vivén magával a királynétól, a rendek és váro- 
sok számára, hogy «a birodalom üdve és fenmaradása végett » 
Meggyesre hirdetett országgyűlésre karácsony másodnapján 
begyüljenek. 2 

E szinte hihetetlennek tetsző dologra a barát a bécsi udvar- 
ból kapott felhívásra határozta el magát, 3 de kevesen érthették, 
hogy tulajdonképpen mit akart vele. A török kétszínűségén el- 
keseredve, egy ízben azt mondta volt, hogy «ha valamicskét 
bízhatnék Ferdinándban, tudná, mit cselekedjék ; de mert a 
németeket engesztelhetetlen elleneinek hiszi, fél tőlük s gyana- 
kodik reájok». Ezért Laski Jeromos hazatérve konstantinápolyi 
követségéből, szeptember végén azt tanácsolta a római király- 
nak, hogy feledve a múltat, « ígérjen a barátnak eget és földet, » 
hagyja Erdélyt, helytartójaként kezén, és alkudozzék vele, mert 
«ha a barát az övé lesz, a többiek tétova nélkül fogják követni. »•* 

i Porembski id. 1541 november 14-iki 3 Ferdinánd György baráthoz Bécsuj- 

jelentése ; a krakói id. 58. k. 105. sz. a. helyről, 1541 október 16-ikán ; Tört. Tár, 

2 Lippáról, 1541 november 15-ikén ; 1878. évf. 249. 1. 

Erdélyi országgyűlési emlékek, 1. k. 73. 1. 4 Károlyi Árpád, id. h. 362 — 363. 1. 

Magyar Tört. Életr. 1901. 2D 



202 VERESS ENDRE 

Csakhogy György barát az így megkezdett tanácskozásokkal 
egészen mást czélzott, mint a mit Ferdinánd óhajtott, és a miben 
biztosával megállapodott. A barát nevezetesen bár tudta, hogy 
a római király most sem teljesítheti a váradi béke feltételeit, 
hajlandó volt erre nézve mégis alkudozni, hogy ezáltal meg- 
nyerje a királyné ügyének az erdélyi szászok hozzájárulását, s 
hogy másfelől visszavonuló hidat biztosítson magának, ha terve 
nem találna sikerülni. Mert a barát őszintén óhajtá a két haza- 
rész egyesítését, de biztonságban akarta megvárni, mi lesz a 
német birodalom tavaszra készülő felszabadító hadjáratának ered- 
ménye. Attól tette függővé Erdély átadását, hogy Budát vissza- 
foglalhatják-e vagy nem. Ezalatt ő befejezheti az erdélyi fejede- 
lemség kialakítása munkáját, s hogy azt Izabella nevében és 
hozzájárulásával tehesse, diplomácziai lépéseket tett, hogy Budát a 
szultán neki visszaadja. Jól tudta, hogy ennek még csak remény- 
sége sem lehet, de tárgyat adott uralkodni vágyó királynéjának 
az ábrándozásra, és így legalább nyugodtan működhetett tőle. 

György baráttal hirtelen elhatározással Izabella is bejött 
szétnézni Erdélybe, kis fia és udvartartása kíséretében november 
utolsó hetén. Gyulafehérvárit ' szállott meg a püspök rezidencziá- 
jában, honnan nemeseket küldtek sok szép ígéretekkel a szászok 
városaiba, melyekben alig akarták hinni, hogy a királyné ((hűsé- 
get esküdött» volna Ferdinándnak. 2 Bizony nem igen hitte ő 
maga sem, midőn a királyné két megbízottja még Prágába is 
utána ment azzal a hírrel, hogy most már a barát is teljesíti 
felszólítását és hajlandó egyezkedni. «Ha nem volnék annyira, a 
mennyire vagyok, a múlt csalódásai miatt elfogulva, jó végét 
várhatnám a dolognak — írja Y. Károlynak — de éppen a 
múltak példája óva int engem, hogy előre biztosnak vegyek e 
tekintetben bármit is.» 3 De azért teljes bocsánatot ad neki a 
múltakért, és függőpecsétjével kiadott oklevélben erősíti meg 
püspöki javaiban, kincstárnoki hivatalában «Buda visszavétele 

'—2 Az id. Album Oltardianum 13. 1. 

5 Ferdinánd a császárnak 1541 deczember 11-ikén; Károlyi, id. h. 364. 1. 



204 VERESS ENDRE 

idejéig», sőt Munkács vára árendáját is élethossziglan átadja. 1 
Egyidejűleg beküldte hozzá Serédi Gáspárt, felső-magyarországi 
kapitányát, 2 mivel a béketárgyalások végett már egy hónappal 
előbb kinevezettekkel : Várday érsekkel, Perényivel és három 
más társával, 5 a barát úgy látszik szóba sem akart állani. 

Ennek hírére Izabella királyné is meghatalmazást állított ki 
(deczember 18-ikán) Statilio püspök, György barát kincstartó és 
Petrovics temesi bán számára Lippáról/ hová rövid erdélyi 
útjából ismét visszatért, s megküldte Serédinek a menedékleve- 
lét. Serédit beküldeni a baráthoz, nem volt szerencsés választás, 
mert még ez év elején neki adományozta Ferdinánd Tokaj 
és Regécz várát, ; melyek tulajdonképpen a királyné hitbér- 
birtokaihoz tartoztak. De a barát nem éreztette vele e miatti 
neheztelését, és Serédi nemcsak gyorsan, hanem ügyesebben is 

6l. SERÉDI GÁSPÁR ALÁÍRÁSA. 

elintézte feladatát, semhogy azt várták volna. A tárgyalások az 
erdélyi püspök gyalui várában, Kolozsvár mellett folytak és 
eredményük az 154 1 deczember 29-ikén aláírt ünnepies okle- 
vélbe foglaltatott. Értelme szerint Ferdinánd két év alatt átadja 
Izabellának és fiának «a szepesi herczeg»-nek Szepesvárát és 
egyéb atyai birtokait. Addig az ideig biztosít nekik évi 12,000 
forintnyi jövedelmet ; de a mint az átadás megtörtént, a királyné 
átengedvén a szent koronát, és országot, Szepesvárába vonul, 
melyet azonban az országtól elszakítani nem lehet. Hogy aztán 
Izabella hitbérbirtokaiért miképpen elégíttessék ki, az későbbi 
tárgyalások idejére maradt, de kezesekül, illetve békéltetőkűl 
megjelölték V. Károly császárt és Zsigmond királyt, s törvényes 

1 Ferdinánd oklevele Linczböl, 1541 no- 3 Ferdinánd Bécsújhelyből, id. október 
vember 21-ikén; Tört. Tár, 1878. évf. 250. 1. 1 ő-iki levelében. 

2 Ferdinánd megbízó levele Serédi szá- 4 Történeti Lapok, id. ír. évf. 1124. 1. 
mára 1541 november 22-ikéröl ; Történeti S Ferdinánd beiktató parancsa 1541 ja- 
Lapok, id. (1875.) évf. 1138. 1. nuár 13-ikán ; Századok, 1881. évf. 224. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



205 



utódjaikat.' A feltételek teljesítésére a királyné nevében György 
barát és társai külön oklevélben kötelezték magukat, 2 és deési 
Literátus János, a barát «pennája» alig győzte másolni 5 a sok 
reverzálist és biztosító levelet, melyet aznap ez alkalommal 
kiállítottak. Az egyikben Ferdinánd kegyeibe fogadja a barátot, 
meghagyja őt összes birtokaiban, melyeket János királytól ka- 
pott, s megerősíti a pécsváradi és kolozsmonostori birtokok 
élvezetében. 4 A többiekben pedig Statilio, György barát, Petro- 



PHAvn*) pt*^ 




qUJVQU^J á.V 



w y<f— 7*5 ~~ <* 




7 



62. A GYALUI EGYEZSEGLEVEL ALÁÍRÁSAI. 



vics, eperjesi Pathócsy Miklós zarándi főispán fogad külön-külön 
hűséget Ferdinándnak, elismervén őt « Magyarország törvényes 
koronás királyáúb. >' Ez eredménynyel nagyon meg volt elégedve 
a római király, pedig még többet elér, ha a kapzsi, fukar Serédi 
helyett mást küld vala Erdélybe. Olyat, úgy látszik, a ki nem 
jön üres tarisznyával, hanem két kézzel osztogatja az adomány- 



1 TörténetiLapok,id. 1875. évf. 1138 — 9. 1. 

- Ennek aláírásait közöljük hasonmásban. 

3 Literátus János 1542 márczius 8-ikán 
irja Deésröl Ferdinándnak, hogy jelen volt 
a gyalui tárgyaláson és Serédihez intézett 
(ugyanaznapi) levelének írása mutatja, hogy 



ő írta a gyalui egyezség összes iratait, sőt 
György barát szép leveleinek is ó az írója. 
(Literátus két id. levele a bécsi állami 
levéltárban.) 

4 Történeti Lapok, 1875. évi'. 1140 — 41. 1. 

5 Ugyanott, 1154-55. 1. 



20Ó VERESS ENDRE 

leveleket s nem szed reverzálisokat az uraktól, mint ez. 1 Magá- 
nak a barátnak egy embere egész nyilvánosan beszélte Krakó- 
ban, hogy az erdélyiek eddig már meghódoltak volna Ferdi- 
nándnak s most is hajlandók 
C^ 9 ^^^- M^\*rfJir~< _ reá, ha ügyes embert küld 

&<E?32jéO -2,/Yír^ojcT^- be. Mivel sokan vannak, a kik 
, ... szívesen vennék, ha Izabella 

63. LITF.RATUS JA.NOS TITKOS JF.CYVJ ALÁÍRÁSA. 

királyné lemondana Erdélyről 
s be sem jönne közzéjük, mert női, illetve papi uralma nem 
tetszik, kivált ha szegénységét látják, mely akkora, hogy gyak- 
ran nincs elegendő pénze konyhájára. 2 



II. 




ÁJT is ez a helyzet eléggé a királynénak, de nem igen vál- 
toztathatott rajta. Az új év, 1542 első napjaiban vette hírét 
a gyalui compositio feltételeinek, de igazán nem tudta, 
örüljön-e nekik. Erdélyi látogatásából kellemetlen benyomásokkal 
tért meg. Sorsát bizonytalannak látta, mert csak úgy immel-ámmal 
fogadták s maga a barát is a lengyel király tekintélyével akart 
hatni a szászokra, kérve : intse meg őket, hogy támogassák ; a 
miből kitűnik, hogy az erdélyiek nem tartanak mind az ((állha- 
tatlan)) szerzetessel. Zsigmond király megtagadta a kérés teljesí- 
tését, ' mivel természetesen ily belügyekbe nem avatkozhatott. 
Különben is egy szívességet már tett a barátnak, midőn megígérte, 
hogy lépéseket tesz a portán és a franczia királynál Buda vissza- 
adása érdekében. Erre Verancsics Antal kérte, de nem szemé- 
lyesen, mivel a királyt nem találta Krakóban. Fenn járt család- 
jával Lithvániában s a nagy hóban nem akarván utána menni, 

1 György barát kötelezvénye Gyaluról - Loboczky Mátyás Ferdinándnak Kra- 

1541 deczember 31-ikén, hogy Ferdinánd kóból, 1542 január 25-ikén; eredetije a bécsi 

nyolcz adománylevelét a távollevő urak- állami levéltár Polonica osztályában, 

nak csak akkor adja át, ha azok előbb 5 Loboczky id. 1542 január 25-iki jelentése 

neki hűségi esküt tesznek ; Történeti Lapok szerint, melyben írja, Hogy György barát 

id. 1875. évf. 1155. 1. követe január 24-én reggel ért Krakóba. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 207 

oratioját a király helytartói (Gamrat Péter gnézeni érsek, Kmita 
Péter krakói várnagy és Boner Szeverin kincstartó) előtt adta 
elő karácsony estéjén. 1 A királyi párnak is megírta hazaindu- 
lásakor Verancsics, hogy leányuk bánatos, de egészsége teljesen 
kielégítő. Tanácsukat kéri, miképpen oltalmazza meg országát, 
és legfőbb vágya, hogy Budavárát visszakapja az említettek 
támogatásával. 2 A lengyel király tanácsosai teljesítek Izabella 
óhajtását, midőn melegen ajánlták az ügyet uruknak, de a pré- 
post harmadik kérését, hogy Zsigmond a római királyhoz is 
küldjön követséget a békesség érdekében, nem tartották szük- 
ségesnek, «mert ez rossz hatást gyakorolna a magyarokra» ; 
habár maguknak is az volt meggyőződésük, hogy legjobb lesz 
kibékíteni Izabellát és fiát Ferdinánddal, a régi váradi szerződés 
értelmében. ; 

E véleményüket külön czédulán nyilvánították ki, annak jeléül, 
hogy a jelentésükbe felvett két előbbi tanácsuk el is maradhat. 
Mert hogy még gondolatnak is képtelenség hinni, hogy a szultán 
visszaadja Budát ígérete szerint János király fiának, nem merték 
megmondani, miként nem merték kíméletből a magyarok sem 
Izabellának. Szegény királynénknak jól esett ábrándoznia ez 
eszmén s a lengyel-franczia közbenjárás sikeréről, éppen, mivel 
hallotta volt, miként fogadta a török császár, távozása után 
Herbersteint, a római és Gorkát, a lengyel király követét. 

Az első, Salm gróf társaságában szeptember 8-ikán és 
10-ikén vezettetett a szultán elé, miután megelőzőleg Rusztem 
basával tárgyaltak. Buda visszaadását nagylelkűségére hivatkozva, 
alázatosan kérték a szultántól, a ki már János királynak s a 

1 Legatio a Serma Isabella regina Hun- - Verancsics Bonához, Krakóból, 1542 

gariae et consiliariis regni Hungáriáé ad január 4-ikén, a krakói id. 57. k. 3. sz. a. 

archiepiscopum Gnesnensem, ad palatinum és Zsigmondhoz, ugyanaznap, az id. 59. k. 

Cracoviensem et Bonerum, per Antonium 2. sz. a. 

Vrantium praepositum Transilvaniensem, 5 A lengyel király felsorolt tanácsosainak 

Cracqviae habita die 24. Decembris 1541. jelentése Zsigmondhoz, Krakóból, szintén 

Egykorú másolata az ilyvói Ossolinski- 1542 január 4-ikén; az ilyvói 172. k. 

intézet kéziratai 172. k. 64 — 65. 1. Rövid 65 — 66. 1. Kivonata Ováry regestái n. füz. 

kivonata Ováry regestái ír. füz. 83. 1. 84. 1. 



208 VERESS ENDRE 

moldvai és havasalföldi vajdáknak is országokat adott. Kérésüket 
azonban gunyoros mosolylyal és azzal a felelettel vették, hogy a 
szultán nem bolondult meg, «hogy a mit harmadízben szerzett 
meg kardjával, azt elajándékozza.)) ' Pár nappal utána jött meg 
Gorka András gróf is, hogy királya rendeletére közbenjárjon a 
török császárnál Izabella érdekében. 2 Igen fényesen fogadták. 
Komáromtól az elibe küldött Aszlán nándorfejérvári szandsák- 
tiszt kísérte kétezernyi lovashadával a szultán táborába. Itt a 
bég atyja : Mehemed bég sátrában sokat beszélt, mert 24 kér- 
désre kellett felelnie a bégnek s a mellette ülő négy basának. 
E kérdések nagyobbára banálisak voltak, hogy : honnan s merre 
érkezett, miért nem Havasalföldén át, mikor indult és hány napot 
jött Vilnától; a mikre a követ kitérőleg felelgetett. Hanem volt 

64. CORKA ANDRÁS GRÓF ALÁÍRÁSA. 

néhány érdekes, tanúságos kérdésük is. így pl. a hatodik : Miért 
nem küldött fegyveres segítséget leányának a király? Erre 
Gorka azt felelte, hogy királya olyan távol lakik ide, hogy 
nehezen küldhetett volna segélyt. De a basák mosolyogva egy- 
másra néztek s azt felelték, hogy egy atyának nem lehet olyan 
hosszú és nehéz útja, hogy leányát ily terhes körülmények közt 
meg ne segíthesse. Bezzeg a szultán még messzibbről küldött 
seregeket a királynénak a németek ellen, a kiért ő többet tett, 
mint az atyja, a ki leányával nem törődött, holott Konstantiná- 
poly messzebb van Vilnánál. Annál inkább dicsérték Györgv 
barát hűségét, hogy Budát megtartotta a hosszú ostrom idején 
s meg is ígérték, hogy visszaadják, ha megnő az ifjú király. 

1 Herberstein id. naplója 333 — 335. 1. és tus 17-én Bécsújhelyről Kilianek által ér- 
Károlyi Árpád id. h. 358—361. 1. tesíti Zsigmond királyt ; egykorú másolat- 
- Rendelete vételéről Gorka 1541 augusz- ban az ilyvói id. 179. k. 133—137. 1. 






IZABELLA KIRÁLYNÉ 2O0 

Végül előadta Gorka jövetele czélját, hogy : a szultán támogassa 
a királynét, tartsa meg öt hitbérbirtokaiban és engedje meg, 
hogy valamely Lengyelországhoz közeli várba vonulhasson, a 
milyen Kassa. Erre a lengyel követet bevezették a császárhoz, 
a ki támogatásáról biztosítá urát, de kijelenté, hogy a királyné 
asszonynak Kassára mennie felesleges, mikor Erdélyt rendelték 
számára lakóhelyül, mely sokkal nagyobb hitbérbirtokainál. ' 
«Menj, mondd meg testvérünknek, urad királyodnak szóla 

Gorkához a szultán — hogy ne aggódjék leánya miatt, a ki 
biztos helyen van.» 2 S a követ összetalálkozván Herbersteinék- 
kal a táborban, szeptember 14-ikén együtt indultak haza egy 
naszádon Bécs felé. 3 

A mi Izabella « biztos helyen » való tartózkodását illeti, Lippa 
nem volt valami irígylésreméltó. Nem szerette a vár gyengesége 
és a török szomszédsága miatt, nehogy ismét kezébe kerüljön. 
Meg aztán tudta, hogy ez ideiglenes állomása. De Erdélybe sem 
igen vágyódott, mivel ott a különböző nemzetiségek súrlódásai 
miatt gyakoriak a zavarok és lázadások s mivel - mint hallá 
- a moldvai vajda fegyveresen tört be Brassónál. Vissza akarta 
foglalni két erdélyi várát : Csicsót és Küküllővárat, de a míg ellene 
mentek volna, végig dúlva az országot, kitakarodott Besztercze 
felé, 4 a radnai szoroson. Még Kassára menne legbátorságosab- 
ban, de azt a Ferdinándpártiak szomszédsága miatt nem akarják 
tanácsosai átengedni. Mennyi baja is volt szegénynek állandóan 
ezekkel a tanácsosokkal, kivált Buda ostroma alatt ! Bizonyos, 
hogy legtöbbször nekik volt igazuk, de mikor ez olyan rosszul 
esett - - egy asszonynak. Csak annak tudata vigasztalta írja 
Izabella utólag, Erzsébet napján — hogy volt annyi hite és bizalma 
náluk, mint a mennyi volt nekik, másoknál ! Tőlük függ most 



1 Leírva a «Quae égit dominus Andreas 5 Herberstein id. naplója, 337. 1. 

de Gorca castellanus Posnaniensis apud 4 Miles Mátyás, Siebenbürgischer Wuerg- 

caesarem Turcorum post Budám occupa- Engel, (Nagy-Szeben, 1670.) 37. 1. és Jorga, 

tam» ez. jelentésben ; ugyanott, 162—164.!. Documente rominesti din archivele Bis- 

- Egykorú krakói tudósítás 1541 október tritei, 1. k. (Bukarest, 1899.) xxxvn. 1. 
3-ikáról ; Óváry regestái, ír. füz. 81. 1. 

Magyar Tűrt. Életr. 1901. 27 



2IO VERESS ENDRE 

is sorsa, de hogy itt marad-e, vagy a nyár közeledtével ő is 
más helyet fog keresni «mint a fecske», még nem tudta. De 
vágyott valamerre elrepülni, a megindult alkudozások alapján, 
a mire Kmita közbenjárását is kérte szüleinél, hogy szabadítsák 
ki a könyek és nyomor e siralomvölgyéböl. ' 

így ír Izabella elkeseredésében. Aláírása nélkül is ráismer- 
nénk. Valamikor, a szülői otthonban minden léptére ügyeltek és 
udvari költők rajongták körül. Egy ízben finom, liliomos lánczot 

P V L E X 

ISABE LL£ T1LIM 

REGI£> 

* 

J7\ Egia folue precor ftrí&as IíabcIIa qatenas, 

Nec mca tam duro carcere membra premaf^ 

Solue precor, tantis nec mccruciatibus urgas, 
Sic procul á uultu cura , timor'cp tuo* 

Non fugiam , uigilans fed tépus in omne ftudebo, 
Officíis animum demeruifse tuunn 

65. SCHRÖTER EPIGRAMMÁJA IZABELLÁRÓL. 

/ 

kapott ajándékul a bajor fejedelemtől, de hirtelen úgy találta 
dobozából kivenni, hog}^ felsértett kezéből kiserkent a vér. Erre 
mindjárt verset írt Janicki Kelemen, a lengyel «koszorús költő» 2 
és Schröter Ádám a sléziai epigramma-író, ; miként később arcz- 
képéről is verselt. 4 Ma nincs, a ki megénekelje - legfeljebb a 
nyomorúságát és bizonytalan helyzetét. Nem volt sem fényes 
jövője, sem elegendő pénze. Az erdélyi szászoktól kapott nagy 

1 Izabella Kmitához Lippáról, 1541 no- Item Epigrammatum liber unus, (Krakó, 
vember 19-ikén ; az ilyvói id. 172. k. Lazarus Andreáé excudebat.) Fin. 1. Ver- 
63 — 64. 1. sét hasonmásban közöljük. 

2 Az ilyvói Ossolinski-intézet kézirattára 4 Ugyanott a G11. lapon «In imaginem 
158. k. 76. 1. Isabellae filiae regiae» czímen ; szövegét 

3 Schroeter Ádám : Elegiarum liber unus. a Függelékben adjuk. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 211 

nehezen egy kis jövedelmet, így a brassóiaktól, köteles huszad- 
jukból ezer forintot, miután előbb elengedte múlt évi hátralé- 
kukat. 1 Ez ügyben személyesen járt Bábay Kis Péter Brassó- 
ban, 2 honnan Szebenbe ment téli bevásárlásokért, s a sok bunda, 
rókamálas ujjas, nyestgallér és posztó éppen idejére megérke- 
zett a karácsonyi ünnepek előtt.' Volt is szabás, sürgés-forgás 
a lippai várban, a mint a királyné udvaronczai elé terité a szép 
holmit. Kedvét lelte ilyes apró házi és gazdasági teendők inté- 
zésében is, hogy még teljék az idő s feledjen. Néha maga is 
elvarrogatott órákig udvarhölgyei közt palotája ablakában, nézve- 
lesve nem jön-e valaki a Maroson túlról, onnan észak felől . . . 
Lubomirski Pétert, a lengyel király ifjú aulicusát várta, kit szülei 
még Katalinnapján elindítottak Vilnáról. Megbízták, hogy vigasz- 
talja s bízzék az Istenben, a ki az özvegyeket és árvákat nem 
hagyja el. De intse egyúttal, hogy alkalmazkodjék a szokások- 
hoz és György baráthoz s ha ügye rosszra fordulna, biztosabb 
helyre húzódjék és Kassáról bővebben írjon. 4 

Több, mint valószínű, hogy Lubomirski még a szent ünnepek 
után Izabellához ért és együtt töltötték Szilveszter estéjét s az 
újévet. Vájjon milyen lesz ? Immár a második újévet éri ez ország- 
ban özvegyen és bizonytalanságban. S mit hozhat neki az új 
- rosszabbat annál, a mit az ó év adott ? ! Jól esett a lengyel 
követ vigasza, mert úgyszólva egyedül maradt ; György barát, 
Petrovics és társai oda voltak Gyalu várában s különben is olyan 
elhagyatottnak érezte magát. Atgondolta Izabella is, mint min- 
den ember az eltelt év eseményeit és újból megsiratta halottjait, 

1 Izabella Lippáról, 1541 október 8-ikán ter október 11-ikén érkezett Szebenbe a 
Brassó város tanácsához; a brassói városi királyné megbízásából, kinek deczember 
levéltárban 445. sz. a. és a királyné nyűg- 6-ikán 184 t'rt árú bundát és egyebet kül- 
tája az átvett ezer írtról november 28-ikán ; denek, 7-ikén pedig Brassóból indítanak 
ugyanott 446. sz. a. hozzá hasonlókat; a brassói id. Quellén, 

2 Brassóba 1541 október 7-ikén ért in. k. 122. 1. 

«Petrus Kys seu Babay in legatione», de 4 Zsigmond király, fia és Bona királyné 

már másnap tovább ment; a brassói id. lengyel nyelvű utasítása Lubomirski Péter 

Quellén, 111. k. 116. 1. számára Vilnáról, 1541 november 25-ikén ; 

5 A nagyszebeni városi levéltár 1541-iki a krakói id. 58. k. 86. I. és az ilyvói 179. 

Prothoeollonjában olvassuk, hogy Kis Pé- k. 197—198. 1. 

27* 



212 VERESS ENDRE 

mint minden jó keresztyén. Előbb az urát, meg-megtérő lelkét, 
aztán udvarhölgyeit és udvaronczait, kik Budavárában, vagy 
idejövet dőltek ki mellőle. Majd az öreg Werbőczit, a kanczel- 
lárt, a ki öt héttel elválásuk után, 1541 október 13-ikán halt 
meg váratlanul, gyanús tünetek közt ' s nemsokára Turkowith 
Miklós a budai bíró is, a ki olyan odaadó híve volt. A pestis- 
nek esett áldozatul feleségestől és gyermekestől, kik közül csak 
két fia maradt életben. - 



Serédi távozása után György barát nem sokat törődött a 
gyalui egyezséggel, melynek teljesítése okvetlenül a Ferdinándnál 
hatalmasabb szultán kezére juttatta volna az országot. Az neki 
csak arra szolgált, hogy könnyebben megnyerje az erdélyi 
fejedelemség ügyének az ellenzéket, kivált a szászokat, kiket 
általa abban a hitben tarthatott, hogy Erdélyt tulajdonképpen 
Ferdinánd nevében szervezi — a törökkel szemben, és ő csak 
helytartója, kormányzója leszen. Ez a nyitja annak, hogy oly 
hamar győzött, s a kialakítás nagy művét alig három hónap 
alatt sikeresen befejezte. Emberfeletti erővel dolgozott, buzdított 
és békített, hogy a rendek egyesülése létrejöjjön. Az ország- 
gyűlést nem lehetvén megtartani Meggyesen, előbb Tordára, 
majd Székely-Vásárhelyre helyezte át Pál fordulása napjára. 
Ekkor már a szászok is nyugodtabbak voltak. Újév első napjai- 
ban keresték fel a királynét, 3 a ki aztán január 18-ikán orvosolta 
egyik sérelmüket, midőn Szász-Sebest visszavéve Bornemiszá- 
tól, a szászoknak visszabocsátani ígérte. Ezzel az oklevelével 4 



1 A «Ware New zeitung vom Türcken nyomtatvány a M. Tud. Akadémia könyv- 

. . . Anno M. D. XLII.» czímű egykorú tárában, M. Tört. Qu. 365. sz. a.) 

tudósítás B. n. lapján olvassuk Werbőczi- 2 Ugyanott, a Biii. lapon, 

röl, hogy «am dreyzehenden tagé des Oc- 3 Brassó részéről 1541 deczember 28-ikán 

tobris gestorben ist, nicht one argwahn, Simon Aurifaber indul hozzá, ajándékokkal; 

als sey im von den Türcken vergeben, a brassói id. «Quellen» m. k. 152. 1. 

denn der todte Coerper sehr gros auffge- 4 Izabella Lippáról, 1542 január 18-ikán; 

blasen gewesen ist. » Aztán eltemették «auff Baumann Ferdinánd: Zur Geschichte von 

der Juden KirchhoftVon Budán. (A ritka Mühlbach íNagy-Szeben, 1889.) 86. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 213 

jelentek meg azután az országgyűlésen, melyen a barát előadván 
az ország állapotát, «megmagyarázák a császár levelét», mely- 
ben őt tette János király fia gondjaviselőjévé, s «azért az ország 
őtet hallgassa» meg. 1 Hogy meghallgassák, s a pártok neki 
meghódoljanak, ez sikerült az ügyes barátnak, a kit most «királyi 
helytartóvá)) választottak, a részletkérdések elintézését egy követ- 
kező gyűlésre hag}^ván. Ugyanekkor nevezi ki a királyné is 
kincstartójává és várai s jószágai kezelőjévé, elfogadván a barát 
amaz ajánlatát is, hogy vonuljon a biztosabb védelmet nyújtó 
Váradra, s lakjék a várban álló püspöki palotájában. 2 

Még együtt volt az országgyűlés, midőn Izabella levelét a 
barátnak Lippáról meghozták, de a rendek nem helyeselték s 
nagy részük azt óhajtotta, hogy a királyné az ország közepében, 
ő közöttük tartózkodjék. Ki is fejezték ezt végzés alakjában is 
két hónap múlva, a böjtben tartott nevezetes tordai ország- 
gyűlésen, mely az ő és az ország sorsa fölött döntött. 

Ezalatt egyhangúlag teltek a napok a lippai udvarban. Erdély 
felől kevés a hír, s az sem mindig jó, állandó. Csak egy-egy 
lengyelországi posta okozott időről-időre egy kis élénkséget. 
Onnan tudta meg a királyné azt is, a mit róla és fiáról a portán 
beszéltek. Wilamowski Jakab lengyel követ hozta hírét,' de nem 
volt valami biztató, kellemes. Bepanaszolták volt, hogy békül 
Károly császárral. Erről Péter moldvai és Rádul havasalföldi 
vajda követei is bizonyossá tették, a miért kérte atyját, mentse 
ki őt emberével Konstantinápolyban a gyanúsítások alól. 4 E végett 
Lubomirski Péter is hazaindult február utolsó napjaiban,' s már- 
czius második hetén Vilnán tehetett küldetéséről jelentést urának. 
Hogy leánya új egyezséget kötött Ferdinánddal, s hog}- orszá- 

1 Egykorú feljegyzés a Kultsár-féle ú. n. 3 Zsigmond király Izabellához Krakóból, 
Székely krónikában. (Pest, 1805.) 13. 1. 1542 február 5-ikén; a krakói id. 59. k. 
A gyűlés végzései az Erdélyi országgyü- 25. sz. a. 

lési emlékek 1. k. 77 — 79. 1. 4 Izabella Zsigmond királyhoz Lippáról, 

2 Izabella vonatkozó két oklevele Lip- 1542 márczius 7-ikén ; ugyanott 49. sz. a. 
párol, 1542 január 25-ikéröl, György barát 5 Kmita levele szerint (Bonához) 1542 
hűségi levelével. Ováry regestái, 11. füz. február 23-ikán még nincs Krakóban ; 
84. és 87. 1. ugyanott, 30. sz. a. 



214 VERESS ENDRE 

gába szándékozik visszatérni, arról Zsigmond király örömmel 
értesült ; ' de már ennek indokolása sehogy sem tetszett. Kény- 
telen vele az özvegy magyar királyné, monda Lubomirski, mivel 
«a régi gyűlölség a pártok közt nemcsak nem szűnt meg, de 
új lánggal lobbant föl, annyira, miszerint ha csak az irgalmas- 
ság istene a magyarokra nem fordítja tekintetét, maga a menny- 
béli üdvösség sem képes megmenteni a szerencsétlen országot. » 2 

Ez a jelentés túlzott és igen általánosító volt, de a gyermekeért 
aggódó apa kénytelen volt az éppen együttülő piotrkówi ország- 
gyűlés elé terjeszteni, 5 mely azt ajánlta, hogy Izabellát sürgősen 
hozassa a király haza, egy ügyes követjével, «s ha a barát és 
hívei ebbe bele nem egyeznének, igyekezzék Petrovics Péter 
s a hü szászok segélyével erőszakkal kiszabadítani a királynét 
és gyermekét kezeikbőb. 4 Magától értetődik, hogy ez túlnagy 
aggodalom és olyan emberek tanácsa volt, kik a helyzetet egy- 
általán nem ismerték. Igaz ugyan, hogy ekkoriban szólítá fel 
Izabellát és tanácsosait a beszterczebányai országgyűlés is, hogy 
tekintettel Buda felszabadítására irányuló munkájukra, «fogadják 
el és karolják föl szívesen", a mit határoztak, s «egyszersmind 
a közjó érdekében az országlakosok várait és mind ama javait, 
melyek akár Ö Felségénél, akár az említett főpap és báró urak- 
nál, vagy az Felségét elismerő bármely más országlakosoknál 
vannak, adják vissza» ; ' de ki gondolt most ezzel. Petrovics 
márczius egy részét a királyné mellett tölte, 6 s a legjobb remény- 
séggel indult a hónap végére összehívott országgyűlésre. 

Veszekedős, zajos gyűlés volt. Hiányzott belőle az erdélyi 
püspök csillapító szelleme, mert Statilio olyan beteg volt, hogy 



1 Zsigmond Izabellához Vilnáról, 1542 Zsigmondhoz 1542 márczius 27-ikéröl. 

márczius 21-ikén ; ugyanott, 40. sz. a. Ováry regestái n. i'üz. 85. 1. 

- Lubomirski nyomán Hosius Szaniszló 5 A beszterczebányai törvényczikkek 

1542 márczius 13-ikán; Károlyi, id. h. 367. 1. 14. czikkelye 1542 márczius 7-ikéről; a 

3 Zsigmond király Kmitához Vilnáról, «Magyar törvénytára id. n. k. 67. 1. 

1542 márczius 15-ikén ; a kolozsvári «Can- 6 Petrovics 1542 márczius 24-ik én Lippá- 

cellaria Polonica» 206. 1. ról ír; Pesty Frigyes, A szörényi bánság, 

4 A Piotrkówban egybegyűlt rendek (Budapest, 1878.) 227. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 21 £ 



fordulni sem tudott ágyában. 1 Nyájas modorát pótolta azonban 
a barát erélye, a ki éppen reá való tekintetből halászta el két- 
szer is a gyűlést. így jöttek össze a rendek aztán Judica vasár- 
napra Tordára, hol a gyűlés zaja a szenvedő püspököt nem 
zavarhatta. 2 Néhány napi tanácskozással, márczius 29-ikén írták 
össze és olvasták fel határozataikat, melyekkel Erdély alkot- 
mányát valósággal megágyazták. Ezeknek szelleme a testvé- 
ries egyenlőség, melylyel a három rend szövetkezik az ország 
fenmaradása és békéje érdekében. S nehogy ismétlődhessenek 
a Maylád-féle üzelmek, kimondták, hogy «senki a főurak közül 
a helytartó vagy helyettese engedelme nélkül a küludvarokhoz 
követet ne küldhessen, s a kalmárkodó székelyek se járhassanak 
Moldovába és Havasalföldébe, anélkül, hogy székbíráiknak s ezek 
a helytartónak arról jelentést ne tegyenek». Általában az ő 
kezében egyesül a közigazgatás, honvédelem és kormányzás 
minden szála ; s ha nem is név szerint, tényleg ő lett az ország- 
kormányzója. De hogy hatalmával vissza ne élhessen, egy 22 
tagból álló titkos tanácsot adtak melléje, melybe minden rend 
7 — 7 tagot, a gyulafejérvári káptalan pedig egyet küld, illetve 
választ. Ez a tanács alkotta egyúttal a fejedelem szenátusát, 
kiegészítve titkárával és udvari tanácsuraival, miként példáját 
láthatták a lengyel udvarban. Egyébként bölcsen meghagyták 
a hadfelkelés régi módozatát (hogy minden tizedik ház gazdája 
a béresekkel otthon maradjon ház-őrzeni), a vármegyék önálló 
belső életét, a székelyek külön jogszokásait, s a szászok 'kivált- 
ságait; de javították a közbátorságot és jogszolgáltatást. 

S a lelkesült rendek, mintegy újjáteremtve hazájukat, azzal a 
határozattal oszlottak szét, hogy a legközelebbi gyűlésre behoz- 
zák János király fiát és anyját.' 



1 Statilio Serédi Gáspárhoz Gyulafejér. ideig nevezte a mai (Szamos)-Újvárt ; Er- 
várról, 1542 márczius 16-ikán ; eredetije a délyi országgyűlési emlékek 1. k. 83. 1. 
bécsi állami levéltárban. 5 A tordai országgyűlés végzései az 

2 Ezt maga György barát írja meghívó- Erdélyi országgyűlési emlékek 1. k. 84 — 
jában új várából, Bálványosról, miként egy 89. 1. Szilágyi magyarázó sorai a 37 — 38. 1. 



2l6 



VERESS ENDRE 



III. 




zgatottan várta udvarában a királyné ez események hírét, 
mert már megunta a bizonytalanságot, lelke pedig való- 
sággal szomjúhozta a változatosságot. Húsvétra kellett 
volna Erdélybe indulnia, 1 de bejövetelét hátráltatta a nagybeteg 
Statilio erdélyi püspök állapota. Valósággal lestek halálát, mely 
reá nézve megváltásként ép húsvét ünnepére következett be. 2 
Hanem a míg György barát eltemethette és püspöki rezidencziáját 
a királyné számára átalakíthatta, újabb öt hét telt bele. Végre utána 
mehetett az országgyűlésen megválasztott bandérium, melynek 
élén Adorján kolozsvári plébános üdvözölte, az ország nevében 
kérve, hogy jöjjön közéjük. 5 Mellette állott a magyar rendek 
részéről Bethlen Farkas, Kendy Ferencz és Mikola László, a 
székelyek nevében Mihályfi Tamás és Andrási Márton, a szászok 
képviseletében pedig Süveg György szebeni királybíró és Fuchs 
János brassói városbíró, illetve Hoch János tanácsos ; minden 
rendből 33 lovassal. 4 Ezzel a száz főnyinél nagyobb kísérettel 
indult ki Izabella Lippáról, hol közel nyolcz hónapot töltött. 
A Maros völgyén haladtak Sólymos vára, Tótvárad, Zám, Hlye 
és Branyicska érintésével Erdély felé Dévára, hol a barát fogadta 
(s várt reá néhány nap óta), 5 midőn május közepén megérkeztek/' 
A királyné asszony két hetet töltött Déván, a váralatti egy- 
szerű udvarházban, hogy kipihenje az út fáradalmait. De, habár 
gyengélkedett, első dolga volt a barát tanácsára (május 17-ikénl 



1 György barát 1542 április 2-ikán Tor- 
dáról rendeli a szebeni tanácsnak, hogy a 
királyné elé követeket küldjön Dévára ; 
eredetije a nagyszebeni városi levéltárban, 
801. sz. a. 

- Az ú. n. Székely krónika feljegyzése; 
Tört. Tár, 1880. évi. 638. 1. 

5 Bethlen Farkas erdélyi históriája r. k. 
407. lapján; bár azt állítja, hogy ez üdvöz- 
lés Déván történt. 



4 Nevük felsorolva az Erdélyi ország- 
gyűlési emlékek 1. k. 86. 1. Hoch küldetése 
a brassói id. Quellén ni. k. 159. 1. 

5 György barát 1542 május 29-iki leve- 
léből tudjuk, hogy a barát már 12-ikén 
Déván volt; Tört. Tár, 1878. évf. 260. 1. 

6 E napról írt oklevele Pesty Frigyesnél : 
Krassó vármegye története, ív. k. (Buda- 
pest, 1883.130—31. 1. Korábbi levelét Dévá- 
ról nem ismerjük. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



21' 



országgyűlést hirdetni Vásárhelyre. 1 A pünkösdi ünnepek után 
megerősíté az erdélyi püspök végrendeletét, 2 s aztán pihent 
erővel indult fővárosa, Gyulafejérvár felé. Persze itt sem érezte 
magát otthonosan. Nélkülözte a krakói és budai udvar kényel- 
mét, s a változott viszonyokhoz alkalmazkodnia, nehezére esett. 
Könnyebb volt zúgolódni. Pedig nagy örömmel jött Erdélybe, 
melyről azzal biztatták, hogy aranyban, ezüstben és más termé- 
kekben gazdag; de mind ebből még semmit sem kapott és 
élvezett, írja két hónap múlva szüleinek. Az erdélyi püspökség 



"Véfíute. m mcvzonorno 



jtDEVA 




66. DÉVA VÁRA ÉS VÁROSA. 



bő jövedelmét az elhalt püspök elajándékozta, vagy szolgáira 
hagyta, a kik két püspöki várba befészkelték magukat, és addig 
, azokat az ország végzése daczára sem akarják átadni,' a míg 
hátralékos fizetésüket meg nem kapják. Élelmi szerei fogyatékán 
vannak, és pénzt senkitől sem kaphat. A szomszédos sóbányák 
jövedelmét mások élvezik. A közeli várakból semmi segélyt nem 
kap. Sorsa sajnálatraméltó, és segíteni sem tud rajta, mint más 
közönséges emberek, kik dolgaikat maguk intézhetik. A gyalui 



1 Meghívója Déváról 1542 május 17-iké- 
röl (s nem 2-ikáról): Erdélyi országgyűlési 
emlékek, 1. k. 126. 1. 

2 Megerősítő oklevele Déváról, 1542 

Magyar Tört. Életr. 1901. 



május 31-ikéröl ; Szeredai Antal, Series 
episcoporum Transilvaniae, (Gyulafejérvár, 
1790.) 200 — 203. '• 



28 



218 



VERESS ENÜRE 



egyezség híre sokakat elvont pártjáról ; magyar és rácz szolgái 
elhagyták, alattvalói nem elég hűségesek. Csak nehogy a török 
megengedje a moldvai és havasalföldi vajdáknak, hogy Erdélybe 
törjenek, mivel eddig még senkit sem küldött a portára, s az 
adót sem adta meg. Kivált a moldvaitól tart, a ki hamisan 
bevádolta országostól a portán. Nemrég udvarában is jártak a 
két oláh vajda követei, váraik visszaadását kérve s hírül hozták 
azt is, hogy a szultán július 15-ikén megindult Buda felé, hallván, 
hogy a németek haddal készülnek visszavételére. Közben meg- 
tartatott a vásárhelyi országgyűlés is, mely udvarára 32 dénárt 






(gpl<^ 



67. VERANCSICS ÉS MATYCHNAI ALÁÍRÁSA. 

szavazott meg, a mi évi hatezer forintot tesz ki. Ugyanennyit 
ígértek a szászok is, de a székelyek semmit sem ajánltak meg. 
György barátot ismét megválaszták és megerősítek helytartói 
méltóságában, vajdai hatalommal és évi nyolczezer forintnyi 
jövedelemmel, Bornemisza Boldizsárra pedig ráíratták zálog- 
összegen Küküllö várát ; " melyet az csakhamar át is vett. 2 Ezért 
most a királyné hamarosan Szebenbe küldte két titkárát, Veran- 
csicsot és Matychnait, hogy kötelezvényük szerint a vissza- 
bocsátott Szász-Sebesért fizessék ki a hatezer forintot. De csak 



1 Izabella szüleihez Gyulafej érvárról 
1542 augusztus elejéről, a mennyiben e 
levél másolatát Loboczky küldte meg 
Ferdinándnak Krakóból, 1542 augusztus 
24-iki levelével, melyben azt írja róla, 



hogy nemrég érkezett; a bécsi állami levél- 
tárban. 

2 Bornemisza elismervénye Gyulatejér- 
várról, 1542 július 11-ikén; eredetije a 
brassói városi levéltárban 1295. sz. a. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 219 

ezerét tudtak kipréselni a szászoktól és augusztus elején Veran- 
csicsnak újból le kellé mennie, hogy még háromezer s néhány 
száz forintot hozzon fel úrnőjének. 1 

Ily tapasztalatok és kilátások közt Izabella, tudván, hogy a 
Buda felszabadítására készülő német birodalmi had bejövetele 
már elhatározott dolog, sürgetni kezdte a barátot a gyalui egyez- 
ség aláírására, illetőleg az abban felállított elveknek szerződésbe 
foglalására. Értesült róla, hogy az egyezséget már Ferdinánd 
ratifikálta is még áprilisban. 2 Látta egyidejűleg Petrovicsnak írt 
levelét is, hol megköszönve buzgóságát, melylyel az egyezség 
létrejöttén működött, kitüntetést helyezett számára kilátásba ; ; 
miként Bajonit is kegyelmébe fogadta. 4 Ezért a királyné már 
nem törődött többé azzal a gondolattal, mint még az őszön, 
hogy Budát visszakapja, csak minél előbb szabaduljon ez ország- 
ból. Hanem azért nyár lett, a míg Serédi Gáspár Gyulafejér- 
várra ért, és július 26-ika, midőn Izabella királyné aláírta a 
nevezetes oklevelet, melyben birtokairól lemond. Ferdinánd 
kárpótlásul fiának Szepes várát biztosítja, összes hozzátartozó 
birtokaival és 12,000 forintnyi évi jövedelemmel. 5 A vár átvéte- 
lekor a királyné lemond várairól, s átadja a szent koronát a 
római királynak, a ki viszont két év alatt köteles őt kárpótolni 
átengedett egykori hitbér-birtokaiért és fia atyai örökéért. Kezesek 
V. Károly császár és Zsigmond lengyel király, a ki e szerződés 
feltételeit is teljesíteni fogja, ha a királyné két év alatt meg- 
találna halni. 6 Egyidejűleg Serédi külön két oklevélben biztosítja 

1 Verancsics két nyugtája Szebenböl, ban, 1542 május 6-ikán, külön oklevélben 

1542 június 23-ikán és augusztus 8-ikán 1000, is biztosítá Izabella királynénak, a kassai 

illetve 3242 forintról ; Baumann, id. m. 87. 1. harminczadból, ha pedig abból nem telnék 

- Ferdinánd megerősítő oklevele Inns- ki ez összeg, más birtokkal pótolja mind- 

bruckból, 1542 április 23-ikán ; Tört. Tár, addig, míg a végleges béke közöttük létre- 

1878. évi'. 256—9. 1. jön. (Hivatalos másolata a bécsi állami 

5 Ferdinánd Petrovicsnak Linczböl, 1542 levéltárban: nPrivilegia Ferdinandi I. regis», 

április 29-ikén ; fogalmazványa a bécsi ív. k. 162. 1.) 
állami levéltárban. 6 Az oklevél eredetije, melyről a királyné 

4 Ferdinánd Prágából, 1542 május 13-ikán; aláírását hasonmásban adjuk, ugyanott, az 

Géresi, A gróf Károlyi cs. oklevéltára, «Oklevelek)> osztályában ; kiadta Dogiel, 

in. k. 230. 1. id. m. 148 — 9. 1. 



Ezt az évjáradékot Ferdinánd Prágá- 



28* 



220 



VERESS ENDRE 



a királynét a megállapított évjáradék s a részletkérdések felől/ 
melyeket aztán az augusztus 6-ikán Kolozsvárit megnyílt ország- 
gyűlés is helybenhagyott a fejérvári egyezség elfogadása kap- 
csán. Hűségük kifejezésére a rendek Ferdinándhoz indították 
Kendy Ferenczet, Mihályfi Tamást és Haller Pétert, 2 a kikhez 
a királyné megbízásából még Bajoni Benedek csatlakozott. 5 

Mindezekről Izabella szóval és írásban az újra nála járt 
Lubomirski Péter útján értesíté szüleit, kérve, hogy sürgessék 
ők is az ügyet Bécsben, és szólítsák fel közbenjárásra Joachim 
brandenburgi őrgrófot is. 4 Ez volt t. i. a közeledő német biro- 




<t<a 



e/á 



zr. 



r c 



68. IZABELLA KIRÁLYNÉ ALÁÍRÁSA I542-BÖL. 




dalmi had fővezére, sógornője Izabellának, kinek érdekében már 
előzőleg írt volt neki Zsigmond király, gondoskodását kérve, 
nehogy leányának és fiának a hadjárat esélyei közt valami baja 
történjék. 5 De midőn erről leányát értesíté, atyailag kérte, erő- 
sítse várait, nehogy valami veszedelem és meglepetés érje. 6 
A lengyel király nagy aggodalommal bontá fel leánya levelét, 



1 Másolataik a bécsi állami levéltárban. 

- A kolozsvári országgyűlés megbízó 
levele számukra : Erdélyi országgyűlési 
emlékek i. k. 129. 1. 

5 Izabella megbízó levele számára Gyula- 
fejérvárról, 1542 augusztus 4-ikén és 13-iká- 
ról ; eredetije a bécsi állami levéltárban. 



4 Izabella augusztus elejéről való id. 
levele szerint. 

5 Zsigmond király az őrgrófnak Krakó- 
ból, 1542 július 30-ikán ; a kolozsvári «Can- 
cellaria polonica» 207. 1. 

6 Zsigmond Izabellának, ugyanaznap ; 
ugyanott, 230. 1. 




I. FERDINÁND KIRÁLY. 
(Egykorú festmény a Magyar Történelmi Képcsarnokban ) 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 221 

mivel veszedelemben hitte, de megörült a jó hírnek, s azt taná- 
csolta neki, hogy mielőbb induljon a számára kijelölt várba. 
Hogy pedig bátorságosan mehessen oda, Leszczynski Szaniszlót 
Ferdinándhoz indította, meghagyván követének, hogy el ne jöjjön 
a római király udvarából, a míg meg nem látja azt, a kit Iza- 
bella elszállíttatására kirendelnek. S ha még mindig pénz-szüké- 
ben lenne, vegyen 12,000 forintot kölcsön Petrovicstól, hogy 
azzal zsoldosokat szerezzen, kik biztos helyre kísérjék. 1 Irt is 
neki ez ügyben, megjegyezvén, hogy ha óhajtja, kész valami 
lengyelországi birtokot nevére íratni érette. Teszi ezt, mivel 
pénzt a veszélyes háborús idők miatt nem küldhet, 2 katonai 
kíséretet meg az országgyűlés határozata nélkül, a mi különben 
is bonyodalmakba keverné Ferdinánddal. 5 Pedig, a míg általá- 
nossá nem vált a híre, udvara mindent elkövetett, hogy a királyné 
bele ne egyezzék a szerződésbe. 4 A lengyel tanácsosokat viszont 
befolyásolta a mindenható Bona, a ki triumvirátust alkotott két 
Péterrel: Gamrattal és Kmitával, kikkel «a királyné csak azon 
gondolkodik, azon tanácskozik, arról álmodozik és abban forog, 
miként lehetne az osztrák dynasztiának minél többet ártani. » 
Ezt főleg azért teszi, mivel ha fia, Zsigmond Ágost elveszi Fer- 
dinánd leányát, akkor ő mar nem uralkodhatik úgy az udvarban. 
Másfelől, mert Bona iszonyúan fél a töröktől, s azt hiszi, hogy 
ha Izabella teljesíti a szerződés pontjait, s kis fia majd elveszi 
a római király leányát, ez megsértené a törököt. s Meg aztán, 
hogy tudhattak megállapodni, mikor pl. Lesiecki János, október 
végén hazatérve Izabellától, olyan elragadtatással beszélt Erdély 
szépségéről és gazdagságáról, hogy annyi birtoka — szerinte — 
még Mátyás királynak sem volt/' Örült is a lengyel követ, mikor 

1 Zsigmond Izabellához (Stupnicki által) 4 Loboczky Mátyás Ferdinándhoz Krakó- 

Krakóból, 1542 október 2-ikán ; u. o. 234. ból, 1542 augusztus 2g-ikén ; eredetije a 

1. és október 11-ikén; a krakói id. 59. k. bécsi állami levéltárban. 

121. sz. a. 5 Loboczky Ferdinándhoz Késmárkról, 

- Zsigmond Petrovicshoz Krakóból, 1542 1 542 szeptember 7-ikén; ugyanott és Károlyi 

október 2-ikán; ugyanott, 115. sz. a. Árpád, id. h. 575 — 6. 1. 

5 Zsigmond Izabellához Krakóból, 1542 6 Zsigmond Izabellához Krakóból, 1542 

szeptember 13-ikán ; u. ott, 113. sz. a. október 27-ikén, róla: «Adeo possidet multa 



222 VERESS ENDRE 

pár hét múlva ismét visszaküldték e «boldog» országba, 1 melyet 
ö* annyira megszeretett. 

Pedig Erdélyországot nagy veszély fenyegette éppen a bosszús 
török részéről, kinek fülébe már egy s más eljutott a lefolyt 
tárgyalások felöl. És a veszély e napjaiban a helytartó Váradon 
időzött. Hiába hívták, azt üzente, hogy nem jöhet be, a míg a 
Ferdinándhoz küldött követek meg nem térnek. ugyan ott is 
serényen működött, midőn gyűlésre hívta a királyné birtokaihoz 
tartozó, Erdélylyel határos nyolcz magyarországi vármegye 
nemességét; de czéljai olyan leplezettek, s működése oly titok- 
zatos volt, hogy «az ördöngös barát» gyanút keltett, 2 és soha- 
sem tudták, hányadán vannak vele. A barát helyettese, Mikola 
László «vicelocumtenens» is oda volt és szamosfalvi udvarházá- 
ban a nemességgel arról tanácskozott, hogy ki legyen az új 
erdélyi püspök. Izabella mellett így csak Petrovics maradt a 
főurak közül 5 ép akkor, mikor leginkább lett volna szüksége 
tanácsukra. Mert szeptember 20-ikáig egy hét alatt a szultán, 
s a havasalföldi vajda részéről is két-két csausz járt udvarában, 
hogy meggyőződjenek kivel tart, Ferdinánddal, a keresztyén 
római királylyal, vagy a hatalmas török császárral. Jelentették 
is nevében, hogy már megindult seregeivel Buda felé, a hová 
a havasalföldi vajdát is felrendelte. Erre a kiráhyné Tordára, 
(október 3-ikára) hamarosan országgyűlést hirdetett, elrendelvén, 
hogy minden húsz jobbágy egy lovast küldjön a Keresztes- 
mezőre, a székelyek pedig fejenkint állítsanak ki egy lovast. 4 

Az önvédelem parancsolta ezt az intézkedést, mert tudták, 



Maiestas Vestra in Transilvania, ut nullus 2 Vásárhelyi Gergely Ferdinándnak Tor- 
unquam Hungáriáé rex, ne Mathias, ita dáról, 1542 augusztus 15-ikén ; Erdélyi 
multa possidenta ; a krakói id. 59. k. 127. országgyűlési emlékek, r. k. 134. 1. 
sz. a. A király Lesieckit augusztus 17-iki 3 Petrovics a brassói tanácsnak Gyula- 
levelével küldte be Izabellához ; u. ott, fejérvárról, 1542 augusztus 14-ikén, segélyt 
106. sz. a. kérve ; eredetije a brassói városi levéltár- 

1 Zsigmond 1542 november 17-ikén küldi ban, 426. sz. a. 
be Lesieckit újból Izabellához; a király 4 Egy névtelen [Porembski Péter] tudó- 
levele egykorú másolatban a krakói hg. sítása Gyulafejérvárról, 1542 szeptember 
Czartoryski-múzeum 282. k. 857 — 8. 1. 20-ikán ; u. ott, 137 — 141. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 223 

hogy Ráres Péter vajda hordái miként pusztítottak tavaly is az 
országban, melyen most át fog vonulni; ép úgy, miként már 
Rádul havasalföldi vajda is jelzé Erdélybe jövetelét. 1 Ezért most 
Izabella egyidejűleg Váradra küldé Verancsicsot, kérve a bará- 
tot, hogy jöjjön be azonnal, nehogy az ország elveszszen az ő 
hanyagsága miatt, mert különben diktátort és kapitányt válasz- 
tanak. De a fejérvári prépost Gyalun rekedt, mivel hírét vette, 
hogy Váradon pestis dühöng. A királyné tehát jóformán őrség 
nélkül maradt, hisz a barát Tordán hagyott 300 gyalogosa is 
nagyobbára szétment zsold híjján. Félős, hogy ha a két oláh 
vajda betör a havasokon, a «hütlen, csalfa székelyek segélyével,)) 
tönkrejut az ország. Bizonyos, hogy ezt az időt a királyné nem 
várná meg, de mindenesetre meg kell várnia a Ferdinándhoz 
küldött országos követek visszatérését, mert válaszuktól függ, 
itt marad-e vagy elhagyja az országot. Ezt különben az sem 
tudta, miként tenné meg, mivel sem elég szolgája, sem kocsi- 
lova, sem pénze nem volt. Kölcsönt sem kaphatott, a székelyek 
pedig nem akartak adózni. Ily körülmények közt, félős, hogy a 
török a barátság színe alatt elfoglalja az országot. Nem igen 
bízott a királyné a ráczokban, de még a magyar lovasokban 
sem, a kik, úgy képzelte, hogy útközben kifosztanák, mivel híre 
járta, hogy György barátnak öt milliója van ! Távozását, Petro- 
vics véleménye szerint, csak Izabella szülei tehetnék lehetővé, 
ha 300 lovast és 200 gyalogost küldenének be érette Eperjesen 
át Tokajig, hogy aztán Szepesvárába kísérjék. Elhagyatottságá- 
ban is csupán a temesi gróf tart ki mellette ; többi tanácsosa 
mind elhagyta, mert nem volt miből élniök Gyulafejérvártt, 
s hazamentek birtokaikra. Udvarmestere sincs rég óta ! Már sze- 
gény Petrovics sem igen segítheti, s leplezheti a királyné nélkü- 
lözését, mivel két év alatt húszezer forintot költött magáéból 
az udvarra, s már neki sincs pénze. Haza kellett hozatnia szük- 
ségében Izabellának Kassáról azt a három láda holmit is, melyet 

1 Rádul vajda a brassói tanácsnak Piteströl, 1542 október 2-ikán ; eredetije a brassói 
városi levéltárban, 427. sz. a. 



224 VERESS ENDRE 

Czéczeynél hagyott volt. 1 A királynénak így nincs semmi jöve- 
delme, s ez az állapot tartani fog, míg a kötél elszakad! Az, 
a mit a püspöki javakból s a tizedből kap, nagyon kevés, mivel 
a püspökség jó részét Drágfy Gáspár foglalta el, és nincs senki, 
a ki ellene felszólalna. Két várát Móré Péter birja 10,000 frtnyi 
zálogjogon, azon a czímen, hogy ő volt «a püspök főszolgája ; » 
de a többi várbirtokot sem akarják a néhai püspök szolgái 
átadni, a míg régi fizetésüket meg nem kapják. Móréval is har- 
madnapig tárgyalt Petrovics, míg rá tudta venni, hogy hűséget 
esküdjön Izabellának, hajlandó lévén neki Gyalu várát bizonyos 
feltételek mellett átadni. 2 Folyt a tárgyalás Diód várnagyá- 
val, Horváth Mihálylyal is, mivel a királyné asszonynak mind- 
össze négy vára maradt, minthogy Dévát és Görgényt Ferdi- 
nándnak kellene átadni a szerződés alapján. Fzek közül Csicsó 
és Almás nagy gondozást kíván, Sólymos és Lippa jó jöve- 
delmű, ha jó provizort és várnagyot kapna. De pazarló vala- 
mennyi, s ezért Petrovics azt óhajtja, hogy váraiba Izabella 
lengyel kapitányokat tegyen, mivel másképpen semmi jövedelme 
nem lesz belőlük. 3 

így álltak Fejérvártt a királyné viszonyai, midőn harmadnapra 
(október 5-ikén) újabb csausz érkezett, kemény hangú levéllel János 
király fiához és a baráthoz, hogy seregeiket Váradra s onnan 
Buda alá küldjék. Visszatért a portáról Mágóchy András is, kit 
Izabella Török Bálint és Maylád István kiszabadítása érdekében 
küldött oda, de a basák nagyon zokon vették, hogy a királyné 
e dologba avatkozik. Hazaérkezett Verancsics is Váradról, de 
olyan üzenettel, hogy a barát az ország déli részén kitört zava- 
rok, a Szegedet fenyegető veszély miatt, s a vajdáktól való 

1 Pesti Pannonius Gábor nyugtája róla Michaelis in rupe, quod uno miliari ab 
Kassán, 1542 augusztus 21-ikén és Izabella Álba Júlia abest». 

levele Czéezeyhez ez ügyben Gyulafejér- 5 Porembski tudósítása Gamrat gnézeni 

várról, augusztus 4-ikén; a Magyar Nemzeti érsekhez Gyulafej érvárról, 1542 október 

Múzeum levéltárában. 2-ikán ; Hurmuzaki, Documente, Supl. II. 

2 Móré másik vára, honnan pár nap vol. 1. (Bukarest, 1893.) 162 — 5. 1. Másod- 
elött szeptember végén az udvarba jött példányát Boner Szeverinhez közölte már 
targ3'alni, Szent-Mihályköve : nCastrum S. Óváry, III. Pál levelezése, 147—157. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



225 



félelmében nem jöhet; mire ismét Pathócsy Ferenczet küld- 
ték utána.' 

A királyné asszony a csauszt azzal elégíté ki, hogy serege 
készül, s már el is rendelte a szászoknak, hogy ezer gyalog- 
puskással Buda megsegítésére menjenek. 2 De erre a segítségre 
nem volt többé szükség, mivel Joachim brandenburgi őrgróf 
még Pestet sem tudta a töröktől visszafoglalni, és október 8-ikán 
nagy kudarczczal takarodott ki zsoldosaival az országból. Szét- 
foszlott a reménység, melyet e nagyszerű hadi vállalathoz az 
egész keresztyén világ fűzött, de teljesült a barát aggodalma, 
melylyel azt elejétől fogva kísérte. Most már nem lett volna 
okszerű végrehajtani a fejérvári egyez- 
ség pontjait, habár még a nyáron 
gyakran mondogatta, hogy haláláig 
nem pártol el Ferdinándtól. Okúi le- 
hetett adni a közeledő téli időjárást 
is, mely a feltételek teljesítésének nem 
kedvez, 5 pedig Bécsben éppen most 
vették elő komolyabban az ügyet, 
hogy legalább annak sikerével feled- 
tessék ez év szégyenét és veszteségét. 
Hogy miként s mily eszközökkel, arról 

Bajoni tájékoztatá a barátot, midőn a hónap "vége felé vissza- 
érkezett Váradra, Bécsből ; bár mindenki bámulatára, csak egye- 
dül, társait visszatartották. 4 Megtollasodva, méltóságban . gazda- 
godva jött le, mint az erdélyi királyi jövedelmek beszedője és 
kezelője. 5 Nagyot nézett reá a barát, mikor kinevezési oklevelé- 




69. JOACHIM BRANDENBURGI ORGROF 

ÉRME. 



1 Porembski névtelen tudósítása Gyula- 
fejérvárról, 1542 október 22-ikén, említve 
a hazatérő Liesieckit ; eredetije a bécsi 
állami levéltárban. 

2 Izabella a szászokhoz 1542 szeptember 
25-ikén; Kemény, Notitia, 209. 1. Az okle- 
vél eredetije a nagyszebeni városi levél- 
tárban, 400. sz. a. 

3 Bornemisza Boldizsár Báthory András 
szabolcsi főispánhoz Küküllövárából, 1542 

Magyar Tört. Életr. 1901. 



október 19-ikén ; eredetije az orsz. levél- 
tárban, a nkisebb levéltárak » Báthory, 
osztályában. 

4 Porembski tudósítása Gyulafej érvárról, 
1542 október 31-ikén ; Hurmuzaki, Docu- 
mente, Supl. II. 1. k. 166. 1. 

5 Ferdinánd kinevező oklevele Bajoni 
számára Bécsből, 1542 október 17-ikéről 
Géresi, A gróf Károlyi cs. oklevéltár a 
m. k. 233. 1. 

29 



226 VERESS ENDRE 

bői látta, miként osztogat már Ferdinánd czímeket, mielőtt még 
Erdélyt elfoglalta volna. Hanem aztán megtudta, hogy az átvé- 
tellel is meg van bízva Serédi, a ki újból bejön, még pedig sok 
száz lovassal, hogy a szent-koronát is magával vihesse. 

György barát kettőzött figyelemmel kísérte és ellensúlyozta 
ezentúl az események fejlődését. Erdélybe ugyan most sem mehe- 
tett, még a tordai táborban álló nemesség hívására sem. De a 
királynét nem hagyta többé tanácstalanul, s kioktatta részletesen, 
miként fogadja Ferdinánd követeit, és mit felelgessen leveleire. 

Serédi számára október 18-ikán állították ki Bécsben Ferdi- 
nánd megbízó levelét, 1 és utasítását, mely szerint felsőmagyar- 
országi kapitányságából legalább 600 lovassal induljon Erdélybe, 
s kísérje onnat a királynét Szepesvárába, melyet Thurzó Elek 
helytartó át fog neki adni. Izabella birtokait adja át Bajoninak, 
Déva várába helyezze be Thoroczkay Antalt, Görgénybe Farkas 
Farkast és Szilvásy Mátyást, Temesvárba Somlyai Mihályt és 
Feledy Lestákot várnagyokúi. A királyné pedig, ha már Szepes- 
várában lesz, adja át a koronát Serédinek és Werner György 
sárosmegyei főispánnak, a kik további utasításig Kassára viszik. 2 

Serédi tokaji várában vette királya rendeletét és ott akarta 
katonáit is illő módon rendbeszedni, meleg ruhával és élelemmel 
ellátni. Ez persze olyan hamar nem ment. Podagrája is elővette 
az esős, hűvös idő beálltával. Meg aztán a királyné válaszát is 
meg kellé várnia, hogy láthassa, felkészült-e a hosszú téli útra. 

Izabella ezalatt kimozdult Gyulafej érvárról, hol a várfalak 
javításán dolgozó munkások zakatolásától már kellő nyugalma sem 
volt. 5 A csendesebb és védettebb gyalui várba költözködött 
egész udvarával és kincstárával, hol inkább ellenállhat Serédi 
katonái netaláni támadásának. Innen felel neki finoman és simán, 



1 Ferdinánd Serédihez Bécsből, 1542 3 Galaczi More Péter, a fejérvári káptalan 
október 18-ikán; Történeti Lapok, id. 11. jövedelmének igazgatója 500 frtot kér 
évf. 1169—70. 1. Gyulafej érvárról, 1542 november 20-ikán 

2 Ferdinánd utasítása Serédi számára a szebeniek adójából, a vár kijavítására; 
Bécsből, 1542 október 19-ikén ; fogalmaz- eredetije a nagyszebeni városi levéltárban, 
ványa a bécsi állami levéltárban. 406. sz. a. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



227 



szokott modorában. Hálásan köszöni — írja — a király kegyes 
gondoskodását, melylyel őt Szepes várába illő kísérettel akarja 
vitetni, minek annyival inkább örül, mert a Felvidéknek éppen 
Serédi a kapitánya. Hajlandó is bármikor indulni, de Péter vajda 
már az országban táboroz és pusztít. 1 «S ha Nagyságod bejönne, 
ő sem menne ki, sőt a törököt is nyakunkra hoznák. Azért kell 
még nekünk ő Felsége hasznára itt maradnunk.)) Különben is 
kijelenti, hogy csak akkor indul útnak, ha Szepesvárát előbb 




70. GYALU VÁRA ÉS KÖRNYÉKE. 



átadták megbízandó embereinek, s ott kellő élelemről is gondos- 
kodnak. Külön ezédulán pedig arra kérte, hogy mielőtt bejönne, 
küldje meg Ferdinánd sajátkezű aláírású reverzálisát. 2 Serédit 



1 Péter vajda (a Székely krónika feljegy- 
zése: Tört. Tár, 1880. évf. 638. 1. szerint) 
október 21-ikén, Szent-Orsolya napján tört 
be Besztercze felé, Ostermayer Jeromos 
krónikája szerint pedig október 24-ikén; a 
brassói id. Quellén sajtó alatt levő IV. k. 
504. 1. E kötet iveit Stenner Frigyes brassói 



városi levéltárnok lekötelező szívességéből 
használhattuk. 

2 Izabella Serédihez Gyaluról, 1542 no- 
vember 20-ikán : Történeti Lapok, II. évf. 
1170—71. 1. és Szilágyi Sándor sorai: 
Erdélyi országgyűlési emlékek, r. k. 101. 1. 



29* 



228 VERESS ENDRE 

Izabella levele egészen kihozta sodrából. Másolatát rögtön meg- 
küldte Ferdinándnak, megírván egyúttal, hogy daczára beteg- 
ségének egy hét alatt beindul Erdélybe, hogy a barátot, 
Batthyány Orbánt és Bornemisza Boldizsárt figyelmeztesse hűsé- 
gükre, s hogy teljesítsék, a mit az egyezségben fogadtak. 1 

Úgy is lett. Több mint hatszáz lovassal ment be deczember 
elején Erdélybe, Gyalura. Hanem a királynét Serédi állhatatlan- 
nak találta. Azt remélte, hogy hamarosan végezhet vele, s most 
még Ferdinánd kötelezvényét sem volt hajlandó átvenni, holott 
azt előbb maga kívánta. Tanácsosai sem akartak semmit tenni 
a helytartó-barát nélkül. Ekkor utána küldték Bethlen Farkast, 
a királyné egyik titkárával, s kérték Serédit, várjon néhány 
napig, míg a barát Váradról megjön. György barát ép akkori- 
ban érkezett haza fáradtan Besztercze vidékéről, honnan Szent- 
András napján kiverte a moldvai vajdát Erdélyből; 2 de külön- 
ben sem volt kedve találkozni Serédivel. így hiába várt 15-ikéig, 
mert csak üres biztatással tartották. Mérgében másnap behaj- 
tatott Kolozsvárra, ám hálni ismét visszatért Gyalura. 3 Erre 
17-ikén este felé írásban is kijelenté Petrovicsnak és Izabellának, 
hogy őt Ferdinánd nem György baráthoz, hanem a királynéhoz 
küldte. Csakhogy ő még sem hallgathatta ki, mire Serédi nagy 
mérgesen eltávozott. Egy mérföldnyiről azonban visszaüzent, 
hogy ha a királyné teljesíteni akarja az egyezség feltételeit, vissza- 
tér hozzá. De bizony nem hívatta. Fájt Serédinek, hogy ilyen 
csúfosan megjártatták az erdélyiek, s még inkább, hogy nem fog- 
alhatta el a gyulafej érvári püspökség jövedelmét, melyet a király 
négy évre neki adományozott. 4 Ám bele kellett törődnie helyze- 



1 Serédi Ferdinándhoz Tokajról, 1542 hogy Ferdinánd György barátot és Báthory 
november 25. és 27-ikén ; a bécsi állami Andrást «in tutelam et defensionem miseri 
levéltárban. Transsilvaniae regni» választotta; eredetije 

2 György barát levele Ferdinándhoz a a brassói városi levéltárban, 424 sz. a. 
Besztercze melletti táborból, 1542 novem- 4 Ferdinánd adománylevele Serédinek 
ber 30-ikán; Tört. Tár, 1878. évf. 530. 1. és Bécsből, 1542 október 18-ikán, oly felté- 
egykorú feljegyzés u. ott, 1880. évf. 638. 1. téllel, hogy a gyalui egyezségben kikötött 

3 Serédi Kolozsvárról, 1542 deczember évi 12,000 frtot ő fizesse Izabellának fél- 
16-ikán értesíti Brassó város tanácsát, évi részletekben; fogalmazványa a bécsi 



~- J 3 |» i — , ii , -- --■ r -vj-f, 




71. SEREDI GASPAR. 



230 VERESS ENDRE 

tébe. Még örült, hogy más baja nem lett, és úgy sietett haza 
Zemplénbe, hogy három nappal Szilveszter előtt már kövesdi 
várából tehetett Ferdinándnak jelentést kudarczáról. 1 

Ez a kudarcz előrelátható vala, kivált, mióta kitudódott, hogy 
a királyné kibékült a baráttal. Az ő meggyőződése is az volt, 
hogy a királyné asszony biztos helyre viendő, nehogy fiával 
egyik helyről a másikra kelljen vándorolnia, mint valami czigány- 
nénak. De ha Szepesvára könnyűszerrel meg nem kapható, 
jobb Kassa. Hanem azért azt ajánlja neki : jól gondolja meg, 
itt akar-e maradni vagy nem, mert azt hiszi, hogy a rendek 
rögtön elpártolnak tőle, a mint távozik, és a török elfoglalja az 
országot. 2 Ezt György barát személyesen mondta a királyné- 
nak, kinél a karácsonyi ünnepeket tölte. A hivatalos kibékülés 
is ekkor történt, ünnep harmadnapján, a temesi gróf és Pathócsy 



'«/**Vö 



/■ 



c\~&C'**t 




72. POREMBSKI ALNEVU ALÁÍRÁSA. 

jelenlétében. Liesiecki, a lengyel király követének müve volt ez, 
a ki « mintha atyjuk lett volna » összefogta a barát és a királyné 
kezét, s az első előbb engedelmességéről és nyíltszívűségéről 
biztosítá, Izabella pedig kegyéről és szeretetéről. A királyné 
erről írásban is megnyugtatta, s viszont a barát is kész volt 
«Izabella iránti kötelezettségeit írásba foglalni és esküvel fogadni 
mindannak teljesítését, mit a szerződések megállapítanak)). 3 Ezt 
úgy látszik a lengyel követ kívánta így ura nevében, a ki levél- 

állami levéltárban, magyarra fordítva ki- gyűlési emlékek, 1. k. 174—5. '• Maga a 

adta b. Balassa Antal, id. m. 68 — 69. !• jelentés Verancsics kézírása, Sarembski 

1 Serédi jelentése Ferdinándhoz Kewesd- aláírása pedig csak elő vigyázatból van írva, 
röl, 1542 deczember 28-ikán; eredetije Porembski, Izabella titkára neve helyett ; 
ugyanott. eredetije, melyről az aláírást hasonmásban 

2 Sarembski Péter jelentése Gyaluról, közöljük, a bécsi állami levéltárban. 

1542 deczember 28-ikán; Erdélyi ország- 3 Kivonatát 1. Óvárynál, id. m. II. füz. 86. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 23I 

ben nyugtatta meg a barátot a felől, hogy a róla szállongó 
balhíreknek nem adott hitelt, s meg van győződve, hogy továbbra 
is azzal a hűséggel fogja a királynét szolgálni, melylyel néhai 
János királyt szolgálta. 1 De köszönhető ez a béke az ünnepek előtt 
lezajlott tordai országgyűlésnek is, mely egyenesen felszólítá reá 
a helytartót. E felszólításra jött a barát győztesen Gyalura, 
jelentvén, hogy a három nemzet «letevén a gyűlöletet, a szí- 
neskedést, valódi és igaz testvériséget tartva», újból kimondta 
az uniót, kimondván, hogy «a ki idegen hatalmassággal esküszik 
össze, vagy szövetkezik, halállal lakoljon », ép úgy «az is, a ki 
a haza veszedelmével a maga magán hasznát kergeti ». Nem 
törődtek a rendek immár sem a római király ígéreteivel, sem 
Serédi leveleivel, a ki náluk keresett orvoslást a szenvedett gyalui 
sérelemért, hanem elismerték egyhangúlag János király fiát feje- 
delmüknek, «a töröknek megadják az adót, s Ferdinándot meg- 
kérik, hogy ha nem tudja őket meg- 



rA*+C 



W+f 



védeni, legalább engedje, hogy maguk ,-^. _ 

védjék meg magukat». 2 Megerősíté ^ry* ' '/ 

jelentését Izabellának a tordai srvűlé- .. . 

■J OJ 73. VERANCSICS ANTAL ALÁÍRÁSA. 

sen jelenvolt két képviselője : Pathócsy 

Ferencz és Kállay János is, kikkel aztán deczember 29-ikén, 
Petrovics társaságában a barát visszaindult a Váradra ren- 
delt magyarországi gyűlésre, hogy a Tisza és Erdély közti 
vidékkel is megszavaztassák az adót. Mindezekről Verancsics 
Antal tudósításaiból értesülünk, 5 melyeket (mint ekkor még 
jelentéktelen állású, befolyás nélküli udvari ember) leggyakrab- 
ban névtelenül írt vagy másolt titkártársa Porembski számára, 
a ki azokat több példányban küldözgette haza lengyelországi 
patronusainak. 



1 Zsigmond király György baráthoz siebenbürgische Landeskunde, 1874. évf., 
Krakóból, 1542 deczember 3-ikán; a kolozs- xn. k. 67 — 75. 1- 

vári «Cancellaria polonica» 238. 1. 3 Verancsics Antal tudósítása Gyaluról, 

2 Szilágyi nyomán, Erdélyi országgyűlési 1542 deczember 29-ikéről (u. ott, 172 — 3. 1.) 
emlékek, 1. k. 102—5. '• és Teutsch, Die a bécsi állami levéltárban, honnan aláírását 
Union von 1542.: Archiv des Vereines für közöljük. 



232 VERESS ENDRE 



IV. 




jogy Izabellával Serédi semmit sem végezhetett, leginkább 
annak tulajdonítá, hogy tanácsosaival együtt szülei, 
s főleg Bona királyné befolyása alatt áll. Ezek ugyanis 
szemrehányást tettek leányuknak, hogy a szerződés aláírásakor 
oly kevéssel megelégedett, s most többet akartak « kicsikarni)) 
Ferdinándtól. Pedig Serédi úgy tapasztalta, hogy a székelyek és 
szászok is hajlandók meghódolni a római királynak, a mint arra 
való embere közzéjük érkezik. 1 S ne higyjen a király annak a 
kifogásnak sem, hogy Izabella a török beütéstől való félelmében 
nem akar Erdélyből távozni. Hisz a töröknek más dolga van ; 
nem fogja hadsereg nélkül hagyni Magyarországot, midőn ellen- 
kezőleg még attól is tart, hogy Erdélyből támadják meg. Ajánlja 
tehát: folytassák a megkezdett vállalkozást, mert Erdély most 
könnyen meghódítható, miként azt Serédi tavaly Innsbruckban 
is elmondá a római királynak. 2 

Ferdinánd maga is azt hitte. Ezért Serédi támogatására már 
előbb (deczember elején) beküldte volt Bornemisza Pált, hogy 
felkeresvén az erdélyi vajdának kiszemelt Báthory Andrást, 
seregével (legalább 500 lovassal és gyalogossal) menjen György 
baráthoz s vele Erdélybe, a királynéhoz. 5 De megkésett és éppen 
akkor ért Serédi kövesdi várába, mikor az kimerülten vissza- 
érkezett Erdélyből. Nem volt valami épületes, a mit tőle meg- 
tudott, s azért kétszeresen kellett sietnie. Újév után, 1543 január 
4-ikén jutott Báthory Andráshoz, de az nem birván vele menni, 
tovább haladt és 7-ikén ért Váradra. Másnap fogadta a barát, 
a ki bevezetvén őt a rendek közé, előadta megbízatását a gyűlés 
színe előtt. Támogatta Somlyai, a nemesség Bécsben járt követe 



1 Serédi id. 1542 decz. 28-iki jelentése. 3 Ferdinánd megbízó levele és utasítása 

2 Serédi második jelentése Ferdinánd- Bornemisza Pálhoz Bécsből, 1542 deczem- 
hoz Kövesdről, ugyancsak deczember ber 7-ikéről ; Történelmi Tár, 1878. évf. 
28-ikáról ; a bécsi állami levéltárban. 531—4- L 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 233 

is, úgy hogy 9-ikén hűséget fogadtak Ferdinándnak, de egyúttal 
kimondták, hogy Izabella fiáról is kötelességük gondoskodni, 
mivel János király törvényes gyermeke. Az ország védelmére 
hajlandók 3 forintot adni jobbágyaik után és személyesen is 
hadba szállnak; egyben pedig (a követ rábeszélésével) kincs- 
tartóvá választják György barátot. Határozataikkal másnap 
indult fel a királyhoz Weseni Mihály, 1 s mialatt a rendek oszla- 
doztak hazafelé, a barát január 12-ikén felelt Bornemiszának : 

A római király se Báthory Andrást, se mást ne küldjön 
Erdélybe kormányzóul (vagy vajdatársúl), míg Izabella királyné 
benn van; őt pedig addig ne vitesse el, míg Ferdinánd hadserege 
be nem jön Erdély védelmére, melyet a török és a moldvai 
vajda fenyeget. Az erdélyiek állhatatlanok. A jövő tordai ország- 
gyűlésen kérni fogják a vajdák és a török segítségét a francziák 
királya útján, mivel már nem bíznak Ferdinánd és a keresztyén 
fejedelmek segítségében, a mióta Pest ostroma nem sikerült. 
Izabellát akkor szállíttassa el a római király, ha a fejedelmek fel- 
mentő csapatjai már mind Magyarországon lesznek. Addig Erdélyt 
a királyné nevében kormányozzák. Ferdinánd pedig adjon neki 
Szepesvárán kívül más helyet is, és jövedelmét szaporítsa három- 
négy ezer forinttal. Az erdélyieket egyáltalán nehéz lecsendesí- 
teni. Nagy nehézséggel végezte ezt Mátyás király, s kezdte meg 
János király is, de a halál megakadályozta müve befejezésében. 

A barát e válaszával Bornemisza felszaladt egy napra 
Báthory Andráshoz Báthorba, de 16-ikán ismét Váradon- volt. 
Itt elbúcsúzván a baráttól, sietett Erdélybe. Január 20-ikán ért 
Gyalura, és harmadnap fogadta várbeli lakásában audienczián a 
királyné, Liesiecki lengyel királyi követ, Petrovics Péter, a Csa- 
nádi püspök, Szalánczy János és Porembski atya, Izabella lengyel 
titkára jelenlétében. Mire választ kapott, megjött Kendy Ferencz 
és Mikola László is, a barát vicéje. De a «nyilvános» válasz 

1 A «dieta» határozatairól szóló jelentést raes, Arad, Csanád, Csongrád, Békés, 
1. : Magyar országgyűlési emlékek, n. k. Külső-Szolnok és Heves vármegyék rend- 
490—495. 1. Weseni Bihar, Zaránd, Te- jei megbízásából ment útra. 

Magyar Tört. Életr. 1901. 3° 



234 VERESS ENDRE 

abból állott, hogy a királyné nem határozhat, mivel tanácsosai 
«nincsenek mind jelen» és azokat február 19-ikére hívta magá- 
hoz. A mit aztán akkor fognak határozni ez ügyben, azt külön 
követével fogja tudtára adni ő Felségének. 

Eltávozván Bornemisza, lakására jött Liesiecki, kijelentvén, 
hogy a királyné asszony «magán» kihallgatáson is óhajtja fogadni. 
kész volt erre, és este felé hívattatván, csupán az említett 
két lengyel jelenlétében emígy szólt hozzá Izabella : 

Elhatározását nem változtatta s változtatja meg, de Serédi- 
vel nem engedték tanácsosai tárgyalni. Pedig kénytelen az ő 
akaratjuk szerint élni, tehetetlenül és nyomorban, mert olyan 
fogoly itt köztük, mint volt Buda ostroma alatti Mindenki a 
török segélyt óhajtja. Néki nem engedelmeskednek, s reá nem 
hallgatnak. Ezért kéri Ferdinándot, vitesse el őt mielőbb ebből 
az országból, mielőtt itt még baj lenne a törökkel ! Szeretné, 
ha vezetője Báthory András és Drágfy Gáspár lenne, bár mel- 
lettük lehet Serédi is. Az erdélyi püspökséget és javadalmait 
bárkinek átadja, a kit a király beküld, csak Serédinek nem, 
mert azt az erdélyiek nem szeretik. Temesvárt is átengedi a 
gróf; de oda olyan embert tegyen Ferdinánd, a ki bánni tud 
a ráczokkal és zsoldot hozzon nekik, «mert most tíz forinttal 
többet tehet nálok, s jobban lekötelezheti őket, mint később 
tízezerrel.)) Petrovicsnak kárpótlásul és nagy szolgálatai jutal- 
mául adjon a király Szepesvára mellett valami birtokot, s neki 
magának is még egy másikat, a hová «mirígyhalál» vagy tűzvész 
esetén Szepesvárából menekülhet. Egyedül csupán benne bízik, 
mert neki «nyomorúlt asszony»-nak Isten után már sen- 
kije sincs; senki, a ki rajta könyörülne, mert minden emberi 
segítségtől megfosztatott. S ha tőle függne, egész Magyarországot 
és Erdélyt átadná Ferdinándnak. Végül kéri titkára számára az 
aradi prépostságot, őt pedig a római király vitesse el mielőbb, 
mert ez az ország utolsó romlását várja! 

Ezeket mondta a királyné nagy titokban, s mindkét kezével 
megragadván jobbját, megeskette Bornemiszát, hogy Ferdinán- 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 235 

don kívül mindezekről senkinek sem szól. Bornemisza ezután 
Petrovicscsal és Kendyvel is tárgyalt, s 26-ikán távozván, előbb 
Váradra ment és onnan február elején Erdődre Drágfy Gáspár- 
hoz, kinél Batthyány Orbánnal is találkozott, ^olczadikán került 
vissza ismét Serédihez s ment vele Tokajra, hol búcsúzáskor 
üzenetként azt mondta neki, hogy ha Ferdinánd Erdélyt birni 
akarja, küldjön be 3000 német gyalogot és 400 nehéz lovast, 
adót pedig ne adjanak többet Izabellának, se György barát- 
nak, a király külön rendelete nélkül. 

Ez volt az eredménye Bornemisza küldetésének, melyről, hat 
napi úttal Pozsonyba érkezvén, február 18-ikán Ferdinándnak 
jelentést tett. 1 Aztán maga is felment hozzá Prágába, de április 

J^aam fc'r^&fé* Ser* 



74. BORNEMISZA PAL ALÁÍRÁSA. 

második felében ismét Bécsből sürgeti az «erdélyi» ügyet, nehogy 
három havi utazásának eredménye semmis legyen. 2 Sürgette* 
eleget Serédi is. Előbb csak általánosságban, figyelmeztetvén 
a királyt, hogy most legkedvezőbb az alkalom seregekkel elfog- 
lalni Erdélyt, mert Petrovics titkára is alkudozott vele Izabella 
távozása ügyében. 3 Majd megjelenté, hogy a szászok a király- 
nénak Szent-György napjára hétezer frtnyi adót ajánltak fel, 
György barátnak meg hadi segélyt pünkösdre; de Haller Péter 

1 Bornemisza Pál érdekes jelentése Fer- kivonata alapján 1544-re téve; miként 

dinándhoz erdélyi útjáról (Pozsonyból, 1543 mások is, Bucholtz közlésétől félrevezetve, 

február 18-ikáról), melyről aláírását közöl- 2 Bornemisza Prágából, 1543 márczius 

jük ; eredetije a bécsi állami levéltárban. 10-ikén és Bécsből április 20-ikán ; Erdélyi 

Felhasználta irodalmunkban Szalay László országgyűlési emlékek, 1. k. 180. 1. 

(Magyarország története lipcsei kiadása 3 Serédi György Ferdinándhoz Bártfá- 

iv. k. 244—5. !•) es Horváth Mihály (Fráter ról, 1543 január 19-ikén és Serédi Gáspár 

György, 199—205. 1.), de Bucholtz hibás Kövesdröl, január 23-ikán ; u. ott. 

30* 



236 VERESS ENDRE 

azt üzente neki titokban, hogy szívesebben megfizetné Ferdi- 
nándnak a szászok adóját, mint Izabellának és a barátnak, csak 
jönne már a serege. 1 Hanem ez mind csak puszta óhajtásnak 
maradt, minek megvalósítására a királynak sem elég erélye, 
sem ereje nem volt. 

Pedig a terv kivitelére a krakói hírek is kedveztek. 

A lengyel királyi udvarban ekkoriban általános volt az a 
portáról jött terv, hogy a francziák királyának ifjabb fia vegye 
feleségül Izabellát, hogy aztán majd ő uralkodjék Magyarorszá- 
gon és kizárja onnan jogaiból Ferdinándot. Bona királyné tagadta 
a tervet s kijelenté Loboczkynak — a ki az elhalt Laski Jeromos 
árvái ügyének ürügye alatt tartózkodott Krakóban — hogy a 
királylyal együtt legfőbb vágya, hogy leánya mielőbb hazajöjjön 
Erdélyből ; a mit csak György barát akadályoz. Most is (január 
19-ikén) embere érkezett, kérve ő Felségeiket, intsék meg Iza- 
bellát, ne készüljön elhagyni országát. Hiszen Ferdinánddal kötött 
szerződése nem is érvényes, mivel azt a királyné alattvalói és 
tanácsosai hozzájárulása nélkül írta alá. De ne higyje a római 
király — jelenti Loboczky — hogy Zsigmond ezt a kérést telje- 
síté, mivel azt mondta : Lám, milyen ravasz a barát, hogy min- 
ket akar annak okául feltüntetni, hogy a leányunk és Ferdinánd 
közti egyezség nem jön létre. 2 Egy hét múlva érkezett haza a 
portáról Wilamowski is egy lengyel származású csauszszal, a ki 
azt mesélte, hogy a szultána támogatását ajánlta Izabellának, kérve, 
hogy ha valami ügye van, forduljon bizalommal hozzá, mert ő 
többet ki tud vinni a császárnál az összes basáknál. Ekkor Bona 
sürgetésére január 30-ikán titkos tanácsot tartottak a krakói 
udvarban Izabella ügyében, hogy kihozzák-e Erdélyből, vagy 
pedig maradjon s fia török fönhatóság alatt uralkodjék? Három 
tanácsos azt mondta, hogy ott maradjon, a többiek különböző 
dolgot ajánltak, mire az öreg király felszólítá a királynét, hogy 



1 Serédi Gáspár Ferdinándhoz Kövesd- 2 Loboczky Mátyás Ferdinándhoz Kra- 

ről 1543 február io-ikén és Tokajról kóból, 1543 január 20-ikán ; eredetije 
12-ikén; u. ott. u. ott, a «Polonica» osztályban. 




75- AJTÓKERET GYÖRGY BARÁT EGYKORI KOLOZSVÁRI PALOTÁJÁBÓL. 



238 VERESS ENDRE 

adná elé ö is véleményét. Bona szenvedélyesen kezdte, mint 
rendesen, ha a Habsburgok kerültek szóba. «Inkább veszszen el 
a leánya fiastól s legyenek a török rabszolgái, mint hogy látnia 
kelljen, miként bírja Ferdinánd békével Magyarországot.)) 1 De 
aztán lecsillapodott, észrevette, hogy nagyot talált mondani s 
így folytatta: Az ő tanácsa csekély és ő maga is kicsi szolgája 
a lengyel királynak, de ajánlja, ne higyjenek a töröknek, ne 
tűrjék, hogy Magyarország a török hatalmában legyen, ragadják 
ki leányát onnan, mert nem kell bővebben magyaráznia, mi lesz 
Lengyelországgal, ha Magyarország elvész ! Ezt az urak mind 
helyeselték, s egyhangúlag tanácsolták a királynak, hozassa haza 
Izabellát, és támogassa Ferdinándot a török elleni hadi vállala- 
tában. 2 Pár nappal ezután (február 3-ikán) jött Izabella királyné 
követsége, élén Kalán Jánossal, 3 hogy jelentést tegyen atyjának 
Serédi küldetéséről és az utóbbi eseményekről. Nagyon csodál- 
kozott rajta, hogy leánya még mindig Erdélyben van, de tanácsa 
most is csak az volt, hogy ne mozduljon ki, a míg Ferdinánd 
nem teljesíti a szerződés föltételeit, vagy legfeljebb vonuljon 
Kassára és Erdélyt kormányoztassa saját nevében. 4 

Ezalatt elkövetkezett a királyné által hirdetett országgyűlés 
ideje is. Ez azonban nem Gyalun s a mondott időben, hanem egy 
héttel később és Kolozsvárit folyt le, a barát részvétele nélkül. 
Különben is jórészt ellene irányúit, mert Izabella Erdélyben sem 
tudott rokonszenvezni vele. Intézkedéseiben királynői hatalma 
korlátozását, személye kisebbítését látta ; ezért idegenkedett tőle 
s fogadta bizalmatlansággal szolgálatait. 5 így jutott kenyértörésre 

1 Mailét — inquit regina nostra — ut 3 Kalán 23 lóval és 26 szolgával érke- 
et filia sua Isabella et filius suus perirent zett Krakóba, hol február 14-ig ült, mialatt 
et essent apud Turcas mancipia, quam quod ellátása 145 frtba és 17 garasbakerült; 
deberet videre Ferdinandum regem potiri míg ajándékul czobolyprémet és 20 röf 
pacifico dominio regni Hungáriáé. bársonyos (axamiti) posztót kapott. (A var- 

2 Loboczky jelentése Ferdinándhoz Kra- sói főlevéltár udvari számadásai, 1 12. k.) 
kóból, 1543 február 1 -én; ugyanott. Hasonló- 4 Zsigmond király Izabellának Krakóból, 
kép tudósítja Ferdinándot Maltzan Joachim 1543 február 5-ikén ; a kolozsvári oCan- 
báró Krakóból, 1543 február 3-ikán, jelent- cellaria polonica» 239. 1. 

vén, hogy a triumvirátus egyik tagját már S György barát Zsigmond királynak ; 

megnyerte ; az id. «Polonica» osztályban. Óváry regestái, 11. füz. 87. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 239 

a dolog, midőn a királyné előadta, hogy «a barát nemcsak hogy 
kizárta a kormányzásból, hanem még szűkölni is hagyja fiával 
együtt, és számot sem ád az ország jövedelmeiről.)) A királyné 
remegő panaszos hangja és kérő tekintete általános részvétet 
keltett a rendek közt, kik most először láthatták színről-színre 
a maguk körében János király szép özvegyét. 1 Ezért nagy lel- 
kesen kimondták, hogy mivel «e vészes időben a királyné magát, 
fiát, életét és szerencséjét a rendekkel együtt minden eshetőség- 
nek kiteszi, méltányos, hogy ő királyi felsége s legfenségesebb 
fia teljhatalommal birják, kormányozzák Erdélyt)), minden mél- 
tóság és tisztviselő tőle függjön, még «a főtisztelendő helytartó 
úr» is. Az ország ügyeit a királyné saját ((tanácsosai tanácsával 
igazgassa», fontosabb ügyekben pedig hívja össze a három nem- 
zetből kijelölt főbb tanácsurakat is. Akkora volt az elkeseredés 
a barát ellen, hogy még letevése is szóba jött az alatt a 2— 3 
nap alatt, a míg együtt voltak és ő maga nem mert bejönni a 
városba a kolosmonostori klastromból. 2 De a mint elmúlt a vihar 
és márczius elején 5 a királyné visszament Gyalura, kihallgatást 
kért tőle 4 s egy óra alatt ismét helyreállítá tekintélyét ; 5 bár sírt 
mint egy asszony s ruhája szegélyét csókolva, térdre esve kérte, 
ne higyjen besúgóinak s ha hibázott, bocsásson meg neki. Iza- 
bella meghatva fogadta újra kegyelmébe a megtérőt. Egész nap 
vígan éltek, másnap pedig a barát mintegy 200 szekér élelmi 
szert fuvaroztatott be a királynénak püspöksége területéről a 
gyalui várba. 6 Ilyen tudott lenni a barát, ha akart ! Helyre jött 



1 Hogy Izabella részt vett e gyűlésen, eredetije a nagyszebeni városi levéltárban, 
tanúsítja Kolozsvárról, 1543 február 24-ikén 417. sz. a. 

írt oklevele, melyben köszöni a szebeni 4 Ezt Verancsics állítja, de a barát tény- 

tanácsnak a gyorsan küldött 400 köböl leg még 1543 márczius 7-ikén is Gyaluról 

zabot ; eredetije a nagyszebeni városi levél- ír ; másolatát 1. Keménynél : Appendix dipl. 

tárban, 822. sz. a. Trans. D. 10. k. 75. 1. (Az Erdélyi 

2 Ide nemrég jött meg, mert február Múzeum könyvtárának id. kézirattárában, 
14-ikén még Váradról ír ; Tört. Tár, 1878. Kolozsvárit.) 

•évf. 544. 1. S Szilágyi, Erdélyi országgyűlési emlé- 

3 Izabella 1543 márczius i-én még Ko- kek, 1. k. 109— 11 1. 1. 

lozsvárról nyugtáz 3630 frtot, melyet a 6 Verancsics Antal vallomása; Pray, 

szebeniektöl Márton-napi adójukban átvett; Epistolae, ír. k. 392 — 3. 1. 



240 VERESS ENDRE 

tehát ismét köztük a békesség. Első, múlt karácsonyi kibékülé- 
sük alkalmával Verancsics ezt a megjegyzést tette volt : «Nem 
tudom, meddig tartják meg a békét; félek, hogy a mint változ- 
nak a viszonyok, változni fognak ezek is.» ' És bizony most is 
elmondhatta volna, vájjon meddig fog tartani ? 

A nyíló tavaszszal Izabella ismét átköltözködött Gyulafejér- 
várra, hol a húsvéti ünnepeket is tölte. Azután hozzáfogtak az 
országgyűlési határozatok végrehajtásához. Először is feleltek 
az ura után kesergő Mayládnénak, a ki az elmúlt télen Husztra 
vonult és onnan sürgette ügyét levelei és fogarasi tisztjei útján. 
A barát biztosítá, hogy szívesen megtesznek országostul min- 
dent ura kiszabadításáért, csakhogy mit kezdjenek, míg ő előbb 
ki nem szabadítja a nála levő török és oláh foglyokat, kikért a 
portáról már többször írtak, sőt elrendelték, hogy várát is ostro- 
molják ki miattuk. Szegény Mayládné mindegyre csak azt felelte, 
hogy «azoknak elbocsátása én tőlem nem lehet, mert énnekem 
nagy drága zálogom vagyon ezekért. » 2 Meg is írta neki a barát, 
hogy a mi idejövetelét illeti, az «ha a foglyokat el nem bocsát- 
ják, árt inkább, hogynem mint használna, » mivel a szultán azt 
hinné, hogy a királyné sem akarja «az foglyokat elereszteni ;» 
ám ha kibocsátja őket, eljöhet leánygyermekével, csak fiát, Gábort 
hagyja otthon. De hogy «bizodalmas» jövetelére és «elmenesz- 
tésére» levelet kíván Izabellától, azon nagyon csodálkoznak. Nem 
is fogja azt megkapni, «mert ő Felsége király gyermeke és 
királyné asszony lévén, nem oly ember, hogy valakinek nyomo- 
rúságát kévánná, sem mi is ő Felsége után.» Meg is bocsássa 
neki Mayládné, «de ha te kegyelmed ő Felségébe nem bízik, 
hogy bízhassák ő Felsége te kegyelmedben)), írja a barát és 
Petrovics. 3 Erre Mayládné Muthnoky Lajost küldte egyenesen 

1 Levele nyomán Sörös Pongrácz: Verán- 3 Levelük Mayládnéhoz Gyla-fej érvárról, 
csics Antal élete, (Esztergom, 1898.) 18. I. 1543 márczius 26-ikán, húsvét másodnap- 

2 Orosz Péter Szalay Jánoshoz Foga- ján ; Majláth Béla, Oklevelek Maylád Ist- 
rasból, 1542 július u-ikén; Magyar leveles- ván életéhez, (Budapest, 1891.) 36 — 38. 1.) 
tár, 1. k. 17. I. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



2 4 I 



a királynéhoz. De a « kincstartó)) nem is bocsátotta eléje, azt 
mondván, «hogy nem szükség szembe lennie, mert lehetetlen 
dolgot kéván ő kegyelme,)) midőn azt óhajtja, hogy uráért «ő 
Felsége avagy én — szóla a barát — avagy ez ország adhat- 
nánk arról levelet, avagy magunkat köt- 
hetnénk. Mi nem Istennek angyali vagyunk, 
kik még azok is nem tudják Istennek aka- 
ratját, nemhogy mi tudnók császárnak aka- 
ratját, hogy ha el akarja bocsátnia avagy 
nem, mert mi csak ahhoz tarthatjok ma- 
gunkat, az mit tűle értünk, mert ha valamit 
az ő kévánságában be nem teljesétünk, nem 
tudónk mit terekednie az ö szabadulá- 
sokért.)) Nem kötelezheti magát semmire, 
még «hogy ha Bécs és Pozson és mind 
attúl fogván való ide alá menő erősségek)) 
mind a Mayládnéi volnának s azokat mind 
neki adná is, mert lehetetlenséget kíván. 
Most sem tanácsolhat egyebet annál, a mit 
már a múltkor Orosz Péter által üzent, hogy 
ha «az ő urának éltét és fejét szereti, hát 
az tereket elbocsássa» a várából. Fogarasi 
tisztjei is így gondolkoztak, midőn együtte- 
sen kérték, engedje el a török foglyot, 
«ne kiáltsa mind ez világ azt, hogy te ke- 
gyelmed miatt vész el az mi urunk. » 
S midőn meghallották, hogy Szalánczy az 
országgyűlés megbízásából újra bemegy a 
portára, ajánlták, hogy írjon neki és «édes 

beszéddel kérje, hogy terekedjék az mi urunk szabadulásában)) ; 
ne sajnálja ez ügyben a pénzt és áldozatot. Gerdy Demeter 
meg is kérdezte a barátot, «minemű ajándok kellene» a török 
basáknak, mire így felelt : Én nem tudom, de az ki kezelebb az 
szénhoz, az jonkább fűtőzik, azért ő nálok úgy vagyon, hogy 

Magyar Tört. Életr. 1901. 31 




76. KÖNYVTÁBLA-RÉSZLET 

IZABELLA ÉS SZÜLEI 

ARCZKÉPÉVEL. 



242 VERESS ENDRE 

az ki ő nekik nagyobbat ad, azért jonkább tudnak terökednie.' 
Hanem Mayládné már az ajándékot sem győzte és egyelőre 
állhatatos maradt abban, hogy foglyait nem adja ki. 

A másik fontos dolog Verancsics küldetése volt : Ferdinánd- 
hoz, az alkudozások ügyében és Zsigmond Ágost ifjabb lengyel 
király esküvőjére, melyre atyja még a télen meghívta volt Iza- 
bellát. 2 Folytak is az előkészületek egész tavaszon a lakodalmi 
követség illő felkészítésére s midőn Verancsics április végén 
kivonult a fejérvári várudvarról, csak úgy káprázott emberein 
minden a fénytől és ragyogástól. Idejében, május 5-ikén érke- 
zett az erdélyi prépost Krakóba, hol öcscsével Mihálylyal is 
találkozott. 5 Kísérete 58 lóval és 63 szolgával rendelkezett, mel- 
lette lévén Theka Kristóf a barát és Murányi Pál a temesi 
bán képviseletében. 4 A menyasszony, Erzsébet főherczegnő is 
ugyanekkor jött meg s már másnap megtörtént a koronázás, aztán 
az esküvő és 9-ikén az ajándékok bemutatása. Nagy feltűnést 
keltettek Izabella királyné ajándéktárgyai «erdélyi mívű» zomán- 
czuk folytán. A négy aranyozott kupa közt egyik szebb volt a 
másiknál. A legnagyobbikat János király czímere, a három mási- 
kat «zománczos piros eprek» díszítették. Egy ötödik, aranyból 
készült, ezüst gombokkal. Szép volt egy 12 rekeszes láncz, piros 
és fekete zománczú szemekkel s végül egy zománczozott, 70 
szemű «olvasó», vagyis páter noster. Külön nyújtottak át György 
barát és Petrovics ajándékaképpen négy epres, erdélyi mívű 
kupát. s Ezt a gyönyörű « arany marhát» a szászok állították ki, 
miért a királyné jutalmul megerősíté czéhszabályaikat. 6 A drága- 
ságokat Verancsics lendületes szép beszéddel adta át az új párnak, 

1 Gerdy Demeter May Iád Istvánnéhoz barát 1543 április 16-iki leveléből kitűnik ; 
Fogarasból 1543 (húsvét után való harmad Verancsics összes munkái, 1. k. 344. 1. 
vasárnapnak hétfején) április 16-ikán ; 4 Ellátásuk került Krakóban az udvari 
Magyar levelestár, 1. k. 21—23. 1- kincstárnak 370/24/6 frtba, az ajándékul 

2 Zsigmond király meghívója Izabellához adott holmik árát nem számítva; egykorú 
Krakóból, 1542 november 22-ikén az 1543 feljegyzés a varsói főlevéltár id. 112. 
május 6-ikára kitűzött esküvőre ; a krakói számadási kötetében. 

hg. Czartoryski-múzeum kézirattárában, id. S Ez ajándékokat a jelen volt Herber- 

282. k. 875. 1. stein jegyezte fel, naplója id. h. 357 — 360. 1. 

3 Ez már előbb ott volt, miként György 6 Miles, Wuergengel, 40. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 243 

kiterjeszkedvén azokra a viszontagságokra és szenvedésekre is, 
melyek Izabellát négy év alatt (mióta a szülei házból távozott) 
érték, és kérve egyúttal, hogy őt az ifjú királyné nővéréül fo- 
gadja. S a beszéd annyira tetszett, hogy hallgatói közül sokan 
vetélkedve írták le egymástól, sőt két hét múlva nyomtatásban 
is megjelent a városban. 1 

A lakodalmi ünnepségek után Verancsics beszélt Izabella 
szüleivel is, biztosítván őket arról, hogy főczélja még mindig a 
békeszerződés teljesítése. 2 Ugyanezt mondta Ferdinándnak is 
Prágában, hová egy lengyel követtel sietett. De nem hagyta 
szó nélkül, hogy «Serédi emberei nagyon féktelenül viselkedtek 
Erdélyben s az országgyűlésen szüntelenül a királynéról nyilatkoz- 
tak.)) 5 Végtére elmondta, hogy a rendek hatezer főnyi hadsereg 
beküldését kérik és kívánják a királytól, hogy annak láttára a 
vajdák maradjanak otthon, s a török is engedjen merészségéből. 4 
Szegény Ferdinánd azonban nem szolgálhatott csak biztatással és 
üres tartalmú « atyai, kegyes » válaszszal a királyné számára. 5 
Hanem alig hogy Verancsics hazaérkezett, vissza kellett térnie a 
lengyel királyi udvarba, jelentést tenni a távollétében Gyula- 
fejérvártt lefolyt két országgyűlésről, melyeken a rendek nem 
kis aggodalmával a szultán követe is jelen volt. 

E gyűlések elseje május végén tartatott, midőn a török csá- 
szár már személyesen benn volt Magyarországon, a dunántúli 
harcztéren. Innen jött be egy csausza még a hónap elején, az 
adó beküldését, meg sereget és élelmiszereket sürgetve, 6 , s ezért 
kellett a gyűlést hamarább megtartani, mint a hogy hirdetve 

1 Újraközölve Verancsics Összes munkái isza Pálhoz a kolozsvári országgyűlésről, 
xii. k. 23 — 28. lapjain. Eredeti kiadása 1543 1543 február 27-ikén; Erdélyi országgyűlési 
május 25-ikén jelent meg a krakói Vieto- emlékek, 1. k. 178. 1. 

risnál nyomatva ; de ma már egyetlen S Ferdinánd Izabellához Prágából, 1543 

példánya sem ismeretes. június 25-ikén ; eredetije a bécsi állami 

2 Izabella utasítása Verancsics számára levéltár, «Polonica» osztályában és június 
! 543 áprilisából; egykorú másolata a kra- 24-ikén György baráthoz; Tört. Tár, 1879. 
kói id. 281. k. 502 — 4. 1. évf. 313. 1. 

5 Izabella másik utasítása Ovárynál, id. 6 György barát írja, hogy ez az első 

m. 11. fűz. 87. 1. csausz 1543 május 4-ikén ért Fejérvárra ; 

4 Vásárhelyi Gergely jelentése Bornem- Tört. Tár, 1878. évf. 552. 1. 

3i' 



244 



VERESS ENDRE 



volt. Ily viszonyok közt ellenvetés nélkül megszavazták a 10,000 
aranyforintnyi török adót, melyet Szalánczy János és Fekete 
János által a barát június elsején sebtében útnak is indított, nehogy 
a török betörjön az országba. 1 Ez volt az első portai adója 
Erdélynek, mint külön fejedelemségnek. De mivel beszedésekor 
rendetlenség történt, és egy része kézen-között elkallódott, a 
június végén megnyílt második gyűlés a királyné mellé egy 
12 tagú tanácsot rendelt, négy-négy férfit minden «nemzetből», 
mely az ország jövedelmét ellenőrizze. Nagyobb gondosságra 
intették Boynichich Györgyöt is, az ország vice-kincstartóját. 2 
A megválasztottak rögtön le is tették hűségi esküjöket «a királyné 
s az ifjú király» előtt, kivéve Haller Péter szebeni polgármestert, 
a ki azzal tagadta meg, hogy midőn múlt évben Bécsben járt, 
már megesküdött volt «az ország nevében» Ferdinándnak. 3 

Verancsics Antal július közepén érkezett újból Krakóba, 4 hol 
előadása s a török sikereiről szóló magyarországi tudósítások 
általános izgatottságot okoztak az udvarban. A Ferdinándtól 
hiába remélt fegyveres segítséget az ország megvédésére az 
erdélyi tanácsurak most Zsigmond királytól, mint úrnőjük atyjá- 
tól várták. 5 De ő azt felelte a prépostnak, hogy segélyt nem 
adhat, s nem kivált a török ellen, a kivel jó barátságban élni 
az ő, s a magyar nemzet és Erdély legfőbb érdeke ; tehát nehogy 
valamit kezdjenek ellene. A királynénak meg azt üzeni, hogy 
ámbár szeretné bátorságosabb helyen tudni, de most reábízza 



1 Székely Lőrincz német levele ez idő- 
ből a bécsi udvar valamely hivatalnoká- 
hoz ; a bécsi állami levéltárban, Haller 
Péter egy 1543 július 14-iki leveléhez csa- 
tolva és György barát tudósítása Ferdi" 
nándhoz Gyulafej érvárról 1543 június 3-ikán; 
Tört. Tár, 1879. évf. 307. 1. 

2 Izabella megbízólevele számára Gyula- 
fejérvárról, 1543 június i-jén ; a nagysze- 
beni városi levéltárban. 

3 Székely fenti levele második részéből, 
melyet közölt Schuller Károly: Das k. k. 
geheime Haus-, Hof- und Staatsarchiv in 



Wien, als Quelle siebenbürgischer Fürsten- 
geschichte, (Nagy-Szeben, 1850.) 21—22. 1. 
Székely Haller szolgájának írja magát és 
e tudósítását (mint egyik sorából kitetszik) 
Bécsből küldte. 

4 Erról Marsupino János értesíti Ferdi- 
nándot hol utasítása szerint a királyné mel- 
lett tartózkodott és kémkedett; 1543 július 
16-ikán Krakóból, eredetije a bécsi állami 
levéltár «Polonica» osztályában. 

5 Az erdélyi tanácsurak utasítása Ve- 
rancsics számára 1543-ból ; a krakói id. 
281. k. 504-5. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 245 

annak megítélését, mi könnyebb és jobb : ott maradni, vagy kijönni 
Kassára. 1 Nem adhatott más tanácsot a barátnak sem, midőn 
azt kérdeztette, mit csináljon a törökkel, a ki őt Budára hívta és 
seregekkel várja fel. 2 Egyébiránt örvend, hogy leánya egészséges 
és köszöni a szép tevéket, melyekkel múlt hónapban meglepte. 5 
Meglepetés-számba ment annak híre is, hogy Izabella min- 
denki örömére jó viszonyban él a baráttal. Sőt a prépost egy 
olyan epizódot mesélhetett el ennek bizonyságául, mely egy- 
aránt kedves és jellemző szereplőire. Április vége felé történt, úgy 
«Szent-György ünnepe táján, » midőn Verancsics már eltávozott 
volt a fejérvári udvarból, hogy a barát püspöki (s talán névnapi) 
ebédre hívta meg a királynét, udvarával és udvarhölgyei egész 
seregével. Ebéd és asztalbontás után megszólalt a zene, s a 
czigányok tele tüdővel fújták a kecskedudát és hangos énekkel 
kísérték hegedűlésüket. A sok előjáték után, midőn már Bacchus 
is szarvakat öltött, nehogy a mulatság hiányos legyen, « előlép 
Fráter György magával a királynéval)) s megkezdi a tánczot. 
Mindnyájan csodálják a királyné és a barát kecses mozdulatait, 
mert « kevesen hitték, hogy Fráter György az erények e nemé- 
ben is annyira kitűnik. » Bámulatos volt a királyné asszony erős 
természete és kitartása, mert a leányok nagy része bizony rosz- 
szúl lett, s az uraknak kellé friss levegőre kivinni őket. Hanem 
lehet-e pazarabb látványt képzelni, mint mikor egy királyné egy 
csuklyással tánczol? «De úgy hiszem, még szebb volt volna, 
— jegyzi meg a tudósító — ha a többi leányok is hasonló 
csuklyásokkal tánczolnak vala.» + 

Nemsokára ez ünnepély után minden meghívás nélkül 
Izabella megüzené abarátnak, hogy készüljön egy újabb mulatságra, 



' Zsigmond válasza VerancsicsnakKrakó- 16-ikáig ültek; 1. a varsói udvari számada- 
tról, 1543 július havában; u. o. 506—8. 1. sok id. 112. kötetében. 

2 Marsupino Ferdinándhoz Krakóból, 4 Névtelen 1543 július 7-iki latin jelentés ; 
"543 július 18-ikán; a bécsi állami levél- hibásan 1540. évszámmal közölte Schuller 
tár «Polonica» osztályában. id. h. 24—25. 1. Ezt a közlést nem ismerve 

3 Ezeket Bethlen Farkas hét embere kelet nélküli példányáról magyarra fordítva 
hozta fel 1543 június 10-ikén Krakóba, hol közli Horváth Mihály : Fráter György, 378. 1. 



246 VERESS ENDRE 

mivel másnap nála fog ebédelni. A helytartó visszaüzent, hogy 
szívesen látja a királynét, de csodák csodájára — s a levélíró 
megjegyzi, hogy e dolgot nem borbélyoktól és muzsikusoktól, 
hanem komoly emberektől hallá — este felé, midőn már javában 
készültek a másnapi ebédre, minden égi előjel nélkül, várat- 
lanul olyan zivatar keletkezett, hogy nemcsak ölbe rakott fát 
hányt szét, hanem még élelmiszereket is úgy szétszórt, hogy messze 
a városon kívül is lehetett maradékaira akadni. A barát háza 
fedelét is, meg a néhai püspökét, melyben a királyné lakott, jófor- 
mán egészen leszedte a vihar, és szétszórta a városban. Azért 
azonban másnap mégis megtartatott az ebéd, bár nem kis aggo- 
dalom nélkül a jövőre nézve. 1 

De ezzel az újságolással még nem ért véget Verancsics kül- 
detése. Titkos audiencziát kapott t. i. Bona királynétól, kinek 
az a véleménye, hogy a török ragadja ki Magyarországot Fer- 
dinánd kezéből és foglalja el egész Ausztriát, összes tarto- 
mányaival. Az udvarban sokan óhajtanának is szövetséget, mert 
mindenki meg van róla győződve, hogy ha a török elfoglalja 
Magyarországot, Lengyelországra kerül a sor ; de Bona mindent 
megront a török és a franczia érdekében, kik Ferdinánd ellen 
működnek. Izabella is írt anyjának, hogy ragaszkodik a kötött 
szerződéshez, mire Bona dühösen felkiáltott : hogy bízhat leánya 
Ferdinándban, s hogy írhat tisztelettel róla. 2 Hiába írja a ki- 
rályné, hogy fél a töröktől, s nem bízik benne, (bár most is azzal 
hitegeti, hogy Magyarországot fiának akarja adni,) mert Bona 
nyilvánosan hirdeti, hogy inkább jusson az ország a török kezére, 
mint Ferdinánd hatalmába. Ez ellen pedig nem igen lehet tenni, 
mert az öreg király betegeskedik, és mindenki Bona kezében 
van. Az udvarban az történik, a mit ő akar, mi miatt minden- 
naposak a veszekedések, kivált mióta az «osztrák Erzsébet» is itt 
él. Ez az urával is meghasonlott már miatta, mert mindenben «kiáll- 

1 Schuller, id. m. 26. 1. a bécsi állami kóból, 1543 augusztus 19-ikén; eredetije 
levéltárban őrzött eredetiről. a bécsi állami id. levéltár «Polonica» osztá- 

2 Marsupino jelentése Ferdinándhoz Kra- lyában. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 247 

hatatlan » anyjára hallgat, úgy hogy még Izabelláról is az hall- 
szik, hogy inkább menne Ferdinánd vagy akár a szultán udva- 
rába is, mint anyjához !' 

V. 




agy érdeklődést és izgatottságot keltett a Péter-Pál napján 
megnyílt gyulafej érvári országgyűlésen az új vallás ügye, 
melyet a helytartó barát hozott felszínre, a fejérvári 
káptalan sürgetésére. Luther tanai az erdélyi szászok közt, deákok 
és kereskedők által mindjárt fellépése első éveiben elterjedtek. Ezért 
Szálkai László esztergomi érsek átokkal fenyegeti meg azokat, kik 
«a sátántól megszállva» eretnek-iratokat adnak-vesznek és olvasnak, 
II. Lajos király pedig (1523 május 2-ikán) jószágvesztés terhe 
alatt összetépni és elégetni rendelte az ily könyveket. E rendelet 
értelmében a szebeni nagy piaczon el is égettek egy csomó 
összeszedett iratot. De ez csak növelte a régi hitben kétkedők 
számát. S még félszázad múlva is élt amaz esemény tudata, 
hogy — mintha bosszú lenne — az égő könyvrakásból miként 
kapott fel a szél egy Luther-féle német zsoltárt, mely a temetőben 
éppen ünnepi körmenetet tartó érseki követ nyírott fejére esvén, 
úgy oda tapadt, hogy paptársai nem tudták lerántani, s a pap 
harmadnapra belehalt égési sebeibe. 2 

A mohácsi veszedelem utáni idő és János király kora Erdélyben 
is kedvezett a reformáczió terjedésének, kivált a szászok közt, 
kik papjaikat (régi kiváltságaik alapján) maguk választat Itt is, 
ott is kezdett «az Úristennek igéje villámlani» ; nagy ellenzői 
voltak azonban Statilio, György barát és Frangepán érsek. 
Unszolásukra János király 1538 tavaszán Segesvárra hozatta a 
magyarországi részekből Szántai István mestert, az új hit ter- 
jesztőjét, hogy rögtön «megégetné minden törvény nélküb. De 
«a király eszes és istenfélő lévén, disputatiora engedé a dolgot», 



1 Marsupino tudósítása Ferdinándhoz Kra- 2 Teutsch, Geschichte der Siebenbürger 

kóból, 1543 augusztus 27-ikéröl és 28-iká- Sachsen, 111. kiadása, 1. k. (Nagy-Szeben 
.ról ; ugyanott. 1899.) 215 — 6. 1. 



248 VERESS ENDRE 

melynek folyamán felmentették, mert védekezésében nem találtak 
semmi izgatást, még abban az állításában sem, hogy «a barátok, 
papok dolga semmi nem egyéb, hanem csak fabula, emberi véle- 
ködés és héjába való csacsogás». Székely Adorján doktor püspöki 
helyettes és Kálmáncsehi Márton fejérvári «oskola-mester» voltak 
bírái, 1 a ki nemsokára protestáns hitre tért. János király halála 
után pedig fellép Honter János brassói prédikátor, hogy apos- 
tolává váljék az új vallásnak. Szóval és tettel, írással és köny- 
vekkel működik s midőn Izabella királyné 1542-ben Erdélybejött, 
a Barczaság megtérítésének munkája már úgyszólva be volt 
fejezve. Február havában kivetette az oltárt és képeket a brassói 
templomból, október 3-ikán «Isten nevében» megszüntette a misét 2 
és két szín alatt kezdte osztani az úrvacsorát a hívőknek is, 
«miként azt Krisztus szavai rendelik. » Egyúttal «Reformatio eccle- 
siae Coronensis» czímen könyvecskét adott ki saját nyomdájában 
a sacramentumokról, melynek hatása most már (több kiadásban 
elterjedvén) Brassó város határain túl is érezhetővé vált. 5 

Mindenütt helyeselték a könyv igazságait és írója szándékát, 
melynek megvalósítására községekként kezdettek szervezkedni. 
Annál kevésbbé helyeselték a történteket a királyné és különösen 
György barát, kik ezért Hontert «könyvével együtt» a fejérvári 
országgyűlésre idézték, 4 hogy «adjon számot, miért csatlakozott a 
keresztyén — azaz új — vallás rendtartásához.)) A brassói tanács 
nem bocsátotta el a mestert, mert félt a barát bosszújától, hisz 
még emlékezetben állott, miként küldött máglyára (feledésbe ment 
vallástörvények alapján) egy váradi egyházfit, «a ki egy pápista 
asszonyt arczúl csapa vala, csak azért, hogy egy kép előtt imád- 
koznék.)) 5 Ezért csak a városbírót indították útnak, két tanácsosa, 

1 Heltai leírásából gróf Kemény József: 4 Izabella királyné meghívója és salvus 
Archív für sieb. Landesk., II. k. (1855.) 116. 1. conductusa a fejérvári vallási disputatiora 
és Fabritius Károly tanulmánya ugyanott, hívottak számára Gyulafej érvárról, 1543 
új folyamú, 10. k. 247. 1. június 6-ikáról és György baráté 7-ikéröl ; 

2 Az Album Oltardianum id. h. 13. 1. Fabritius Károly, Urkundenbuch zur Ge- 

3 Wolf Theobald, Johannes Honterus schichte des Kisdér Kapitels, (Nagyszeben, 
der Apostel Ungarns, (Brassó, 1894.) 41— 1875.) 263—4. !• 

51. 1. 5 Pethő Gergely magyar krónikája, 249. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



249 



két pap és a káptalani kanonok kíséretében. 1 Ezek magukkal vitték 
Honter «Apologia reformationis» czímü védöíratát, melyet a gyü- 




77. HONTER JÁNOS. 



lésen Glatz Mátyás prédikátor adott elő, a rendek és a királyné 
előtt. Kijelenté, hogy a brassói mester, könyvecskéjével «senkit 

1 Az egykorú szász krónikások közül említi és 1543-ra teszi a fejérvári vallási vitát 
Massa Simon, Benckner Pál és Ostermayer; a brassói id. Quellén, IV. k. 78, 181. és 504. 1. 

Magyar Tört. Életr. 1901. 32 



25O VERESS ENDRE 

sem akart bántani, sem gyalázni, sem sérteni, hanem művét a hazai 
papok számára adta ki», köteles tisztelettel a hatalom, ő Felsége, 
a szent koronával megkoronázott Izabella királyné asszony, s az 
országnagyok iránt. Ártatlannak érzi magát társaival együtt a 
vádakkal szemben, mert ő nem izgatott, «csak Isten igéjét s 
Krisztus parancsát követte, s a mit ő tett, arra Istennek és 
felsőbbségének parancsa készté.» Semminek sem örülne úgy, 
mintha megérné, hogy Krisztus szétszórt juhai békességben 
együtt élnének az igaz katholikus egyház aklában, egy és ugyan- 
azon hit és törvény szerint, miként ezt Szent-Pál is rendeli. De 
«vértanúk példája és a szentírás mutatják, hogy azon emberek- 
nek, kik az Isten igéjével ellentétbe jőnek, nem kell engedel- 
meskedni,)) különösen hit és vallás dolgában. S midőn ő, a 
visszaélések láttára, tollat ragadt, s rámutatva más államok és 
városok példájára, ismerteté az új tant, a keresztségét, a misét 
és úrvacsorát, utalva a betegápolásra, árvák és szegények istá- 
polására, iskolák és könyvtárak létesítésére, «nem volt más czélja, 
mint hogy e zaklatott és sanyarúságos időkben előmozdítsa a 
közegyetértést s a vallás megtartásában beállható zavart és ren- 
detlenséget elhárítsa.)) 1 

Történeti fontosságú, «a konstanczira és wormsira» emlékez- 
tető jelenet következett ezután. György barát erélyes megtorlást 
követelt, de a királyné tanácsosai (Batthyány Orbán, Csáky 
Mihály, Adorján kolozsi főesperes 2 és Petrovics) ajánlatára val- 
lási vitatkozást rendelt el a brassói küldöttek és a vádló fejér- 
vári káptalan tagjai közt, a milyet Augsburgban tartottak a witten- 
bergi tanárok. S a vádlottak oly férfiassággal és hatással czá- 
folták a Szentírásból a káptalan állításait, hogy az országgyűlés 
felmentette őket, sőt a hallgatók közül sokan áttértek a luthe- 
ránus hitre. A brassói követeket éjjel ismét az udvarba hívatták, 
de sem ígéretek, sem fenyegetések nem tudták őket lefegyve- 

1 Szilágyi nyomán, az Erdélyi ország- 2 így nevezi Izabella 1543 január 3-ikán 

gyűlési emlékek, r. k. 113— 115. 1. és Wolf, írt gyalui oklevelében; eredetije a nagy- 
id, m. 54—57. 1. szebeni városi levéltárban, 821. sz. a. 






IZABELLA KIRÁLYNÉ 



25 í 



rezni. Bántatlanul térhettek haza, hisz Izabella, a barát s az 
egész ország érdeke kívánta a szászokkal való jó egyetértést és 
uniót. A követek magukkal vitték ugyan a tanács számára a 




78. HONTER REFORMÁCZIÓJÁNAK CZÍMLAPJA. 



királyné rendeletét, «nehogy újítást fogadjanak be a vallásba» ;' 
de ez csak írott malaszt maradt. Mert már a következő évben 



1 Izabella rendelete a brassói tanácshoz Gyulafej érvárról, 1543 július 7-ikéröl ; a 
brassói városi levéltárban, 1272. sz. a. 

32* 



252 



VERESS ENDRE 



követséget küldenek a királynéhoz «az egyház megvédése ügyé- 
ben)), 1 s a Szent-Katalin napján tartott szebeni gyűlésen egyidejű- 
leg az összes szász városok áttérnek egyetemlegesen «a Minden- 
ható kegyelmével)) az új hitre. 2 

A fej érvári vallási vita, illetve az országgyűlés berekesztése 
után a királyné Szebenbe küldte főlovászmesterét, Márgay Meny- 
hártot, 5 s mikor az onnan megtért a városi tanács 24 igáslová- 
val, 4 július közepén megindult gyalui várába, 5 melyet első látoga- 
tása óta nagyon megkedvelt : csendjéért, s vadászatra kínálkozó 
közeli havasaiért. Néhány napot útközben Kolozsvárit is időzött, 6 
s onnat kocsikázott ki Gyalura. Itt fogadta Literati Imrét, a ki 
társaival a szultán részére szállítandó élelmiszerek fejében a 
szebeniekre kivetett ezer forint egy részét hozta meg, 7 majd a 
szultántól visszatérő Szalánczyt, a nagyúr amaz üzenetével, hogy 
újabb elemózsiát és ajándékot vár. Csauszok is jöttek utána, 
nehogy elodázzák a dolgot. így a királyné augusztus ötödikére hir- 
telen gyűlést rendelt, majd folytatta a székelyekkel 16-ikán, adót 
és ajándékot kérve valamennyi rendtől Szent-Mihály napjára, «hogy 
az ország fennmaradhasson.)) 8 Jött is a sok szép szarvasmarha, mit 
a székelyek «ökörsütés» nevű adójukban voltak kötelesek adni, 9 
a szebbnél-szebb drága kupa és serleg naponta a szászoktól, hogy 
a török Moloch torkát betömhessék, s folyt a pénz, hogy az 
országos költségeket fedezhessék. 10 Kellett is, mert Péter moldvai 



' Szilágyi, id. h. 115 — 6. 1. és Wolf, id. 
m. 57. és 167. 1. 

2 Album Oltardianum, id. h. 14. 1. és 
Wolf, id. m. 60. 1. 

3 így nevezi : tnagister agazonum-nak 
Gyulafej érvárról, 1544 július 10-iki leve- 
lében ; eredetije a nagy-szebeni városi 
levéltárban, 857 sz. a. 

4 A nagy-szebeni városi levéltár 1543-iki 
Prothocollon-ja szerint Márgay 8-ikán ér 
Szebenbe s a lovakat 11-ikén küldik; a 
város fél hóra bérelte ki őket a polgárok- 
tól, fizetvén 36 frtot. 

5 Izabella utolsó oklevele Fej érvárról ez 
időből 1543 július 10-ikéről (nem 16-ikáról !) 
való ; Tört. Tár, 1893. évf. 305. 1. 



6 A szebeniek t. i. július 15-ikén Ko- 
lozsvárra küldenek a királynéhoz; a nagy- 
szebeni városi levéltár id. 1543-iki szám- 
adási könyvéből. 

7 Ugyanott, július 20. és 28-iki tétel alatt, 
mely 424 forintról szól. 

8 Izabella meghívója Gyaluról 1543 
augusztus 2-ikán ; Erdélyi országgyűlési 
emlékek, 1. k. 182. 1. 

9 Ezt a székelyek a gyalui gyűlés után, 
Szent-Bertalan napján adták ; Tört. Tár 
1880. évf. 638. 1. 

10 A nagyszebeni id. 1543-iki Prothocollon 
szerint augusztus 14-én kupákat, 29-én 
1272 frtot küldenek a 3000 frtnyi adó 
hátralékául. Szeptember 8-ikán és 17-ikén 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 253 

vajda újra becsapott a radnai szoroson szeptember közepén az 
országba, nemcsak rabolni, hanem, hogy fegyverrel szerezze 
vissza azt a két várát, melyért már évek óta tárgyalt eredmény- 
telenül az erdélyiekkel. Ferencz napján (október 4-ikén) fogta 
körül és kezdte ostromolni a Deés melletti Csicsó várát. Nagy 
Kristóf erősen védte, a míg György barát Bánk Pállal, újvári 
kapitányával felmenté Küküllővárával együtt, s elüzé alóla a 
moldvaiakat. 1 Hanem azért alkudozni kezdett a vajdával, a ki 
újra azzal fenyegetőzött, hogy betör. S mivel Zsigmond király 
is azt ajánlta Izabellának, hogy legjobb lesz, ha visszaadják a 
várat, 2 vissza is adták a következő év tavaszán, június havában. 
De előbb leromboltatta, «eltöreté az ország» s csak «a tartomá- 
nyát)) adta meg az öreg vajdának, 5 a ki fenyegetéséhez képest 
csakugyan betört — utoljára — Erdélybe, melyet annyi éven át 
zaklatott és pusztított. 

Gyaluról a királyné asszony deczember elején 4 Gyulafejér- 
várra költözködött, hol a karácsonyt is töltötte. 5 Eleinte úgy 
tervezte, hogy ígérete szerint személyesen elmegy a Szent-András 
előtt megnyílt székelyvásárhelyi országgyűlésre ; de váratlan baj 
érte, 6 s így csak a barátot küldhette maga helyett tanácsosaival. 

Ünnepekre most is megjött a lengyel király szokott követe, 
hogy leányának boldog újévet kívánjon és sorsáról tájékozódjék. 
Udvarában érte ezúttal a helytartót is az 1544-iki újév, de aztán 
gyors elhatározással felkerekedve Szebenbe indultak. Január 14- 
ikén vonult be a királyné a szászok legfontosabb városába, 



meg a királybírót és Byrkner Andrást küldik 3 A Székely krónika feljegyzése; Tört. 

Izabellához ; Hurmuzaki, Documente xi. k. Tár, 1880. évf. 638. I. és Hurmuzaki, 

858. 1. Közben, szeptember i-jén is 445 frt Documente xi. k. 859. 1. 

subsidium-pénzt kap a szebeniektől; nyűg- 4 Utolsó ez évi oklevele Gyaluról, 1543 

tája a nagyszebeni városi levéltárban, november 25-ikéröl dévai várnagya, hunyadi 

832. sz. a. Literati Péter számára ; a nagyszebeni 

' Jorga, Documente, xl. 1. és Drágfy városi levéltárban, 837 sz. a. 

Gáspár tudósítása Erdődről, 1543 október S Karácsony napján Gyulalejérvárról ír 

6-ikán ; a bécsi állami levéltárban. ugyancsak neki ; u. ott, 839. sz. a. 

2 Zsigmond király Izabellának Wiela- 6 Erre czéloz 1543 november 8-iki meg- 

wiesról, 1543 deczember 20-ikán ; a kra- hívójában kétszer is : Sed cum dei optimi 

kói id. 281. k. 497. 1. maximique flagellum modo ad nos sit im- 



254 VERESS ENDRE 

melynek tanácsa Byrkner András székbírót és Pellio Ágostont 
küldte elibe. Kíséretében volt a főbbek közül György barát, 
Kendy Ferencz, Horváth György s a lengyel követ, a kik egy- 
egy hordó bort kaptak a magistratustól, míg Izabella asztalára 
három hordóval küldtek fehér és vörös bort. 1 A kapunál Haller 
Péter polgármester fogadta a királynét, de csak akkor ereszté 
be, midőn meggyőződött róla, hogy katonaság nélkül jött. És a 
barát a királynét tél közepén talán azzal a szándékkal hozta 
ide, hogy tekintélyével ellensúlyozza s fojtsa el azokat a törek- 
véseket, melyek az új hittel a régit már-már kiszorították a 
templomokból s az emberek lelkéből. De nem sikerült, pedig két 
hetet töltöttek itt, tárgyalva és alkudozva. A szászoknak sok 
pénzébe került ez a mulatság, hisz még a lengyel követet is 
megajándékozták, sőt általa öt kupát küldenek a tavaly meg- 
koronázott «új» lengyel királyné számára is. 2 Izabella is több 
mint 4000 frtnyi adót nyugtáz a hónap végén 3 s azzal felkere- 
kedvén, február elején már ismét Gyulafej érvárról ír. 4 

Víg élet folyt így a télen a fejérvári udvarban, mert a ki- 
rályné — most először — szüleitől is kapott pénzt, ezer lengyel 
forintot, a mit egyik udvarnoka, Lassocki Péter hozott február 
folyamán. s A hónap végén, húshagyó keddre lakodalom is volt, 
mert a királyné adta férjhez egyik udvarhölgy-leányát s az ilyen 
kiházasítások különös gondját képezték XVI-ik századi fejedelem- 
nőknek. Az esküvőre természetesen a szászok küldenek Szeben- 
ből (adó fejében) halat, gyertyát, zsemlét, sőt még lakodalmi 
edényeket is, az új párnak pedig egy kelyhet s egy felnyergelt 

positum . . . quo nos quoque et hoc flagello 3 Izabella nyugtája 4050 írtról Szeben- 

deo volente interim eliberaturi ; Erdélyi ból, 1544 január 29-ikén ; eredetije a nagy- 

országgyülési emlékek, 1. k. 182 — 3. !• szebeni városi levéltárban, 845 sz. a. 

' A nagyszebeni városi levéltár 1544-iki 4 Megbízólevele Gyulafej érvárról, 1544 

Prothocollonja adatai szerint. A 3 hordó február 4-ikén; eredetije iitka gyűrűs pe- 

bor ára 44 frt volt ; a szolgák borravalót csétjével megerősítve, u. ott, 844 sz. a. 
kaptak, mit akkor «abrakbor»-nak neveztek. 5 A beküldött 1000 1. frt 627 magyar 

2 Ez öt kupa ára 308 frt, a lengyel kö- aranyforinttal ért fel ; egykorú feljegyzés 

veté 21 frt. Egy másik tétel szerint pedig a varsói fölevéltár udvari számadásai 117. 

318 frtot 40 dénárt költenek a királyné el- kötetében, 
látására; ugyanott. 




ki. -o 

N 

tn >> 

> 2 

9 lS 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 255 

török paripát. ' Megküldték égy hét múlva a János Zsigmondnak 
még Szebenben ígért szép kis hintót is, 2 miként előbb Lippára 
jövetelekor két falóval és kopjákkal kedveskedtek neki. 3 Az 
immár negyedik évében járó értelmes gyermek ezentúl hát nap- 
hosszat kocsikázhatott. Néha aztán kezébe adták a gyeplőt, 
mintha maga hajtana, vagy mellé ült a királyné is, kit gyer- 
mekének öröme egészen boldoggá tett. Ilyenkor mások is a 
királyfi boldogságáról és jövőjéről beszéltek, pedig az ugyan- 
csak kétes és csalóka volt. Anyja bízott legkevésbbé benne. 
A női nem bátortalanságával aggódott érette a török miatt, a ki 
csak az elmúlt év őszén is újabb hódításokat tett a Dunántúl. 
Hisz egymásután foglalta el Pécset, Esztergomot és Székesfejér- 
várt, melynek bíráját és számos polgárát a szultán megölette, 
«azon ürügy alatt, hogy Izabella királynétól ok 
nélkül Ferdinándhoz pártoltak.)) 4 S a mi lelkének 
különösen fájt, az volt, hogy a török kifosztván a 
székesegyházat, « felverte a királyok koporsóit,)) és 
«János király testét kivetvén, a városi bírónak adata, 
hogy másutt temettetné el, mivelhogy — úgymond 
Achmed basa — Magyarországban Szulejmán parancsolt, János 
a több királyok közibe ne számláltassák. » s Csoda-e, ha a királyné 
most attól félt, hogy az idén Erdély kerül sorra. Ezért ismét 
emberét járatta szüleihez, hogy vitessék el mielőbb biztosabb 
helyre. 6 Ezt ők most sem tehették, a Ferdinánddal kötött állami 
szerződések megsértése nélkül. De éppen udvarukban -tartóz- 
kodott a római király megbízásából promnitzi Boldizsár boroszlói 
püspök és Zabka György csehországi vice-kanczellár, kikkel 
Zsigmond király azt a közvetítő módot vetette fel, hogy a sze- 

1 A szebeni tanács mindezt 1544 február 4 Rónai Horváth Jenő, Magyar hadi 
22 — 25-ike közt küldi «ad nuptias reginalis krónika, 11. k. (Budapest, 1897.) 4 2 - !• 
Maiestatisa Fejérvárra ; a nagy-szebeni S Pethö Gergely krónikája, 248—9. 1. 

1 544-iki számadási kötetben. 6 Werner írja meg ezt a Krakóból 

2 A márczius 5-ikén küldött kis kocsi 7 vett hírt Ferdinándnak Eperjesről, 1544 
írtba került ; u. ott. április 7-ikén ; a bécsi állami levéltárban. 

3 Teutsch adata a n.-szebeni uSáchsischer 
Hausl"reund» ez. naptár 1860-iki évf. 41. 1. 




KIRÁLYNÉ 
GYÜRÜPECSÉTJE. 



256 VERESS ENDRE 

pességi herczegség helyett adják leányának az oppelni fejedelem- 
séget, mely különben is határos Lengyelországgal. Az eszme 
tetszett Izabellának, s magának a barátnak is, úgy hogy húsvét- 
napján útnak is indítottak e tárgyban egy követet a gyula- 
fejérvári udvarból. 1 

Wolski Márton, a királyné biztosa, utasítása szerint Speierig 
ment Ferdinánd elibe, a ki oda bátyjához, a birodalmi gyűlésre 
május közepén érkezett. Itt terjeszté elő, a következőkben, külde- 
tését. A magas porta Erdélyt teljes birtokjoggal ruházta át Izabella 
királynéra és fiára, sőt megengedte, hogy szükség esetén sere- 
geket gyűjthessen Lengyelországban. De ő ragaszkodik a néhai 
urával kötött szerződéshez, ha nyugodt megélhetését lehetővé 
teszik, addig is, míg az említett egyezség pontjait teljesíthetik. 
Ezért kívánja Oppeln, Ratibor és Glogau sléziai herczegségeket, 
melyeknek jövedelmét csupán Trencséné és Késmárké is felül- 
múlja, holott János király patrimoniumához több, mint 70 vár 
és város tartozik. Ezt mindenesetre könnyebb lenne teljesíteni 
Ferdinándnak, mint a váradi béke feltételeit, mivel János király 
örökségét a törökök, vagy egyes magyar urak foglalták el, s így 
azokat nehezen szerezheti vissza. Szepesvára nem kell Izabellának, 
mivel jövedelme «századrészét» sem teszi ki János király örö- 
kének, és évről-évre kevesbedik; holott a római király Erdélyt 
kapná, melynek jövedelmét a török elleni harczra fordíthatná. 2 

A követ előterjesztésére a két uralkodó a birodalmi gyűlés 
június 2-iki ülésén felelt. Mindenekelőtt dicsérték Izabella királyné 
elhatározását, hogy atyjával egyetértve át akarja adni nekik 
Erdélyt, nehogy az ellenség kezére jusson. Jóindulatukról meg- 
győződhetett, midőn a Serédi útján kötött egyezségben, kötelezett- 
ségét Ferdinánd két év alatt ígérte teljesíteni, tavaly pedig a prá- 
gai tárgyalások folyamán megengedte, hogy további halasztásig 

1 Izabella Ferdinándhoz Gyulafejérvárról, 91. 1. és teljesebben a krakói hg." Czarto- 
1544 április 13-ikán ; u. ott. ryski-múzeum kézirattára 283. k. 183— 192. 1. 

2 Wolski beszéde Izabella nevében 1544 V. ö. Bielski Márton, Krónika Polska, 
május havában a speieri birodalmi gyűlésen; (1856-iki kiadás) 1091. L, hol a ^császár 
egykorú másolatokban az ilyvói id. 174. k. válaszáról is szó van. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 257 

Erdélyben maradhasson, míg az újabb alkudozások befejeztet- 
nek. A mi a kívánt sléziai herezegségeket illeti, azok most zálog- 
jogon hosszú időre le vannak kötve, s a franczia és török 
háború is annyira elfoglalja mindkét uralkodót, hogy a kivál- 
tásukra irányuló tárgyalások megkezdését békésebb időre kell 
halasztani. Maradjon tehát a királyné nyugodtan Erdélyben, a török 
fönhatósága alatt, míg jövő tavaszon felmenthetik az országot 
a félhold uralma alól, s visszaadhatják fiának atyai örökségét. 1 
Zsigmond király mint kedvezőt küldte meg e választ július 
közepén leányának. 2 De annál kevésbbé elégíté ki az őt. Hisz 
Izabella azt remélte, hogy Ferdinánd kapva-kap az alkalmon, 
mely neki Erdélyt kezére juttatja, s most csalódva kellett éreznie, 
hogy a római király a sléziai herczegségekkel is ép oly kevéssé 
rendelkezik, mint a szepességivel. Pedig ezúttal erősen remény- 
kedett és készülődött, s a közben lefolyt eseményekben és állami 
ügyekben is azt hitte utoljára vesz részt. Június elején Enyeden 
tartózkodik 5 egy nap, abból az alkalomból, hogy a tordai ország- 
gyűlésre sietett. Mivel azonban kevesen jelentek meg, augusztus 
elsejére hívta ismét össze a rendeket, ugyancsak Tordára. 

Ez most «generalis congregatio» vala és olyan, melyen elő- 
szörjelentek meg a «Részek» követei is, a Tisza vidékéről, hogy 
együttesen tárgyaljanak az erdélyi testvérekkel. Tíz napig tartott 
e nevezetes gyűlés, melyen résztvett a főurak közül : György 
barát, Barobási János «csanádi, s az üresedésben lévő gyula- 
fejérvári püspökség püspöke,» Petrovics Péter, eperjesi Pathócsy 
Ferencz, Báthory György, Losonczi Antal, Kendy Ferencz, 
Bethlen Farkas, somlyai Báthory András, Homonnai Antal, Csáky 
Mihály és Demeter s más. 4 Ezekre azért volt szükség, hogy az 

1 Responsum a Carolo Caesaré et a Fer- lékról Enyedről, 1544 június 6-ikán ; a 
dinando rege Romanorum dátum Martino beszterczei városi levéltárban. 

Wolski, nuntio Isabellae regináé Hungáriáé 4 E névsor, kiegészítve e szavakkal 

Spiraeincomitiis 2. Junii 1544; u.o. 193— 8.1. «et aliis multis praesentibus» és «Thordae, 

2 Zsigmond Izabellához Brzezczről, 1544 nono die praescriptae congregationis» dá- 
július i6-ikán; u. ott, «Teka Naruszeviczaa, tummal az 1544 augusztus i-jén kezdődött 
61. k. 63. sz. a. tordai országgyűlés határozatainak privile- 

3 Izabella nyugtája 32 frtnyi adóhátrá- gialis alakban kiállított és Izabella aláírásával 

Magyar Tört. Életr. 1901. 33 



258 VERESS ENDRE 

Erdély és a Részek közti kapcsolatot szorosabbá tegyék, mert 
a királyné ebben látta az ország fenmaradásának biztosítékát, a 
mióta meggyőződött, hogy Erdélyből nem távozhatik el. E szo- 
rosabb egyesülés létesítése, gondos előkészülettel sikerült is a 
barátnak, a ki most mintegy jutalmul a kormányzói czímet óhaj- 
totta magának, «melyet hajdan Hunyadi János viselt». De ez 
nagy vitát szült. Maga a királyné Pathócsyt óhajtotta s ajánlta, 
ki már zászlóval és katonákkal jött be elfoglalni hivatalát. Ám 
a barát megbuktatta, s keresztülvitte, hogy őt magát válaszszák 
meg a rendek főbírónak, eddigi helytartói rangja mellé. Le is 
tette a gyűlés végén az esküt a királyné asszonynak, a kit 
külön oklevélben is biztosított odaadó hűségéről. Ebben, hálásan 
elismervén, hogy Izabella meghagyta őt minden méltóságában, 






80. PATHÓCSY FERENCZ AX.ÁÍRÁSA. 

melyet János királytól nyert és alatta élvezett, viszont ((becsü- 
letére, emberségére és tiszta lelkiismeretére)) fogadta és ígérte, 
hogy a királynénak és fiának mindig hűséges és «szófogadó» 
szolgája leszen, becsületesen fogja gondozni összes jövedel- 
meit, kivéve a szászok Márton-napi adóját — melylyel nem 
fog törődni, mivel azt az elhunyt király a királyné asszony 
saját használatára rendelte. O felségéről állása és méltósága 
szerint udvarával együtt illően gondoskodik. Udvari leányait és 
matronáit, valamint többi szolgáit illő ruházattal és fizetéssel 
látja el. Váraiban a királynénak és fiának felesküdt várnagyokat 
és tiszteket fog tartani, s azokat ő Felsége tudta nélkül nem 

és pecsétjével megerősített eredeti példa- 188— 190. lapján közölt nagyszebeni példány 
nyán fordul elö ; mely némely tekintetben szövegétől. (Eredetije a bécsi állami levéltár 
eltér az Erdélyi országgyűlési emlékek 1. k. «Oklevelek» osztályában.) 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 259 

csereberéli. E várak jövedelmét a királynénak fogja tisztességgel 
beszolgálni, levonva belőlük a várak fentartására szükséges 
összegeket. Jövedelmeiről ő Felsége és tanácsosai felszólítására 
bármikor igaz számadást ad. A királyné kívánságára összes 
ráruházott hivataláról lemond. Váradon és Kassán lévő vár- 
nagyait és tisztjeit kötelezi, hogy ő Felségeik iránti hűséggel 
szolgálják; ha pedig előbb találna meghalni, említett várait a 
királynénak és fiának haladéktalanul átadják. 1 

A rendek határozata folytán a barát tehát mindenható veze- 
tője, úgyszólva kormányzója lett a Részekkel egyesített Erdély- 
nak. És ő meg lehetett elégedve az eredménynyel, mert «az 
ország, melyben négy év előtt ő volt a legnépszerütlenebb 
ember, eszének, politikájának, erélyének igazságot szolgáltatott)). 2 

A királyné e gyűlésről visszament Gyulafejérvárra, honnan 
Lengyelországba küldte Verancsics Mihályt, hogy szüleinek 
jelentést tegyen ez újabb országos eseményekről, és onnan azu- 
tán biztos kereskedők társaságában Prágán és Bécsen át Velen- 
czébe menjen vásárolni. 3 Bátyja, a fejérvári prépost látta el 
ajánló levelekkel mindkét helyre ; 4 ámbár ő maga kegyvesztetten 
távozott nemsokára az udvarból. Ez t. i. a mily tanúit, okos 
ember volt, ép oly ledér, megbotránykoztató életet folytatott 
már évek óta. Igaz, hogy nem volt felszentelt, áldozó pap, de 
életmódja s folytonos botlásai láttára György barát lefoglalta papi 
javadalmait. Mikor pedig Szebenből (hová betegen és lehangol- 
tan húzódott) engedélyt kért a királynétól, hogy ismét udvarába 
jöhessen, azt felelte neki udvariasan olasz nyelven, hogy éppen 
javítják a palotáját és termeit, s maga is kénytelen egy időre 



1 György barát k. n. kötelezvényének 3 Izabella útlevele számára Gyula- 
moszkvai másolata; a M. Tud. Akadémia fejérvárról, 1544 augusztus 17-ikéről és 
történelmi bizottsága gyűjteményében. 20-ikáról; Verancsics összes munkái, 1. k. 
Hogy ez írat mostanra (s nem 1542-re) 345—7. I. 

vonatkozik, mutatja az is, hogy pontjai 4 Verancsics Antal öcscse távozásakor 

egészen megegyeznek az 1544-iki tordai 1544 augusztus 20-ikán tíz ajánló levelet 

országgyűlési határozatokkal. ír számára barátjaihoz ; Összes munkái, 

* Szilágyi szavai: Erdélyi országgyűlési VT. k. 170—182. 1. 



emlékek, 1. k. 124. 1. 



33" 



2ŐO VERESS ENDRE 

más helyre távozni. 1 Pedig Izabella az év egész hátralévő részét 
itt tölte, kivéve, hogy október második felében átrándúlt Szász- 
Sebesre, s meghált ugyanabban a házban és szobában, melyben 
ura négy évvel azelőtt meghalt. Itt kereste fel szebeni keres- 
kedője is, Nyírő János, 2 mindenféle őszi portékával, a miből 
egy csomót vásárolt, természetesen hitelbe, illetve úgy, hogy 
kifizette a városi tanács Márton-napi köteles adóösszegéből. 
Ezzel különben az idén nagyon hátralékban maradtak a szászok, 
s többször kértek halasztást, 3 a miért néha hallal, borral, serle- 
gekkel kedveskedtek is a királynénak. 4 Ezért — a mit még 
eddig nem tett — kénytelen volt a tavaszon 1200 forintnyi 
kölcsönt venni tőlük, mert másként még kocsisait sem tudta volna 
ruházni. 5 És aggasztó volt az a körülmény is, hogy a székelyek, 
régi kiváltságaikra hivatkozva, egyáltalán nem akartak adózni, 
ámbár az unió őket is kötelezte a közös teherviselésre. 

Ez apró, úgyszólva házi gondok mellett országosabb ese- 
ményként tűnt ki az, hogy a királyné a baráttal együtt a 
nemzet két rabja : Maylád és Török kiszabadítására szeptember 
végén követeket küldött a portára ; 6 de ezúttal is eredményte- 
lenül. November elején meg Károly császár indította be egyik 
titkárát Weltwyck Gellértet a székelyekhez, 7 hogy azokat enge- 
delmességre intse; de az csak Bécsig jött, s ott sem végzett 
semmit a török ellen tervezett hadjárat ügyében. Végül, ekko- 
riban jutott Izabella királyné udvarába, új orvosaként, a fiatal, 
28 éves saluzzoi olasz Blandrata György, 8 kinek később oly nagy 
szerep jutott az ő, s főleg fia történetében. 

i Izabella Verancsicshoz Gyulafejérvár- S Izabella a szebeni tanácshoz Gyulá- 
ról, 1544 november i2-ikén ; Verancsics fejérvárról, 1544 április 29-ikén és május 
összes munkái, I. k. 348. 1. 14-ikén; ugyanott, 851 és 855 sz. a. 

2 Izabella rendelete érdekében Szász- 6 Puecham Boldizsár tudósítja erről Fer- 
Sebesröl 1544 október 20-ikáról; a nagy- dinándot Konstantinápolyból 1544 október 
szebeni városi levéltárban. 11-ikén, midőn a követekkel találkozott; 

3 így küldik 1544 április 28-ikán Pilgram eredetije (tévedésből 1545-iki íratok közt) 
Mártont Szebenböl a királynéhoz, 3000 a bécsi állami levéltárban. 

frtnyi adó ügyében ; ugyanott. 7 Károly császár a székelyekhez Brüsz- 

4 így pl. április 7-ikén, június 7-ikén és szélből, 1544 november 8-ikán; u. ott. 
16-ikán, midőn kupákat, és 32 hordó bort 8 Blandrata vallomásából, a vatikáni le- 
küldenek, 352 frt értékben ; ugyanott. véltár angyalvári id. k. 288. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



2ŐI 



m 






VI. 

elentéktelen eseményekkel kezdődött s telt el az 
1545-iki esztendő is. A királyné újból ezer forintot 
kapott február hó elején szüleitől. Ligenza l Szaniszló, 
egy megnyerő külsejű szép ifjú lengyel nemes hozta be, a kit 
Izabella mindjárt udvarában is marasztalt és pohárnokává tett. 2 
A szebeni szászok adójából szintén kapott mintegy harmadfél- 
ezer forintot, s így legalább egyelőre anyagi gondokkal nem 
kellett törődnie. Ők látták el konyháját hallal is, a mi minden 
péntekinapra kellett. Iparczikkeket is ők szállítnak, sőt kívánsá- 
gára egy ízben egy szép czimbalmot is küldenek, 3 melyen a 
királyné unalmában órákig eljátszott. 

Külpolitikájában szélcsend állott be. Ez idén még nem vágya- 
kozott elhagyni az országot és Ferdinánddal nem is érintkezett. 
Mindössze Bethlen Ferencz érdekében kapott tőle levelet, mely- 
lyel személyesen jött Erdélybe, hogy a távolléte alatt elfoglalt 
ősi birtokait visszanyerje a királynétól. 4 Ezt az ügyet elin- 
tézve, Szent-György napján országgyűlést tartott fiával Tordán. 
Végzései közül fontosak azok, melyek a királyné birtokado- 
mányozási jogát megerősítik, a három rend közti viszonyt szoro- 
sabbra fűzik, s azok, melyek az új vallás terjedését igyekeznek 
meggátolni, kimondván, hogy minden a régiben maradjon. 5 
Szigorú eljárást és megtorlást kívánt a három Baresay esete is, 



1 Ligenzát 1545 január 15-ikén indítják 
be a pénzzel a lengyel királyi udvarból; 
avarsói főlevéltár udvari számadásai 131. k. 
feljegyzése szerint. Február i-én pedig a 
nagyszombati gyűlésre Broniewski Sza- 
niszló aulicust küldik be «in legatione ad 
Rakosch in Tarnawa,» a mire útravalóul 
30 forintot kap a kincstárból. 

2 így fordul elő teljes nevével, mint 
«pocillator regináé Maiestatis» 1546 már- 
czius 27-ikén a nagyszebeni városi levéltár 
1546-iki számadási könyvében és Izabella 
Gyulafejérvártt 1546 márczius 13-ikán írt 
oklevélében, melylyel öt Brassóba küldte; 



eredetije a brassói városi levéltárban, 
453 sz. a. 

3 A nagyszebeni városi levéltár 1545-iki 
Prothocollonja adatai alapján; február 5-ikén 
vesznek és küldenek számára tunum vir- 
ginale» 8 frt értékben; a Magyar Nyelv- 
történeti szótár in. k. 1193. 1. szerint 
«a virgina avagy clavicordium», melyet 
ujjakkal vernek. 

4 Ferdinánd Izabellához Prágából, 1545 
február 14-ikén; Történeti Lapok, 11. évf. 
1220. 1. 

5 Ostermayer krónikái feljegyzése, id. h. 
506. 1. 



2Ó2 



VERESS ENDRE 



mely szerint egy fa-feszületet gyermekekkel kötélre kötve a folyóig 
hurczoltattak a földön, s ott letelepedvén ételt főztek rajta. 1 
E gyűlésből a királyné György baráttal Újvárra ment, 2 hogy meg- 
tekintse, miként építette azt fel a Szamos partján. Modern új erősség 
volt, négy jó szögletbástyával és a vársánczon kívül magas földhá- 
nyással, mely a kastély két oldalát pompásan fedte. Egy firenzei hadi 
mérnök műve az egész, vastag várfalakkal, s mély árkokkal. 3 Itt töl- 
tötte a pünkösdi ünnepeket is 4 a barát kényelmes házában. De vá- 



VedtUa. damtzc aierno áv Samóshuvuar 




*7 
7 






/ 



ím 



8l. SZAMOSÚJVÁR ÉS ELŐVÁRA. 



ratlan megbetegedvén, 5 hazament Fejérvárra; július elején azon- 
ban nyárára Gyalura költözködött. 6 Hanem azért gyakran bejött a 
templomba Kolozsvárra, hol Mária-Magdolna napján is találjuk, 7 



i A vád Barcsay Farkast, Györgyöt és 
Miklóst érte ; Erdélyi országgyűlési emlékek, 
i. k. 217- 1. Jakab Elek, Keresztény Mag- 
vető, 11. k. 220. 1. és Bunyitay, id. m. 1. k. 
440. 1. 

2 Innen ir «ex arcé nostra Wywar» 1545 
május 14-ikén; u. ott, 222.I. A barát pedig 
május 15-ikén; Tört. Tár, 1879. évf. 467. 1. 

3 így írja le Giovanandrea Gromo 
1565-ben ; az Archív für Siebenb. Landesk., 
új f. (1855.) 11. k. 23. 1. 



4 Izabella oklevele Újvárról 1545 május 
25-ikéről; a nagyszebeni városi levéltárban. 

5 A szebeni tanács május 30-ikán orvos- 
ságot küld a királynénak; az id. 1545-iki 
nagyszebeni számadási könyvből. 

6 Június 17-ikén még Gyulafejérvárra, 
de július 12-ikén már Gyalura küldenek 
neki a szebeniek egyet-mást ; ugyanott. 

7 Oklevele e napról Keménynél, Appen- 
dix dipl. Trans. D. 10. k. 97. 1. az Erdélyi 
Múzeum könyvtárában. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 263 

elfoglalva bizonyosan a János király halála "évfordulóján rendezni 
szokott gyászünnepély teendőivel. 

Ezen az ünnepélyen ezúttal Zsigmond Ágost ifjabb lengyel 
király követe, Potocki is jelen volt, abból az alkalomból, hogy 
unokaöcscsének : a hat éves kis János Zsigmondnak egy szép 
fedeles hintót, kolebkát hozott ajándékul. 1 A kocsi valóságos 
remekmű volt a maga nemében. A tavasz óta dolgoztak rajta 
a lengyel udvarban a legügyesebb mesterek, s egész kis vagyon, 
a mit reá áldoztak. Kívülről aranyvirágokkal és aranyozott 
szögekkel díszítve, kerekei pirosak voltak. A fedele karmazsin- 
piros szövetből készült, drága zöld posztóval bélelve. Hasonló 
tunikája volt a bakon ülő két kocsisnak is, csakhogy lundi posz- 
tóból. Hozzátartozott még egy négy lóra való teljes lószerszám 
és ugyanannyi ezüstös nyereg. Maga a királyné egy feketére fes- 
tett kocsit kapott, meg 450 frt értékű czobolyprémet, míg 
György barát finom posztókat. János király fia művészies 
kocsija nagyon megtetszett mindenkinek, s hogy milyen díszes 
lehetett, fogalmat nyújthat róla az a néhány számadat, hogy csak a 
fedeléhez (148 frt értékű) 68 sing posztó kellett, s csupán az arany- 
míves 40 forintot kapott munkájáért, kifestője pedig tizenötöt. 2 
A királynét és fiát rendkívül kedvesen lepte meg a testvér és 
nagybátya szép figyelme. Hálásan köszönte meg Potocki útján, a 
kit előbb Szebenbe is elküldött, hol atanácstól két darab aranyat 
kapott emlékül. 5 De hozott a király követe Izabellának mást is: egy 
neki ajánlott szép kis lengyel könyvet, mely így valószínűleg az ő 
anyagi támogatásával jelent meg. Rej Miklós, kora egyik jeles 
költője írta meg számára az egyiptomi József történetét, 4 talán 

1 A lengyel kolebka németül: Hánge- kezesünkre bocsátotta. Az érdekes tételek 
wagen, francziául: carosse suspendu; ma- 1545 április 26-ika és június 24-ike közti 
gyárul — a kocsi leírásából követkéz- idöröl valók, míg a kocsik elkészültek, 
tetve — fedeles hintó. 3 Az ifjabb lengyel király követe 1545 

2 A kocsik és ajándékok részletes szám- augusztus elsején ér Szebenbe, hol «duo 
adási adatai Chmiel Ádám «Zródla do frusta auri»-t adnak neki 13 frt 20 d. ér- 
historyi sztuki i cywilizacyi w Polsce» ez. tékben; a nagyszebeni id. 1545-iki szám- 
sajtó alatt levő művének 186—8. és 196 — 8. adási könyvben. 

lapjain. A Krakóban élö szerző szíves- 4 Mellékletül adjuk e mű czímlapját és 

ségéből, a ki munkája füzetlen íveit rendel- ajánlólevelét a kórniki könyvtárban őrzött 



264 VERESS ENDRE 

allegorikus vonatkozással királynénk életére, szenvedéseire; de 
mindenesetre korának hatása alatt, mely József alakját kedvelte, 
s lépten-nyomon szerepeltette drámai müvekben. 

A királyné az őszt is Gyalun tölte, a kormányzás gondjai- 
val elfoglalva. Augusztus elején hadi készületre inti Brassót, 
s a határszéli városok tanácsát. 1 Szeptember második felében 
pedig, Máté napja körül a rendekkel királyi gyűlést tart, 2 melyen 
a székelyekre új adót, fejenkét egy-egy forintot vetettek ki. 3 
Általánosabb érdekű volt azonban az október végén összejött 
tordai országgyűlés. Ezen újra biztosíták a királyné udvara 
számára megállapított jövedelmet, rendenként évi 4000 forintot, 
a mit eddig lanyhán fizettek; de nehogy túlkapások forduljanak 
elő, elrendelték a királyné s az «urak» birtokai összeírását. 4 
Tordáról Izabella november elején télire Gyulafejérvárra vonult, 
hol teljesítve a szászok régi kívánságát, megengedte, hogy 
Márton-napi adójukat ezentúl két héttel később, Katalin napján 
fizethessék. 5 Általában, szívesen könnyített a nép terhén, ha az 
egyébként tartozását pontosan teljesité. Alattvalói iránt is 
kegyes, leereszkedő volt, s megtörtént, hogy midőn Kövendy 
Imrének fia született, azt karácsony táján udvarában keresz- 
teltette meg, s maga vállalta el a keresztanya tisztjét. 6 

Fényesebb volt ennél az a három esküvő, melyet a királyné az 
új évben, 1546 elején rendezett. Előbb két udvari leányát adta férj- 
hez fejérvári palotájából a farsangon, 7 majd György barát nővérét. 
Ennek esküvője Judica-vasárnapon tartatott Enyeden, az oda 



egyetlen példányáról készítve. A 124 lapnyi 5 Izabella oklevele Gyulafejérvárról 1545 

8-r. munkát 1889-ben újra kiadta a krakói november 13-ikán; kivonata Schlözernél: 

lengyel tudományos akadémia. Kritische Sammlungen zur Geschichte 

1 Emberei augusztus 9-ikén járnak Bras- der Deutschen in Siebenbürgen, (Göttinga, 
sóban és Szebenben; a nagyszebeni 1545-iki 1795.) 95- •• Eredetije a nagyszebeni városi 
számadási könyvből. levéltárban; 491 sz. a. 

2 A szebeniek t. i. szeptember 18-ikán 6 A nagyszebeni városi levéltár 1546-iki 
küldik követeiket erre a gyalui gyűlésre ; számadási könyvéből. 

ugyanott. 7 A szebeni tanács 1546 január 5-ikén 

3 A Kultsár-féle Székely krónika, 13. 1. küld fűszerszámot a királynéhoz és február 

4 Erdélyi országgyűlési emlékek, 1. k. 17-ikénkét kupát nászajándékul; ugyanott. 
223 — 4. '• '545 október 28-ikáról. 







A »ZYWOT JOZEPHA« CZÍM- 
LAPJA ÉS AJÁNLÁSA. 

(A kórniki nyilvános könyvtárban őrzött egyetlen példányról.) 




5fu natofníep^p ^/ 

5mc3$*&lIi2troicftmic Dob 

•fw na trrt {^6 ^roiowcp SBÉgiw 

tfuppV^eíte^fioffd prjcmouja. 

^aiafoiep^aátíjjf© 
kfcírou JUoíotra tfö 

©ftijonjch tu niepcifííiu jtöafofíj' á te 
prmMMQ (i«o«a ( fíora i*ft nafTacfc* 
iní<p0p fímix ) fef? ípypffrna/ ene gooD 
^oga prwpnw tv (%uphi jafcru* 
3 W$* ftow mu fic pocg m na wuifa 
roWítrofcj-pna tvfelfo pe<ícc&# tr|i§ 
obntf(f(vítt>fa(?Cj<i i$ ttj najlan 033 Á 
W §ctált«*fy> !pc«6ron pr £ r $> c í toi* 
Wro? prwpaöW/abcttwm M>a< t» wi< 
Itfiep rwfojjp' a w trkíifif in tothaniuf 
tt> prjvroötoncm Pótol tm JCroíc jíft wís 
facitn/.prwflaspotDin'íB £ sqr » 
mfoDoffí ftDoíco ro re{(tq'nc pr;pa,oö® 
a früfiinf r/.a w^Op íacfion>pnxiia<|tD 
wwiOqp f^mrcfí (torony potsagÉ jk 
9 ■* 



uu fnvgo .Rroktref wje/c jofafc enemt! 

3o'fplotri Kgc penxflnr a qtiotjjíírr<; 

jacfwwinif na tuicífcj raDofca na tt>;d' 

fa pofjí r,rooff í roefifo' fnaöj t^aftc j pari 

Í803 flan 3t* & £D? ü fiatra cftopmí 

porof (hoc* a ro$ma$<u bítyK ra^pí/ x* 

flitcmu tjpffna nMOrtc&owataX'tHifaí; 

a pórusa? fje bÉOiWfc. 3Í tetgctf tánu/ 

öíd^A OJÍ $nafa ^litrrf fobte 

l»nmo&íOitepo{íififtroifa routticp 

Danc trjjfgo narcfrn T33 £3)?. s prp : 

UyitiOíJpron «So9 20 Jv OJ? mnojpí 

UCicfliiDie ir§Ckjo Dobra reimnoie 

i«c no Dtugiccjaft < 3?a}atuir| 

po fipwfctn SOiuaciu 

I f 4 f. 




IZABELLA KIRÁLYNÉ 265 

hívott országgyűlés alkalmából. 1 így természetesen jelen voltak 
a rendek és nemesek is, különböző ajándékaikkal, melyek közül 
a szászoké tűnt ki leginkább. 2 Jól esett a múlatás mindenkinek. 
Legalább feledtette az erdélyiekkel egyidőre annak gondját, 
mit a szultán üzenete okozott, hogy adják át neki a Dél- 
magyarországon fekvő Becse várát. Még január végén hozta 
hírét a lengyel királynak a portáról haza térő követe, 3 s meg- 
erősíté a húsvétra visszaért Czikowski Miklós is. 4 Nemsokára 
pedig a török el is foglalta. Ezért most Konstantinápolyba 
indítják Byka Imrét s a gyűlésből, s egyúttal felkérték Zsigmond 
lengyel királyt is közbenjáróul arra nézve, hogy a szultán 
vagy adassa vissza a várat, vagy romboltassa le. A király írt 
is a portai franczia követnek, 6 de leányának ama kívánságát, 
hogy fegyveres erővel támogassa, nyíltan nem teljesíthette, a 
fennálló szerződések s a törökkel szemben élvezett békesség 
megszegése nélkül. Ezt Jakubowski Sándor vilnai, sandomiri és 
varsói kanonok által üzente meg Izabellának, atyailag intvén arra 
is, hogy vonatkozással György baráttal való rossz viszonyára, 
inkább megnyerni, mint elidegeníteni igyekezzék őt. 7 

Byka Imre május végén tért vissza újból egy csausz kíséreté- 
ben 8 a portáról, elég kedvezőtlen válaszszák Ekkor a barát elérke- 
zettnek látta az időt a Ferdinánddal félbeszakadt alkudozások 
fonalának felvételére. Tudta, hogy a török nem elégszik meg Becse 



» Hogy ezen az országgyűlésen Izabella város tanácsától 200 frtot kölcsön a királyné 

is jelen volt, tanúsítja egy Enyeden, 1546 nyugtájára. 

április 16-ikán kiállított nyugtája; a nagy- 5 Ez most történt, mert Byka május 

szebeni városi levéltárban, 861 sz. a. Ugyan- 23-ikán már vissza is tért Törökországból; 

ott van egy 1546 április 5-ikén kelt ok- a nagyszebeni id. számadási könyvben, 
levele Szász-Sebesről, honnan Batthyányt, 6 Zsigmond király Izabellához Krakóból, 

Csákyt és Pannonius Gábort Szebenbe 1546 márczius 26-ikán; a krakói hg. Czar- 

küldte. toryski-múzeum kézirattára 285. k. 81. 1. 

2 A szebeniek ajándéka 250 frt értékű 7 Zsigmond király k. n. (1546 május 

volt, s külön kapott a királyné is két 183 3-iki és 16-iki levél közé ékelt) levele 

frt árú serleget; u. ott. Izabellához; a kolozsvári «Cancellaria polo- 

5 A szebeni tanács 1546 január 16-ikán nica» 292. 1. Említi Bielski krónikája is: 

küld elibe Erdély határára nyolcz lovat id. kiadás, 1093. I. 
segítségül ; ugyanott. 8 Brassóba (Szebenből jőve) május 24-ikén 

4 Ez 1546 április 22-ikén vesz fel Brassó ért; az id. brassói Quellén ni. k. 346. 1. 

Magyar Tört. Életr. 1901. 34 



2Ó6 VERESS ENDRE 

birtokával, hanem már Temesvárt és Becskereket is követeli. Félt, 
hogy e terjeszkedés eredménye az egész Tiszavidék meghódolása 
lesz, a mit csakis Erdély és Magyarország egyesülése gátolhatna 
meg. Tapasztalta ugyan, hogy a vallási viszályokkal küzködő 
császár csak ígér, de remélte, hogy tettre serkentheti legalább 
Ferdinándot, ha a fenyegető török veszélyt nagynak festi, 
Erdély elfoglalásának lehetőségét pedig könnyűnek. Tervét 
közölte Báthory Andrással, s közbenjáróul őt kérte fel. Erre ez 
június 5-ikén felkereste Pozsonyban Salm Miklós grófot, a kinek 
kijelenté, hogy György barát hajlandó Ferdinándnak átadni 
Erdélyt, Várad kivételével, ha János király fiát valami német 
herczegséggel kárpótolja. Ennek kiváltására maga adna pénzt, 
s különben is sok útat-módot tud, miként lehetne még sokáig 
ellentállani a töröknek. Salm nem felelhetett határozottan a barát 
ajánlatára, mert meggyőződése szerint azt téli időben kellene 
nagy titokban valami felső-magyarországi várban tárgyalni, 
nehogy a török megtudja. De helyeselte, mert, a míg «az a 
féregnyi János Zsigmond» és pártja Magyarországon van, nem 
lesz hűség és békesség; holott, ha az ország többi része is 
egy fő alatt volna, könnyű lenne Erdélyt is elfoglalni. 1 

Ezalatt Izabella az enyedi tavaszi gyűlésről haza térve, május 
és június végét Déván tölte. 2 Majd Péter és Pál napja felé a 
meggyesi országgyűlésre ment, 3 hová a barát is eljött Váradról. 
Onnat azonban visszasietett fejérvári udvarába, hogy fogadja 
Joachim brandenburgi választó fejedelem követjét, 4 kivel sógora 
meglepte, hogy viszonyairól közvetlen úton szerezzen tudomást. 
Izabella őszintén feltárta helyzetét, reménységét és vágyait 

1 Salm jelentése Ferdinándhoz Pozsony- Dévára küldi; a nagyszebeni id. 1546-ik 
ból, 1546 június 6-ikáról; az Archív id. számadási könyvben. 

22. k. 178. 1. Idézett szavai: Derweill die- 3 Egyetlen adat e gyűlésről, hogy a 

ser Wurmb als Kunig Hansen Sohn und szebeni tanács 1546 június 26-ikán fehér 

sein Anhang im Ungerland ist, so wirdet zsemlét küld a meggyesi országgyűlésre ; 

nümmer mehr kein Gehorsamb sein. ugyanott. 

2 Ezt onnan tudjuk, hogy a szebeni 4 Ezt a királyné Szebenbe is elküldte, 
tanács 1546 május 23-ikán Literátus Jánost melynek tanácsa 1546 július 30-ikán két 
és június i-jén Török Györgyöt Izabellához kis kupát ajándékoz neki; u. ott. 



i 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



267 



s különösen a barát mindenhatósága ellen panaszkodott. Erről a 
temesvári bán és Batthyány Orbán is naponta tudott valami 
újat, miként bánik a barát a királynéval, és halászgat mindent 
magának. A sok besugásra Izabella udvarába rendelte a kincs- 
tartót, de az megneszelvén az okát, be sem ment hozzá, hanem 
Fejérvár alól katonai kíséretével augusztus közepén Szász-Sebesre 
vonult. Innen azonnal országgyűlést hirdetett Kis-Kisasszony 
napjára. S midőn a három rend együtt volt, előadta nekik a 
sok áskálódás rész- 
leteit, melyekkel az 
udvarból megbuk- 
tatni akarják, főleg 
Petrovics Péter, a 
ki elbizakodottságá- 
ban már az ő saját 
helytartói czímét is 
használja. 1 A ren- 
dek teljes bizalom- 
mal voltak iránta, 
s « mivel senkit sem 
találtak, a ki nálá- 
nál jobban tudna 
kormányozni,)) újra 
reá bízták az ország 
gondját, s mindnyájan felkerekedve Fejérvárra vitték és meg- 
békéltették a királynéval. 2 Egyelőre meg is történt a kívánt 
egyezség, s minden hazafinak örült a lelke, látva, hogy a barát 
az udvarban él, 3 és órákig eltárgyal a királynéval országos 




PETROVICS PÉTER PECSÉTJE. 



» Szász-Sebesröl 1546 április 9-ikén 
írt oklevelében t. i. így czímezi magát: 
Petrus Petrovich de Suraklyn, comes 
ac infra reditum Maiestatum suarum in 
jurisdictione earundem Maiestatum sua- 
rum tam in regno Hungáriáé, quam 
etiam in hoc regno Transilvaniae lo- 
cumtenens. Másolata az Erdélyi Múzeum 



könyvtárának kézirattárában : Kemény, Di- 
plomatarium Transilvaniae, Suppl. vi. k. 

373- 1. 

2 Ostermayer krónikája, id. h. 507. 1. és 
Verancsics Krakóból, 1546 október 2-ikán, 
Összes munkái, vi. k. 226. 1. 

3 György barát 1546 október 22-ikén 
Gyulafejérvárról ír; másolata az Erdélyi 



34 



268 VERESS ENDRE 

dolgokat. Úgy látszik, Maylád Istvánné is felkereste, hogy 
beváltsa régi szándékát ; ' legalább ekkoriban (október 20-ikán) 
kap birtokaira saját és fia számára adománylevelet Izabellától. 2 
Sírva könyörgött támogatásáért szegény ura kiszabadítása érde- 
kében, hisz a szultán és a kincstartó rendeletére a két fogott 
bojárt is kibocsátotta, immár ide s tova másfél éve, 3 s még mindig 
nincsen látszatja. Hanem a barátnak nemsokára ennél nagyobb 
gondja is akadt. A királyné párthívei ugyanis nagy botorul meg- 
ölettek egy hazatérő csauszt. A kincstartó erre vagy húsz 
nemest elfogatott, 4 de mivel a szultán bosszújától félt, hadfelke- 
lést rendelt. Egyúttal hirtelen Szebenbe ment november végén, 
s háromezer forintnál többet vett fel a szászoktól. 5 Az udvarba is 
omlott a pénz mindenfelől, hisz csak a szebenieknek tizenharmad- 
félezer forintot nyugtáz deczember havában a királyné 6 és a 
barát a törökök elleni védekezésre kivetett adóból. 7 Körösi 
Ferencz udvarmester 8 meg az ajándékokat vette át : szegfűszeget, 
cynamont és egyéb fűszerszámot, meg halat a konyhára, zabot 
a lovaknak, és tizenkét szép gyertyát a közeledő ünnepekre. 9 
A szebeniek Márton-napi adójukat is sürgetés nélkül felajánlták, 
de midőn a királynénak boldog új évet kívántak a tanács két 
tagja útján, egyúttal igazságot kértek vallási ügyben a vicarius 
ellen, a ki közöttük ismételten erőszakoskodik I0 és térít. 



Múzeum könyvtárában : Kemény, Dipl. frtot kapott a szász univerzitástól, de fo- 

Trans. ív. k. 357. 1. rintját csak 132 dénárban számítva fogadta 

1 Mayládné 1546 február 8-ikán írja Fo- el, holott a szászok 133 dénárjával vették; 
garasból, hogy a királynéhoz akar jönni; a nagyszebeni városi levéltár id. 1546-iki 
Majláth, Oklevelek, 38. 1. számadási könyvéből. 

2 Másolatban Keménynél : Dipl. Trans. 6 Izabella nyugtája 4000 frtról Gyula- 
Suppl. vi. k. 377 — 8. 1. fej érvárról 1546 deczember 8-ikán; a nagy- 

5 Ostermayer krónikája szerint 1545 szebeni városi levéltárban, 866 sz. a. 

május i2-ikén bocsátották ki őket; a bras- 7 György barát elismervénye 8480 frt- 

sói id. Quellén ív. k. 506. 1. ról, Gyulafejérvárról, 1546 deczember 

4 A nWarhafftige Newe zeitung aus dem i7-ikén; ugyanott 540 sz. a. 
Ungerlandt und Türckey» ez. 1546-iki újság 8 Izabella Gyulafejérvárról írt 1546 no- 
szerint a csauszt Morsinban ölték meg ; vember 24-iki okleveléből ismerjük ; u. ott. 
ritka példánya a M. Nemz. Múzeumi könyv- 9 Ezeket 1546 deczember 16-ikán küldik 
tárban, Hung. h. 2688. sz. a. a szebeniek; a nagyszebeni városi levéltár 

5 György barát 1546 november 28-ikán 1547-iki Prothocollonjában elszámolva. 

ért Szebenbe és deczember 3-ikán 3333 I0 List és Pellio 1546 deczember 26-ikán 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



269 



A felvirradt 1547-ik esztendőt Izabella királyné gyengélke- 
déssel kezdte. Elővette régi baja, s midőn már Blandrata sehogy 
sem tudott rajta segíteni, elhívatta a szebeni városi orvost, 1 
a beszterczei származású híres Brenner Mártont. 2 S ez tíz nap 
alatt úgy helyrehozta, hogy nem törődve a tél hidegével, február 
első napjaiban útnak indulhatott udvarával Szebenbe a szász 
egyetem nagygyűlésére. Ötödikén vonult be a városba, melynek 
tanácsa két szép kupával fogadta. 3 Kíséretében volt György 
barát, a helytartó, Mikola László, a helyettese,' 1 Kendy Ferencz, 
Bethlen Farkas, a fejérvári vicarius Csáky Mihály, s Mikola Miklós, 
Literáti Gáspár és Demeter, Glesán János, Ligenza, Blandrata 6 
és mások. A királyné mindjárt másnap bérbe adta Haller Péter- 
nek és Veres Jánosnak a szebeni húszad- 
jövedelmet." De azért a szászok nem enged- 
tek, s a gyűlésen ezúttal is visszaútasíták 
ama követelését, hogy kerített szász váro- 
sokban a magyar nemesek birtokolhassanak 
és házat építhessenek. 8 Hiába érvelt ellenük 
a barát, s hivatkozott a változott viszo- 
nyokra s a haza érdekére, mely ezt kívánja, 

a szászok százados kiváltságaik megsértésének tekintették a 
dolgot, s jogaikból nem engedtek. Egyébként nagyon szívesen 
látták a királyné asszonyt, s kényelmére, szórakoztatására min- 
dent elkövettek. Szokását ismerve, lakását illatos füvekkel füs- 




83. MIKOLA LÁSZLÓ PECSÉTJE. 



indul Szebenből a királynéhoz, hogy pa- 
naszt tegyenek «propter minas vicarii in 
septem sédem factas»; ugyanott. Hasonló 
ügyben már 1544 november 25-iki gyűlésük- 
ből is panaszkodtak Izabellának aszebeniek; 
Teutsch, Urkundenbuch, 3. 1. 

1 Ezt 1547 január 20-ikán küldik kéré- 
sére Szebenből hozzá; ugyanott. 

2 Teutsch adata az id. Sáchsiscríer Haus- 
freund 1860. évf. 41. 1. Említi Verancsics is 
1549 február l-jén Gyulafejérvárról; Összes 
munkái, vi. k. 314. 1. 

5 A két kupa értéke io,6f rtot tett. 
4 Ez évtől Kemény János volt az ország 
második vice-vajdája; a brassói id. Quellén 



in. k. 396. 1. és Kemény vallomása; M. Tört. 
Táf, 18. k. 10. 1. 

5 így nevezi magát egy Gyulafejérvártt 
1545 deczember 16-ikán kelt oklevelében 
Tört. Tár, 1893. évf. 306. 1. 

6 Ezek név szerint előfordulnak a nagy- 
szebeni számadásokban, de természetesen 
voltak velük mások is. 

7 Oklevele Szebenből, 1547 február 
6-ikáról; a nagyszebeni városi levéltárban. 

8 Ostermayer krónikája id. h. 507. 1. 
Ez ügyben György barát már 1544 május 
elején, s egy országos küldöttség novem- 
ber 25-ikén járt itt hiába ; ugyanott 505. 
és 41. 1. 



270 VERESS ENDRE 

tölték ki, 1 asztalára őzet, nyulat, bárányt, friss és sós halat, 
fáczányt és majorságot, borjúhúst és zöldséget juttattak, s malvázia- 
bort, mandolát és déli gyümölcsöt raktak. Hasonlóképpen gon- 
doskodtak a kincstartó s a kíséret tagjai asztaláról, mert ki-ki 
külön étkezett, s csak néha egy-egy ebédre hívattak meg közösen. 
Ilyenkor a királyné trombitásai és síposai mulattatták a társaságot, 
egyik nap pedig nagyszerű gerelydobást és tornajátékot rendezett 
tiszteletére a tanács, 2 a miben mindig örömest elgyönyörködött. 

így tartott ez egy egész hétig, s midőn Izabella elutazott, 
annyi mindent kapott és vett, hogy szőnyegeit és egyéb holmiját, 
a városnak 55 lóval kellett elszállittatnia. 3 Jutott is mindenkinek 
valami apróság belőle, úgy hogy nem volt okuk megbánni sze- 
beni útjukat. 

Haza térve gyulafejérvári udvarába, a királyné asszonynak 
alkalma nyílt a Szentszékkel is újból érintkeznie. Lesinai Boglus- 
sich Ágoston, 4 egy domonkosrendi dalmácziai barát indult vissza 
február közepén Rómába, s az vitte levelét III. Pál pápához. 
Elmondván benne, hogy miként egykor János király, ő is hűsé- 
ges alattvalója a Szentszéknek, kéri, fogadja őt fiával és György 
baráttal együtt kegyébe, és atyai támogatásába, miként a tyúk 
szokta szárnyai alá húzni csirkéit. S hogy a pápa jobban meg- 
ismerje országának a Szentszék iránti hűségét, rendelje ki Puzzi 
Antal bíbornokot védőül a maga, fia, «komája» a barát és 
Magyarország részére. 5 János Zsigmondot György barát is 

1 E végre a patikából vettek 37 d. árú reginalem Maiestatem, dum Cibinium in- 
trocisco-nak nevezett fűszert, ad faciendum gressa essetn fejezet alatt 21 lapon van- 
suavem odorem pro reginali Maiestate; a nak elszámolva; ugyanott, 
nagyszebeni id. 1547-iki számadási könyvben. 4 Rendesen csak « fráter Augustinus» né- 

2 Ehhez az ünnepélyhez díszítésül 3 frt ven említik, s vezetéknevét III. Gyula pápa 
árú zöld posztót vettek, míg azoknak, «qui Rómában, i55omárczius 9-ikén írt leveléből 
hastis ludebant coram reginali Maiestate» tudjuk meg; másolata a római vatikáni levél- 
1 frt 5 d. bibaliat adtak; 1 — 1 forintot tárban: Minutae brevium, 55. k. 146. sz. a. 
kaptak a királyné drabantjai, tubicinatorai S Izabella levele «Elisabetha reginán 
és fistulatorai is; ugyanott. aláírással III. Pál pápához Gyulafej érvárról, 

} Izabella 1547-iki szebeni látogatásának 1547 január 12-ikén; a parmai állami levél- 
költségei a fenti könyvön kívül az 1547-iki tár oCarteggie Farnesiane» gyüjteményé- 
«Racionarium Petri Norimberger villici» ez. ben; említi Kollányi Ferencz : Akadémiai 
könyvben «Sumptus et impensae factae in Értesítő, 1898. évf. 407. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 27 1 

melegen ajánlja a Szent Atya támogatásába, hogy ez a «királyi 
gyermek» is megkapja a többi fejedelmi ifjak közt a méltóságá- 
nak megfelelő helyet, mert tehetségéről ítélve — ha Isten élteti — 
nagy hasznára fog válni hazájának és a keresztyénségnek. 
Eddigelé ő maga gondoskodott neveltetéséről, mert látta, hogy 
úgy el van hagyatva, hogy a keresztyén fejedelmek közül senki 
sem törődik vele, se nem mutat szeretetet iránta. Saját személyét 
illetőleg kéri, erősítse meg püspökségében, melynek eddig csak 
kormányzója volt, az erdélyi püspökségbe pedig küldjön papokat, 
mivel tíz faluban is alig lehet egy papot találni, úgy kipusztultak. 1 

Ám ha törődött is a kincstartó az ifjú királyfival, hova-tovább 
mind kevesebbet gondolt anyjával, a koma-asszonynyal. Lassan- 
ként minden méltóságot és jövedelmet kicsikart tőle. Krokodil- 
könyeket ejtve fogadott hűséget iránta, s a királyné hitt neki, 
mert vallásos szenvelgése félrevezette, mondja Blandrata. Hálából 
a barát előbb a töröknél vádolta be, hogy Ferdinánddal tart, 
aztán országgyűlésen jelenté ki, hogy Izabella tönkre teszi az 
országot, majd pénzt nem adott neki, úgy hogy hónapokig nem 
volt kenyere, bora, pénze. Ezért még élelmi szereket is a ren- 
deknek kellett megszavaznia a királynénak, a ki sok tűrés után 
elpanaszolta nekik keserű sorsát. 2 így természetesen nem lehe- 
tett tartós a békesség a királyné és a barát közt, már csak 
azért sem, mivel Petrovics és társai is gyűlölték s izgatták ellene. 

E kellemetlenségek híre Izabella szüleihez is eljutott, s 
hogy véget vessenek a barát zsarnokságának, 1547 tavaszán 
követséget küldtek Erdélybe. Erre a királyné Petrovics, Pa- 
thócsy, Kendy, a nemesség és székelység támogatásával május 
elsején országgyűlést tartott. Ezen, felelősségre vonván a hely- 
tartó barátot, kimondták, hogy János király kincséről és az ország 
jövedelméről számadást adjon, a királyné tudtán kívül követségeket 

i György barát (nelectus Varadiensisn) ból, vagy politikából; mivel a barát február 
1547 február 7-ikéröl Farnese Sándor bíbor- 2-ikán Szebenben tartózkodott a király- 
nőkhöz, a pápa testvéréhez; Theiner, Vet. néval. 

mon. Slav. merid., 1. k. (Róma, 1863.) 660. 1. 2 Blandrata György id. vallomása a római 

A levél Váradról van keltezve, vagy hiba- vatikáni levéltárban. 



272 VERESS ENDRE 

ne küldjön és fogadjon, a kezére bízott várakban pedig a királyné 
asszony kapitányait tartsa.' Azután Jakubowski András adta elő 
követségét, a lengyel király nevében. 2 Habár Izabella királyné — 
kezdé — veleszületett szerénységénél fogva nem is panaszkodott 
nála, a Magyarországból érkezett hírek olyan siralmasnak festik 
az ő helyzetét, szegényesnek udvartartását, s méltatlannak azt a 
bánásmódot, melyben György barát részesíti, hogy atyai szíve 
elszorul, s ezért tovább nem tűrhetvén e visszás helyzetet, 
külön emberével óhajtá megfigyeltetni, mi ennek tulajdonképpeni 
oka. Azt írják sokan, hogy a barát és Petrovics közti ellentét, 
ám e miatt nem szabad a királynénak szenvednie. Emlékezteti, 
hogy Buda átadásakor Izabella és a szultán nem azért nevezte 
ki Erdély és János király fia procuratorául, hogy mindent 
magának szerezzen meg s a királyné birtokait elszedegesse, 
hanem hogy azokat jól kormányozza, és Izabelláról királyi mél- 
tóságához illően gondoskodjék. A lengyel király gondoskodhat- 
nék róla és kis fiáról, mert hisz Lengyelországban kényelmesen 
élhetnének, de nem teszi, mivel fél, hogy Magyarországot tönkre- 
tenné, vagy legalább is újabb bonyodalmakba sodorná. Kéri 
tehát, tekintse meg saját és királynéja méltóságát, mert immár 
tovább nem tűrheti, hogy úgy bánjék leányával, mint eddigelé 
bánt. Elvárja ezt annyival inkább, mert György barát levélben 
és követei útján is gyakran kifejezte, hogy Izabelláról és fiáról 
úgy gondoskodik, miként maga János király is gondoskodott. 3 
Különben is — inti — ne feledje azt a közmondást, hogy a 
királyoknak hosszú a kezük. 4 

Hasonló szellemű levelet nyújtott át a lengyel követ a 
barátnak Zsigmond Ágost ifjabb királytól is. Kérte benne, 

1 Ostermayer krónikája, id. h. 507. 1. diensem, dominó Andreáé Jakubowski 
és Szilágyi, Erdélyi országgyűlési emlé- czímen a krakói id. 285. k. 316—9. 1. és a 
kek, 1. k. 205. 1. kolozsvári «Cancellaria polonica» 337. 1. 

2 Hogy ez e gyűlésen történt, Blandrata 4 A követ így fejezte be oratioját: Sünt 
vallomásából tudjuk; az id. római k. 289. 1. erűm — ut est in proverbio — longae re- 

3 Zsigmond király utasítása (Krakóból, gum manus ! Blandrata meg így jegyezte 
1547 deczember 20-ikán) Instructio ad Re- fel : Scias reges habere longas manus ; 
verendissimum dominum episcopum Vara- az id. két helyen. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 273 

béküljön ki Petrovicscsal az ország és a jó egyetértés érdeké- 
ben. Arról pedig, hogy Izabella várait erőszakkal elvették tőle, 
azt írja, hogy ha ezt ellenség tette volna, értené, de hogy azok 
tegyék, a kiket János király a felesége és fia megvédésére ren- 
delt, azon szörnyen csodálkozik. 1 S az öreg lengyel királyt 
annyira elkeseríté a barát magaviselete, hogy költséget nem 
kímélve, a portára is követet küldött Czikowski Miklós szemé- 
lyében, kérve egyúttal, hogy adja vissza Becsét is, ne mondják, 
hogy az vette el Izabellától, a ki mindig olyan nagylelkűen 
adott neki és részesíté kegyében. 2 Sőt egyidejűleg (1546 novem- 
ber végén) Verancsics Antalt meg Ferencz íranczia királyhoz 
indítá, 5 kérve, intesse meg portai követe útján a barátot a szultán 
által, hogy jogkörét ne lépje át, Izabellával jól bánjék és ne 
szerezzen magának nagyobb tekintélyt, mint a milyenre király- 
néja tarthat igényt. 4 

György barát — a Francziaországból visszatért Verancsics 
rábeszélésére is hallgatva — mindent ígért a gyűlésen, de alig 
mentek haza a lengyelek, ismét a régi maradt, és semmit sem 
tett. Erre a királyné többször küldte hozzá Körösit, vagy 
Batthyányit, s maga Blandrata is kétszer járt nála Váradon, hol 
a barát «könyes szemmel ígért, » de hiába. Nagysokára, csak 
eljött egyszer Fejérvárra, hogy Izabella udvarát rendezze, és 
ekkor annak ürügye alatt, hogy meg kell erősítenie, elvette tőle 
Alvincz várát is. Az erődítésekhez s a kastélyhoz a régi templom 
s mellette állott kolostor kő-anyagát használta fel, és midőn 
szemére hányták tettét, azt felelte Csáky fejérvári püspöki helyet- 
tesnek, hogy Isten nem veri meg, mert saját templomát rombolta 
le. Pedig, teszi hozzá Blandrata, pár év múlva a barát ugyan- 
azon a helyen öletett meg. 5 

1 Zsigmond Ágost György baráthoz, a 4 Legatio ad Franciscum regem Gallo- 
krakói id. 285. k. 268—270. 1. rum data Antonio Vrantio in fine anni 

2 Zsigmond utasítása Czikowski számára 1546. Egykorú másolata a krakói id. 285. k. 
1546 végéről; ugyanott, 273—5. I. 312—3- 1- 

3 Verancsics 1546 no v. i7-ikén még Krakó- 5 Blandrata vallomása, id. h. 289. 1. és 
ban időzik, 1547 márcz. 2-ikán már ismét Bornemisza Pál püspök feljegyzése ; M. Tört. 
Gyulafejérvártt; Összes munkái vi. k. 243/5.I. Tár, 1. k. 262. 1. 

Magyar Tört. Eletr. 1901. 35 



274 



VERESS ENDRE 




VII. 

barát válasza és cselekedete egészen reá vall. Erős, 
elhatározott egyéniség. Nem fél senkitől, nem keresi 
senki barátságát és állhatatosan bízik szerencséjében. 
Azok közé tartozott, kiknek nincs szüksége barátokra, vagy leg- 
alább nem törik magukat embertársaik barátságáért, becsüléséért, 
még ha azok koronát viselnek is. Haladt a maga rögös útján. Czél- 
jait nem szokta elárulni, de szeme előre tekintett, s mindig látta 
a veszélyt, mely a hazát fenyegette. Már a pápának is jelezte 
Ágoston barát által, hogy V. Károly császárt a török igáját 
szenvedő Magyarország elfoglalásában nemcsak saját, hanem 
a moldovai vajda hadával is megsegíti. Vele egyesülten nagy 
lovascsapatot állított ki, a miről a császárt is értesíteni fogja. 1 
Izabella királyné is szívesen elhagyja Erdélyt, ha annak fen- 
maradását biztosítják és cserében más államot adnának neki, 
fiával meg eljegyzik Ferdinánd valamelyik leányát, hogy rang- 
jukhoz illően élhessenek akár Olaszországban, akár a római 
király más birtokán. 2 Hanem különösen aggódott a tavasz óta, 
midőn kitudódott, hogy Ferdinánd bátyja közbenjárásával a török- 
kel öt évi fegyverszünetet kötött, s azt az országos törvények 
közé is beigtatták. 5 

Könnyen megeshetik, gondolta a barát, hogy a béke nyu- 
galmát élvezve, a szultán elfoglalja az erdélyi Részeket. Ezért 
április elején titkos beszélgetést folytatott Ferdinánd egyik tisztjé- 
vel, 4 a fejérvári nevezetes gyűlés után pedig május közepén, 



i Értesítette is, de csak 1547 november 
18-ikán ; Tört. Tár, 1879. évf. 485. 1. 

2 Tudjuk a pápa (Rómában keJt, 1547 
május 31-iki) utasításából: Instruttione a 
Monsignor Prospero Santa Croce, desti- 
nato nuntio al Sermo Re de Romani. Egy- 
korú másolata a nápolyi állami levéltár 
Cárt. Farn. 690. kötegében. Közölte k. n. 
Ováry: III. Pál pápa levelezése, 133— 4. 1. 



5 A fegyverszünet 9 pontját bevették az 
1547-iki törvények két czikkelyébe, meg- 
erősítve Augsburgból, 1547 február 22-ikén; 
a milleniumi Magyar Törvénytár id. 1. k. 
189— 191. 1. 

4 Török hírek Budáról, 1547 április 17-ikén, 
hogy ez ügyről Izabella és Petrovics tett 
jelentést a portára; a bécsi állami levéltár 
Turcica osztályában. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 275 

külön emberével sürgette Károly császárt a cselekvésre. Válasza 
az volt, hogy Magyarország megszabadítására irányuló hadi 
vállalatát még nem indíthatja meg/ de haladásra vallott, hogy 
legalább — gondolkozott s tárgyalt felőle. Az öreg lengyel király 
nevezetesen felkérte Cema András által vejét, Joachim branden- 
burgi őrgrófot, hogy járjon közbe a császárnál Izabella kielégí- 
tése ügyében. 2 E végből aztán a wittenbergi táborban beszélt 
is vele, de szükségesnek tartván Zsigmond király közbenjárását 
is, követét, Kanitz Gottfriedet előbb hozzá küldte. 3 Kanitz Szent- 
Katalin napjára ért Piotrkówra a királyhoz, 4 és ámbár keveset idő- 
zött udvarában, csak karácsony hetében érkezett Izabellához, s hogy 
elmondhassa jövetele czélját. Kérte a királynét, hogy a közeledő 
birodalmi gyűlésre küldjön követeket, hogy tájékoztassák a csá- 
szárt, miként védhető meg Magyarország a török hatalmával 
szemben. De, mint az őrgróf rokona, ígérete szerint küldje meg 
neki néhai János király végrendeletét s a Ferdinánddal kötött 
egyezséglevél másolatát. 6 Ugyanerre kérte leányát a lengyel 
király is, 7 midőn egyik titkárát, Padniewski Fülöp krakói kano- 
nokot, 8 Rilski János kíséretében 9 a porosz követ mellé adta. 

A mit a császár kívánt, megtették az erdélyiek, még mielőtt 
a fentebbiek hozzájuk értek volna. November elején ugyanis 
embere érkezett a moldvai vajdának Izabellához, kinek támoga- 
tását ígérte. O aztán György barát titkára : Pesthy Gáspár és 

1 Károly császár György baráthoz 1547 hogy már megjött; Tört. Tár, 1879. évf. 
június havában; Tört. Tár, 1879. évf. 482. 1. 488. 1. 

2 Zsigmond utasítása Cérnának 1547 ele- 6 Legatione ab Joachimo marchione Bran- 
jéröl ; a kolozsvári nCancellaria polonica» denburgensi etc. ad Isabellam viduam, 
333. 1. reginam Hungáriáé, Gottfrido a Kanitz 

J Joachim brandenburgi választó fejede- consiliario marchionis data. Kölnből, 1547 

lem Izabellához Kölnből, 1547 szeptember szeptember 20-ikán ; a kolozsvári «Cancel- 

20-ikán; a krakói id. 285. k. 448 — 451. 1. laria polonica» 326—7. 1. 

4 Kanitz beszéde Zsigmond király előtt 7 Zsigmond Izabellához Piotrkówról, 1547 
e naprólja kolozsvári «Cancellaria polonica» november 28-ikán; a krakói 285. k. 442 — 3. 1. 
327—8. 1. S Zsigmond utasítása Padniewski szá- 

5 Izabella Joachim őrgrófhoz Gyulafejér- mára ez ügyben; ugyanott, 443—5. 1. 
várról 1548 január 25-ikén; Marczali Henrik, 9 A kanonok 1547 november 27-ikén úti- 
Regesták a külföldi levéltárakból, (Buda- költségül 150 forintot kap a kincstárból; 
pest, 1882.) 52. 1. György barát is 1548 a varsói főlevéltár udvari számadásai 144. 
január 5-ikén írja Kolozsvárról a követről, kötetéből. 

35" 



276 VERESS ENDRE 

a szebeni Haller Péter társaságában hozzáindította Augsburgba. 1 
Ezt gyűlésből tette, melyre a rendek a végből jöttek az udvarba, 
hogy a szultán újabb követelése ügyében határozzanak. Becse 
átadását sürgette ismét, mire külön levelekben könyörögtek neki 
a rendek, a barát s a királyfi «János király» aláírással, 2 hogy 
hagyja meg továbbra is birtokában, mint eddig. S hogy enge- 
dékenyebbé tegyék, a barát jónak látta az adót is beküldeni. 3 
Mialatt ezek útra készülődtek, a külföldi követek ismerkedtek 
s egész otthonossá váltak a fejérvári udvarban. A királyné és fia 
kíséretében különösen reggelenként volt érdekes látni őket, a mint 
misére mentek vagy kijövet elvegyültek a rendek között. Majd fel- 
gyűltek az újra tatarozott palotába, melynek mázos téglával kira- 
kott, 4 ízléssel kipingált s termei kényelmet nyújtottak, szőnyeges 
falai, rakott pohárszékei és drágamíves almáriomjai a szemet 
gyönyörködtették. Itt tartattak a mulatságok, a trónteremben a 
fogadtatások. Egy ily alkalommal nyújtotta át Izabellának Pad- 
niewski kanonok ura levelét és adta elő titkos megbízatását amaz 
óhajáról, hogy ismét férjhez menjen. Csak a múlt évben történt, 
hogy Ferdinánd felesége meghalt, s az öreg Zsigmond király 
agyában az az ötletszerű gondolat támadt, hogy ha ő, vagy 
immár húsz éves fia, Miksa, feleségül venné Izabellát, vége 
lenne természetszerűleg minden egyenetlenségnek. A királyné 
nem ellenkezett atyja akaratával, melynek «mindíg aláveti magát», 
bármennyire kalandosnak tartotta is e házassági tervet. Bele- 
egyezését adta hozzá, sőt levélben kérte fel közbenjárásra 
Macieiowski püspököt, az alkanczellárt. De Isten a tanúm — írta, 
és mondta a követnek is — a ki az emberek lelkébe lát, hogy 

1 Izabella Ferdinándhoz Gyulafejérvár- 4 Izabella levele a szebeni tanácshoz 
ról, 1547 november i8-ikán; a bécsi állami «de transmittendis tegulis vitreatis pro 
levéltárban és György barát ugyanaz nap pavimento cubiculi», Gyulafej érvárról, 1545 
V. Károlyhoz; Tört. Tár, 1879. évf. 485. 1. január 7-ikéről ; a nagyszebeni városi levél- 

2 Egykorú másolata Gyulafej érvárról, tárban. 

1547 november n-ikéről; a bécsi állami 5 Izabella kívánságára 1547 márczius 

levéltár Turcica osztályában. 10-ikén küldik Szebenből Benedek festőt 

3 György barát levele Gyulafejérvárról, Fejérvárra; a nagyszebeni id. 1547-iki szám- 
1547 november 12-ikéröl; Tört. Tár, 1879. adási könyvből. A palota újraépítését említi 
évf. 483. 1. Gromo is, id. h. 19. 1. 




M 
















^ 







278 VERESS ENDRE 

ezt nem azért teszem, mintha a szent házasság után vágyódnám, 
hanem nagy szomorúságom és fáradtságom érzetében, melynek 
már szinte áldozatává lettem. És ámbátor nagyon fog a szívem 
fájni itthagyni fiamat, a fejedelmet, bízom a jó Istenben, hogy 
nem fogja öt elhagyni, miként a király sem szegény árva unoká- 
ját. Vígaszom és megváltásom olyan lesz, mint azoké, kiket az 
Úristen Egyiptomból felszabadított ! ' 

A megváltást Izabella arra is értette, hogy megszabadul ettől 
az országtól, melyben annyit szenvedett, és a baráttól, a ki 
— mióta váradi püspökségében megerősítette a pápa 2 — még 
gőgösebb lett, mint azelőtt volt. Vallási türelmetlenségével is kez- 
dett kiállhatatlanná válni. Ekkoriban, a novemberi gyűléskor tör- 
tént, hogy Batthyány Orbán rövid betegeskedés után meghalt. 3 
A királyné nagy tisztességgel temettette el a fejérvári «monostor- 
ban» e régi hívét, kit olaszos műveltségéért szeretett, hűségéért 
becsült. Különben is, némileg atyjafia volt János királynak. Hanem 
mikor a barát az udvarba jőve erről értesült, Izabella és tanácsosai 
tiltakozása ellenére éjnek idején kivétette kősírjából a feloszlás- 
nak indult holttestet és a királyné asszony szemeláttára dobatta 
át a várfalakon, hol a «ganéban temettette» el. Mindezt azért, 
mert Batthyány, a korszellem hatása alatt a protestáns vallás 
felé hajlott és bibliát s egyéb könyveket olvasgatott, 4 sőt verse- 
ket írt, s még halálos «kórágyában feküvén» is vallásos éneke- 
ket szerzett. 5 Az is bántotta a királynét, hogy még a Szent Atya 
is a barát által közié válaszát, mert a mit levelére neki magá- 
nak felelt, azt csak egyszerű udvariassági cselekedetnek tekint- 



1 Izabella lengyel nyelvű levele Ma- nem élt, a krónikás adatának csak a hónap- 
cieiowski Sámuelhez Gyulafejérvárról (Bia- ját fogadjuk el, melynek végén azért kel- 
logrodzie), 1547 november 10-ikén; Przez- lett lennie halálának, mivel György barát 
dziecki, Jagiellonki Polskié, n. k. 251. 1. hol november 18-ikán még Fejérvártt volt. 

a kötet végén hasonmása is közöltetik. 4 Miles, id. h. Blandrata vallomása, id. h. 

2 Ez 1547 május 10-ikén történt, de csak 291. 1. Maylád Istvánné tudósítása Fogaras- 
az év végén jutott a baráthoz. ból, 1548 január i2-ikén; Károlyi és Szalay, 

5 Miles szerint (Wuergengel 43. 1.) 1550 Nádasdy levelezése, 128. 1. 

november havában halt meg, de mivel 5 Szilády, Régi magyar költők tára, 

tudjuk máshonnan, hogy 1548 elején már ív. k. (Budapest, 1883.) 53 — 56. 1. 






IZABELLA KIRÁLYNÉ 



2 7 9 



hette. 1 Egyébiránt a királyné férjhezmenetelének terve a barát 
czéljainak nagyon kedvezett. S a míg a tárgyalások folytak, 
feltűnően jól bánt Izabellával. Annál rosszabbul, midőn a dolog 
dugába dőlt. 2 

A farsang végét a királyné gyalui várában töltötte, 3 hová neki 
házassága tárgyában 1548 február közepén Krzizanowski János 
hozott szüleitől levelet, 4 míg márczius végén Padniewski kanonok 
is visszatért udvarába. s Biztatására felcsomagolt, s már a kocsik 
is készen álltak, sőt a barát hajlandónak nyilatkozott elkísérni 
a lengyel határig, 6 midőn hirtelen futár jött a lesújtó hírrel, 
hogy atyja meghalt. 7 Éppen húsvét első napján (április elsején) 
érte Krakóban a halál, miként arról anyja, az özvegygyé lett 
Bona királyné értesíté. 8 A 81 évet betöltött öreg királyról Izabella 
állandóan várta a go- 
nosz hírt, de most 
kétszeresen leverte, 
hogy viszontlátni re- 
mélte, és olyan nehéz 
viszonyok közt, ide- 
genben érte. Temeté- 
sére sem mehetett el, 

de fényes gyászünnepélyt rendezett emlékezetére, sőt egész 
Erdélyben «nagy pápistasággal » kellett meggyászolni, még a 
protestáns szászoknak is. 9 így nyilvánítá kegyeletét atyja iránt, 
kiről eszébe jutottak mindazok a gyermekkori emlékek; melyek 
hozzáfűzték ... Jó erdélyi borokkal sem kedveskedhetett már 



<^%#^^_ 



85. BATTHYÁNY ORBÁN ALÁÍRÁSA. 



' III. Pál pápa Izabellához Rómából, 
1547 április 25-ikén; eredetije hosszúkás, 
finom pergamenen, a bécsi állami levél- 
tárban. 

2 Blandrata vallomása, id. h. 290. 1. 

5 Izabella oklevele Gyaluról, 1548 február 
26-ikáról; a nagyszebeni városi levéltárban. 

4 Piotrkówból küldték Erdélybe, 1548 
január 31-ikén, 100 frtnyi útiköltséggel; a 
varsói főlevéltár udvari számadásai 149. a. 
kötetében. 



5 Krakóból 1548 márczius 15-ikén indult, 
300 írt útiköltséget kapván; ugyanott. 

6 Bona királyné Izabellához Krakóból, 
1548 márczius 9-ikén; a krakói hg. Czar- 
toryski-muzeum kézirattára 66. k. 22. sz. a. 

7 Blandrata vallomása, id. h. 290. 1. 

8 Bona levele Izabellához Krakóból, 1548 
húsvét másodnapján ; Niemcewicz, Zbiór 
pamietników, ív. k. (Varsó, 1822.) 58 — 64. 1. 

9 Miles, Wuergengel, 41. 1. 



28o 



VERESS ENDRE 



többé neki, miként eddigelé. 1 De a bánatot és gyászruhát hamar 
letette, legalább egyes ünnepségekre. Ilyen volt most is egy 
elhalaszthatatlan lakodalom esete, a milyet utoljára múlt év nya- 
rán tartott János király egyik atyjafia esküvője alkalmával. 2 
Ezúttal első udvari kisasszonya, Kothyamowska Jadwiga eskü- 
dött örök hűséget május elsején Kinsky Jánosnak a gyalui 
várban, 5 hová a királyné asszony még a húsvéti ünnepek előtt 
felköltözködött. 

Itt töltötte Izabella az egész évet visszavonultan, csendesen. 
Mindössze június havában látogatott el pár hétre változatosság 
kedvéért Szamos-Újvárra, 4 illetve Gyulafejérvárra. Hanem azért 
mindenütt foglalkozott államügyekkel s törődött közigazgatási 
gondokkal. Hol jószágot vagy nemességet 5 adományoz és erősít 
meg régi kiváltságokat, hol ítélkezik s bocsát meg egy besz- 
terczei polgárnak, a ki feleségét megölte. Most már fia is jelen 
van egyes tárgyalásokon, hogy szokjék, sőt néha ő is aláír egy- 
egy fontosabb oklevelet. 6 Különösen érdekelték a követségek, 
mivel számára is hoztak mindig valamit s mivel utazással kecseg- 
tették : ki Lengyelországba, melyről dajkái annyi sok szépet 
meséltek, királyi nagybátyjához, a kitől aranyos hintóját kapta. 

Erre azonban ezúttal sem nyílt kilátás. Az Augsburgba kül- 
dött erdélyi követek hosszas várakozás után végre 1548 február 
végén előadhatták a császár és öcscse előtt kérésüket, hogy 



1 A lengyel királyi udvarba legutóbb, 
1547 április 15-ikén érkezett Izabellától 
annyi bor, hogy 19 kocsis vitte át Erdély- 
ből, hová őszszel még Izbienski Szaniszlót 
is beküldték, október 25-ikén ; a varsói 
föltevés id. 144. számadási kötetéből. 

2 Izabella levele Gyulafej érvárról, 1547 
június 6-ikán a szebeni tanácshoz, melyben 
köszöni Fejér Márton polgármesternek, 
«quod nuptias affinium defuncti regis, spe- 
cialibus hominibus, ac donis, exornandas 
non intermiserit». Az esküvő 6-ikán lehetett, 
mert a menyasszonynak június 3 — 4-ikén 
küldik az ajándékot ; a nagyszebeni városi 
levéltárban. 



3 Izabella meghívója Gyaluról, 1548 ápri- 
lis 7-ikén a szebeni, illetve beszterczei 
tanácshoz ; az illető két város levéltá- 
rában. 

4 Innen írt oklevele 1548 június 26-ikáróI; 
a beszterczei városi levéltárban. 

5 Izabella armális nemesi adománylevele 
pergamenen, deési Mátyus Mihálynak Új- 
várról, 1548 július 8-ikáról; eredetije a 
M. Nemz. Múzeum levéltárában. 

6 Első, együttesen aláírt oklevelük 
Gyulafejérvárról, 1548 július 15-ikéról; má- 
solata Keménynél : Dipl. Trans. rv. k. 
389-397- 1- 



282 VERESS ENDRE 

védjék meg az országot, «mely most a keresztyénség véd- 
bástyája» és gondoskodjanak a szerződések teljesítésével, az 
özvegy ((királynéról — a ki mindent ő Felségétől vár — s ártat- 
lan fiáról, kiktől ők a becsület sérelme nélkül nem szakadhat- 
nak el». Csakhogy, bár Izabella a pápai követet is felkérte közben- 
árásra, 1 válaszuk márczius közepén az lett, hogy a törökkel 
szemben sem szeghetik meg a fegyverszünetet, s annak öt éve 
alatt «az erdélyiek megszabadításáért)) vele háborút nem kezd- 
hetnek. 2 Igazi oka azonban nem ez, hanem a régi volt: hogy 
nem bíztak a barátban, úgy, hogy midőn június elején Ferdinánd 
12 gyalogezred felállítása iránt rendelkezik, a császár lovasságát 
tulajdonképen azért akarta Erdélybe küldeni, hogy könnyebben 
hűségére térítsék az özvegy királynét s a barátot.' És, hogy 
ennek a készülődésnek komoly alapja volt, tanúsítja György 
barátnak Ibrahim basához intézett levele, melyben kérte, paran- 
csolja meg a budai két basának, hogy siessenek őt megsegíteni, 
ha a mostani háborús időkben szükségből hozzájuk fordulni 
kényszerülne. 4 

A római király bizalmatlanságát ismerték a portán is. Érdeke- 
sen lepleződött is le a tavaszon, midőn követeit (márczius 24-ikén) 
dívánban hallgatták meg. Beszéd közben kérdé az egyik basa: 
«Hogy él Ferdinánddal György barát ?» «Nincs gondja miatta 
ő Felségének — felelték — annyira kicsi. » «De a szúnyog is 
kicsi, mondák a basák, mégis csíp.» «Meg is lehet ám könnyen 
fogni és ölni», válaszolt Malvezzi. 5 

Hanem azért Izabella mégis remélt és készülődött. Padniewski 

1 Sfondrato bíboros, pápai követ írja Far- et fra Georgio. Sfondrato szavai Augs 
nese bíbornok-államtitkárnak Augsburgból, burgból, 1548 június 8-ikán írt leveléből 
1548 február 26-ikán, hogy a napokban a római vatikáni levéltár id. 12. k. 96. 1 
levelet kapott Izabellától és György barát- 4 György barát Ibrahim basához Számos 
tói ez ügyben; a római vatikáni levéltár- Újvárról, 1548 július 8-ikán; egykorú má 
ban : « Lettere de principi* 12. k. 65. 1. solata a bécsi állami levéltár Turcica osz 

2 Szilágyi, Erdélyi országgyűlési emlé- tályában. 

kek 1. k. 208. és 233. 1. és V. Károly György S Justus de Argento jelentése Ferdinánd- 
barátnak adott válasza Augsburgból, 1548 hoz (Konstantinápolyból, 1548 márczius 
márczius 13-ikán; Tört. Tár, 1879. évf. 488. 1. 19— 28-ikáról); Hurmuzaki, Documente, 11/1. 

3 Per ridurre meglio la regina vedova, k. 247. 1. és Acsády, id. m. 296. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



283 



kanonok is újra bejött a nyár közepén Zsigmond Ágost, az új 
lengyel király biztatásával, hogy ne búsuljon sokat atyjuk halá- 
lán, és bízzék benne. Ha átjön, készítse elő jól útját, kész öröm- 
mel fogadja és ad neki lakóhelyet Lengyelországban. 1 A királyné 
asszonynak nagyon jól esett királyi öcscse vendégszerető hívása, 
s vígan készülődött az útra. A barát is kezére játszott azzal az 
ajánlatával, hogy 40,000 forintot ad « kölcsön » czímen hitbér- 
birtokaiért, ha Sólymos, Lippa, Déva, Almás és Diód várát 
ráíratja, úgy, a mint azokat János királytól kapta volt, joga 
lévén a barátnak az összeg feléig hagyakozni is e várakból. 2 
Pedig ez évben két országgyűlést is tartott Tordán, május 
végén, és utóbb egyet Kolozsvárit, kisasszony napján, melyeken a 
rendek neki újabb jövedelmet szavaztak meg és tanácsosait isújr a 
választák. 3 Öt azonban ez a gondoskodás már nem igen érdekelte. 
Ezért őszire Gyalura hívatta a rendeket, és közülök egy újabb 
négytagú küldöttséget indított Ferdinándhoz, 4 kérve, hogy legyen 
gondja reá s adja vissza fia atyai örökségét, a mint atyjával 
szerződött volt. Hisz neki, mióta atyja (a lengyel király) meg- 
halt, nincs a halandók közt e földön más menedéke a császáron 
és a római királyon, az árvák és elhagyatottak- gyámjain kívül. 
A pápához is azért küldte volt — szegény atyja ajánlatára — 
Ágoston barátot, hogy szíve vágyát a pápa által nyilváníttassa 
V. Károlylyal. 5 De mind hiába. Hasztalan vállalta magára ügyét 
Frigyes bajor herczeg, 6 a befolyásos német hadvezér és kérte Fer- 
dinándot Santa Croce új pápai nunczius, hogy ne múlaszsza el a jó 
alkalmat Magyarország megnyerésére, mert ime a királyné emberei 
is nyíltan hirdetik, hogy a török el akarja foglalni Erdélyt, miként 



1 Zsigmond Ágost király utasítása Pad- 
niewski számára Krakóból, 1548 június 
28-ikán; a krakói id. 66. k. 61. sz. a. 

2 A királyné oklevele eredetiben «Ysa- 
bella regina Ungarien aláírással Gyaluról, 
1548 augusztus 23-ikáról; a bécsi állami 
levéltárban. 

3 Erdélyi orsz. emlékek 1. k. 238—243. 1. 

4 Izabella megbízó-levele Gyalu várából, 



1548 október 13-ikáról Was Mihály, Hor- 
váth György, Kemény János és Somlyai 
Mihály számára; a bécsi állami levéltárban. 

5 Izabella utasításának eredetije fenti 
leveléhez mellékelve; ugyanott. 

6 Izabella Frigyes bajor herczeghez és 
rajnai választó fejedelemhez Gyaluból, 1548 
szeptember 21-ikén ; Brüsseli okmánytár, 
n. k. 165. 1. 

36* 



284 VERESS ENDRE 

Budát és a többi várakat. Ferdinánd azt felelte, hogy ezek régi dol- 
gok, s jól ismeri György barát természetét, melylyel mindig alkudo- 
zik, de soha sem végez. 1 Szegény követek még november közepén 
is ott unalmaskodtak Pozsonyban, lesve-várva, mikor kapnak 
választ előterjesztésükre. 2 Huszadikán aztán mégis megkapták 
a választ, mely úgy szólott, hogy majd gondolkozik a barát 
ajánlatáról és később fog határozni : átadja-e János király birto- 
kait fiának és eljegyeztesse-e leányát vele — Erdélyért, melyről 
már évek óta mind azt hajtogatják, hogy különben elvész. 

Az erdélyi követeknek s a nuncziusnak nagyon rosszul esett, 
hogy Ferdinánd oly kevés figyelemre méltatta fontos ügyüket, 
mert meg voltak róla győződve, hogy, ha seregei egyesülnének 
János király fia hadaival, nem kellene a töröktől annyira félni, sőt 
vissza lehetne egész Magyarországot szerezni; holott így meg- 
oszlottan, a pogány mindkettő birtokait elfoglalhatja rövidesen. 3 

Nyilatkozott a római király Ágoston barát ügyéről is. 4 
Ezt t. i. Rómából visszajövet elfogatta, mivel nem volt menet- 
levele, s azt hitték, hogy titokban jár, és csak a pápa felszólí- 
tására, illetve követe sürgetésére bocsáttatta nagysokára szaba- 
don. 5 Még nagyobb megbotránkozást okozott társának, a «segnii» 
püspöknek az elfogatása, kit a Szentszék azért küldött, hogy 
György barátot püspöki székébe iktassa. Több mint nyolcz 
hónapig tartották fogva, azon az okon, hogy Ferdinánd taná- 
csosa, s mint ilyen, a baráthoz indult, anélkül, hogy ezt neki 
bejelentette volna. 6 A római király bizalmatlanságát és adott hideg 



1 Prospero Santa Croce pápai követ Mon- i-én; a római vatikáni levéltárban : ccNunzia- 
signor di Massahoz Bécsből, 1548 július túra di Germania sub Paulo III. », ív. k. 77. 1. 
28-ikán arról, a mit neki Ferdinánd mondott, 4 Ferdinánd válasza Pozsonyból, 1548 
hogy György barát osempre tien pratiche november...; Brüsseli okmánytár, 11. k. 
d'accordo et mai conclude»; a római vatikáni 176— 181. 1. 

levéltárban: «Nunziatura di Germania sub S Santa Croce id. november 19-ikijelen- 

Paulo tertioi), ív. k. 56. 1. tése szerint. 

2 Ugyanaz Farnese bibornokhoz Pozsony- 6 Ugyanaz Farnese bibornoknak Bécsből, 
ból, 1548 október 29-ikéröl és november 1548 október 7-ikén; a római id. Nunzia- 
19-ikéröl; a római vatikáni levéltárban: az tura-gyűjtemény ív. k. 67. 1. Értesülése 
id. 12. k. 389—391. I. szerint 8 vagy 10 hónapja fogták el s tar- 

3 Ugyanaz, Pozsonyból, 1548 deczember tották Innsbruckban «fin pochi di sono», 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



285 



válaszát okozta ám az is, hogy még nem kapott volt feleletet 
portai követétől arra az utasítására, melyet november elején 
gyorsfutárral küldött Malvezzinek Pozsonyból, miután az erdélyi 
követeket már meghallgatta. Felszólítá ugyanis, hogy erélyesen 
sürgesse Magyarország, vagy legalább ama részének átadását, 
melyet Izabella és fia bir. ígérjen ajándékot a basáknak s biz- 
tosítsa őket arról, hogy teljesen ki fog elégíttetni, a portára pedig 
megfizeti azt az adót, melyet Izabella királyné fizetett eddig. 1 
Csakhogy a basák szóba sem álltak Malvezzivel, hanem egy- 
szerűen elibe tartották azokat a híreket, melyekkel a havasalföldi 
vajda kedveskedett a portának. Ezek szerint György barát az 
ország tudta nélkül titkos egyezséget kötött Ferdinánddal, a ki 
átadja János király fiának atyai örökét. E birtokokat továbbra 
is a barát kormányozza, habár lakói Ferdinándnak esküdnek 
hűséget. Ez ügyben a barát legjobb titkárát (Pesthy) Gáspár 
mestert küldte a királyhoz, kitől július havában tért vissza; 
majd Csemő János ment utána, míg viszont a veszprémi püspök 
is többször járt Erdélyben a barátnál Ferdinánd nevében, baráti 
látogatás színe alatt. 

Izabella királyné — folytatták a hírek — biztos helyen férjhez 
me gy e gy németországi grófhoz. Nemrég már ki is akart menni 
az országból, de a rendek nem engedték a szultán tudta nélkül, 
és évi 12,000 forintot ígértek udvartartására, mire ígéretet tett, 
hogy még egy ideig marad. 2 

Mindez alapjában véve helyes értesülés volt, még abban a 
tekintetben is, hogy a tárgyalások olyan titokzatosan folytak, 
hogy a császár külön levélben kérdezősködött öcscsénél, nem 
lehetne-e valamit megtudni Izabella üzelmeiről? 5 S Ferdinánd 
bizalmatlanságát növelte végül annak szemlélete is, miként ter- 



a honnan az udvarba jött, hogy ártatlan- 
ságát bebizonyítsa; de püspöki javait még 
lefoglalva tartják. 

1 Ferdinánd Malvezzinek Pozsonyból, 
1548 november 8-ikán; eredeti fogalmaz- 
ványa a bécsi állami levéltár Turcica 
osztályában. 



2 Malvezzi jelentése Ferdinándhoz Kon- 
stantinápolyból, 1548 november 22-ikén; 
ugyanott. 

3 Károly császár Ferdinándhoz Brüsszel- 
ből, 1548 deczember 10-ikén; Druffel, Briefe 
und Aktén, 1. k. 180. 1. 



286 VERESS ENDRE 

jeszkedik a barát Felső-Magyarországon az ő birtokain. Ez olyan 
általános volt, hogy a tavaszon már a császár útján szólíttatja fel, 
hogy adja vissza Eger várát, az egri püspökséget és tizedbirtokokat, 
melyeket tisztjei elfoglaltak. 1 Most meg a rendek az éppen folya- 
matban lévő pozsonyi országgyűlésből kérik a király gondosko- 
dását, hogy «Heves, Abauj, Sáros, Zemplén és Ung vármegyék, 
a melyeket György barát elszakított, ő Felsége uralma alá vissza- 
kerüljenek,)) hogy az általa Varanón, Szepsiben, Jászon és Tor- 
nán felállított harminezadok eltöröltessenek, s ((méltóztassék a 
királyi Felség arra is módot találni, hogy ő Felsége híveinek a 
felséges Izabella királyasszony és György barát hatalmában lévő 
fekvő jószágai visszakerüljenek azokhoz, a kikre tartoznak)). 2 

Ily körülmények közt indultak meg a tárgyalások az új évben, 
1549-ben, mely a barátot Nagybányán érte. Azért ment oda, hogy 
kényelmesen és gyanúkeltés nélkül alkudozhassak Ferdinánd 
biztosaival, nehogy a török észrevegye. A határidőt ugyan 
elhalasztották Mátyásnapig, 5 de haladásra vallott, hogy a római 
király egyáltalán tárgyalni óhajtott a baráttal abban az ügyben, 
melyről « eddig nem akarta meghallgatni)). Elhatározására hatott 
— a pápai nunczius szerint — annak híre is, hogy Balassa Meny- 
hárt megtámadta spanyol lovasait, a mit lehetetlen, hogy a 
barát tudta nélkül cselekedett volna. Ezért Salm grófot bízta 
meg Ferdinánd a tárgyalások megkezdésével. 4 De ez lassú ember 
volt, fegyvertelen sem vonulhatott át a Balassák birodalmán, 
s így az alkudozások felvétele ismét elhalasztódott bizonytalan 
időre. Pedig azok sikerében most annyira bíztak még Lengyel- 
országban is, Izabella előterjesztése folytán, 5 hogy a király kéré- 

1 Károly császár György baráthoz Augs- 4 Santa Croce (vescovo di Chisamo) Far- 
burgból, 1548 június 2-ikán; Tört. Tár, 1879. nesenek Prágából, 1549 február 26-ikán ; 
évf. 489. 1. a római vatikáni levéltár id. 12. k. 499. 1. 

2 Az 1548 november 22-ikén megerösí- S Ekkorra, 1549 legelejére tehető a ki- 
tett 1548. évi pozsonyi törvényczikkek rályné követküldése anyjához és öcscsé- 
57 — 59. czikkelyében; a Milleniumi törvény- hez (Poselstwo Izabelli Jagiellonki królowéj 
tár id. 1. k. 247. 1. Wegierskiéj do Bony królowéj Polskiéj, 

3 György barát Ferdinándhoz Nagy- matki,i ZygmuntaAugusta,króla Polskiego), 
Bányáról, 1549 január 3-ikán; Tört. Tár, kiket arra kér, hogy «illi de securo tran 
1879. évf. 491. 1. situ» hozzájuk gondoskodjanak; Grabo- 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 287 

sére, 1 Ferdinánd még menetlevelet is küldött neki számára. 2 Ezt 
a lengyel király Zebrzydowski András vladiszláviai püspökkel 
szándékozott nővéréhez juttatni, kinek bemeneteléről hazatérő 
nemes-szolgája, Dampski Miklós útján értesíté. 3 

Zebrzydowski, követségekben forgott 53 éves tapasztalt 
egyházi férfi volt, a ki jól ismerte Izabella királyné ügyét, s 
abban Ferdinándnál is járt hat évvel ezelőtt, 4 Verancsies társa- 
ságában. Ezért esett reá az ifjú király választása, midőn még 
múlt év őszén tanácsért fordult hozzá. 5 Most január végén egy- 
úttal a szenátus megbízásából is indult útnak Erdélybe, 6 hogy 
a királyné ügyeit elrendezze, megismerje a barát s a temesvári 
bán közti viszály okait, 7 s ha szükségesnek találná, hazahozza 
Izabellát Lengyelországba. 8 

Elbúcsúzván a királytól, a követ előbb wolborzi várába ment, 
hogy kellően felkészüljön a nagy téli útra. Tovább haladva 
Krakóból értesíté György barátot február végén hozzá érkezé- 
séről. 9 Fáradságos, nehéz útja volt. Lovainak nagy része meg- 
sántult vagy villámcsapástól eldöglött. A folyók ki voltak áradva, 
s a vizek egy ízben magát a püspököt is úgy körülfogták, 
hogy Isten szabad ege alatt volt kénytelen hálni a havasokban. 
Néhány szolgáját elsodorta aznap az ár. Egyébként, minden- 



wiecki, Starozytnosci historyczne Polskié, 5 Zebrzydowski levele Zsigmond Ágost- 

i. k. (Krakó, 1840.) 28. 1. hoz Diboviról, 1548 szeptember elején ; 

1 Zsigmond Ágost király Ferdinándhoz u. ott, 193. 1. 

Piotrkówról, 1549 január 10-ikén; eredetije é Piotrkówról 1549 január 28-ikán indít- 

a bécsi állami levéltár Polonica osztá- ják el 800 frt útiköltséggel, míg a mellé 

lyában. rendelt Mielecki Sebestyén wislicai vár- 

2 Ferdinánd válasza a lengyel királynak nagy 300 frtot kapott ; a varsói főlevéltár 
Prágából, 1549 január 26-ikán; fogalmaz- id. 152. számadási kötetéből. 

ványa ugyanott. 7 Zebrzydowski Bona királynéhoz Piotr- 

3 Ezt 1549 január 6-ikán indítják vissza kówról, 1549 január elején; Wisiocki, id. 
Piotrkówból Izabellához; a varsói fölével- ni. 199. 1. 

tár udvari számadásai 152. kötetében. 8 Láng János Ferdinándhoz Krakóból, 

4 Zsigmond utasítása számára Krakóból, 1549 márczius 26-ikán ; Scriptores rerum 
1543 május 28-ikán; dr. Wisiocki Vladisz- polonicarum, 1. k. (Krakó, 1872.) 286. 1. 
láv, Andrzeja Zebrzydowskiego korespon- 9 Zebrzydowski György baráthoz Krakó- 
dencyja z lat 1546—1553., (Krakó, 1878.) ból, 1549 február 26-án; Wisiocki, id. m. 
439. 1. Megjelent az «Acta historica res 208. 1. 

gestas Poloniae illustrantia» 1. köteteként. 



288 VERESS ENDRE 

felé szívesen fogadták az emberek. 1 így azonban csak április 
elején ért Váradra, hol a baráttal tárgyalt. De bajosan ment a 
dolog, mert olyannak találta, a kit nem lehet meggyőzni, ha 
valamit maga is nem akar, és annyira bízik állításai igazságá- 
ban, hogy éppen nem, vagy alig tűr ellenmondást. Most is, azt 
akarta, hogy várja meg Ferdinánd biztosa megérkezését, s csak 
nagy sokára egyezett bele, hogy a követ előbb is a királyné- 
hoz mehessen. 2 A hónap végén vonult be aztán közel 200 lovas 
kíséretében, 3 Gyulafej érvárra, honnan azonnal írtak Petrovics 
után, a ki nélkül a követ és a királyné nem tudott tárgyalni. 
Majd háromszor is hívatta a barátot, kinek kérését rosszra 
kezdte magyarázni. Annak azonban ezalatt április végén a székely- 
vásárhelyi gyűlésre 4 kellett mennie, hová a lengyel követ is 
elküldte maga helyett Paczynski Jakabot, 5 királya egyik titkárát, 
hogy üzenetét előadja s a békesség létrejöttén munkáljon. így 
egy egész hónapig várt Zebrzydowski Petrovicscsal a barátra, 
míg mindenféle furfanggal az udvarba csalhatták. Akkor aztán 
nagy körültekintéssel kibékíté egymással «a két dynasztát», a 
mi oly általános örömöt okozott a jelenvolt nemesek közt, hogy 
— miként írta — nemcsak a követ, hanem egész Magyarország 
osztozni látszott benne. Erre gyűlést tartatott, kérvén a királyné 
tanácsosait, hogy vagy engedjék Izabellát szabadon menni Lengyel- 
országba, elkísérve őt oda annak rendje és módja szerint, vagy 
pedig szüntessék meg amaz okokat, melyek ő Felségét távozásra 
kényszerítik. Harmadnap a tanácsurak egyhangúlag kérték a 
királynét, hogy ha neki országa boldogsága, fia jövője és méltó- 
sága, s tanácsosai tisztessége drága, mondjon le távozási szán- 



' Zebrzydowski Macieiowski Sámuel 4 Ezt eleinte Tordára hirdették volt, 

krakói püspökhöz Gyulafejérvárról, 1549 mert a szebeni tanács április 20-ikán oda 

május havában ; u. ott 214. 1. küld a királynénak egy 72 frtos és fiának 

2 A lengyel követ három levele Várad- egy 46 frtos kupát ajándékul ; a nagysze- 
réi, 1549 icineunte Aprili» ; u. ott 209— beni 1549-iki számadási kötetből. 
210. 1. 5 Zebrzydowski öt levele Gyulafejér- 

5 Verancsics Antal, öcscséhez, Gyula- várról 1549 április és május havából ; 

fejérvárról, 1549 május 27-ikén ; Összes Wisiocki, id. m. 211— 212. 1. 
munkái, vi. k. 320. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



289 



dekáról. E szavakra ő Felsége teljesíté a nemesség kérését, ha 
— úgymond — lehetővé teszik, hogy «dignitással» élhessen. 
Ezért, meghányva-vetve ennek módozatait, a lengyel püspök 




87. ZEBRZYDOWSKI PÜSPÖK SÍREMLÉKE KRAKÓBAN. 

tapintatos befolyásával, hosszas tárgyalások után az alábbiakban 
állapodtak meg: 

A királyné asszony tekintélye és igazságszolgáltatási joga 



Magyar Tört. Életr. 1901. 



37 



290 VERESS ENDRE 

épségben fenmarad. A törvénykezés ő Felsége nevében gyako- 
roltassák. Idéző levelek és hirdetések az ő nevével adassanak 
ki. Felfolyamodások ö hozzája intézendök, mire a királyné taná- 
csosaival széket ül, s meghallgatva a panaszt és védelmet, ítéletet 
mond, a pert elhalasztja vagy felfüggeszti ; miként mind e jogot 
eddigelé jóformán kizárólag a főbíró gyakorolta. 1 Ö Felsége 
jövedelme teljességében folyjon kincstárába. Diód «erős» várát, 
Gyulafejérvár szomszédságában, melyet a királyné távozása 
reményében tavaly a kincstartó barátnak engedett át, visszaadták 
neki, másokkal együtt. De a királyné nem akarta őket előbb 
átvenni, a míg a várparancsnokok neki a lengyel követ jelen- 
létében hűségi esküt nem tettek. Végül évi tízezer forintnyi 
jövedelmet ajánltak a királynénak udvartartására, kimondván 
egyszersmind, hogy négy főtanácsosa (György barát, Petrovics, 
Pathócsy Ferencz és Losonczy Antal) közül «mindenkor egyik 
ott benn laknék» nála és «ott forgódnék» mellette. 2 Izabella 
kegyesen köszönte a rendek jóindulatát, és dicsérte a lengyel 
követ buzgóságát, melylyel sikerült kormányát megújítani, s fel- 
ségjogait biztosítani. 3 

Mindez megtörténvén, Zebrzydowski május végén 4 elbúcsú- 
zott Izabellától, de kérésére nála hagyta Paczynski atyát, kit 
kanczellárává tett, a már negyedéve hazament ügyes Porembski 
titkár helyébe. 5 Megnyugvással és vígan, «mint a ki jól végezte 
dolgát,» távozott a baráttal Várad felé. Sőt kárpótlásul téli szen- 
vedéseiért, a szép tavaszi napok felhasználásával megtekintette 
közbeeső városainkat, templomainkat is, úgy hogy csak június 
27-ikén érkezhetett vissza királyához. Zsigmond Ágost öröm- 
mel fogadta derék hívét. Muzsikusait is megajándékozta, midőn 



• Csak legutóbb is György barát Vára- rályhoz Gyulafejérvárról, 1549 mense Maio; 

don kelt, 1549 márczius 24-iki oklevelével Wislocki, id. m. 212 — 213. 1- 

adómentessé teszi Muthnoky Lajos márialaki 4 Verancsics id. 1549 május 27-iki leve- 

házát ; eredetije a Magyar Nemz. Múzeum lében már úgy ír a lengyel püspökről, 

levéltárában. hogy : reversus est in pátriám. 

2 Tinódi Sebestyén, id. h. 12. 1. S Már 1546-ban ismét Krakóban él, mint 

3 Zebrzydowski jelentése a lengyel ki- kanonok ; Wisiocki, id. m. 10. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



29I 



Erdélyben tanúit nótáikat előadták, 1 s jól esett hallania elő- 
terjesztése részleteit, melyekkel jelentését élőszóval egészíthette 
ki. Izabella jövedelme fokozására új birtokot helyezett számára 
kilátásba, nagyobbat az oswieciminél, melyet eddigelé birt. 
Szóba jött férjhezmenésének terve is, melynek sikere érdekében 
haladéktalanul megtesz minden lehetőt. 2 Ez ugyan nem igen 
tetszett az éppen udvarában tartózkodó osztrák követnek, de be 
kellett látnia, hogy az özvegy magyar királyné esetleges házas- 
sága nem változtatna semmit Ferdinánd politikáján, s a lengyel 
királyhoz való barátságos viszonyán. Most is ép e viszony meg- 
erősítésén fáradozott, miután ez ügyben már a tavaszon megindul- 
tak a tárgyalások Hozius Szaniszló krakói kanonok, czímzetes püs- 
pök útján. Magyar vo- 
natkozásuk az volt, 
hogy a római király 
Zsigmond Ágosttól le- 
kötelezést kívánt arra 
nézve, hogy egyik 
szerződő fél sem nyújt 
a másik ellenségének 

segedelmet, s így János király fia se közvetlenül, se közvetve 
tőle segítséget nem kap. Erre Hozius a lengyel király nevében 
(újabb megbízásából) azt felelte, hogy ö János Zsigmondot 
annyira meg nem tagadhatja, hogy úgyszólván azt is feledni 
lássék, hogy vérrokona. A római király ellen czélzó terveiben 
— ha ilyenek lennének — nem támogatja, de abban, a mi őt 
jogosan illeti, segíteni fogja. Különben is előrebocsátá a lengyel 
király, hogy az ő készsége ne helyzete kényszerűségének, 
hanem az osztrák házhoz való hajlamának tulajdoníttassák. 3 




Jíus nuátdkif 



$-■ 



B. ZSIGMOND ÁGOST KIRÁLY ALÁÍRÁSA. 



1 A lengyel király 2 frt 18 garast adat 
nekik. A püspök kíséretében volt még 
két cubicularius : Cziecziszewski János és 
Vierzbietha Szaniszló, kiket 1549 márczius 
4-ikén, illetve május 8-ikán küldtek be utána 



2 Zebrzydowski Izabellához Krakóból, 
1549 június végéről ; Wislocki, id. m. 214. 1. 

3 Ferdinánd Hoziushoz 1549 áprib's 
11-ikén, és Hozius válasza; Scriptores 
rerum polonicarum, 1. k. 287. 1. A létre- 



(30—3° frtnyi útiköltséggel) Erdélybe; a jött szerződés július 12-ikéröl; Dogiel, id. 
varsói id 152. számadási kötetből. m. 213. 1. 



37 



292 VERESS ENDRE 



VIII. 




I ebrzydo wski távozása után sem változott Izabella sorsa. 
A mit olyan szépen fogadtak, mind csak papiroson 
maradt. György barát sem törődött jobban udvartartásá- 
val, s látva tanácsosai az «ő nagy fesvénségét», Petrovics arra 
kérte nevükben a királyné asszonyt, költözzék ismét lippai 
várába, a hol bőven megszerzik mindennapi élelmét, s jól eltart- 
ják asztalát és népét. 1 Izabellát újra beteggé tette a sok gond 
és harag. Ezért előbb diódi várába vonult üdülni. 2 Majd augusz- 
tus elsején Fejérvárra hívatja szebeni orvosát. S úgy látszik 
az ő tanácsára, meg pestistől tartva, hirtelen az egészséges fek- 
vésű Dévára húzódott, melynek várába kincseit is felhordatta. 
Üresen hagyta fejérvári palotáját, s kijelenté, hogy az éhenhalás 
félelme kényszeríti távozásra. Hanem a mint ennek híre ment 
Szebenbe, a szászok pár nap múlva küldöttséggel kérték, hogy 
legalább addig ne távozzék az országból, a míg a «helytartó» 
be nem jön. 3 A barát is figyelmeztette, hogy «Erdélből ki ne 
menne, mert végre megbánná». És midőn tapasztalta, hogy 
tanácsurai is hazaszállingóznak, 4 egy hozzájutott portai csausz 
pedig egyenesen lebeszélte szándékáról, visszaindult, s néhány 
napot Szász-Sebesen töltve, s szeptember elején ismét Gyulafejér- 
vártt találjuk. De még Déváról Szebenbe küldte a szászok 
gyűlésébe kanczellárát Paczynskit és Csákyt, 6 s visszatérte után 
az elsőt királyi öcscséhez, Lengyelországba. 

Paczynski Jakab szeptember 13-ikán érkezett 19 főnyi kísé- 



1 Tinódi Sebestyén, id. h. 13. 1. S A csauszt augusztus 10-ikén küldik 

2 Diódra hívatta 1549 július 23-ikán Hal- Szebenböl Dévára; de 24-ikén Izabella 
ler Pétert; a nagyszebeni 1549-iki id. szám- már Szász-Sebesen van és 27-ikén oda 
adási kötetből. küldik egy lovát, melyet két hónapig 

5 Ez a küldöttség 1549 augusztus 6-ikán gyógyítottak a szászok; a nagyszebeni id. 

indult hozzá Dévára, kérve «ne ex hoc 1549-iki számadási kötetből, 

regno egrediatur, donec d. locumtenens 6 Ezek augusztus 12-ikén kapnak aján- 

in hoc regnum ingrediaturn ; ugyanott. dékot a szebeni tanácstól ; u. ott. 

4 Tinódi, id. h. 13. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 293 

rétével Krakóba, hol a hónap végéig tartották. 1 Előterjesztésére 
a király «a portára küldött követe által panaszt emeltetett a 
pressió ellen, melyet Izabellára tanácsosai gyakorolnak.)) 2 Midőn 
azonban tőlük nemsokára levelet kapott, s azt kellett látnia, hogy 
egy része marasztalja a királynét, másik része meg örülne távozásá- 
nak, gyűlésre hívta tanácsosait. S azok véleménye is megegyez- 
vén Petrovics felfogásával, november elején beüzente Padniewski 
által 3 nővérének, hogy «az országot ne hagyja el, míg kilátásban 
lévő férjhezmenetele a távozásra alapos okot nem szolgáltat,)) a 
barátot pedig inté, hogy Izabella udvartartásáról jobban gondos- 
kodjék, s a temesi bánnal jó egyetértésben éljen. 4 Csakhogy ez 
már szinte lehetetlen volt. Maga az a körülmény, hogy a barát 
most egyszerre azt akarja, hogy Izabella távozzék Erdélyország- 
ból, holott néhány héttel előbb még marasztalta, gyanút keltett 
irányában. Mikor pedig kiderült, hogy Kisaszony-napján (a királyné 
tudtán kívül) titkos értekezletet tartott Nyír-Bátoron Salm gróf- 
fal, gyűlöletük fokozódott. A barát akcziója ellenakcziót szült. 
S midőn meghallá a királyné asszony, hogy fiával együtt bujdo- 
sásra juttatná és « országát ő tőle elidegönítené», elhatározá 
Petrovicscsal, hogy ezt mindenáron megakadályozza. Pártja is 
keletkezett azonnal : azokból, a kik gyűlölték a mindenható bará- 
tot, s belátták, hogy Erdély szabadon fejlődik, a török nem 
bántja, a gyönge római királytól pedig nincs mit remélni. 

Egyéni érzelmek is marasztalták Izabellát. Mit keressen ő 
a lengyel királyi udvarban, melyet több mint tíz éve elhagyott ? 
Azóta az úgy megváltozott, hogy bizonyára nem érezné jól 
magát benne. Hisz atyja már nem élt, anyja pedig meghasonlott 
fiával, a mióta a szép Radziwill Borbálát törvényes feleségévé 

1 tabella kanczellára 19 szolgájára és 3 Hogy ekkoriban volt, bizonyítja az az 
16 lovára 18 nap alatt költöttek 122 frtot adat, hogy «egy lengyel követu 1549 no- 
2/1 1 garast és ajándékul adtak 30 magyar vernber 21-ikén jár (Izabellától küldve) Sze- 
aranyíbrintot, a mi 53 1. forintot tett ki; a benben ; a nagyszebeni id. 1549-iki szám- 
varsói id. 152. számadási kötetből. adási kötetből. 

2 Zsigmond Ágost Izabellához Krakóból, 4 Zsigmond k. n. levele Izabellához ; 
1549 szeptember 24-ikén ; Óváry regestái, Óváry regestái, ír. füz. 91. 1. 

11. füz. 91. 1. 



294 VERESS ENDRE 

tette. Ott is hagyta az udvart és leginkább lithvániai birtokain 
tartózkodott. Pedig ép akkoriban fejezte ki Bona királyné óhaját, 
hogy leányával találkozni szeretne a ezenstoehowai zárdában. 1 
Ily eszmélkedés közben érte Izabellát a karácsony, gyönyör- 
ködve szépen fejlődő fiában, a ki korát meghaladó fejlettségével 
és értelmességével mindenkit meglepett. Már vadászni is járt, 2 
beszédben és tánczban pedig olyan ügyes, hogy általános bámu- 
lat tárgya. Vele ünnepeltek hívei, s a szászok részéről Haller 
Péter, a ki halat és fűszert, gyertyát és kalácsot hozott neki, 3 
mint rendesen. Innen aztán a székelyvásárhelyi gyűlésre sietett, 
melyet ugyan a királyné hívott össze, 4 de ő maga nem vehetett 
részt benne. így a barátnak könnyen sikerült lecsillapítani maga 
irányában a felizgatott kedélyeket. Mert jelen volt a szultánnak 
egy csausza is, a ki midőn békességre, egyetértésre inté a ren- 
deket, úgy látszik egyúttal azok megbüntetését is követelte, a 
kik a királyné és az ország közt támadt egyenetlenkedést okoz- 
ták, táplálták. E felszólítás nyilván a barát ellen irányúit, de 
támadni nem merték. Simán bántak' vele és vetélytársaival. 
A köznyomort Isten büntetésének nyilvánították, hogy «összetar- 
tásra és bűnbánatra indítson», s az ország kibékítését attól 
remélték, «hogy mindenki engedelmeskedjék annak, kit a hatal- 
mas császár a királyfi gondnokává nevezett ki, s a neki adott 
hatalom értelmében ügyét előtte intézze el.» így a felebbezési 
pereket is, melyekben a helytartó (illetve helyettese) ítél, ha 
pedig őt valaki a kormányzásban gátolná, ((felhívására az ellen 
a három nemzet, fő és jószágvesztés terhe alatt, tartozik felkelni. » 
A rendek tehát újból megerősítették a barátot állásában, és 



1 Zsigmond Ágost király RadziwiH Miklós 3 Egykorú feljegyzések; ugyanott. Meg- 
herczeghez Radomból, 1550 január 20-ikán; említendő adat még ez évből, hogy június 
Niemcewicz, Zbiór pamietników histo- 27-ikén egy havasalföldi követ, Pitár Péter 
rycznych o dawnéy Polszcze 1. k. (Varsó, ért Szebenbe Izabellától jőve, kit a városi 
1822.) 480. 1. tanács a vöröstoronyi szoroson át Kijnénig 

2 A nagyszebeni városi számadásokban vitetett. 

olvassuk, hogy 1549 október 7-ikén egy 4 Izabella meghívó levele e gyűlésre 

vadászkutyát küldenek Izabella fiának Fe- Gyulafej érvárról, 1549 deczember 15-ikén; ; 

jérvárra, melyet a tanács két forinton vett. a beszterczei vármegyei levéltárban. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



295 



azzal megsemmisítek azokat az engedményeket, melyeket Zebrzy- 
dowski közbenjárásával amúgy is nem országgyűlés, hanem 
csak a rendek egy részének tanácsa tett volt a királynénak. 
De azért most küldöttséggel hívták meg az új évben tartandó 
országgyűlésre, melyre az ő ügye, s az ország több sérelme 
tárgyalását halasztották. 1 




89. IZABELLA KIRÁLYNÉ NAGY PECSÉTJE. 

Maga a barát nem ment Fejérvárra, s csak Kolozsvárit a 
gyűlésen akart találkozni ismét a királynéval. Ám Izabella a 
pillanatnyi elhatározások rabja, a gyors cselekvés híve volt, s 
most is egyet gondolván, 1550 január második felében 2 a követség 
tagjaival hirtelen Vásárhelyre ment, 5 hogy a helytartót meglepje 



1 Erdélyi országgyűlési emlékek, i. k. 
252-54. 1. 

2 Január lo-ikén még Gyulafej érvárról 
ír ; Kemény, Appendix dipl. Trans. D. 



10. k. 121. 1. az Erdélyi Múzeum könyv- 
tárának kézirattárában. 

3 Tanúsítja ezt Izabella Vásárhelyről, 
1550 január 22-ikén írt levele, melyben a 



296 VERESS ENDRE 

és esetleges cselvetéseit ellensúlyozza. Nagyot nézett a barát, 
mikor meglátta, de meglepettségét nem árulta el s neheztelését 
nem éreztette. Ellenkezőleg, együtt szánkáztak a csikorgó hideg- 
ben a Maros és a Sajó partján Beszterczére, és onnan három nap 
alatt a Szamos szélén Kolozsvárra. Itt a rendek már jó szám- 
ban nyüzsögtek február első napjaiban, mikorra a gyűlést hir- 
dették. Egyelőre azonban két menyegzőn kellett fényeskedniök : a 
Korlátowyth Péterén, György barát csapatvezéreén, Monostoron 
és a királyné egyik udvarhölgyéén, Mineróna asszonyén Zbor- 
nicki Miklóssal, magában a városban.' Folyt a vígság újra, s 
mosolyoghattak a lakodalmasok ismét, mikor a barát néha tánczra 
perdült a menyasszonnyal vagy a királynéval. Mert alakja kicsi, 
zömök volt, haja vöröses, szakálla hegyes, orra nagy, balszemén 
pedig forradás. Leginkább hosszú magyaros ruhában járt, vörös 
színű papi gallérral, mint a fejebúbján hordott baretta is. Lábai 
erősek, úgy, hogy kitűnően gyalogolt, s fáradhatatlan volt. 2 

Csak vártatva foghattak gyűléshez, mikor a mulatozásban 
«soknak költsége már elfogyott vala», s ezek hazaszállingóztak. 
A tárgyalások czélja békéltetés volt, mert a rendek belátták, hogy 
a tíz éves zavarnak és törvénytelenségnek valójában az urak közti 
egyenetlenség az oka. Elismerték ugyan, hogy a királyné min- 
den alkalmat felhasznált a békesség megteremtésére, de mit ért 
az, ha csupán csak hetekig tartott, s némelyek annyira meg- 
feledkeztek magukról, hogy fegyveresen rontottak be a királyné- 
asszonyhoz, «ki maga és mások által békére inté őket.» És any- 
nyira javíthatatlanok, hogy még «parancsára sem jöttek el», 
holott « mindig ők sértették meg» a határozatokat, melyeknek 
foganatja nem volt. Névszerint is kifakadtak Horváth Mihály és 
Csáky Mihály ellen, kiket a barát példaadás végett egyenesen 
meg akart öletni. Még a vásárhelyi gyűlésből beidézte őket a 



szebeni tanácsot az ígért búza, zab és bor 506. 1., honnan Korlátowyth keresztnevét 

küldésére sürgeti ; eredetije a nagyszebeni tudjuk. 

városi levéltárban, 874 sz. a. 2 Scherer András egykorú feljegyzése; 

1 Tinódi, id. h. 16. 1. és Tört. Tár, 333. és Album Oltardianum, id. h. 21. 1. 



I 






IZABELLA KIRÁLYNÉ 297 

miért hatalmaskodtak, az ország szabadsága ellen gyalogosokat 
gyűjtöttek, illetve hamis híreket terjesztettek. 1 Bűnüket azonban 
a királyné «magára véve» megszabadítá őket a helytartó haragjá- 
tól. 2 Egyébiránt ellene is volt panasz a váraiban szolgáló len- 
gyel és olasz tisztek miatt. 3 Ezért országosan kérik, alkalmazzon 
váraiba kegyes ígérete szerint közülök, a nemzetből való tiszte- 
ket, s kanczellárául is olyat tegyen, a ki a magyar nyelvet érti 
s az ország jogait és szabadságait ismeri. 

Orvok kergetése, csalók büntetése és egyéb közigazgatási 
intézkedés foglalkoztatta még e gyűlést, 4 mely éppenséggel nem 
javította a helyzetet, sőt még jobban kiélesíté az ellentétes viszo- 
nyok élét. Ez pedig egyenesen a barátnak irányult. azonban 
nem sokat törődött vele, csak haladt a maga útján kitartással 
és szigorú következetességgel, a mint az ország érdekében való- 
nak vélte. Nem tért tüstént vissza váradi székhelyére, hanem 
Izabellát Kolozsvárit hagyva, s egyelőre Tordáról és vidékéről 
vezette a kormányzást. De midőn a Szent-György napjára ide 
hirdetett országgyűlést nem lehetett megtartani, mivel arra senki 
sem jött el, Fejérvárra ment 6 — rendet csinálni. Erélyesen 
kikelt a nemesek hanyagsága ellen, kik csak intrikálni tudnak, 
de a haza sorsával nem törődnek. Mikor pedig meghallotta, 
hogy Csáky Mihály egy pénteki napon nem tartott böjtöt, a 
hóhérral meztelenre vetkeztette s tele aggatván testét minden- 
féle vaddal (rókával, nyúllal és tyúkkal) mindenki megbotrány- 
kozására nekiuszította a vadászebeket, melyek a szegény embert 
csaknem halálra mardosták. 7 Ez embertelenségnek nagyobb oka 

i Erdélyi országgy. emlékek, i. k. 296. 1. S A királyné még 1550 február 21-ikén 

2 Tinódi említi ügyüket, id. h. 17. 1. is Kolozsvárról ír ; nyugtája a nagyszebeni 
Forgáchcsal együtt, habár a gyűlési vég- városi levéltárban. 

zésekben, (melyeknek eredeti példánya 6 Innen ír 1550 április 30-ikán ; Kemény, 

azonban ismeretlen) nincsen nyoma. Dipl. Trans. ív. k. 425. 1. az Erdélyi 

3 Lengyel volt pl. a gyalui várparancs- múzeum könyvtárában. 

nok, Leszczynski Pál, kinek Izabella 1547 7 Miles, Wuergengel, 43. 1. Igaznak kell 

márczius 22-ikén kiváltságot ad ; Jakab, lennie, mert a jól értesült szász krónikás 

Kolozsvár tört., Oklevéltár 11. k. 8. 1. ezt közvetlenül a Batthyány holtteste 

4 Erdélyi országgyűlési emlékek 1. k. meggyalázása után mondja el, a minek 
256., 298. és 304. 1. pedig okleveles bizonyítékát is adtuk. 

Magyar Tört. Életr. 1901. 38 



298 VERESS ENDRE 

is lehetett : a barát személyes gyűlölete és bosszúja Csáky ellen 
a ki protestánsokkal érintkezett. Sőt pénzzel segíté Heltai Gáspárt 
a kolozsvári tudós papot és könyvnyomtatót a biblia fordításá- 
ban és kiadásában, a mi már javában folyt, és a királyné kegyes 
privilégiumával nemsokára meg is jelent. 1 

A barát e kíméletlensége vérig sérté Petrovicsot, kiről már 
a bécsi udvarban is tudták, hogy halálos ellenségévé vált 2 és 
ágyba dönté Izabellát, ki különben is betegeskedett az egész 
télen. Kolozsvárról visszatérőben jól érezte magát Tordán, hol 
az Aranyos áradása miatt sokáig nem mehetett tovább. 3 De 
Fejérvártt újra rosszul lett, úgy hogy húsvét után kétszer is 
járt nála a szebeni patikus, 4 András mester (kit már rég ismert), 5 
hogy Blandrata utasítása szerint decoctumokat és kenőcsöket 
készítsen neki. Lázt, hideglelést is kapott, s folyton sírt a hely- 
tartó és a temesi bán közti viszálykodás miatt, és attól való 
félelmében, hogy a török elfoglalja Erdélyt, ha letelik a 
Ferdinánddal kötött fegyverszünet ideje. 6 Ily állapotban az új 
pápa, III. Gyula leveléből merített vigaszt, melyben biztosítván 
atyai jóindulatáról, buzdítá, hogy hű maradjon a katholikus val- 
láshoz és a Szentszék iránt, s királyi gyermekét méltó, kegyes 
nevelésben részesítse. 7 

E közben, június elején megjöttek a portáról György barát 
szolgái, kikkel az adót beküldte, s jelentésük meghallgatására 
gyűlést hirdetett Tordára. Egyúttal azonban kikiáltatta a városban, 
hogy az ország minden hadakozó népe oda gyűljön Szent-Iván- 
nap előtti vasárnapra, az Aranyos mellé. 8 Erre azonban nem 

1 Leírta Szabó Károly, id. m. 1. k. 25. sz. a. S Már 1545 május havában járt a királyné- 

2 Badoer Federigo velenczei követ jelen- nál és a barátnál ; Teutsch adata az id. 
tése a velenczei köztársasághoz Bécsből, szebeni naptárban, 41. 1. 

1550 május 27-ikén ; a velenczei Museo 6 György barát követe beszélte Badoer- 

civico kézirattárában : 2789. k. 387. 1. nek Bécsben, 1550 június 16-ikán ; a velen- 

3 Csáky Mihály levele Tordáról, 1550 czei id. k. 392. 1. 

márczius 18-ikán; Verancsics összes munkái, 7 Gyula pápa (a visszatérő Boglussich 

vn. k. 52. 1. Ágoston barát által) Izabellához Rómából, 

4 Haller Péter 1550-iki regestumában, 1550 márczius 9-ikén ; a római Vatikáni 
márczius i-je és április 20-ika alatt ; a nagy- levéltár «Minutae breviumn 55. k. 146. sz. a. 
szebeni városi levéltárban. 8 Báthory András kapitány Nádasdy 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 299 

volt szükség, mert ellenfelei nem jelentek meg — s nem a 
királyné sem — és így csak közigazgatási intézkedésekkel foglal- 
koztak, mint pl. az egységes mérték elrendelésével, úgy, hogy a 
húst is most először kezdték súly szerint mérve árulni. 1 Hanem 
az oszladozó rendeket a királyné Enyeden marasztalta, s ott elő- 
adta nekik, miként akarja őt birodalmából az álnok barát kiűzni, 
hogy koldulni menjen egy idegen nemzethez. Petrovies, a ki 
«sok időtől fogva boszonkodott» rajta, felhányta a barátról, 
hogy az országos jövedelmekből összehalmozott kincstárból 
nemcsak semmit sem ad a királynénak vagy fiának, hanem még 
napról-napra apasztja udvartartása személyzetét. Már királyi 
méltóságát és asztalát sem tudja rangjához illően fentartani, 
holott ő mindent magára költ és sok lovast táplál udvarában 
az ország pénzén, hogy legyen kikre támaszkodnia veszély ese- 
tén. Pedig nyilvánvaló, hogy ő is csupán szolgája a királyfinak 
és anyjának, s azért mégis «csak éhei nem öli ez szegín királyné 
asszont. Az mit gyűjt király fia neve alatt, azt sem értjük hol 
tartja, házait, kit bir, nem tudjuk kinek tartják ; ha holta tertín- 
ník, naponkind minden birodalmat és jövedelmet magának 
viszen.» 2 György barát még a szent koronát is olyan dugva 
tartotta, hogy annak helyét maga Izabella sem ismerte. «Ez féle 
szókkal indította Petrowyt királyné asszont kincstartó ellen». 
De ő a temesi bán gyakori szemrehányásait számba se vette 
és kincstartói állásáról nem akart leköszönni, még akkor sem, 
midőn a rendek ellenállásra határozták el magukat vele szem- 
ben. Ennek hírére a helytartó nagy sereggel váratlanul bejött 
a Szilágyból, de a királyné bezáratta előtte a várkaput, s a 
rendek sem fogadták. Nem akarták meghallgatni mentegetőzését, 
de nyíltan nem merték még megtámadni, 3 bár mindenki érezte, 
hogy a már ennyire jutott viszálynak békés elintézése nem lehet. 

Tamáshoz Báthorból, 1550 június 9-ikén ; Tamásnak Meggyesről, 1550 szeptember 
az orsz. levéltár Nádasdy- iratai közt. 24-ikén; eredetije az orsz. levéltár Nádasdy- 

1 Egykorú feljegyzések a brassói id. iratai közt. 

Quellén rv. k. 182. és 509. 1. 3 Miles szász krónikás hozzáteszi még, 

2 Somlyai Báthory András Nádasdy a hagyomány szavaival : De a királyné egy 

38* 



300 VERESS ENDRE 

A királyné ekkor Fejérvárra vonult ' és felvette a küzdelmet 
a baráttal. Ez t. i. július elejére gyűlést rendelt Szász-Sebesre, 
de azon Izabella és hívei nem jelentek meg, hanem nyilvánosan 
kikiáltották árulónak, s egyúttal követséget küldtek ellene a 
portára. A jártas-keltés Szalánczy János dévai várkapitány indult 
be ismét hamarosan, hogy megelőzze a barát embereit. Ez sike- 
rült is. Konstantinápolyban előadta a szultánnak, milyen hűséges 
alattvalója immár tíz év óta János király özvegye és fia, kiknek 
Petrovics és nyolcz főúr-társa megesküdött, hogy hűséges alatt- 
valói lesznek a baráttal szemben, a ki mindent magának kapa- 
rított meg, alig adott a királynénak annyit, hogy megélhessen, 
a kincstárt pedig Rómába küldte. Kéri tehát elrendelni a barát- 
nak, hogy adjon számadást sáfárkodásáról, s fenyítse meg a 
császár a kassai várparancsnokot is, (a ki elismerte, hogy Kassa 
a János király fia birodalmához tartozik) nehogy átengedje 
Ferdinándnak, 2 miként a barát Salmmal Bátorban elvégezte, 
hűséget esküdvén a római királynak. 3 E találkozásról még az 
év elején értesült a porta, de György barát ügyesen kimosta 
magát a gyanúból és igazi okául ravaszul azt adatta elé, hogy 
«Mikola gróf» Murány vára elfoglalása után Erdélybe akart 
csapni s ő éppen ezt akadályozta meg, mikor vele a közbéke 
felől alkudozott, 4 és Bátoron maga is fegyveresen jelent meg. 
A portát azonban — nehogy békeszegésnek tekintse — Ferdi- 
nánd világosította fel arról, hogy Murány nem is volt a János 
király fiáé ; ! de feledte, hogy ezzel aztán a barátnak okoz bajt. 



jó barátja egy este rálőtt a kandalló előtt 1550 október 7-iki leveléhez mellékelve; 

álló barátra, úgy hogy golyója elvitt egy a bécsi állami levéltár Turcica osztályában, 

darabkát a füléből. 3 Somlyai Báthory András id. levelében. 

' Miles, Wuergengel, 42. 1. és Oster- 4 György barát 1550 deczember 5-ikén 

mayer, id. h. 509. 1., a ki határozottan írja ezt meg Gyulafej érvárról Rusztán basá- 

írja, hogy a tordain kívül még más «etliche nak; eredetije a bécsi állami levéltárban. 

Landtág gehalten worden, die Uneinigkeit S Ferdinánd 1550 május 27-ikén szólítja 

zu stillen, aber nix ausgericht worden». fel Bécsből Malvezzit annak kijelentésére, 

V. ö. somlyai Báthory András id. levele hogy azért vala kénytelen megostromolni 

adataival. Murány várát, mivel az Tornalyi Jakabé 

2 Izabella és fia k. n. levele a szultán- volt, de halálával egyik szolgája, Bozó 

hoz, Malvezzi portai követ másolatában Mátyás hatalmasul elfoglalta és többszöri 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 3OI 

A királyné panaszára a szultán rögtön beküldte hozzá főtol- 
mácsát Mahmud bejt. Július utolsó hetén érkezett meg Fejér- 
várra, mire Izabella sürgősen udvarába hívatta a rendeket. Hanem 
azokat a barát nem engedte el, csak 3 — 3 személyt minden 
nemzetből." De a kerített városokból is jött négy-négy polgár. 2 
A dragomán jólelkű és udvarias ember, azok közül való, kikkel, 
mint mondani szokás, lehet «okosan» beszélni. Folyékonyan tud 
németül, mert eredetileg keresztyén volt, egy bécsi szatócs fia, 5 
s úgy került ifjú korában a törökökhöz. Megértvén tőle jövetele 
czélját, a királyné udvarába idézte a barátot is. de háromszori 
hívásra sem jővén, végre egy követét küldte be a rendek kilencz 
emberével. Ekkor felolvasták előtte Mahmud jelenlétében a szul- 
tán rendeletét, hogy a barát adja át a hivatalát Petrovicsnak ; 
mire erős újvári várába zárkózott. 4 A «hatalmas török császár 
parancsolatja)) valóságos jellemrajza a barátnak, Petrovicsék 
színeivel festve. A szultán három okból bízta Buda «oltalomba 
vételekor» György barátra a királynét és fiát. Mivel tudta, hogy 
János király szegény emberként vette magához, s így azt 
remélte tőle, hogy háládatos lesz érette fia iránt; hogy a bará- 
tok a világi dolgokat « megutálták volna és kezöket ez világi 
gyönyörűségökből kimosták volna, » s mint ilyen takarékos 
gyűjtő lesz, a ki mint tapasztalt «vén ember» jól gyűjtene a meg- 
halt király fia erszényébe vagy szekrényébe, hogy mikor ((fel- 
nevekednék és az fejedelemtől királylyá koronáztatnék,)) lenne 
miből fizesse seregét és jutalmazza hűséges híveit. 

A barát Buda alatt megesküdött volt a szultánnak «az bibliára 
és az ő körösztyén hitire», hogy híven szolgálja a királyfit, s 
most íme azt hallja róla a francziák királyától, hogy árulóvá 
lett, és «noha barát és alázatos ruhába barát módon jár», hitét 

rendeletére sem akarta átadni jogos örö- 1550 július 31-ikén ; a beszterczei vár- 

kösének, az elhunyt fiának: Jánosnak; megyei levéltárban. 

eredetije ugyanott, a Turcica osztály- 3 Herberstein írja róla (id. önéletírása 

ban. 332. I.), hogy keresztneve Sebold volt és fia 

1 Somlyai Báthory András id. jelen- Jacoben von Pibrachnak, a mint tőle Budán 
téséböl. jártában, 1541-ben megtudta. 

2 Izabella meghívója Gyulafejérvárról, 4 Izabella és fia id. levele a szultánhoz. 



302 VERESS ENDRE 

megszegte s «rakva ördöggeb), a gyűjtött kincset nem a király- 
nénak adta, «hanem mind magának kapcsolta», vagy kiküldte 
Rómába, Velenczébe és Valencziába, az ország várait magának 
foglalta el, a nemeseket pedig «szép beszédével és pénzével» 
magához hitette; holott, ha már a császártól nem félt, «kellett 
volna félnie az hatalmas Úristentől, hogy az ő hitetlenségeiért 
és hitínek megszegéseiért az ő lóikét el ne vesztenéje». De még 
nagyobb bűne, «hogy titkon való tanácsot tartott» Ferdinánd 
emberével, hogy «valaminémü csalárdsággal az felséges királné 
asszont mind az ő fiával egyetembe Erdélországból kiküldenéje». 
Hogy azonban az ország el ne pusztuljon «egy hitván, lator 
áruló barát miatt», a szultán meghagyja a rendeknek, hogy 
közöttük ne tartsák, hanem vegyék fejét, avagy adják elevenen 
a királyfi kezébe. 1 

Az ellene irányuló mozgalmat a barát úgy akarta ellen- 
súlyozni, hogy Meggyesre hívta a rendeket, s beküldte a por- 
tára az ország 10,000 frtnyi adóját. 2 Ezt persze elfogadták, de 
mentegetőzésének nem adtak hitelt, 5 mert egyidejűleg a királyné 
is figyelmeztette a szultánt, ne higyjen a barát követei hazu- 
dozásainak, mivel «azok idegenek és nem is nemes embe- 
rek)), sőt fogják el s küldjék hozzá őket. 4 Erre kérte Petro- 
vicscsal együtt Mahmud dragomán által is, a ki augusztus köze- 
pén indult vissza urához. s Jelentése folytán a barát követeit 
csakugyan ki is kergették a városból, őt magát pedig a szultán 
letette hivatalából, s a helyébe kinevezett Petrovicsot szóval is 
megintette a hazatérő Szalánczy által, hogy igazságosan kor- 

1 Legelőször kiadta Mahmud beszédét a bécsi állami levéltár Turcica osztá- 
Podhraczky József 1855-ben : M. Tört. Tár, lyában. 

1. k. 240—242. 1. Versben közli tartalmát 4 Izabella és fia id. k. n. levele a szül- 

Tinódi, id. h. 18—20. 1. tánhoz ; a barát két követe : Morgante 

2 Ezt most Tinódi (id. h. 20. 1.) sze- János és Martin András, három szol- 
rint Dráva János és Bornemisza Gergely gával. 

vitte be. 5 Izabella Rusztán basához Gyulafejér- 

3 Malvezzi jelentése Ferdinándhoz Kon- várról, 1550 augusztus 8-ikán és Petrovics 
stantinápolyból, 1550 szeptember 18-ikán, ugyanonnan 16-ikáról a szultánnak ; Mai- 
mely szerint a barát követe s a rendek vezzi másolataiban a bécsi állami levéltár 
két embere augusztus 29-ikén ért oda ; Turcica osztályában. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



303 



mányozzon. 1 Ezalatt már az erdélyi nemesek is elismerték vezé- 
rükül, Bethlen Farkas bonyhai kastélyában, hová egy részük a 
fejérvári gyűlésből vonult. A temesi bánnak azt a változhatatlan 
hűségét akarták jutalmazni, melylyel tíz év óta szolgálta a 
királyfi ügyét. És ő e bizalomra méltó is volt, bár nem valami 
nagyratörő szellem, s beérte azzal, hogy a királyné helyzetét 
javítsa, tekintélyét emelje s az országot a barát keze és befo- 




gó. GYÖRGY BARÁT CZÍMERE JSZAMOSÚJVÁRI VÁRKASTÉLYÁN. 



lyása alól kiszabadítsa. Ezt bánsága rácz és oláh jobbágyaira 
támaszkodva vélte elérni, kikből most valami háromezret rendelt 
be Lúgos és Karánsebes vidékéről. Ezekkel először is a barát 
alvinczi várát szállta meg, nemcsak mert szomszédságában 
feküdt Gyulafejérvárnak, hanem bosszúból is, mivel ezt most 

1 Jonus bég, a szultán interprese Izabellának s külön Petrovicsnak Konstanti- 
nápolyból, 1550 szeptember 8-ikán ; ugyanott. Valamint M. de Selve II. [Henrik franczia 
királyhoz Velenczéböl, 1550 november 3-ikán ; Charriére, id. m. 11. k. 126. 1. 



304 VERESS ENDRE 

Pathócsy, a királynétól elpártolt magyarországi főúr védte. Inkább 
alkudozással, mint ágyúzással, szeptember közepén sikerült elfog- 
lalnia a várkastélyt és védője elhagyván a barátot, 4 falkony- 
nyal, 2 faltörő ágyúval, 600 lovassal és gyalogossal, 400 tüzérrel 
és 1000 lándzsásával átallott ismét a királynéhoz.' Egyidejűleg 
elfoglalták a vízaknai sókamarát, 2 majd Dévát és Branyicskát, 
a ráczság pedig felégette Csanád városát, s most a várát vív- 
ják, melynek megsegítéséért a kincstartó emberei éjjel-nappal 
járnak Salmhoz és Báthory Andráshoz. De azok nem mozdul- 
tak ki helyeikből, hanem felverték a kunokat is és Szolnokon 
várkastélyt építtettek velük, «ugyanazon fából, a kit az törökök 
hordattak volt» oda; 3 nehogy a török észak felé is terjedjen. 
«Még ez kedig Petrowith triumphált ott benn», írja ez események 
kapcsán október elején Losonczy István Egerből. 4 

György barát elfogatása, «a mi nem kis dolog», vagy éppen 
vasraveretése, a mit Rusztán basa fővezér kívánt, ugyan még 
nem sikerült, de a szászok és székelyek tekintélyes része a 
királyné asszony hűségére tért. s Ezt úgy érte el, hogy «rút r 
szidalmas leveleket íratott riája» s hordoztatott szét az ország- 
ban. Erre a «szászok újonnan esmét király fiának» esküvének, 
s a székelyek is megüzenték, hogy «ő Felsége küldjön hadnagyot, 
zászlót, dobot közikbe, s készek az barátra támadni». Ez ajánlatra 
a királyné Horváth Ferenczet küldte hozzájuk, de a barát két 
főemberüket (a két Mártonfit) megölette, 6 harmadikul meg Drávay 
Jánost, kit a szultánhoz küldött volt. A többieket meg, «kik ellent 



1 Izabella Szalánczy Jánoshoz Gyula- 3 Kerthy Gergely Ugodról, 1550 február 
fejérvárról, 1550 feria decima (?) proxima 26-ikáról; Magyar levelestár, 1. k. 72. 1. 
ante festum Natalis beatissime virginis 4 Levelének eredetije Nádasdy Tamás- 
Mariáé; Malvezzi másolata, a bécsi állami hoz, a bécsi állami levéltárban. A szolnoki 
levéltár Turcica osztályában. Továbbá várépítést említi Ostermayer is, id. h. 
somlyai Báthory András id. jelentése. 510. 1. 

2 Izabella Gyulafej érvárról, 1550 szép- 5 Izabella Rusztán basához Gyulafejér- 
tember 13-ikán ir erről és a vinczi kas- várról, 1550 szeptember 7-ikén; a bécsi 
tély elestéről a szebeni tanácsnak, melytől állami levéltár Turcica osztályában. 
Mikola Ferencz útján 8000 frtot kér; ere- 6 Mártonfi Andrást és Bálintot ; Tinódi, 
detije a nagyszebeni városi levéltárban id. h. 21. 1. 

878 sz. a. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



305 



tártának vala, hogy fel ne keljenek és kincstartó mellé ne jöjjenek», 
egy klastromba szorította s végre mind táborába hajtatta. Kevésbbé 
tartott a nemesség vele, mely megoszlott közte és Izabella közt, 
míg Kendy Ferencz és Bethlen Farkas «két közbe akarnának 
megmaradni», semlegesen. A királyné asszony törökkel, oláhokkal, 
ráczokkal fenyegette az országot, a Szent-Mihály-napi gyűlésén is, 
pedig már a bennlevő ráczok is elég «pusztaságot» tettek. 1 Sokat 
remélt Mircse havasalföldi vajda segítségétől is. Ez jól is fogott, 
mert itthon a sereggyüjtéssel nehezen boldogult. Havi két forintnyi 
zsoldra lovasember már alig akart felcsapni, s a két Pochay 
még három forintért sem tudott sokat összegyűjteni, mert a barát 
dobbal és fennszóval négy forintot ígérve verbuválja katonáit. 
Várait is erősíté, Belényes körül pedig 400 fegyverest gyűjtött, 
holott Izabella várai úgy kiürültek, hogy midőn Bornemisza 
Benedek és Mondolay Gáspár alig 60 lovassal Váradról Erdélybe 
indulva Almás alatt elvonult, a vár őrsége nem merte megtámadni 
őket. 2 Apróbb sikereket azonban mégis csak jegyezhettek fel 
a királyné vitézei, kik itt is ott is csipkedték a barát csapatjait. 
Az pedig látva, hogy sem Báthory Andrástól nem kap segítséget, 
sem Salm gróftól, 5 Márton-napjáig terjedő fegyverszünetet óhaj- 
tott kötni Petrovics Péterrel. 4 Ez azonban nem jött létre, bár- 
mennyire remélte is a barát, hogy általa még idejében megszün- 
tetheti az áldatlan testvérharczot. Csakhogy Ferdinánd most 
sem ragadhatta meg a jó alkalmat, mely kezére juttatná ugyan 
Erdélyt, hanem másfelől felidézné a török háborút, mivel az öt 
évi fegyverszünet még nem járt le. Ezért most is csak diplo- 
mácziai fogással élt, amennyiben október elején dr. Láng Jánost 



1 Somlyai Báthory András és Losonczy 
István id. kiadatlan levelei alapján. 

2 Pochay Gábor és Jakab, Izabellához 
Almás várából, 1550 szeptember 4-ikén ; 
a bécsi állami levéltár Turcica osztályában. 

3 Ez mindössze 500 lovassal Egerben 
ült, holott tőle a barát a báthori egyezség 
gyors végrehajtását is várta; ugyanott. 
Báthoryhoz a barát Eödönffy Lászlót küldte 

Magyar Tört. Életr. 1901. 



segélyért György barát Salm Miklósnak 
Meggyesről, 1550 augusztus 18-ikán, kérve 
közbenjárását Ferdinándnál, hogy a mit 
Báthorban végeztek, Szent-Mihály-napig fel- 
tétlenül teljesítse ; ugyanott. 

4 Verancsics Antal Nádasdy Tamáshoz 
Egerből, 1550 október 26-ikán; eredetije az 
orsz. levéltár Nádasdy-íratai közt. 



39 



3o6 



VERESS ENDRE 



a lengyel királyhoz küldi, kérve, vegye reá anyjával Izabellát és 
Petrovicsot arra, hogy tegyék le a fegyvert, illetve adják át 
neki az országot. 1 Udvariasságból közölték is óhajtását a király- 
néval, de mire emberük hozzája jutott, 2 egész változott viszonyok 
közt találták. 



György barát meggyesi táborából szeptember elején Gyula- 
fejérvárra húzódott, hogy körülzárolja. Saját hírharangja 24,000 
főnyire növelte a maga seregének számát, kétezernyire apasz- 
totta a Petrovicsét. 3 De felényinél nem volt több, ámbár így is 
sokszorosan felülmúlta a védőkét. Kitartásukat mutatja azonban, 
hogy közel hat hétig állották ki a várostromot. Ezzel az a 
czélja volt a kincstartónak, «hogy az király fiát kézibe vegye : 
szíp szóval, ha lehet, 4 ha szípen nem lehet, erővel is kivegye». 
Csakhogy ez nem sikerült, mivel a királyfit hűségesen megse- 
gíté a szultán, kinek követe, Mahmud csausz mellette van; bár 
e segítség ára Becse és Becskerek vala, melyeket neki Petrovics 
átengedni ígért, és Csanádot is még mindig vívják a ráczok. 
Félő, hogy «kikeletre» elvész az ország, ha a római király nem 
visel reá gondot, 5 hisz maga a temesi bán már is félig-meddig 
török, a mellett, hogy lutheránussá vált. Törökösen él, török 
ruhában jár és János Zsigmondot, is úgy akarta nevelni, vagy 
legalább is azt hitték róla a bécsi udvarban. 6 Pedig ezt csak a 



1 Ferdinánd utasítása 1550 október 4-ikén 
Láng számára; említve az id. Venetianische 
Depeschen vom Kaiserhofe n. k. 467. 1. 
4. jegyzetében. 

2 Kowalski János cubiculariust küldik a 
lengyel udvarból 1550 deczember 12-ikén 
Izabellához, kinél már a nyáron is járt, 
augusztus 15-ikén küldve; a varsói fölével- 
tár udvari számadásai 156. kötetéből. 

3 Verancsics Antal Nádasdynak Egerről, 
1550 október 12-ikén arról, hogy a barát 
37 nap óta tartja körülfogva Gyulafejér- 
vártt 16,000 lovassal és 8000 gyalogossal; 
Pray, Epistolae 11. k. 213. 1. és Verancsics 
összes munkái, vn. k. 132. 1. 



4 Pestyéni Gáspár is jelenti Enyedról 
1550 október 18-ikán a szebeni tanácsnak, 
«quod conventio quaedam inter reginam 
Isabellam et fratrem Georgium instituatum; 
a nagyszebeni városi levéltárban, 548 sz. a. 

5 Ez ügyben küldte a barát somlyai 
Báthory Andrást Salmhoz; Egerről, 1550 
október 12-ikén Nádasdy Tamáshoz írt 
levele szerint az orsz. levéltárban, id. h. 

6 Moresini és Badoer velenczei követek 
jelentése Augsburgból, 1550 november 
6-ikáról; Venetianische Depeschen, 11. k. 
473. 1. Ok említik azt is, hogy a barátnak 
csak 12,000 embere volt Gyulafejérvár alatt. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



3°7 



látszat mutatta. Petrovics ép olyan jó keresztyén volt, mint a 
barát, de törökbarátságát a politikai helyzet és a szükség 
parancsolta. Ennek kényszere alatt azt is megüzenték a szultán- 
nak, «hogy ha Török Bálintot elereszti, hát kincstartónak fejét 
beküldik portára, és annak felette az adót hatvanezer forintra 
telesítik». ' Ezt ugyan Konstantinápolyban nem vették szószerint, 
de azért elrendelték a segítséget egyszerre két felöl is. Keletről 




91. KERESZTYÉN FOGLYOK TÖRÖK KÉZBEN. 



Mindszentek napján Illyés moldvai vajda tört be testvérével, 
Istvánnal Brassó felé Háromszékbe, iszonyút prédálva, 2 nyugatról 
meg egyidejűleg a Maroson, Lippa felől Khászim budai basa. 5 
Hanem ez a segély inkább megrémíté, mintsem megörvendez- 
tette a királyné asszonyt. Rémültében ezért Szebenbe akart 
vonulni, de mivel a szászok a barát tilalmával nem fogadták 



1 Somlyai Báthory András id. 1550 szep- 
tember 24-iki levelében, melyben pár sorral 
alább írja a portáról vett hirt, hogy Török 
Bálint « Szent-János nyakavágása napja » 
után nemsokára halt meg, és György barát 
odaért követei temették el. 



2 Egykorú szász krónikások feljegyzései 
az id. brassói Quellén ív. k. 8., 12. és 510. 1. 

3 Khászim levelének kiadója nevét Kas- 
sunnak olvasta, a miből aztán használói 
Kászont csináltak. 



39* 



308 VERESS ENDRE 

be,' hirtelen diódi várába menekült. 2 Itt fogadta a szászok 
küldöttségét, melynek könyörgésére Mahomed csauszt Hlyére 
küldte a budai basa táborába, kérvén, kímélje meg Erdélyt 
a pusztulástól, s ne jöjjön be tovább, mert a három rend hűsé- 
get ígért a szultánnak és János király fiának. A basa hajlandó 
is visszavonulni, ha a rendek hat nap alatt felelnek, hogy átad- 
nak-e minden várat és jövedelmet a királynénak, elszakadnak-e 
a baráttól, s hívek lévén a császár iránt, elismerik-e urokúl 
János király fiát, és rajta kívül senki más idegent. 3 Erre szólítá 
fel a királyné asszony is a szászokat. 4 Ok nem is tagadták meg 
a hűséget, de viszont nem szakadhattak el a baráttól sem. Ezt 
őszintén megjelenték Izabellának is. 5 Hisz utóvégre még mindig 
a helytartó volt az erősebb, őt terhelte az ország megvédésének 
gondja, s e végből most általános hadfelkelést rendelt. Ösi szo- 
kás szerint véres kardot hordoztatott körűi, mire a szászok is 
megküldték csapatjaikat, maga Brassó 400 drabantot adván a 
haza védelmére. 6 Az ily módon 40,000 főnyire szaporodott sere- 
gével november 13-ikán lepte meg a barát a moldvai vajdát, 
úgy, hogy hadaiból ezernél több oláh, török és tatár maradt 
halva. Majd elfogták az oláhok hadnagyát is két zászlóval együtt. 
Ennek hírére a budai basa kivonult az országból, habár mintegy 
8000 főnyi hadával már öt mérföldnyire volt a barátétól, kinek 
nagylaki vára körűi is táborozott egy része. 7 Sietett kitakarodni 
talán azért is, mivel egyik tisztjét, Eeru agát a dévai vár alatt 
ölte meg és verte vissza enyingi Török János hunyadmegyei 



• Album Oltardianum, id. h. 18. 1. $ A szebeni tanács november 15-ikén 

2 Izabella 1550 október 28-ikán még küld hozzá ez ügyben; a nagyszebeni id. 
Gyulafejérvárról nyugtáz Meggyes városa- 1550-iki számadási kötetben. 

nak 2000 frtot, melyet ezer gyalogosra 6 Ostermayer egykorú jeljegyzése: id. h. 

adott; eredetije a nagyszebeni városi levél- 510— 11. 1. 

tárban, 537 sz. a. 7 Egy 1550 november 29-ikén Német- 

3 Khászim basa az erdélyi rendekhez 1550 országba hazaért szemtanú elbeszélése az 
november 2-ikán; első kiadása Trauschen- egykorú «Newe Zeitungu ez. 1551-iki erfurti 
fells, Deutsche Fundgrubennél: 18 — 19. 1. nyomtatványban, melynek czímlapját a 

4 Izabella a szebeniekhez Diód várából, Magyar Nemz. Múzeum könyvtárának ritka 
1550 november 3-ikáról; ugyanott, 4. 1. példányáról hasonmásban közöljük. 



STcwc ktmus Don 

fcer £ árcf ífc&cti Krícgörűftong/fo |t$íge U>fti# 

fcr ínn TOnficrn gebracfct/ wie |^r önfenglicfccw 

t»c gcgnct / rno oücntbalbcn ftd? $wge* 

trögcnbat/ <j5lauba?irt>tg fcnc* 

£cr g< fc&riebtn. 




92. EGYKORÚ ÚJSÁGLAP AZ 1550-IKI ERDÉLYI HADJÁRATRÓL. 



3i° 



VERESS ENDRE 



főispán, 1 míg Kendefi János a Vöröstoronyi kapun űzte ki a 
havasalföldi vajda betódult seregeit. 2 / 

Maga a barát a szász-sebesi táborban állott hadban. 5 Innen 
ment a fejérvári udvarba, midőn értesült róla, hogy a királyné 
asszony békülni hajlandó. Ez volt aztán a nagyobb, dicsőbb 
diadal, melyet vele szemben aratott, miután Izabellának be kellett 
látnia, hogy az országot most is az ő ügyessége, s buzgólkodása 
menté meg, a mi nélkül az ellenséges hadak oly hamar (három 
hét alatt) bizony nem takarodtak volna ki Erdélyből. A kibékülés 
a hónap végén történt. A béke jeléül megcsókolták egymást, 4 
s a királyné és fia sírva fogadták el ismét az öreg barát szol- 
gálatait, miután meggyőzte őket ártatlansága felől. s Még a Ferdi- 
nánddal megkezdett alkudozások folytatására nézve is megálla- 
podott úgy velük, 6 mint a temesi bánnal, s egy hét múlva aztán 
Váradra indult, hogy püspöki palotájában töltse a karácsonyi 
ünnepeket és kipihenje a lezajlott félév izgalmait. 



IX. 




iután a királyné asszony «engedelmese» lön a kincstar- 
tónak abban, «hogy el nem szakadna az keresztyén 
fejedelemtül», somlyai Báthory Andrást a fejérvári 
udvarból Salm Miklóshoz küldték, hogy megbizonyosodjék «ha 
királtúl mindenre volna teljes tanusága» a tárgyalásokra. De a 
gróf váratlanul meghalt, mielőtt hozzájuthatott volna. Ekkor 
Izabella meg a barát rávette, hogy menjen egyenesen Károly 



1 Kropf Lajos, A dévai török veszede- 
delem 1550-ben: A Hunyadmegyei törté- 
nelmi és régészeti társulat 1899-iki x. Ev- 
könyve, 57—64. 1. 

2 Kropf egykorú források alapján Cas- 
taldoról írt tanulmányában: Hadtörténelmi 
Közlemények, 1896. évf. 70—71. 1. 

3 Onnan ír 1550 november 21-ikén Ko- 
lozsvár tanácsának; eredetije a M. Nemz. 
Múzeum levéltárában. 



4 Ostermayer feljegyzése szerint (id. h. 
511. 1.) Szent-András napján. 

5 György barát id. levele Gyulafejér- 
várról 1550 deczember 5-ikéről Rusztán 
basához. 

6 Izabella megbízó -levele Gyulafejér- 
várról, 1550 deczember 7-ikéről az ecsedi 
Báthory Andráshoz küldött somlyai Báthory 
András és Boynichich György számára; 
eredetije a bécsi állami levéltárban. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 311 

császárhoz és Ferdinándhoz. 1 Hanem erre nehezen szánta el 
magát, mivel sejtette, hogy hiába fog járni és fáradni. «Örülünk 
vala rajta — írja Nádasdy Tamásnak — hogy királyné asszony, 
Petrowith és kincstartó megegyenesedínek, de az mint esmé- 
rem, csak szín alatt cselekedett királyné asszony kincstartóval.)) 2 
És igaza volt, mert Izabella egyáltalán nem gondolt országa 
átadására. Rég vala, mikor ezt őszintén óhajtotta s megtette 
volna, de azóta kiábrándult Ferdinándból és minél inkább sür- 
gette ügyét a barát, annál görcsösebben ragaszkodott a hata- 
lomhoz. Kezdte érezni, hogy felcseperedett fia iránt kötelességei 
vannak, a mikre a temesi bán is mindegyre emlékeztette. Hogy 
is törődött volna a lemondás gondolatával, mikor éppen 1551 újév 
napjára ért udvarába a portai csausz a szultán üzenetével, hogy a 
«Dunának felét és Tiszának felét esmét újonnan fiának adta», de 
mielőbb koronázzák meg, hogy lássa belőle a nagyúr, hívek-e 
iránta az erdélyiek. Hogy mi lesz ennek következménye, könnyen 
elképzelhető, és általános volt a meggyőződés, hogy «ha ez egy 
barát idejében reá nem gondol ő Felségé[re,] soha azután övé 
nem leszen ez ország». 3 

Hát ő bizony gondolt is, jobban, mint valaha. Január végére 
gyűlésbe hívta Váradra az erdélyi és magyarországi nemeseket, 
erélyesen intvén őket, hogy szakítsanak a törökkel és mentsék 
meg a hazát. S mivel, meggyőződése szerint, már «sem ő, sem 
királné asszony nem elég az oltalmazásra)), keressenek olyan 
fejedelmet, a ki az országot megvédheti, «mert ha mindnyájan 
Petrowittal törökké akarnak lenni is, ő egyedül soha törökkel 
nem akarna tartani, hanem mint keresztyén emberhez illik, 
ahhoz akarja magát tartani». 4 A gyűlés szétoszlásakor pedig 
átment Balassa Menyhárt, somlyai Báthory András, Boynichich 

1 Somlyai Báthory András Nádasdy 14-iki levelében, továbbá Sbardellati Ágos- 
Tamáshoz Somlyóról, 1551 január 14-ikén; ton váczi püspök és Teuffel Erazmus jelen- 
eredetije az orsz. levéltárban, id. h. tése Báthorból, még 1551 január 7-ikén 

1 Ugyanő Váradról, 1551 január 27-ikén; Ferdinándhoz; a bécsi állami levéltárban. 
Majláth, Oklevelek Maylád István életé- 4 Ecsedi Báthory András Nádasdy Tamás- 

hez, 40. 1. nak Báthorból, 1551 január 27-ikén; első 

3 Somlyai Báthory András id. január kiadása a M. Tört. Tárban: 1. k. 244. 1. 



312 VERESS ENDRE 

(Horvát) György és mások társaságában a közeli Diószegre 
(Forgách Zsigmond birtokára), hogy Ferdinánd biztosaival : 
Sbardellati Ágoston váczi püspökkel, Teuffel Rézmánnal és ecsedi 
Báthory Andrással megbeszélje az átadás körülményeit. Február 
harmadikán este találkoztak, de másnap már szétoszlottak, 
nehogy a török erről az összejövetelről is értesüljön és idő-nap 
előtt meghiúsítsa tervüket. 

A tárgyalást a barát előadása nyitotta meg, ismételvén régi 
meggyőződését, hogy Erdélyt azért kell egyesíteni Ferdinánd 
alatt Magyarországgal, mert attól fél, hogy magára nem állhat 
fenn a törökkel szemben. Ennek azonban két főfeltétele van : 
hogy Izabellának és fiának kárpótlásul annyi fekvő birtokot 
adjanak, melynek jövedelméből rangjukhoz méltóan megélhesse- 
nek, Erdélyt pedig védelmi állapotba helyezzék.' Mindkét dolog- 
gal sietni kell, mivel a török azzal hiteti az erdélyieket, hogy 
János király fiát meg fogja koronáztatni, habár ez csak ürügy 
arra, hogy az országot elfoglalja. 2 Ezt azonban meg lehetne 
akadályozni öt-hat ezer főnyi hadsereggel, melylyel még Havas- 
alföldét is meg tudná szerezni. Közben pedig, a míg Ferdinánd 
döntése megjönne, «kész az erdélyi országgyűlést és János Zsig- 
mond megkoronáztatását lehetőleg elhalasztani», 3 a törököt meg 
áltatni. Hisz eddigelé is csak úgy tudta féken tartani. Nemrégiben 
is, midőn meghallotta, hogy a királyné kétszeres adót ígért a 
portának, figyelmeztette a hazaindult Mahmud útján, hogy ahhoz 
neki nincsen joga, s ő a rendek hozzájárulása nélkül az adót 
nem emelheti fel. 4 

Ezalatt bejött a királynéhoz Musztafa és Ali csausz, hogy meg- 
győződjenek, kik vannak Petrovics ellen, s mire gyűlést tartott 

' Badoer jelentése Bécsből, 1551 április 1551 január 9-ikén ; eredetije a bécsi állami 

6-ikán ; az id. velenczei k. 404. 1. levéltár Turcica osztályában. 

* Sbardellati és Teuffel jelentése Fer- 5 Ugyanaz Drinápolyból, 1551 február 

dinándhoz Egerről, 1551 február 7-ikén ; 16-ikán; ugyanott, és Izabella rendelete 

eredetije a bécsi állami levéltárban. Besztercze tanácsához, hogy a bíró azon- 

5 Ugyanannak folytatása kivonatban nal hozzá jöjjön tanácskozásra; Gyulafejér- 

Ovárynál, id. m. n. füz. 93 — 94. 1. várról, 1551 február 4-ikéről, a beszterczei 

4 Malvezzi Ferdinándhoz Drinápolyból, vármegyei levéltárban. 







*xrctt&t 



&crtú 



GYÖRGY BARÁT. 
(JlVII. századi olajfestmény a Magyar Történelmi Képcsarnokban.) 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 313 

Fejérvártt február 22-ikén. Itt Ali föcsausz megkérdezvén a 
rendeket, hogy hívek-e János király fia és anyja iránt, előadta 
a már újévkor ismertté vált szultáni izenetet, hogy átengedi a 
Dunáig terjedő földeket s a Tiszáig terjedőknek felét a királyfi- 
nak, sőt azt meg is koronáztatja, ha Becse várát átadják s az 
adót felemelik. A barátnak is visszaadja a királyné jelentése 
alapján a kormányzást és tisztségeit, ha öt és fiát igazán és 
hívséggel szolgálja. 

Visszavonulván a csausz, a királyné emígy szólt az urakhoz : 
Lássátok, mit végeztek, minden kegyelmetek akaratától függ, 
mert én senkit rábeszélni, befolyásolni nem akarok. Cseleked- 
jetek, a mi szabadságukra szolgál, de midőn határoztok, ne 
gondoljatok annyira elhagyatottnak, hogy ne lenne, hová lehajt- 
hassam fejemet fiammal együtt. Nektek ám más Erdélyetek ezen 
kívül nincsen ; lássátok hát, mit csináltok. En semmire sem kény- 
szerítem kegyelmeteket, de tegyék azt, a mit javuk kíván. 

E szavakra a rendek előbb teljes gyűlésre akarták a tárgya- 
lást halasztani, tekintettel arra, hogy a barát és a bán nincs 
jelen. De a török követ nem várhatott. «A hatalmas császár lova 
már fel van nyergelve — monda — úgy végezzetek hát, hogy 
a mit határoztok, tőlem izenjétek meg». Erre aztán biztosíták 
őt a királyné és a szultán iránti hűségükről, de az adóemelés 
ügyét a következő gyűlésre halaszták, Becséről meg ő Felsége 
határozzon azzal a hat tanácsúrral, kik (minden nemzetből ketten) 
most mellette maradnak a jövő országgyűlés idejéig. Arra- egy 
háromtagú küldöttség által a barát is behívandó, kérve, hogy 
hagyjon fel a némettel, kit ő hír szerint az országra akar hozni, 
«mert ők a királynétól s fiától nem akarnak elválni » és őket 
haddal is készek megvédelmezni. 1 

A szultán fönhatóságát elismert rendeknek határozott állás- 
foglalása a némettel szemben volt a fejérvári gyűlés legfontosabb 
mozzanata. A bátrabb kisebbség meggyőződésének tudatos kije- 
lentése ez, mely a töröktől nem féltette az ország függetlenségét, 

1 Erdélyi országgyűlési emlékek, i. k. 270—272. és 312 — 316. 1. 
Magyar Tört. Életr. 1901. 4° 



3i4 



VERESS ENDRE 



miként az aggódó barát; sőt a török veszedelem bekövetkeztét 
éppen a német beavatkozásban látta. Ez a két felfogás állott 
szemben az enyedi gyűlésen is, melyet Izabella Judica-vasárnapra 
rendelt. 1 Talán azért oly korán, hogy a barátnak ne igen legyen 
ideje sokat készülődni. Hanem ő már készen volt, s «igen hir- 
telen)), a rendek tilalma daczára fegyveresen jött be, több mint 
ezer lovassal és 600 puskással ; miközben a megáradt Sebes- 
Kőrösön kocsija is felfordult. 2 Azonkívül előre beküldte a Szilágy- 
ságból somlyai Báthory Andrást. Hogy pedig Petrovics ne jelen- 
hessék meg, végig dúlatta birtokait, 3 s fellázította az egész sebesi 
és lugosi vidéket. 4 Csakhogy a királyné asszony is ezer puskással 
(és négy szál lovassal !) érkezett a gyűlésre, mely egy heti várako- 
zással vasárnap, márczius 22-ikén nyílt meg, 5 igen feszült hangu- 
latban. Még aznap összetűztek, pedig jelen volt Mahmud csausz is, 6 
úgy hogy egyszerre csak híre terjedt, hogy Izabella népei fegyver- 
keznek s a várkastélyból kitörni készülnek. Mindenki attól félt, 
hogy most néhány száz ember elpusztul, de mégis lecsendesedtek 
és vérontás nélkül szétoszlottak. Ekkor harmadnapra a királyné 
dobot üttetett és « végezet nélkül » visszament Fejérvárra, s onnan 
Szász-Sebesre, hol nagyobb biztonságban érezte magát. «Minden 
hitemmel hiszem, hogy ez ország ezennel elvész », írá Báthory 
András, és félős, hogy a rendek semmit sem végeznek, mivel igen 
«sok párt vagyon köztük », s egy részük nagyon hisz a « török 
hazugságnak)), más részük pedig a keresztyén fejedelmek segít- 



1 Izabella meghívója Gyulafejérvárról, 
1551 február 28-ikáról; a beszterczei vár- 
megyei levéltárban. 

2 Centorio Ascanio, Commentarii della 
guerra di Transllvania, (Velencze, 1566.) 
69. 1. és a névtelen olasz leírás (Pray gyűj- 
teménye 58. k. 48. 1.) a budapesti egyetemi 
könyvtár kézirattárában. Balesetét leírja 
maga a barát is Enyedről, 1551 márczius 
31-ikén Ferdinándhoz intézett jelentésében; 
Tört. Tár, 1880. évf. 61. 1. 

3 Verancsics Nádasdyhoz Bécsből, 1551 
márcz. 8-ikán ; az orsz. levéltár Nádasdy- 
iratai közt. 



4 Petrovics Péter a szultánhoz Temes- 
várról, 1551 márczius 16-ikán ; Malvezzi 
másolata a bécsi állami levéltár Turcica 
osztályában. 

5 Ostermayer krónikája is e napra teszi 
kezdetét; id. h. 511. 1. 

6 Szeben tanácsa 1551 márczius 7-ikén 
küldi Mahmudot Majláth Jánossal Izabellá- 
hoz Szász-Sebesre, és április 2-ikán haza- 
térőben ismét náluk jár ; a nagyszebeni 
városi levéltár id. 1551-iki számadási kö- 
tetében. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 315 

ségében bízik. 1 Hanem azért mégis csak végeztek, főleg a török 
adó ügyében, melylyel már két évre adós volt az ország. Ezért 
portánként 99 dénárt ajánlottak fel, míg a szászokra egyetem- 
legesen 16,000 frtot vetettek ki. Aztán megszavazták a királyné 
udvartartási költségét (de csak négyezer forintot) s a barát fize- 
tését, és végül megválaszták a portai követséget. 2 

A rendek felhívására a barát tagadta, hogy ö a némettel 
alkudoznék, pedig hadai már közeledtek. Sőt midőn jelenlétük- 
ben Enyeden kívül misét mondott 3 egy templomban — a mit 
nagyon ritkán szokott tenni 4 — könyezve fogadta, hogy átkára 
legyen az ostya, melyet vett, ha ő Ferdinánddal vagy a némettel 
praktizál. És ime nemsokára ostrom alá fogta Gyulafejérvárt, a 
honnan Izabella alig menekülhetett, hátrahagyva sok holmiját. 5 



Az enyedi gyűlés után április elején Izabella nevében Raguzai 
Antal, a rendek részéről meg Nagy Antal és Buday István érke- 
zett Ali csauszszal Drinápolyba a szultánhoz. Kérték, legyen 
még néhány hétig türelemmel az adóért, ne követelje Becse 
várát, vagy, mivel az «a Tiszán innen oly sok nyomorúság 
és zavar okozója volt», engedje meg, hogy lerontassák, és adjon 
nélküle is, meghatalmazást János király fia megkoronázására 
«Erdély királya» czímen, bocsáttassa vissza a tavaly elhurczolt 
erdélyi foglyokat s végül, engedje hazavitetni szegény Maylád 
István holttestét. 6 

Egyidejűleg Izabella is a fiával együtt aláírt levélben kérte 
Rusztán basa közbenjárását ez ügyekben, hangsúlyozván, hogy 

' Somlyai Báthory András Nádasdy Ta- maga írja 1545-ben; Verancsics összes 

máshoz Enyedröl, 1551 (nagy-kedden) már- munkái, vi. k. 184. 1. 

czius 24-ikén ; az országos levéltárban, 4 Egykorú feljegyzés Album Oltardianum, 

id. h. György barát Ferdinándhoz, 1551 id. h. 21. 1. 

márczius 31-ikén; Tört. Tár, 1880. évf. S Blandrata vallomása az id. római vati- 

61. 1. kani kötetben, 291. 1. 

2 Erdélyi országgyűlési emlékek, 1. k. é Mayládnak még 1550 «karácson előtt 
2 75- és 322. 1. való hétbe lőtt halála» ; somlyai Báthory 

3 Hogy György barát fel volt szentelve, András id. 1551 január 27-iki levele. 

40* 



3i6 



VERESS ENDRE 



a barát hűtlensége után is meg akarják óvni a porta iránti ragasz- 
kodásukat Petrovicscsal együtt. Csak adjanak rendeletet a szand- 
sákbégeknek s az oláh vajdáknak, hogy szükség esetén meg- 
segítsék őket, «egy másik rendeletet pedig a népekhez, hogy 
az adót az ö kezeikhez fizessék", mert a barát nyilvánosan 
elpártolt a szultántól s a németekkel szövetkezett. Ne is küldje- 
nek hozzá többé «se követet, se semminemű rendeletet, mert ő 
azt a közjó veszedelmére használná fel.» ' 

Hanem állítólag egyúttal György barát is ajánlatot tett — 
külön emberével — hogy adja neki Erdélyt évi 30,000 frt adóért, 
s kötelezi magát, a szultánt parancsára Ferdinánd vagy bárki más 







93. IZABELLA ES TÍZÉVES FIA EGYÜTTES ALÁÍRÁSA. 

keresztyén fejedelem ellen megsegíteni, teljes erejével és seregé- 
vel ! Alkudozni is kezdtek, mert Rusztán basa 40,000 aranyat 
kívánt ; 2 Nagyot pedig 15-ikén sietve hazaküldték, hogy egy 
hónap alatt behozza az idei adót, melynek biztosítására addig 
társát visszatartják. 3 Be is küldte a kincstartó három emberével 
hamarosan az adót a segesvári gyűlésből, nehogy a török a 
Dunán át betörjön az országba, 4 vagy neki magának, fejének 
valami baja legyen ! 



1 Izabella és fia Szász-Sebesröl, 155 1 
márczius 9-ikén ; eredetije a bécsi állami 
levéltárban, honnan együttes aláírását kö- 
zöljük. A levél kivonata Óvárynál, id. m. 
11. füz. 97. 1. 

2 Malvezzi jelentése Ferdinándhoz Dri- 
nápolyból, 1551 április 8-ikán ; eredetije a 
bécsi állami levéltár Turcica osztályában. 



V. ö. Kropf tanulmányát Castaldoról : Had- 
történelmi Közlemények, 1896. évf. 303. 1. 

3 Ugyanaz, Drinápolyból, 1551 április 
1 7-ikén ; ugyanott. 

4 Badoer Bécsből, 1551 április 20-ikán, 
György barát megelőző nap érkezett em- 
berének jelentése alapján ; az id. velenczei 
k. 409. 1. és Ostermayer, id. h. 511. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 31 7 

E sietségre, valamint a barát portai ígéretére azért volt szükség, 
mivel folytonos sürgetései után Ferdinánd végre a cselekvés meze- 
jére lépett. György barát követe, Bornemisza Gergely még Augs- 
burgig is utána ment, 1 hol bátyjával megbeszélvén az ügy rész- 
leteit, márczius közepén hazatért, a hónap utolsó napján pedig ki 
is nevezte biztosait, Nádasdy Tamás országbíró, ecsedi Báthory 
András és Herberstein Zsigmond személyében, 2 a kik Izabella 
királynéval, György baráttal s a rendekkel Erdély és a szent 



<T& 





94. AZ ERDÉLYI BIZTOSOK ALÁÍRÁSAI. 

korona átadása fölött egyezkedjenek ; azzal a titkos megbízatással, 
hogy «a körülbelől 70 éves» barátnak (mint váradi püspöknek) 
ajánlják fel jutalmul az esztergomi érseki széket, melynek évi 
jövedelmét 36,000 aranyra becsülték s helyezzék kilátásba a 
bíbornoki süveg megszerzését. 3 Egy hónap múlva meg hadsereget 
is indítanak Erdélybe (habár alig nyolczadfélezernyit) egy olasz 
generális, a hatvanadik évét betöltött Castaldo Baptista János 

1 V. Károly Augsburgból 1551 márczius márczius 31-ikéről, pergamenen; az orsz. 
6-ikán és Ferdinánd 9-ikén ; Ováry regestái, ltár Történeti emlékek B osztályában. 

n. füz. 98. 1. 3 Badoer velenczei követ id. április 6-iki 

2 Ferdinánd megbízó-levele Bécsből, 1551 jelentésében. 



3i8 



VERESS ENDRE 



vezérletével, 1 kinek havi 700, illetőleg 1000 forintnyi — akkoriban 
szokatlan nagy — fizetést rendelnek. 2 Harmadik eszköze Erdély 
megszerzésének lett volna a királyné megházasítása az ezúttal 
szóba került Albert brandenburgi őrgróffal, ki Izabellának hír 
szerint nagyon tetszett, a miért Ferdinánd udvari marsalljával 
kérdeztette meg, hajlandó lenne-e a szép özvegyet elvenni. ' 

Ily előzmények után mindegyre növekedett a királyné és 
helytartója közti ellenszenv, pedig ez mindent elkövetett lecsilla- 
pítására. Az enyedi gyűlés után április végén Segesvárra gyűj- 
tötte a rendeket, s azoknak egy küldöttsége 27-ikén járt a király- 
nénál audienczián. Nagyot sóhajtva, meggondolási időt kért magá- 




zd- 



95. CASTALDO TÁBORNOK ALÁÍRÁSA. 



nak tőlük és Pesthy Imrétől, a barát külön követétől azokra, a 
miket előterjesztettek. Másnap reggel aztán Izabella a kertben 
tárgyalt két órahosszáig tanácsosaival. Kérték, fogadná el a barát 
szolgálatait, mert nélküle se maradni, se kimenni nem bírna, 
sőt hamarább elvész ő Felsége fiával és országával, mintsem a 
kincstartó, a ki pedig már oly előre haladt a királylyal folytatott 
tárgyalásaival, hogy nem léphet vissza. Izabella hihetetlennek 
látta és tartotta, hogy ez az ország német fenhatóság alatt meg- 



1 Ferdinánd utasítása Castaldo számára 
Bécsből, 1551 április 27-ikéröl; Utiesenovic, 
id. m. függelék, 24 — 32. 1. 

2 Martinengo apát pápai nunczius a pápai 
államtitkárhoz Bécsből, 1551 április 22-ikén; 
a római vatikáni levéltárban: Nunziatura di 
Germania 63. k. 1. 1. és Ferdinánd titkára 



Castaldohoz Bécsújhelyről, 1551 június 
13-ikán; Óváry regestái, 11. füz. 111. 1. 

3 Ferdinánd V. Károlyhoz Bécsből, 1551 
április 19-ikén, midőn Pappenheimot az őr- 
grófhoz küldte; Druffel, Briefe und Aktén, 
1. k. 620. 1. és Badoer jelentése Bécsből, 
1551 június 2-ikán; az id. velenczei k. 420. 1. 









IZABELLA KIRÁLYNÉ 319 

maradhasson, sőt hamarább fog csalódni — monda — a kincs- 
tartó a németekben, mint ő maga a törökben, mert mindent a 
mit akart, nélküle végzett a némettel «és csak azért akarja velem 
az országgyűlést egybehívattatni, hogy egyszerűen tudomásukra 
adhassa a rendeknek azt, hogy az egész ügy már be van fejezve.)) 1 
Növekedett így a két párt közti viszály is, melyet hatalmaskodó 
főurak és törvényt megvető nemesek valóságos rablásra, foszto- 
gatásra használtak fel. A barát ezek megbüntetésére Vásárhelyről 
jőve május közepén gyűlést tartott Tordán, s azon elrendelvén 
az általános hadfelkelést, maga is táborba szállott a kocsárdi 
mezőn. Itt várta be a székelyek és szászok seregeit, s a nemesek 
csapatjait, habár nincsenek is mind egy akaraton. Szegény somlyai 
Báthory Andrásnak is a fogarasi várban kellé hagynia szépséges 
ifjú menyasszonyát, az özvegy Mayládné leányát, Margitot, kivel 
a háborús idők miatt nem kelhetett még egybe. De ő a kincs- 
tartót már Gyulafejérvár alatt találta, 2 melyet ostrom alá fogtak. 3 
Ez most azért vált szükségessé, mivel a királyné bezáratta 
előtte a kapukat, felkelésre szólította ellene a nemeseket, s hogy 
akadályozzák meg Ferdinánd seregeinek bejövetelét, sőt híre járt, 
hogy a lengyel királytól is kap segédhadakat. 4 A mellett hallani 
sem akar az egyezkedésről, országa átadásáról, úgy, hogy a 
bécsi udvarban már fel is adták annak reménységét, látva, hogy 
inkább bízik a törökben, mint a keresztyénség támogatásában. 5 
Csakhogy a török is ígéretekkel tartotta, s még kevésbbé merte 
megkoronáztatni a fiát, azzal leplezvén bátortalanságát, hogy azt a 
rendek nem akarták, ifjú kora miatt. 6 Pedig Petrovicstól is ala- 

1 Pesthy Imre György baráthoz Gyula- 24-ikén már valóban onnan ír ; Tört. Tár, 
fejérvárról, 1551 április 28-ikán ; Tört. Tár, 1880. évf. 76. 1. 

1880. évf. 68. 1. és Kropf tanulmányában, 4 Badoer jelentése Bécsből, 1551 május 

id. h. 311. 1. 17-ikén; az id. velenczei k. 418. 1. 

2 Somlyai Báthory András Nádasdyhoz J Martinengo apát írja Bécsből, 1551 
Fogarasból, 1551 május 23-ikán, jelentvén, május 20-ikán Izabelláról, hogy «sta piu 
hogy 26-ikán indul a barát hívására; az pertinace et arrabbiata, che mai, ne si 
orsz. ltár Nádasdy-iratai közt. scorge speranza alcuna di poterla acqui- 

3 Ez május 23-ikán kezdődött, mivel a stare» ; Theiner, Vet. mon. Slavorum 
barát 22-ikén Enyedről írja, hogy még merid. 11. k. 12. I. 

aznap átteszi táborát Gyulafejérvárra és 6 Szulejmán szultán Zsigmond Ágost 



320 VERESS ENDRE 

posan értesülhetett a bajokról, de a bán is késlekedett nyug- 
talan ráczai miatt. 1 Izabella így hátrahagyván holmija egy részét 2 
még az ostrom előtt, május 21-ikén 3 hirtelen Szász-Sebesre vonult 
fiával. Ezt is most kettős őrséggel védelmeztette, mely még a 
templomba is elkíséri, a mióta a barát (hogy könnyebben czélt 
érjen) a fejérvári udvarból csellel el akarta raboltatni. 4 Mellette 
látjuk Pathócsyt, Balassa Menyhártot és Bánk Pált alig «negyedfél- 
száz lóval», mert naponta szöknek el mellőle a nagy bizonytalan- 
ságban, a mi miatt Balassáné is keservében «az fejére kolcsolja 
az kézét, úgy jajgat» naphosszat. 5 Pár nap múlva aztán (május 
25-ikén) a királyné a távollévő Petrovics és a mellette kitartó 
rendek pecsétjével megerősített levélben kérte a szultán segítségét, 
mivel Gyulafehérvárt állandóan lövik, ostromolják és három 
helyen létrát támasztottak falainak a németek. 6 Pedig a barát is 
sok nehézséggel küzdött. A szászok szebeni univerzitása küldött 
ugyan 500 ostromhoz értő puskást, 7 de a székelyek elmaradoztak 
s csak lassan gyülekeztek, a római király Magyarországból bejött 
csekély seregei pedig öt héten át nem kaptak hópénzt, úgy, hogy 
hadnagyaik közül Krusyth János bosszúsan hazament, Dobó 
Domonkos meg nem törődött velük a táborban, melyben mind 
nagyobb lett a szükség. 8 

Hanem azért a kincstartó mégis csak győzedelmeskedett: 
nagyobb számbeli erejével, kitartásával és ügyességével, mielőtt 

lengyel királyhoz Konstantinápolyból, 1551 4 Badoer id. június 2-iki jelentésében, 
június 30-ikán ; a bécsi állami levéltár Tur- 5 Székely László, ecsedi Báthory András- 
cica osztályában. hoz, a Gyulafejérvár alatti táborból 1551 

1 Petrovics 1551 május 7-ikén Temes- (június elején;) az orsz. levéltár Báthory- 
várról értesíti Musztafa béget, Szeged kapi- iratai közt. 

tanyát a királyi biztosok közeledtéröl és 6 Levelüknek Malvezzi-féle másolata a 

szándékáról, kérve, tartson kész sereget bécsi állami levéltár Turcica osztályában, 

és naszádokat Izabella és fia megsegíté- 7 A nagyszebeni id. 1551-iki számadási 

sere, a baráttal szemben ; eredetije a bécsi könyv feljegyzése, 

állami levéltárban. 8 Székely László id. levele és mellette 

2 Tinódi, id. h. 30. és 368. I. «Az király szolgái Dobó Domankos és 

3 Izabella 1551 május 20-ikán még Gyula- Krusyth János hadnagysága alatt valók» 
fejérvárról ír Herbersteinnak, de másnap panaszos levele a gyulafejérvári táborból 
már elhagyta székhelyét ; egykorú máso- 1551 (május végén) ecsedi Báthory And- 
lata a bécsi állami levéltárban. György ráshoz; az országos levéltár Báthory-ira- 
barát id. május 22-iki levelében. tai közt. 







tt 



322 



VERESS ENDRE 



még Castaldo megsegíthette volna. Petrovics és Balassa nem 
tudott a körülzárolt Gyulafejérvárba, védőinek felmentésére 
bejutni, s mikor ötezernyi emberükkel június első napjaiban 
ütközettel akarták kierőszakolni az utat, megverettek. Balassa 
megsebesült, s mindkét részen 300 ember esett el. 1 Erre aztán 
a várbeliek alkudozni kezdtek, és a barát június 7-ikén végre 
megegyezett kapitányaival (Horváth Ferenczczel és társaival) 2 
abban, hogy átadják a várat és bántatlanul tovább szolgálnak 
benne a királyfi neve alatt, de parancsnokokúi saját kapitányait 
fogadják be. Ugyanezen a napon feladták Enyed kicsi templom- 
kastélyát is, és a királyné embere, (a ki e két vára kapitányai- 
nak az átadásra feljogosító rendeletét meghozta,) a barátot is 
biztosítá a felől, hogy az alkudozások elé több akadályt nem 
gördít, teljesen a római király akaratára bízza magát, és várja 
biztosait. 3 Ehhez pedig nagy elhatározás kellett, mert eddigelé 
hiába jártatta küldönczeit Sebesre. De nem csoda, ha tudjuk, 
milyen ellentétes tanácsok hatása alatt állott a szegény királyné. 
Anyja, az özvegy Bona pl. azzal biztatta, hogy ne távozzék az 
országból, királyi öcscse meg már újév előtt megmondta két 
követének : Paczynskinek és Ligenzának, hogy jöjjön birodal- 
mába lakni. Ezt tanácsosai ajánlatára is tette, 4 s bár később ő 
is anyja véleményére hajlott, 5 most meg egy főemberét küldte 
hozzá, hogy rábeszélje a feltételek elfogadására. 6 Ez a lengyel 
követ Grudzienski János volt, de Ferdinánd emberei Sárospatak 
körül elfogták, 7 s május végén csak akkor bocsátották szabadon, 



1 Badoer jelentése Bécsújhelyről, 1551 
június 15-ikén ; az id. velenczei k. 423. 1. 

2 Társai voltak Kapitány Pál, Paksy 
György és Kis Ambrus ; Ostermayer kró- 
nikája, id. h. 512. 1. 

3 György barát Nádasdy Tamáshoz a 
gyulafejérvári táborból, 1551 június 7-ikén; 
az orsz. levéltár Nádasdy-iratai közt. 

4 Zebrzydowski püspök levelei Krakó- 
ból, 1550 deczember 20-ikán, 1551 január 
2-ikán és Miechówról 7-ikén ; Wislocki, id. 
m. 282—286. 1. 



5 Zsigmond király Izabellához Krakóból, 
1551 márczius 9-ikén ; Óváry regestái, 
11. füz. 98. 1. 

6 Ugyanő Izabellához Krakóból, 1551 
május 2-ikán ; Óváry regestái, 11. füz. 
104. 1. és Badoer id. június 15-iki jelentése 
szerint. 

7 Serédy Benedek a királyi biztosokhoz 
Tokajról, 1551 május 20-ikán ; eredetije a 
bécsi állami levéltárban és Ferdinánd levele: 
Óváry regestái, 11. füz. 103. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 323 

midőn kitűnt, hogy tulajdonképpen az ő érdekében fáradozik. 1 
Ezt Zsigmond király Láng dr. közbenjárására indította be nővé- 
réhez, miután április végén újra felkereste Krakóban Ferdinánd 
megbízásából; bár az volt meggyőződése, hogy minden zavar- 
nak a barát és Petrovics vetélkedése az oka. 2 

E közben a római király biztosai kellő katonai fedezettel 
benyomultak Erdélybe, Herbersteint kivéve, a kit május elején 
hazarendeltek, 3 talán mivel Izabella még a lengyel udvarból és 
Buda ostroma idejéből ismerte. Társai: Castaldo, Báthory és 
Nádasdy június elsején értek Kolozsvár alá, s ez utóbbi Szamos- 
falváról jelenti be a királynénak közeli látogatását. 4 Egy hét 
múlva már lenn is volt a gyulafejérvári táborban, honnan a 
barát június 14-ikén vitte el a királyné asszonyhoz Szász-Sebesre. 
Itt bemutatván Ferdinánd üdvözletét és megbízólevelét, annak 
elolvasása után köszönetet mondott ő Felsége kegyes jóindula- 
táért, s kiküldvén udvarát, csupán fia és a barát jelenlétében 
hallgatta meg a király feltételeit. Nádasdy előadta utasítása 
részleteit, de kerülte a forró kását, s csak Izabella határozott 
felszólítására árulta el annak a három sléziai herczegségnek a 
nevét, 5 melyekkel fiát Erdélyért, őt meg hitbérbirtokaiért akarják 
kárpótolni. 6 Szállására vonulva, kis idő múltán ismét magához 
hívatta Nádasdy t a királyné. Ekkor előadván, hogy kevesli a 
római király ajánlatát, mivel fia évi 12—15 ezernyi frtból meg 
nem élhet, 7 kívánságait három pontba foglalta össze: 1. Fiáról 

1 Castaldo emberei is elfogták június Herbersteinhoz intézett levelét (ő nem lévén 
közepén Izabella három lengyel küldőn- köztük) maga bontá fel ; Ováry regestái, 
ezét: Grimoltowski Sebestyént, Greginskit ír. füz. no. 1. 

és Ligenza Miklóst; Ováry regestái, n. füz. 5 Tulajdonképpen csak Sagan volt her- 

115— 16. 1. június 21-ikéröl és július i-jéröl. czegség, s benne Naumburg és Priebus két 

2 Láng János jelentései Ferdinándhoz város, melyeket most herczegség néven 
Krakóból, 1551 április 28-ikán és Neisseból adtak elő. 

május 8-ikán; a bécsi állami levéltár Polo- é Ezekkel úgy titkolóztak, hogy pl. még 

nica osztályában. Petrovics is azt hitte eleinte, hogy János 

3 Ferdinánd Herberstein Zsigmondhoz király fiát a württembergi herczegséggel 
Bécsből, 1551 május 9-ikén; Ováry regestái, kárpótolják; Petrovics id. 1551 márczius 
11. füz. 106. 1. 16-iki levelében. 

4 Nádasdy Tamás Izabellához Szamos- 7 A bécsi udvari tanács első javaslata 
falváról, 1551 június 5-ikén, jelezvén, hogy ez ügyben; Ováry regestái, 11. füz. 99. 1. 

41" 



324 VERESS ENDRE 

illően gondoskodjék Ferdinánd és adja hozzája feleségül kisebbik 
leányát. 2. Kárpótlásul országaiért adjanak fiának annyi birtokot, 
hogy évi 38,000 forintnyi jövedelme legyen belőle. 3. Míg a király 
e feltételeket teljesítheti, bocsássa kezére Kassát, Munkácsot és 
Husztot, Bereg, Máramaros és (Aba)-Ujvár megyékkel együtt. 

Nádasdy Tamás nem árulta el, hogy e kívánságokat sokalja, 
de még aznap visszatért a fejérvári táborba a baráttal, a ki 
minden áron ki akarta csalni Izabellát Szász-Sebesről, mert félt, 
hogy ha megjön Petrovics, lebeszéli az egyezségről, 1 melyre a 
királyné most elég hajlandóságot mutatott. 

Izabellának, látva a biztosok határozatlanságát, a következő 
tárgyalás alkalmával az a közvetítő, de sajátos eszméje támadt, 
hogy az eddigi török adót Ferdinándnak fogja fizetni, csak béké- 
vel élhessen Erdélyben az ő fönhatósága alatt. De ekkor György 
barát sürgős és erélyes felszólítására, Nádasdyék komolyan fel- 
ajánlták az oppelni és ratibori két herczegséget. 2 Ferdinánd így 
csak most intézkedett Oppersdorf Györgynél, sléziai kapitányánál, 
hogy tegyen haladéktalan jelentést e herczegségek állapotáról, 
meghagyván neki, hogy ha Izabella királyné is kérdezősködnék 
nála felőle, adjon levelére «kedvező» választ. 3 Ez azért jellemző 
Ferdinánd tanácsosaira, mert élénken mutatja minden őszinte- 
séget nélkülöző politikájukat. Hisz azok különben is tisztára 
hitték, hogy az egész ország meghódol, a mint Castaldo beteszi 
lábát zsoldosaival Erdélybe. De nem így történt, mert még a 
szászok sem akarták elismerni Ferdinándot, a míg (a velenczei 
követ szerint György barát tanácsával) hosszas habozás után, 
sajátkezű kötelezvényt nem küldött nekik arról, hogy a folya- 
matban lévő tridenti zsinat végzéséig nem zavarja őket lutheránus 
vallásgyakorlatukban. 4 

1 Nádasdy Tamás országbíró jelentése 2 Badoer jelentése Bécsből, 1551 július 
Ferdinándhoz a gyulafejérvári táborból, 155 1 4-ikéről ; a velenczei, id. k. 428. 1. 
június 15-ikéröl ; az orsz. levéltárban, a Tör- 3 Ferdinánd Oppersdorfhoz Bécsből, 1551 
ténelmi emlékek B. osztályában lévő saját- június 24-ikén; fogalmazványa a bécsi had- 
kezű fogalmazványáról az Erdélyi ország- ügyi levéltár Feldakten osztályában, 
gyűlési emlékek 1. k. 331 — 33. lapján, hol a 4 Badoer fenti, július 4-iki jelentése 
38 ezernyi összeg helyett hibásan 8 ezer áll. szerint. 






IZABELLA KIRÁLYNÉ 325 

A tárgyalások további menetére ekkor már az olasz Castaldo 
is befolyt. Maga a királyné asszony sürgette jövetelét Fabio 
György atya útján, hogy «őt ez országból, ez átkozott purga- 
toriumból kiszabadítsa.)) ' A generális Ferdinándtól való levelet 
küldött Izabellának, mely «nagy örömmel tölte el, a rég nem 
hallott udvariasságok után újra föllélegzett)), és hálásan köszöni 
a király jóságát. 2 S midőn erre Castaldo nemsokára udvarába 
ért, egy régi pénzekkel megrakott kupával és egy ezüst kész- 
lettel ajándékozta meg. Ezután többször ebédelt a baráttal együtt 
a királynénál, 3 és kölcsönösen elbocsátották fegyveres kíséretüket, 
hogy jelenlétük egymás iránt gyanút ne keltsen. Máskor meg 
állandóan a baráttal étkezett, «kinek egy percznyi nyugalmat 
sem engedett», 4 s így e folytonos találkozások alkalmával a 
szerződés minden részletét és pontját megbeszélték. Megírásául 
is kitűzték július második napját, 5 de az ügy halasztást kívánt, 
s csak két-három hét múlva intéződhetett el, miután a barát egy 
egész hetet a királyné mellett töltött. Erre aztán Izabella felcso- 
magolta kincseit, drágaságait és kincscsel felérő házi patikáját, 6 
s megindult a biztosok és rendek kíséretében Gyulafejérvárra. 
Itt nagy katonai parádéval fogadták, mely alatt a spanyol har- 
czosok ügyességét úgy megkedvelte, bemutatott gyakorlataik 
annyira elütöttek azokétól, kiket eddigelé látott vitézkedni, hogy 
elismerését csapatvezérük, Áldana előtt az izgatott kedélyű királyné 
azzal a kijelentéssel fejezte ki, «hogy azok után, a miket most 
látott, arra a meggyőződésre jutott, hogy eddig bestiák közt élt, 
nem pedig emberi lények társaságában)). 7 

1 Izabella Castaldohoz Szász-Sebesről, 4 Castaldo Ferdinándhoz Szász-Sebesröl, 
1551 június 17-ikén; Ováry regestái, 11. fűz. 1551 július 7-én; Ováry regestái, ír. fűz. 118.I. 
112. 1. S Badoer jelentése Bécsből, 1551 július 

2 Izabella Castaldohoz Szász-Sebesről, 14-ikén; a velenczei id. k. 430. 1. 

1551 június 20-ikán; ugyanott, 113. 1. 6 Ezt a szebeni gyógyszerész az el- 

3 A szebeniek 1551 június 26-ikán bort múlt őszön rendezte be számára, a miért a 
és zabot küldenek a királynénak ajándékba, királyné neki 1550 szeptember 10-ikén 74 
de György barát számlájára, pénzt pedig frtot utal ki Gyulafej érvárról a szebeniek 
ez évben csak május elsején adnak neki, adójából; eredetije a nagyszebeni városi 
ezer frtot ; a nagyszebeni id. 1551-iki szám- levéltárban. 

adási kötetből. 7 Áldana Bernát, Memóriái histórico Espa- 



326 VERESS ENDRE 

Másnap végre, július 19-ikén Izabella királyné sírva ' aláírta 
azt a nevében szerkesztett, de fenyegetéssel és ágyúszóval 
kierőszakolt fontos állam-okmányt, melyben a saját és fia nevé- 
ben lemond a szent koronáról és János király egykori birtokairól. 

Kárpótlásul Ferdinánd átruházza örökjogon János fejedelemre 
Oppeln herczegségét, mint cseh hübért, vagyis, hogy iránta, 
illetve a mindenkori cseh király iránt azzal a hűséggel és olyan 
szolgálatokkal tartozzanak a királyfi és utódai, mint a többi 
sléziai fejedelmek. Ha Oppeln évi jövedelme nem tenne ki 
25,000' magyar frtot, ez összeg kiegészítésére egyéb birtoko- 
kat fog átengedni. De mivel e herczegség zálogon van, kará- 
csonyig, míg az felszabadul, Kassát kapja összes jogaival és 
jövedelmeivel. Az Erdélyben élvezett idei tized fejében 3000 frtot 
fognak kapni kassai szükségletükre, az esztergomi érsekség vagy 
az egri püspökség jövedelméből. Az erdélyi és magyarországi 
váraikban maradó ágyúkért hasonlókat kapnak Oppelnben, vagy 
értéküknek megfelelő pénzösszeget. Végül János Zsigmondnak 
ésnetaláni örököseinek biztosítják a trónutódlást Magyarországon, 
ha Ferdinánd és a császár fiutódok nélkül halna meg; ha pedig 
a kiskorú királyfinak szakadna magva, visszaszáll a nemzetre a 
szabad királyválasztás joga. 

Izabellát Castaldo és két társa nevében kiállított kötelezvény- 
nyel nyugtatták meg. E szerint várakban kapott 140,000 arany- 
forintnyi nászajándékáért Ferdinánd 100,000 forintot készpénzben 
ígért fizetni és pedig ez összeg felét karácsonyig, másik felét 
három év alatt 5°/ -os kamatjával együtt, a hátralévő 40,000 frtért 
pedig (az Oppeln szomszédságában fekvő) Münsterberg és Fran- 
kenstein sléziai herczegségeket adatja át neki rögtön, a mint 
Kassára érkezik. Szabadságában állott azonban a királynénak, 
akár az egyik, akár mindkét herczegségre esőleg 20,000 frtot 
készpénzben követelni, mit aztán három év alatt fizetnek ki, de 

nol, x. k. 499. 1. és ennek nyomán Kropf jegyzése szerint is «inter lachrimas, ut vidi- 
;d. h. 472. 1. mus ipsi» volt; id. kiadása 20. 1. 

1 Az Album Oltardianum egykorú fel- 






/}* 







>flv/»\ 



,S\»Uí 













~£L.t*v/)'# / u4 • ** *** *** • e&.~~K- ny*ifl -vW v-Jru'Gc, »^ — > 
f ^ ig^ ryUl \~~~a ^-^.^r />ruiL ^.^?,4 £kC 



yscAMitH^^ 




97. A GYULAFEJÉRVÁRI 155I-IKI EGYEZSÉGLEVÉL UTOLSÓ LAPJA. 



328 



VERESS ENDRE 



e szándékát egy évvel előre kell bejelentenie. 1 S «ezen szín alatt 
a királné asszonyt Erdélyből kiszínlik», jegyzi meg Verancsics 
Antal. 2 És egykori titkára igazat írt, mert habár néhány évvel 
előbb hajlandó is volt lemondani országáról és koronájáról, e 
lemondás most György barát ármánykodása, 3 «baráti álnoksággal 
való kibeszéllése» 4 nélkül nem történt volna meg soha. 

Szegény Izabellának nyugtalan éjszakája volt. Saját és fia 
jövője aggasztotta. Nem tudott aludni a gondtól és gondolatok- 
tól, melyek agyát nyomták. Eszébe jutott, mit írt alá a barát és 
a királyi biztosok rábeszélésére. Szemrehányást tett magának 
könnyenhivőségeért, melylyel egy birodalmat engedett át — jó 
reménység fejében. Pedig tudta, hogy fia iránt kötelességei van- 
nak ... és láz gyötörte. S a nő, ki tegnap még egy gazdag 
szép ország féltett királynéja volt, reggelre kelve hazátlan buj- 
dosóvá vált, az utolsó magyar királyfival együtt ! 



1 A két okirat legújabb (és legjobb) ki- 
adását, a bécsi állami levéltár példányairól 
lásd Utiesenovic id. munkájának függeléké- 
ben, 32 — 39. 1. Többi kiadása fel van sorolva 
e sorok írójának «Erdély fejedelmi interreg- 
numan ez. közleményében, (13—14. 1.), hon- 
nan tartalmuk kivonatát is vettük. 

2 Verancsics összes munkái, ír. k. 88. 1. 



3 Ostermayer is feljegyezte Izabellára 
vonatkozólag id, h. 512. lapján, hogy : In 
Summa, der Münch hat viel List gebraucht, 
bis er sie ausm Land gebracht, damit er 
Obrister mögé bleiben. 

4 Az egykorú Borsos Sebestyén feljegy- 
zése; Erdélyi történelmi adatok, 1. k. (Ko- 
lozsvár, 1855.) 17. 1. 




TINÓDI CZIMERE. 



HATODIK KÖNYV 



A BUJDOSÓ 



1551 — 1556 




UTAZÁS A XVI. SZAZADBAN. 




^ejérvári palotájából 155 1 július 20-ikán korán 
reggel «útra ám el-kiindúla az keserves asszony» : 



a biztosok és a rendek kíséretében Kolozsvár felé, 
a 29-ikére 2 hirdetett országgyűlésre. 5 A királyné 
költözködését a szászok egyeteme tette lehetővé 
és kényelmessé, a mennyiben száz lovat (s ebből tízet Szeben 
városa) küldött neki Sehwarz Tamás felügyelete mellett. 4 Hanem 
a társzekerek nehézkessége s a nyári hőség miatt lassan halad- 
hattak. Az első éjjel Tövisen háltak, a hol utóiérte Izabellát 
Petrovics Péter követsége, kérvén, térjen vissza Szász-Sebesre, 



1 Tinódi Sebestyén, Az János király fiá- 
ról való szép krónika : Régi magyar költök 
tára, ni. k. 369. 1. 

2 Hogy a gyűlés július 29-ikére volt 
kihirdetve, Castaldo leveléből tudjuk; Er- 
délyi országgyűlési emlékek, 1. k. 292. 1. 

3 A jelen hatodik könyv sok helyen, (kivált 
a hol a királyné maga beszél vagy ír) szó- 
szerinti kivonata a M. Tud. Akadémia 
kiadásában 1899-ben megjelent «Erdély 
fejedelmi interregnuma (Izabella királyné 
diplomácziai működése) 1551— 5ő.» czímű 
munkám 15— 124-ik lapjának; kibővítve az 
azóta fölmerült újabb adalékok anyagával 



s az Izabella személyére és jellemére vo- 
natkozó epizódszerű részletekkel. Elhagyom 
itt természetesen a jegyzetek, a kritikai 
megjegyzések legtöbbjét, sokszor az iro- 
dalmi vonatkozásokat is, melyek végett 
az érdeklődőt fenti értekezésemre utalom, 
melyben az életrajz e fejezetének egész 
u. n. ((tudományos apparátusán megtalál- 
ható. Az itt közölt utalások azonban újak, 
s jelzett művem megjelenése óta végzett 
kutatásaimra vonatkoznak. 

4 A nagyszebeni városi levéltár i55i-iki 
és 1552-iki Rationariuma szerint, Haller 
Péter villicus idejéből. 

42* 



33 2 VERESS ENDRE 

mert közeledik a török csapat fia megsegítésére. E kellemetlen 
hír hatása alatt Castaldo tábornok megígérte György barátnak, 
hogy még Kolozsvártt végrehajtja az eljegyzési aktust a királyfi és 
Ferdinánd leánya közt, ha a szent koronát, a királyi pálczát 
és egyéb koronázási jelvényeket átadja neki, még az országgyűlési 
végzések előtt. Ez az ajánlat némi enyhülést szerzett a királyné 
sebzett szívének. S így nem hallgatván Petrovics üzenetére, 
július 21-ikén reggel, Enyedet elhagyva, a barát újabb nógatá- 
sára átadta az «angyali» koronát — miként a magyarok nevez- 
ték ' — az olasz hadvezérnek a felvinczi mezőn, ily szókkal : 
«Adja Isten, legyünk hamis jövendölők, de félő, hogy ezzel az 
koronával többé maga nemzetéből nem koronáz kegyelmetek)). 2 
S ha ezt tán nem is éppen így mondta a királyné, annyi tény, 
hogy a páratlan jelenet magasztosságát és történeti fontosságát 
mindenki érezte. György barát oratiójára, melylyel az átadás 
jelentőségét kiemelé és eljárását okadatolá, Izabella röviden és 
bánatosan felelt, magát és fiát Ferdinánd védelmébe ajánlva 
s kérve, hogy őket gyermekeiül fogadja. De Castaldo olasz szel- 
lemességgel vigasztalta, 3 mondván, hogy midőn a szent koronát 
átengedte, azt «oly jól helyezé el, hogy két koronát nyert 
helyette : egyet saját fejére tett, midőn e birodalmat a hitetlenek 
kezéből kiragadta, egyet pedig a fiáéra, kinek sorsát a nyugalom 
révpartjába vezette». 4 A királyné azonban előzőleg titkon levette 
a korona keresztjét, hogy megtartsa ereklyeként fia számára, 
ha már koronát nem hagyhatott reá. « Hallgass kérlek anyám 
s ne zokogj — monda erre kis fia — őrizzük meg a korona 
e drága részét. » S azzal kivévén kebléből az ékszert, így folytatá : 



1 Martinengo apát bécsi pápai nunczius tinengo apát is megerősíti augusztus i i-iki 
emeli ezt ki 1551 augusztus 6-iki jelentésé- jelentésében; Theiner, Vet. mon. Slavo- 
ben; Theiner, Vet. mon. Slavorum merid. rum merid. 11. k. 17. 1. és Badoer velen- 
n. k. 16. 1. czei követ augusztus 13-ikán Bécsből; a 

2 Szamosközy István följegyzése : Tör- velenczei id. k. 439. 1. 

téneti maradványai, ív. k. (Bpest, 1880) 1. 1. 4 Castaldo jelentése a szentkorona átvé- 

Valószínűleg Tinódi alapján, a ki ezt teléről, Ferdinándhoz Tordáról 1551 július 

id. h. 31. 1. szintén említi. 21-én; Erdélyi országgyűlési emlékek, 1. k. 

3 E beszédek történeti hitelességét Mar- 290. és 340. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 333 

«Nem kell kétségbe esned édes anyám, mert a kinél ez a kereszt 
van, ahhoz visszakerülnek azok a hiányzó részek is, melyek eddig 
e kereszt hatalmának alávetve, hozzá tartoztak)). 1 A gyermek 
sejtelme beteljesedett, s a «liliom-alakú» keresztet János Zsigmond 
haláláig talizmánként viselte. 2 

Estére a menet Tordára jutott, s pár napi pihenéssel, 24-ikén 
este ért Izabella Kolozsvárra, hol még két dolga maradt: 
jóváhagyatni a rendekkel a megtörténteket s megtartani a jel- 
képies eljegyzést tizenegy éves fia és Ferdinánd alig négy éves 
leánya, Johanna főherczegnő közt. Mindkét dolog végbement 
Szent-László napján (Erdélyország patrónusa névünnepén) a 
kolos-monostori apátság kis templomában, fényes, nagy pompával. 
Ezzel az eljegyzéssel teljesítve lön Petrovics kikötése is, mely 
nélkül hallani sem akart várai átadásáról. 5 

A nagy mű tehát befejeztetett. Erdély Ferdinándé s a 
Habsburg házé lett. A miért tíz évig küzdött, végre elérte. Ám 
megtarthatja-e? Castaldo egy rakás érmet veretett ez esemény 
megörökítésére ; sőt érem jelént meg Ferdinánd tervezett erdélyi 
látogatása emlékére is, a mi azonban elmaradt. 

Izabellának így már csak az indulás volt hátra. Ezt július 
31-ikére, ezúttal is pénteki napra tűzték ki, de mivel János Zsig- 
mond egy hétig betegeskedett, augusztus 8-ika reggelére maradt. 



1 Orichovius Szaniszló kortárs egykorú rábeszélésére II. Rudolf császárnak aján- 
feljegyzése Annaleseiben, (Pózén, 1854.) dékozta a drága ereklyét, «un giglio, o cosa 
118— 9. 1. és Bielski krónikája 11 12. 1. tale, che era un pezzo et ornamento della 

2 Az értékes ékszert a fejedelem vég- corona di Ungaria... Questa particella della 
rendeletében az erdélyi rendeknek hagyta, corona quasi miracolosamente fu salvata 
kik később kárpótlásul hadi költségeiért dal figlio deli' ultimo Re de Ungaria, quando 
Báthory Zsigmondnak adták. « János Zsig- a questo povero puttino fu levato il regno». 
mond aranykeresztjea történetét Báthory (Eredetije a nápolyi államlevéltárban, Carte 
Erdélyből való távozásáig Szilágyi Sándor Farnesiane 129. fasciculusában.) Ez adat 
írta meg 1879-ben : Archaeologiai Érte- tehát tisztázza a kérdést, hogy az ékszer 
sítö, xiii. k. 385 — 392. 1. További sorsáról csakugyan a szentkorona keresztje volt, 
{megerősítvén a lengyel krónikások fenti el- s nem az, melyet Szebenben készítettek 
beszélését is) Roncaroli Tamás követ urá. Sándor moldvai vajda számára, sem pedig 
hoz, Farnese piacenza-parmai herczeghez Korvin Jánosé, miként a «mese» és képze- 
Prágából, 1610 április 26-ikán intézett jelen- let eddigelé magyarázta. 

tése tájékoztat, melyben azt írja, hogy a 3 Badoer bécsi jelentése 1551 augusztus 

fogva tartott Báthory Zsigmond gyóntatója 4-ről; a velenczei id. k. 437V. 1. 



334 



VERESS ENDRE 



Castaldo, meg György barát két mérföldig kíséré a hontalant, 
de estére visszatértek a városba, az ország védelmére, vagy 
tán inkább azért, mivel a királyné a korona átadásakor határo- 
zottan kikötötte, hogy a barát ne kísérje őt Kassára. 

A Meszes-kapú vadregényes hágóján haladtak a Szilágyságnak, 
s midőn a tetőről Izabella visszanézett Erdélyre, mely lábai alatt 
elterült, könyezve vált meg ez országtól, melyben szinte tíz eszten- 
dőt töltött örömben és búban. E tíz év minden jó és rossz emléke 
felújult most lelkében a válás perczében, és egészen reávall, hogy 
búcsúzóul belevéste egy tölgyfába latin jeligéje, a Sic fata volunt 
kezdőbetűit : S. E. V. és alájuk Y betűt, nevének initialeját. 




EMLÉKÉREM FERDINÁND ELMARADT ERDÉLYI LÁTOGATÁSÁRA. 

S e jelenet kedvessége úgy meghatotta még a keményszívű Cas- 
taldot is, mikor róla értesült, hogy márványemléket állíttatott 
ahhoz a forráshoz, melyből a királyné utoljára ivott országában, 
s kőbe metszette búcsúszavai betűit. 1 Izabellát innen az erdélyi 
«részekhez» tartozó Kassáig Pathócsy Ferencz, Kendy Antal, 
Ödönfi László és Balassa Menyhárt kísérte tovább, a kik onnan 
azután vissza is tértek. De lassan haladtak s a királyné és fia 
gyöngélkedése miatt nagy pihenőket tartottak. Tizedikén Egre- 
gyen, a Meszes alatt háltak, honnan huszárainak nagyrésze előre 
ment a szent koronával. 2 Másnap Zilahon át Tasnádig jutottak, 



i Centorio és Áldana egykorú följegy- 
zései nyomán Kropf Lajos állapítá meg ez 
érdekes epizód valódiságát Castaldoról írt 
tanulmányában : Hadtörténelmi Közlemé- 
nyek, 1896. évf. 473. 1. 



2 Az Óvárynál, id. m. 11. fűz. 130. 1. kelet 
nélkül közölt augusztus 10-iki levelének 
kelte: Di Egreg; eredetije a bécsi állami 
levéltárban. 



336 VERESS ENDRE 

s onnan Nagy-Károly érintésével az ecsedi láp szélén köze- 
ledtek a Tiszához, pihenőket tartván a Nyírség nagyobb köz- 
ségeiben : Báthoron és Nyíregyházán. Tokajra augusztus 16-ika 
éjjelén érkezett Izabella, hol éppen megelőző nap óta várt reá 
a korona Bécsbevitelére leküldött Sforza-Pallavicini őrgróf, 1 a ki 
innen Kassára is elkísérte. A hónap utolsó hetén az öreg Petro- 
vics is felérkezett, és illő fogadására a királyné kis fiát egy 
mérföldnyire küldte elibe, udvara s a városi őrség kíséreteben. 
Négyszázezer forintra becsült vagyonával jött fel a temesi gróf 2 
Izabella ismételt hívására; habár dolgait még nem végezte el 
s délmagyarországi birtokait : Temesvár, Becse, Becskerek, vala- 
mint Lippa és Sólymos várát sok nehézség után csak szeptember 
végén adta át Ferdinánd biztosainak. 3 

János király özvegyét és fiát, kiknek szomorú sorsa mindenfelé 
rokonszenvet és szánalmat keltett, örömmel fogadta a «kincsös» 
Kassa tanácsa és polgársága. A jó, öreg Czéczey Lénárt vár- 
kapitány egész őrségével ment elibök, hogy hűségi esküt tegyen 
nekik. Izabella azonban még sem érezhette magát otthonosan 
tartózkodásának ez ideiglenes helyén. Jövőjének bizonytalansága 
pár hét alatt ágyban fekvő beteggé tette. Láz, hideglelés gyö- 
törte folytonos gondjai következtében; 4 s megszokott kényelmét 
is nélkülözvén, minden alkalmat megragadva sürgette a bécsi 
udvarban, hogy gondoskodjanak elszállíttatásáról, «mert annyi 
hányattatás után nyugalomra vágyik», s a királynak is jobb lesz, 
ha ő innen mielőbb távozik. «Csak most érzem, hogy mi egy 
elűzött királyné helyzete», fakad ki egy ízben, látván, hogy 

i Pallavicini 1551 szeptember 5-ikén ért szemtanú szerint Badoer bécsi jelentése 

fel Bécsbe a szent koronával, melyet Ferdi- 1551 szeptember i-ről; a velenczei id. k. 

nánd nyilvánosan, nagy ünnepélyességgel 445. 1. 

fogadott és vett át. (A szemtanú Badoer 3 Ferdinánd levele Bécsből, 1551 októ- 

szeptember 6-iki jelentése Bécsből; az id. ber 6-ikáról, Mária özvegy magyar királyné- 

velenczei k. 445. I. és egykorú német je- hoz; Druffel, Briefe und Aktén, k. 773. 1. 

lentés — 3-ikára téve — : Brüsseli okmány- 4 Izabella bécsi megbízottjának elbeszélése 

tár, 11. k. 267. 1.) szerint; Badoer október 5-iki jelentése, a 



2 Sforza-Pallavicini rokona: P. Hyppolit velenczei id. k. 458. 1. 






IZABELLA KIRÁLYNÉ 337 

Ferdinánd, a ki levele szerint a fejérvári « egyezség összes pont- 
jait szentül megtartani» ígérte, most, hogy Erdélyből kitette a 
lábát, nemcsak pénzt nem küld, sőt még néhány évi haladé- 
kot kíván «kellő kamat biztosítása mellett» az újévre fizetni 
ígért 50,000 arany forintra. 

Bizony szomorúan teltek Kassán a napok, s ugyancsak szük- 
sége volt a királynénak kísérete vigasztalására. E kíséret kiválóbb 
tagjai : fő tanácsadója, a hü Petrovics Péter, orvosa, Blandrata 
György, magyar titkára, Csáky Mihály, tanácsosa, a hűséges 
Bábay Kis Péter, a nemrég elhunyt esztergomi érsek testvére, 1 
kit csak tavaly tüntetett ki a királyné, érdemeiért birtokokkal ; 2 
október végéig olasz titkára, Savorgnano Pál, 3 és hopmestere, a 
lengyel Loboczky Mátyás, a ki előbb évekig Ferdinánd taná- 
csosa volt. 4 Ezt a királyné látván, hogy Castaldo unokaöcscse, 
az ifjú Alfonz lovag útján a római király 
csak biztatással tartja, s (október 14-ikén) f m [fa 
Bécsbe küldte, hogy hódolatát fejezvén 
ki, Ferdinándot a feiérvári egyezség vés- . . . 

> J OJ Ö ö 102. BLANDRATA GYÓRGY ALÁÍRÁSA. 

rehajtására kérje, melyet az «a maga, 

valamint utódai nevében is minden pontjában megtartani)) ígért 
ismételten. A szegény királyné még Nádasdyt is megkereste fia 
ügye támogatásáért; 6 Sforza-Pallavicini útján pedig kijelenté 
Ferdinándnak, hogy rögtön útnak indul, a mint sléziai birtokát 
megkapja, és személyesen viszi fel hozzá fiát, hogy mint vejét 
az udvarban neveljék, neki meg leányát adja át, hogy mint Jeendő 
anyósa, ő nevelje, a divat szokása szerint. 7 Hanem különösen jól 

1 Testvérének nevezi Werner György 4 Loboczky 1539— 43-ban Nógrádmegyé- 

jelentése Ferdinándhoz Kassáról, 1551 októ- ben Somoskőn lakott, s gyakran járt át 

ber 12-röl; a bécsi kamarai levéltár «Sieben- Krakóba Ferdinánd megbízásából. Előneve: 

bürgen» osztályában. de Lobudzycze et in Malyn heres, dominus 

- Izabella adománylevele Gyulafej ér vár- in Camenecz. (L. Váraljáról 1539 január i-én 

ról 1550 deczember 5-ikén; a M. Nemz. írt levelét a bécsi állami levéltárban.) 

Múzeum levéltárában. S Badoer id. október 5-iki jelentésében. 

5 Ez november első napjaiban utazott 6 Petrovics Péter levele Nádasdyhoz 
haza, Bécsen át, Olaszországba, Friuliba; Kassáról, 1551 augusztus 23-ikán; az Or- 
Badoer bécsi jelentése 1551 november 3-ról, szagos levéltár Nádasdy-iratai közt. 
az id. velenczei k. 469V. 1. 7 Badoer id. 1551 szeptember 6-iki jelen- 
Magyar Tört. Életr. 1901. 43 



L UVjytif vUhtifaf 



338 VERESS ENDRE 

esett szívének, midőn október elején öcscsétől, a lengyel királytól 
is biztató üzenetet kapott, Thasziczki János krakói nótárius útján. 1 

Loboczky erélyesen lépett fel az udvarban. Izabella ama kéré- 
sét, hogy adjanak 3 — 4 évi adómentességet borkivitelre, hogy 
legyen miből megélnie, nem teljesítek ugyan, 2 de nem nyugo- 
dott, a míg Sléziába nem küldték, úrnője herczegségeinek meg- 
tekintésére. S midőn egy hónap múlva (november 11-ikén) vissza- 
érkezett Kassára, a látottakról a következőket jelenté a királynénak. 
Münsterberg és Frankenstein két kis jószágocska, s hozzá jófor- 
mán egészen puszta, alig 5050 tallérnyi évi jövedelemmel. Oppeln- 
ben a gazdaság teljesen elhagyatott, mivel a tisztek nem törődnek 
vele, s a kastély romladozó-félben áll, úgy, hogy a herczegségek 
jövedelme felét sem éri el a megállapított évi járuléknak. Ratibort 
pedig nem akarják átadni Oppeln mellé, habár a két herczeg- 
séget utóbbi időben egyesítették. 3 De hát átadott legalább 
6400 forintot, a mit a királytól hozott, és szorult helyzetében 
az is jól fogott, mert a tizedből Kassára érkezésekor fizetni 
ígért 3000 forintot máig sem kapta meg. 

Izabella elkeseredése a lehangoló adatok megismerése után 
akkora lett, hogy Ferdinánd jónak látta külön biztosokkal meg- 
nyugtatni valahogy, mert a királyné egész nyíltan hirdette, hogy 
addig el nem utazik, a míg neki s fiának az oppelni és többi 
herczegséget át nem adják. A király biztosait : Werner György 
sárosi várkapitányt és felsőmagyarországi kincstartót, kit a 
királyné már a múlt hónapról ismert, Oláh Miklós egri püspökkel 
együtt november 16-ikán fogadta audienczián Izabella. Petrovics- 
csal, Loboczkyval és Bábay Péterrel (kit Werner Ferdinánd-ellenes 
nyilatkozataiért nagyon veszedelmesnek tartott) sokat tárgyaltak 

tése szerint, melyben említi, hogy az ifjú a varsói kincstári bízottság levéltárában : 

Castaldo is felérkezett jelentést tenni az «Libri assignationes» i. k. 297. sz. a. 

erdélyi ügyekről. 2 Badoer 1551 október 22-iki jelentése 

1 Zsigmond Ágost király levele ez ügy- az id. velenczei k. 466V. 1. 

ben: Ex venationibus nostris Wigri 1551 3 Huber, DieVerhandlungenFerdinands I. 

szeptember 8-ikáról. De Thasziczki csak mit Isabella von Siebenbürgen, 6.1. Loboczky 

október i-én kap Jordán Lörincz kincs- Ferdinándhoz 1551 november 20-ról; a bécsi 

tartótól 50 frtnyi útiköltséget ; eredetije állami levéltárban. 






IZABELLA KIRÁLYNÉ 



339 



azalatt a tíz nap alatt, melyet Kassán töltöttek; de ígéreteik 
őszinteségéről nem tudták őket meggyőzni. Petrovicsnak pl. már 
november elsejére át kellett volna adni a kárpótlásul ígért Mun- 
kácsot, melyet neki 10,000 forintban inscribáltak. Csakhogy a 
bécsi udvar nem akarta az átadást teljesíteni, míg Izabella Magyar- 
országon van, s a késés okául azt adatták elő Wernerrel, hogy 
e vár még Mária özvegy királynéé, s jelenleg Bidy Mihály 
főispán özvegye és gyermekei laknak benne. Az sem tetszett, 
hogy a kassai ágyúkat Izabella magával akarja vinni sléziai 
tartományaiba. 1 

így érthető Ferdinánd engedékenysége s gyors elhatározása 
a sléziai herczegségek átadása tekintetében. Az 50,000 forintot 
ugyan most sem fizette ki, de a szent 
ünnepekre megküldte legalább Oppeln 
(július 19-ikétől) karácsonyig terjedő jö- 
vedelmének 8000 forintnyi hátralékos ré- 
szét. Izabella a király kegyességét külön 
levélben köszönte meg, hanem azért egy- 
idejűleg keserű panaszt emelt Castaldo- 
nál megbízottjai ellen, a kik Oppeln jöve- 
delméből (hihetőleg árfolyam-különbözet 

folytán) közel 500 aranyforintot vontak le neki, a miért kéri a 
tábornok közbenjárását Ferdinándnál, hogy ne küldjön többé 
hozzá ilyen udvariatlan biztosokat, a kik tiszteletlenül viselked- 
nek vele, a királynéval szemben, és olyan szőrszálhasogatók, 
hogy egy krajczárt négy felé osztanának. 2 Csoda-e, ha ez újabb 
kellemetlen tapasztalata megerősíté ama meggyőződésében, mely 
csak nemrég (deczember 15-ikén) abban a keserves kifakadásá- 
ban tört ki, hogy : alig várja, hogy szabaduljon ez áldott ország- 
tól és átkozott lakóitól ! 




103. MÁRIA KIRÁLYNÉ EMLÉKÉRME. 



1 A biztosok Ferdinándhoz Kassáról, 
1551 november 27-ikén; Werner sajátkezű 
fogalmazványa az orsz. levéltárban, a Tör- 
ténelmi emlékek B osztályában, és Werner 
október 12-iki és november 24-iki levele 



Kassáról, a bécsi kamarai levéltár «Sieben- 
bürgen» osztályában. 

2 Izabella Castaldohoz '552 január 4-ikén; 
Bucholtz, Geschichte der Regierung Ferdi- 
nands, ix. k. 583. 1., utána Huber, id. m. 8. 1. 

43" 



34-0 VERESS ENDRE 

így érte az özvegy királynét az újév, remélve, hogy nem- 
sokára majd csak kiszabadul fogsághoz hasonló helyzetéből, s hogy 
tán a király is teljesíti lassanként Ígéreteit, melyekért országától 
meg kellé válnia. De legalább nem volt oka többé neheztelnie 
arra, ki bujdosásának eszköze vala, mert György barát, a kitől 
— saját szavai szerint — úgy félt és reszketett, «mint a farkast 
látó bárány», már nem élt. A még mindig nagy befolyású, vesze- 
delmessé vált embert, ki időközben a bíbornoki kalapot elnyerve, 
a pápák után legmagasabb egyházi méltóságra emelkedett, fél- 
tékeny vetélytársának, Castaldonak emberei (1551 deczember 
17-ikén, alvinczi kastélyában) ölték meg, Ferdinánd meghagyá- 
sából, a mint ezt a római király a pápához intézett «igazoló» 
levelében őszintén bevallá ' és az udvarában lévő nuncziusnak, 
Martinengo apátnak is kijelenté 2 ismételten. 

A gyalázatos orgyilkosság hírét Izabella éppen újév napjára 
vette Castaldotól, és ámbár — mint fenti leveleben írja — a barát 
váratlan halála annyira meglepte, hogy még akkor is alig hihette 
volna, ha személyesen látja vala a dolgot, nem tagadja örömét, 
mert így Erdély birtoklása is biztosabban nyugszik a római király 
kezében ; mivel — hogy őszinte legyen — fájt neki felmagasz- 
taltnak, s valósággal királynak látnia azt, a ki keserves sorsának 
okozója volt. Áldást kíván azokra, kik az igazságot szeretik és 
boldogságot azoknak, kik az árulókat büntetik ; de azért vallásos 
lelke mégis megnyugodott a végzetben, mely őt a mindenható 
barát halálával megbosszulta. Hisz sok évi nélkülözése, szenvedése 
okozóját látta benne, s neki tulajdonítá egész nyíltan Budavára 
elvesztését is, valahányszor az eszébe jutott, s róla nyilatkozhatott. 5 

1 Egykorú másolata megvan a György a Sua Santitá potera bastar di creder álla 
barát megöletése után indított pör aktái parola Sua, che giustamente lei havesse 
közt; a római vatikáni levéltár angyalvári fatto morir frate Giorgio, considerendo la 
csoportjának id. kötetében. cattiva vita di lui . . .» Badoer 1552 február 

2 A nunczius ugyanis a pápa rendeletére 26-iki bécsi jelentéséből; az id. velenczei 
vizsgálatot akart indítani a gyilkosság okozói k. 511. 1. 

és részletei kiderítésére; de ez Ferdinánd- 3 Izabella erről gersei Pethö Jánosnak 

nak nem volt ínyére «dicendo cio non le és gyerőmonostori Kemény János erdélyi 

piacer per molte cause, aggiungendo queste vice-vajdának is nyilatkozott; vallomásaikat 

formai parole, quasi un poco alterata, che lásd: M. Tört. Tár, 1. k. 251. 1. és 18. k. 11. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



34 1 



Érdekes levele további részében Izabella arra kérte Castaldot, 
hogy szerezze vissza neki a barát hátrahagyott kincstárából néhai 
ura, János király és fia tárgyait. S mikor titkára a kérvényt alá- 
írásra elibe terjeszté, meg nem állhatta, hogy oda ne bigygyeszsze 
sajátkezűleg még e gunyoros sorokat: Ha egyebet nem kap- 
hatunk, küldjön legalább valamit ez ócska bundás szent erek- 
lyéiből, pl. láb-körmeiből, melyeket annyiszor nyújtott felénk 




IS 


pmmSm 



104. GYÖRGY BARÁT ALVINCZI VÁRKASTÉLYA. 

(t. i. jóformán csókra) és áldott légyen Isten, hogy nem lett 
belőle pápa. 1 

Mily erővel nyilatkozik meg e pár sorban a sokat szenvedett 
királyné gyűlölete és keserve egyaránt ! 

Még ennél is gúnyosabb, sőt határozottan visszataszító Iza- 
bellának az a modora, melylyel két hét múlva egyik szolgáját 
azért küldi az olasz tábornokhoz, hogy újabb részleteket tudjon 
meg tőle a barát haláláról, a kit szörnyeteg-állatnak nevez, mely 



1 Izabella levele nyomán Horváth Mihály, 
Fráter György 369. 1. Hanem ő a királyné 



sorait úgy értelmezi, hogy a barát «foltos 
bundájából)) kér egy darabkát. 



34 2 VERESS ENDRE 

szárazságot és szelet, vihart támaszt, s hálát ad Istennek haláláért, 
a mi olyan volt, mint a varangyé, mely élve mérgez és dög- 
lötten gyógyít. A bosszú érzetének kifakadása volt ez, hanem 
aztán felülkerekedett lelkének nemesebb érzése, mert «pár nap 
múlva keservesen megsiratta» a barátot, már csak azért is, mivel 
sok jelből azt látta, hogy üzelmeivel a barát csakugyan vissza 
akarta fiával Erdélybe téríteni. 1 

De nemsokára ütött kassai tartózkodásának órája, s a mit 
Izabella annyira óhajtott és a nunczius által is sürgetett, 2 Oppeln 
átadásával bekövetkezett. Ez az átadás három napi alkudozással 
1552 január 17-ikén ment végbe Oppeln városában, melynek rend- 
jei a hűségi esküt is letették Izabella megbízottjai előtt. Indulása 
így csak a király követei és Serédi György sárosmegyei főispán,. 
az új kassai kapitány megérkezésén s a lengyel király intéz- 
kedésén múlt, a ki illő elszállíttatásáról gondoskodott. Végre a 
biztosok is megérkeztek : Werner és rokona, Rakovszki György 
túróczi jogtudor, január 25-ikén pedig Serédi is bevonult 300 
gyalogosból és ugyanannyi lovasból álló kíséretével. A királyné 
erre 27-ikén reggel összehívatá a városiakat a piaczra, s miután 
a beteg Czéczeyt s a két várnagyot, meg a kassai bírót és tanácsot 
feloldta hűségi esküjük alól, 3 nagy ünnepségek közt átadta a 
vár és város kulcsait Wernernek, a ki azonnal Serédit iktatta 
be a kapitányságba. 4 Átnyújtotta neki a bástyákon és falakon 
lévő ágyúk, mozsarak, szakállasok és a lőszer leltárát is, s de a 
meglévő gabona-készletét a királyné nem akarta átadni, hanem 
szétosztotta amaz ürügy alatt, hogy 600 forintnyi adósságát tör- 
leszti vele. 6 Ezek után Izabella könyezve jelenté ki lengyel tol- 



1 Szemtanúk előadása szerint; Badoer mára, 1552 február 8-ikáról; u. ott, 117 — 9. 1.. 
1552 február 17-iki jelentése Bécsből az Serédi hűségfogadalma 474—475. 1. 

id. velenczei k. 506. 1. S Ezt 1552 január 17-ikén készítették; 

2 Badoer 1552 január 23-iki jelentése Prá- eredetije a bécsi udvari kamarai levéltár 
gából; ugyanott, 500. 1. «Hungarn» osztályában, hibás másolatról 

3 Izabella oklevele Kassáról 1552 január közölve: Tört. Tár, 1901. évf. 121— 3. 1. 
27-ikéröl; Tört. Tár, 1901. évf. 113. 1. é Wernerék jelentése Eperjesről 1552 

4 Werner és Rakovszki utasítása Fer- február 14-ikéröl; a bécsi kamarai levéltár 
dinánd megbízásából Serédi György szá- id. helyén. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



343 






mácsa útján, hogy ő íme teljesíté az egyezség feltételeit, és 
ugyanazt reméli Ferdinándtól is. Majd összeszedvén magát, saját 
szavaival kérte Werner közbenjárását Petrovics érdekében, hogy 
Munkács átadásával ne késlekedjék Ferdinánd. 1 Erre kocsira 

Iülve kis fiával s holmijával, reggeli 9 órakor «sírva el-kiindúlt» 
Kassáról (a lengyel marsall által leküldött szepesi szekeresekkel) 
Sléziába, 2 a nagy bizonytalanságba. 



II. 




zabellát útjában udvari hívein kívül Thurzó Ferencz 
nyitrai püspök 50 lovassal, Perényi Ferencz 25 lovassal 
és ugyanannyi gyalogossal, valamint Castaldo Alfonz 
kísérte el őrség-fedezetével. Lengyelországnak tartott, ugyanazon 
az úton, melyen egykor (13 évvel ezelőtt) boldog reményekkel 
jött be ez országba, melyben annyi csalódás érte. Eperjesen, 
Sandecen át Krakóba ment, hová nagy lassan február 9-ikén 
érkezett, a városi tanács által elibe küldött lovasoktól kísérve. 5 
Útja kellemes volt, mert mindenütt gondoskodtak kényelméről 
a közbeeső pihenő vagy éjjeli szállásokon. Eperjesig maga 
Werner 4 s az öreg Petrovics is elkísérte, a ki aztán harmadnap 
(január 29-ikén) itt vette át Wernertől Munkács várát. 5 

O-Sandectől, a határszéli lengyel városkától fogva a lengyel 
király biztosai vitték tovább Krakóba, melynek tanácsa nagy 
ünnepélyességgel és ajándékokkal fogadta. Izabella egy hetet 
pihent itt a waweli palotában, melyben boldog leányéveit töl- 



1 Werner 1552 január 27-én Kassán írt je- 
lentése Ferdinándhoz ; er. fogalmazványa az 
orsz. ltárban, a Tört. Emlékek osztályában. 

2 Ezt az egykorú Székel Estván is fel- 
jegyezte «Chronica ez világnak jeles dolgai- 
ról)! ez. műve (Krakó, 1559.) 235. lapján. Más 
egykorú feljegyzés (János királnét fijával 
kildék Sléziába 1552) a Magyar Könyvszemlé- 
ién, 1895. évf. 251. 1. és Tinódi, id. m. 59. 1. 



i Eredeti feljegyzés 1552 február 13-ról 
a krakói városi levéltár számadási köte 
tében. 

4 Werner id. jelentése január 27-ikérőI 

5 Petrovics hitlevele e napról Eperjes 
ről, hogy Munkácsot várnagyaival és tiszt 
jeivel együtt Ferdinánd hűségében meg 
tartja; egykorú másolata a Magyar Nemz 
Múzeum levéltárában. 



344 



VERESS ENDRE 



tötte, s a mint viszontlátták, bizony sokaknak eszébe jutott, 
hogy beteljesedett az együgyű Stanczyk mondása ... és a haza- 
tért magyar királyné három fiatalabb nővérének nem igen volt 
mit irigyelnie férjhez ment nénjük sorsán. 1 




IO5. NOVICAMPIANUS ALBERT SÍREMLÉKE KRAKOEAN. 

Aztán odább indult északnyugati irányban (hogy találkozzék 
királyi testvérével) Krzepice felé, 2 honnan Magyarországból jött 

1 Przezdziecki, id. m. r. k. 96. 1. írt: Ucharisciana, v. k. (Varsó, 1895.) 

2 Izabella 1552 — 56 közti oppelni és 135—142. 1. Bővebben tárgyalja Izabella 
lengyelországi tartózkodásáról a lengyel életének e Lengyelország köztörténetébe^ 
irodalomban röviden Wierzbowski Teodor vágó korszakát «PrzyjazdIzabelli do Polskin- 






IZABELLA KIRÁLYNÉ 345 

kísérői közül Perényit haza engedte. Útjában Izabella megszállott 
Liubochnián és Rabstyn várában, hol a király költségén élt. 1 

Zsigmond Ágost király február 27-ikén indult a piotrkówi 
országgyűlésről rég nem látott nénje látogatására, a kinél már- 
czius 4-ig maradt, felújítva társalgásuk közben az eltelt évek 
búját-baját s gyönyörködve szépen fejlődő fiában. Izabellára e 
látogatásnak nagy hatása volt, mert megnyugtatta s lecsillapí- 
totta izgatott kedélyét. Belátta maga is, hogy legjobb lesz mielőbb 
elfoglalnia oppelni birtokait s onnan sürgetni Ferdinándot az 
egyezség teljesítésére, melynek reá eső részét a királyné — oda- 
érkezésével — beváltotta. Megnyugodott fia : János Zsigmond 
neveltetése ügyében is, mivel a király kis unokaöcscse mellé 
Novicampianus Albert doktort, a híres krakói mestert szemelte 
és rendelte ki. A lengyel Nowopolski neves ember volt ; egyetemi 
tanár, elsőrendű anatómus, fiziologus és egyúttal theologus, kinek 
«A teremtésről)) írt müve csak nemrég jelent meg, 2 és irodalmi 
működését a magyar királyfi mellett is szorgosan folytatta. 

Erre ismét felkészült Izabella s a sléziai Rosenbergen át, 
néhány napi kocsizással, márczius 12-ikén délben 3 végre beérke- 
zett Oppeln várába, fia herczegsége fővárosába, melyért neki 
szép gyulafejérvári palotáját el kellé hagynia. De mily csalódás 
várt itt reá ! Szegény Loboczky, úgy látszik, sok mindent elhall- 
gatott, a miről a királynénak személyesen kellett meggyőződnie. 
Felháborodásában egész lelke keserűségét kiönté Ferdinánd haza- 
térő két követe, Herberstein Zsigmond és dr. Láng János, előtt 
(kik néhány órával utána érkeztek) s a nyitrai püspök jelenlété- 
ben. Inkább adtak volna neki — úgymond — tízet János király 



czímen Szujski, id. m. n. k. 329. lapján, az mazia-bor, 20 ejtel sör, 3 fazék vaj, 100 

(1885— 86-ban megjelent) v. k. 49—50. és tyúk (darabja n/, garas) és 50 kappan per 

365— 373. s a vi. k. 260— 273. lapjain, a bécsi 3 garas. (A varsói főlevéltár 163. sz. ud- 

állami levéltári iratai egy részének felhasz- vari számadási kötetéből.) 

nálása alapján. 2 Kopera Félix, Spis druków epoki Ja- 

• Ellátása került itt Pol. fi. 175/27. Kel- gielloriskiej (Krakó, 1900.) 161—2. lap, a 

lett asztalára a többek közt: marhahús, Czapsky-könyvtár példányáról. 

12 nyúl (ára fi. 2/12), szárnyas, pisztráng, 5 Herberstein id. önéletírása 393. 1. Kiadta 

potyka, 3 hordó magyar, >/, hordó mai- Kovachich is Budán, 1805-ben. 

Magyar Tört. Életr. 1901. 44 



346 VERESS ENDRE 

egykori hetvenkét vára közül Oppeln helyett, melyben — nevén 
kívül — semmit sem talált abból, a mit neki róla lefestettek. Látja, 
hogy rászedték a nagyhangú ígéretekkel, de tudja, hogy egy már 
megbűnhődött azért, a mit ő szenved és kéri Istent, segítse meg 
azok ellen, kik őt érdemetlenül megcsalták és e nyomorúságra 
juttatták! Ezt a királyné nyilvánosan adta elő, 1 úgy, a mint lelké- 
ből kitört, de ép ily kíméletlenül nyilatkozik abban a két levelé- 
ben is, melyet Ferdinándhoz és Castaldohoz intézett, tartózkodás 
nélkül ecsetelvén bennük tapasztalatainak benyomásait. Kipihenni 
remélte itt — úgymond — hányattatása fáradalmait, de még 
nem telt el nap sírás és könyhullatás nélkül, ha szerencsétlen, 
elhagyatott sorsára gondol. Oppeln kívül-belül puszta, s az omla- 
dozó, fával felpeczkelt kastély jóformán üres, mert Posadowski, 
a herczegség eddigi tiszttartója mindent elhanyagolt és kipusz- 
tított a gazdasággal, melyben semmi szarvasmarhát nem talált, 
s a halastavakkal együtt, melyek üresek. Nemcsak vetőmagot 
és élelmi szereket, de házi eszközöket : asztalt, széket és ágyakat 
is kellett vennie, mert még az sem volt, a mire fiával fejét pihe- 
nésre hajtsa. Podgyásza, czók-mókja még azon módon hever 
szekereken, a hogy jött, mivel nincs hová lerakassa. A herczeg- 
ség jövedelme is oly csekély, hogy abból nem élhet meg, hisz 
(az igért 25,000 magyar forint helyett) az legfeljebb 7300 forintra 
rug, holott a kastély és a gazdasági berendezés fentartása maga 
legalább 10,000 forintot igényel. Élelmi szerekben is hiányt szen- 
ved, és ilyen kilátások mellett kénytelen anyjához vagy királyi 
fivéréhez költözködni, a kik szívesen fogadják. 2 

Izabella panaszolkodása éppen nem volt túlzott. Már maga a2 
Erdélyért cserében kapott tartomány kicsinysége is meglepte, 
s igaza van egy későbbi szász krónikásnak, hogy a két herczeg- 
ségnél két erdélyi szék, sőt még két vármegye is nagyobb volt, 

1 A nyitrai püspök jelentése Ferdinánd- 1552 márczius 20-iki és 24-iki, valamint fia 
hoz élő szóval, Oppelnből hazatérve; Ba- és Loboczky levelei alapján, a bécsi állami 
doer 1552 márczius 23-iki tudósítása Po- levéltárban; felhasználva Barabás regestái- 
zsonyból; az id. velenczei k. 525. 1. ban : Tört. Tár 1891. évf. 655. 1. és már 

2 Izabella királyné Oppeln várában írt előbb Huber id. munkájában, 9. és 11. 1. 






IZABELLA KIRÁLYNÉ 



347 



mert területük még akkora sem, mint pl. Kolozs és Nagy- 
Küküllő megyéké, a külön Münsterberg pedig félakkora sincs, mint 
Kisküküllő vármegye. Az oppelni herczegi kastély az Odera 
folyó Ostrowek nevű kis szigetén állott, húsz év óta úgyszólván 
lakhatatlan állapotban, mióta utolsó gazdája, a Piastok házából 




106. HERBERSTEIN ZSIGMOND. 



való János herczeg meghalt. A kor lakásviszonyaihoz képest 
a kétemeletes épület elég kényelmes lehetett valamikor, mert 
minden során három-négy szobája volt, de most valamennyi 
szellős, gondozatlan és barátságtalan. A szigettel átellenben 
terült el maga a kőfallal kerített város. Közel háromszáz házá- 
ban leginkább munkás polgárok és mesteremberek laktak, kik a 

44* 



348 VERESS ENDRE 

városi tanácsnak fizetett adón kívül herczegüknek is adóztak, 
természetben. A város is adózott neki, de alig 120 forint körül, 
s azonkívül tartozott a kastélyba szállítani évenként 6 oldal 
szalonnát, 6 sonkát, 24 kappant és karácsonyra, meg húsvétkor 
2 — 2 kanna bort és sört. Mindez tehát nem mondható valami 
fényes jövedelemnek (még a hídpénzt és vámot is hozzátoldva), 
kivált hogy az élelmi szerek ára is felszökött ez időben. így pl. 
egy véka búza 16 garas, a rozsé 15, a zabé 7 garas, egy ökör 
3 x / 2 s egy tehén 2 forint volt. 

Izabella hamar belátta, hogy ilyen viszonyok mellett lehetet- 
len lesz itt élnie, hacsak éhezni nem akar. Ezért, nem törődve 
Ferdinánd amaz óhajával, hogy cserében kis leányáért fiát neve- 
lésre udvarába küldje, 1 anyja és fivére egymást érő hívására 
elhatározta, hogy a lengyel királyi udvarba vonul. Hanem előbb 
egy kis körutat tett e sokat magasztalt herczegségekben, hogy 
legalább megismerhesse. Április elején Münsterbergbe sietett, 
mely Oppelntől nyugatra fekszik, az Oder egyik mellékfolyója 
partján. Innen virágvasárnap estéjén ért a szomszédos Franken- 
steinba, hol másnap mindkét herczegség rendjei ünnepélyesen 
meghódolván neki, helytartójául megerősítette addigi hivatalában 
Oppersdorf Györgyöt, a ki Magyarországon is járt volt. Haza- 
térő útjában egy napra benézett a közeli kamenzi zárdába, hon- 
nan Neisse érintésével, keleti irányban haladva jutott haza. 
Nagypénteken (április 15-ikén) már ismét Oppelnből ír, s ott 
töltvén a húsvéti ünnepeket, újra felkészült és a rosenbergi úton 
királyi öcscséhez érkezett Piotrkówra, a ki elébe ment udvarával 
és ajándékokkal fogadta. De Izabella ezúttal csak néhány napot 
időzött a lengyel királynál, kivel együtt május elsején indult 
tovább, s nagy pihenőket tartva, hetednapra jutott Varsóba. 
Udvari emberei közül nagybetegen hagyta hátra a derék Bábay 



1 Ferdinánd király Izabellának, Bonának kész oktalanság lenne, a mi Izabelláról 

és a lengyel királynak is írt egyidejűleg nem tehető fel; Badoer 1552 márczius 8-iki 

ez ügyben, de egy magyar nemes kereken jelentése Pozsonyból, az id. velenczei k. 

kijelenté, hogy kívánságának teljesítése 517. 1. 










IO7. MUNSTERBERG, FRANKENSTEIN ES RATIBOR 



35° VERESS ENDRE 

Pétert, a ki lengyel felesége szüleinél keresett enyhülést, de két 
hét múlva (1552 május 12-ikén) meghalt, s porai távol hazájától, 
a piotrkówi székesegyházban nyugosznak. 

Bona királyné egy napi járóföldre ment elibe gyermekeivel 
Izabellának Plockóig, s ott látta viszont — tizenhárom év múlva — 
özvegy leányát és kis unokáját. Az élénk gyermeket (ki mellett 
Novieampianus mester már elfoglalta nevelői tisztét) nagyon 
megszerették a varsói udvarban, hol mindent elkövettek, hogy 
szórakoztassák és kedvében járjanak. így a többek közt június 
elején elvitték a közeli sochaczowi rengeteg-erdőbe is, hogy 
bölényt láthasson. S hogy az már akkor is milyen ritka volt, 
jellemzően mutatja a király rendelete, mely szerint ha Izabella 

D. O. M. 

ScrenuusacGcnerofusD. PETRVS BABAY Vngarus, Eques aoratus, 

Confiliarius Sercnife. Regina? Vnganat Ifabellx &c. homo fingularis pru- 

denuar & ingenij, magnar ícidcm virtutis mconcufsique animi, vt qui 

omnibus rcli&is,ca{ibusfortunar fefe exponens,per ccrrasaltenas, filium 

Hxredem&lfabcllam reliftam Seren: olim loanmsRegisVngaria: - 

fecutus piacida hic demum pace quiefcit. 

Anno Domini, M. D. L.ll. XII. Maij. 

AnnaGaiowflu Mantofuolongeamantifsimo lugens pofurt. 

108. BÁBAY KIS PÉTER EPITAPHIUMA. 

fiával netalán vadászni akarna a nemes állatra, csupán egyetlen- 
egyet szabadjon megölniök. A király egyszersmind mintegy szük- 
ségéről gondoskodván, ünnepélyes okiratban ad menhelyet nő- 
vérének, «a ki a sors és szerencse állhatatlansága folytán 
Magyarországon biztonságban nem lehet», neki rendelvén a 
sanoki kapitányság összes jövedelmét. 

Izabella nem remélt, váratlan elutazásának híre kellemetlenül 
lepte meg Ferdinándot, mert bár (részben akaratán kívül eső 
okok miatt) nem is volt képes a szegény trónvesztett királynét 
megelégíteni, még sem lehetett ínyére, hogy a lengyel királyi 
udvarban tartózkodjék, mely iránta soha sem volt elég őszinte 
és barátságos indulatú. Bosszantotta sléziai kormányának ügyet- 






IZABELLA KIRÁLYNÉ 35 1 

lensége, hogy nem tudta ígéretekkel vagy apró szívességekkel 
rávenni Izabellát, hogy fiával veszteg maradjon az oppelni her- 
czegség vagy Frankenstein területén. Zsigmond Ágost híve volt 
ugyan a fejérvári egyezségnek, s most is annak végrehajtását sür- 
gette Padniewski kanonok útján, 1 de Bécsben tudták, hogy a 
lengyel udvar mindent el fog követni Izabella érdekében. Hiszen 
hívei különben is ébren álltak Erdélyben, hol Ferdinánd befolyása 
és tekintélye György barát halála után és Castaldo éhező idegen 
zsoldosainak rablásai folytán hihetetlen módon aláhanyatlott. 
A meggyilkolt barát politikája kudarczot vallott és reménysége 
nem valósult meg. Az erdélyiek hamar megelégelték a «keresztyén» 
segítséget és nyílt titok volt már az újév elejétől kezdve, hogy 
török, lengyel és moldvai segélylyel vissza akarják hozni János 
Zsigmondot és anyját, a mi a szultánnak is egyenes kívánsága 
volt. Egész határozottan megírta 

ezt Ferdinándnak, 2 a ki idején érte- /Uj^xU^í^f Lhr)li' 
sült a budai basa közvetítésével Jr * J 7 

megindult mozgalom minden részié- g / 

téről. így nem csodálhatjuk, ha azon Io9 LOBOCZKY MATYAS ALAÍRASA 
gyanakodott, hogy Izabella «pana- 

szolkodása alatt valami egyéb ok rejlik », hisz, ha oppelni kas- 
télyában nem lakhat — monda — ott van szép frankensteini vára, 
mely igen kedves fekvésű s benne a legszebb rezidencziája lehet. 
Pedig a szerencsétlen, csalódott királyné panasza igazán 
őszinte volt, s ekkor még éppen nem remélte, hogy sikerüljön 
Erdélybe visszatérnie, melynek tervével még sem ő, sem a 
varsói udvar nem törődött. Egyelőre még hittek a bécsi udvar 
őszinteségében, s ezért Izabella elutazása előtt Oppelnből Fer- 
dinándhoz küldte udvarmesterét, Loboczkyt, hogy valahára vég- 
legesen rendezze már a fejérvári egyezség teljesítetlenül maradt 



1 Zsigmond Ágost utasítása Padniewski 2 Ferdinánd április második felében vette 

Fülöphöz Krakóból, 1552 április 25-ikén; a szultán e levelét; Badoer 1552 április 25-iki 

a M. Tud. Akadémia történelmi bizottsága jelentése Linzből, a velenczei k. 537V. 1. 
moszkvai másolataiban. 



35 2 VERESS ENDRE 

pontjait. Természetes, hogy nem szívesen fogadták és augusztus 
vége lett belőle, mire 17 pontba foglalt végzést kapott előterjesz- 
tésére. Az első két pont udvariassági szóbeszéd, hogy a király 
örvend Izabella szerencsés megérkezésének, és iránta való hűségét 
úgy hálálja meg, hogy atyai szíve szeretetét érezhesse. Erre áttér 
a tárgyra. 

Hogy Oppelnben Izabella a várkastélyt és melléképületeit 
olyan romladozó állapotban találta, annak nem ő, hanem volt 
tulajdonosainak hanyagság? az oka. Ott van helyette a szintén 
átadott Münsterberg és Frankenstein, hol kényelmesen élhetne; 
mire Loboczky azt felelte, hogy a lakóházak ugyan jók, de a 
vidék szegénysége és terméketlensége miatt ott nem lehet lakni. 

Alig hihető, hogy Oppeln jövedelme (4. pont) csak 7000 frt 
lenne, de hajlandó biztosokat kinevezni, hogy azt Izabella emberei- 
vel a herczegség tíz évi számadásaiból közösen állapítsák meg, 
s az esetleges hiány kiegészítését 25.000 frtig Ratibor jövedelmé- 
ből újból ígéri. Ebbe Loboczky is belenyugodott, csak azt kívánta, 
hogy a küldendő biztosok Ratibor tényleges átadására is fel 
legyenek hatalmazva. Követelte egyúttal a csonkán átadott oppeln- 
ratibori herczegség integritásának visszaállítását, mivel azokból 
két sléziai nemes egész részeket elfoglalt. 

A biztosok (5—6. p.) szerezzenek felvilágosítást arról, mi lett 
János király és György barát kincsével; a barát kevés hagya- 
tékáról van ugyan leltára, miként a Váradon talált ezüstneműről is, 
de abból a királyné ne kívánjon semmit, mert az «jure hungarico» 
őt magát illeti, s részben fel is használta a keresztyénség érdeké- 
ben hadi czéljaira. 

A 100,000 frtért, melylyel Ferdinánd Izabellának tartozik 
(7—8. p.) és melyet a királyné neki birtokokért felajánlt, ezúttal 
nem inscribálhat semmi jószágot, de hajlandó feléért fekvőséget, 
feléért pedig évi 5°/ kamatot biztosítani neki a vám- és egyéb 
jövedelmekből. E helyett Loboczky az adósság teljes kifizetését 
kívánta, hogy azzal a pénzzel a királyné szomszédos birtokokat 
vásárolhasson. Ezt Ferdinánd a cseh rendek tudta nélkül lehe- 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 353 

tétlennek tartotta s újra azt kérte, hogy (tekintettel nagy hadi 
költségeire) hagyja még egy évig nála a pénzt, mely után ez 
évre 6000 frtot ,fog számára kiutaltatni. Ebbe a királyné bele- 
nyugszik, s pénzét továbbra is nála hagyja, de kamat nélkül, 
«minthogy soha semmiféle őse kamatból nem élt», s kamatot az 
eltelt időre sem kíván tőle. 

Az Erdélyben és Kassán maradt ágyúkért (9. p.) és lőszerért 
hasonlóval vagy pénzzel fogja a királynét kielégíteni. Ép úgy 
beleegyezik abba is, (10., 13., 15. és 16. p.) hogy az oppelni her- 
czegség investiturája János Zsigmond törvényes koráig elhalasz- 
tassék. De azt a kérést, hogy Oppelnt és lakóit mentse fel minden 
adó, katona-kötelezettség és szolgálmány alól, történeti érvei 
daczára sem teljesítheti a cseh rendek hozzájárulása nélkül, ép 
oly kevéssé, mint azt, hogy a király a legközelebbi cseh ország- 
gyűlésen János Zsigmondnak a többi sléziai herczegekkel szem- 
ben valami külön előjogokat eszközöljön ki. Azonban ki fogja 
állíttatni a cseh kanczellária által a már adományozott és ado- 
mányozandó birtokokról úgy Izabellának, mint fiának a meg- 
erősítő oklevelet. A mi pedig végül a királyné (Veres János 
szebeni polgármestertől vett) 750 frtnyi kölcsönét illeti, elrendelte 
annak kifizetését. 1 

Izabella udvarmestere jól tudta, mennyire becsülheti ez Ígé- 
reteket, s bár a bécsi udvar fellélekzett, hogy lerázhatta nyaká- 
ról az erélyes, kitartó lengyel diplomatát, a ki a tavasz óta 
zaklatta minden hivatalban, mégis aggodalmaskodott a bekövet- 
kezhető veszélyek miatt. Más eszköz híján most is bíztatással 
éltek, a mennyiben meghagyták Castaldonak, hogy ismételten 
nyugtassa meg a maga részéről is Izabellát és anyját. O azonban 



1 Ferdinánd k. n. felelete Loboczky «ma- m. 13—15. I. Barabás regestái, 288. 1. (Fer- 

gister curiae» előterjesztésére J. Jordanus dinánd felelete 1552 augusztus 29-ikéröl,) 

és J. Jonas D. vice-cancellarius aláírásával. 291., 474—6. 1. De legelőször írt róla — a 

Eredetije gr. Kemény Józsefnél : Erdély tör- kolozsvári példány alapján — bár vázla- 

ténete eredeti levelekben, 1. k. 9—20. 1., tosan gr. Mikó Imre, Erdély különválása 

az Erdélyi Múzeum-Egylet kézirattárában. Magyarországtól, (Pest, 1860.) 98—99. 1. és 

Fogalmazványáról ismertette Huber, id. Jakab Elek, id. h. 143. 1. 

Magyar Tört. Életr. 1901. 45 



354 



VERESS ENDRE 



meg volt róla győződve, hogy ez nem használ és nyíltan meg 
is írta Ferdinándnak, hogy Bona igyekszik ugyan leánya ügyét 
«jó útra terelni, de gondolja meg ő Felsége, hogy asszonynyal 
van dolga» ; a mihez bátran hozzátehette volna még : a ki egy- 
úttal anyja! így természetes, hogy szívén viselte leánya ügyét, 
kinek érdekében minden követ megmozgatott, egyenes össze- 
ütközésbe jutván gyakran király-fia intézkedéseivel. Előbb Cas- 
taldo útján igyekezett hatni a bécsiekre, a midőn megírta neki, 
hogy leánya nagyon elégedetlen, látván, hogy ígéretekkel tart- 
ják, holott a római királynak tettekkel és nem szavakkal kellene 
ígéreteit beváltani, talán annyival is inkább, hogy egy özvegy 

asszonynyal és árvával van dolga, a 
kik odaadó szeretetükben őt atyjuk- 
nak tekintik. Meg hogy Izabella és 
fia olyan végszükségben van, hogy 
ha ő nem tartaná anyaszeretetből, s 
hogy azzal is szolgálatot tegyen a 
római királynak, a legnagyobb nyo- 
morba sülyedne. De egyenes beszédű, 
szókimondó asszony volt, s így magá- 
nak Ferdinándnak is írt, kérve, ne 
nehezteljen azért a rokoni szeretettel nyilvánított asszonyi taná- 
csáért, hogy a míg leányát és fiát lehető gyorsan meg nem elé- 
gíti, bajosan fogja Magyarországot csendességben megtartani ! 
Ilyen hangulatban találta a két királynét Loboczky, s midőn 
jelentést tett hosszas küldetése eredménytelenségéről úrnőjének, 
elkeseredésében egész leplezetlenül értésére adá Ferdinándnak 
elégületlenségét. Kiszínlette birodalmából — írja október i-én 
Varsóból — s még azt a keveset sem teljesítette, a mit ígért, 
« mintha bizony megdicsérnék érte a keresztyén fejedelmek)) ; 
pedig, ha akarja, teljesítheti vala. Keserűen tapasztalja, meny- 
nyire hiábavaló volt ígéreteiben bízni, a miért fiával anyja várai- 
ban kénytelen éldegélni. Castaldohoz pár nap előtt írt levelében 
meg úgy nyilatkozik, hogy szerencsétlen, és elégedetlensége 




IIO. CASTALDO NAGY PECSÉTJE. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 355 

leírhatatlan, látván, hogy eddigi türelme nem használt, s a király 
Szent-Mihály napra csak azért küld biztosokat Oppelnbe, hogy 
felbecsüljék a levegő madarait s a vizek halait, 1 hogy jövedelmét 
az általa kimutatott 7000 írtnál magasabbra fokozzák. 2 Ennek 
daczára, hogy a tárgyalásokban személyesen részt vegyen, meg 
a pestistől féltében is, pár hét múlva eltávozott Varsóból. Hanem 
útközben érte ottani tisztjeinek értesítése, hogy Oppelnben éhen 
halna, annyira üres a kamarája s olyan drága lett minden 
(pl. egy köböl zab egy frtnál is több,) hogy kénytelen volt fele- 
úton dobryczycei kastélyában megszállani és később visszatérni 
rokonaihoz, a királyi udvarba. 

La sventurata Ysabella, így írja alá magát ez időben egyik 
panaszos levelében! Es mivel «a boldogtalan » királyné belátta, s 
bizonyára környezete is figyelmeztette, hogy a pénzzavarokkal 
küzdő Ferdinánd ígéreteiben nem bízhatik, komolyan kezdett foglal- 
kozni az Erdélybe való visszatérés gondolatával. Meggyőződése 
volt, hogy ő — saját szavait idézve — nem megrontója a béke- 
szerződésnek, melynek pecsétes levelét gondosan elzárva őrzi ; 
de sokáig nem élhet ígéretekkel és szép szavakkal, a mikkel 
Bécsből tartják. Sokat fáradnia nem is kellett, hogy czélt érjen, 
csak megragadnia a segélyt kínáló kezet, melyet a török, a 
franczia s az erdélyiek nyújtottak feléje. A siker föltétele meg- 
kívánta azonban, hogy minden a legnagyobb titokban történjék, 
s ha valami mégis kitudódik : tagadni kell a legerélyesebben. 

Igaz, hogy e politikának lett az eredménye, hogy nem -hittek 
neki a bécsi udvarban, mely ezentúl még kevésbbé gondolt 
őszintén a fejérvári egyezség teljesítésére; hanem azért vissza- 
juttatta pár év múlva Erdélybe, hová most már gondolata min- 
den szálával vágyakozott vissza. Hisz ott — bár kicsiben — 






1 Ezt a hasonlatot Centorio is felhasználja tiek után Barabás regestái, id. h. 483. 1. 

(id. m. 174. l.| úgy látszik, ura, Castaldo Huber, id. h. 16. 1. Továbbá Hatvani (Hor- 

tábornok levelezéséből, de korábban, Lo- váth) Mihály, Erdély állapota s Izabella 

boczky Mátyás első bécsi útja leírásánál viszonya Fráter György halála után : Tör- 

használva. ténelmi zsebkönyve, (Pest, 1859.) 469. ]. és 

- A bécsi állami levéltárban lévő eredé- Bucholtz, id. h. 322. 1. 

45* 



356 VERESS ENDRE 

mégis csak királyi udvara volt s királynőként élhetett, míg itt 
önállóan nem szerepelhet, vagy legfeljebb csak harmadik helyen : 
mindenható anyja s a mindenkori lengyel királyné után. Meg 
aztán ismerte Erdély gazdagságát s tudta, hogy nem él már 
a fösvény György barát, a ki udvartartása fényét és költségeit 
sokszor a legdurvább módon korlátozta. 

A nyáron (augusztus 21-iki levelében) Izabella még arról 
biztosítá az öreg Castaldot, hogy mióta Magyarországot el- 
hagyta, semmit sem tett visszatérése érdekében, mivel hűsé- 
gesen ragaszkodik a békefeltételekhez. Ezért sem nyíltan, sem 
titokban nem «praktizált» a törökkel, sem mással, s ha a török 
mégis levéllel kereste fel, ez az ő dolga, a mit nem akadályoz- 
hatott meg. De őszre kelve már másként gondolkozott. Elhatá- 
rozólag hatott reá Delavigne, II. Henrik franczia király követé- 
nek látogatása, a ki ura közbenjárását ajánlta fel érdekében 
a szultánnál, hogy fiának visszaadja atyja birtokait, mivel a 
király — miként írta — ezt a támogatást nemes és nevéhez 
méltó dolognak tartotta, ama barátság emlékeért is, mely atyját 
János Zsigmond atyjához fűzte. Aztán felkeresték (a porta paran- 
csára) a moldvai és havasalföldi vajdák követei, s az újévben 
már azt üzeni az erdélyi rendeknek, hogy azért « kénytelen ő 
magára és fiára gondot viselni», mivel a királynak nincs módja 
őket kielégíteni s jövőben még kevésbbé fog Erdélyről gondos- 
kodni tudni. 

Ez az 1553-iki újév Krzepicén érte Izabellát, hová (a varsói 
pestis elől) télire húzódott, kibővített udvarával. Tanácsosai 
közé felfogadta a meglévőkhöz Jordán Jánost, de nélkülözte 
orvosát, a kellemes modorú Blandratát, kit a honvágy annyira 
gyötört, hogy 1552 őszén hazabocsátotta. S valósággal neheztelt 
reá, midőn arról értesült tőle, hogy nemcsak pusztán látogatóba 
ment haza Olaszországba, hanem orvosi állást vállalt a Velencze 
melletti kis Mestrében, a helyett, hogy visszatérne hozzá. 1 Többi 

1 Izabella levele Blandratához Krzepiceröl, 1553 február 17-Lkén; Malacarne Vincenzo, 
Commentaria di Giorgio Biandrata, (Padova, 1814.) 41—42. 1. 






füfvbC«]m a iKvoiitCtmiuHaííi)} ticWWo jafunit) ivíJnftm tó.»vjci< 

uiipcmi Jíafftl'Ci &u(Vtw Ötpffíl'ífttjt 
|Tv»i wjij.Wfoivífc MnlofüJUafou'c í 
„^mtou'ffrt iiiifoflí Atmcip nmimil'vlt 1 1 
iii , (-tic.?(5<i|,Ria'':iiw:''ii(tVí'( , íiC(n'fiiwrt 

UHctKcuiívncfíuavatiWto^ 

...< <V*«*£^i^ r ;íí!-n« w 9ikrt^ -!..<■ IA. .'LJ, Ul 



;aWmu wjíchuÍ Uffaiytu wjeolí cji 

.(itt [pUWÍWW fi jTiluli aft'míc li|k 
i'c^Mitlofíiurtiiiveau4tciiM]M«imc 
ÍHiinTiutfuH-clíuvraim moG a foüníuniott i\\utaqiíit uctVU'a 






^ WM«f])taHftp(rttot8ui«<u#.wnU(fmj^^ 

í, iwWmu ' wjícnlií j tfCalTtK &<j?o*u)fcii ancW cjíaúfl ffofla« w&< ítcjfitw iiaMvúcjuinjOkvWi 
' .Hra^u'ffuttiifoft-Oimilflfiiicjn'iKKiAfjlíK rtTJantpcxni Jtefftífi AcaCow ttlprltc 

ftn<uwíaiMícHjapvemi:c£<^t(|,^^^ 



iftoiialflPvfafnuínHiuinnHfq^vmwjiNKvrtfoujfciHttcJitt 
iiucf <'>c , "tCiHc('i) tiVííoíXwi i (rrix^taConf trt 1 1 1 1 f oflfan ncip n 

mJc.%wpftHí^(|i(KV l ^vF.'P,í lí( f^Wtt i 



w'impjtmfyftuiaiiftWiMfcii^ 

,llnTÍu^|un^1iuv^ftlHpuccja^UHn(1^^^H\^utwcil^ajlc0afauMuccnK(•tícKjt<!|vHl'a'':ít 



l'atfic uiuüihvu fjH'iiiwiHuiiHjcíj'u'fwfl'^ifK.Smfoívc^ítj 

' 'Mm 

vfonfflj^fw<jfw{oU|lía3ft|H5.iafíj«iiw ■ 



RWC(jitl>Mtt£ 

íii'rtflcVniit' 



Att»8w<vfi(ímiimMaKftvttwtnn,tT^ 

■ l *' í1 " -^- --- y — /*n.t-,,. .. *..**.... t.^ti-.* .Oi:(t~ s.At <v,\. j.w Iv.e ./> A*, r : b\ t/ .(i ltíí „fí (muXP.UAi* .-, t/imfim H/iíY.tn «..mi!íí./i ' 












.'tíCi -Wiúfcfi 




, SLÉZIAl VÁROSOK 1553-IKI KÖTELEZVÉNYE AZ IZABELLÁNAK FIZETENDŐ 106,000 MAGVAU AKAN V-FORIN TliÓL. 
tEredctije n Mngynr Nemzeti Múzeum levéltárában.) 



358 VERESS ENDRE 

udvari tisztjei a következők : hopmestere Loboczky (s halála után 
Czikowski Miklós), asztalnoka Maluski János, pohárnoka Ligenza 
Szaniszló és kincstartója Nizowski Szaniszló. Itt ezek egyéb- 
iránt meglehetősen el voltak foglalva a királynéval együtt, a ki 
sléziai alattvalói peres, örökösödési, adás-vevési s egyszóval 
polgári ügyeit a leglelkiismeretesebben intézte tanácsosaival,' és 
alig volt napja, hogy így a közeli oppelniekkel ne érintkezzék. 
De azért a mulatság is otthonára talált udvarában, a mit meg- 
kívánt már a szokás és hagyomány is. A tánczot és farsangi 
bohóságot udvari népe is szomjúhozta, egy ízben pedig kölcsön 
kérette a húshagyó előtti napokra szomszédja, a briegi Erich 
herczeg síposait, mivel egyik udvarhölgye lakodalmára készült. 

Hanem a diplomácziai alkudozások sem szüneteltek. Izabella 
ugyan sietett az őszszel megnyugtatni Ferdinándot, hogy eszébe 
se jut hallgatni a franczia király kecsegtető szavaira, és iránta 
való hü magatartásában egy ujjnyira sem tért el. Hanem a római 
király tudta, kivel van dolga. Atyai jóindulatáról és készségéről 
biztosítja, jóakaratúan inti, «hogy a legkeresztyénibb királytól)) 
(t. i. a francziától) őrizkedjék ; 2 csakhogy egyúttal kielégítése 
végett biztosokat küld hozzá, kiknek főteendője tulajdonképpen az 
volt, hogy a János Zsigmond visszavitele ügyében folyó «practica» 
állását kipuhatolják. Izabella azt felelte a királynak, hogy «nem 
szükséges újabb biztosok kinevezése», mivel Oppelnből hozzá- 
jött biztosaival, Redern és dr. Kindler uramékkal minden pont 
fölött kiegyezett. Herbersteinéknak nem kellett tehát tél idején 
Lengyelországba fáradniok, mivel az egyezség valóban létrejött, 
még az ifjú György Frigyes brandenburgi őrgróffal is, a ki 
cserében másokért átengedte Oppeln és Ratibor herczegségét. 

Ez utóbbinak átadása is megtörtént (április 7-ikén,) sőt a 
herczegségek jövedelme ügyét is rendezte Ferdinánd egy Sop- 
ronban kiállított oklevelével. 



1 Egy ízben, 1553 február 20-ikán Bol- ^ Huber Alfonz, id. m. 17. 1. és Bara- 

dizsár boroszlói püspök is ír ily tárgyban bás regestái Erdély történetéhez id. h. 
Izabellának; Kemény, Notitia, 11. k. 90. 1. 488. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 359 

A sokat hánytorgatott 100,000 frt megfizetését azonban 
most is elodázta, bár annyiban szerencsésen, hogy magához ren- 
delte gráczi udvarába Boroszló és hat más sléziai város tanácso- 
sait, a kik aztán 1553 január 6-ikán hártyára írt díszes oklevélben 
városaik függő pecsétjei alatt vállaltak kötelezettséget Izabella 
királyné iránt arról, hogy ha a római király a száz és hatezer 
magyar forintot «igaz súlyban és aranyban" meg nem fizetné, 
megfizetik ők a jövő évi Háromkirály napkor, « minden kibúvás és 
mindennemű fortély nélkül, minőt az emberi ész kigondolhatna)), 
becsületesen és illendően, teljes zálogjogot adván a királynénak 
városaikra, melyekkel — az esetre, ha nem fizetnék meg a kitett 
összeget — teljesen «szabadon rendelkezhetik, mint tulajdon és 
örökös birtokaival, mindannyiszor, a hányszor azokat elfoglalja», 
anélkül, hogy ez ellen bármi kifogásuk lenne. 1 



III. 

z özvegy királyné lelkét visszavonultságában is büszkeség 
tölte el, annak a hazafias mozgalomnak szerencsés, kecseg- 
tető fejlődését tapasztalván, melynek nyílt czélja volt 
fiának visszavitele és Erdély fejedelmévé választása. 

Ezt a mozgalmat nem is Izabella kezdeményezte a töröknél, 
a mi természetes lenne, hanem — igen jellemzően — a szultán 
egyenes parancsára indult az meg, a ki ezt a tervet rögtön fel- 
színre vetette, a mint a nagy változásról értesült. És ez érthető 
is, mert a török, a ki Erdélyország átadása után bosszuló had- 
járatára készült, nem nézhette nyugodtan, hogy Erdély telve 
legyen Ferdinánd katonáival, közvetlen szomszédságában a temesi 
bánságnak, melyet csak úgy tarthatott meg, ha ez a ((szomszéd- 
ság)) független, illetőleg az ő fönhatósága alatt áll. Meg aztán 

1 A sléziai városok cseh nyelvű oklevelét gyűjteménye, 5500. sz.) őrzött eredetiről 
lény nyomatú mellékletként közöljük a Ma- reprodukálva; szövegének olvasását és for- 
gyar Nemz. Múzeum levéltárában (Véghely- dítását a kötet végén adjuk. 




360 VERESS ENDRE 

személyi okok is izgatták a furfangos barát részéről, a ki az 
évi adó beküldésével akarta elhitetni a portán, hogy Erdély 
még mindig hü iránta. Izabella királyné és Petrovics hűtlenek 
hozzá — írta ravaszul — azért hagyták el az országot, 1 s a 
német katonákat is ők zudíták Erdélyre; de ő, a barát továbbra 
is híve a padisahnak, s azokat idejében kifogja űzni. A szultán 
erre árulóként (a milyennek az egész világ közvéleménye tartotta) 
maga elé idézte a barátot, 2 de a végzet neki is elégtételt adott ! 
így Szolimán mindjárt 1552 két első hónapjában meghagyta 
iszonyú fenyegetések közt a székelyeknek, «Balassa Menyhárt 
fiának», ; s másoknak, hogy verjék ki a németet Erdélyből, hogy 
Izabellának és fiának kára ne legyen, hanem az ország továbbra 
is a király fia szandsákja maradjon, mint volt régebben. 
S midőn Ahmed basa május elején megindult nagy seregével, 
szófiai táborából ismétli meg a padisah rendeletét. Nemcsak a 
főnemeseket és rendeket, hanem a szász városokat s az egész 
nemzetet szólítja fel külön levelekben, hogy a német hadakat 
kiűzzék, János király fiát királyul fogadják, sőt, ha nem akarna 
az országba jönni, más derék férfit válaszszanak vajda vagy 
erdélyi bán czímmel. Mikor aztán júliusban lejárt a Ferdinánd- 
dal kötött öt évi béke, Ahmed tényleg betört Magyarországba 
és elfoglalta Temesvárt s az egész Délvidéket. Csakhogy a 
basa egy szál embert sem küldhetett Erdélybe, hol a magya- 
rok, a rendek magukra hagyatva semmit sem tehettek, mivel 
a kerített városok a Ferdinánd hűségére esketett szászokkal, 
Castaldo bosszújától félve, moczczanni sem mertek. Hiába inté 
e városokat Szolimán hűségre, eredménye csak annyi volt, hogy 
az év őszén az erdélyi három rend már hivatalosan is érint- 



1 György barát Rusztán basához írt leve- 1551 szeptember 26-iki bécsi jelentése; az 

lét Petrovics Kassán kapta meg titokban id. velenczei k. 453V. 1. 

konstantinápolyi hívei útján, s a dolgot 2 Ferdinánd követe, Malvezzi titkárának 

Izabella Ferdinándnak is megírta, figyel" elbeszélése szerint ; Badoer 1551 november 

meztetvén öt, hogy ha a barátot nem hívja 20-iki jelentése Gráczból, u. o. 478. 1. 

ki Erdélyből, megbánja, «perche lei 1' ha 5 Ez Boldizsár lehetett, habár egy másik 

sempre conosciuto a' tutti traditore». Badoer fia is volt, István. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 361 

kezett a portával, s tárgyalt annak beküldött követével, Keiván 
csauszszal. Ennek jelentése következtében a szultán újévi meg- 
lepetésként sietett megküldeni a felhatalmazó fermánt, meg- 
parancsolván a rendeknek, hogy vajdát válaszszanak maguk- 
nak, régi szokásuk szerint, a magyar urak közül, és kergessék 
ki a nyakukon ülő németeket az országból, a kik — mint írja — 
nagy csalók, megtartván a jó barátságot a portával. A széke- 
lyek már készülődtek is. Kedvezett a felkelésnek a Castaldo 
zsoldosainak garázdálkodása következtében keletkezett általános 
ellenszenv Ferdinánd uralma iránt, mely akkora volt még a 
szászoknál is, hogy midőn a halálán fekvő szebeni polgármester 
helyébe mást akartak választani, nem birtak olyat találni, a ki 
ne János Zsigmond pártján lett volna. Egyet kaptak nagy nehe- 
zen, «de az jobban gyűlöli a Felséged szolgálatát, mint az ördög 
az Istenét» — írta őszintén Castaldo. Pedig a szászoknak lehetett 
legkevesebb panaszuk a római király ellen, a ki mindjárt az új 
kormányzás elején megerősíté összes kiváltságaikat, melyek őket 
az erdélyi vajdák hatásköre alól kiemelik. 1 

Támogatta Izabellát a Habsburgok iránti gyűlöletben fel- 
növekedett franczia király is, a ki meghallgatván hazatért követe 
jelentését, újra biztosítá a királynét, hogy pártfogására nem- 
csak a jó barátság folytán, hanem már azért is számíthat, mivel 
elődjei mindig támogatói voltak a sértett és üldözött fejedelmek- 
nek. Fia, a kis herczeg ügyét pedig oly igazságosnak, szentnek 
és mindenki pártfogására méltónak tartja, hogy elődei példáját 
is követve, mindent megtesz támogatására. 2 De, hogy e támoga- 
tást megakadályozza, Ferdinánd bátyjához, V. Károly császár- 
hoz fordult, kérve : írjon mielőbb Izabellának, hogy ne nyugtalan- 
kodjék, és tartsa magát a vele kötött szerződéshez; úgy szintén 
az «öreg lengyel királyné»-nak és fiának, a királynak, hogy 
«fogják meg Izabella kezét» s ne engedjék, hogy a franczia 

1 Ferdinánd levele a szászokhoz, 1552 2 Henrik franczia király Izabellához 

márczius 20— 22-ikéröl; Kemény: Notitia Compiegneböl, 1552 deczember 25-ikén ; 
1. k. 215. 1. Brüsszeli okmánytár, 11. k. 361. 1. 

Magyar Tört. Eletr. 1901. 4" 



362 VERESS ENDRE 

fondorlatokra hallgasson és lépre menjen. A császár teljesíté 
öcscse kívánságát, de mivel az erdélyi ügyben mindig tisztáb- 
ban látott nálánál (úgy, hogy a maga részéről ellenzé Erdély 
elfoglalását) figyelmezteté, hogy « csekélységekért ne szerezzen 
magának újabb zavarokat Izabellával, melyek annyival inkább 
kerülendők, mivel a francziák véghez viszik, a mihez fogtak, 
s ha most Izabellával levelezést folytatnak, bizonyosan nem 
hagyják félbe a tárgyalást a törökkel, a míg czélt nem érnek. » 

A mindenfelől érkező sok bíztatásra az erdélyi rendek ki- 
mondták az általános fölkelést, hirdetve buzdításul, hogy Petro- 
vics vízkereszt napjára Munkácsra ér a magyar királyfival, 
január közepére meg már Kolozsvárit lesz. Olyan általános 
volt a forrongás, hogy Castaldonak már életét is féltenie kellett. 
Nem engedelmeskedtek még különben magyar várnagyainak sem, 
kiket kénytelen volt felmenteni, 1 midőn — nem tudván ellentállni a 
készülő támadásnak — 1553 február közepén kivonult az országból. 

Ez kétségkívül megnyugtatóan hatott a kedélyekre, de a nagy 
arányokat öltött mozgalom árját már nem volt képes feltartóztatni 
Ferdinánd rendelete, s még az sem, hogy a beteges Báthory András 
helyébe a király egyik vajdává (hosszas habozás után) Kendy 
Ferenczet, éppen a nemzeti párt fejét, János Zsigmond ügyének 
leglelkesebb intézőjét nevezte ki. A király e nehéz időkben 
Nádasdy Tamásra, e kipróbált hívére kívánta bízni e kényes 
tisztet, de ő nem fogadta el. Elég volt neki az a sok tapasz- 
talat, melyet kétszeri követségében szerzett ez országban, mely 
ről azt mondogatta, «hogy ha az félszemit ittbenn hagyta volna 
is, be nem jőne az állhatatlan országban, mert mint az órát, 
örökké kell igazgatni)). 2 Hanem maga helyett Kendyt ajánlá. 
Lefegyverezni akarták, mert ismeretes volt, hogy nemcsak a 
nemeseket és székelyeket, de még a szász Brassó, Besztercze 
és Segesvár tanácsát is a királyfi pártjára vonta. S mikor a 



1 Gyalu várnagyától, Kálnási Ferencztől Diplomatarium comitatus Sarosiensis, (Po- 
Eperjesen 1553 márczius 21-íkén veszi át zsony, 1780.) 405. 1. 
a tavai}' reábízott várat; Wagner Károly, - Szamosközy, id. m. ív. k. 1. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



363 



vajda e miatt korholta, emilyen szókkal biztatta : Csak tégedet 
szánlak, csak ne lennél köztönk, mikor a királyt eláruljuk. 1 
Ezért Ferdinánd kegye nem tudta őt lekenyerezni, legfeljebb a 
nyílt izgatástól vonta el, hogy annál tevékenyebbek lehessenek : 
öcscse, Antal, Pathóesy Ferenez, a Bornemiszák, Bethlenek és 
mások. 2 A vezér, s a legbuzgóbb köztük Arthándy Kelemen 
volt, a ki Várad melletti, kereki várában tanácskozott «az elége- 




112. KENDY FERENCZ ERDÉLYI VAJDA GYURUPECSETJE. 

detlenség szítói»-val, kiterjesztvén a fölkelést Bihar, Zaránd, 
Békés, Szatmár, Szabolcs, Ugocsa és Borsod vármegyék terüle- 
tére is. És hogyne szaporodtak volna a hívek, mikor maga a 
szultán ily szavakkal igyekezett hazafiasságukra hatni : Nem 



1 Somlyai Báthory András Nádasdy 
Tamáshoz Újvárról, 1553 június 14-ikén ; 
Károlyi-Szalay, Nádasdy családi levelezése, 
232. 1. 



- A még megnyerendő nemesek név- 
sorát Arthándy Kelemen leveléhez mellé- 
kelten találjuk meg ; Verancsics, Összes 
munkái, xu. k. 148 — 9. 1. 

46* 



364 VERESS ENDRE 

szégyenlítek-e, hogy egy olyan czudar nép, mint a német, ural- 
kodjék a becsületes magyarokon ! 

Nagy-Kereki vára húsvét óta mind élénkebbé vált a belé 
gyülekező János-Zsigmond-párti nemesek zajától és a körülötte 
elhelyezett fegyveres jobbágyaik csendes mulatozásától. Olyik 
főúr 50 — 60 lovassal jött meg, mint pl. a békésmegyei Nadányi 
Gyárfás, a Majsay, a henczidai Horváth családok tagjai s az 
Ödönfiek. Kellett is, már csak a vezérlő Ártándy megvédésére 
is, kinek elfogatására a váradi piaczon nyilvánosan hirdették ki 
Ferdinánd parancsolatját. De hiába mesterkedett ebben Varkócs 
Tamás, a váradi kapitány, kémeit és őrszemeit mindig elriasz- 
tották a vár alóli táborból. Az igaz, hogy az új váradi püspök, 
Zabergyei (Zaberdinus) Mátyás bevonulását Váradra nem tudták 
megakadályozni, de reménykedtek Tujgon és Ali basa támoga- 
tásában, meg Petrovics közeli bejövetelében. Ennek híre is eljutott 
hozzájuk július harmadik hetében, Magdolna-napjára, mire Arthándy 
megindult a gyám segílfeégére Munkács vára felé. Alig volt több 
300 lovasánál, s midőn észrevette, hogy emberei Báthory György 
kétszer nagyobb csapatja láttára megfutamodnak, ötven derék 
huszárjával úgy szétverte a királyi sereget, hogy még három 
zászlót is ejtett zsákmányul. Ez a csatározás Váradtól hét mér- 
földnyire történt, s utána zavartalanná vált útja Petrovicsig, 
kivel a hónap utolsóelőtti napján örömmel vonult Debreczenbe, 
majd Kőrös-Ladányba. 1 

Az öreg Petrovics vállalkozása azonban mégis kudarczot 
vallott. Ennek ugyan főleg az volt oka, hogy a gólya-basa 
— miként a magyarok a budai Tujgon basát nevezték — nem 
segíthette kellően és idejében; a mi miatt szinte két hónapot 
vesztegeltek tétlenül. Ám az is igaz, hogy Petrovics késedelmét 
maga Izabella is okozta. Öt ugyanis iktári Bethlen Gergelylyel 
meglátogatta a tavaszon krzepicei várában, s a királyné nehezen 
nélkülözhetvén tanácsát és személyes jelenlétét, nem bocsáthatta 

1 Dr. Karácsonyi János «Az utolsó Artándya ez. értekezésében, a váradi ((Tiszán- 
túli) 1901 június 12-iki számában. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 365 

júliusnál előbb haza; éppen az időben, midőn a király biztosai 
addig nem tapasztalt merészséggel és tolakodással szorongatták 
folytonos alkuvásaikkal. 

Castaldo és hadainak visszahívását Erdélyből Ferdinánd 
azzal is indokolta, hogy nem lát «más módot az összeesküvés 
lecsendesítésére, mint Izabella és fiának kielégítését" ; de ki kel- 
lett volna egészítenie mondatát még e szóval, hogy : ígéretekkel, 
mert bizony most sem tehette egyébbel. Ez ígéretek közvetí- 
tője a már ismert Redern Frigyes. Megbízatásának igazi czélja 
tulajdonképpen az volt, hogy kipuhatolja a királyné tizeiméinek 
állását. S midőn ez évben először (márczius 3-ikán) Izabellához ért 
Krzepicére, furcsa meglepetés várt reá, a mennyiben a királyné a 
szultán és Rusztán basa vörös selyem-atlaszba göngyölt levelei- 
vel fogadta. Behívók voltak ezek, melyekben meghagyták, hogy 
mielőbb jöjjenek Magyarországba, hol János Zsigmond a szul- 
tán által küldendő koronával magyar királylyá fog koronáztatni. 
Ez ugyan kellemetlenül érinté a jó osztrák követet, de együgyü- 
ségében őszintének tekintette Izabellának azt a kijelentését, hogy 
nem ingattatja meg magát a fényes ígéretek által, s nem húz 
vissza Erdélybe, a mitől a követ két napon át óvta. Örömében 
elővette azt a tartalék-ígéretét is, hogy válaszszon fia számára 
feleséget Ferdinánd hozzá korra legközelebb álló leányai közül. 
Fogadná el pl. Ilonát, a zsengekorú Johanna helyett, a kivel 
még Kolozsvárit eljegyezték volt. S mivel a királyné erre nem 
felelt semmit, Ferdinánd levélben újítá meg ajánlatát, megküld- 
vén leányai arczképeit is. Ezeket szintén Redern nyújtotta át 
neki (április 27-ikén) és Izabella ugyan a Johanna képét szebbnek 
találta, de azért mégis beleegyezett, hogy fia az idősebb Ilonát 
vegye nőül, hogy a házasság annál hamarább megtörténhessék. 1 

A sléziai biztos már útrakészen állott hazafelé, midőn gyors- 
futár hozá utána Sopronból Ferdinánd újabb utasítását, hogy 

1 Redern Briegben kelt jelentése 1553 május 7-ikéről, a bécsi állami levéltárban, és 
Huber, id. m. 21. 1. 



366 VERESS ENDRE ' 

vegye reá Izabellát : tiltsa meg Petrovicsnak, hogy ellene fondor- 
kodjék az erdélyiekkel, s többi elleneivel, mert különben kénytelen 
lesz úgy bánni vele, mint valami lázadóval. És adja neki (a por- 
tára küldhetés végett) írásban, hogy miután öt és fiát Ferdinánd 
teljesen megelégíté, söt leányát is neki adja nőül, immár nem 
szándékozik vissza Erdélybe. 

Izabella nem vala elkészülve e parancsoló hangú, merész 
követelésre. Lelke fellázadt, érezvén, hogy jóformán bizonyít- 
ványt kívánnak a király kegyességéről, holott tőle, mióta Erdélyt 
elhagyta, alig kapott valamit. Ezért kijelenté erélyesen, hogy 
Petrovics üzelmeihez nincs köze, a királynak pedig azt felelte, 
hogy ő ugyan kész ezt a levelet kiállítani, de nem látja be 
sehogy sem a czélját s nem tudja, hogy ezzel a király hűségét 
akarja-e próbára tenni, vagy saját ügyét a szultánnál előmozdí- 
tani. 1 Később gyöngélkedéssel mentette ki a sajátos nyilatkozat 
kiállításának késését, sőt az izgatottság fekvő beteggé tette. 
De csalódott, ha azt hitte, hogy így megszabadul e kísértés- 
től, mert Ferdinánd kitartó volt elhatározása keresztülvitelében, 
s egy-egy kis kudarcz nem kedvetleníté el. Udvariasan, hízel- 
gőén felelt neki, hogy hűsége és őszintesége felől meg van 
győződve, s a nyilatkozatot csakis Erdély és Magyarország 
érdekében kívánta, könnyebben remélvén békét kötni a szultán- 
nal, ha majd Izabella saját leveléből győződik meg arról, hogy 
meg van elégedve és nem vágyik vissza fiával. Hanem egy- 
úttal útnak indítá hozzá ez ügyben Redernt és Logau Mátyást, 
egyik sléziai uradalma kormányzóját, a kik július elsején értek 
Krzepicére. Másnap mise után fogadta őket a királyné. Hálásan 
köszönte a római király jóindulatú ígéreteit, s kijelenté, hog}- 
nem is gondol arra, hogy Erdélybe visszatérjen. A kívánt iratot 
a szultánhoz, fivére, a lengyel király tanácsára nem állította 
ki eddig Ferdinánd érdekében, attól tartván, hogy a törökök 
a maguk számára foglalnák el Erdélyt, ha megtudnák, hogy 

1 Ferdinánd 1553 május 31-iki válasza szerint; fogalmazványa a bécsi állami levél- 
tarban, Huber, id. m. 22. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



367 



ő és fia nem tér vissza ; de, ha a király mégis kívánja kiállítását, 
szívesen megteszi. Menjenek hát előbb testvéréhez és állapítsák 
meg vele a szöveget, nehogy esetleg valami olyan rész jusson 
az iratba, a mi netalán Lengyelországnak árthatna. 

Az óvatosságra intett követek Izabella ez aggodalmát jogos- 
nak találták, s másnap csakugyan útnak indultak a lengyel 
királyhoz. Azt tapasztalták a királyné ritka meggyőző hatású 
beszédének varázsa alatt, hogy őszinteségében nincs ok kétel- 
kedni, habár egy franczia követet is láttak megérkezésük nap- 
ján, a kit előlük nagyon dugdostak a várban, s hamarosan el 




tf^/JAmUfif? 






*M 







II3. KRAKO A XVI-IK SZAZADBAN. 



is küldtek. A fia hazavitelét czélzó üzelmekről azonban minden- 
felé hallottak beszélni, s az ifjú herczeg hajlandó is visszatérni, sőt 
még szolgáinak is büszkén mesélgetett erről. 1 Hasonló benyo- 
másokat szereztek a krakói udvarban is, hol a király simán, 
bíztatóan fogadta őket, de bizalmasan értésükre adatta, hogy 
neki János Zsigmond csak unokaöcscse, nem fia, s így semmi 
hatalma és joga nincs fölötte. így gondolkoztak az udvari embe- 
rek is, a kik az ifjú herczeg ügyével rokonszenveztek, sőt nyíl- 
tan hirdették, hogy habár Magyarország Ferdinándé, nem tudja 



1 A biztosok július 3-iki jelentése szerint; Huber, id. m. 24. 1. 



368 VERESS ENDRE 

megvédelmezni, s jobb volna, ha Erdélyt János Zsigmondnak 
adná, sem hogy a török kezébe jusson. Eredménytelenül fordult 
vissza a két sléziai követ Izabellához, Krzepice felé. 1 A királyné 
azonban, hogy közelebb legyen a készülő erdélyi beütés szín- 
helyéhez, de meg, hogy szabaduljon a biztosok alkalmatlan 
társaságától, e közben «csalfa magyarjab tanácsára kimozdult 
anyja várából (hol a tél óta tartózkodott) s csendesen húzódott 
a krakói úton a magyar határ felé. Útjában pihenőül betért a 
czenstochowai híres pálos-kolostorba, hogy imádkozzék a Szüz- 
Anya Nagy-Lajos magyar és lengyel király korából ott őrzött 
csodatévő oltárképe előtt; a mit soha sem mulasztott el, vala- 
hányszor útja erre vezette. Perényi Gábor abaújvári főispán- 
hoz 2 és több magyarországi hívéhez is innen küldött be üze- 
neteket. Ám sorsát el nem kerülhette, mert alig indult ki a 
zárdából, Elsztyn váránál összetalálkozott Redern uramékkal, 
kik jelentést téve a királynál tett látogatásukról, újból sürget- 
ték az óhajtott levelek kiadását. Izabella, hogy időt nyerjen, 
a legválogatottabb ellenvetésekkel késleltette az ügyet, de a 
biztosok nem engedtek, s fűt-fát ígértek. Még menet, a kocsik- 
ban is tárgyalták ez ügyet. Másnap aztán (július 18-ikán) a 
királyné tanácsot tartott magyar és lengyel híveivel, s egy napi 
járóföldre visszatérve Zarki községig, végre kiállította jó meg- 
győződése ellenére a kívánt nyilatkozatot; a biztosok szerint 
gyanús szolgái és magyar hívei elbocsátását illető követelésüket 
azonban erélyesen visszautasítá. 3 De, hogy Izabella a furcsa 
tartalmú két levél élét elvegye, egyidejűleg titokban beküldé 
másolatukat Magyarországba Petrovicsnak, megüzenvén részle- 
tesen, mint erőszakolták ki tőle. Kérte, hogy sietve jelentse azt 
meg tájékozásul úgy a rendeknek, mint a szultánnak, s egyúttal 
megkezdett működése kitartó folytatására ösztönzé. 4 

1 A biztosok július 3-iki, 13-iki és 14-iki 5 A biztosok jelentése 1553 július 18-ikán 
jelentése szerint; Huber, id. m. 25. 1. Zarkiból és 23-án már Bruckról, a bécsi 

2 Hozzáírt levele 1553-ból (hónap és nap állami levéltárban; Huber, id. m. 26. 1. 
nélkül) a bécsi államlevéltár «Oklevelek» 4 Bornemisza Pál erdélyi püspök jelenti 
osztályában. Ferdinándnak Tordáról, 1553 augusztus 




S1GISMVNDVS AVGVSTVS, DE! GRATIA REX P O L O- 
.«IAE. MAGNVS DVX LITVÁNIÁÉ, RVSS1AE, PRVi. 
SiAE, í O.MERAN1AE, SAMAGITIAB AC MAZO- 
VI IB, ETC. DOMINVS ET HAERE.S. 
AJ^KO DOMINl ABTATIÍ 

M.O.Ltltl. JIJV. 



ZSIGMOND ÁGOST LENGYEL KIRÁLY. 
(Cromer Márton egykorú müvéből.) 






IZABELLA KIRÁLYNÉ 369 

Csakhogy a király csalódott, mikor olyan nagy fontosságot 
tulajdonított Izabella nyilatkozatának, hogy kieszközlésével, illetve 
megerősítésével — udvara diplomácziájának újabb mesterfogása- 
ként — fiát, Ferdinánd főherczeget is megbízta. Ez ugyanis 
Katalin nővérét, a három év óta özvegy mantuai herczegnöt 
kísérte el Krakóba, a lengyel királylyal kötendő esküvőjére, 
kinek ez a nő harmadik felesége lett. S midőn már ott volt, 
vette atyja megbízását, hogy beszéljen az erdélyi ügyekről 
Izabellával, a ki fiával a lengyel udvar kíséretében szintén lejött 
Varsóból a lakodalmi ünnepségek idejére. A főherczeg érdekes 
jelentésben számolt be arról, hogy mit látott, s megbízatásához 
képest mit végzett a királylyal, Izabellával, fiával és Bona 
királynéval, a kik két ízben is fogadták. 

Mivel ősi szokás szerint házasuló lengyel királynak a váro- 
son kívül kell találkoznia legelőször menyasszonyával, most is 
Krakó határában három sátor volt e végre felütve : egyik a 
királyi család, másik az érkező ara és kísérete s a harmadik 
a lengyel nemesség számára. Ily előkészületek mellett Ferdinánd 
főherczeg július 29-ikén érkezett a főváros elé Lobzów faluhoz, 
hol a lengyel királyok nyárilaka állott. Zsigmond Ágost ide jött 
le a várból anyja, Izabella és fia, valamint a nemesség kísé- 
retében, s a királyi sátorban várták az érkezőket. Ezek helyet 
foglaltak saját sátrukban, aztán mindkét sátorból előrementek, 
s a két sátor közti távolság feleútján találkozván, hajlongva üdvö- 
zölték egymást. Katalint a lengyel alkanczellár köszöntötte királya 
nevében ékes latin szónoklattal. Erre megkezdődött a bevonulás 
a feldíszített városba, a mi olyan fényes volt, hogy az egykorú 
szemtanúknak Szolimán szultán budai bevonulását juttatta eszébe. 

Érdekes, hogy a kis tizenhárom éves János Zsigmond magyar 
ruhás királyi nagybátyja baloldalán s a spanyol ruhás főherczeg 
mellett lovagolt az új királyné kocsija előtt. Körülöttük tiszta 
sárgába öltözött drabantok lépdeltek, míg János Zsigmond után 

9-ikén, hogy a királyné e levelét többen látták. (A püspök levele a Történeti Lapok 
1. évf. 711. 1.) 

Magyar Tört. Életr. 1901. 47 



37° VERESS ENDRE 

egy nemes-apród vitte ezímeres pajzsát. A király és főherczeg 
kísérete, s a nemesség és polgárság óriási tömege elől haladt. 
Majd feljutva (a Kleparz városrészen át) a királyi várba, hálaadó 
isteni tiszteletre mentek a székesegyházba, hol a királyné eskü- 
vője és koronáztatása ' másnap történt meg. Izabella úgy itt, 
mint a lakomákon anyja és a király mellett állott fiával, kinek 
ez a lakodalom nyújtott alkalmat első nyilvános szerepléséhez. 

A napokig tartó ünnepélyességek után a főherczeg látoga- 
tásokat tett. Legtanuságosabb volt Izabellával való beszélgetése, 
habár jellemző, hogy (ügyes tettetéssel) sem fivére, sem anyja 
nem akartak tudni a magyar királyné és Petrovics üzelmeiről. 

A főherczeg közvetlenül a királytól ment három tanácsosá- 
val Izabellához, a ki még fiát is kiküldte a szobából, udvar- 
hölgyét pedig a szomszéd nagyterembe, a mi a főherczegnek 
nem igen tetszett, de mivel — úgymond — messze állott, s a 
tárgyalást nem hallhatta, nem szólt az asszony eltávolításáért. 
Az özvegy királyné már nem fogadta őket olyan simán, mint 
öcscse, mert Láng dr. előterjesztését meghallgatta ugyan, hanem 
Ferdinánd megbízó levelét csupán a főherczeg rábeszélésére vette 
át, de azzal a kijelentéssel, hogy felesleges lenne, felbontatlanul 
tette le. Ez udvariatlanságra az ingerelhette, hogy átnyújtották 
neki egyúttal Petrovics kiáltványa és «lázító» levele másolatát. 

Izabella ezek után ekként felelt olaszul : Isten tudja és ő Fel- 
sége is jól emlékezhetik, hogy ő csakis a keresztyénség javáért 
mondott le országáról és kötött szerződést ö Felsége kedvére, 
melyet — fia érdekeit is koczkáztatva eddig olyan hűsé- 

gesen megtartott, hog} 7 viselkedése miatt nem lehet Ferdinánd- 
nak ellene panasza, vagy neheztelése, valaminthogy ezentúl is 
gyermeki odaadással fog iránta viseltetni. Petrovicsot illetőleg 
nem mondhat egyebet, minthog} 7 a míg őt szolgálta, hűséggel 



i Az egykorú nyomtatványok közül leg- adatát felhasználtuk. Lengyelül lásd Niem- 

többet ér az Orichovius Szaniszlóé: Pane- cewicz: Zbiór pamietników v. k. (Pulawa, 

gyricus nuptiarum Sigismundi Augusti Polo- 1830.) 333 — 6. 1. Kolozsvári oratióját hason- 

niae regis (Krakó, 1553.), melynek néhány másban közöljük. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



37* 



szolgálta ; de, hogy miért jött Lengyelországba, s miért tűnt el 
innen olyan hamar, azt nem tudja. 1 A mit tesz, azt tudtán kívül, 
sőt akarata ellenére teszi, mert tudja Isten — s ekkor kezeit 



E 


M E R I C I 


C 0<L OSVARINI DE 


tertio matrímonio Sípismun' 

dí Auguftí Poloníac Regis 

ad Equítes 

4 O R A T I O 


Oac 


o.Lázarus Andre^ excudebac 
Anno JM DL IU, 



II4. KOLOZSVÁRI IMRE KRAKOI ORATIOJANAK CZIMLAPJA. 

mellére téve, ég felé tekintett — hogy ha a megkötött szerző- 
dés ellen akart volna cselekedni, azt megtehette volna egymaga, 



1 RadziwiH Miklós Olmützböl 1553 július 
20-ikán tudósítja Ferdinándot, hogy Petro- 
vics — értesülése szerint — a Krakóhoz 
három mérföldnyire fekvő Skála nevű falu- 



ban tartózkodott, s éjfélkor átkelvén a 
Visztulán, Magyarországba szökött, s nem 
a királynéhoz tért vissza; Történeti Lapok, 
1. évf. 658. 1. 

47* 



372 VERESS ENDRE 

saját eszközeivel és nem Petrovics által. Ezért hajlandó is, ha 
ő Felsége kívánná, levelet írni Petrovicsnak s az erdélyieknek, 
hogy az egész világ lássa, hogy az üzelmek az ő tudtán kívül 
és akarata ellen folynak, s hogy az neki nagyon rosszul esik, 
ha mások az ő nevében ő Felsége ellen működnek. Alázattal 
kéri, ne is adjon hitelt az ilyes feljelentéseknek, mert boldogabb 
ő egy darab kenyéren keresztyének : testvérei és barátjai között, 
mintsem hogy gazdagságban törökök közt éljen. Ha pedig fiával 
szolgálhat valamiben ő Felségének, készséggel megteszi. A mi az 
udvarában élő magyarokat illeti, igazában nincs is egy sem köztük, 
a ki olyas praktikákban ludas, vagy éppen máskép is gyanús 
lenne. Nem is folytat egy sem közülök ilyes üzelmeket, mert nem 
engedné meg; de mivel azok ifjú kora óta hűséggel szolgálják, 
nem csaphatja el őket olyan könnyen, hanem rajta lesz, hogy 
apoco, a poco megszabaduljon tőlük. Ö Felségének, fia iránti atyai 
gondoskodását hálásan köszöni, de ifjú kora miatt és gyermeki 
szereteténél fogva (mivel neki senkije sincs, és mint özvegy, 
egyedül él) nem engedheti el maga mellől, a míg özvegységben 
lesz, mert egyedüli öröme fia, a ki még tanulásra amúgy is 
fiatal ; hanem idővel rajta lesz, hogy fiát ö Felsége udvarába 
küldje, vagy talán személyesen is vigye. 

Délután magához kéretvén Izabella a főherczeget, megismé 
telte fenti kijelentéseit, megtoldván még azzal, hogy Petrovics 
működése fölött (a mint arról most kézbesített leveleiből érte- 
sült) nagyon csodálkozik, de tudja meg a főherczeg, hogy annak 
a működésnek sikere nem lesz, mert fia azt fogja tenni, a mit ő, 
az anyja akar. Végül, midőn a főherczeg búcsúlátogatást tett 
nála, elibe küldte kis fiát, a ki neki olaszul azt mondta, hogy 
ne aggódjék a király miatta, mert ő Felségének szófogadó, 
hűséges fia és szolgája akar lenni ! 

Ferdinánd főherczeg ezután az öreg Bona királynéhoz is újra 
elment, de az úgy tettette magát, mintha semmit sem tudna 
a tárgyalt dolgokról, s még külön megkérdé, hogy mi is az 
tulajdonképpen, a mit leánya ő Felségétől kíván s a mit még 




IZABELLA KIRÁLYNÉ 373 

ő nem teljesített volna? Izabella udvara magyarjai eltávolításá- 
nak^ügye is idegenül érintette és alakoskodásával annyira ment, 
hogy a főherczegtöl jegyzéket kért Ferdinánd előterjesztéséről. 1 
A lakodalmi ünnepség különben arra is jó volt, hogy elő- 
készítésének ürügye alatt az egész éven át ki s be járjanak és 
kémkedjenek az osztrák követek a krakói lengyel udvarban. 



IV. 

egnyugvással értesült Ferdinánd fia hazatértekor arról a 
beszélgetésről, melyet Izabellával folytatott — miként 
neki írja — s reménységét fejezi ki, hogy továbbra is 
elítéli Petrovics mozgalmát. 2 De, hogy ez a «megnyugvás» nem 
volt valami belső, s hogy magát a kifejezést csupán udvariasság- 
ból használta Ferdinánd, mutatja az, hogy egyidejűleg «testvéri 
szeretettel» kérte a császár további közbenjárását, hogy a királyné 
ne ismételje követeléseit, hanem elégedjék meg a kapott oppelni és 
ratibori herczegségek birtokával, a melyekkel — szerinte — 
jobban és fényesebben ki van elégítve, mintsem maga is kívánhatta 
volna. Ezt a kívánságát V. Károly követe, Poitiers liégei kanczellár 
útján fejeztette ki, s vonatkozott Izabellának amaz emlékiratára, 
melyet tőle kapott, midőn a krakói lakodalomról visszatérőben 
meglátogatta volt a sléziai határon fekvő Wielunban, Bona várá- 
ban, hová egyidőre meghúzódott. Ebben a szegény királyné 
nem mond újat, csak már ismert sérelmeit sorolja fel, dé teszi 
ezt olyan hangon és szavakkal, hogy lehetetlen meghatottság 
nélkül olvasnunk. Emlékezteti a császárt arra, hogy a dús- 
gazdag Magyarországot csak az ő felszólítására és iránta tar- 
tozó gyermeki engedelmessége jeléül engedte át Ferdinándnak, 
«sőt, mit soha még egy királyné sem tett», még azt is átadta, 

■ Ferdinánd főherczeg német nyelvű dziecki : Jagiellonki Polskié, v. k. (Krakó, 

(kelet nélküli) jelentése, sajátkezű betoldá- 1878.) 66 — 79. 1. 

saival, a bécsi államlevéltár Polonica osz- 2 Ferdinánd Izabellához, 1553 augusztus 

tálya 1553-iki sine die csomagjában; Przez- 1 6-ról; Történeti Lapok, 1. évf. 742. 1. 



374 VERESS ENDRE 

a mit neki jegyajándékul biztosított az ország, csakhogy ő Felsége 
minden akadály nélkül bírhassa Magyarországot. Azt remélte, 
hogy majd a római király is «szintoly nagylelkű leend irányá- 
ban, a minő nagy szívességet ö tanúsított iránta», s még sem tel- 
jesíté egészen, a mit a fejérvári szerződésben fogadott. Herczeg- 
ségeinek még 9000 frtnyi készpénz jövedelme sincs, és még 
adómentességüket sem adja meg Ferdinánd, azzal mentegetvén 
magát, hogy majd a többi sléziai herczegek is hasonlót kívánná- 
nak. Csakhogy őt, Izabellát, nem lehet a többiekhez mérni, mert 
«ö egy országot eresztett a király kezére, mások ellenben sem- 
mit sem adtak birtokaikért)).' 




(*/%/ 



115. CASTALDO JÁNOS ALFONZ ALÁÍRÁSA. 



Izabella elégedetlen lelki állapotának igen jellemző további 
példája amaz érdekes párbeszéd is, melyet ugyanez időben foly- 
tatott Castaldo tábornok unokaöcscsével, Castaldo János Alfonz- 
zal, ki szintén a krakói lakodalomról utazott hozzá, hogy meg- 
tudja, mi járatban volt nála nemrég Zarkiban a török és moldvai 
követ. Az özvegy királynét, a ki közben (szeptember közepén) 
kicsiny kíséretével elhagyta Wielunt, a furfangos olasz lovag 
végre hetednapra érte utói Piotrków közelében, hol Ferdinánd 
nevében intézett kérdéseire emígy felelt neki : Azért tartózkodik 
a lengyel király birodalmában, mivel sléziai birtokain nincs tet- 
szése szerinti lakása, a milyet pl. Piotrkówon fog látni Cas- 



1 A memóriáié szövege : Brüsszeli ok- id. m. 29. 1. és magyarul Horváth Mihály 
mánytár, in. k. 26—27. 1. Utána Huber, Történelmi zsebkönyvében, 478. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 375 

taldo, s legalább megszabadul a boroszlói püspök durvaságai- 
tól, mert ő nincs hozzá szokva, hogy neki olyan alacsony emberek 
parancsoljanak. Csekély jövedelme is arra készteti, miként azt 
a császár követének is elmondta. Következő nap határozottab- 
ban lépett fel az ifjú Castaldo, intvén Izabellát, hogy hagyjon 
fel a fondorkodással, a minek sikeréhez milliók kellenek, s ne 
bízzék a hűtlen törökben, a ki magának akarja megtartani 
Erdélyt, mint előbb Budát, s az ő nevét csak ürügyül használja. 
A szultán egyéb ígéreteiben se bizakodjék, ha pedig Buda 
visszaadásában hisz, « akkor hiheti azt is, hogy a Duna meg- 
fordul s Konstantinápolyból Lengyelországba folyand». Inkább 
forduljon teljes bizalommal Ferdinándhoz, a ki neki s fiának 
valóságos atyja, s ne feledje, hogy az Erdélyt nem is annyira 
tőle, a «ki onnan szabadulni óhajtott», mint György baráttól 
szerezte meg. De Izabellát az olasz lovag szavai se meg nem 
nyugtatták, se meg nem félemlítek. Újra panaszkodni kezdett 
Ferdinánd biztosaira, kik legutóbb még azt is kívánták tőle, 
hogy bocsássa el udvarából magyarjait, «s fia magyarul többé 
ne beszéljen». Pedig jobb lenne, ha valahára megküldenek Kassán 
hagyott ágyúit, s küldene a király ismét abból a tavalyi borból, 
melylyel eddig néhányszor meglepte ! 

Castaldo azzal a benyomással búcsúzott a királynétól, hogy 
azért húzódott Piotrkówra, mivel az egyaránt alkalmas hely 
arra, hogy onnan akár Magyarországba, akár Moldovába jusson. 
S habár a látszat csakugyan ezt mutatta, Izabella reménysége 
nem teljesült és kilátásai sem voltak kecsegtetők. Petrovics meg 
sem kisérelhette Várad ostromlását, s midőn a török segítséggel 
s a fölkelő nemesekkel elvonult az üldözők elől, a király csapatai- 
nak ügyes vezérei : Tahy Ferencz és Zabergyei Mátyás, a katonás 
váradi püspök (1553 október 3-ikán) Derecske táján megverték 
és seregét átüzték a Tiszán, 1 úgy hogy ő maga is alig mene- 
kült Munkácsra. Ugyanekkor elveszett Kereki vára is, melyet egy 

1 Bunyitay Vincze, A váradi püspökség története, i. k. 415. 1. 



376 VERESS ENDRE 

heti ostrom után Ártándy kegyelemre megadott. 1 így a felkelők 
szétszórattak, a Bethlen várába szorult erdélyi nemesek nem- 
sokára kényszerültek kapitulálni, a szeptember végén Erdélybe 
nyomult moldvai és havasalföldi seregek eredmény nélkül húzódtak 
vissza, s a perzsiai hadi vállalatával elfoglalt török kellően nem 
támogathatta ügyét. De azért a királyné bízott benne és méltán. 
A szultán jóakaratának őszinteségében nem is lehetett oka kétel- 
kednie. Többször ismételte követei útján, hogy Ferdinándnak 
egyetlen darab követ s még egy tele maroknyi földet sem enged 
át Erdélyből, melyet — atyja iránti kegyeletből is — János király 
fiának adott és felteszi Ferdinándról is, hogy ez ország birtoka 
iránt minden reményről lemondott és katonáit onnan vissza- 
hívja. Ügyük lelkes támogatását, s főleg, hogy azt a portán állan- 
dóan szőnyegen tárták, Izabella és fia azonban nemcsak a szultán 
jóakaratának s a politikai helyzet kedvezőségének köszönhette, 
hanem még talán ama véletlen előnynek is, hogy Ibrahim bég, 
a szultán főtanácsadója, lengyel származású volt. A faj rokonság 
vérlüktetése irányítja, ez eredetileg Strasz nevű török diplomata 
működését, a ki ifjú korában a lengyel földön portyázó tatárok fog- 
ságába került s aztán a törökök közt nőve fel, maga is törökké lett. 

A sok biztatásra az erdélyi rendek is megemberelték magu- 
kat. Az év őszén tisztes követséget menesztettek a portára, 
az ország nevében könyörögve, hogy mivel János király fia 
távozása óta iszonyú sokat szenvedtek, adja nekik őt urokul, 
mert hívek lesznek hozzá mindvégig s kiűzik a németeket, kik 
alatt annyit tűrtek, hogy most még azok is bánják tettüket, 
a kik őket behozták, s a király fiát külföldre juttatták. A szul- 
tán megtekintvén a kis király hűségét és atyja szolgálatait, 
teljesíteni ígérte kérésüket, s egyszersmind a lengyel királyt is 
felszólítá, hogy sietve küldje be Erdély országba unokaöcscsét, 
a míg fel nem szaporodik ott nagyon az ellenség. 

E mozgalmak és események felől Ferdinánd idejében értesült 

1 Dr. Karácsonyi János, az Ártándyakról írt id. értekezésében. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



377 



sztambuli követei : Verancsiesék jelentéseiből. S hogy Izabellát 
veszélyes szándéka megvalósításában feltartsa, Gregoriánczi Pál 
zágrábi és győri püspök, s a már nála járt sléziai Logau Mátyás 
schweidnitzi és jaueri kapitány személyében tél idején újabb 
biztosokat küldött hozzá — alkudozni. 



V. 




arácsony napjára értek Ferdinánd követei Varsóba, Bona 
királynéhoz, majd bemutatkozván Knyszinben a lengyel 
királynál, 1 ismét bekopogtattak hozzá. A király rendeleté- 
ből Uchanski Jakab ehelmi püspök és Krzycki Albert dobrzini prae- 
fectus vezette őket az öreg királynéhoz. 2 Tőle aztán a biztosok 
Piotrkówra mentek Izabellához, a ki őket 1554 január 29-ikén 
fogadta és ámítgatta. Sírva méltatlankodott Ferdinánd fölött, a ki 
mai napig sem teljesíté ígéreteit, s most még azzal gyanúsítja, 
hogy a törökkel s a magyarországi fölkelőkkel folytat üzelmeket. 
«Jól tudja ő, milyenek a magyarok — mondotta volna — esze 
ágában sincs, hogy közéjök visszatérjen, még ha elveszítené 
is mindenét, pénzét, a herczegségeket, vagy akár szemevilágát !» 
Ám jól ismeri ő a törököt is, a ki az ő és fia nevében akar 
magának Magyarországon hódítani. Petrovicscsal sincs semmi 
köze, mert ha akarna, nélküle is « olyat tudna tenni, a mi nagyobb 
hullámokat verne fel, mint a Petrovith forradalma». Új szerző- 
dést Izabella nem kíván, «mert ha asszony is, királyi ' vérből 
származik, méltóságát szeme előtt viseli s ő teljesíteni szokta, 
a mit ígér», csak teljesítse ígéretét a király is, «ne csak leveleket 
írogasson, mert az van már neki egy egész skatulával». ; Izabella 



1 Ennél kevés időt töltöttek, mert (Doctor 
Sabinus levele szerint) 1554 január 13-ikán 
már nem voltak Knyszinben; Hipler- 
Zakrzewski, Stanislai Hosii epistolae, 
(Krakó, 1886.) 1. k. 399. 1. 

2 Két jelentésüket e napról a krakói 

Magyar Tört. Eletr. 1901. 



kéziratból közölte Teodor Wierzbowski 
Uchaiísciana, 1. k. (Varsó, 1884.) 6—15. 1. 
Zsigmond Ágost utasítása a két követhez 
ugyanott, a n. k. 35 — 38. 1. 

3 Dr. Szádeczky Lajos, Izabella és János 
Zsigmond Lengyelországban, 1552— 1556. 

48 



378 VERESS ENDRE 

a második audienczián is el tudta hitetni a követekkel, hogy 
Magyarországba nem vágyódik vissza, s hogy ott minden tudtán 
kívül és beleegyezése nélkül történt. Pedig ekkor már újabb 
követei is a portán voltak! Ezek hárman (kettő Izabellától és egy 
Petrovicstól) január 8-ikán érkeztek meg Konstantinápolyba, 
honnan ötödnapra Mahmud dragománnal Kis-Ázsiába mentek a 
szultánhoz. Kérték, engedje át a királynénak Lippa, Sólymos, 
Csanád, Csállya, Fenlak, Nagylak és Szolnok birtokát, s rendelje 
el a budai és temesvári basáknak, hogy segítsen Petrovicsnak 
visszafoglalni Erdélyt. Velük ment (magyar ruhában) a franczia 
király követe is, kinek az volt a megbízatása, hogy támogassa 
Izabella ügyét a portán s megakadályozza, hogy a fia és Ferdi- 
nánd leánya közt tervezett házasság létrejöjjön.' 

De azért Izabella megnyugtató szavai daczára sem akarta 
kiadni a kívánt nyilatkozatot, a míg Ferdinánd meg nem fizeti 
adósságát és ígéreteit be nem váltja. Egyáltalán tárgyalni sem 
akart az osztrák biztosokkal, és igaz, hogy fiával együtt beteges, 
sápadt volt, 2 hanem királyi öcsese rábeszélésére mégis bele- 
nyugodott, hogy megjelenjék a királylyal és anyjával tervezett 
kockói összejövetelen. 3 Kedvetlenül, de szemkápráztató pompá- 
val, 280 főnyi kíséretével indult útnak. A megállapodások sze- 
rint egy közbeeső állomáson találkozott anyjával (kinek udvar- 
tartásához 350 ember és 380 ló tartozott) és február utolsó napján 
együtt vonultak be a kis lithván városba. Hanem maga a király 
késett, s márezius 6-ikáig kellett reá várakozni, míg hozzáfog- 
hattak a tárgyalásokhoz, melyek harmadnapig folytak — ered- 
ménytelenül. A király a lengyel rendek és anyja jelenlétében 
adta elő nővérének Ferdinánd ajánlatait és kívánságait, de hasz- 
talan fáradozott meggyőzni őt arról, hogy azok az adott viszo- 



(Budapest, 1888.) 16—18. lapján, a bécsi 2 Uchaiíski Przerembski János lengyel 

állami levéltár Filiale-osztálya 282. sz. má- királyi vice-kanczeLlárnak február 5-ikéről; 

solati kötete adatai és jelentései nyomán. Wierzbowski, id. m. 1. k. 22. 1. 

1 Verancsics és Zay jelentése Ferdinánd- 5 A lengyel követek jelentése Zsigmond 

hoz Konstantinápolyból, 1554 január 17-ikén; Ágosthoz 1554 február 2-ikáról; ugyanott, 

Verancsics összes munkái, rn.k. 174— 176. 1. 15 — 21. 1. 



380 VERESS ENDRE 

nyok közt elfogadhatók. «Hát — feleié Izabella — mit teljesített 
Ferdinánd ígéretei közül ? De bár csak szegény özvegy vagyok, 
az Isten nem fog elhagyni. Parancsoljon Felséged velem, s a 
mit rendel, teljesíteni fogom». Erre fia is felszólalt: «Az élő 
Istenre kérem, ne kényszerítse Felséged anyámat ilyesmire, mert 
inkább koldulva keressük meg kenyerünket, mint ilyesmire rááll- 
junk».' S a jelenet nagyszerűsége úgy meghatotta a jelenvoltakat, 
hogy sokan a férfiak közül sírtak. Az alig tizennegyedfél éves 
János Zsigmond megnyerő alakja, érettsége és szinte férfias fel- 
lépése különben is feltűnt az osztrák biztosoknak. Úgy otthon, 
mint lóháton mindig magyar ruhában jár, magyar szolgája kevés 
van, de a jó Csákyt — úgymond — a királyné első titkárát és 
kanczellárját nem tudjuk elszakítani tőle ; pedig ezen ugyan csak 
fáradoztak Ferdinánd megbízásából, a ki neki udvarában fényes 
állást ígért. 2 «Már most is, mint gyermek — írják tovább - 
nem egy jelét adja nagyratörekvésének. Gyakran mondogatja, 
hogy sajnálja elvesztett országát, szemrehányást tesz gyakorta 
anyjának, hogy kényszerítő ok nélkül kijött Erdélyből, és biz- 
tatja, hogy menjenek vissza. Kicsinylőleg beszél arról, a mit 
anyja az ő nevében tesz. Számításba kell tehát venni őt is 
(tanácsolják a lengyelek,) de csakis jó indulattal lehetne leköte- 
lezni, mert fenyegetéstől nem hogy megrettenne, sőt inkább 
tettre serkentetnék)). 5 

A sikertelen tárgyalások után a király Lublinba tért vissza 
az országgyűlésre, a két királyné pedig Varsóba, honnan követe- 
ket küldenek Bécsbe, részletesen felsorolván a kockói tárgyaláson 
összeírt követeléseket. S Izabellán kívül — ezúttal először — fia 
is sajátkezüleg aláírt külön levélben kéri Ferdinánd jóindulatát. 4 



1 A moldvai Sándor vajda közléséből: 3 Szádeczky id. m. 26. 1. a biztosok jelen- 
Erdélyi országgyűlési emlékek, 1. k. 460. tése szavaival. 

és 510. 1. 4 János Zsigmond Varsóból, 1554 már- 

2 Ezt maga Csáky írja Varsóból 1554 ápri- czius 16-án Ferdinándhoz; eredetije, mely- 
lis 28-ról Nádasdyhoz intézett levelében; az nek aláírását közöljük, a bécsi állami levél- 
orsz. levéltárban, a Nádasdy-féle íratok közt. tár Polonica osztályában. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 38 1 

A királyné egyelőre nem is akart távozni az udvarból, hová 
nemsokára, a húsvéti ünnepek után magyarországi vendégük is 
érkezett : Csáky Mihály testvére, István, a ki azért jött, hogy 
fivérét s mellette lévő fiait láthassa, kiknek nevelését a jó 
testvér magára vállalta. 1 Csak májusban mentek haza Piotrkówra, 
hogy aztán június végén ismét visszatérjenek a mozgalmasabb, 
élénk varsói udvarba. 2 

A magyar királyné lengyel követeinek Bécsben nem hittek, 
s csakugyan alig hogy azok hazaindultak, Ferdinánd egy a 
portáról érkezett királypárti erdélyi embertől bizonyosodott meg 
a felől, hogy Izabella és Petrovics ott 2^3 biztosa útján sür- 
geti a szultán támogatását, a ki esküvel fogadta, hogy Erdélyt 
János király fiának adja. Már az athnámét is kiállíttatta (ápri- 

117. JÁNOS ZSIGMOND ALÁÍRÁSA VARSÓBÓL 

lis 7-ikén) István királynak, a mint a magyar királyfit a portán 
nevezték, meghagyván neki, hogy kirendelt seregei támogatásá- 
val mielőbb menjen haza Erdélybe, 5 melyet bejöveteléig Petrovics 
fog nevében kormányozni. A porta józan gondolkozásmódját 
s a bécsi udvar őszinteségében való kételkedését igen szépen 
jellemzi Ahmed vezérbasa válasza, melylyel Vég Jánost, 4 az 
erdélyi vajdák követét, (kire fönn czéloztunk,) hazabocsátotta. 
«János — monda — ha az erdélyieknek annyi eszük volna, 
mint egy hét éves gyermeknek, maguknak kellene könyörögni 



1 Csáky Mihály id. varsói leveléből. egyetemi könyvtár kéziratai Eredeti leve- 

2 Izabellának t. i. a lengyel király 1554 lek közt: 59. sz. a. 

június havában egy szép ékszer-szekrényt 4 Ez 1554 január 23-ikán érkezett a por- 

küld Piotrkówra; Chmiel, id. m. 52. 1. tára és Kis-Ázsiában találkozott Izabella 

3 Hurmuzaki, Documente, 11. k. 1. része követeivel; Verancsics összes munkái, m.k 
324. 1. Az athname eredetije a budapesti 193. 1. 



382 VERESS ENDRE 

azért, a mit a szultán önként ajánl, hogy saját vérükből adjon 
nekik királyt. Tudjátok meg, hogy ha ti mindnyájan kardra 
hányattok s országotok elpusztíttatik, a földnek mégis István 
lesz az ura. A szultán és mi mindnyájan csodálkozunk, hogy 
Ferdinánd király miért ellenzi az ö visszavitelét és uralmát, 
mikor leányát feleségül ígérte neki. Még neki kellene gondos- 
kodni, hogy ne kóboroljon idegen országban, ... s ti fejedelem 
nélkül ne tengődjetek és kapkodjatok ide s tova.»' 

Vég személyesen tett jelentést követségéről Bécsben (1554 
május 21-ikén), a hol most már szóba sem jött többé a 11,000 frt 
megfizetésének s az egyéb feltételek teljesítésének ügye, mit a 
lengyel királyi udvarnak is értésére adtak. E dologgal Hayden- 
reich Erazmust bízták meg, a ki három heti úttal június 19-ikén 

ért Zsigmond Ágost- 
hoz Vilnára. A király 
Ferdinánd követe elő- 
terjesztését Izabellá- 
hoz küldte Varsóba, 
s csak miután az ügy 
részleteiről (az udvarába hívott Csáky és Czikowski által) tájé- 
koztatta magát, válaszolt a követnek, azt ajánlván, hogy jobb 
volna «a magyar királynét a szerződés teljesítésével kielégíteni, 
mintsem a halogatással elkeseríteni és arra kényszeríteni, a mitől 
eddig visszariadt?!)) így gondolkoztak a király főtanácsadói is, 
a kikkel Haydenreich érintkezett. Przerembski, a vice-kanczellár 
szerint, nem Izabellától kell tartani, «mint inkább a királyfitól, 
a kinek már pelyhedzik a bajusza s nagyon vágyik vissza régi 
hazájába». Radziwill herczeg pedig még a Boroszlóban fizetni 
ígért pénz kiutalását is ajánlta, «mert — úgymond — egy bolond 
oly követ dobhat a kútba, a melyet tíz okos is nehezen húzhat 
ki». Az is jó lenne, ha Ferdinánd a János Zsigmondnak fele- 
ségül ígért leányát nevelőben beküldené Izabella udvarába, 

1 Szádeczky fordítása, id. m. 43. I. 



Il8. PRZEREMPSKI JÁNOS ALÁÍRÁSA. 




IZABELLA KIRÁLYNÉ 383 

«mert ez által a királyfi gondolata elvonatnék Erdélytől, s 
mikorra felnőne, úgy elfelejthetné, hogy egyedül jegyese fog- 
lalná el minden gondolatát; a mit ha látnának az erdélyiek, 
magától megszűnnék minden mozgalom s a törököt is könnyebb 
volna onnan kiszorítani ». Sokat fáradozott, s járt a királyné 
érdekében az eltelt félév alatt (még Sléziában is) Porembski 
krakói kanonok, Izabella egykori budai titkára is. 1 

Vilnáról az osztrák követ Varsóba ment Bonához. Ez ter- 
mészetesen visszautasítá Ferdinánd vádjait és egész nyíltan 
kijelenté, hogy «a római király nem úgy bánt Izabellával, mint 
királynéval, vagy mint leányával, de mintha közönséges nemes 
asszony lett volna». Félős, hogy Erdély a töröké lesz, s Fer- 
dinánd addig húzza-halaszt- 
gatja ígéretei beváltását, 

míg olyasmi történik, a mi r?\^) AJ} (^<VV/*'^ vw '^ < y^ 
neki nem fog tetszeni. Hisz 
«a királyfi már-már kész 
ifjúvá fejlődött s önállóan 
kezd gondolkozni és vá- 
dolja anyját, hogy miért 
hozta ki őt abból a virágzó 

szép országból, ide, a hol szükséggel kell küzdeniök!» Teljesítse 
hát a római király a szerződések föltételeit, Bona maga hajlandó 
vele e tárgyban Olmützben találkozni, mert «gondolja meg ő 
Felsége, hova szokta vezetni a szegénység és a kétségbeesés az 
embereket» és emlékezzék arra a közmondásra, hogy «á ki az 
isteneket meg nem indíthatja, más módhoz folyamodik !» 

Izabellához Haydenreichot óvatosságból nem engedték be, 
hanem a lengyel király mellé adott követe, Sirakowski János 
útján tárgyalt vele. Önérzetesen tiltakozott a római király gya- 
núsításaival szemben, a ki hálával tartozhatik irányában, s a 
helyett még testvérét, a lengyel királyt is izgatja ellene. Inkább 

1 Porembski Hoziushoz Krakóból, 1554 június 25-ikén; Hiplcr-Zakrzewski, id. m. 447. 1. 




119. HAYDENREICII ERAZMUS ALÁÍRÁSA. 



384 VERESS ENDRE 

teljesítsék végre a szerződés pontjait, «mert olyanra találja 
elszánni magát, a mire eddig nem gondolt". Még most is haj- 
landó várni egy ideig, de ha továbbra is csak ígéretekkel tart- 
ják, «nem ő lesz az oka, ha olyat tesz, a mire a végszükség 
kényszeríti, mert látja, Istenre kell bíznia ügyét, hogy a legfőbb 
bíró legyen védője az ő özvegységének, ártatlanságának és fia 
árvaságának!)) 1 Ügyes képmutatással állította, hogy a törökkel 
semmiféle összeköttetésben nincsen, pedig Izabella újabb követe 
május második felében ismét a portán járt, hogy hadi segélyt 
kérjen, és megjelentse, hogy fiát, Ferdinánd ösztönzésére, meg 
akarták mérgezni. Ez ugyan nem volt igaz, de érdekesen mutatja 
a közvélemény hangulatát, a mely Ferdinánd-ellenes volt, úgy 
hogy midőn két hónap múlva (július 18-ikán) csakugyan merény- 
letet követnek el a varsói palotában János Zsigmond ellen, 
annak értelmi szerzőségével nyíltan őt vádolják. A merénylet 
különben abból állott, hogy éjfélutáni 1 és 2 óra közt belőttek 
a királyfi hálószobája ablakán oly szándékkal, hogy ha a zajra 
maga nézne ki, őt lőjjék le. 2 

E merénylet annyira felizgatta a szegény királynét, hogy 
rögtön csomagoltatott s harmadnapra visszaindult Piotrkówra, 
hol egyszerűen, de legalább anyagi gondoktól menten élhetett 
oppelni birtoka, s még inkább a krzepicei és a sanoki kapitány- 
ság jövedelméből, melyet neki a király újra biztosított. 5 Még 
izgatottabbá tette azonban a hír a bécsi udvart, honnan Hayden- 
reichot (bár alig pihenhette ki első útja fáradalmait) augusztus 
közepén ismét visszaindították Lengyelországba. Megbízatása volt : 
tisztázni urát a lengyel udvari közfelfogással szemben a merény- 
letben való részesség vádja alól. Csakhogy tulajdonképpen azért 
jött, hogy alkudozásokkal húzza ki a nyarat, mely Izabella vissza- 
vitelére legalkalmasabbnak kínálkozott, és kikémlelje az udvarában 



1 Szádeczky, id. m. 47 — 52. 1. szétszórva. nyozó oklevele Lubomirski Szaniszló szá- 

2 Ugyanott, 58. 1. mára, abból az alkalomból, hogy a sanoki 

3 Zsigmond Ágost Knyszinben 1553 no- várkapitány meghalt; hg. Lubomirski Ta- 
vember 8-ikán kelt hártyára írt adoma- deusz varsói családi levéltárában. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 385 

folyó üzelmek részleteit. Pénzt természetesén ezúttal sem küldtek 
az osztrák követtel, pedig már az (augusztus 9-iki) újabb határ- 
idő is eltelt, s így nem csoda, ha Izabella kifogyott türelméből 
s most már egész nyíltan lép fel. Piotrkówi régi szállásán 
egymást érik a követségek, melyek visszatérésre sarkalják. 
A havasalföldi vajda emberei, Petrovics és a porta követei 
egymásnak adják a kilincset, s igen érdekes, hogy ezek mind a 
lengyel király tudtával, sőt ajánlásával járnak hozzá. Legfénye- 
sebb volt a szultáné, kinek nevében Mahmud dragomán Kwyunchy 
Hamzával, a renegát magyar Eötves Péterrel r jött a királyné- 
hoz. Egész udvara elibe lovagolt, s napokig tárgyaltak magya- 
rul, latinul. Az alkudozások izgalmaitól kifáradva Izabella estén- 
kint kikocsizott a közeli witówi kolostorba, s azután sietett 
jelentést tenni az eseményekről anyjának. 2 «Ebből a huza-voná- 
ból nem következtethetek egyebet — írja neki augusztus 15-iki 
gyönyörű levelében — mint hogy ő Felsége az általam elvesz- 
tegetett időt magának akarja kamatoztatni. Látom, hogy a 
szerződéseket és ígéreteit soha sem fogja teljesíteni. Én tehát 
feladva minden abba helyezett reményt, ahhoz vagyok kénytelen 
nyúlni, a mitől eddig visszatartottam magamat. Megvárakoztat- 
tam a török, oláh és Petrovith követeit, a kik nemcsak buzdíta- 
nak és unszolnak, hanem kérve-kérnek, fogadjam el, a mit ők 
nekem és fiamnak önkényt ajánlanak, hogy siessek oda, a hol 
ők nagy sereggel várnak ; minden készen van, csak az én 
akaratomat várják. Eddigelé nem feleltem nekik, vártam, hogy 
ő Felsége kielégít, de minthogy nem teszi : itt van az alkalom, 
hogy máskép segítsek magamon. Azt forgatom elmémben, hogy 
elmúlaszszam-e ezt a jó alkalmat, melyet nekem a sors kínál? 
Tovább már nem tűrhetek. Hogy eddig vártunk, lássa abból a 
római király iránta való engedelmességünket, de hogy addig 
várjak, a míg ő akarja, azt semmikép sem ígérhetem. Minthogy 
pedig a római király még most sem tűz ki határozott időt 

1 Nevét Verancsicstól tudjuk: Összes munkái, in. k. 256. 1. 

- Augusztus 15-iki levele Hurmuzakinál : Documente xi. k. 51. 1. 

Magyar Tört. Életr. 1901. 49 



386 VERESS ENDRE 

tartozásai teljesítésére, ilyen bizonytalan reménységgel nem 
lehetünk megelégedve, hanem Isten oltalmára bízzuk magun- 
kat!)) 1 így ír Izabella a meghallgatott követségek biztatásainak 
hatása alatt, a mi neki erőt és kitartást adott a jövőhöz. Egész 
lelke keserűségét kiönté e levélben, melyet Bona királyné 
Ferdinándnak is megküldött, abban a hitben, hogy erre már 
lehetetlen lesz neki tovább vesztegelnie. 

Nem is vesztegelt, mert régi rendszeréhez híven egyre-másra 
küldözgette biztosait. Előbb Redern Frigyes embere járt Izabellá- 
nál s leskelődött udvarában. Tapasztalatai alapján meg is írta 
Redern a római királynak, hogy jó lesz kielégíteni a királynét, 
s megfizetni neki a pénzt kamatostól, mert különben el van hatá- 
rozva, hogy Sanokra mennek, hová már a tavasz óta készülnek. 2 
A török követség is Izabellánál van még, a ki alig várja elmenetelét, 
mivel maga is távozni készült Piotrkówról. Ezt a királyné kamarása, 
Hannoldt Pál árulta el, 5 kinek rosszul esett látnia, hogy úrnője 
minden ügyét Csákyval és Ligenzával beszéli meg s udvarmestere 
előtt is sokat eltitkol. 

Redern távozása után nemsokára az öreg Haydenreich ügyes- 
kedett a varsói udvarban, sikertelen. Tudva, hogy pénz nélkül 
jött, a lengyel király jó hat hétig nem fogadta, Izabellához meg 
nem is mert menni. Szánalmas volt az osztrák követ helyzete 
olyan környezetben, mely már teljesen tisztába jött Ferdinánd 
politikájával, s benne és embereiben nem bízott. Tehetetlenül 
kellé hallgatnia a szemrehányásokat s viselnie a szenátorok ellen- 
szenvét. A kanezellár nyíltan bevallotta s hirdette, hogy Izabella 
azért hallgat a törökre, s készül fiával Magyarországba, mivel 
Ferdinánd nem tartá meg királyi ígéreteit, s ha őt most e 
szándékában megakadályozza, ellenségévé teszi magának — a 
törököt, kinek kegyetlenségét az egész világ ismeri ; míg ha 



1 Szádeczky, id. m. 54 — 55. 1. 3 Hannoldt Pál tudósítása Redernhez 

2 Báthory András már 1554 márczius Piotrkówról, 1554 augusztus 27-ikéről ; ere- 
5-ikén ír róla Ecsedről; Magyar levelestár, detije, melynek aláírását közöljük, a bécsi 
1. k. 129. 1. állami levéltár Polonica osztályában. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



387 



Izabellát békével hazaengedi, megnyeri vele a török barátságát, 
s így az a békére hajlandóbb lenne, a miben, ha élne, János 
király is igazat adna neki. A lengyel közvélemény egyáltalán 
országszerte Izabella és fia pártjára hajlott és lépten-nyomon 
megnyilvánult irántuk. «A királyfiról általános vélekedése az 
embereknek — írja urának végjelentésében Haydenreich — hogy 
atyai örökségéből kiűzetett, s mert Felséged nem segíti őket, 
részvéttel fordulnak feléjök». A mag3^ar királyné és fia ügyét 
mindenfelé tárgyalták, még országgyűlésen is, és mikor a lengyel 






**^*- 




I20. HANNOLDT PAL ALÁÍRÁSA. 



nemesek látták, hogy királyuknak Katalintól sem születik utóda, 
általánossá vált az óhaj, hogy «a király halála után Szapolyai 
János Zsigmondot választanák a lengyel trónra, mint lengyel 
vérből származott királyfit, sarját a dicső Jagiello dinasztiának, 
a melynek Zsigmond Ágost hetedik tagja, s a mely család 
iránt — mondák — a lengyelek nagy kegyelettel viseltettek)). 1 
Annak hírére, hogy Izabella a magyar határ közelébe, 
Sanokra készül, s a beteges Haydenreich felváltására, Bécsből 
Castaldo Alfonzot indították útnak, hogy a királynét e szándé- 



1 Szádeczky, id. m. 77 — 78. 



49 



388 VERESS ENDRE 

káról mindenféle ígérettel és fenyegetéssel lebeszélje. Az ifjú 
lovag, a ki már múlt év őszén is járt Izabellánál, jól tudta, hogy 
az anyja tanácsa nélkül semmit sem tesz, s ezért egyenesen 
Bona királynéhoz utazott Varsóba. Meg is állapodott vele abban, 
hogy Izabella nem mozdul ki helyéről újév elejéig, ha akkorra 
megkapja követelését, és a követ gyorsan hazatér, hogy sürgesse 
a közeli terminusra való fizetést. Castaldo azonban nem bízott 
sem az anya-királyné, sem leánya megnyugtató szavaiban, de 
ámbár útja nagyon sietős volt, mindenáron akart vele talál- 
kozni, mert az országúton okvetlenül érintenie kellett tartóz- 
kodási helyét. Csakhogy a királyné Varsóban jelen volt udvar- 
mestere ellenezte a látogatást. Ám nem gondolt úrnője szeszé- 
lyességére. Már csak egy mérföldnyire volt Piotrkówtól — írja 
az olasz — a mikor levelet kapott Izabellától, hogy jöjjön hozzá, 
mert sok mondanivalója lenne. «Annyit levélben is írhat, hogy 
ha tudta volna, hogy a római király ilyen keserves sorsra jut- 
tatja, inkább lábánál fogva húzatta volna ki magát Erdélyből, 
mintsem maga jószántából eltávozzon onnan».' Castaldo aggódva 
gondolt a sok szemrehányásra, melylyel Izabella Ferdinándot e 
találkozáson illetni fogja, s tovább ment. Ekkor utóiérte titkára, 
s öt mérföldnyiről visszafordulva, másfél órát töltött Izabellánál, 
a ki ezúttal is tele volt panaszszal. De a magyar királyné tré- 
fásan kezdte. «Ot a római király előtt — úgymond — a levegő- 
ben röpködő és zümmögő legyek keverték gyanúba. » Petrovics- 
ról és a magyarokról azonban Castaldo olyan keserű szavakat 
ad szájába, melyeket Izabella sem az olasz iránti kedveskedés- 
ből, sem furfangból nem mondhatott. Azt felelte volna ugyanis, 
hogy «szeretné felakasztva látni Petrovithot, a ki nemrégiben 
egy magyar embert küldött hozzá, pedig neki nincs nagyobb 
kínja, mintha magyart lát; szeretné, ha a király vagy három- 
ezerét felakasztatna közülök, a miért annyira elvetemültek !» 
S az olasz lovag rábeszélésére és anyja tanácsára Izabella csak- 

1 Szádeczky id. m. 70. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 389 

ugyan elhalászta utazását, «bár az — mint 1554 deczember 3-ikán 
Bonának írja — nagy kárára történik, s bár nem hisz az újabb 
ígéretekben, mert jól tudja, hogy a római király addig semmit 
sem fog tenni, míg Vilnából a lengyel királytól feleletet nem 
kap, s abba beletelik nemcsak Három-királyok, hanem Gyertya- 
szentelő-Boldogasszony napja is és ö addig sétálgathat reggelen- 
ként a fagyban, este a hóban és éjjel virraszthat a részegektől 
való félelmében. Pedig jobban szeretné fia szabadságát, mint a 
százezer arany forintot, mert a mint a latin példabeszéd mondja : 
a szabadságot nem lehet megfizetni aranynyal. » ' 

Pár nappal Castaldo távozása után Grabowiecki titkár jelent 
meg, a lengyel királytól küldve, Izabella udvarában, hol már a 
nyáron is járt, 2 hogy — kedvezni akarván apósának, Ferdinánd- 
nak — rávegye, hogy Piotrkówon várja be a római király leg- 
újabb határidejét, az 1555-ik évi Vízkereszt napját. Izabella enge- 
dett királyi öcscsének, de nem állhatta meg, hogy a titkárnak ki 
ne tárja lelke keserűségét Ferdinánd politikájával szemben. «Minden 
cselekedetében szem előtt tartotta — úgymond — mi illik egy jó 
fejedelemnőhöz, egy keresztyén királynéhoz, s jutalma az lett, 
hogy csak hitegették . . . Kívánja a régebben körülírt kiváltságokat 
is fia számára az illető herczegségekben ; ezt annál inkább méltá- 
nyos megadnia Ferdinándnak, mert hisz János Zsigmond az ő fia 
is leend (t. i. ha a leányát elveszi), s a mi jót vele tesz, azt leányá- 
val is teendi, mert mindazt együtt fogják élvezni . . . De ha e 
végső kívánságunk sem teljesül, nem marad más hátra, mint 
Istenbe vetnünk minden további reményünket s könyhullatások 
között (a miben bőven van részünk mostan is) hozzá folyamod- 
nunk segítségért ! Mi nem leszünk okai, ha aztán valami feltett 
szándékunkon kívül talál történni !» 3 

Mindenki tisztában volt vele, hová czéloz a királyné azzal 



1 Szádeczky, id. m. 71—73. 1. Izabella Piotrkówról, 1554 augusztus 12-én; a M. 
levele, Przezdziecki, Jagiellonki polskie v. k. Tud. Akadémia történelmi bizottsága mosz- 
83. 1. kvai másolatai közt. 

2 Izabella Zsigmond Ágost királyhoz 3 Szádeczky, id. m. 73 — 75. 1. 



39° VERESS ENDRE 

a « valami »-vel, kivált, mikor hírét vették Bécsben, hogy a fran- 
czia király követének szolgája 1555 újév napjára Izabellához ért 
Piotrkówra, hol (már a nyár óta) állandóan mellette volt Mahmud 
dragomán is. 1 Ezért alig ért haza Castaldo Alfonz, lóhalálában 
küldték újra vissza, úgy hogy január közepén, a lengyelek nagy 
ámulatára, újból Varsóban volt. Izabella olasz udvariassággal 
levélben üdvözölte, hogy szerencsésen visszatért az udvarból, 
de azért jövetelének, kémkedésének nem örült. Még kevésbbé 
anyja, Bona királyné, a ki különböző ürügy alatt három hétig 
tartotta magánál, mialatt tanácsára leánya sietve elhagyhatta 
piotrkówi lakását. A szegény királyné boldog volt, hogy végre 
kimozdulhatott, s legalább nyomást gyakorolhatott Ferdinándra, 
kinek nem tudta megbocsátani azt, a mit a múlt év őszén 
felőle írt a lengyel királynak, hogy - - mint azt az ifjú Castaldo- 
nak azon a bizonyos találkán elpanaszolta - - azért nem telje- 
sítheti ígéreteit, «mert hütelen és ellensége, s hogy be kellene 
őt zárni valamelyik várba s meg nem engedni, hogy Lengyel- 
országból kimehessen!)) 2 Most már valahára (január hó utolsó 
napjain) útban volt Magyarország felé, de a hogy ennek 
híre ment Varsóba, Castaldo búcsúvétlen otthagyta a várost, s 
utána iramodott Izabellának, a kit harmadnapra utolérve, együtt 
ment vele Wisniczre, mely Krakótól 5 — 6 s a Szepességtől is 
alig 7 mértföldnyire fekszik. Az özvegy királynét meglepte az 
olasz lovag váratlan látogatása, de most, hogy már közel érezte 
magát czéljához, nyíltan és fitymálva beszélt vele szándékáról. 
Farsangolni jött ide, s azután Sanokra költözködik, hisz Fer- 
dinánd még követelésének kamatját se fizeti. Ne is fizessen 
semmit, mert többet ér neki fia szabadsága a pénznél, a mit úgy 
is kaphat a franczia királytól is, csak kinyújtsa utána a kezét. 
Hasonlóan bántak Izabella udvarában Rakovszki György- 
gyei, a ki azért jött, hogy Ferdinánd nevében kikérdezze a 

1 Haydenreich jelentése Augsburgból 1555 január 15-ikéről: Hurmuzaki, Documente, 
xi. k. 53. 1. 

- Szádeczky, id. m. 72. ]. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 391 

királynét a fia elleni merénylet felől. Izabella ugyan azt felelte 
neki, «hogy ö sokkal felségesebben gondolkodik Ferdinánd nagy- 
lelkűségéről, mint sem egy semmirekellő embernek szavára 
oly nagy álnokságot tenne fel felőle . . . sőt azt még a különben 
könnyen hívő köznép közül is kevesen hiszik ». Csakhogy azért, 
mikor engedélyével Wielunra ment, még csak beszélni sem enged- 
ték a magyar fogolylyal,' holott ő az igazságot akarta kideríteni. 
Egy hónappal előbb meg az öreg Haydenreich fordult vissza 
harmadszor Lengyelországba, de Krakóban annyi sok rossz hírt 
hallott Izabella udvarából, hogy meg sem látogatta, hanem sietett 
tovább a lengyel király felé, hogy nővére «gonosz» szándékait 
idejében megakadályozhassák. 

E közben a királyné még február havában újra felkerekedett 
és — fenyegetőzéséhez képest - - csakugyan Sanokra, a királyi 
fivérétől harmadéve kapott várba tette át lakását, a mi még 
közelebb, alig 4 — 5 mérföldnyire van a zempléni magyar határ- 
hoz. Húshagyóra ért ide. A sors gúnyja úgy akarta, hogy 
ép aznap érkezzék az osztrák követ Vilnára, hol az átköltöz- 
ködés hírét olyan ügyesen titkolták előtte, hogy ő arról éppen 
egy hónappal később tett jelentést urának. Annál kevésbbé 
titkolództak a bécsi királyi kanczelláriát izgató hírekkel. így 
értesül Haydenreich a vilnai udvarban arról, hogy Izabellánál nem 
maga a franczia követ, csak annak megbízottja járt, felajánlva 
ura nevében fia számára II. Henrik három leánya (Erzsébet, 
Claudia és Margit) egyikét, egy 50,000 koronás jövedelmű franczia 
tartománynyal együtt, azonkívül pénzt ígér a Habsburgok elleni 
küzdelem folytatására, s jutalmat Petrovicsnak. 

Izabellát kellemesen lepte meg ez az ajánlat, de elfogadását 
akkorra halászta, mikorra majd maga a franczia követ is meg- 
jön Havasalföldéről. 2 



1 Budai, Polgári lexikon, itr. k. 148. 1. í Haydenreich jelentése Ferdinándhoz, 

Rakovszki jelentése és Izabella válasza Vilnáról, 1555 január 15-ike után; Hurmu- 
alapján; Pray, Epistolae, 111. k. 44—60- 1. zaki, Documente xi. k. 54. 1. 



39 2 VERESS ENDRE 



VI. 




anokon jól teltek a napok, s visszatérése ügyében is olyan 
biztatásokat kapott a királyné mindenfelől, hogy János 
Zsigmond innen már saját nevében ír híveinek, «Isten 
kegyelméből és a hatalmas császár (szultán) akaratából Magyar- 
ország királya» czímet használván irataiban. Naponta megjelenik 
anyjával a kis vártemplomban, a reggeli misére, s olyan nyájas, 
leereszkedő, hogy az udvarában mind gyakrabban feltűnő magyar- 
országi követek nem győzik dicsérni. Oldalán látjuk állandóan 
Novicampianus mestert, tudós preceptorát is, ki a kis magyar 
fejedelmet bevezette a tudományok ismeretébe s hozzászoktatta 
a munkához. Napjának jórésze tanulással tölt el. Együtt olvasták 
a latin írókat és humanistákat, sőt az ó- és új-testamentom czél- 
járól írt könyvét a mester éppen fogékony szellemű tanulójának 
ajánlta «emlékül», és érdekes ajánló levele «az ifjú herczeghez 
intézett szép intelmeket és a jó s rossz uralkodóknak a bibliá- 
ból, az ókori és a magyar történelemből merített számos példáit 
tartalmazza)).' E példákat Szent-István, Péter, Aba, II. Endre, 
Bánk bán, Ulászló és II. Lajos életéből vette, intvén a fejedelmet, 
hogy mindenki szeme rajta függ, a hogy él és a mit tesz, sőt 
a lengyel király azzal az utasítással adta mellé, hogy a szent 
könyveket olvasva, korán keresztyén kegyességhez szoktassa 
lelkét. Izabella azonban fia szórakoztatásáról is gondoskodott. 
Gyakran átkocsikáztak a közeli Wisniczre, hol márczius elejét 
töltötték 2 és Krossa várába, hol április végén időznek. Talán 
számításból is változtaták helyüket, hogy Ferdinánd tekintetét 
elkerüljék. De ez lehetetlen volt, midőn Magyarország felől Werner, 



i Gróf Apponyi Sándor ismertető szavai mond felirattal és egy négysoros verssel 
id. m. 449. sz. a. Novicampianus Scopus ellátott czímere díszíti, 
biblicus veteris et növi testamenti ez. - Werner György tudósítása lengyel- 
munkája 1572-iki kiadásáról. Első kiadása országi értesülései nyomán Nádasdy Tamás- 
ajánlásának kelte: Calend. Iulij Anno Dni hoz Eperjesről 1555 márczius 15-ikén; Pray, 
J 553- A könyv második lapját János Zsig- Epistolae, 111. k. 42 — 44. 1. 



ILLVSTRISSIMO 

pRINCIPI IOANNI 

Sígismundo, Ioannis Regís 

Hungarix, Dalmatia:, Croa' 

ciXjFiIio^Ducí Opolieníij 

Raciboriefu&c« 

ALBERTVS NOVh 

campíanustS.P. D» 

n 

^ f G I S M V NDVS A V G V STVS 
RexPolonix inclynfíimuí.jpletdtcífc infignis, 
cum me dd te ínjhtuendum mitteret, loannct 
Si<gsmunde,id unum, inter CéCtcr<x,diligntif* 
fime monuitftiulö niterer, ut legndis hteris 
faerü,Animum tuum teneris ab annis pietdte 
chwfiidndimbucre fiuderem. Nf(j; idtemeré. 
Henc etenim iüe pro fudfingtldri prudenúd, 
tr experientid mird in ddtmniflrdndo rrgno 
pdrtd,perjbe&um habet,pietdtemfdcrdrum^ 
literdrum l<£lioncm,bü <J«t Reipub.prjefutu* 
rifunt in primis neceffaridtn tjfe. Quippe qui 
ftimpij improbiq; fuerint , nonfibi folum wo« 
titur-i, fed dlios etidin peffunddturifint. Parc 
tim quödmultum mo.\i in exemplo iüorum fit. 
Títlfí emm <íuúm effe felet Qinquit Plató') 
A x quala 



Prajfutu* 

ris reipublicS 
quid in primü 
neceffanum. 
lmpbítas 
Principum qud* 
tum efficidt.^ 



121. NOVICAMPIANUS "SCOPUS BIBLICUS»-ANAK JÁNOS ZSIGMONDHOZ INTÉZETT AJÁNLÓLEVELE. 



394 VERESS ENDRE 

Sléziából Redern, Vilnáról Haydenreich figyeltetett reájuk titkos 
kémeikkel, Varsóból pedig Castaldo, a legügyesebb köztük. 

Hanem azért egy sem fogott ki Izabella és anyja eszén. Ez 
egyszerűen nem fogadta Castaldot, midőn érezte, hogy már igen 
tolakodóvá kezd válni, sőt bepanaszolta Ferdinándnál is. Alfonz 
lovag örült magában ennek, hogy legalább Izabellához mehet, a 
kivel — úgy remélte — jobban tárgyalhat, mint vipera-anyjával . 
Csakhogy nem adtak neki a lengyel királytól útlevelet, az özvegy 
királyné meg nyíltan tudtára adja, hogy joga van anyjától pénz- 
segélyt elfogadni és sorsáról gondoskodnia, mert ha eddig nem 
tartották volna nagy szavakkal és bő ígéretekkel, most bizonyosan 
nem lenne Sanokon, hanem elégedetten élne oppelni kastélyában. 

Ezt jól tudta Castaldo és Haydenreich, sőt meg is írta az 
udvarnak, de azért nem tehettek semmit, és utasításukhoz kellé 
ragaszkodniuk. E szerint Ferdinánd (immár 122,000 frtra fel- 
szaporodott) tartozása fejében a Csehországban fekvő Chlumetz, 
Rohesetz és Skal városok birtokát veti zálogba, sőt a sléziai Tosseg 
várát is átadatja, remélvén, hogy méltányos ajánlatait Izabella «tárt 
karokkab) fogja fogadni.' Ámde a királyné hallani sem akart ez 
újabb birtokokról, melyeknek nevét most dobták a tárgyalások chao- 
szába. S ha már pénzt nem kaphat, Oppelnnel és Ratiborral szom- 
szédos sléziai birtokokat óhajt fia számára (örökösödési joggal,) 
mint régebben. A saját pénze két évi kamatját és fia évjáradéka 
összegét kiegészítő részét készpénzben kívánja s végül a birtokok 
mentessenek fel az adók alól, ne éljen fia úgy, mint valami közön- 
séges soltész. Hisz ezt könnyen keresztülvihette volna Ferdinánd 
a cseh rendeknél — úgymond Izabella — csak akarta volna. Meg 
ki ne tudná, hogy a király minden nehézség nélkül kiegyenlíthette 
volna már a tartozását, ha pénzzel nem, hát fekvő birtokkal, a 
mivel kárpótolhatta volna. Ezt most is elfogadja, legalább ne 
mondják róla, mint eddig, hogy a pénzzel fegyvert adnak kezébe ! 2 



1 Ferdinánd utasítása Haydenreichhoz titkárnak adott válaszában ; német példánya 
J 555 január 17-ikéröl; Szádeczky, id.m.82.1. a bécsi államlevéltár «Oklevelek» osztá- 

2 Izabella Grabovviecki lengyel királyi lyában. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 395 

Izabella kívánságai fölött újra megindult az áldatlan tárgya- 
lások árja. Hullámzott Bécstől Varsóig, anélkül, hogy valakinek 
ártott volna ; ső.t a királyné ügyének használt, annál inkább, minél 
magasabbra csapott. Hanem Zsigmond Agostot már untatta, 
sőt bántotta is, mivel rokonszenvezett nővére terveivel, s ellenük 
semmit sem tehetett. Ezt éreztette is Ferdinánd követeivel ; 
Haydenreich ama kérésére pedig, hogy Sanokot vegye vissza 
nővérétől, azt felelte, hogy ilyen igaztalanságot nem tehet. 
Annyit megtett ura iránti figyelemből, hogy Grabowieckit ismét 
Izabellához küldte, de az osztrák követ nem sokat remélt e 
küldetéstől, mert — úgymond — félős, hogy a kis fiút nem 
lehet vágyaitól visszatartani, mivel a török már Temesvárt, 
Lippát s a közeli várakat is neki ígérte. Ez igaz volt. Mahmud 
hozta hírét Izabellához május havában a szultán levelével, mely- 
ben kéri János Zsigmondot, hogy siessen be Magyarországba, 
a hová Oruds csauszszal már zászlót is küldött számára 
Petrovics kezébe, kinek átadta Lúgost, Karánsebest és más 
várakat, hogy tartsa meg és kormányozza, a míg beérkezik. Sőt 
Martinés portai franczia követ közbenjárására (ügyesen ellen- 
súlyozván Ferdinánd követei működését) János király fiát az 
április n-iki dívánban kikiáltották Magyar- és Erdélyország 
királyának, 1 meghagyván neki, hogy továbbra is közel maradjon 
a határhoz, s készüljön, hogy jövő nyáron bejöhessen orszá- 
gába. Hiába tiltakoztak ez ellen Verancsicsék, a szultán szépen 
elfogadta «Ferendus» ajándékát és adóját, a melyért «a novem- 
beri holdfogytáigw terjedő félévi fegyverszünetet engedett neki, 
nehogy továbbra is azzal vádolják, hogy nem akar békét. 
De Ferdinándnak is megírta, hogy Erdélyt nem engedheti át, 
mert meggyőződése szerint a béke fenmaradásának, Erdély- és 
Magyarország, sőt az egész keresztyénség egészségének nincs 
más orvossága, mint az, hogy annak lakói született örökösükre, 
János király fiára hallgassanak. Biztosítá őt e meggyőződéséről 

1 Ez a kis-ázsiai Amasiában történt, hol Izabella királyné követe Csanádi Ferencz 
a szultánt utóiérte; Budai, Polgári lexikon, i. k. 498. 1. 

50* 



396 VERESS ENDRE 

Mahmud dragomán s a franczia király követe, Cambray Jakab 
útján is, kik őszszel keresték fel Lieszko várában, hová Izabella 
az udvarában előfordult pestis-eset miatt augusztus elején költöz- 
ködött át Sanokról, és tartózkodott október végéig. János 
Zsigmond szolgája bele is halt a rettegett betegségbe, a min, 
«mintha Isten üldözése lenne», Haydenreich lelke megnyugvást 
talált. De lelki szemei előtt állott, miként vonul be Magyar- 
ország földjére, s így annál inkább nyugtalanítá annak híre, hogy 
a lengyel király hét szép lovat küldött unokaöcscsének ; talán 
ahhoz a gazdag ezüst- és selyemzsinórral díszített, fehér posztós 
tetejű hintóhoz, melyet két évvel előbb anyjának csináltatott. 1 
Az osztrák követ mind írta, írta haza Bécsbe a jelentéseket, 
hol annyi balhír súlya s a viszonyok kényszerítő hatása alatt 
végre komolyan igyekeztek Izabella panaszait kötelességük tel- 
jesítésével elhallgattatni. Csakhogy Ferdinándnak ezúttal nem 
volt szerencséje a különben is késői jó szándékhoz. Haydenreich 
végzete pedig azt követelte, hogy még négy hónapon át alku- 
dozzék a királylyal, kit vadászataira is el kellé kísérgetnie, s 
hogy naponta vitatkozzék Ferdinánd-ellenes lengyel tanácsurai- 
val, kik szemébe mondták, hogy béke és csendesség csak úgy 
lehet, ha a római király Izabellát kielégíti s Erdélyt hűbéri jogon 
fiának adja, miáltal a török háború is megszűnne. Hanem végre 
(deczember közepén) ütött számára is a megváltás órája, s úgy 
letűnik az események színteréről, hogy még csak neve sem for- 
dul többé elő. Mentő eszmeként azonban ő dobta az udvari 
tanácsosok és kamarások közé azt az ajánlatot, hogy Izabellát 
Pless uradalmával elégítsék ki, mely neki a még az év elején 
felajánlt csehországi birtokoknál inkább tetszett, mivel Slézia 
délkeleti határain szomszédos volt Lengyelországgal. S mint a 
tóba dobott kő, ez a dolog is olyan gyűrűket vetett, hogy 
szinte elmeríté őket, összes íratcsomóikkal együtt. Ez újabb 
ügynek t. i. két főnehézsége volt. Hogy a Pless átengedéseért 

1 E díszkocsi (currus pensilis) költségeinek számadását 1. Chmiel, id. m. 30. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 397 

promnitzi Boldizsár boroszlói püspöknek kárpótlásul ígért más 
birtokokat ki kellett volna előbb váltani, pénzt meg a sléziai 
városok nem akartak előlegezni. A másik pedig, hogy Izabella 
hallani sem akart róla, a míg öt év előtti fejérvári szerződése 
föltételeit az egyezség szavai szerint nem teljesítik. Az egész 
plessi ügyet is csupán azért idézte elő, hogy hazatérő akczióját 
leplezze, s Ferdinánddal elhitesse, milyen engedelmes, és nem is 
gondol Magyarországra, ha szerződés-szerű kötelezettségét (jegy- 
pénzét illetőleg) végre iránta is teljesíti. Maga Sanokra vonulása 
és onnan november havában ' — három év óta nem látott — oppelni 
kastélyába költözködése is csak sakkhúzás volt a bécsi udvarral. 
S hogy azt még inkább csalódásba ringassa, télire, a szent 
ünnepekre Varsóba tért, hol az 1556-iki újév napja érte. 

így hát Ferdinánd utolsó reménységét Bona királyné láto- 
gatásába vetette. E látogatás, illetve az özvegy lengyel királyné 
olaszországi útja rég szóba jött. Bona egészsége helyreállítása 
végett vágyakozott az akkoriban híres padovai melegfürdőkbe, 
s útjára már tavasz óta folytak az előkészületek. Csakhogy a 
«betegség» és «fürdőzés» emlegetésével csupán takargatták Bona 
útjának valódi okát, a mely igazában az volt, hogy az uralkodni 
vágyó, szeszélyes, zsémbes özvegy királyné összeveszett fiával, 
a királylyal. Haragja különben már szinte tíz éves és lassanként 
mérgesedett el a szakításig. Kezdődött, midőn fia titokban meg- 
esküdött Radziwill Borbálával, s fokozódott, midőn e második 
házasságát trónra jutásával törvényesítette. 2 De nem szűnt meg 
akkor sem, mikor ezt a sokat szenvedett szép nőt (1551-ben) 
méreggel eltették láb alól, sőt növekedett fia részéről, midőn 
szinte leplezetlenül folytatá üzelmeit olasz kegyenczeivel. Bona, 
a mint özvegységre jutott, kincseit (már 1549-től kezdve) kikül- 



1 Ferdinánd 1555 deczember 7-ikén és 2 Lásd részletesen Kantecki Kelemennél: 

11-ikén értesíti csehországi fökanczellárát Sumy Neapolitaiiskie, (Varsó, 1881.) 9 — 30. 

és a boroszlói püspököt, hogy Bona királyné 1. Bona életéről «Królo\va Bona. Obrazy 

leánya látogatására Oppelnbe készül. (A czasu i ludzin czímen Chiedowski Kázmér 

rendeletek kivonata a boroszlói állami levél- írt novellaszerüen 2 kötetet, mely 1876-ban, 

tárban, AA. 111. 6 b. k. 248. 1.) - szintén Varsóban jelent meg. 



398 VERESS ENDRE 

dözgette Spanyol- és Olaszországba, a hová maga is készült, 
hogy szabaduljon terhére vált környezetétől, meg tán, hogy 
kevesebb feltűnés nélkül élhessen szerelmi kalandjainak. Távo- 
zása ügyét a lengyel országgyűlés is tárgyalta, ellenezte, s 
hiába volt az udvar és Izabella közbenjárása, az immár 62 éves 
anya-királyné elhatározta, hogy itt hagyja Lengyelországot s 
hazájába vonul. A varsói udvart nagyon feszélyezte ez a kellet- 
len dolog, s a gyakori botrány, melyet Bona okozott. A királyt 
is kínosan érinté anyjának makacssága, szigorú elhatározása, s 
habár készülődését mesterségesen késleltették és utazását halaszt- 
gatták is, végleg nem lehe- 
tett elodázni. 

Hiába kérték Bonát a 
király és nővérei, a szená- 
torok és tanácsosok, hogy 
maradjon, mert jó orvoso- 
kat itt is találhat. Hiába 
kérték, ne hagyja árván 
gyermekeit, pusztán birto- 
kait, nehogy úgy járjon, 
mint Beatrix magyar ki- 
rályné, a ki országából tá- 
vozva, olasz földön mások alamizsnájából tengődött. Bona min- 
den ellenvetésre megfelelt, még a római közmondással is 
érvelve, hogy Dulcis locus patriae, és útját csak elnapolta, de 
nem hagyta abban.' Még csak egy anyai kötelességét akarta 
teljesíteni, megvárván Zsófia leányának a braunschweigi her- 
czeggel való esküvőjét, mely kellő fénynyel, de hideg, nyomott 
hangulatban folyt le, az egész udvar, s így természetesen Izabella 
és fia részvételével is. Aztán február hó első napján elindult 
Varsóból, miután a szokásos módon ünnepélyesen lemondott 
fia javára lengyelországi összes birtokairól. Egy napi járóföldre 

1 A lengyel szenátorok előterjesztése és Bona válasza ez ügyben; Wisíocki, id. 
m- 537-541- 1- 




122 BONA KIRÁLYNÉ ALÁÍRÁSA. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 399 

elkísérte anyját Izabella is, hanem az első éjjeli szállásról ismét 
visszatért Varsóba, a királyhoz, kitől anyja birtokaiból hármat 
kapott haszonélvezetül élete végéig, illetőleg arra az időre, a 
míg Lengyelországban, vagy sléziai birtokain özvegy állapotban 
« kényszerül » élni. 

Megtörtént hát, a mit az udvar annyira röstelt, de megaka- 
dályozni nem tudott : az anya-királyné kénytelen volt megválni 
fiától. Pedig a király minden eszközt megragadott a békítésre. 
így állásuk elvesztése terhe mellett tiltá meg a nemességnek, hogy 
Bonát elkísérje, s mikor erről a királyné értesült, Izabellát küldte 
fiához, hogy e rendelete visszavonására birja. Ez kijelenté, hogy 
intézkedését maguk a tanácsosok kívánták, de meghajlik anyja 
akarata előtt, ha már sehogy sem tudja itt marasztalni. Izabella 
másnap reggel tolmácsolta a királynak anyjuk köszönetét, s a 
tanácsurak még az indulás perczében is felkérték a közvetítésre, 
bár eredménytelenül. Bona a reggeli mise után elbúcsúzott leányai- 
tól, kiknek könyörgése és könyei nem tudták maradásra birni, 
s aztán egyedül Izabellával ült be kocsijába, 1 melyet udvar- 
hölgyei, udvari emberei kocsisora s kincseivel megrakott szeke- 
rek követtek. 

így búcsúzott az öreg Bona a varsói palotából és Lengyel- 
országtól, hogy azt soha többé ne láthassa. A büszke, gőgös 
asszonyon alig volt nyoma a bánat és meghatottság jelének, de 
lehetetlen, hogy a válás pillanatában eszébe ne jutottak volna 
azok a kellemes emlékek, melyeket szinte 40 éven át ez ország- 
ban szerzett, s azok a boldog órák, melyeket itt átélt. 

Az öreg királynét díszes követség várta az oppelni határon, 
s kísérte végig leánya herczegségein, melyeknek területén közel 
két hetet töltött az ő ellátásán. Innen aztán Morvaországon át 
egyenesen Bécsbe indult, hol február utolsó napjaiban tárgyalt 
Ferdinánddal Izabella kielégítése ügyében. Segítségére vált a 



1 Egykorú tudósítás; Nowy Pamiftnik Warszawski, v. k. (1802.) 149—150. 1. és 
Niemcevvicz : Zbiór pami^tników, n. k. (1822.) 12—25. 1. 



400 VERESS ENDRE 

lengyel király előreküldött titkára, Grabowieeki is, 1 de az ő ügyes- 
ségének sem sikerült újabb biztatásoknál egyebet elérni. Mert 
Ferdinánd ugyan hajlandó volt Izabella 100,000 frtnyi követe- 
lésének eddigi 30,000 forintnyi kamatját készpénzben kifizetni, 
továbbá zálogul Tosseg várát s az ágyúkat átadatni, ha előbb 
(legfeljebb félév alatt) levélben biztosítja a szultánt, hogy Fer- 
dinánd megelégítvén őt teljesen, immár nem akar fiával haza- 
menni, s így nyugodtan hagyja a római királyt Erdélyországban 
kormányozni. De a levélváltás késedelmének ürügyével, mindezt 
négy hónap alatt ígérte teljesíteni. Sovány eredmény annyi 
alkudozás után. Bonát azonban a bécsi udvar olyan kitüntetőleg 
fogadta s maga Ferdinánd annyi udvariassággal halmozta el 2 
azalatt a pár nap alatt, míg az ódon várlak lakója volt, 3 hogy 
teljesen kielégítette. Sőt még a lengyel király is azt tanácsolta 
nővérének, hogy nyugodjék bele fiával ő Felsége határozatába. 
Csakhogy az özvegy királynénak (a ki ez időben, április közepén) 
már ismét a magyar határ szomszédságában lakott, most még 
kevesebb oka volt, mint valaha, belenyugodni ez intézkedésbe, 
mely különben is sérté. Hisz ügyei pompásan álltak, s a vágyva- 
várt visszatérés kilátása közeli volt. 

Izabella hívei reménységük teljesülését a beállott új évtől 
várták. Felső-Magyarországon Bebek Ferencz buzgólkodott, s 
már meg is indult seregével az elmúlt november hó közepén 
Lengyelország felé. 4 Ferdinánd katonái azonban útját állták, 5 a 
január havában Pozsonyba gyűlt rendek pedig György nevű 
fiával együtt «az ellenükben emelt lázadás és egyéb gonosz 
büntények» és engedetlenség következtében «a hűtlenség büné- 



1 E tárgyalásokról Ferdinánd portai ján indult tovább Bécsből; Herberstein ön- 
követeit is értesíté Bécsből, 1556 márczius életírásának egykorú kiadása, 54. 1. 
19-ikén ; Verancsics munkái, ív. k. 182. 1. 4 Ferdinánd 1555 november 25-ikén kö- 

- Erről Paolo Tiepolo bécsi velenczei szőni Bécsből Wernernek, november 16-iki 

követ ír érdekes apróságot 1557 október erre vonatkozó tudósítását; eredetije a 

12-iki jelentésében ; Albéri, Le relazioni Magyar Nemz. Múzeum levéltárában, 
degli ambasciatori Veneti al Senato, id. 5 Egykorú tudósítás Bécsből 1555 novem- 

vni. k. 162. 1. ber 30-áról ; a római . Barberini-könyvtár 

5 Bona királyné 1556 február utolsó nap- kézirattárában, lxii. 65. k. 92. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



4OI 



ben elmarasztalták és nyilvánosan levelesítették».' Erdélyben a 
rendek karácsony előtt Székely-Vásárhelytt országgyűlést tarta- 
nak és nyíltan fia pártjára állnak, még a szászok is. E gyűlés 
végzéséről Ferdinánd már újév napjára értesült, mielőtt még 
Kendy Ferencz vajda jelentése felérkezett volna. 2 De értesült 
személyesen is a rendek követségétől, melynek tagja volt 
Kemény László a magyarok, Sombori János a székelyek és 
Bomel Tamás szebeni nótárius a szászok részéről. Nevükben 
ez utóbbi beszélt (február 9-ikén,) előadván, hogy nem iránta 
való hűtlenségből, hanem a török fenyegetésétől való félelmük- 




I23. A BÉCSI KIRÁLYI VÁR ÉS KÖRNYÉKE A XVI-IK SZÁZADBAN. 

ben határozták el Izabella és fia hazahozatalát, a mihez most a 
király beleegyezését kérik, mivel már nem szenvedhetik a sok 
romlást és pusztulást, mely az országot tönkrejuttatja. 

Ferdinánd azt felelte a követeknek, hogy ö mindent megtesz 
Erdély megmentése érdekében, a mire eddig is már annyit áldo- 
zott kincstárából, hogy ha ezer évig élne és évenként megkapná 
Erdély jövedelmét sem tudná az ország azt megtéríteni. 5 



1 Az 1556 január 25-ikén megerősített 
törvényczikkek 24. czikkelyében; a mille- 
niumi törvénytár id. 1. k. 407. 1. 

2 Erdélyi orsz. emlékek, t. k. 553 — 561. 1. 
5 Ferdinánd a csak imént, 1556 január 



havában lefolyt pozsonyi országgyűlésen 
is kijelenté a rendeknek, hogy Erdély 
megtartására eddig harmadleiszázezer fo- 
rintnyinál többet áldozott ; Magyar ország- 
gyűlési emlékek, in. k. 546. 1. 



Magyar Tört. Eletr. 1901. 



4-02 VERESS ENDRE 

Most is alkudozásokat folytat a szultánnal, a lengyel királylyal 
és Izabellával egy nagy szövetség létesítése végett ; ezért inti 
az erdélyieket, ne idézzenek elő semmi változást az ország kor- 
mányában, hanem várják meg e tárgyalások eredményét. 1 

A rendek azonban meg sem várták a követség hazatérését, 
hanem az ünnepek után egy hónapra Tordán gyűlnek ismét 
össze, s innen - a portai követ jelenlétében - egyenesen fel- 
szólítják Petrovicsot, hogy foglalja el Erdélyt János király fiá- 
nak, a szultán nevében. A mit annyival inkább tehettek most 
a rendek, mivel megelőzőleg (január io-ikén) fogadták Petráskó 
havasalföldi vajda asztalnokát, János pitárt, ura, illetve a török 
császár hasonló izenetével. 2 Az ősz hazafi lugosi birtokán éppen 
csak erre a törvényes jeladásra, behívóra várt. Jó hatást keltett, 
hogy rácz-magyar katonaságával mindjárt ostrom alá fogta Dévát. 
Ennek kivívását Bajoni Ferencz várnagytól Török Jánosra és 
társaira bízván, 5 maga (márezius 4-ikén) Fejérvárt szállta meg; 4 
az erdélyi rendek pedig az egyidejűleg Szász-Sebesre hívott 
országgyűlésen 5 személyes befolyására a tordai gyűlés hangu- 
latának hatása alatt Gergely napján egyhangúlag «fejedelmökké 
és királyukká)) választották János Zsigmondot, a «ki természet 
szerént való uruk». S hogy ennek hírét hamarább vehesse, 
Izabella egész udvartartásával és fia nevelőjével, Novicampianus 
mesterrel Ilyvóra költözködött, hogy közel legyen az erdélyi 
határhoz, illetve a Magyarországba vezető vereczkei szoroshoz. 
Anyja elutazása után egy hétre 6 búcsút mondott ő is a varsói 
udvarnak és lassú menetelésben Reminiscere-szombatján (február 
29-ikén) vonult be Ilyvóba, a déli kapun át. Ünnepélyes fogadására 
a város polgármestere és tanácsa Zboiskáig ment elibe lóháton, 

1 Miles, Wuergengel 55 — 57. 1. 5 Pesthy Ferencz «bihari dicatom jelen- 

2 Hurmuzaki, Documente id. xi. k. 580. 1. tése a magyar kamarához Váradról, 1556 

3 A várban lévők s a várat vívó vezérek márezius 13-ikán; a Magyar Nemz. Múzeum 
neveit felsorolja Filep István Hlyéről, 1556 levéltárában. 

február 22-ikén írt levelében ; Magyar leve- 6 Izabella 1556 február 7-ikén (w piatek 

lestár, 1. k. 179. 1. po swietej Dorocie) ír Varsóból Zsigmond 

4 Scherer feljegyzése az Album Oltár- Ágostnak (Przezdziecki id. m. in. k. 283. 1.), 
dianum id. h. 23. 1. s ez varsói tartózkodásának utolsó nyoma. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 4O3 

s úgy haladt fel a várba, melyet számára már az eltelt november 
havában berendeztetett a király. 1 Sőt jövedelme fokozására 
kiváltságot adott neki arra, hogy 500 drb hízott marhát hajt- 
hasson ki vámmentesen a lengyel határon,- a németországi 
vásárokra. 

Útközben a királyné Lowiczon találkozék Lippomano Alajos 
pápai nuncziussal, kérve, hogy ajánlja őt a Szent Atya kegyébe. 5 
A másik meglepetés meg Lublinban érte, hol Martinés portai 
franczia ügyvivővel jött össze, a kit követtársa, Codignac küldött 
fel Izabellához a szultán leveleivel és jó hírekkel. Hanem még 
jobbak voltak a Tordáról érkezettek, melyekért Ilyvóra érkezése 
után (márezius 8-ikán) siet köszönetét kifejezni az erdélyi rendeknek. 
Levele végén jelzi, hogy innen «valamerre» megindul ; de, hogy 
olyan sokáig kelljen vesztegelnie itt, úgy látszik maga sem hitte. 

Április havában királyi öcscse részéről Przeclawski András 
pózeni kanonok, 4 majd Grabowiecki kereste fel, kinek Izabella 
melegen köszöni sokszoros közbenjárását és fáradságát, de 
buzgósága — úgymond — íme kárbaveszett, mert Ferdinánd 
legutóbbi (februári) feltételei olyanok, melyeknek elfogadása 
megsemmisítené előbbi, fejérvári szerződését ; már pedig Iza- 
bella új egyezséget nem akar, hanem ragaszkodik két év előtt 
kifejezett kívánságaihoz. Hasonlóan felelt anyjának, de legszaba- 
dabban nyilatkozott Ferdinánd méltánytalanságáról sógornője, 
Katalin lengyel királyné levelére írt válaszában ; nyíltan kifejez- 
vén, hogy nem teljesíthetné a római király feltételeit saját 
becsülete, kára és veszélye nélkül. Isten látja, hogy ném rajta 
múlik a békés kiegyenlítés, ám Ferdinánd föltételei olyan szi- 
gorúak, durvák és bajosak, hogy azok nem méltók arra, hogy 



1 Zsigmond Ágost rendelete Ligeza február 10-ikén; a római Barberini-köny vtár- 
Zsigmond ilyvói starostához Vilnáról 1555 ban, id. kézirat, 149. 1. 

november 3-ikán; Akta grodzkie i ziemskie, , 4 Instructio ad Sermam dominam regi- 

x. köt. (Ilyvó, 1884.) 72. 1. 1077. sz. nam Ungariae venerabili Andreáé Przec- 

2 Zsigmond Ágost engedélye Vilnáról lawski, decano Posnaniae data vi. Április 
'555 november 14-röl; ugyanott, 1079. sz. a. 1556 ; a krakói hg. Czartoryski-múzeumban 

3 A nunczius jelentése Lowiczról 1556 241. k. 26—30. 1. 

51* 



404 VERESS ENDRE 

elfogadtassanak, mert ez megbecstelenítené és érdekeit veszé- 
lyeztetné. 

Ezek az «érdekek» pedig haza vonzották. Ezentúl mind sűrűb- 
ben érintkezett magyarországi híveivel, kiknek adományozásokat 
is tesz, mintha csak otthon lenne. Az oppelniek is felkeresik 
ügyes-bajos dolgaikban, olyan kiváltságokat kérve, a milyeneket 
(az utána következő új korszakban) a bécsi udvartól nem remél- 
hettek volna. S az emberek helyesen számítottak, hisz Izabella 
most bármit megadhatott herczegségei alattvalóinak, már csak 
azért is, hogy jó emléket hagyjon fenn maga után. De gyakorolta 
kegyességét az ilyvói polgárok iránt is, kik a bujdosó királynét 
Ilyvóban szolgálták és ottani tartózkodását kellemessé igyekez- 
tek tenni. így pl. Jurkowicz Iváskó örmény kereskedőnek adó- 
mentességet és birtokot, Gutteter Györgynek és fiának házat 
adat a lengyel királyival; 1 ő maga pedig később azt a fontos 
jogot engedélyezi az ilyvói kereskedőknek, hogy árúikat vám- 
mentesen vihessék be és adhassák el Magyarországon. 2 

Ily apró-cseprő tevékenységgel telt az idő Ilyvóban, míg az 
erdélyi rendek hazakísérő fényes küldöttsége, élén Kendy Ferencz- 
czel, a szultán csauszával együtt augusztus első napjára meg 
nem érkezett. 



VII. 




rezvén Ferdinánd, hogy megfogyatkozott magyarországi 
híveivel és kis hadi erejével sikeresen nem gátolhatja 
meg az erdélyi mozgalom ilyetén eredményes fejlődését, 
nagy dologra határozta el magát. Tudta, hogy a török már 
jóformán a határon várja a királyfit, kinek érdekében Ali budai 
basa ismételten megírta néki, hogy ha a szultánnal békélni akar, 



1 Zsigmond Ágost 1556 június 11-ikén, 2 Izabella királyné oklevele Gj'ulafejér- 

november 10-ikén és 16-ikán kelt adomány- várról 1557 márczius 21-ikéröl ; ugyanott, 

levelei ugyanott, 73 — 74. 1. 1092. 1106. és 75. 1. 1125. sz. a. 
11 10. sz. a. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 405 

bocsássa Erdélyországot «és az benne való várakat» János király 
fia kezébe, és egyúttal német «szolgái onnat jüjjenek ki», mert 
különben «kikeletre» a hatalmas császár haddal jön fel ellene. 
Meg is fogadta Ferdinánd a basa tanácsát, hogy «jobb Érdéit 
odaengedni és adni, hogy sem mind háborúság legyen », mert 
a micsoda jövedelme vagyon neki Erdélyből, «az nem sokat 
teszen» úgy sem. 1 Es a török nem csupán fenyegetőzött, hanem 
már Szigetvárát ostromoltatta, s a budai basa éppen onnan leve- 
lezett a római királylyal. Ezért felhagyván eddigi öt évi makacs 
ellentállásával, úgy gondolkozott, hogy mégis csak inkább legyen 
Erdély János Zsigmondé, mint hogy a török erőszakkal foglalja 
el a maga számára. Ezért ünnepélyesen kinyilatkoztatá a szul- 
tánnak, hogy visszaadja Erdélyt Izabella fiának, s hogy «az 
állandó békének és barátságnak mi sem állja útját» visszahívatja 
erdélyi várainak őrségét. Ennek ellenében kívánja, hogy Dobó 
István, Was László, Bocskay György, az elfogott Dobó Domo- 
kos, és többi erdélyi hívei feleségestől, vagyonostól szabadon 
elvonulhassanak ; hogy a szebeni és többi várakban lévő ágyú- 
kat és lőszereket Petrovics hiánytalanul kibocsássa ; hogy 
Izabella és fia elégedjék meg Erdélyország birtokával, s adja 
vissza neki azon kívül fekvő magyarországi várait, valamint 
összes sléziai birtokait, nemkülönben Petrovics is Munkácsot. 
E föltételek biztosítására Ferdinánd Újlaki János knini püspök 
útján a lengyel királyt szólítá fel közvetítőül, 2 minek elvállalá- 
sáról követe július elsején nyugtatta meg Krakóból, hol Zsigmond 
Ágostot találta. E tekintetben nem is kellé biztatás a lengyel 
királynak, hisz rég kimondta véleményét, hogy Erdély megnyug- 
tatásának ez az egyedüli módja. Ezért sietve nővéréhez küldte 
Grabowieckit a jó hírrel, Cromer Mártont pedig Ferdinándhoz, 
tolmácsoltatván neki örömét, hogy végre rájött annak szüksé- 



1 Ali budai basa levele Ferdinándhoz Ferdinánd Bécsből 1556 augusztus 15-ikén 

«Sziget alatt» 1556 június 29-ikén ; Tört. a portán lévő követeinek, Verancsicsnak 

Tár, 1881. évf. 270—272. 1. és Zay Ferencznek is megírta; Miller, 

1 Az Újlaki által közölt teltételeket Epistolae, 157 — 9. 1- 



406 VERESS ENDRE 

gességére, hogy Erdélyt átengedje unokaöcscsének, nehogy a 
török kezére jusson. Egyúttal biztosítá a felől, hogy nemcsak 
nem akadályozza Izabella és fia visszatérését, hanem tőle telhe- 
tőleg fogja segíteni e törekvésében. 



A bécsi udvar tehát leszámolt azzal a ténynyel, melylyel 
Ferdinánd hívei már rég tisztában voltak, hogy Erdélyország a 
Habsburgok számára elvész. 1 De elveszett Magyarország számára 
is, melylyel néhány évre úgy a hogy egyesült volt. Akkoriban 
az 1552 tavaszán tartott pozsonyi országgyűlésen a rendek ki is 
fejezték hálájukat a király iránt, «hogy Magyarországot kezdettől 
fogva annyi költséggel és munkával igyekezett megvédelmezni és 
hogy Erdélyt az ország többi alsó részével együtt, Isten jóvoltá- 
ból hátalma alá már visszafoglalta és az egész ország egységét 
helyreállította)). A továbbiak folyamán ennek következtében 
((megállapították, hogy semmi erejük se legyen azoknak az ado- 
mányoknak, a melyek a fenséges Izabella királyné vagy ennek 
fia, vagy a néhai váradi püspök, vagy Petrovich Péter avagy 
akárki más neve alatt, a koronához tartozó vagy arra háramlott, 
avagy másokat illető javakról is, bármely egyezség vagy czím 
alatt keltek)). 2 Hogy e határozatnak foganatja nem volt, az ter- 
mészetes azalatt az idő alatt, midőn Erdély ismét az anyaországtól 
való elválás útján haladt előre. Pedig a római királynak meg- 
hódoltak az összes erdélyi «kulcsos» városok, s azáltal, hogy 
szász lakóiknak megerősítette az Andreanum-ban foglalt régi 
kiváltságokat, 5 birta az ország nagy részének támogatását. 
Hatalmának mégis buknia kellett, a minek nem utolsó két oka : 
Castaldo, kinek húsz és fél hónapi katonai uralma alatt (155 1 június 
elsejétől 1553 márczius közepéig) az erdélyiek, zsoldosai féktelen 

1 Ez a részlet végig (főleg az Országos czius 26-ikán ; Milleniumi törvénytár, 1. k. 
levéltár oklevelei alapján írva) egészen új 303. és 319. 1. 

és az interregnumról szóló tanulmányom- 3 Ferdinánd megerősítő oklevele az er- 

ban nincs meg. délyi szászok Andreanumáról : Pozson}-- 

2 Az 1552. évi törvényczikkek 1. czikke- ból, 1552 márczius 20-ikán ; Teutsch, Ur 
lyében, megerősítve Pozsonyban 1552 már- kundenbuch, 160. 1. 






IZABELLA KIRÁLYNÉ 407 

pusztítása miatt ' a német kormányt valósággal megutálták, és 
másodszor : - Ferdinánd pénztelen, ■ szánalmas helyzete, minek 
folytán sem híveket, sem tekintélyt nem tudott magának sze- 
rezni. Kormányának támogatói, erdélyi hívei pedig bámulatos 
erőmegfeszítéssel igyekeztek fentartani öt álló éven át uralmát. 
E hívek között a legtekintélyesebb, somlyai Báthory András, 
György barát politikájának folytatója, nem tehetségéért, hanem 
azért, hogy mint Nádasdy Tamásnak rokona, legnagyobb befolyást 
yakorolt az erdélyi nemesekre. Mint ilyen, ő is jelen volt Székely- 
ásárhelytt, a György barát megöletése után két hétre, 155 1 
utolsó napjára összehívott országgyűlésen, de arról azzal a be- 
nyomással távozott, hogy «bizony mostan szinte fejetlen lábak 
vagyunk . . ., főember nincs immár mostan ez országban», s habár 
'CTSte 



%>. 



% 





124. CASTALDO ERDÉLYI EMLÉKÉRME. 

idegen országokból gonosz hírük nem volt, társaival együtt nagyon 
aggódott, hogy ha «valami indulás esik, ezennel elvész az ország». 2 
r ejet ugyan nagysokára kaptak «a lábak» a beteges ecsedi Báthory 
indrás személyében (kit Ferdinánd 1552 április i-én nevezett ki 
Erdély vajdájává,) de nem vala benne köszönet, mert többnyire 
súlyos beteg volt s Tordán feküdve várta halálos óráját. Mellette 
buzgólkodott Haller Péter, az év végén kinevezett kincstartó. 
A szebeni polgármester nem szívesen vállalta el új hivatalát, 
melyet nem is tartott meg sokáig, mert nehéz feladat volt annyi 
pénzt szerezni, a mennyi a megszállott ország kormányzására elég 
legyen. Ferdinánd biztosai György barát számadási könyveiből 

1 Erről bővebben Déva és vidéke Cas- Székelyvásárhelyröl, 1552 [január 5-ikénJ 
taldo idejében ez. munkámban értekeztem, vízkereszt előtt való kedden írt jelentésé- 
1898-ban. ben; eredetije az orsz. levéltárban, a Ná- 

2 Báthory András Nádasdy Tamáshoz dasdy-íratok közt. 



408 VERESS ENDRE 

nagy meglepetésükre arról értesültek, hogy Erdély jövedelme nem 
több 90,000 aranyforintnál, holott a barát 300,000-ről beszélt a 
tárgyalások alkalmával, a római király pedig -- saját vallomása 
szerint — maga ennyit kénytelen költeni Erdély fenntartására. 1 
Miből teremtse ezt elő szegény Haller, mikor az ország jöve- 
delmének főforrásai, a sóbányák, vagy még «az ellenség», vagyis 
az Izabella-pártiak kezén vannak, vagy pedig senyvednek, ki 
vannak merülve. Ilyenek a vízaknai, tordai és kolosi bányák, 
melyekben a barát az utóbbi években erősebben dolgoztatott, s 
csak a deés-aknai maradt régi üzemében. Osztatlanul csupán a 
máramarosi sóbányák és a nagybányai kamara arany-ezüst mívei 
maradtak Ferdinánd hatalmában, 2 mert a kőrösbányai arany- 
bányát szintén elfoglalták, kifosztották a magyarok. 3 

így bizony a vajda kevés erélyt fejthetett ki olyanok közt, 
a kik hűségük jutalmául a nagyhangú ígéretek beváltására vára- 
koztak. Látván, hogy Ferdinándtól pénzt nem kap, fizetetten 
idegen katonasága pedig csekély és megbízhatatlan, a szárnyaló 
gonosz hírek hallatára országos hadfölkelésre hívta fel a neme- 
seket, «azok penig felette restek voltak». Hanem alig oszlottak 
el a május utolsó hetén tartott tordai országgyűlésről, jött a 
híre, hogy (május 31-ikén) Mircse moldvai vajda betört az ojtozi 
szoroson Erdélybe és a határszéli Bereczken táborozik, 4 állítólag 
35 — 40 ezernyi emberrel. 5 Július elsejére Radul vajda is Brassó 
alatt volt, 6 István új moldvai vajda pedig a szomszédságában 
Prásmár várkastélyát ostromolta és törte össze (12-ikén), mivel 
lakói Ferdinánddal tartottak. De Castaldo nem tehetett semmit 
ellenük, mert mire nagynehezen annyi sereget gyűjthetett, melylyel 



1 Martinengo pápai nunczius jelentése Fogarasról 1552 június 5-ikén (Szent-Margit 
Bécsből 1552 február 19-ikén; Theiner, nap előtt való vasárnap,) az orsz. levél- 
Vet. mon. Slavorum merid., 11. k. 31. 1. tárban, a Nádasdy-íratok közt. 

- Haller Péter jelentése Ferdinándhoz 5 Kendy Ferencz Nádasdy Tamáshoz 

Nagy-Szebenből, 1552 deczember 16-ikán; Tordáról 1552 július 14-ikéröl; Pray, Epis- 

Kemény, Notitia, 1. k. 120—3. 1. tolae, 11. k. 327. 1. 

5 Haller jelentése Kolozsvárról, 1553 6 J or g a közlése Brassó város szám- 
január 25-ikén; ugyanott, 126 — 7. 1. adásaiból; Hurmuzaki: Documente, xi. k. 

4 Somlyai Báthory András Nádasdyhoz 785. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 409 

kiűzethette volna a két vajdát, azok a hónap közepén 
maguktól kimentek az országból. 1 Az olasz tábornok különben 
is a nagyobb veszély, a Dél-Magyarországba csapott török 
ellen készült, de ott is késlekedve és szerencsétlenül, mert még 
a nyáron elveszett Temesvár és Lippa, az egész Temes- 
vidékével együtt. 

Ily tapasztalatok és csalódások ingatják meg az erdélyieknél 
a Ferdinánd támogatásába vetett hitet és készítik elé Petrovics 
fölkelését. Hogy ezt ellensúlyozzák és híveket szerezzenek, igen 
jó intézkedés volt visszahívni 1553 tavaszán Castaldot, és 
Erdélyt magyarokkal kormányoztatni. A kormányzás gondja 
Meggyesi Székely Ferencz kanonokra, a gyulafejérvári káptalan 
adminisztrátorára nehezedett, mivel Báthory, a vajda a beállott 
meleg májusi, júniusi hónapokban sem mozdulhatott ki podagrás 
lábaival Újvárról. 2 Jobb kezekben volt a honvédelem, a mennyi- 
ben egyelőre Balassa Menyhárt főkapitány őrizteti fizetetlen 
népével a várakat: Diódot maga, 5 Dévát 300 lovassal, Hlyét 
meg 40 gyalogossal. 4 Majd bejön «aratásban» Ferdinánd meg- 
bízásából az új vajda, Kendy Ferencz mellé társvajdául ruszkai 
Dobó István, 5 a híres egri hős. Július 25-ikén ért másfél ezer 
főnyi hadával 6 Tordára, hol somlyai Báthory András fogadta, 
saját seregét is rendelkezésére bocsátván; miután csak az imént 
kapta meg a Ferdinánd hűségére visszavívott alvinczi várat. 7 
Dobóval jött be Erdély újonnan kinevezett püspöke, Bornemisza 
Pál is, s ki már rég ismerte ezt az országot. Csak múlt év májusá- 



1 Egykorú szász feljegyzések a brassói tori András az vajdaságot birá aratásig, 

id. Quellén ív. k. 53., 490. és 514. 1. Dobó István aratásba az vajdaságra bémene 

- Báthory András erdélyi vajda hat azon esztendében; Magyar Könyvszemle, 

levele Meggyesihez (Szamos-)Újvárról, 1553 1895. évf. 251. 1. 

május 3-ikától június 28-ikáig; a Magyar 6 Péchy Ferencz tudósításából; Pray : 

Nemz. Múzeum levéltárában. Epistolae ír. k. 345. 1. 

5 Diód várából 1553 február 26-ikán (Remi- 7 Az erre vonatkozó 3 oklevél 1553 jú- 
niscere-vasárnapján) sürgeti Haller Péter nius havából a nagyszebeni városi levéltár- 
kincstartótól 1 100 frtnyihópénzét; ugyanott. 574-1 576. és 577. sz. a. 

4 Balassa zsold-nyugtái 1553 márczius s Dobó István Nádasdyhoz Tordáról, 1553 

12-ikéről és május 7-ikéről; ugyanott. július 25-ikén és 26-ikán; az orsz. Ievéltár- 

> Egykorú feljegyzés szerint: 1553. Bá- ban, a Nádasdy-íratok közt. 

Magyar Tőrt. Életr. 1901. 5 2 



4-IO VERESS ENDRE 

ban járt itt újra a király megbízásából Werner Györgygyei, hogy 
az Izabellától átvett Erdély jövedelmét összeírják, a só- és arany- 
bányákat megvizsgálják, az adóbeszedés, egyházi tized és egyéb 
kincstári jövedelem ügyét rendezzék. ' így jó reménységgel 
cserélte fel a veszprémi püspökséget, melyet eddig birt, az 
erdélyivel. Hanem csalódott szegén}', minden tekintetben. 

Bornemisza Pál megbízatása, úgy látszik kettős volt : meg- 
akadályozni a protestantizmus erősödését és lehetetlenné tenni 
másfelől azt a nemzeti pártot, mely Izabella és János király fia 
behozatalán Petrovics Péter első kudarcza után is lelkesen fára- 
dozott. Azonban mindkettőhöz pénz kellett volna, s ebben az 
új püspök is szűkölködött. Jó két hétig előbb Tordán tanács- 
kozott a vajdákkal és nemesekkel, hogy tájékozódjék. 2 Aztán 
Gyulafejérvárra ment. Csakhogy három hónap alatt a «kencses 
Erdélben» alig vett be 1500 frtot birtokaiból, gyulafejérvári 
rezidencziáját is ki kellé javíttatnia, úgy hogy ezüstjét és 
öreg napjaira gyűjtött ezer darab aranyát is ráadta, hogy tekin- 
télyét fentarthassa, s ne mondják az emberek, hogy a király 
zsugori püspököt küldött be. «De még énnekem sincsen egyéb 
lovam azoknál teszi hozzá latin leveléhez magyarul az 

kiken Zalából idejüttem ez tindér-országban». Ezt Somkerékről 
(Besztercze mellől) írta a püspök, 5 a hol partialis gyűlést tar- 
tottak a «lázadók» ellen, kik Székelyvásárhelyen mozgolódtak. 

Hanem ennek a mozgolódásnak most sem lett eredménye. 
A fölkelők a nyáron még abban reménykedtek, hogy mivel 
«nagy része az nemessígnek és az székelységnek nyilván vall- 
ják az János király fiát uroknak lenni, és az törökben igen bíz- 
nak)), ha Petrovics Magyarország felől bejöhet, s a két oláh 



1 Rendkívül fontos jelentésüket közölte 2 Bornemisza Pál püspök Ferdinándhoz 

Joh. Christian von Engel: Geschichte des Tordáról, 1553 augusztus 9-ikén; Történeti 

Ungrischen Reichs und seiner Nebenlánder Lapok, 1874. évf. 711. 1. 

(Halle, 1801.) 11. k. 22 — 42. és 111. k. 6 — 31. 3 Bornemisza Pál 1553 november 8-ikán 

lapján; bővítését 1. Archív des Vereines Nádasdyhoz, kinek Gyulafej érvárról augusz- 

für siebenbürgische Landeskunde, vii. k. tus 22-ikén jelezte bejövetelét; mindkettő 

(Brassó, 1866.) 403—413. 1. eredetije az or„z. levéltárban, id. h. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 4H 

vajda betör, « bizony mind király fia szolgái lesznek », még azok 
a széthúzó székelyek is, a kik annyira ajánlják szolgálatukat 
Ferdinándnak, habár tényleg «sem fejüket, sem marhájokat nem 
vetik szerencsére». Hanem a vajdák megelőzték a fölkelőket, elren- 
delték Szebenből, hogy a nemesek minden 16 kaputól egy-egy 
felszerelt lovassal (szeptember 3-ikára) Segesvárra gyűljenek, a 
hová előre küldték fogadásukra somlyai Báthory Andrást 
400 lovassal és 300 gyalogossal. 1 Az idegyült seregnek sikerült 
is elfojtani a fölkelést : Vásárhelyit meghódoltatták a székelyeket, 
Bethlen várában pedig körülzárolták az odamenekült vezéreket, 
ámbár mintegy száz drabantot vesztettek. 2 A felkelők ugyan 
600 főnyi őrségükkel bíztak a víz közzé épült vár erősségében,' 
meg a moldvai hoszpodár segítségében, a ki váltig fenyegette 
a vajdákat, hogy újra betör, de abból nem lett semmi. Dobóék 
október végén két kastélyt építtettek Bethlen mellé, s azokból 
nyugtalaníták a várbelieket, a szászoktól kapott ágyúkkal. 4 Dobó- 
nak 487 főnyi gyalogsága küzdött a vár ellen a három Nagy 
kapitány: Bálint, Demeter és Albert alatt, > somlyai Báthory 
András száz lovasának pedig krasznai Pándi Gábor volt a vezére, 6 
míg fogarasi várából ura is fel nem jött melléje. így a fölkelők 
végre is november közepén 7 kénytelenek voltak feladni a várat, 
oly ígéret mellett, hogy bántódásuk nem lészen. 

A vajdák győzelme azonban nem volt tartós, mert habár 
elnyomta a felkelést, annak szellemét nem fojthatta el ; sőt voltak, 



1 Báthory András Nádasdyhoz Seges- 5 Dobó gyalogságának zsoldlajstroma 
varról, 1553 szombaton, Szent-Egyed nap (1553) szeptember 4-ikéröI megvan a Magyar 
után, vagyis szeptember 2-ikán; ugyanott. Nemz. Múzeum levéltárában. 

2 Kendy Ferencz Haller Péter kincs- 6 Pándi Gábor de Carazna nyugtája 1553 
tartóhoz Szent-Ivánról, 1553 október 23-iká- október 31-ikén a bethleni táborból serege 
ról; Tudománytár, 1841. ix. k. 69. 1. egy havi zsoldjáról; ugyanott. 

1 Ecsedi Báthory András tudósítása, 7 Báthory András Nádasdynak Fogaras- 

Ecsedröl, 1553 október 23-ikán ; Pray, ról, 1553 október 30. (Szent-Demeter nap 

Epistolae, 11. k. 362. 1. után való hétfőn); Dobó István Bethlenből 

4 így pl. Szeben Bethlen ostromához november 5-ikén és Báthory András no. 

3 ágyút küldött; egykorú leijegyzés a nagy- vember 15-ikéről Nádasdyhoz az orsz levél- 

szebeni városi levéltár 1553-iki Rationa- tárban, Nádasdy-iratok közt. 
riumában. 

52* 



412 VERESS ENDRE 

a kik az ősz óta dúló pestisben ' Isten büntetését látták, a miért 
János király fiától elpártoltak. Petrovicstól 1554 elejétől kezdve 
egyre jártak Erdélybe a követek, hirdetvén, hogy a szultán békét 
kötött a perzsákkal, húsvétra Sztambulba ér és onnan betör az 
országba a moldvaiakkal, oláhokkal és lippaiakkal, hogy Ferdi- 
nánd híveit tönkretegye. 2 Ám Bécsben ettől nem féltek, vagy 
legalább félszüket nem árulták el. A római király siet meg- 
nyugtatni az erdélyieket, hogy országukat megvédi a törökkel 
szemben, 5 a kik ellen már az őszszel általános hadfölkelésre 
szólítá fel őket. 4 Inti a szászokat is, hogy maradjanak hűségük- 
ben és ne vezettessék magukat félre Petrovics által. 5 Hogy pedig 
királyi szavának nyomatéka legyen, könnyű és cseh lovasságot, 
meg magyar gyalogságot küld be egyidejűleg az erdélyiek meg- 
segítésére, biztosítván őket arról, hogy a török különben is 
gyengébb hírénél. Ezért megmaradásukra « keresztyéni vonzódásá- 
nál fogva» mindent megtesz, írja biztatóan Ferdinánd az erdélyiek- 
nek; mert az, hogy «a néhai János király fia uratok — úgy- 
mond — nem esnék nehezünkre, ha látnók, hogy az a ti, és 
egyszersmind a keresztyéni köztársaság hasznával volna egybe- 
kapcsoltatva. De midőn minden bizonnyal igaz az, hogy a néhai 
János király fia nem egyebet, mint azt eszközli, hogy örökös 
szolgaságba essetek, s utóbb a keresztyén hittől és vallástól 
elidegenedjetek)), nem teheti, hogy ne figyelmeztesse őket, «hogy 
ama hitegetéseknek és csábításoknak, mások kárán és örökös 
szolgaságán tanúlván», hitelt ne adjanak, hanem «ha a dolog 
úgy kívánja», a fejük fölött lebegő örökös szolgaságot vérük 
omlásával is eltávoztassák magukról . 6 



1 Ez Erdélyben (a Barczaságon) 1553 3 Ferdinánd az erdélyi rendekhez 1554 
szeptember 12-én kezdődött és 1554 már- április 17-ikén; regestáját 1. Keménynél: 
czius 18-ikáig tartott, de véglegesen csak Notitia, 11. k. 90. 1. 

1555-ben szűnt meg; egykorú szász nap- 4 Ferdinánd rendelete 1553 október 4-én; 

tári bejegyzés a brassói id. Quellén ív. k. ugyanott, 1. k. 216. 1. 

490. 1. 5 Ferdinánd az erdélyi szászokhoz 1554 

2 Bornemisza Pál erdélyi püspök Nádasdy- május 25-én; ugyanott. 

hoz Gyaluról, 1554 február 16-ikáról; az é Ferdinánd az erdélyiekhez Bécsből, 

orsz. levéltárban, id. h. 1554 május 30-ikán; latinul és magyarra for- 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 4I3 

Az így beküldeni szándékolt segélycsapatok ügyét az ecsedi 
birtokaira húzódott Báthory Andrásra bízták, ismételten figyel- 
meztetvén az erdélyi vajdákat, hogy ne higyjenek Petrovics 
ámításainak, mivel ő sem Lengyelországból, sem a töröktől nem 
kap segélyt; hisz ennek Pest körül volt egy kis csapatja, de az 
is már visszatért Budára. 1 Hanem azért Báthory újabb parancsa 
mégis 2000 könnyű lovasra és iooo gyalogosra szólott, a mit 
a volt vajda így vetett ki : ő maga küld 200 lovast, Perényi 
Gábor 300, Báthory György, Bebek Ferencz és fia, Serédi 
György, Balassa Menyhárt egyenként 200, Perényi Ferencz 
és Mihály, Balassa Zsigmond, Serédi Benedek, Bánfy László, 
Dobó Ferencz 100— 100 és Bidy Mihály 50 lovast. De a 
Bebekek, Báthory György és a Serédiek kimentek magukat, 
vagy nem fogadták el a megbízást, úgy hogy mindössze 700 
lovas és 500 gyalogos indulhatott július végén Erdélybe. Ezen- 
kívül fizetetten volt a váradi püspök csapatja és a gyulai őrség. 2 

Ennyire zsugorodott le a római király segítsége, melynek fel- 
adata lett volna «eltávoztatni» az erdélyiek fölött lebegő «örökös 
szolgaság') fellegét ! A székelyek fel is mondták a vajdák iránti 
engedelmességet s folyton nyugtalankodtak. Még Bornemisza 
püspök sem tudott reájuk hatni. Öt különben is kihozta sodrá- 
ból minden török vagy tatár hír, s meg is írta Nádasdynak, 
hogy ha még egyszer hívná a király, mindjárt elmenne, «hogy 
soha se lássa többé ezt az országot, melyben a félelem, iszonyo- 
dás és szakadatlan epekedés lakoznak ». ; 

Petrovics reménységei ily körülmények közt jók és híresz- 
telései igazak voltak. Már húsvét után megkapta a töröktől 
Lippa és Sólymos várát, és titkos izgatása folytán az erdélyi 
nemesek sokkal nagyobb pártoskodásban voltak, mint tavai}'. 4 

dítva közli Lőcsei Gy. Sámuel a kolozs- 1554 július 24-ikén; az orsz levéltárban, a 

vári n Hon és Külföld » 1841-ik évf. 417 — 9. 1. Történelmi Emlékek B. osztályában. 

' Kiserjéni Pál és (Pestil Bornemisza 3 Budai, Polgári lexikon, 1. k. 423. 1. 

Ferencz jelentése a magyar kamarához 4 Somlyai Báthory András Nádasdyhoz 

Báthorból, 1554 augusztus i-én; eredetije Székelyvásárhelyről, 1554 május 14-ikén 

a Magyar Nemz. Múzeumi levéltárban. (pünkösd másodnapján,) ugyanott, a Ná- 

2 Ferdinánd Dobó Ferenczhez Bécsből, dasdy-iratok közt. 



414 VERESS ENDRE 

Ezenkívül a lippai törökök érdekükben Déván alól a Béga mellé 
egy új kastélyt építettek: Facsétot. 1 S a mozgalom annyival 
inkább terjedt, mivel Ferdinándnak most sem volt pénze. Hiába 
tartottak a vajdák az ország különböző részében fél év alatt 
három országgyűlést, s járta meg Dobó Erdélyt, hetekig tar- 
tózkodván Szamosújvártt, Meggyesen, Kocsárdon, Várallyán, 2 
hűségre intve a híveket. Was László, Ferdinánd erdélyi kincs- 
tartója (ki régente János királynak is adószedője volt) még az 
év végén is azt írja, hogy erőtlennek érzi magát állása betöl- 
tésére, melyre a király a leköszönt Haller Péter helyébe újévre 
kinevezte, mivel nincs elég tekintélye az adó behajtására. Maguk 
a vajdák sem alkalmazkodtak pénzügyi intézkedéseihez, illetve 
a királytól vett utasításaihoz, és teljesen igaza volt a kincs- 
tartónak, hogy nem hasznos, «hogy az vajda-uraim adjanak 
commissiót ő magok az ő magok dolgára». Másfelől híre- 
tudta nélkül szedték fel «a király jövedelmét» s még zokon 
vették neki, «ha mikoron csak meg is akarnám értenem — írja 
panaszos levelében — micsoda ratióra kelljen tudnom avagy 
íratnom» a felvett összeget. Máskor meg forintos adót hajtottak 
fel katonai erővel a békés polgárokon és munkás jobbág3'okon. 
így aztán nem csoda, ha a kincstartónak nem fizettek pontosan, 
s hogy nem volt pénze, bármily igyekezettel vágatta is a sót 
és csináltatta, rakatta a hajókat. A király «kétezernyi lovag- 
népének*) így gyakran megkésett a zsoldja, hisz a székelyek 
ígérte «rováspénz»-ből alig kapott kezéhez hatodfélezer forintot. 
A pestis miatt és a német katonák garázdálkodása következté- 
ben pedig még a szászok sem fizetik «a Szent-Márton forintját», 
annyira nincs tekintélye a királynak ; holott Erdélyben soha sem 
volt eddig adó-restantia. A mellett lustramestere és contrascribája 
is meghalt az őszön, s nincs kivel felhajtania az adót, panaszol- 
kodik a szegény kincstartó, a ki mindezekre ráadásul maga is 

1 Ugyanő Nádasdyhoz Gyulat'ejérvárról, 1554 szeptember 29-ikén (Szent-Mihály nap- 
: an;i ugyanott. 

2 Dobó István 6 levele a felsorolt helyekről; ugyanott. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 415 

olyan «igen beteges» volt, «hogy akármi kevés földre is két 
felől fogva vitték » ;' mintha csak Ferdinánd kormányának gyö- 
nyörűsége telt volna a nyavalyás, göthös emberek alkalmazásán ! 

Egyébiránt a két vajda egymással sem élt jó egyetértésben. 
Gyűlölködtek egymásra s e gyülölségüket egy koromfekete paripa 
lobbantotta lángra, melyet mindegyikük magának akart meg- 
szerezni; úgy hogy egész példabeszéddé vált róluk Erdélyben, 
hogy «a régi magyarok fehér lovon szerzettek az országot, azok- 
nak maradéki pedig feketén vesztik azt el». 3 

Eredménytelenül telt el a következő, 1555-ik év is. Már 
tavaszszal egész nyíltan folyt az izgatás és összeesküvés Ferdinánd 
ellen, s a török mindent mert ígéreteivel, mivel ismerte a király 
gyengeségét.' E gyengeségről kivált Dobó panaszkodott sokat, 
kinek katonái júniusra zsoldhiányuk miatt mind szétmentek, úgy- 
hogy a várakban lévőkön kívül semmi gyalogsága nem volt; 
Déva várában pedig (melyet hadi tekintetben Erdély kulcsának 
tartottak) már éjjeli őrnek sem jutott ember, 4 hiába jelent meg 
a várban a kincstartó s tartotta a nélkülözőket reménységgel.' 
Ezért nem mert Miksa főherczeg, a cseh király mozdulni, habár 
egy újabb terv szerint be kellett volna jönnie Erdélybe. Úgy 
gondolkoztak, hogy személyes jelenlétével megtarthatja az orszá- 
got Ferdinánd számára, a szászokkal, kiknek kiváltságait is meg- 
újítá ; 6 de reménysége hamar szétfoszlott, midőn belátta, hogy 
még útiköltsége sem lenne. Helyette tehát Dobó járta be ismét 
az országot, hogy a nemesi fölkelést szervezze, de a vajdák az 
év végén, karácsony előtt Székelyvásárhelyen tartott ország- 
gyűlésen csak annyit értek el, hogy Bornemisza püspök kérésére 

1 Was László Werner Györgyhöz Gyula- S Was László jelentése Miksa föherczeg- 

f ej érvárról, 1554 július 20-ikán és Kaplyon- hez Déváról, 1555 május 15-ikén ; a bécsi 

ról november 28-ikán; Történeti Lapok, udvari kamarai levéltár Hungarn osz- 

1876. in. évf. 124 — 7. és 129— 131. 1. tályában. 

- Budai, Polgári lexikon, 11. k. 443. 1. 6 Miksa főherczeg a szászokhoz, 1555 

3 Bornemisza Pál püspök Nádasdyhoz június 26-ikán, és Ferdinánd augusztus 
Gyulafej érvárról, 1555 márczius 24-ikén; 30-diki levele, melylyel Miksa articulusait 
az orsz. levéltárában, Nádasdy-íratok közt. megerősíti bár személyesen nem tudott 

4 Dobó István Nádasdyhoz (Szamos-) nekik érvényt szerezni; regestájukat I. 
Újvárról, 1555 június 22-ikén; ugyanott. Keménynél: Notitia, 1. k. 217. 1. 



416 VERESS ENDRE 

megígérték, hogy addig «semmi újítást nem mívelnek», vagyis : 
nem hívják be Izabellát és fiát, míg a Ferdinándhoz küldött 
követség vissza nem tér. 

Csakhogy ez nem is volt egyéb puszta ígéretnél. Az erdélyiek 
sokkal inkább megunták a nyomort, melyet Ferdinánd ötödfélévi 
kormánya alatt szenvedtek, semhogy embereire hallgattak, és 
fényes ígéreteikben bíztak volna. Hiába való volt Bornemisza 
püspök ékesszólása, melylyel a váradi békére hivatkozva idézte 
a régi latin közmondást, hogy embert szava, bika szarvát kötél 
köti s « király az ő szavával az keresztyénség kárára és az 
pogányság hasznára nem játszodhatik», intvén az erdélyieket 
«az pogányság holdjá»-tól, mivel «az holdnak soha sincs az az 
tápláló és színt adó ereje, mint áz napfénynek)), — a «megvakult 
és átalkodott ország» ' behívta Petrovicsot János király fia hely- 
tartójául, s véget vetett Ferdinánd uralmának. Ekkor, midőn ezt 
írta, (1556 márezius 15-ikén) már nem tartózkodott püspöki szék- 
helyén Bornemisza, hanem gyalui várába zárkózva élt, melyben 
immár három hónapja tartották Izabella fia hívei körülzárva, 
néhány odaszorult magyarországi nemessel. Ágyúja egy sem volt, 
hogy védelmezze magát, s miként írta, utolsó óráját érezte köze- 
legni. Ferdinánd őt püspöknek küldte Erdélybe, s nem a püspök- 
ség várai castellanusának, kesereg tovább az esztergomi érsekhez 
intézett panaszos levelében, s ha nem akarják, hogy elpusztuljon, 
hívja vissza a király halálos veszedelméből, mivel semmit sem tud 
többé neki szolgálni ez országban, melynek egyetlen faluja sem 
húz már Ferdinándhoz. 2 Április elseje 3 után «az egyházmegye 
és jövedelem nélküli erdélyi püspök » ugyan még visszaszökött 
Gyulafejérvárra, 4 de csak azért, hogy ott lévő holmiját szekerekre 



' Paulus Absthemius (Bornemisza Pált 3 Gyalu vára 1556 április l-jén esett el 

levele Cseriéi Jánoshoz Gj'aluról, 1556 s jutott Petrovics kezére; a brassói id. 

márezius 15-ikéről; Erdélyország történe- Quellén ív. k. 518. 1. 

tei tára, (Kolozsvár, 1845.) 24 — 28. 1. 4 Innen ír az elkeseredett püspök 1556 

2 Bornemisza Pál az esztergomi érsek- április 5-ikén Miksa íöherczegnek; eredé- 
hez és Nádasdyhoz ugyancsak márezius tije a bécsi hadügyi levéltár «Feldakten» 
15-ikéről; Pray, Epistolae, 111. k. 78— 79. 1. osztályában. 






IZABELLA KIRÁLYNÉ 417 

rakja, s ezt a várát is átadja. És miután Petrovics a szász-sebesi 
gyűlés határozatából a püspökség minden birtokát lefoglalta 
ura s az ország számára, Szent-Barabás napján (június u-ikén) 
kiindítá Gyaluból Bornemiszát a királyi Kassa felé. 1 Illő kíséret- 
tel, de úgyszólván csak írótollával távozott Erdélyből, 2 melyben 
annyit költött királyáért, s nevét azzal is megörökíté, hogy a 
fejérvári püspöki palota és vár déli részét újraépíttette/' 

Ekkor már egész Erdély Izabella és fia pártján állott. Még 
somlyai Báthory András is meghódolt Petrovicsnak (mindjárt 
bejövetelekor,) mikor látta, hogy az ország elveszett Ferdinánd 
részére, s maga is családostól elvész, ha a helytartó felszólításá- 
nak nem enged. 4 Sőt (a szultán befolyása alatt) a moldva-havas- 
alföldi vajdák is nyíltan kijelentik, hogy János király fia és 
Izabella pártjára állnak. Nemes buzgósággal izgatnak, leveleznek 
érdekükben az országban,' s a nyár folyamán gyűlésre hívják az 
erdélyieket, hogy Ferdinándtól elpártoljanak/' Csak Dobó István 
vajda állja még az ostromot csekély őrségével három várban, 
míg a király fel nem menti hűségi esküje alól, s ö Izabellának át 
nem adhatja azokat, mint olyan hős, kinek kardját ketté törték. 



Bármint vágyakozott is Izabella viszontlátni a magyar földet, 
szívesen várt, fogadta a kedvező híreket és értesíté a sorsa 
miatt aggódó szultánt, hogy még nem indulhat be. Majd a lengyel 
király követségének felelt augusztus 25-ikén, kifejezvén, hogy ő 
most a keresztyénség ügyének vél szolgálatot tenni, ha a szul- 



1 Vagyis június n-ikén; az id. Kultsár- testűm Benedictí) Nádasdyhoz; Pray, Epis- 

féle Székely krónika feljegyzése, 28. 1. tolae, ni. k. 80 — 82. 1. 

,t^ . i_ .. T.j-T-.i.-1-i ' Lapusneán Sándor vajda Jásból, 1556 

- Forgach után Budai, Polgári lexikon, r ' . ' , 

, , február 20-ikán szentpáll Kornis Miklós- 

1. k. 423. 1. ... 

nak ; Török-magyarkori államokmánytár, 

3 Erről szóló 1556-iki feliratos köve még 1 k íj. 1 

1790-ben is megvolt; Szeredai, Series epi- 6 Sándor moldvai vajda levele a szebeni 

scoporum, 209. 1. tanácshoz Jásból, 1556 július 30-ikáról; a 

4 Somlyai Báthory András levele Alvincz- nagyszebeni városi levéltárban 742. sz. a. 
röl 1556 márczius 18-ikán (feria quarta ante Regestája Keménynél: Notitia, 1. k. 217. I. 

Magyar Tört. Életr. 1901. 53 



418 VERESS ENDRE 

tán támogatását elfogadja. Hogy Ferdinánd a kezén lévő erdélyi 
várakat jószántából átadja, csakhogy megkímélje a keresztyén 
vérontást, kegyes és keresztyén királyhoz méltó dolgot cselek- 
szik. Izabella ezért «kezeit csókoltatja" és további atyai párt- 
fogását kéri, de föltételei ügyében a magyar rendek közös vég- 
zése, és pártfogója, a szultán hozzájárulása nélkül semmit sem 
tehet; ha azonban otthon lesz, gondoskodik róla, hogy kíván- 
ságai teljesíttessenek. Végül hálásan köszöni e búcsúlevelében 
királyi öcscse sok évi jóságát és közbenjárását; de a míg illő 
módon elkészülhettek az útra, bizony szeptember 23-ika lett, mire 
felkerekedtek és Szent-Mihály előtti szerdán elindulhattak. 1 

Izabella királyné pár nap múlva átlépte a magyar határt, s 
ezzel vége szakadt annak a keserves öt esztendőnek, melyet 
földönfutóként bujdosásban töltött ! 

1 Egykorú ilyvói feljegyzés szerint: Wierzbowski, Uchansciana, v. k. 142. 1. 




I25. KOLOZSVÁR CZIMERE 



HETEDIK KÖNYV 



UTOLSÓ EVEK 



1556—1559 



I2Ő. ZÁRÓDÍSZ HELTAI GÁSPÁR KRÓNIKÁJÁBÓL. 



I. 




vereczkei hágón át, mint hétszáz évvel előbb 
a honfoglalók, jött be Izabella királyné eze- 
rekre menő kíséretével Magyarországba, hazát 
foglalni. Vezette Kendy Ferencz erdélyi vajda 
a rendek küldöttségével, melynek tagjai voltak: 
a székelyek részéről Andrási Márton, Becski Pál, Lázár Imre és 
Bernárd Ferencz, 1 s a szászok követeiként Hedvigh Ágoston 
szebeni királybíró, Tartler János Brassóból, 25 lovassal, Rahner 
Péter Meggyesről és Scháser István Segesvárról, lovasok kísé- 
retében. De a katonai fedezetet tulajdonképpen Petráskó havas- 
alföldi vajda alkotta tízezernyi emberével, meg Sándor vajda, 
moldvai lovasságával. E vad csapatok iszonyú pusztítást végez- 
tek útjukban, a mint augusztus havában 2 átvonultak az országon. 
Valami negyvenezeren voltak ; s a Nyírségen, a Szamos és 
Kraszna mentén, s a Szilágyságban nagy rombolást tettek. Fel- 
dúlták többek közt a Báthoryak báthori templomát és sírját, és 
átvonulásukat mintegy 300 felgyújtott falu jelezte. Végül Izabella 
kísérői közt új alakokként látható Tarló, Prokop, Boratinski Péter 
és Nizowski Szaniszló, a királyfi egykori dajkájának fia. 4 



1 A Kultsár-féle Székely krónika, 28. 1. 

2 A havasalföldi vajda 1556 augusztus 
23-ikán tört be Brassónál s egy hét múlva 
indult Kolozsvár felé, a moldvai pedig 
ugyanekkor a radnai szoroson jött meg ; 
Ostermayer krónikája, id. h. 518. 1. 



3 Ennyit említ egybehangzóan: Székel 
István id. egykorú világkrónikája, 236. 1., 
a Kultsár-féle Székely krónika, 28. 1. és 
újabban egy harmadik feljegyzés is, a Tör- 
ténelmi Tárban, 1891. évf. 69. 1. 

4 Gromo feljegyzése 1565-böl ; id. h. 38. 1. 



422 VERESS ENDRE 

Az ország határáig elibe mentek az erdélyi tanácsurak és 
rendek is. Elükön állt a délczeg, ifjú, alig 23 éves somlyai 
Báthory István, az ország leggazdagabb és legbefolyásosabb 
embere. O üdvözölte a királynét, és ekkor bizonyára nem gon- 
dolta, hogy még valamikor ura lesz húgának s vele királya 
Lengyelországnak. Beszédének két eszméje jellemző : hogy 
György barát nyomorult vége mutatja, hogy Isten Izabellával 
tart, s visszavezérelte öt annyi betegség és szenvedés után 
egészségesen, s hogy ez a szegény haza eléggé kitapasztalta, 
mily káros és veszélyes idegeneknek adni a kormányt. 

A királyné arczából kikelve, könyek közt felelt Báthory 
üdvözletére, kiemelvén, hogy Megváltónk anyjának is menekülnie 
kellett fiával ellenségei elől, és sorsának ilyetén szerencsés for- 
dulata most arra tanítja, hogy Isten az özvegyeket és árvákat 
nem hagyja el. 

Ez üdvözlések ismétlődtek Kolozsvárit, hová — Ilyvóból való 
indulásától éppen egy hónapra - - október 22-ikén délután két 
órakor érkezett. 1 Útja Munkácson át Husztra vezette, melynek 
kis lakossága nagy örömmel látta ; majd Máramaros-Sziget érin- 
tésével a gutini és ilosvai hegységen át Nagybányára és Deésre, 
hol az öreg Petrovics helytartó a város tanácsával várta. Vele 
és Balassával együtt aztán baj nélkül elhaladtak Szamosújvár 
alatt, 2 honnan néhány óra múlva beértek Kolozsvárra. A király- 
nét a város valósággal megújhodva fogadta. « Képíró Antal az 
kapura czímert esinált» ez alkalommal, tarka szövetekkel díszí- 
tették a középútczai kapu melletti házat is, és úgy Izabellának, 
mint a helytartónak friss kenyeret, hófehér kalácsot, czukor- 
borsót és hamvas szilvát küld a tanács naponta. Petráskó vajda 
táborába is bort, kenyeret küldenek Benedek barát útján, 5 nehogy 

1 Mindez, Báthory István üdvözlő beszé- 3 Ez érdekes művelődéstörténeti adatok, 

dével együtt Miiesnél : Wuergengel, 62— árakkal és nevekkel a kolozsvári városi 

63. ]. ó-levéltárban, a farkas-utczai (Luporum) 

- Verancsics Összes munkái, 11. k. 99. 1. fertály 1554— 56-iki számadási kötetében 

és Bethlen Farkas erdélyi históriája, 1. k. olvashatók. Képíró munkájáért 50, kalácsért 

594 — 96. 1. 35 dénárt fizettek. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



423 



katonái sokat rakonczátlankodjanak. Szerencsére a két vajda 
pár nap múlva haza is indult l a török csauszokkal, miután a 
királyné gazdagon megajándékozta őket. 2 

Útja fáradalmait kipihenve, Izabella királyné rögtön állam- 
ügyekhez látott. Legelőbb is tanácsosait nevezte ki (október 



^ 



MMúMkh 




, b-m 







rauwc 




I27. PETRÁSKÓ HAVASALFÖLDI VAJDA NAGY PECSÉTJE. 

27-ikén,) kik d. e. tíz órakor mindjárt le is tették előtte és fia 
előtt a hűségi esküt. E szerint az ország kormányzója lett 
Petrovics Péter, a kanczellár Csáky Mihály, tanácsosok pedig 
Perényi Gábor és Ferencz, Balassa Menyhárt, Kendy Ferencz 



1 Egykorú tudósítás Kolozsvárról, 1556 október 28-ikáról ; a bécsi állami levéltárban. 

2 Bethlen Farkas, id. m. 597. 1. 



4 2 4 VERESS ENDRE 

és Antal, somlyai Báthory András és György, Bebek Ferencz, 
enyingi Török János, Jakcsi György, Szalánczy János, Hagymási 
Kristóf, Kemény János, Cherepovith Miklós, Gyerőfy Mihály és 
Farkas Miklós,' udvarmestere pedig Czikowski Miklós. 2 

Az erdélyi főurak e kiválóbbjai átadták a királynénak az 
összes várakat, városokat és bányákat, ama várak ellen pedig, 
melyek a Ferdinánddal, illetve Petrovicscsal létrejött egyezség 
daczára sem hódoltak meg, hadi segélyt bocsátottak rendelke- 
zésére, így Bethlent Pathócsy ostromolta, Újvár ellen Balassát, 
Várad megvételére Kapitán Györgyöt, Huszt vára elfoglalására 
pedig somlyai Báthory Andrást küldték. Majd november elsején 
a királyné Szent-Katalin-napjára országgyűlést hirdetett, melyre 
a Részeket, sőt Kassát, Eperjes és a Felvidék képviselőit is 
meghívta. Az ellentállás érzetét akarta ezzel bennük növelni, mert 
ekkoriban jött híre, hogy a németek megvették Tarkő várát 
Tarczaytól, Nagyidát Perényi Ferencztől, az ő párthíveitől, habár 
őket Bebek György 500 törökkel Rozsnyóbányán megverte. 5 

Az országgyűlést a kitűzött napon Izabella jó reménységgel 
nyitotta meg. A megjelent rendek mind hívei voltak" s alig várták, 
hogy a királyné asszonyt és felséges fiát ismét körükben lát- 
hassák. Mindnyájan érezték, hogy nagy feladat vár reájuk, de 
munkájukat megkönnyítők az öt évi német uralom tanúságai, 
s az átélt szenvedések emlékei. Tudatában voltak annak, hogy 
az országnak szilárdabb alapot kell teremteniök, s a mit kezde- 
ményeztek, rövid néhány napon szerencsésen be is fejezték. 
Am a királyné is okult a múltból, s nehogy ismétlődjenek régi 
szenvedései, királyi tekintélyét és hatalmát erős felségjogokkal 
bástyázta körül. Ezek szerint : a kormányzást és igazságszolgál- 
tatást maga gyakorolja, mint Magyarország megkoronázott 
királynéja, s fiának gyámja, nagykorúságáig, de az adomány- 



1 Boratinski Péter egy névtelenhez 2 Ez az, kit az Erdélyi országgyűlési 

Kolozsvárról, 1556 október 28-ikáról ; egy- emlékek n. k. 4. és 55. 1. hibás olvasással 

korú másolata a bécsi állami levéltár- Gykonskynak említ, 

ban. 3 Székel Estván krónikája, 236. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



425 



leveleket csak saját pecsétjével hitelesíti, habár kettejük nevé- 
ben állíttatnak is ki. 1 A kincstartói hivatal megszűnik, s az ország 
jövedelmét maga a királyné fogja kezelni, ép úgy, miként őt 
illetik meg a kincstár összes meglévő és öröklendő birtokai, 
várai és bányái. így a hivatalok betöltésének jogát is magának 
tartja fenn, udvarában pedig idegeneket is alkalmazhat. A kül- 
földi fejedelmekhez saját követeit küldheti, s másfelől minden 
idegenből jövő levél az ő tudtával kézbesítendő. Pénzt fia és 



■Claxititifrurci 




B. KOLOZSVÁR REGI LATKEPE. 



saját nevével verethet, s néhány nagybányai próbaaranyát be 
is mutatta, sőt a portára is leküldte. 2 

Ez általános elvek részleteinek tárgyalása másnap (november 
26-ikán) a vallásügy rendezésével végződött. Ezt Novicampianus 
mester beszéde vezette be «a század megromlott erkölcseiről s 
a keresztyén vallásba csúszott tévelygésekről)). Hevesen kikelt 



1 A királyné azonban ennek éppen meg- 
fordítottját gyakorolta, amennyiben az ok- 
leveleket csupán saját nevében adatta ki, 
s csak ritkán íratta alá fiával is. 

- Pénzverési jogáról az országgyűlési 
végzések nem szólnak, talán mert önként 
érthető volt; de szóba jöhetett, mivel az 

Magyar Tört. Életr. 1901. 



erdélyi követ deczember 12-ikén ért Dri- 
nápolyba, s a királyné új pénzeit már ví- 
gan mutogatta a portán; egy osztrák 
«exp!orator secretus» tudósítása Straub 
Ferenczhez Drinápolyból, 1556 deczember 
19-ikéröl, a bécsi állami levéltár Turcica 
osztályában. 

54 



426 VERESS ENDRE 

az eretnek ariánusok ellen s és előadván, hogy ámbár ö lengyel 
nemzetségü, szereti a magyarokat, kiknek behozta János király 
fiát, a kit a lengyel király rendeletéből lengyelföldi tartózkodása 
alatt tanított. Tanítása az egy igaz vallás szellemében folyt, 
melynek követésére inti hallgatóit is. De beszéde nem érte el 
óhajtott czélját, hisz a rendek többsége immár lutheránus meg 
kálvinista volt, kérésükre pedig a királyné megengedte, hogy 
mindenki a maga felekezete szerint éljen ; habár a mester neki 
ajánlva adta is ki munkáját. 2 Ez tehát a vallásszabadság magasz- 
tos elvének kimondása a korszellem hatása, s az állampolitikai 
viszonyok nyomása alatt. Hanem azért a secularisatio kérdésében 
nem döntött, bár a rendek az egyházi birtokokat az ő és fia javára 
akarták fordítani. 

Belügyi intézkedések, az adó megállapítása, dézsma-ügy, szö- 
kött jobbágyok büntetése, orvok és gonosztevők, kétnejüek és 
hamispénzverők kergetése foglalkoztatja még a rendeket ez 
országgyűlésen, melynek nagy érdeme az is, hogy rendezte a 
kézmívesek ügyét, s minden czikkre kiterjeszkedő pontos ársza- 
bást teremtett, mely szerint dolgozniok és kereskedniük szabadjon. 
Végül pedig, hogy jogaikban és kiváltságaikban fiával együtt 
megtartja őket, arról a királyné hitlevelet adott a rendeknek. 5 

E nevezetes országgyűlésen jelen volt Mahmud dragomán is, 
a ki — miután három évet töltött Izabella udvarában — deczem- 
ber közepén ért haza Drinápolyba, 4 hol most a szultán tartóz- 
kodott. Ez örömmel vette jelentését s a királyné levelét, melyben 
arra kéri, írna a franczia királynak, hogy adja egyik leányát 
fiának feleségül, sőt belenyugodott abba is, hogy évi adója 

1 így ír róla Szamosközy is (id. m. tezett ajánló levelének első lapját hű hason- 
iv. k. 1. 1.), a ki Novicampianus könyvét másban, az ilyvói Ossolinski-intézet könyv- 
ismerte, tárában őrzött ritka példányáról közöljük. 

2 Ez "Alberti Novicampiani oratio in co- 3 E gyűlés végzéseit 1. Erdélyi ország- 
mitiis Colosvarini, De corruptissimis eius gyűlési emlékek, rí. k. 55 — 71. 1. és méltatá- 
seculi moribus, et variis turbulentisque in sukat Szilágyi Sándortól ugyanott a 4— 13. 
religione Christiana doctrinisu czímen 1557- lapon. 

ben jelent meg Krakóban (apud haeredes 4 Az explorator secretus id. tudósítása 

Marci Szarffenberger) kis 8-r. 52 lapon. szerint 1556 deczember 16-ikán érkezett 
1556 november 26-ikán Kolozsvárról kel- Drinápolyba. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



427 



továbbra is 10,000 aranyforint maradjon. 1 S az erdélyiek hűségé- 
ről a császár abból is meggyőződhetett, hogy Dobó István öes- 
csét, Domonkos erdélyi vice-vajdát ugyanekkor juttatták vasra- 

SERENISSL 

Hit PRINClPlETDOHINfi, 

Dominz IfabcIJz Dcí gratía Rcgis 

n ? Vngaríe,Dalmatie,Croatíc,Ő6: 

Filíoc^cíus ScrcnífTimo ioanni 

fccundo,Rrgi Tranffyíuaniz SC 

Vngariz dcíignato &c. Doi 

minis cicmcntííTímís. 

ALBERTVS NOVICAMPIANVS 

fcobfetjuiac^fua com= 
mendatv. 

&C EGO SERENíSSl* 

mí Principcs, íuuandz 
religionis Chrifíianz 
caufa, cuius M.V.fius 
diouíTimz funt, vart^s 
íncommodís ítínens preííus,cfFudí 
potíus quám ícrjpfi. In quibus iU 
ludfecutusfum. Rudíusdumplas 
níus. Ea tandem fub nominisM. 
V» auípicio zdenda curauí, qúo as 
A ij nímum 

129. NOVICAMPIAJJUS KOLOZSVÁRI ORAT1ÓJA AJÁNLÓLEVELÉNEK ELSŐ LAPJA. 

verve elibe. Ezt még a moldvaiak fogták el Szamosújvár alatt 
s vitték magukkal. 2 De az egykori egri hős továbbra is védte 




1 Ugyanaz Drinápolyból, 1557 január 
5-ikén, Mahmud dragomán jelentéséről ; a 
bécsi állami levéltár Turcica osztályában. 



2 A moldvaiak követsége Dobó testvérével 
1556 deczember 11-ikén ért Drinápolyba ; 
az explorator id. deczember 19-iki jelen- 

. 54* 



428 VERESS ENDRE 

várát, melyet Balassa a tavasz óta hasztalan ostromolt. Végre 
azonban (a védelem tizedik hónapjában) ő is megadta magát szabad 
elvonulás feltétele mellett. Csakhogy még együtt volt az ország- 
gyűlés, midőn híre terjedt, hogy «nem tartotta meg a szerződést" , 
mire a királyné katonákat küldött ellene, kikkel deczember 3-ikán 
Kolozsvárra jött. Izabella tisztességgel fogadta, de kitűnvén, hogy 
a kocsikban az egyezség ellenére ágyúkat és lőszert hozott ki 
magával a várból, a rendek elfogatták, s tárgyalás alá vévén ügyét, 
negyedmagával vasraverve visszavitték Újvárra — a börtönbe, 
míg Dobó feleségét és gyermekeit a dévai várba kísérték. 1 

Izabella királyné erre egy hét múlva Gyulafejérvárra ment, 
melyet alig várt viszontlátni. Egykori palotáját s magát a várat 
kiszépítve, megerősítve találta. Castaldo négy erős bástyát épít- 
tetett négy sarkára, s melléjük ugyanannyi földtöltést, melyek 
mögül a hosszúkás négyszögű vár jól védhető. 2 Hanem a székes- 
egyházra alig ismert reá. Belseje dísztelen és sivár, mert Bor- 
nemisza erdélyi püspök távozása után az újhitűek (a nemesség 
és a városi hatóságok egyaránt) Petrovics és Kendy Ferencz 
szavára minden képet és oltárt kidobtak a templomokból ország- 
szerte. 3 Isten és fia, a Megváltó azért most is csak úgy mindenütt 
jelen való volt bennük, mint régebben, de hiányzott az oltár, mely 
előtt naponta térdelt, s róla a Szűz-Anya képe, melyhez bánatában 
annyiszor fohászkodott. A királyné tehát mindenfelé kezdte restau- 
rálni a templomokat és egyházat, s biztosította a pápát is, hogy a 
pusztítás és papok elűzése az ő és fia tudtán kívül történt, mert 
ők rendíthetetlen hívei a régi vallásnak. 4 Egyébként meg volt 
elégedve új helyzetével, mely lényegesen különbözött a régebbi- 
től. Várvívóitól is kedvező híreket kapott az új (1557-ik) évben, 

tése szerint. Említi Verancsics is, Összes 4 A oResponsum Sermae dominae Isa- 

munkái, n. k. gg. 1. bellae regináé Ungariae dátum oratoribus 

i Ostermayer, id. h. 519. 1. és Miles, Sermi d. regis Poloniae» ez. írat szerint, 

Wuergengel, 64. 1. melyet a királyné Újlaki knini püspök 

2 Gromo leírása, id. h. 19. 1. útján adatott elö Cromer Mártonnak, a ki 

3 János Zsigmond e miatt még a portán aztán 1557 május 12-ikén közölte tartalmát 
is panaszt emelt Petrovicsék ellen ; az Ferdinánddal ; a bécsi állami levéltár Polo- 
explorator id. 1557 jan. 5-iki jelentésében. nica osztályában. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 429 

melytől annyit remélt ! Husztot somlyai Báthory András kitar- 
tóan ostromolta és 800 emberével annyira körülzárta, hogy a 
védők még vizet se kaphattak. A pestis is kiütött köztük, s mikor 
már negyvenre apadtak, a vár két prefektusa : Szalay Benedek 
és Korláth Mihály illő egyezség mellett feladta a királynénak. 
Kénytelenek voltak vele, hisz már csak tizenketten maradtak 
egészségesen s azok is éheztek. 1 Ez január 20-ikán délben, egy 
csütörtöki napon történt. 2 Általános volt a hit, hogy elvész Várad, 
Gyula, Ecsed, Kisvárda s Ferdinánd minden tiszántúli vára, ha 
főhadparancsnokai : Puechaim Farkas és Brandeis András nem 
gondoskodnak róluk jobban.' De hogy tehették azt sikeresen, 
mikor az elsőnek még négyszáz lovasa se volt. Midőn pedig 
egy hónap múlva elfoglalta Perényi Gábortól Zemplén várát, 
pénztelen helyzetében még foglyait is elbocsátotta, 4 csakhogy 
élelmezni ne kelljen őket. Gyenge volt az őrség Trencsén, 
Murány, Eger, Gyula és Várad várában is, melyek még a 
németpártiak kezén állottak. 5 

Különösen féltették Váradot, úgyszólván kulcsát az előb- 
bieknek. Itt György barát régebben 150 könnyű lovast tartott 
a maga pénzén s néha a bécsi hadi pénztár zsoldján, 6 ámde mit 
érne most gyimesi Forgách Simon ennyi őrséggel, mikor a várat 
már hónapok óta körülzárták Izabella seregei. Ezeknek számereje 
január közepén már 3000 főnyi volt (600 lovas, a többi paraszt- 
ság), úgy hogy a védők egy hónapnál tovább nem remélték 



1 Gyalui Torda Zsigmond jelentése 5 Egy Bécsben 1557 márczius 4-ikén 
Miksa föherczeghez Eperjesről, 1557 feb- készített hadi kimutatás szerint Trencsén- 
ruár 6-ikán ; eredetije a bécsi hadügyi ben 89 ember, Murányban 178 német 
levéltár Feldakten osztályában. Knecht és 6 könnyű lovas, Egerben 400 

2 Szerdahelyi Dersfy István kassai kapi- lovas és 460 magyar drabant, Gyulán 465 
tány Miksa föherczeghez Kassáról, 1557 lovas és 250 m. drabant szolgált, mig 
január 22-ikén ; eredetije ugyanott, a Hof- Báthory Andrásnak 300, s Puechaimnak 
kriegsrath-Akten 73. csomagjában. 324 lovasa volt ; eredetije ugyanott. 

3 Torda Zsigmond id. jelentése; u. ott. * Ez őrség havi zsoldja 781 írt 15 d. 

4 Wolff Herr von Puechaim jelentése volt, míg a hadi pénztárból György barát 
Miksához Eperjesről, 1557 február 26-iká" 6400 frtot kapott ; a bécsi hadügyi levél- 
ről; eredetije ugyanott, a Feldakten osztály tárban, Feldakten. 

iratai közt. 



43° VERESS ENDRE 

fenntartani magukat. 1 Az ostromlók vezérei Varkócs Tamás és 
Báthory György voltak, háttérbe szorítva Árthándy Kelement, 
ki harmadéve még ellenük küzdött, de most — elhagyva Fer- 
dinándot - - újból a királyné pártjára állott. 2 A közeli Gyula 
vára parancsnoka, Mágóchy Gáspár elpártolásától is tartott a 
pénztelen bécsi udvar, ám ez sietett megnyugtatni Nádasdy 
országbírót, hogy ő is tudja a török csalárdságát s hiszi, «hogy 
ennekutánna is, a kik oroszlánnal akarják bárányokat őrzettetni, 
bárán nékíl maradnak és ömagok es megszagkattatnak tőle». 
Hanem azért legfőbb vágya volt, hogy királya mentse fel a 
kapitányság alól, melyben várával együtt elpusztul, mivel emberei 
egy év óta nem kaptak zsoldot, úgy hogy midőn egy ízben egy 
portyázó török csapat kergetésére 25 lovast küldött ki, azok 
Váradra szaladtak a pártosokhoz. Ezek pedig február havában 

I30. MÁGÓCHY GÁSPÁR ALÁÍRÁSA. 

már úgy körülfogták a várat, hogy se ki, se be nem járhattak 
az egész hónapon át. 3 Még a tüzelést is jobban birták ellenük, 
mióta a királyné elhozatta Szebenböl Ferdinánd kitűnő ágyúit 
és tüzérfelszerelését. 4 

Ezalatt Izabella Szent-Dorottya napján Fejérvártt partialis 
országgyűlést tartott, mely főleg az adó és hadfelkelés ügyé- 
ben határozott. E szerint a nemesek és székelyek fejenként 
szállnak táborba, a jobbágyok közül minden tizenhatodik, míg 
a szászok «régi szokásuk szerint» kétezer puskás gyalogost 
állítanak ki jó ágyúkkal s más hadi eszközökkel felszerelve. 5 



> Torda Zsigmond felső-magyarországi Gyula várából 1557 márczius 8-ikán ; 

főkapitány Miksa főherczeghez Eperjesről, eredetijeaz orsz. levéltárban, a Nádasdy-ira- 

: 557 január 26-ikán; eredetije ugyanott, az tok közt. 

id. 73. csomagban. 4 Ez 1557 január 5-ikén történt ; Oster- 

- Karácsonyi János id. értekezése az mayer krónikája, id. h. 519. 1. 

utolsó Árthándyról. 5 Erdélyi országgyűlési emlékek, ír. k. 

3 Mágóchy Gáspár Nádasdy Tamáshoz 72—76. 1. és 15—16. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



431 



Sürgette is küldésüket Tordáról, a gyülekezés helyéről a királyfi, 
«János választott király», a ki most mind élénkebb részt vesz a 
kormányzás gondjaiban. 1 S hatalmi jogát kiterjeszté arra is, hogy 
édes anyját biztosítsa az esetre, ha őt e tevékenységében valami 
((emberi» találná érni, a mennyiben a hitbér-birtokaiból elfoglalt 
várak helyébe Huszt, Újvár és Görgény várát reáíratta. 2 

A királyné asszony így hát minden tekintetben nyugodtan 
élhetett volna, ha nyugalmát meg nem zavarja a tanácsosai közt 
kitört viszály és versengés. Pelsőczi Bebek Ferenczről szól az 
ének. Felsőmagyarországi ősrégi oligarcha-nemzetség. Inkább 
nagyravágyó, mint tehetséges ; de szerencsés hadvezér. Nyers, 
rakonczátlan, de vagyonos. Izabella ügyének tényleg jó szolgá- 
latot tett a felvidéken az utóbbi években, a miért Ferdinánd 
«meglevelesítette» fiával együtt. Ezért most jutalmul az erdélyi 
vajdaságot kereste, sőt megelégedett volna Gyalu és Kolos- 
Monostor birtokával is, hogy degyen hol meghálnia, ha Erdélybe 
jön». Ám ellenlábasa volt Petrovics, kinek méltóságára vágyakozott. 
E miatt heves összeszólalkozása volt vele, s midőn a királyné 
sem szolgáltatott neki igazságot, haragjában azzal a fenyegetés- 
sel hagyta el udvarát, hogy «ő is azon lesz, hogy az ő pecsétje is 
onnan függjön, a honnan az Izabelláé függ». 5 Reménységét tehát a 
törökbe vetette, s meg sem állott Budáig. Szent-Antal estéjén (január 
16-ikán) vonult fel a budai basa elé «nagy glóriával». Másnap 
aztán megkapta a szultán zászlóját ((mondhatatlan nagy gazdag- 
sággal és pompával». 4 S mikor engedélye is megjött reá, (február 
25-ikén) útnak indult Tarczay György társaságában a portára, 5 



1 Joannes Electus Rex aláírással ír a 
szászoknak Tordáról, 1557 márczius 4-iké- 
röl; másolata Keménynél: Apparátus epis- 
tolaris, 1. k. 575. 1. az Erdélyi múzeum 
kézirattárában. 

2 János király inscriptionalis-levele Gyula- 
lejérvárról, 1557 márczius 20-ikáról ; reges" 
tája az id. Inventarium privilegiorum 32. 1. 
és Sommerbergnél, Scriptores rerum Sile- 
siacarum n. k. 85. I. 



3 Bethlen alapján Budai, Polgári lexikon, 
1. k. 327. 1. és Erdélyi országgyűlési em- 
lékek, 11. k. 14. 1. 

4 Nagy Iván, a budavári olaszok pre- 
fektusa Gyulafyhoz Budáról, 1557 ja- 
nuár 17-ikén ; Magyar Levelestár, 1. k. 
241. 1. 

5 Mágóchy Gáspár id. 1557 márczius 
8-iki levelében. 



43 2 VERESS ENDRE 

míg fia, György Erdélybe ment, 1 hogy figyelemmel kísérje az 
események folyását. 

Bebek egy hónap múlva már Drinápolyban járt és márczius 
28-ikán beszélt Rusztán basával, panaszkodván a beteges, gyenge 
Petrovics ellen, a kit nem szeretnek, mert attól tartanak, hogy 
alatta tönkrejut Erdély. S mivel ebből a magas portának is 
töméntelen kara lenne, a maga számára kérte a kormányzóságot. 
Bebek ügyét Mehmed vajda is melegen ajánlta Ali basa nevé- 
ben, mire a nagyvezér megígérte, hogy beszélni fog a szultánnal, 
a mint felkel az ágyból. 2 Szavát be is váltotta és Szulejmán 
április 5-ikén fogadta Bebeket. A kihallgatás rövid ideig tartott, 
de a szultán annak befejeztével két díszes lovat és tíz arany- 
szövetü ruhát küldött neki, összesen 100 arany értékben, míg 
Bebek ajándéka a szultán s a négy főbasa számára ezüst 
kupákban közel 2000 arany értékű volt. Este felé aztán három 
órahosszat tárgyalt Rusztán basával, elmondván neki, hogy 
Petrovics meg akarta áruló módon öletni, ha egy magyar vitéz 
idejében nem értesíti róla. Bebek ekkor bement a királynéhoz 
panaszra, a ki esküvel fogadta, hogy nem tudott e dologról, 
de hiába hívatta udvarába a bánt, az nem jött fel igazolni magát. 
Ekkor Bebek a budai basához ment igazságért s onnan ide. És biz- 
tosítja a portát, hogy ha őt teszi Erdélyország és János király 
fia kormányzójává, csak akkor mondhatja el igazában a szultán, 
hogy Erdély az övé. Rövid időn megkötözve beküldi Petrovicsot, 
sőt Magyarországot is lecsendesíti János király fiával, anélkül, 
hogy a török megmozdulna. Másnap a szultán mindent megadott 
Bebeknek, a mit kért, 7-ikén pedig leveleket írtak Izabella és fia, 
Kendy Ferencz és mások számára, jelentvén, hogy Bebeket a 
császár János király fia tanácsosává és Erdély kormányzójává 
nevezte ki, tehát engedelmeskedjenek neki, míg Petrovics vonul- 



' Dersi'y István Miksa föherczeghez 2 Az Explorator secretus tudósítása Dri- 

Kassáról, 1557 márczius 4-ikén ; eredetije nápolyból, 1557 márczius 31-ikéröI; a bécsi 

a bécsi hadügyi levéltár id. 73. csomag- állami levéltár Turcica osztályában, 
jában. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 433 

jon haza birtokára, melyet neki továbbra is meghagy, s ne avat- 
kozzék semmi dologba. 

A Bebek-család vágya tehát teljesült. Új aranyozást kapott 
a korona, melyet az ősi czímer nőalakja Zsigmond király óta 
büszkén tartott fején. De meddig fog vájjon ragyogni ? 

Hallván és látván ezt a királyné követe a ki Mahmud 

dragomán kíséretében Bebekkel jóformán egyszerre érkezett a 
portára — besietett Rusztán basához, kérve, ne neveztesse ki 
Bebeket kormányzóvá, mivel János Zsigmond már érett, nagy 
ifjú s magára is el tud kormányozni. Bebek különben is nem hü 
s már kétszer elpártolt Izabellától. Ám a nagyvezér azt felelte, 
hogy Bebek katona-ember s megszerzi egész Magyarországot 
János király fiának, míg ellenben Petrovics már vén, tehetetlen. 
Bebeket különben azért is kedvelték, mivel Ahmed vajda 

szerint — öt német foglyot szokott adni egy paripáért, s reméli, 
hogy ezentúl húszat is fog egyért kínálni ! 

Erre a királyné követe három nappal előbb hazaindult, mint 
Bebek, a ki április 12-ikén kelt útra Mahmud dragománnal Mol- 
dova felé. 1 Csakhogy még július elején is ott tartózkodott, mivel 
nem mert bemenni Erdélybe, hol kevesen szerették. A rendek 
is kérvényeztek néhányszor ellene, hogy ne erőszakolják nya- 
kukra, de Rusztán basa bölcsen azt felelte nekik, hogy fogadják 
Bebeket szívesen, mivel különben még Ferdinánddal fog ellenük 
szövetkezni. Hanem az erdélyiek a királyné kormánya ellen is 
zúgolódtak, mivel a portai adóra igen sokat szedett fel, s daczára 
ennek, a török nem adja vissza a Részeket. Sőt még adóelenge- 
désről sem akar hallani, a mit három évre kértek május végén, 
midőn három erdélyi követ 8000 aranyforintot adott át, mit a 
királyné nagynehezen össze tudott gyűjteni, egy hónapra ígér- 
vén a hátralékos 2000 frt beküldését. - 



1 Ugyanaz Drinápolyból, 1557 április 15-ikén; ugyanott. 

- Ugyanaz Konstantinápolyból, 1557 június 8-ikán és július lóikán; ugyanott. 



Magyar Tört. Életr. 1901. 55 



434 



VERESS ENDRE 



II. 




Arad ostroma e közben egyre tartott és szerencsésen 
be is fejeződött. Varkócsnak a tavaszon már mindössze 
kétezer embere volt a vár körül, az is szedett-vedett 
jobbágyság, mely az első rendszeres had elől elfutna.' Arra azon- 
ban jó volt, hogy lessé a várbelieket, őrizze a falakat, sőt vezé- 
reik, a Bajoniak, Károlyiak, Báthoryak alatt egy-egy rohamnak is 
nekibuzdultak. Ilyenkor aztán zsoldot is kaptak, melyre a királyné 
az elmenekült váradi minoriták ingóságait, egyházi szereit fog- 
lalta le a bajoni kastélyban. 2 így a védők helyzete mind silá- 
nyabbá vált, Forgách pedig a felmentő hadsereg helyett Ferdinánd- 
tól — bárói rangot kapott. Elégedetlen emberei egyre sűrűbben 
szökdöstek ki éjjelenként az ostromlók táborába, s mikor már 
annyira jutottak, hogy «bizony egy ebédre való sem volt, hanem 
Árthándy Kelemen - az újból németpárti Árthándy — küldött 
vala egy keveset», Forgách Simon hét havi ostrom után feladta 
a nagyfontosságú várat. 5 Ez május közepén történt, midőn végre 
a német csapatok is útban voltak Várad felé. Előbb nem jöhet- 
tek, mert a bécsi haditanács fontosabbnak tartotta a pálóczi vár 
ostromát, nehogy innen vagy a szomszédos Munkácsról Iza- 
bella seregei (Hagymási Kristóffal) Ungvárt megtámadják. Ezért 
Puechaim már április 24-ikén Pálócz alá húzódott, mely Dobóé 
lévén, Perényi Gábor tavaly foglalta el. De bár csak ötszáz 
embere volt, s az is fizetetlen és rongyos, pár nap alatt végezni 
remélt a várral, kivált, hogy a két Homonnay és a nemesség 
Ferdinánd pártjára állott. 4 Hanem bizony három hétig ostromolta, 
égette és lövette állandóan két falkonettel, míg megadta magát. 
Erre gazdáját, Perényit is ostrom alá akarta fogni terebesi sziget- 

1 Balassa János érdekes memorialéja 5 Sörös Pongrácz, Forgách Simon báró- 
• '557 április végéről! Miksa főherczeghez ; ról : Századok, 1899. évf. 601—602. 1. 

a bécsi hadügyi levéltár Feldakten osztá- 4 Puechaim jelentése Miksa íöherczeg- 

lyában. hez a pálóczi táborból, 1557 április 29-iké- 

2 Géresi, A gr. Károlyi-cs. oklevéltára, id. röl ; a bécsi hadügyi levéltár Feldakten 
m. k. 298-306. 1. osztálvában. 




VÁRAD A XVI-IK SZÁZAD VÉGÉN. 
(Braun egykorú metszetéről.) 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 435 

kastélyában, de lemondott minden reménységről, mert katonái 
étiének, ruhátlanok s mezítlábasok voltak, még a huszárok is, 
úgy hogy szánalom volt őket nézni. 1 

Ilyen haszontalansággal vesződtek a német hadvezérek, pedig 
Ferdinándot magyar hívei igen helyesen tájékoztatták a teendők 
felől. Mikor például alkudozásokat kezdtek Balassa Menyhárt 
megnyerésére, ez azt felelte, hogy ha Erdélyt és a tiszáninneni 
részeket el akarják foglalni, előbb Váradot kell felmenteni. Ez 
ügyben Balassa János felsőmagyarországi kapitány személyesen 
tárgyalt Ferdinánd fiával, Miksa főherczeggel. S mikor haza 
tért, külön «memoriale» alakjában terjesztette elő javaslatát. 

E szerint az erdélyiek megbánták, a mit tettek, s készek 
Ferdinánd hűségére térni. Ehhez elég is lenne 2000 ember, mert 
a rendek is rossz viszonyban élnek Petrovicscsal, nagy török- 
barátsága miatt. De Balassa Menyhárt különben is kijönne, mert 
látja, hogy gyanakszanak reá. Ez meg úgy volna legkönnyebben 
megvalósítható, hogy mivel Izabella királyné Gyula ostromára 
készül s arra valószínűleg Balassa Menyhártot küldi, hatalmazza 
fel Ferdinánd a gyulai őrséget, hogy, ha már nem tarthatják 
magukat, adják fel a várat Menyhártnak. azután esküt tesz 
reá, hogy a hadakat Eger és Kassa alá vezeti, hol azokra 
nagyobb szükség van. Ha pedig Izabella és Petrovics nem bízna 
Balassában s nem egyeznének bele, hogy Gyulát kezébe adják, 
hajlandó erdélyi birtokait biztosítékul hagyni nekik, s aztán ki- 
hozván Erdélyből feleségét és gyermekeit, azonnal átadja Gyulát 
Ferdinándnak. Hanem e «praktikára» sem volna szükség, ha 
hamarosan sereget küldene Ecsed tájára s onnan Erdélybe. 
Ezért ismétli, a mit már nevében személyesen kért, hogy adják 
Menyhártnak Szepes várát vagy Trencsént, hogy legyen hol 
őrizze családját, s hogy ez ki ne tudódjék, engedjék, hogy 
Balassa János tartsa bennük Ferdinánd seregeit. 2 

1 Ugyanaz Fronáról, 1557 május 18-ikán, 2 Balassa János id. emlékiratából, mely- 

írván, hogy Pálóczot 14-ikén adta fel ör- nek német egykorú másolata is meg van. 
sége; ugyanott, az id. 73. csomagban. 

55* 



436 VERESS ENDRE 

A Balassák e furfangos tervét a bécsi haditanács részletesen 
tárgyalta és elvben elfogadta, csak persze sereget nem küldhetett. 
S midőn a válasz fogalmazványát Ferdinánd átnézte, sajátkezüleg 
hozzátette, hogy jóakarata jeléül évi 4000 forintnyi penziót rendel 
Menyhártnak, mindaddig, míg Erdélyben lesz, az ő hűségén. 1 

Hanem a bécsi udvar diplomácziai úton is igyekezett hatni 
Izabellára, a lengyel király által. Ezért ez április közepén Cromer- 
rel jelentette ki Ferdinándnak, mennyire örülne, ha a béke közte 
és a királyné közt létrejönne. Egyidejűleg pedig hozzá is követ- 
séget menesztett, hogy az erdélyi rendekkel együttesen állapodja- 
nak meg a fenforgó eltérésekre nézve. 2 Izabella szívesen fogadta 
a követet, Przeclawski András pózeni kanonokot, 3 de válaszában 
csodálkozását fejezte ki, hogy Dobó István ügyében királyi öcscse 
annyi mindent elhitt róla. Hisz Dobó nem Izabella álnoksága 
miatt, hanem az országgyűlés határozata folytán fogatott el, 
mivel megszegte a feltételeket, s így ő maga nem is bocsáthatja 
szabadon. Okszerű sem volna, mikor most is elég veszély fenye- 
geti Bebek részéről, mert a szultán helytartói méltóságot adott 
neki, a mi György barát idejét juttatja eszébe. 4 És a királyné 
mindent elkövetett, hogy ez az idő vissza ne térjen. Követeket 
küld a portára, Bebek ellen. Jószágokat osztogat magyarországi 
híveinek : Bethlen Gergelynek, Majsai Lászlónak, Simay Péter- 
nek,' a miért hadi vállalatában megsegítek. Mikor pedig Várad 
kezére jutott, pünkösdkor országgyűlést tart Tordán, a rendekkel. 

Két hétig tartó nevezetes, generális gyűlés volt ez, melyen 
a tiszavidéki részek nemessége is nagy számmal jelent meg. 

1 Ferdinánd király válasza a Balassák Ez az «Acta legationis Martini Cromeri» ez 
itkos előterjesztésére, Bécsből, 1557 május kötet xvm-ik századi másolat. 

8-ikán; ugyanott. 4 Responsum a Serma domina Ungariae 

2 Pars instructionis ad Sermum d. Roma" regina venerabili dominó Andreáé Prze- 
norum regem etc. venerabili Martino Cro" clawski decano Posnaniensi ad eius lega- 
mero data de negotiis Ungaricis; egykorú tionem dátum; beküldte Ferdinándnak Vil- 
másolata a bécsi állami levéltár Polonica náról, 1557 július 5-ikén Zsigmond Ágost 
osztályában. lengyel király; eredeti másolata a bécsi 

3 Zsigmond Ágost király utasítása szá- állami levéltár Polonica osztályában, 
mára, X557 április 15-ikéröl; az ilyvói Osso- 5 Bunyitay, A váradi püspökség törté- 
linski-intézet kézirattára, 155. k. 72 — 75. 1. nete, 11. k. 223. 1. és ni. k. 386. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



437 



Eljött a királyné is fiával, udvara és három csausz kíséreté- 
ben, kik Bebekröl hoztak megnyugtató hírt. E szerint a szultán 
megvonta tőle a neki adott méltóságot, de kívánja, hogy egyesül- 
jenek temesvári szandsák-basájával és foglalják el Gyula várát. 
A rendek hálásan köszönték atyai jóindulatát, hogy nem 
adta Bebeknek a kormányt, mert János Zsigmond immár tizen- 
hét éves és képes az ország kormányzására, s kérik, ne is ren- 
deljen mellé senkit. 1 Hisz még Ferdinánd udvarában is «élénk, 
eszes és szép testű ifjúnak tartották, a ki nagy reményeket kelt, 
úgy, hogy a kor egyik legkiválóbb fejedelme válhat belőle». 2 De 
üzenetének második része, valamint a portáról megjött Szalánczy 





131. IZABELLA TIZARANYOS ÉRME I557-BOL. 



János és Kemény János előterjesztése nagy elégedetlenséget kel- 
tett az urak közt. Mert a szultán Várad tartományát kívánta, 
és Erdély határát a Részek felé emígy szabta meg: Küküllő- 
vártól Déva váráig és Fekete-tótól Zilahig ; a Barczaságot pedig, 
és mindent, mi ezen a határon kívül esik, a török a maga kincs- 
tárának akarja kezeltetni. Erre az oláh Erdélyi Sebestyént indí- 
tották Konstantinápolyba kedvezőbb válaszért, 5 miközben egyéb 
tárgyalásokat folytattak. 



1 A rendek 1557 június 13-iki válaszá- 
ról augusztus 2-ikán ir Perából a velenczei 
követ ; Hurmuzaki, Documente, viii. k. 
82.I. 

2 Tiepolo Pál velenczei követ jelentése 



Ferdinánd udvarából, 1557 okt. 12-ikéröl; 
Albéri, Relazioni, id. vin. k. 164. 1. 

3 Mágóchy Gáspár Nádasdyhoz Gyuláról, 
1557 július 15-ikén; Pray, Epistolae, ni. k. 
121 — 123. 1. 



438 VERESS ENDRE 

Mindenekelőtt Varkóes Tamást a királyné asszony kinevezte 
Várad főkapitányává, s hogy a törököt megelőzzék, Gyula ki- 
ostromlását reá bízták. Erre reá is állott, sőt e vállalatra ezer- 
ötszáz forintot kölcsönzött Izabellának, a ki azt a bihari egy 
forintnyi adóból ígérte visszafizetni. 1 Az ostrom azonban mégis 
elmaradt, mivel a török magának kívánta a várat. 2 Pedig a 
királyné egyidejűleg Kolozsvár tanácsától is négyezer forint köl- 
csönt és ezer forintnyi -segélyt kért. A bíró ugyan a « száz-uraim » 
határozata folytán könyörgött neki, hogy gondolja meg, mennyit 
szenvedett a jobbágyság a múltban s az idei háborúban, s meg- 
tekintvén néhai férjének általa megerősített kiváltságlevelét is, 
ne terhelje a szegény várost, melytől már 1100 forintot kapott 
kölcsön. Ám a királyné nem engedett, s a tanács kénytelen vala a 
városiakra száz denárnyi és a feleki jobbágyokra ötven denárnyi 
adót kivetni. 5 Hanem minden esetre jól fogott Munkács és Ung- 
vár ellen, melyeknek ostromát a rendek szintén elhatározták. 

Nevezetessé tette ez országgyűlést azonban a vallás-szabadság 
törvénybe iktatása. Sürgőssé vált a vallás-ügy rendezése, mivel 
azt már két gyűlésről is elodázták, s ezalatt Kálvin hitelvei 
Erdélyben is nagyot hódítottak. Petrovics Péter, «az első 
kálvinista főúr» támogatta ezeket, kivált hogy Kálmáncsehi 
Sánta Mártont Kolozsvárra hívta. így aztán kifosztották a 
Domonkosok zárdáját, elűzték a kolosmonostori apátot is, 4 sőt 
napirenden voltak a kelletlenségek még a két protestáns vallás- 
felekezet kebelében is. De midőn ügyük most szóba került, 
Novicampianus mester, a királyfi lengyel tanítója újból fel- 
emelte szavát a katholikus hittételek érdekében. Terjedelmes 
«apologiá»-jával nem is annyira czáfolni igyekezett, mint inkább 
a jelenlévő királyné és János Zsigmond lelkét akarta megerősí- 

1 Izabella kötelezvénye Tordáról, 1557 cretum dominorum centum virorum» ez. 
június 26-ikáról; eredetije a Magyar Nemz. kötetében (fasevm. 3.), az 1557 június 29-iki 
Múzeum levéltárában. és július 3-iki határozatokban. 

2 Dr. Karácsonyi János, Békés vármegye 4 Egykorú oklevelekből s az elűzött 
története, 1. k. (Gyula, 1896.) 141. 1. János apát (1557-iki) vallomásából; Tört. 

3 A kolozsvári városi ó-levéltár «De- Tár, 1881. évf. 675. és 686. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



439 



teni a régi hitben. Hiszen munkáját is neki ajánlva adta sajtó 
alá. 1 Arról, hogy általa az elveszett lelkekböl hódítson, nem is 
álmodozott, mert a rendek egyhangúlag kimondták, hogy «min- 



AZVR VACHO 

RAYAROL,AKERESZ- 
tyeni tudom'ánac 
harodic reforo!. 




132. AZ l'RI SZENT VACSORA OSZTÁSA. 



denki azt a hitet követheti, a melyet akar, a régi vagy új szer- 
tartásokkal, csakhogy az új hit követői ne bántalmazzák a régi 



1 Műve ((Apológia Alberti Novicampiani 
pro catholica fide, et doctrina de veritate 
corporis Christi Jesu in Eucharistia . . . 
in Transylvania Tordae in comitiis anno 
a Christo nato m.d.lvii. oblata» czimen 



1559-ben Krakóban jelent meg«Joanni Sigis- 
mundo Hungáriáé et Transilvaniae regi 
designato» ajánlva; Wierzbowski, Biblio- 
graphia Polonica, 1. k. (Varsó, 1889.) 192. 
sz. a. és Kopera, id. m. 183. 1. 



44-0 VERESS ENDRE 

hit követőit)). 1 Erdély tehát «Európa minden más országát meg- 
előzte a lelkiismeret-szabadság — korlátozás nélküli - biztosí- 
tásában)), s a tordai ódon nagytemplomban «mondatott ki leg- 
előbb széles e világon, hogy mindenki szabadon követhesse és 
hirdethesse azt a vallást, a melyet lelke meggyőződésével össz- 
hangzónak ítél». 2 És a hitbuzgó katholikus királyné nemcsak nem 
tiltakozott e határozat ellen, sőt még kötelezettséget vállalt a 
lutheránus szász egyházak megvédése iránt. Az ő javukra dőlt 
el a megtartott vallási vita is, melyben az Úrvacsora kérdésében 
Luther álláspontja diadalmaskodott. Felvilágosult szellemükkel 
az anyakirályné és fia megértették korukat. Hisz különben is, 
még otthon voltak, midőn a múlt évben a lengyel országgyűlés 
is kimondta, bár nem ily általánosságban, hogy «minden nemes 
ember oly vallást fogadhat el s házában olyan isteni tiszteletet 
tarthat, a milyen lelkiismeretével megegyezik, csak az a Szent- 
íráson alapuljon». 5 

Az országgyűlés végül még visszaélések és kormányzati hiá- 
nyok ügyében intézkedett s kimondta, hogy a forgó pénz a 
római király pénzeinek értéke és súlya szerint verettessék. 4 
De a királyné egész július elejéig Tordán maradt ; tanácsosaival, 
törvényszéket tartván, melyen felebbezéseket intéztek el, hagya- 
téki pereket tárgyaltak, bűnügyekben döntött vagy vallató paran- 
csokat osztogatott. 6 Mielőtt azonban visszaindult volna fejérvári 
udvarába, híre jött, hogy a fogva tartott Dobó feleségének fia 
született. Erre Izabella Tordára hozatta a kisdedet s maga tar- 
totta keresztvíz fölé, néhai atyjáról Zsigmond nevet adván neki. 



1 Szilágyi, Erdélyi országgyűlési emlé- kelt oklevele dr. Sólyom-Fekete Ferencz 
kek, ii. k. 21. 1. levéltárában, Déván. 

2 Orbán Balázs, Torda város és kör- 6 Izabella vallató parancsa Szentpáli 
nyéke (Budapest, 1889.) 184. és 365. 1. Menyhárt részére Tordáról, 1557 június 

5 Krasinski Valérián gróf műve nyo- 27-ikéröl; eredetije a Magyar Nemz. Múzeum 

mán Jakab Elek : Századok, 1892. évf". levéltárában, a királyné bemutatott új kis 

3°°- 1. állampecsétjével megerősítve, mely először 

4 E gyűlés végzését 1. Erdélyi ország- egy Kolozsvárról, 1557 február 25-ikén ne- 

gyfllési emlékek, 11. k. 76—83. 1. vében kiadott bírói végzésen fordul elő; 

; Izabella 1557 július 7-ikén Tordáról ugyanott. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 44 1 

Csakhogy a makacs egri hőst a királyné e kegye sem puhította 
meg, és inkább tovább raboskodott a szamosújvári börtönben, 
semhogy meghódoljon és hűségi esküt tegyen neki. 1 

Nem nyugtatta meg « János királynét» Várad bevétele sem, 
sőt tudta, hogy ez Ferdinánd pártját annál inkább fogja tüzelni. 
Bebek fondorlataitól is méltán aggódhatott. Ezért egész júniust 
és július hó fele részét Tordán töltötte, 2 hová az országos 
csapatok gyülekeztek. Innen hirdetett országgyűlést is Kolozs- 
várra, Lőrincz napjára. Hanem azt megzavarták János Zsigmond 
hirtelen megbetegedése és a portáról visszatért két követ gonosz 
hírei, melyek szerint a szultán ismételten óhajtja Gyula ostro- 
mát, a miért az elfoglalandó Részek visszabocsátását helyezte 
kilátásba. 3 Igya királyné a gyűlést (szeptember 27-ikére) 4 elnapolta 
és augusztus végén maga is átköltözködött hosszabb időre Kolozs- 
várra, 5 miután a jártas-keltés Szalánczy Jánost Becsky Márton- 
nal ismét a portára küldte. 6 Előttük érkezett oda haza Erdélyből 
Mahmud dragomán is, azzal a jelentéssel, hogy a nemesek és 
nép közt nagy az elégedetlenség és viszály. Ennek tulajdonít- 
ható 7 az is, hogy most s alig tudta megküldeni a királyné azt 
a 2000 forintnyi adóhátralékot, 9 melylyel a tavasz óta tartozott. 
De nem is csoda, hisz a háborús idők tömérdek költségét, adó- 

1 Torda Zsigmond jelentése Ferdinánd- 6 Izabella megbízólevele számukra Gyula- 
hoz Sárosról, 1557 július 10-ikéröl; Erdélyi fejérvárról, 1557 augusztus 23-ikáról ; M. 
országgyűlési emlékek, 11. k. 84. 1. Tört. Tár, xviii. k. 20. 1. 

2 Izabella oklevele Tordáról, 1557 június 7 A portai explorator tudósítása Kon- 
i-jén ; a beszterczei városi levéltárban. stantinápolyból, 1557 augusztus 19-ikéröl ; 
Ugyanonnan ír július 17-ikén is, de már a bécsi állami levéltár Turcica osztályában. 
20-ikán Gyulafej érvárról ; a brassói városi s Izabella 1557 szeptember 14-ikénKolozs- 
levéltárban, 470. sz. a. monostorról ír, vándorczigányok ügyében; 

3 A két követ a portáról július 22-ikén Grellman, Historischer Versuch über die 
indult vissza Erdélybe ; a titkos explorator Zigeuner, 11. kiadás (Göttinga, 1787.) 347. 1. 
jelentése Konstantinápolyból, 1557 augusz- és ugyan e napról írt oklevele arról, hogy 
tus 4-ikéről ; a bécsi állami levéltár Turcica a czigányvajdai tisztet Nagy Gáspárra és 
osztályában. Balátfy Ferenczre ruházza ; egykorú máso- 

4 Izabella meghívója a beszterczei tanács- lata a beszterczei városi levéltárban. 

hoz e gyűlésre Gyulafejérvárról, 1557 9 Izabella két embere szeptember 30-ikán 

augusztus 18-ikáról ; a beszterczei városi ért ezzel és ajándékul vitt 4 sólyommal a 

levéltárban. portára ; az explorator tudósítása Konstan- 

5 Augusztus 31-ikén már innen ír; tinápolyból, 1557 október 7-ikéröl ; a bécsi 
ugyanott. állami levéltár Turcica osztályában. 

Magyar Tört. Életr. 1901. 5" 



442 



VERESS ENDRE 



ját már nem győzte se nép, se nemesség; a pártfogó szultán 
pedig csak ígérgetett és követelőzött. És még súlyosbítá a hely- 
zetet az újból kiélesedett vallási ügy, mely az idejében megnyílt 
generális gyűlés legfontosabb, első pontját alkotta. Az evan- 
gélikus papok disputácziót tartottak a kálvinizmus ellen, kimond- 
ván, hogy a hívők az úri szent vacsorában Jézus Krisztusnak 
igaz testét és vérét veszik magukhoz. 1 Vigasztaló volt azonban, 




133. IZABELLA KIRÁLYNÉ KIS ALLAMPECSETJE. 



hogy a török fenyegetéseit nem vették szószerinti értelemben, 
Ferdinánd meg tekintetét egy idő óta egészen nyugatra fordí- 
totta, hol bátyja, az elöregedett V. Károly, ez időben lemondott 
a császári méltóságról, s így azt magának kellett biztosítania. 
Ezt az alkalmat ragadta meg bölcsen Izabella királyné 
védelmi hadjárata erélyesebb folytatására. 

1 Ostermayer krónikája (id. h. 520. 1.) hívója napjával. Hogy pedig ez a gyűlés 
szerint ez 1557 augusztus- 26-ikán történt, a generális volt, azt egy Vizkeleti Györgyhöz 
mi összevág a királyné fentidézett meg- intézett 1557 augusztus 25-iki névtelen tudó- 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 443 

A gyűlés határozata alapján fegyverkezni kezdtek, s Magyar- 
országon elszéledt hadai számára naponta szállították az élelmet ' 
és lőszert. Csakhogy az elbetegesedett Petrovicsnak háborús, 
nehéz viszonyai közt már nem vehette hasznát, s így szerencsés 
nagylelkűséggel megkegyelmezett Bebeknek. Vasra verve hozta 
haza egy csausz Izabellához, a ki almási várában tartatta fogva. 
S miután hiába várta a budai basa és a porta segítségét, - 
a moldvai vajda közbenjárására visszakapta szabadságát és 
elkobzott birtokait. 5 Igaz ugyan, hogy fia, Bebek György gömöri 
főispán, Torda Zsigmond, a felsőmagyarországi királyi javak 
igazgatója közvetítésével a nyár folyamán Ferdinánd hűségére 
tért ; 4 de ez utóvégre a királynénak nem sokat ártott, legfeljebb 
a világnak nyújtotta -, 

azt a ritka látványt, / ' 
hogy a fiú fegyveres 
kézzel áll szemben 
atyjával, a ki saját 







váraiba sem mehet be ! 

A « török » Bebek 

Ferencz — miként 

134. l'ELSOCZI BEBEK GYÓRGV ALÁÍRÁSA. 

ezentúl csúfolták — 

igyekezett is hálás lenni Izabella kegyességeért, úgy hogy midőn 
szeptember elején a római király kassai csapatjai mind sűrűbben 
kezdtek becsapkodni a tiszántúli részekbe, sőt már Munkács 
várát is ostromolni próbálták, ennek felmentésére ő küldetett, 
Balassa Menyhárttal. 5 De ez csak deczember elején- történt. 
Addig alvezéreik pótolták őket a kisebb-nagyobb csete-patékban. 



sításból ismerjük ; egykorú kivonata az > Ostermayer krónikája, id. h. 520. 1. és 

orsz. levéltárban, a történelmi emlékek Miles, Wuergengel 67. 1. 

B osztályában. 4 Bebek György 1557 augusztus io-ikén 

1 Izabella a beszterczei tanácshoz 20 sze- fogadott hűséget Ferdinándnak, a ki ezért 
kér élelmi szerért Kolozsvárról, 1557 októ- 600 főnyi katonaság kapitányává tette; 
ber 3-ikán; a beszterczei városi levéltárban. kinevező oklevele Bécsből, 1557 október 

2 A portai explorator Konstantinápolyból, 25-ikén: Hadtörténelmi Közlemények, 1895. 
'557 október 27-ikén ; a bécsi állami levél- évf. 400. 1. 

tár Turcica osztályában. i Miles, id. m. 68. 1. 

56* 



444 VERESS ENDRE 

Velük szemben állott a vén Telekessy Imre, Ferdinánd felső- 
magyarországi vitéz új főkapitánya. Ez most Munkács környékét 
szállta meg s rövid ostrommal bevevén a kis Kovaszó várát, 
visszaűzte alóla Hagymásit és Bornemisza Benedeket a várba, 
a mint kijöttek, hogy a hegyaljai szüret borát elharácsolják. Ekkor 
a királyné, hogy a vidék orosz népét «maga mellett megtart- 
hassa, a munkácsi püspököt és klastromot minden adótúl fel- 
szabadította)). 1 Az ellenhad erre elfoglalta Munkács városát, 
s aztán délre haladva, Nagy-Szőllősre ment Perényi Ferencz 
ellen, ki a ferenczrendiek magaslaton álló üres zárdájába mene- 
kült, s miután hasztalan védelmezte néhány napig, végre meg- 
adta magát nagy családjával és szolgáival együtt. 2 Ekkor egyik 
alvezérét, Székely Antalt Huszt alá küldvén, Telekessy maga 
pénzben és lőszerben szenvedő csapatjával a csekélyebb jelentő- 
ségű leleszi várkastély ellen indult/' bosszankodva mondván, 
hogy, ha ostromló-szerei volnának, két hét alatt bevenné Huszt 
várát, annyira kevés védője áll benne várnagyának, Hagymási 
Kristófnak. így be kellett érnie azzal, hogy Székely a vár alatt 
portyázókat meglepvén, egy részük a Tiszába fúlt. Másfelől Var- 
kócs Tamás váradi kapitány Debreczenben állomásozott egy kis 
paraszthaddal, 4 nehogy ezt a fontos várost is megtámadják, mint 
Szatmárt, melyet Telekessyvel szemben somlyai Báthory István 
védelmezett.' Itt csak Kolozsvár városának több mint 77 lova 
«szolgált» 50 emberrel, s nagyot sóhajtottak a «Száz-uraimék», 
midőn a királyné újabb 200 drabantot kért tőlük. Erre felsorolta 

«de nem panaszképpen)) a bíró és tanácsa «minemű terhet 
viselt, visel is az szegén váras, melyet az egész Erdélyben való 
várasok nem míveltek», minthogy a segítségen kívül «vala- 



1 Pethő Gergely 1738-ikI krónikája, 261. 1. 3 Komáromy András, Thelekessy Imréről 

2 Telekessy Imre jelentése Ferdinándhoz írt tanulmányában : Hadtörténelmi Közle- 
a szóllősi táborból 1557 szeptember 24-ikén, menyek, 1889. évf. 655. 1. 

és Torda Zsigmond jelentése Ferdinándhoz 4 Torda Zsigmond id. jelentésében, 1557 

Eperjesről, 1557 október l-jén; mindkettő október elsejéről. 

eredetije a bécsi hadügyi levéltár Hof- S Komáromy tanulmánya Telekessyröl, 

kriegsrath-, illetve Feldakten-osztályában. id. h. 654. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 445 

mikor valami gonosz hír vagyon, az szegén míves népnek tor- 
nokba kell szolgálni és vigyázni és éjjel-nappal kapun és az 
kőfalon és az város szeribe kell vigyázni », nem számítván 
a «sok szekerességet», melyet érdekében kellett végeztetniük. 
Ám a királyné nem lehetett most a tanácsnak ((engedelmes)), 1 
mert a haza veszélyben volt. Különben is emlékeztette tanúsí- 
tott kegyességére, melylyel csak nemrégen is megerősítette a 
várost a Szebentől elvett aranybeváltás és pénzverés jogában, 2 
s azokra a jószágadományozásokra és kedvezményekre, melyeket 
« Szent-Erzsébet iránti hódoló tisztelete jeléül» a róla nevezett 
kolozsvári szegények-házának és ispotályának s a vele kapcso- 
latos gimnáziumi iskolának tett. 5 

Mind e tárgyalások abból az alkalomból folytak, hogy Izabella 
királyné Katalin napján Kolozsvártt tábori országgyűlést tar- 
tott. Ezen kimondták az általános nemesi felkelést, kiterjesztve 
a Részekre is, míg a szászok pénzt adtak, ámbár ők is felülnek, 
ha a jobbágyok fele táborban lesz. A már begyűlt seregeket 
másnap vették számba, s jó hatást keltett, hogy az ifjú királyfi 
is készülődött udvarának gyalog- és lovas-testőreivel, hogy a 
rendek óhajtása szerint szükség esetén maga is megjelenjék 
a harcztéren. 4 De erre nem szorultak, minthogy már közeledtek 
a moldvai és havasalföldi vajdák segélycsapatjai, melyeknek moz- 
gósítását a szultán elrendelte. 5 Számuk hír szerint negyvenezernyi 
volt, s megindult a budai basa is «végbeli népével, hogy nyilván 
megkeressík az nímeteket, hol vadnak». Hát ezek bizony Szatmár 
és Munkács vára környékén hadakoztak, s oda indult felmen- 
tésükre «az ország is» Szent-Miklós napján, 6 Balassa és Bebek 



1 A kolozsvári városi ó-levéltár id. köt. 4 Erdélyi országgyűlési emlékek, n. k. 26 

19. lapján levő, 1557 november 25-iki 85 — 87. 1. 

magyarnyelvű jegyzőkönyv alapján. S A velenczei követ jelentése Drinápoly- 

- Izabella megerősítő oklevele Gyula- ból, 1557 november 30-ikán ; Hurmuzaki, 

fejérvárról, 1556 deczember 21-ikéröI ; Documente vni. k. 84. 1. 

Jakab, Kolozsvár oklevéltára, n. k. 32. 1. 6 Pethö György Csáky Ambrusnak, 

3 Izabella három vonatkozó oklevele Munkács praefectusának Kolozsvárról, 1557 
Gyulafejérvárról, 1557 január 10., 20. és deczember 5-ikén ; a bécsi hadügyi levél- 
április 3-ikáról; ugyanott, 1. k. 387 — 390. 1. tár Feldakten osztályában. 



44Ó VERESS ENDRE 

vezérletével. Hiányzott mellölük — mint általában ez utóbbi év 
eseményeiből — az öreg Petrovics, mivel már nem volt az élők 
sorában. November elején ' halt meg 71 éves korában Kolozs- 
várit, hol a királyné udvara és a rendek részvételével temet- 
tette el a piaczi «öreg templomba egy magosán álló helyen ».- 
Sírjára díszlobogót és emlékkövet tétetett, míg koporsójára a 
város készíttetett fekete bársony takarót. 5 Halálos ágyán a család- 
talan hü öreg szolga minden vagyonát, óriási jószágait a királynéra 
hagyta és utódjául atyjafiát, 4 kornyáti Bekes Gáspárt ajánlta. Nél- 
küle ez időtől fogva Izabella semmi fontosabb ügyben sem határo- 
zott, 5 habár öt a rendek életében nem is vették be tanácsosai közé. 
Más csapás is érte ekkoriban a szegény királynét, a ki, 
hogy a hadi események színhelyéhez közelebb lehessen, a telet 
Kolozsvárit tölte. 6 Éppen a karácsonyi szent ünnepek alatt vette 
hírét, hogy anyja, az elöregedett Bona királyné, hazájában, 
Bariban, (hová a múlt év elején vonult Lengyelországból,) novem- 
ber 19-ikén meghalt, miután két nappal előbb tett végrendel- 
kezésében neki io.ooo arany forintnyi évi járadékot hagyott. 
Ebből ugyan Izabella soha egy dénárt sem látott, de az intéz- 
kedés jellemzően mutatja anyja szeretetét iránta (mint első gyer- 
meke iránt,) mert többi leányainak csak egyszersmindenkori össze- 
geket rendelt. 7 Es nyugtalanító híreket vett Krakóból is, a szegény 
Novicampianus doktorról, ki az erdélyi éles, hegyi éghajlatot 
nem állhatván, úgy elbetegesedett, hogy még a nyáron vissza- 

1 Ekkor lehetett, mivel a portai osztrák 4 Bekes (és nem Békés) Gáspár osztályos 

explorator 1557 november 20-ikán jelenti atyjafia lehetett Petrovicsnak, mivel ö is 

Drinápolyból az oda ért hírt, hogy Petro- karánsebes-vidéki volt és Petrovics czíme- 

vics «a napokban» meghalt ; eredetije a rét hordta. 

bécsi állami levéltár Turcica osztályában. 5 Miles, Wuergengel 65. 1. és Verancsics, 

így tehát alighanem hibás Ostermayer Összes munkái, n. k. 100. 1. 

adata, mely szerint (id. h. 520. 1.) Petro- 6 Walkay Miklósnak adott privilegialisát 

vics 1557 október i3-ikán halt meg, mert Izabella 1557 deczember 16-ikán Kolozs- 

ekkor talán híre is hamarább eljutott volna várról czímezi ; eredetije a Magyar Nemz. 

a portára. Múzeum törzslevéltárában. 

- Pethő Gergely 1738-iki krónikája, 262. 1. 7 Bona királyné végrendelete Bariból, 

5 Ez a főtéri Szent-Mihály-templom cleno- 1557 november 17-ikéról; Przezdziecki, 

diumai közt fordul elő, 1579-ben; Jakab Jagiellonki Polskié, in. k. (Krakó, 1868. > 

Elek, Kolozsvár története, 11. k. 116. 1. 293. I. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 447 

tért hazájába/ s ott a következő évben meg is halt, alig ötven éves 
korában. A mester nélkül maradt királyfi további oktatását most 
már Csáky Mihály vette át, ez a Cicerohoz és Catohoz, Soera- 
teshez és Pompejushoz hasonló, feddhetlen jellemű, 2 sok erény- 
nyel fényeskedő, keresztyén szellemű tudós ember, kinek egész 
élete követésre méltó. 3 Hisz eddigelé is nagy hatása volt reá, 
már lengyelországi tartózkodása idejében, és a magyar írás tit- 
kaiba is ő vezette be. O mesélgette el neki a hányattatás évei- 
nek unalmában atyja életének legendákba illő részleteit, s az 
ő magyarázataival érthette meg a királyfi Tinódi Sebestyén 
krónikájának verseit az ő születéséről, édesanyja szenvedéseiről 
és csalódásairól, melyek gyermekkora éveit betölték. De a kor- 
mányzás apró-cseprő teendőit is az ő oldalán ismerte meg, mert 
mint titkár, majd kanczellár, Csáky intézett el minden állam- 
ügyet, s a törvénykezés gondja, a királyi könyvek vezetése 4 is 
őt terhelte. 



III. 

ehettek ötezerén az erdélyiek 1557 deczember közepén 
Szatmár-Németi körül, midőn a budai basától 2000 főnyi 
segítséget kaptak. Velük volt az .öreg Bebek és Balassa, 
kiket a török zálogul szeretett volna tartani szolnoki várában, míg 
vállalatukat befejezik, a királyné azonban tiltakozott a budai basa 
e követelése ellen és nem adta ki őket. Ostromló szerük négy 
szép faltörő- s egy kisebb kerekes-ágyúból állott, miket Erdély- 
ből hoztak magukkal. És kedvezett nekik az is, hogy a Tisza 
és Bodrog hamar befagyott, s így azokon hajók nélkül is 

1 Izabella salvus conductusa Novicampia- Gyulafejérvárról, 1547 április 2-ikán; Összes 
nus számára Gyulafej érvárról, 1557 augusz- munkái, vi. k. 254. 1. 

tus 20-ikáról; Weszprémi, Succincta medi- 4 Ezekből egy kötetnyi oProtocollum 

corum . . . biographia, 11. k. 2. része, 275. 1. Isabellae regináé » czímen máig is reánk 

2 Verancsics után Katona históriája, maradt az orsz. levéltár gyulafejérvári 
xx. k. 662. 1. és xxi. k. 1059. 1. osztályában, de köztörténeti adatokat nem 

5 Ugyancsak Verancsics írja ezeket róla tartalmaz. 




448 VERESS ENDRE 

átjárhattak; míg másfelöl a két császári huszárkapitány: Dersfy 
István és Pethö János összeveszett egymással, seregük pedig 
fizetetlen." Ezenkívül erősítést vártak még hazulról, honnan 
Doboka, Aranyos és Hátszeg vármegyékből Izabellának 1500 
lovasa és gyalogosa volt útban, 2 valamint «az oláh országokból)), 
melyeknek hadi népe közelgett. 

E seregeknek ellentállni nem tudván, Telekessy abbahagyta 
Szatmár vívását és Ungváron át Munkács felé sietett. De a 
királyné lelkes hadi rendelettel buzdítá e fontos vára őrségét 
kitartásra és hűségre, minthogy hadserege az ellenséget nem- 
csak elűzi a határokról, hanem még házaikban is fel fogja 
keresni. 5 Kanczelláriai titkára, Horváth Gáspár is ráírt a vár- 
nagyokra, hogy «bátor szívvel legyenek, mert bizonnyal ő Fel- 

135. HORVÁTH GÁSPÁR ALÁÍRÁSA. 

ségeknek elég nagy hada lészen » mostan, és szorongatott helyze- 
tükben «mindjárást» megsegítik. 4 Bíztatta őket a szatmári őrség 
is, mely «két öreg álgyúval» a hónap közepén indult megsegí- 
tésükre, míg a 3000 főnyi török had Varjasi Jánossal Debreczen 
védelmére hátramaradt. 5 A munkácsiak ki is tartottak híven, 
a míg Balassáék serege megjött. Azonban Ferdinánd hada is 



1 Torda Zsigmond és két kapitány-társa várnagyokhoz, Literátus (Daczó) Ambrus 

Kassáról, 1557 deczember 17-ikéröl Ferdi- provizorhoz, Daczó Tamáshoz és az egész 

nándhoz ; eredetije a bécsi hadügyi levél- örséghez ; ugyanott. Hasonmásban közöl- 

tár Feldakten osztályában. jük, erősen kicsinyítve. 

- Telekessy Imre Miksa fóherczeghez 4 Horváth Gáspár ugyanaz nap domo- 

Ungvárról, 1557 deczember 19-ikéröl; ere- nyai Szalay Kristófhoz Munkács várába ; 

detije ugyanott. Hátszeg itt csak districtus ugyanott. Aláírását hasonmásban adjuk, 

(várispánság) értelemben szerepel. > Ghálteői Ferencz Szatmárról, 1557 

3 Izabella pátens-alakú hadi rendelete deczember 12-ikén Daczó Ambrus mun- 
Kolozsvárról, 1557 deczember 7-ikéröl, kácsi provizornak, hogy haduk holnap- 
Nagylaki Mátyás és Cheyti Péter munkácsi holnapután indul feléjük ; eredetije u. ott. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 449 

keményen állta az ostromot a Telekessy által épített kis huszár- 
várban, de azért a harmadik rohamra kényszerült feladni Izabella 
vezéreinek, a kik rögtön széthányták. 1 

Odébb, a Hegyalján s a Tiszamentén Bebek György buzdított 
legjobban a « német párt» érdekében, bár sehogy sem tudta meg- 



cT'V2!^f£»~s Á-^*-Hj\ «M^, r^fUuZ *fh~r,o ru^^^. <f +£>*■. 7- ™ — ™f 

rz«v\-/lt*«oi-f »v«»i X-ímw/íim TUéíj S'llCj-n mZt SXAí'- M- fi f-m V* -n> /•» -r i*tv£TZ 
0*v+-r*>~ T e^l 1 / &v*rC v*v<- rvv»>i L-iiC* r*** S* & f <^T*r»W" Ví'pí 1 ->">»*>*^ £*>*»*•>«■ t *^ sii-my 4 —* 

JcMi-f >n*f Wv- m A^-rt ri.íi-^^ífj^/'^ , rfnumjAwmS *jy~+C ^^^ ^~t*i-y' 
** V„T „wJW, m. W^/mT ^nv.*. Rv^,-^ W, ~AU- J^/ÍW -y/v*- ^^_vC7 

+ytí.y*«^J f t * V*y~m Aw'AyWrf JA-t-hI^mW, öLtaw^ ***.«. v* «, 

/ 



\&j&é£L-<aíe) 



I36. IZABELLA HADI RENDELETE MUNKÁCS VÁRA ÖRSÉGÉHEZ. 

nyerni Némethy Ferenczet, Tokaj vára kapitányát. Bántatlanul 
hagyni ígérte neki Szerencset és összes többi birtokait, ha átáll 
s «az keresztyén király szolgája » lenne. Erre Némethy azt felelte 
vissza : Tudhatja, hogy neki is «nem pogán, hanem az János 
király fia, ki Magyarországnak választott királya» adta, s majd 

1 Komáromy id. tanulmánya, 654. 1, 
Magyar Tört. Életr. 1901. 57 



450 VERESS ENDRE 

megválik, melyik király oltalmazza őt meg benne ! Azt is tud- 
hatná, hogy a királyné követei már visszatértek a portáról, hol 
« újonnan megesküdt az császár az király fiának, hogy meg 
akarja mind nímet ellen s mind egyéb ellensíg ellen oltalmazni)). 
És e támogatástól mindenki azt reméli, «hogy ha az nímet kézit 
Magyarországból az Dunán innét ki nem viszi, ugyan kihajtják 
belőle. Azért Nagyságodnak is bizony jó volna meggondolni 
és ez magyar nemzettűi el nem szakadni — írja érdekesen 
tovább - hanem együtt vele megmaradni, mert azt Nagyságod 
meglátta immár, hogy az idegen nemzetnek mind Magyarorszá- 
got s mind Érdéit kézibe adták, de mind veszten elvesztette; 
fílek rajta, hogy ha Nagyságod az magyartúl az idegen nemzet- 
hez szakadand, hogy Nagyságodat veszedelembe ne hozza». 
S midőn levelét már lepecsételte, kívül is rájegyezte figyelmez- 
tetésül e sorokat : «Ezt Nagyságodnak bizonnyal írhatom, hogy 
az király fia ez kikeleten szemíly szerint indul Erdelyországgal, 
mert az császártúl parancsolva vagyon, ha az római király kézit 
ki nem viszi Magyarországbúi az Dunán innét, ha pedig kiviszi 
az Dunántúl, bíkessíge lehet». Sőt a császár is személyesen betör 
Dunántúlra, «mert az frigy külömben nem lehet» meg. 1 

Mindezt Némethy azután írta meg ily hetykén, biztosan, hogy 
szerencsésen kiszabadult a kassai kapitány egyik inasa körméből, 
a ki november elején, egy éjjeli támadás alkalmával, saját tokaji 
vára kapujában sebesíté meg. 2 Ám abban igaza volt, a mit 
Szerencsről vélt, mert 1558 július 20-ikán ép e várkastély alatt 
verte meg Bebek György és társai hadait, a mint Tokajból 
ötszázad-magával reájuk csapott. 5 

Hanem e két esemény közt a harczok és csetepaték, az alkudo- 
zások és ámítások egész sorozata tölti ki e háborús idők hónapjait. 



1 Nempthy Ferencz pelsöczi Bebek 2 Részletesen Komáromy, id. h. 659. 1. 

Györgyhöz Tokaj várából, 1557 deczember 5 Székel Estván id. krónikája, 237. 1. 

n-ikén; eredetije a bécsi hadügyi levéltár és Verancsics Antal összes munkái, n. k. 

Feldakten osztályában. 101. 1. 






IZABELLA KIRÁLYNÉ 



45 1 



A karácsonyi szent ünnepeket Balassáék közel 8000 főnyi 
magyar, török és oláh seregükkel ' a szőllősi vár alatt töltötték. 
Ezt Székely Antal építtette újra s védte vitézül húsz napon át, 
miközben a főemberei közül sokan elestek. így pl. a királyfi 
ügyének szenvedélyes felvidéki híve, Tarczay György, «kit királné 




137. NEMETHY FERENCZ CZ1MERE. 



asszony nagy keserősíggel sirata», midőn holttestét Erdélybe 
vitték. 2 De Telekessy kiegyezett az ostromló vezérekkel, és 
széthányatván az erősséget (1558 január 13-ikán) mindkét had 
békével elvált egymástól. Pedig Székely még sokáig tarthatta 



1 Pethő János 1558 január 26-iki levele 
Lőcse város tanácsahoz ; Régi magyar 
nyelvemléktár, in. k. 20. 1. 

2 Verancsics egykorú feljegyzése: Összes 



munkái, n. k. 101. 1. és Berzeviczy Edmund, 
A Tar kőiek hatalmi törekvései Sárosban 
ez. értekezésében; Századok, 1894. évf. 
747- 1. 

57* 



452 VERESS ENDRE 

volna, mivel Dobó István is megsegíté porral és éléssel, 1 midőn 
szamosújvári hosszú fogságából «Isten csodás akaratával» 1557 
november 15-ikén 2 kiszabadult. Menekvését Szakállos Péter tette 
lehetővé,' és Ferdinánd jutalmul kitartásáért s az érette szen- 
vedett fogságért Dobónak Léva várát adományozta, oly feltétellel, 
hogy ha Munkács várát be tudja venni, neki adja örök jogon, 
Léva helyett. 4 Csakhogy ez nem tartozott a könnyű dolgok közé, 
mert Munkácsot meg viszont Izabella királyné adta Balassa 
Menyhártnak, s így az minden erejét és ügyességét felhasználta 
megtartására. Serege is együtt volt még, jól ellátva pénzzel és 
élelemmel, s midőn az egyheti fegyverszünet (1558 január 18-ikán) 
letelt, újból megkezdte a harczot a császáriak ellen, habár ezek 
főbb vezérei (Pethő János, Bebek György, Balassa János és 
Dersfy) mind távol voltak és megsegítésükre még 200 huszárt 

I38. TELEKESSY IMRE ALÁÍRÁSA. 

sem adhattak. 5 így török csapatjaival ismét ostrom alá fogták 
a városban újból felépített váracsot, úgy, hogy Telekessy kény- 
telen volt Ungvárra menekülni 6 s onnan nézni tétlenül az ese- 
mények fejlődését. Legfeljebb Eperjesre ment be néha Torda 
Zsigmondhoz panaszkodni, és február 9-iki tárgyalásukról a 
következő határozott pontokat közölték Miksa főherczeggel : 

A császári seregek állapota a lehető legszánalmasabb, de úgy 
látszik nem hiszik ; a törökök visszavonultak, rabolva ; Izabella 



1 Székelj- Antal jelentése Bornemisza Tudományos Gyűjtemény, 1837. évf. x. tű- 
Pál egykori erdélyi püspökhöz Tarpáról, zete 65. 1. 

1558 január 14-ikéről ; Magyar levelestár, 5 Torda Zsigmond Miksa főherczeghez 

1. k. 276 — 278. 1. Kassáról, 1558 január 17-ikén; a bécsi 

2 Ostermayer krónikája, id. h. 520. 1. hadügyi levéltár Feldakten osztályában. 

3 Állítólag a királyné tudtával ; Scherer 6 Ugyanő egy névtelenhez Eperjesről, 
Pál az Album Oltardianumban, id. h. 23. 1. 1558 január 26-ikán, melyben azt is jelenti, 

4 Ferdinánd adománylevele Dobó István hogy Perényit és családját tegnapelőtt vit- 
részére Prágából, 1558 január 8-ikán ; ték Sáros várába ; ugyanott. 






IZABELLA KIRÁLYNÉ 453 

nem akarja, hogy seregei haza térjenek téli szállásra, sőt még 
az oláhokat is várja, de mivel vajdájuk (Petráskó) megöletett, 
csupán 600 jött Bebek és 300 a királyné segélyére; a császári 
csapatok pedig zsold híjján nem akarnak tovább szolgálni.' 

A királyné ezalatt Kolozsvárit országgyűlést tartott, mely 
február 3-ikán nyílt meg. A nagy számban összesereglett rende- 
ket Izabella hosszú latin beszédben üdvözöltette — úgy látszik 
Kendy Ferencz által — emlékeztetvén őket azokra a szolgála- 
tokra, melyeket fiával (gyakran saját kára és áldozata árán) tett 
a hazának. Erre hozzájárulásukat kérte ahhoz a szándékához, 
hogy országos kiadásai fedezésére harminczadokat állíthasson lel 
és a szász papok tizedének háromnegyed részét a kincstár részére 
lefoglalhassa. A magyar és székely rendek elfogadták az elő- 



5 



<ruM*X ffir^-w, íLfo 



fiWK 




139. RUSZKAI DOBÓ ISTVÁN ALÁÍRÁSA. 

terjesztést, melynek czélja volt a királyné szűkös anyagi viszo- 
nyain segíteni. De a szászok egyeteme hevesen tiltakozott ellene, 
nemcsak, mivel ez a kívánság százados kiváltságaikba ütközik, 
hanem mivel új harminczadok felállításának az lesz természetes 
következménye, hogy minden megdrágul, s az ipart és keres- 
kedelmet is károsítja. Végre mégis harminczadot rendeltek 
Váradra és Kolozsvárra, 2 melyeknek iparossága magyar volt, 
a szász dézsma-kérdés elintézését pedig elodázták. 5 

' Ugyanő Miksa főherczeghez Eperjes- 2 Ezt a kolozsvári id. jegyzőkönyvből 

röl, 1558 február n-ikén; u. o. a Hof- tudjuk, hol a városi tanács 1558 február 

kriegsrath osztály 75. csomagjában. Pet- 15-iki gyűléséből kéri a királynét, hogy 

ráskó havasalföldi vajdát vetélytárs-rokonai a felállított harminczad jövedelmének leg- 

megmérgezték, s 1557 deczember 24-ikén alább felét engedje át a városnak ; a ko- 

halt meg Bukurestben ; Miles, Wuergengel, lozsvári ó-levéltár id. k. 26. 1. 

68. 1. 3 Miles, Wuergengel, 70. 1. 



454 VERESS ENDRE 

A gyűlés így is a hónap végéig tartott. Csakhogy mialatt a 
királyné a beszterczeieknél hadi czéljaira rendelt ezer lándzsára 
várakozott, 1 a szebeniektől meg pénzt kért, fia levelet kapott a 
portáról, mely szerint a szultán Ferdinándnak követei sürgető 
kérésére hét havi fegyverszünetet engedélyezett. 2 Ekkor Izabella 
haza eresztette az egy idő óta nála tartózkodó Mahmud drago- 
mánt, segítséget kérve a császár ellen, kinek hétezer embere áll 
Erdély határain. 5 A mellé adott magyar követ azonban semmit sem 
tudott kieszközölni, sőt harmadnapra Rusztán basa fővezér amaz 
üzenetével indult vissza, hogy neheztel a királynéra és Kendy 
Ferenczre, a miért befogadták Havasalföldéből Szokol vornikot, 
a ki a megmérgezett Petráskó kincseivel menekült át hozzájuk, 
és ennek azonnali kiadatását követeli. 4 E helyett Izabella Vlád 
vajdát küldte be a portára, az ottani franczia követnek is írván 
érdekében.' Ám Szokol ügyében maga nem akart határozni 
s azért Tordára országgyűlést hirdetett, 6 türelemre kérvén annak 
megtartásáig a portai nagyvezért. 7 

Izabella királyné Kolozsvárit ezúttal a domonkosok óvári 
szép kolostorában lakott. Mert ez két év óta, midőn — Kálmán- 
csehi Márton, a debreczeni híres hitszónok megjelenésével 8 — 
a barátokat belőle a protestánsok kiűzték, 9 üresen állott. Igény- 



» Ezeket Kolozsvárról 1558 január 8-ikán egyidejűleg egyéb dologban adta mellé 

rendelte meg ; levele a beszterczei városi társakul ; előbb meg Bálintit Tódor fordult 

levéltárban. vissza hozzá a portáról, a franczia követ 

2 Ibraym bék a szultán parancsából levelével. 

István királyhoz Drinápolyból, 1558 január 6 Meghívója Kolozsvárról, 1558 február 

13-ikán; eredeti másolata a bécsi hadügyi 21-ikéről; a beszterczei városi levéltárban, 

levéltár Hofkriegsrath osztályában. 7 Izabella királyné embere 1558 márczius 

5 Az osztrák titkos explorator aznapi i-jén ért a portára, honnan hatodnapon 

tudósítása szerint Mahmud 1558 február küldik vissza; az osztrák titkos explora- 

5-ikén érkezett Erdélyből Drinápolyba ; tor jelentése Drinápolyból, 1558 már- 

a bécsi állami levéltár Turcica osztályában. czius 6-ikáról ; a bécsi állami levéltár Tur- 

4 Ugyanaz Drinápolyból, 1558 február cica osztályában. 

13-ikán ; ugyanott. s Pokoly értekezése, id. h. 67. 1. 

; Izabella Delavigne portai követhez 9 Ez 1556 márczius 15-ikén történt a 

Kolozsvárról, 1558 február 9. és io-ikén ; város mindkét kolostorában, másnap pedig 

Charriére, id. m. 11. k. 437 — 8. 1. A királyné elégették a szentképeket; Scherer Péter 

Vladot Bosyt Péterrel küldte a portára, egykorú feljegyzése : Album Oltardianum, 

míg Gerlay Mihályt és Erdélyi Sebestyént id. h. 23. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



455 



telén külsejű, de művésziesen épített tágas kolostor, melynek 
pompás refektóriuma trónteremnek vagy mulatságoknak egyaránt 
alkalmas volt.' 

Ebben fogadta újév napján a városi magisztrátust is, mely 
szerenese-kívánatai mellett újévi ajándékul a királynénak egy 
nagy serleget, Csáky Mihály kanczellár, Kendy Ferencz és 
felesége, Ligenza és Tarló számára egy-egy kisebb kupát hozott, 
míg Pethő Györgynek, Nizowskinak és Ponori Katusnak, a 
királyné hunyadmegyei udvari leányának egy-egy szőnyeggel 
kedveskedett. 2 







I40. CSAKV MIHÁLY ALÁÍRÁSA. 



A kolostor magányos szobai is teljes kényelmet nyújthattak, 
s a királyné annyira jól érezte ■ magát bennük, hogy egész 
kolozsvári tartózkodásának hosszú ideje alatt sehová sem távo- 
zott messzebbre. Legfeljebb a közeli Kolosmonostorra kocsiká- 
zott ki néha, 5 hogy imáját nagyobb csendben, visszavonultan 
mondhassa el — vagy gyalui várába hajtatott vadászni, szóra- 
kozni. A keresztfolyosó czelláiban udvara helyezkedett el, s 



1 Munkánk czímlapját e máig is fennálló 
klastrom-épület egyes részeit feltüntető 
motívumokból rajzolta a helyszínén Cserna 
Károly festőművészünk. 

2 Eredeti feljegyzés 1558 január i-jéről 
és 3-ikáról a kolozsvári ó-levéltár id. jegyzö- 
könyve 83 — 84. 1. A királynénak adott 
kupa súlya 7 márka 6 nehezék, ára á 14 frt 
96 frt 18 dénár. A többiek súlya 1 m. 
38 n. és 2 m. 15 n. közt váltakozott. Az 



udvarhölgyére vonatkozó bejegyzés így 
szól : Dominae Kathus Ponori, puellae re- 
ginalis Maiestatis tapetum unum dono dátum 
est. — Ez adatokat Jakab Elek is hasz- 
nálja (Kolozsvár története ír. k. 115. 1.), 
de jóformán valamennyi nevet hibásan 
olvasva. 

3 A királyné Kolosmonostorról 1557 
szeptember 14-ikén írt oklevelét már fen- 
tebb idéztük. 



456 



VERESS ENDRE 



úgy megélénkült az épület, mintha soha szerzetesek nem laktak 
volna benne. A lengyelek egész estéket múlattak együtt a magyar 
nemesekkel, és olyan szertelenségeket végeztek, hogy a város- 
bíró végre kénytelen volt a királynéhoz folyamodni, hogy tiltsa 
él udvari embereinek, hogy éjjel ne járjanak gyertyával az 
istállókban s ne hozzanak bort a városba. Erre Izabella beküldte 
Kendyt és Ligenzát a tanácsba, mely aztán kidoboltatta, hogy 
esti 9 órán túl senki se merjen bort behozni és árulni a város- 
ban. 1 Örült is a tanács, mikor a rendetlenkedőktől megszaba- 
dult, mert a nagy szolgaszemélyzet szemetet is annyit csinált, 




141. IZABELLA ES JÁNOS ZSIGMO.NI> ÉRMEI. 



hogy midőn Izabella Í1558 márczius harmadik hetén) 2 Tordára 
hurczolkodott, a városbírónak a polgárokkal kellett a kolostort 
kitisztíttatnia. 5 

A királyné a húsvéti böjt nagy részét így Tordán töltötte, 
szokott, rendes életmódjával, templomba-járással kezdvén és 
állami ügyek intézésével végezvén a napokat. Hiszen Kolozsvártt 



1 A kolozsvári ó-levéltár id. jegyző- 
könyve 23—25. 1. a városi tanács 1558 
január 15-ikén tartott üléséből. 

- A királyné márczius i6-ikán még Kolozs- 
várról ir; Székely-oklevéltár, in. k. 315. 1. 

5 Erről a királyné készülődése közben 
a kolozsvári centum-paterek 1558 márczius 
10-ikén tartott gyűlésükben így határoznak : 



Claustrum, post discessum reginalis Maie- 
statis, dominus judex cum incolis hujus 
civitatis faciat purgare et stercora expor- 
táré ; a kolozsvári ó-levéltár id. jegyzö- 
könyve 30. 1. Ugyancsak e könyvben ol- 
vassuk, hogy a város két kolostorát : 
Claustrum nigrorum (és griseorum) mona- 
chorum-nak nevezték. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



457 



is közvetlen eljövetele előtt, Reminiscere-vasárnapján tartott 
fő-törvénynapot, melyre a Részek nemességét is meghívta. 1 
Itt meg egymásután keresték fel azok, a kik megkéstek vagy 
többször a háborús időkben nem járhattak. így pl. csak nemrég 
kinevezett új nagybányai czementese, Kolozsvári János,- a ki 
«Ha Isten velünk, ki ellenünk ?» latin feliratú szép aranyait, 
takaros Máriás denárait verette. Vagy Várad bírája, meghagyván 
neki s tanácsának, hogy minden betelepedni akarót fogadjon 
be és védelmezzen meg, mivel a várost helyre akarja állíttatni 
és építtetni, mint a tavalyi pusztulás előtt volt. 5 Harmadnapra 




I42. IZABELLA ES JÁNOS ZSIGMOND ÉRMEI. 



aztán megnyílt a generális-gyűlés, melyen két csausz is részt 
vett. Ezek Szokolért jöttek s kiadatásához a rendek hozzá is 
járultak. De a királyné szánta, féltette életét s különböző ürügyek 
alatt dugdosván, csak újabb sürgetésre adta ki. S csakugyan, 
alig érkezett szegény július elején Sztambulba, két bojér-társával : 
Vláddal és Rádullal vasraverve Rhódosz szigetére küldetvén, 
megöletett; holott a királyné és rendek három követe könyör- 



1 Meghívója Ungvármegye nemességéhez 
erre a generalia judicia-ra Kolozsvárról, 
1558 február 23-ikáról; a bécsi hadügyi 
levéltár Hofkriegsrath osztálya 75. csomag- 
jában. 

2 Kolozsvári maga írja, hogy Izabella és 
fia, «az Második János magyarországi és 
erdélyi és lengyelországi választott király » 

Magyar Tört. Eletr. 1901. 



1558 február 8-ikán nevezte ki «az nagy- 
bányai aranykamorának megvizitálására» ; 
Magyar Könyvszemle, 1896. évi. 294. 1. 

3 Izabella rendelete Tordáról, 1558 már- 
czius 24-ikén ; Keresztúri József Alajos, 
Compendiaria descriptio . . . episcopatus et 
capituli M. Varadinensis (Nagyvárad, 1806.), 
11. k. 218. 1. 

58 



458 VERESS ENDRE 

gésére a szultán kegyelmet ígért is nekik. Kincse és családja 
természetesen Erdélyben maradt Izabellánál, a mikért nemsokára 
újabb alkudozásokat indítottak.' 

A közigazgatási végzések és adókivetések mellett még két 
nevezetes dolog magaslott ki e tordai gyűlésen : a vallásügy, 
melynek szabad gyakorlata fentartásával a sacramentarius kálvi- 
nisták felekezetét eltiltották, sőt Dávid Ferencz püspök papjaival 
pár hét múlva (május elsején) ez ügyben ugyancsak Tordán 
zsinatot is tartott. 2 A másik ügy : a királyné államtanácsának 
kibővítése 12 tagra. Ott volt köztük az öreg Bebek is, 5 de 
Izabella éppen az ő működése ellensúlyozására választotta most 
maga mellé az ország és a Részek legkiválóbb főurait. Mert 
iránta való bizalma már a téli hadjárat idején megingott. 4 Sok 
minden dologban másként kellett volna a megtérő főúrnak visel- 
kednie, az meg méltán sérthette a királynét, hogy Bebek az ő 
tudta és engedélye nélkül járat a portára. 5 Csakhogy neki meg 
az adott okot panaszra, hogy Izabella sem a vajdai, sem a kincs- 
tartói állást nem tölti be és maga akar kormányozni. 

Arra vigyáztak a rendek, hogy a királyi tanács kiegészí- 
tésekor idegenek ne jussanak közéjük, mint harmadéve. Hanem 
azért a királyné még sem élhetett nélkülök, a mi természetes. 
S a lengyel Ligenzának például akkora befolyása volt reá, hogy 
nélküle semmi sem történhetett udvarában, s még Kendy Ferencz- 
nek is alkalmazkodnia kellett hozzá. 6 Az idegeneknek e szerepe, 

1 Az osztrák explorator Konstantinápoly- ? Ez 1558 márczius 27-ikétől április 
ból, 1558 július 12. és 29-ikéről; a bécsi 3-ikáig tartott országgyűlés végzéseit lásd 
állami levéltár Turcica osztályában. Dela- Erdélyi országgyűlési emlékek, 11. k. 30— 32. 
vigne tudósítása ugyanonnan, 1558 július és 87 — 93. 1. 

22-ikéröl ; Charriére, id. m. ír. k. 488. 1. 4 A portai osztrák explorator 1558 feb- 

A velenczei követ Perából, 1558 július ruár 13-iki id. jelentésében. 

i2-ikén;Hurmuzaki, Documente, vm. k. 84. 1. 5 Ezt a királyné embere egy ízben Kon- 

2 Ennek iratait, illetőleg a synodus le- stantinápoly útczáin hányta szemére Bebek 
Írását kiadta Dávid Ferencz ; Szabó Károly, követének ; a titkos explorator Konstan- 
Régi magyar könyvtár, ír. k. 77. sz. a. tinápolyból, 1558 április l-jén, a bécsi állami 
Legújabban írt róla Pokoly József «A refor- levéltár Turcica osztályában. 

mátus egyház megalakulása Erdélyben^ ez. 6 így pl. Kendy 1558 május 8-ikán egy 

tanulmányában : Protestáns Szemle, 1902. kolozsvári város-szolgát küldet Gyulafejér- 
évf. 72 — 74. 1. várra Ligenzához, ki nélkül nem mert in- 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



459 



úgyszólva uralma rossz vért, lassanként elkeseredést szült a 
magyar nemesség körében, melynek a mellöztetés joggal fájt. 
így valósággal nemzeti párt keletkezik ellenük körükben, 
melynek tagjai hova-tovább mind hosszabb időre maradoznak 
el az udvarból, hogy annál gyakrabban találkozhassanak Kendy 
szentiványi kastélyában. Ez a királynénak is feltűnik, s attól 
fél, hogy majd áttérnek Ferdinánd hűségére, mivel fiaikat is 
szívesen küldik fel udvarába. 1 Pedig ez eszük ágában sem járt, 




I43. A MAROSVÁSÁRHELYI VAR ES TEMPLOMEROD1TES. 

s csak a haza sorsa fölött tanakodtak, egy-egy pohár ó-bor mel- 
lett. Egy ízben meg is lepte s felelősségre is vonta őket a királyné 
asszony Marosvásárhelyen, hová — a húsvéti ünnepeket Gyula- 
fejérvártt töltvén 2 — április utolján hirtelen átjött törvényt ülni 



tézkedni; a kolozsvári id. jegyzőkönyv 

35- 1. 

1 A portai explorator jelentése Kon- 
stantinápolyból, 1558 május 10-ikén; a bécsi 
állami levéltár Turcica osztályában. 



2 Izabella rendelete a szász univerzitás- 
hoz (Gyulafejérvárról, 1558 április 11-ikén) 
15,000 frtnyi adójuk beszedése ügyében ; 
egykorú másolata a beszterczei városi 
levéltárban. 

58* 



460 VERESS ENDRE 

a székelyek közt. 1 Szemükre hányva kishitüségüket, hivatkozott 
hadi sikereire s a külföld tiszteletére, melyet iránta tanúsít. Hisz 
csak az imént, pár nappal előbb érkezett haza a tanult somlyai 
Báthory Kristóf is Parisból, 2 hová még az elmúlt év őszén küldte 
volt követségbe, az udvarában járt portai franczia követ, Cambray 
tanácsára. 3 II. Henrik örömmel fogadta a szövetség tervét, melyet 
a magyar királyné fia, régi pártfogoltja érdekében kért, és kül- 
döttjét ez év január közepén teljes reménységgel indította vissza. 
Mellé adta a maga részéről Martinés Lajost, kit Izabella még 
Lengyelországból ismert, és Velenczén, Raguzán, Belgrádon át 
jutottak hozzá udvarába. 4 Jelentésük itt nagy örömöt okozott, mert 
arról szólt, hogy a franczia király öt évre 5000 főnyi hadra való 
pénzsegélyt ad János Zsigmondnak, kit vejéül is elfogad s azon- 
kívül közbenjár érdekében a szultánnál, 5 hogy visszaadják neki 
a tiszáninneni földet Orsováig, melyet tőle Buda átadásakor 
kapott, de aztán « György barát ravaszsága» következtében ismét 
elvett tőle. 6 

A változó szerencsével folyó téli hadjárat és apró-cseprő 
csete-paték közben, 7 ezalatt Bécsben is megindultak a tárgyalá- 
sok a békesség ügyében. Ezeket most a lengyel király kezde- 



1 A királyné idézö-levele Marosvásárhely- 12-ikén Raguzából, 27-ikén meg Belgrádból 
röl, 1558 április 29-ikén Mikó Balázs számára, ír; Charriére, id. m. ír. k. 437. 1. 

hogy törvényszéki curiája elé jöjjön, szá- S Az egykorú Forgách nyomán Szalay, 

mot adni hatalmaskodásairól ; eredetije Magyarország története, ív. k. 314. 1. Báthory 

ugyanott. Április 26-ikán a királyné még Kristóf követsége, útja, párisi küldetése és 

Fejérvárról ír ; Jakab, Oklevéltár Kolozs- velenczei tartózkodása részleteiről sajnos 

vár történetéhez, 11. k. 39. 1. egyebet nem írhatunk, mivel a római vati- 

2 Izabella és fia Gyulafejérvárról, 1558 kani levéltár francziaországi és velenczei 
április 20-ikán két megbízható embert kér nunciatura-gyűjteményéből ép ez 1557 — 
a franczia követ megérkezése alkalmából 58-iki évi jelentések hiányoznak, 
tartandó gyűlésbe; a beszterczei városi 6 Izabella királynéid. 1558 február 10-iki 
levéltárban. levelében, Charriérenél. 

3 Istvánfi szerint ez 1557 elején járt 7 Izabella csapatjai 1558 február havá- 
Izabellánál; Forgách, id. m. 162. 1. ban három várkastélyt foglaltak el a Fel- 

4 Az acquesi püspök jelenti Delavigne- vidéken, de ezt azzal a nagyítással újsá- 
nek Velenczéböl, 1558 február i-jén, hogy golták meg a portára, hogy «a kis magyar 
Pierre Louis de Martinés két napja ért oda királya hada Ferdinánd 10,000 Landsknecht- 
a franczia királytól, útban Erdély felé, «ou jét ölte meg; Delavigne tudósítása Kon- 
le roy l'envoye ambassadeur devers la stantinápolyból, 1558 márczius 2-ikán, Char- 
royne d'Hongrie». Martinés aztán márczius riére, id. m. ír. k. 449. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



461 



ményezte nővére nevében, a ki — hosszas hallgatás után ' — 
előbb udvarmestere : Czikowski, majd aulicusa : Nizowski útján 
kérte támogató közbenjárását. Zsigmond Ágost hajlandó volt 
erre, de kifejezte meggyőződését, hogy Ferdinánd tartsa tiszte- 
letben az előbbi szerződéseket, Izabella királyné pedig olyan 
helyre vonulhasson, hol korának és betegeskedésének meg- 
felelőleg, nyugodtan élhessen. 2 A császár szívesen fogadta Cro- 
mer Márton lengyel követ előterjesztését a béke érdekében.' 
Az elmúlt évek tanúsága is mutatja, hogy ő barátsággal visel- 
tetett a magyar királyné 
iránt, s bár sok terhes oka 
volna a haragtartásra, haj- 
landó illő feltételek mellett 
kibékülni, ha Izabella vár- 
parancsnokai a fegyverszü- 
netet megtartják. Nem úgy, 
mint tokaji kapitánya, 4 a ki 
Kassáig háborgatja híveit és 
egyenesen kijelenté, hogy őt 
fegyverszünet nem kötelezi. 5 
Nem is jöhetett hát létre 
a kívánt békesség s folyt a 
hadakozás tovább. Somlyai 
Báthory István ezer főnyi hadával Szatmár táján a Szamos 
vonalát védte. A királyné asszony meg a júniusban tartott hosszú 




LWt 




144. II. HENRIK KIRÁLY ALÁÍRÁSA. 



1 Az előző 1557-ik évben, január 7-ikén 
küldik be Izabellához Varsóból Pekoslawski 
cubiculariust az ő ottmaradt holmijavai, 
mit négy ló szállított Magyarországba, már- 
czius 24-én meg Przeclawski András krakói 
kanonok indul be hozzá, 300 frt útiköltség- 
gel; eredeti feljegyzések a varsói fölevél- 
tár számadásai 180. kötetében. 

2 Zsigmond Ágost király Cromer Már- 
tonhoz Vilnáról, 1558 április 23-ikán; az 
ilyvói Ossolinski-intézet kézirattára id. 
155. k. 64-68. 1. 



3 Ferdinánd első válasza Cromerhez, 

1558 márczius 1 7-ikén; eredeti fogalmaz- 
ványa a bécsi állami levéltár Polonica osz- 
tályában. 

4 Ferdinánd felelete Cromer előterjesz- 
tésére (1558) május 23-ikán per Marcum 
S(ingmoser); az ilyvói id. 155. k. 84. 1. 

5 Ferdinánd előbbi válasza Cromerhez 

1559 május i-jéröl: Responsum pro oratore 
Polono in negocio regináé Isabellae; eredeti 
fogalmazványa a bécsi állami levéltár Polo- 
nica osztályában. 



462 VERESS ENDRE 

gyulafejérvári országgyűlésen ismét általános hadfelkelést ren- 
delt Tordára, hová július végén maga is elment fiával, 1 néhány 
hétre. 2 Ezúttal az is szóba került, hogy Izabella — minthogy a 
rendek már nem győzték iszonyú költségeit — menjen Váradra 
lakni, hol számára palotát is kezdtek építeni. 

Ezt az ügyet Kendy Ferencz vetette fel, hogy valamikép 
elválaszthassák a királyfit anyjától. 3 De nem ért czélt, s csak 
növelte maga iránt a királyné bizalmatlanságát, mely azóta 
keletkezett, hogy Bebek és a Kendyek Ferdinánd vezéreivel 
titkos tanácskozást folytattak. Legalább erről suttogtak már 
ezen az országgyűlésen is, melyre az öreg Bebek el sem jött. 
A rendek könyörgésére azonban Izabella megbocsátott neki. 4 
Hanem midőn a nyár folyamán rájött, hogy Ferdinándtól levelet 
fogadott el s azt szolgája, Kocsis Marczi neki át is adta, a kirátynét 
elfogta a harag s bosszút forralt a pártosok ellen, kik őt méreg- 
gel akarták eltenni láb alól. 5 Bosszúját szította az a körülmény 
is, hogy még ők panaszolták be a portán, hogy a németekhez 
akar átpártolni s e végből alkudozik a császárral. Sikerült 
ugyan e vádak alaptalanságáról a nagyvezért meggyőznie, de 
azért haragja nem szűnt. Sőt naponta izgatta környezete, a 
lengyelek és Balassa Menyhárt, a három főúr vetélytársa, s 
midőn benne kész eszközt vélt találni ellenük/ 1 elhatározta 
megöletésüket. Iszonyú lelki harczot vívott magával álmatlan 



1 Tordáról irt együttes oklevelük 1558 leveléről (melyben Bebeket felszólítja, hogy 
aug. 5-ikéről; Székely oklevéltár, n.k.145. 1. hűségére térjen) a portai osztrák explorator 

2 Csíkszeredának Tordáról, 1558 augusz- ír Konstantinápolyból, 1558 október 6-ikán; 
tus 12-én (Úrszíne változása utáni pénte- a bécsi állami levéltár Turcica osztályában, 
ken) írt védlevelét említi Orbán Balázs, é Balassa bűnösségével a portán is tisz- 
A Székelyföld leírása, n. k. (Pest, 18691.23.1. tában voltak, s midőn ott egy ízben (1559 

5 Mágóchy Gáspár Nádasdy Tamáshoz május végén) szóba került, Rusztán basa, a 

Gyuláról, 1558 június 6-ikán; Pray, Epis- nagyvezér úgy nyilatkozott róla az erdélyi 

tolae, in. k. 130—132. 1. követnek, hogy meg kell öletni a kutya 

4 Az 1558 június 5-ikétöl 21-ikig tartott Balassát, mivel ő volt oka Bebek meg- 
partialis gyűlés végzései : Erdélyi ország- öletésének. S ha a királyné meg nem öleti, 
gyűlési emlékek, 11. k. 93—100. 1. egy szép napon hűtlenné válik hozza. 

5 Scherer Pál egykorú feljegyzése : A portai osztrák explorator Konstantiná- 
Album Oltardianum, id. h. 23. 1. Ferdinánd polyból, 1559 június i-jén; ugyanott. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 463 

éjszakáin, míg erre ráadta magát, mivel természettől vallásos, 
kegyeslelkü, a ki boldog volt, ha kegyelmezési felségjogát gya- 
korolhatta. Hiszen — hogy régebbi eseteket ne ismételjünk — 
még élénk emlékezetében volt a jóknak, nemeseknek, miként 
fejezte ki tavaly elismerését Brassó város tanácsa iránt, hogy 
lázadó polgárán, Kirschner Györgyön, a húsvét előtti böjtben, 
Krisztus Urunk szenvedéseire való emlékezéssel nem hajtotta 
végre az elrendelt halálos ítéletet, 1 s aztán maga elé hozatván 
a bűnöst, miként bocsátotta szabadon gyalui várából. 2 Ám könyö- 
rületességet elfojtotta most a szenvedély, melyet nem tudott 
már mérsékelni sem a jóság, sem a józan ész szava. Mert fájt 
szívének a Kendyek hálátlansága és nem tudta feledni a legyes- 
kedő «rabiatus» Bebek tolakodását, melylyel egy ízben nőiségét 
sértette meg. 5 

így következett be ez a politikai orgyilkosság 1558 szep- 
tember elsején, «Istennek rendelése szerint», a mint az egykorúak 
hitték. 4 A királyné tanácskozásra hívta szenátorait Gyulafejér- 
várra s meghagyta Balassának, hogy a mint az áldozatra szántak 
feljönnek, éjjel, az első kakas-szóra lepje meg őket 500 főnyi 
lovas és gyalogos csapatjával a kis udvari kapun át, Forgách 
Ferencz kertje mellett. Úgy is lett. Kendyék későig borozgattak 
társaikkal szállásukon, s mikor aztán Csáky Mihály kanczellár 
is hazament, szépen lefeküdtek. Erre a drabantok Daczó Tamás 
és Perussith Gáspár vezetése mellett felverik az öreg, beteges 
Kendy Ferenczet az ágyból, s kifosztják szekrényeit, ruháit. 
Könyörgésére megengedték, hogy félrevonuljon a kamarába, s 
midőn már nem győzvén visszavárni, rányitották annak ajtaját, 



1 Izabella levele Brassó tanácsához Gyula- 22-ikére tevén. Hogy tényleg 1558 szep- 

l'ej érvárról, 1557 április 18-ikáról; a brassói tember l-jén történt, összevágóan jegyezték 

városi levéltárban, 469 sz. a. Halálos ítélete fel az egykorú tudósitók. L. Ostermayer 

Gyulai'ejérvárról, 1557 márczius icj-ikéröl; krónikája, id. h. 521. 1., Irenáus András be- 

ugyanott, 467 sz. a. jegyzése egy Melanchton-iele naptárban : 

- Ostermayer krónikája, id. h. 520. 1. Archív für siebenbürgische Landeskunde, 

3 Erről a 8. lapon szóltunk bővebben. 111. k. 359. 1. s a Székely krónika : Tört. 

4 Székel István írja id. világkrónikája Tár, 1880. évf. 641. 1. 
237b. lapján, de napját tévesen szeptember 



464 VERESS ENDRE 

arczraborúltan imádkozva találták. De ez nem használt. A szív- 
telen zsoldosok egyike «egy hegyes tőrrel leszúrta», egy másik 
agyonlőtte s testét összeaprítva szétszórták a szobában. Ekkor 
Bebek Ferenczhez mentek, s felköltötték, azt mondván, hogy a 
királyné sürgősen hívatja. Felriadván, fegyveréhez nyúlt, de nem 
használta, mert a gyilkosok esküdöztek, hogy igazat mondanak. 
A mint azonban házából kilépve megpillantá a fegyveres csapa- 
tot, ijedtében földre rogyott s úgy fogadkozott ártatlanságáról 
Istenre és minden szentekre. Nem hittek neki, sőt midőn papot 
kívánt, hogy elkövetkezett utolsó óráján legalább meggyónhasson, 
durván azt felelték, hogy felesleges annak pap, a ki a papokat 
életében kigúnyolta. Leütötték hát lábáról, s fejét vévén, testét 
meghurezolták a sárban. A zajra felébredt most a szomszéd 

145. KENDY ANTAL ALÁÍRÁSA. 

szobában alvó Kendy Antal is és mialatt podagrás lábaira 
inasa felsegíté a nadrágját, rátörnek a haramiák. Támadásukra 
felemelte karjait, hogy tisztes fejét megvédje, ám kíméletlenül 
leütötték, s vére végigfolyt a padlón. 

E közben megvirradt, s midőn híre ment a hármas gyil- 
kosságnak, nagy sokaság gyűlt össze a holttestek körül, melyek- 
hez már kutyák is hozzáférkőztek. Eljött lakásáról a török csausz 
is és miközben papucsait az áldozatok vérében megforgatta, 
bosszúsan kiáltá : így bűnhődjék minden áruló, a hatalmas császár 
parancsából ! Este felé aztán a szakácsok régi lepedőkbe szedték 
fel a meggyilkoltak testrészeit, eltemetvén azokat illő ünne- 
pélyességgel György barát sírja közelében. 1 

1 Miles után, a ki (id. m. 71 — 73. lapján) Nádasdyhoz Bécsből, 1558 szeptember 
legbővebben írja le a három főúr megöle- 19-ikéröl; Pray, Epistolae, 111. k. 135—9. '• 
tését. Leírását bővíti Verancsics levele és Verancsics munkái, vn. k. 239—240. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 46; 



IV. 




zgatottan, remegés közt töltött álmatlan éj után a király- 
nénak is látnia kellett az áldozatokat. Csakhogy nem 
közelről, hanem a toronyból, hová reggeli miséje végeztén 
felhágott, hogy meggyőződjék, igaz-e az a kegyetlenség, melylyel 
testeikkel bántak. Megborzadt a látványtól. Halálsápadtan, arczá- 
ból kikelve távozott, s ettől az órától kezdve soha többé vidám- 
nak nem látták. 1 Az eset leverte lábáról s ágyban fekvő beteggé 
tette, úgy hogy még tollat sem birt fogni. Különben is már két 
év óta állandóan főfájásban szenvedett. «De azért nem hagyom 
itt fiamat — íratta öt nappal ez események múlva Zsófia húgá- 
nak — bár anyánk öt gyermekét hagyta is itt!» Fiával együtt 
nagyon szerencsétlennek mondja magát, 2 nyilván, mert lelki- 
ismereti furdalás bántotta. Háborgó lelkét megnyugtatni, tettét 
igazolni ugyan a meggyilkoltak iratai közt talált levelekkel igye- 
kezett a szultánnál is. 5 Ámde érezte, hogy igazságtalanság történt s 
hallania kellett a nemesektől a Szent-Mihály napján megnyílt gene- 
rális gyűlésen, hogy törvényes eszközökkel kellett volna a meg- 
ölteket sújtani, ha csakugyan bűnösök voltak. Hiszen Kendy 
Antalnak nem is volt része az összeesküvésben, s halálának az 
a látszatja, hogy neki csak azért kellett pusztulnia, hogy bátyját 
meg ne bosszúihassa. 

Ekként feleltek a királyné előterjesztésére, melylyel ezt 
az országgyűlést megnyitotta. Kijelenté, hogy ő e tettre nem 
azért határozta el magát, mintha kegyetlen és istentelen lenne, 
vagy az áldozatok lefoglalt vagyonára vágyódott volna, hanem 
mivel árulók módjára megvetvén saját uralmát, azt maguknak 

1 Miles feljegyzése német forrásokból, detije a wolfenbütteliherczegi könyvtárban. 
Wuergengel 73. 1. V. ö. Przezdziecki, id. m. ni. k. 17. 1. 

2 Izabella lengyel nyelvű levele Gyula- 5 A gyilkoság híre a portára (az osztrák 
fejérvárról, 1558 szeptember 5-ikén Zsófia- explorator id. 1558 október 6-iki jelentése 
hoz, a braunschweigi herczegnéhez; ere- szerint) szeptember 28-ikán érkezett meg. 

Magyar Tört.. Életr 1901. 59 



466 VERESS ENDRE 

keresték a portán, és onnan mérget is szereztek az ő és fia 
megöletésére, a mit három dobozban be is mutathat. S miután 
a bűnösök immár vétkeikért meglakoltak, biztosítja a rendeket 
kegyelméről.' Ezek napirendre tértek a dolog fölött, mely Bécs- 
ben is kínos megdöbbenést keltett. A nemzetiségek közti súr- 
lódásban, a magyarok, székelyek és ráczok közötti egyenetlen- 
kedésben látták okát a szerencsétlen esetnek, míg Cromer, a 
lengyel követ azt hitte, hogy Kendy Ferenczet tulajdonképpen 
Isten büntetése érte utói, a miért Erdélyben templomokat foglalt, 
papokat űzött el s az igaz vallást profanálta és eltörölte. 2 A rendek 
tehát hálát adván a királyné asszony és fia szerencsés megmene- 
küléseért, életüket és vérüket ajánlták fel nekik utolsó lehelletükig. 

A tárgyalások közül legfontosabbak voltak a hadügyiek, mint- 
hogy a magyarországi harcz még mindig tartott. Sikeres folyta- 
tására tehát portánként 99 dénárt s a szultán számára egy-egy 
köböl búzát vagy zabot, a Részekben lakó nemesek egy forintot 
ajánlottak meg, mivel ők különben is minden 16-ik jobbágyukat 
felültetik. Hasonlóképpen a székelyek is. A szászok négy hónapra 
12,000 forintot és ugyanannyi köböl gabonát adnak. Minthogy 
pedig ez országos terheket a három rend viseli, a szász papok 
is járuljanak hozzá segítséggel, ép úgy, mint Fogaras földje és 
a moldvai vajdának Erdélyben visszaadott jószágai, melyek az 
erdélyi törvények alól ne vétessenek ki. A János király halála 
óta ő Felségeik engedélye nélkül épített erődök fej- és jószág- 
vesztés terhe alatt széthányandók s csak azok maradjanak meg 
épségben, melyekben a magyar nemesek családjaikat és vagyo- 
nukat tartják. 3 

Az ily módon kiállított hadak fővezére Balassa Menyhárt lett, 
kit a királyné terjedelmes birtokokkal s nagyszerű dézsmajöve- 
delmekkel tüntetett ki. És megjutalmazta a Báthoryakat is, 

1 Miles, id. h. 73. 1. Hogy a királyné Bécsből, 1558 október 30-ikáról; az ilyvói 

tényleg maga adta elö megnyitó beszédét, id. 155. kézírati kötet 20. 1. 
az a viszonyokból következik. > Az 1558 október 4-ikéig elhúzódott 

- Cromer naplófeljegyzése Ferdinánd ud- gyűlés végzései : Erdélyi országgyűlési 

vari marsalljával folytatott beszélgetéséről emlékek, 11. k. 101 — 108. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 467 

azáltal, hogy «hopmestere», somlyai Báthory András feleségének 
és testvérének, anyjukkal — az özvegy Mayládnéval — együtt 
új adományként megadta Fogaras és Alvincz várát.' így legalább 
ezeknek jobbágyaira is számíthatott most, hogy Balassa ismét 
Szatmár-Németi felé ment hadaival. 2 Ideje is volt, mert Némethy 
már alig tarthatta magát. Kényszerült feladni Kövesd várát, 
melyet a németek szeptember közepén bevettek, bár a császár 
«nem csekély költségével, sőt a katonái egy részének halálával)). 5 
Balassának azért nem nagy hasznát vette, mert az hozzá- 
fogott ugyan Kisvárda ostromához, hanem lassúnak, bátortalan- 
nak mutatkozott. Serege tétlenül vesztegelt a Tisza partján, míg 
átellenben Telekessy hada táborozott. Átjönni ő sem mert kevés 
emberével, de mikor segítséget kap és beáll a Tisza, összecsap- 
nak és megverik az erdélyieket (1558 deczember 15-ikén) a tar- 
kányi csatában. Rendkívül vitézül viselte magát Székely Antal 
és Telekessynek német hadnagya, Taygvicz Ádám, hanem azért 
mégis féltették a kisvárdai várkastélyt, mely körül az erdélyiek- 
nek 3 — 4 ezer főnyi magyar és oláh hada tanyázott. 4 Megsegí- 
tette a királynét a szomszédos vármegyék nemessége is, ám 
elpártol ügyétől Perényi Gábor, a ki Ferdinánd biztatására, 
s hogy iránta való hűségét kimutassa, 200 lovast állít ki és küld 
ez időben sárospataki várából két nagy taraczkkal > s golyókkal 
hadai ellen. 6 Cselekedte ezt kényszerűségből, mivel birtokait e had- 
járat alatt úgy feldúlták, hogy nincs miből fizesse szolgáit. Eddig 
is azért tartott a királynéval, mert akkora fizetett, rendes hada 

' Izabella adománylevele Gyulafejérvár- tóber 21-iki oklevelében; Balassa id. köz- 
ről, 1558 október 10-ikéröl; másolata Ke- lése : Hazánk, 1859. 11. évf. 466. 1. és 
menynél: Dipl. Trans. Suppl. vn. k. 145. 1. Verancsics id. szeptember 19-iki levele; 
és a hozzá való Appendix D. 10. k. 204. 1. Összes munkái, vn. k. 242. 1. 
Emliti Mayládné is Fogarasból, 1558 de- 4 Torda Zsigmond jelentése Miksa fö- 
czember 21-ikén írt levelében; Károlyi és herczeghez a tarkányi csatáról, Eperjesről, 
Szalay, Nádasdy levelei, 168. 1. !558 deczember 18-ikán; eredetije a bécsi 

- Ferdinánd rendelete az öt felsömagyar- hadügyi levéltár Hofkriegsrath osztályában, 

országi városhoz Telekessy megsegité- 5 Egy 1543-iki kimutatásban is olvassuk: 

sere, Bécsből, 1558 október 28-ikán; egy- Falconeti ferrei, vulgo taraczk; Tört. Tár, 

korú másolata Kassa városi levéltárában, 1901. évf. 575. 1. 

19248. sz. a. 6 Perényi Gábor Miksa föherczegnek 

3 Ferdinánd szavai Bécsből írt 1558 ok- Sárospatakról, 1558 deczember 9-ikén ; a 

59* 



468 VERESS ENDRE 

volt, hogy nem állhatott volna neki ellent, azért sem, mivel a csá- 
szári seregek nem segítették meg. 1 És tette bizonyosan hálából is, 
hogy e lépéseért a császár szabadon bocsátá a sárosi várból még 
tavaly óta fogva tartott testvérét, Ferenczet. 2 Másként egyhamar 
nem is szabadult volna ki, mert szabadulását rokona, Dobóné 
és gyermekei kiengedésével cserében remélte Izabella királyné- 
tól. O azonban « könyörgésére" nyíltan megírta neki, hogy az 
«semmiképpen nem lehet, mert Dobó Istvánné — úgymond — 
császár foglya inkább, honnem miénk, kinek az sok gonosz nép 
azt adták eleibe, hogy Dobó István mi akaratunkkal szabadult 
el az fogságból, és egyet hogy értettünk az némettel. Ha azírt 
feleségét is elszabadétanók, confirmálnók az hamis beszédeket, 
kit mi rólunk az portán hintettek, s erésítenők az porta véleke- 
dését, hogy egyetértünk az némettel, kiből minékünk, fiúnknak 
s az országnak veszedelmet szerzenénk, kire magunkat semmi- 
képpen nem bocsáthatjuk. » Inti tehát, hogy ezt a dolgot «minden 
ember kivesse fejébőb), s bízzék, reménykedjék, hogy «ha ezúton 
meg nem lehet az szabadulás, módot ad az Úristen egyébből" 
reá. 3 És Dobóné csakugyan nem szabadulhatott ki, sőt midőn 
egyszer említették ügyét a királyné előtt, Mayládné észrevette, 
hogy «nem kedveié ő Felségen, sőt figyelmeztették, hogy ((harag- 
jába esik», ha szól mellette, a mint Nádasdy nádor megbízásából 
akart volna. 4 

Az öreg Telekessy azonban, segítve Verancsics Antal egri 
püspöktől is, most nem igen szorult támogatásra, mert nem volt 
ki ellen használnia. Balassa Menyhárt ugyanis nem fogadta el a 

bécsi hadügyi levéltár Hofkriegsrath osz- tudja mit csináljon, kiengedje-e vagy nem ? 

tályában. Ugyanott. 

1 Maga irja Ferdinándhoz benyújtott 3 Izabella Perényi Ferenczhez Gyula- 
supplicatiojában, melyet a császár Bécsből, fejérvárról, 1558 november 7-ikén, de saj- 
1 558 november 24-ikén véleményezés végett nos, csak egykorú másolatban; ugyanott, 
Miksához küld át; ugyanott. az id. 75. csomagban. Ez a királyné egyet - 

2 Feigll Péter várnagy jelenti Ferdinánd- len magyar nyelvű levele, a mit ismerünk 
nak Sárosról, 1558 november 30-ikán, hogy vagy felkutathattunk. 

megérté a Perényi szabadon bocsátására 4 Mayládné Nádasdy Anna bátyjához : 

vonatkozó rendeletét, de közben kapván Nádasdy Tamáshoz írt id. 1558 deczember 
Izabella királyné mellékelt levelét, nem 21-iki levelében. 




JÁNOS ZSIGMOND, VÁLASZTOTT MAGYAR KIRÁLY. 
(A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtarában őrzött XVII. századi vizi'estmenyről.) 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 



469 



csatát, midőn az új évben, január végén, átkelt hozzá a Tiszán. 
Megelégedett azzal, hogy elfogják az élését,' de tétlenül nézte, 
miként üt tábort mellette. Sőt később bátortalanul elvonult 
Kallóra, s így Telekessy úgy szólván vérontás nélkül felmenté 
Várdát. Fegyverszünetet kérve még ki is békült vele, bár serege 
nem helyeselte. Megbízhatatlan jellemünek bizonyult hát a vén 
Balassa e hadjáratban, 2 és gyávaságát alig enyhíti az a szem- 
pont, hogy kétkulacsos eljárásával a honfivért akarta kímélni ! 
Mindez eseményeket a királyné csendes megnyugvással szem- 
lélte. Lelkét már nem is izgatták. Egykori férfias akaratereje 




©c*C> C ££~**Lj 




oc\.n*v?$ 



146. IZABELLA ÉS FIA EGYÜTTES ALÁÍRÁSA I558-BŐL. 

lankadt, érdeklődése csökkent. Államügyekkel mind ritkábban 
törődött. Azokat egészen fiára bízta s maga csak elvétve bíbelő- 
dött velük. Mert gyengélkedése óta életrendjét is megváltoztatta. 
Hetekig feküdt, s nem járhatott templomba. De, ha követek jöt- 
tek, vagy valami ünnepségre készültek, leküzdötte a kór súlyát, s 
maga is megjelent. És ilyenkor mindig a régi volt : szép és nyájas, 
leereszkedő, ám királyi. S hogy tudott örülni egy-egy szép ékszer- 
nek, melyet valamelyik főúr nején megpillantott, vagy valami 
ajándéknak, melylyel meglepték ! Ilyen volt az őszszel is az a 
tizenkét fekete paripa és hozzá való fekete bársonyos hintó, 
melyet a lengyel király küldött be neki és fiának, «Magyarország 



1 Telekessy Imre Bártf'a város tanácsá- 
hoz a Kisvárda közelében lévő táborból, 
1559 január 26-án; Tört. Tár, 1882. évf. 390. 1. 



2 Komáromy id. tanulmánya Telekessy- 
röl, a Hadtörténelmi Közlemények 1889. 
évf. 668-670. 1. 



47° VERESS ENDRE 

kis királyának)). 1 Általános feltűnést keltett, a mint a 45 lóból 
és 25 emberből álló csapatot Troianowski meg Dimitrowski a 
fejérvári udvarban felvezette 2 s a szépen felkantározott nemes 
állatokat átadta. 

Királyi öcscse szép figyelmét Izabellának is illően kellett 
viszonoznia. Küldött is hozzá Ligenzával annyi pénzt és kincset, 
hogy az emberek azt hitték, hogy hátrahagyván fiát, nemsokára 
maga is beérkezik ismét Lengyelországba. 5 Ez persze csak sej- 
telem volt, s talán következtetés a beteges királyné ama buzgó- 
ságáról, melylyel János Zsigmond trónját erősíteni, hatalmát 
növelni igyekezett. E végből küldi be a visszatérő dragománnal 
embereit a portára, hogy valahára már rendezze Erdélyország- 
határát, s adja vissza az annyiszor sürgetett várakat, melyek miatt 
mindenki zúg, elégedetlenkedik. Izabella főkövetét 1558 deczem- 
ber 19-ikén fogadta a szultán, kinek nyolcz sólymot és tíz nagy 
«magyar mívű» ezüst kupát adott át nevében. 4 S bár három 
hétig ott tartották, ezúttal elért annyit, hogy visszaadták a kért 
területek egy részét, hadi segélyt azonban nem nyújthattak. Erre 
nézve aztán Rusztán basa és az erdélyi követ közt az alábbi 
érdekes párbeszéd fejlődött ki : 

— Sajnálja-e Izabella királyné, hogy a magas porta most 
békét köt Ferdinánddal. 

— Nem sajnálja, mert a béke mostan jobb a királynénak, mint 
a háború. 

- De a királyné eddig más véleményen volt a múltban. 

— Igaz, mert nagyobbítani remélte birodalmát a szultán segít- 
ségével ; de már látja, hogy az erdélyi Részeket a szandsák- 
bégek elfoglalták, s egyedül nem tud ellentállani Ferdinándnak, 

1 Az id. osztrák explorator a portára ért varsói főlevéltár 1558-iki, 182. sz. köte- 
erdélyi követek elbeszélése nyomán Kon- tében. 

stantinápolyból, 1558 deczember 20-ikán; 3 Ottó von Neydegg Ferdinándhoz Fal- 

a bécsi állami levéltár Turcica osztályában. kenbergről, 1558 november 22-ikén; a bécsi 

2 Útiköltségül a kincstárból 759 frt 14 állami levéltár Polonica osztályában, 
garast adnak 1558 augusztus 30-ikán a 4 Portai névtelen exploratorunk tudósí- 
kiséretnek, melyet a király Krasnostawból tása Konstantinápolyból, 1558 deczember 
indít be Magyarországba; elszámolva a 20-ikán; ugyanott, a Turcica osztályban. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 47 1 

mivel szegény, és az ország jövedelmét felemészti a portára 
fizetett adó. 

— Mondd meg hát a királynénak és fiának, fejezte be a nagy- 
vezér, hogy megsegítjük őket. 1 Csakhogy ez a segítség ólom- 
lábakon járt és addig alattvalói támogatásával kellett magán 
segítenie. Adójuk befizetésére sürgeti a beszterczeieket, 2 négyezer 
forintot kölcsönöz a szebeniektől 5 és újabb összegeket kér 
Kolozsvártól. Erre a város megijed, Szent-Demeter és utána 
Szent-Márton napján tanácsosai közül választott magyar-szász kül- 
döttséget meneszt Fejérvárra, könyörögni, hogy ő Felsége álljon 
el kívánságától, hisz ez évben már adtak 300 frtot, máskor meg 
400 márka ezüstöt. Hálásan ismerik el ugyan, hogy a quarta-adót 
az óvári iskola és mesterei fizetésére rendelte, hogy a szegények 
házát újabb adományokkal támogatta, 4 és árúlerakási jogot adott 
a városnak; 5 de a terheket már nem birják. E mellett más nehezte- 
lésük is van. Hogy a királyné asszony Thúry György elfoga- 
tásáért «a városra haragját vetette», holott ha annak gonosz 
cselekedeteit előszámlálják «a táblán», kitűnik a város jámborsága 
és ártatlansága. Azért is könyörögnek, «hogy ha valamely szol- 
gája ő Felségének valakit megver, megvagdal avagy egyéb 
hatalmat teszen», a város régi szabadsága szerint «szabad legyen 
megfogni az bírónak az olyan hatalmast törvényre, mivelhogy 
ő Felsége nem hagyja, hogy valaki az ő Felsége jobbágyin ilyen 
hatalmat míveljen». Kérésüknek azonban foganatja nem volt, s 
midőn nemsokára Izabella egyik polgártársukat saját törvény- 
széke elé idézte egy olyan ügyben, mely a város jogkörébe 
tartozott, a bíró a karácsony utáni csonka héten ismét Fejérvárra 
ment, kérni a királynét, hogy tartsa meg a várost régi szabad- 



1 Ugyanaz Konstantinápolyból, 1559 ja- 4 A királyné oklevele Gyulafejérvárról, 
nuár 10-ikén; ugyanott. 1558 április 13-ikáról ; Jakab Elek, Ok- 

2 Gyulafej érvárról, 1558 szeptember levéltár Kolozsvár történetéhez, 1. k. 
16-ikán; a beszterczei városi levéltárban. 390. 1. 

3 Kötelezvénye Gyulafej érvárról, 1558 5 Oklevele ugyanonnan, 1558 április 
október 7-ikéről ; a nagyszebeni városi 26-ikáról ; ugyanott, 11. k. 39. 1. 
levéltárban. 



47 2 VERESS ENDRE 

ságaiban. És ezúttal nem valószínű, hogy sikertelen jártak, mert 
most egyszersmind az újévi ajándékot is bevitték a királyné, fia 
és udvaronczai számára. 1 

Hanem Kolozsvár tanácsa nagybetegen találta a királyné 
asszonyt. Baja az év utolján hirtelen rosszabbra fordult, úgy 
hogy már halálhírét is keltették, s mindenfelé megsiratták, sőt a 
nép valósággal lázongott miatta elkeseredésében. Annál nagyobb 
volt az öröm, midőn Izabella az új év elején Í1559 január 10-ikén) 
fejérvári palotájában kettős lakodalmi ünnepséget rendezett két 
udvari leányának, kiket lengyel nemes ifjakkal házasított össze, 
s azon maga is megjelent a vendégek között. 2 Ezekkel - - mint 
országos rendekkel — a királyné megelőzőleg gyűlést is tartott, 5 
s abból vitézlő Bornemisza Lászlót sürgősen a portára küldte. 
Levelében aztán előbb a törököt érdeklő európai hírekkel ked- 
veskedik Rusztem basának, a fővezérnek, s csak a végén áll elő 
ismét határigazító kérésével. Elmondja a királyné, mekkora nyug- 
hatatlanságban volt «ez egész nyaradszaka és ez egész télen 
Ferdinándus hada miatt», melyet reábocsátott, úgy hogy kény- 
szerült ellene maga is hadakozni. De minap (vonatkozással a 
tarkányi csatára) Isten segítségével és az hatalmas császár sze- 
rencséjével az ország jó falka népével megvertük — úgymond 

és sokak kezzülek . . . levágattattanak . . . sokan kedig az 
Tiszába . . . vesztenek. 

Most azonban a végbeli törökökkel gyűlt meg a baja az 
országnak, mert a lippai basa és a többi szandsákbég sokat 
foglal, sarczol és rabol. Sőt új kastélyokat építnek, nemhogy a 
régieket lebontatnák, a szultán rendelete szerint. így a lippai 
basa már Déva, Hunyad, Hlye és Lazura várát, a szolnoki 
szandsákbég pedig a váradi vár «tartománya nagyobb részét» 
foglalta el, úgy hogy már egy órányira jutottak Váradhoz a 
hódoltatással. Ezenkívül Tokaj vára vidékét is úgy elfoglalta, 

1 A kolozsvári városi ó-levéltár id. jegyző- 3 Nagyszebeni jegyzőkönyvi adatok alap- 

könyve 43—50. 1. adatai alapján. ján: Erdélyi országgyűlési emlékek, 11. k. 

; Miles, Wuergengel, 74. 1. 46. 1. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 473 

hogy jóformán csak «puszta köfala» maradt meg. Pedig a királyné 
és «szerelmes fia» a szultán kegyelmességében bízván, «még 
csak legkisebbik újjukat» sem mozdították ellene, a miért a 
«magyar nemzet mindenestől fogva csuda mondhatatlan-képpen» 
elidegenült tőlük «s naponként idegenezik, kétségbeesvén az ő 
megmaradásáról)). S ha panaszt tett a királyné a lippai basa, 
a temesvári és szolnoki bég ellen, mindig azt felelték, hogy erre 
a portáról van parancsolatjuk s másként nem cselekedhetnek, 
« míglen az határok meg nem igazíttatnak és az hatalmas csá- 
szártól ki nem adattatnak)). Kéri tehát a nagyvezért, törekedjék 
ez ügyben mellette, hogy fiával s híveivel «egyetembe békes- 
séges és csendes életben » lehessen «és ő Felségének jó szeren- 
cséjiért, hosszú eletejért s minden jovaiért éjjel-nappal az Úristen- 
nek könyöreghessenek» országostul. 1 



**£l*'y tjlhw^ fP ^ 



7 



I47. SOMLYAI BÁTHORY ISTVÁN ALÁÍRÁSA. 



Izabella megbízásából Bornemisza beszélt a franczia követtel 
is és közbenjárásával a szultán két csauszt adott melléje, hogy 
a kívánt határt megszabhassák. Panaszkodtak az erdélyiek arról 
is, hogy országuk jövedelme alig megy ioo ezer forintnyira, s 
most már Delavigne is azt hiszi, hogy legjobb, ha kibékülnek 
Ferdinánddal, a ki V. Károly halálával immár császár, sőt 
II. Henrik királyra is kedvezőbb, ha őt jövendőben békés szom- 
szédjaként tisztelheti. 2 



1 A királyné «Soror Ysabella» aláírással lozsvári folyóirat) 1841-iki évf. 58. sz' 
magyarul Gyulafej érvárról, 1559 január 225 — 6. 1. 

6-ikán Hrusztán pasa fővezérhez ; közli 2 Delavigne II. Henrikhez Konstantiná- 

Löcsei: Sp. Sámuel Hon és Külföld (ko- polyból, 1559 február 26-ikán; Charriére, 

id. m. ír. k. 552. I. 

Magyar Tört. Életr. 1901. 60 



474 VERESS ENDRE 

Tényleg maga királynénk is így gondolkozott. Különben is 
beleunt már a hadakozásba, melyet diadalra juttatni új vezérének, 
somlyai Báthory Istvánnak sem sikerült és melynek izgalmai idegeit 
tönkretették. S mikor karácsony előtt hirtelen rosszul lett, gyorsan 
értesíté a lengyel királyt, hogy hajlandó kibékülni a császárral. 

Csakhogy Zsigmond Ágost nénje feltételeit nem helyeselte 
minden tekintetben, s így tárgyalást kezdett vele.' Sőt ez ügyben 
Cromer Bécsből Augsburgba ment Ferdinándhoz, a ki az egyezség 
létrejövetelének főnehézséget abban látta, hogy Izabella semmit 
sem fogad el a porta tudta és hozzájárulása nélkül. S bár közben- 
járóul ajánlkozott Balassa Menyhárt is, a császár figyelmeztette 
fiát, Miksa főherczeget, hogy ügyeltessen reá, mert benne nem 
igen lehet bízni, kivált «mióta Munkács vára is az övé». 2 így 
gondolkoztak róla Erdélyben is. Tudta azt Balassa uram maga 
is, úgy hogy midőn a tavaszon híre terjedt országszerte, hogy 
elpártolt Izabellától, s tulajdonképpen azért ment ki Magyar- 
országba, hogy német katonákkal térjen meg — nem is mert 
visszamenni, a míg választ nem kap a királynétól arról, hogy 
hiszi-e, a mit a fáma róla mond? Levelét Izabella párnája alá 
rejtvén, megüzente szolgájával gazdájának, hogy rögtön udvarába 
siessen, mivel fontos állami ügyeket kell vele megbeszélnie. De 
az be volt tanítva, hogy üres kézzel vissza ne térjen, s ezt egy- 
ügyüen meg is vallotta. Erre a királyné behivatta Bekes Lászlót 
a szomszéd szobából s hitlevéllel útnak indítá hozzá, biztosítván, 
hogy hűségében nem kételkedik. 

Bekes Szatmár városában akadt Balassára és ért vele 
(1559 április 22-ikén) Gyulafejérvárra. Félve, kétes érzelmek közt 
nrent fel a «vén róka» a várba, s midőn a palota elé ért, János 
Zsigmond éppen az ablakban állott. A királyfi rögtön felismerte az 
öreget, s kinyitva az ablakot, kegyesen intett felé, de hangosan 
leszólt hozzá: «Hol hagyta a németeket?)) Balassa nem felelt. 

1 Cromer Márton jelentése Ferdinándhoz 2 Ferdinánd Augsburgból, 1559 január 

Bécsből, 1559 január 6-ikán; az ilyvói id. 17-ikén Miksához; a bécsi hadügyi levéltár 
155. k. 23. 1. Hofkriegsrath osztályában. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 475 

Torkán akadt a szó, szégyenében majd lerogyott, s a mint a lépcsőn 
felhaladt, érezte, hogy lelke átalakul, mintha kicserélték volna . . . 

Értesülvén jöveteléről, a királyné asszony Balassát azonnal 
ágyához hívatta, melyet ismét húsvét óta őrzött, s kivévén feje 
alól levelét, megkérdé, mit tud és tett ügyében. Ekkor elmondá 
a mit hallott, hogy a királyné a lengyel király közbenjárásával 
a császárral fegyverszünetet akar kötni. Izabella megerősíté a 
hír valódiságáról, kiegészítvén azzal, hogy azért teszi, mivel 
maga a szultán felhatalmazá, hogy öt évre fegyverszünetet 
kössön ; s hanem ö állandó békét óhajt, és sajnálja, hogy öcscse, 
a lengyel király ez ügyben oly lassan működik. Persze neki ez 
az ügy nem fáj, mint neki, Izabellának ! 

Kijövet, a folyosón a királyfival is találkozott Balassa. 
Udvariasan bevitte dolgozószobájába, s megtudván tőle, mit 
beszélt édes anyjával, maga is bement hozzá bővebben tájé- 
kozódni. Kis vártatva aztán visszatért Balassához, és saját részé- 
ről is helyeslé a tervet, melynek egyik főfeltételéül Radziwill 
herczeg is azt ajánlta Ferdinándnak, hogy régi kötelezettsége 
szerint adja egyik leányát feleségül János király fiának, hogy 
így meg lehessen tartani őt a keresztyénség ügyének. 2 

— De, hogy valósítjuk meg, kérdé János Zsigmond. Mit 
és hogyan kérjünk? 

— Kérjük Kassát, mondta Balassa ; csakhogy lássa, mit felel 
reá a királyfi. 

— Hagyjuk Kassát, szólt a válasz, mert úgy sem adják meg ; 
de ha megkapjuk, a mit egykor György barát kieszközölt, 
elégedettek leszünk ! 

Eltávozván, másnap Izabella újra fogadta, ezúttal Csáky 
Mihály kanczellárral együtt, a ki aztán megbeszélésük szerint a 
királyné jelenlétében Balassa nevében az alábbi tartalmú levelet 

1 Ocieski lengyel kanczellár (Krakóból, tár Polonica osztályában. V. ö. Gromo, 
1559 márczius ifikén irt) tudósítása sze- id. m. 37. 1. 

rint erről Izabella kincstartója — a be- 2 Radziwill értesítése szerint Láng János 

csületes Zawada Péter — útján értesíté Ferdinándhoz Schweidnitzról, 1559 márczius 
a lengyel királyt; a bécsi állami levél- 10-ikén; ugyanott. 

60* 



476 VERESS ENDRE 

írta meg ecsedi Báthory András udvari tanácsosnak a béke- 
alkudozások megkezdésére nézve : ' A királyné asszony szívesen 
vette levelét és üzenetét, mert az a felfogása, hogy ha fia trónra 
jut, nem azért teszi, hogy Ferdinándnak ellensége legyen, hanem r 
hogy a keresztyénséget szolgálja, vérontás nélkül. A lengyel 
király is írt Izabellának, a ki most — tanácsára - - hajlandó is 
a frigyre, bizonyos feltételek mellett. Tehát beszéljen a császárral, 
hogy ö is készséges legyen a jó egyezségre, melyre most leg- 
alkalmasabb az idő. 2 Beszélt is csakugyan nemsokára a pozsonyi 
országgyűlésen, ha nem is vele, hanem fiával, Miksa főherczeg- 
gel, cseh királylyal. O aztán a legőszintébben kezdte sürgetni 
az ügyet, nehogy Izabella netaláni halálával, elveszítsük — úgy- 
mond — a jó alkalmat, s a török esetleg elfoglalja Erdélyt. 3 
* g ^— . A császár e dologban 

J\\ Arf. VVOTTriTPlt most kész hajlandóságot 

/ , sp f mutatott, annyira, hogy 

fnAij^n^ trArtrJritl' míg a királyné a f eg yver- 

^""^ " . szünet meghosszabbítását 

I48. CROMLR MARTON ALÁÍRÁSA. # " 

csak Szent-Mihály napjáig 
kérte, 4 Cromer buzgó közbenjárására egész az év végéig meg- 
adta. 5 Tette ezt őszintén s abban a reményben, hogy Izabella 
nem fog ellene semmit cselekedni külföldi fejedelmeknél. De 
rosszul esik értesülnie, hogy csak az elmúlt május havában is 
egyik követe azt híresztelte róla a portán, hogy ez a fegyver- 
szünet csak ürügy arra, hogy a törököt azalatt Ferdinánd meg- 
támadhassa. 6 Ezért kéri a lengyel királyt, hasson oda, hogy ha 
Izabella komolyan óhajtja a kibékülést, ne terjesszen róla a 

1 Balassa Menyhárt (Gyulafej érvárról, 4 Zsigmond Ágost király Cromerhez 
!559 április végén) ecsedi Báthory András- Krakóból, 1559 május 8-ikán ; egykorú 
hoz; egykorú másolata a bécsi állami levél- másolata ugyanott a Polonica osztályban, 
tárban. 5 Ferdinánd Cromerhez 1559 június 

2 Balassa Menyhárt Gyulafej érvárról, 8-ikán; eredeti fogalmazványa ugyanott. 
x 559 április 23-ikán, Báthory Andráshoz; 6 Ez annyiban igaz, hogy Izabella követe 
eredetije (mindvégig Csáky Mihály kéz- 1559 május 14-ikén azt jelenté a portán a 
írásával) ugyanott. királyné levele alapján, hogy hadai egy 

3 Miksa főherczeg Ferdinándhoz Bécs- csete-patéban megverték Ferdinánd seré- 
ből, 1559 június 5-ikén; ugyanott. geit, de Miksa főherczeg készül betörni 






IZABELLA KIRÁLYNÉ 477 

portán hamis híreket, nehogy ott olyan gyanúba essék, hogy 
— mint általánosan mondani szokás — egyik kezében kenyeret, 
a másikban követ tart ! ' 

Mielőtt Izabella a császár nagylelkű határozatáról értesült 
volna, közben június közepén részleges országgyűlést tartott 
fővárosában, abból az alkalomból, hogy portai követe, Gyulai 
Mihály hazaérkezett. Május 22-ikén indult vissza Sztambulból, 
kedvező válaszszák Mert biztosították a királynét, hogy Fer- 
dinánd meg fogja erősíteni a békét, Miksának pedig nincsenek 
ellenséges szándékai ; de ha Erdélyt megtámadná, számíthat a 
temesvári és budai basa segítségére. 2 Különben is Ferdinánd és 
Szolimán közt még ez év elején (1559 január 31-ikén) létrejött 
Busbeque Augier közbenjárásával a békeszerződés, melybe Iza- 
bella királyné és fia is belefoglaltatott, azzal a kikötéssel, hogy 
őket birtoklásukban ne háborgassa. Ezért nem teljesítheti János 
Zsigmond sem a szultán ama kívánságát, hogy Gyula és Világos 
várát kiostromolja. 3 A határrendezésre is végzést hozott Gyulai, 
mint a ki ez ügyben már járatos volt, 4 sőt megnyerte a szultán 
beleegyezését Izabella netaláni férjhezmeneteléhez is. s 

Hanem ki gondolt most erre? 

A rendek örömmel fogadták e jelentést, s a míg kérésükre 
a királyné asszony egyfelől követséget indított Ferdinándhoz, 
másfelől ismét Báthory András útján sürgették az ügyet. 6 Fog- 



Erdélybe, a mint a szultán Anatoliába vo- 4 Ö járt t. i. Bethlen Gergely és Hobych 

núl; a portai osztrák explorator id. 1559 Gergely társaságában már a tavaszon a 

június elsején írt tudósításából. lippai bégnél, hogy a határt a Maroson 

' Ferdinánd válasza ode regina Ungariae» inneni részekben is biztosítsák; Mágóchy 

Cromer Mártonhoz Augsburgból, 1559JÚIÍUS Gáspár Nádasdy nádorhoz Gyuláról, 1559 

8 — 9-ikén; fogalmazványa a bécsi állami márczius 25-ikén, az orsz. levéltárban, 

levéltár Polonica osztályában, másolata az Nádasdy-íratok közt. 

ilyvói id. 155. k. 183—4. !• V. ö. Túrba: 5 Forgách nyomán Budai, Polgári lexikon, 

Venetianische Depeschen, in. k. 101. 1. 11. k. 155. 1. 

2 A portai explorator id. 1559 június 6 Balassa Báthory Andráshoz Gyula- 

elseji tudósítása alapján. tejérvárról, 1559 július 25-ikén; Csáky 

5 Busbeque jelentése Ferdinándhoz Mihály kezével írt eredetije, igen szép 
Konstantinápolyból, 1559 június 10-ikén; gyürűpecséttel lezárva, a bécsi állami levél- 
egykorú másolata a bécsi állami levéltár tárban. 
Turcica osztályában. 



478 VERESS ENDRE 

lalkozott is vele úgy Miksa főherczeg kanczelláriája, mint a bécsi, 
udvari, melyben már az utasítást is elkészítették a biztosok szá- 
mára, kiknek a szepesi káptalanban kellett volna találkozniuk a 
lengyel király és Izabella követeivel. De részint lassúságuk, 
részint feltételeik tulcsigázott volta idő előtt meghiusítá az annyi 
fáradsággal s jóindulattal megmozgatott dolgot. Mert Ferdinánd 
törekvése az volt, hogy a királyné mondjon le a kötendő béké- 
ben, illetve hétévi fegyverszünetben, összes Erdélyen kívüli birto- 
kairól és adja át Máramaros-vármegyét Huszttal és sóaknáival, 
Munkácsot, Tokajt és Kisvárdát. 1 Sztambuli követei is azon 
fáradoztak, hogy a porta járuljon hozzá e területi lemondáshoz ; 
ám az még Izabella halála után sem akart róla tudni, mint monda : 
János király fia iránti szeretetből, meg hogy az erdélyi rendek 
és nemesek barátságát megtartsa. 2 



V. 




mlekezetes maradt ez a fejérvári országgyűlés mindenki 
előtt azért a nagy tiszteletnyilvánításért is, melyet azon az 
erdélyi és magyarországi rendek a királynéval szemben 
kimutattak. Valósággal tüntettek iránta hűségükkel, midőn beteg- 
ágyához járultak, hogy köszöntsék. Leverten álltak előtte a 
rendek, kik hódolatukat most ily szokatlan módon nyilvánítják 5 
és alattvalói ragaszkodásukat soha sem is fejezték ki irányában 
annyira, a mióta visszatért országukba. Talán érezték, hogy 
sokáig már úgy sem tehetik, tán sejtették, hogy a szenvedő 

1 Báthory András 1559 augusztus 11-ikén e napon (1559 június i2-ikén| kiadott, nem ó, 

küldte be Balassa levelét Miksához, ö meg hanem fia írta alá, mint Joannes Electus 

14-ikén Ferdinándhoz; utasításával együtt Rex, s pecsételte meg saját királyi pecsét- 

ugyanott. jével, melyet — elkészülve anyja előre- 

- A portai explorator jelentései szellemé- látható közeli halálára — ezidöben készít- 

ből; ugyanott, a Turcica osztályban. tetett magának; az oklevelet kiadta Teutsch, 

5 így képzeljük el ez országgyűlés meg- Urkundenbuch 172—3. 1. az erdélyi ág. ev. 

nyitását, következtetve abból a tényből, consistorium levéltárából, de a pecsét le- 

hogy azt az Izabella nevében kelt oklevelet, nyomata ez oklevelén olyan gyenge, hogy 

melyet a szász papság részére a királyné lehetetlen reprodukáltatni. 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 479 

királyné asszony nyúlánk szép alakját nem látják többé gyűlé- 
seiken. De hatott reájuk minden esetre a királyi előterjesztéseknek 
az a pontja is, melyben a királyné határozatukat kérte arra 
nézve, hogy halála esetén kiket nevezzen ki fia mellé taná- 
csosokul. A rendek ezt teljesen ő Felségeik kegyes belátására 
bízták, mint a kik legjobban ismerik egyesek tehetségét és 
hűségét. Majd köszönetet mondván a királynénak, a miért «fel- 
áldozta édes hazáját s a nyugalmasabb élet kényelmét, éjet-napot 
összetett, bajt, gondot vett a nyakába s bele is betegedett)) a 
haza szolgálatában, annak fennmaradásáért, hálás érzelemmel 
«ismerik el kegyelmességét, forrón kérve a mindenhatót, hogy 
adja vissza egészségét» és fiával, Magyarország választott kirá- 
lyával, fejedelmükkel és természetes urukkal együtt tartsa meg 
szerencsésen alattvalóik javára és csendes megmaradására. Aztán 
« kikelnek az árulók ellen, kik nem gondolják meg, hogy Isten 
és emberek az árulást a legsúlyosabb büntetésekkel sújtják". 
S végül örömüket fejezik ki Izabellának, «hogy a királyfi oly 
gondos nevelésben részesült, tudománynyal, királyi erényekkel, 
jósággal és nyájassággal ékeskedik, éber, gondos, higgadt és 
előzékeny. Ö Felségéből ők így valami oly ritka méltóságot látnak 
kitündökölni, hogy boldogoknak érzik magukat, hogy ily ter- 
mészetszerinti, vérükből való s nyelvüket beszélő nemzeti uruk 
van» és nagy megnyugvással fogadják, hogy fia vezetését továbbra 
is magának kívánja föntartani. 1 

A királyné asszonyt mélyen meghatotta a szeretetnek ez 
őszinte megnyilatkozása. S a maga részéről azzal viszonozta, 
hogy (midőn napok múlva a tárgyalások menetéről fiától érte- 
sült) az idei hátralékos portai adót és ajándékokat — tekintettel 
az országos Ínségre — a maga pénztárából ígérte megfizetni. 1 
Nagylelkű és engedékeny volt egyéb dolgokban is, melyeknek 

i Szilágyi Sándor és Jakab Elek fordí- ott is volt a portán az adó, de bár egy 

tása felhasználásával : Erdélyi országgyűlési harmadik erdélyi követ is sürgette a Részek 

emlékek, n. k. 48. és 1 10. 1. és Keresztény visszaadását, eredménytelenül vesztegeltek 

Magvető, 11. k. 177. 1. ott hetekig; az osztrák explorator Kon- 

2 Egy hónap múlva (július közepén) már stantinápolyból, 1559 július 19-iki és augusz- 



480 VERESS ENDRE 

orvoslását az ország fenmaradása, haladása és érdeke követelte,' 
- még az új hit dolgában is. így engedélyt ad Heltai Gáspárnak, 
a kolozsvári híres papnak magyar nyelvű agendája kinyomatá- 
sára, 2 az elibe járuló szász papságot pedig (az 1556-iki kolozs- 
vári országgyűlésen adott királyi szavára hivatkozva) megvédel- 
mezi törvénykezési, tizedszedési és egyéb jogaiban.' Egyáltalán: 
fia jövőjét biztosítani, és jót tenni az érdemesekkel, kegyességét 
bőkezűen gyakorolni, mint mindig, 4 hogy emlegessék és nevét 
áldják — volt az a két elv, melyet különösen erejének gyors 
hanyatlásával egész lelkéből követett. 

Szemlátomást az év elején tartott országgyűlés idejétől kez- 
dett gyengülni. Most már az államíratokat sem nézheti át, s 
mind gyakrabban fordul elő, hogy azokat csakis fia írja alá. 5 
De betegeskedik már s nem tud helyrejönni, — mint maga írta — 
tulajdonképpen a mióta (1556 február elsején) elbúcsúzott anyjától 
Varsóban. 6 Úgy látszik, női bajban szenvedett, s nem részesült 
egyöntetű, alapos gyógykezelésben. Novicampianus távozása után 
Evangélista János lett házi orvosa. Ügyes, híres ember, kit 



tus 24-iki tudósítása, a bécsi állami levéltár et dexteritate erat praedita; Magyar his- 

Turcica osztályában. tóriája, in. k. 473. I. 

1 Az 1559 június 12—17 közti ország- s János Zsigmond egyedüli aláírása, néha 

gyűlés végzéseit ld. Erdélyi országgyűlés' csakis loannes szóval, legkorábban 1558 

emlékek, re. k. 109— 117. I. április 20-ikán fordul elő (a beszterczei 

- Czime, mai átírással: Agenda, azaz városi levéltárban) majd 1558 május 19-iké- 

szentegyházi cselekedetek, melyeket követ- röl és szeptember 3-ikáról (a brassói vá- 

nek közenségesképpen a keresztyéni minis- rosi levéltárból) és 1559 január i3-ikáról 

terek és lelkipásztorok; Szabó Károly, Régi ' (Teutsch, Urkundenbuch 171. 1.) április 

magyar könyvtár, 1. k. 37. sz. a. 5-ikéröl(a Magyar Nemz. Múzeum levéltárá- 

3 Izabella vonatkozó három oklevele ban) a már id. június 12-ikéről, meg július 
Gyulafejérvárról, 1559 június 12-ikén és 10-ikéről (a nagyszebeni városi levéltárból) 
július 10-ikén; Teutsch, Urkundenbuch, ismerjük. 

172—178. 1. V. ö. Jakab id. tanulmányát: 6 Izabella királyné húgához Zsófiához 

Keresztény Magvető, id. ír. k. 229. 1. Gyulafej érvárról, 1559 április l-jén, len- 

4 Brutus Mihály (ki sok adatát tudva- gyeiül, válaszként húsvét hétfőjén vett 
levőleg az egykorú Báthory István király- levelére; Przezdziecki, id. m. 111. k. 20. 1. 
tói kapta) így ír a többek közt Izabella Levele további részében köszöni, hogy ura 
királynéról: Ingenio autem et indole ab nem segítette meg ellene Ferdinándot. Küld 
omni avaritia semper fűit alienissima, et neki és urának emlékül két drb idevaló 
erga bene meritos gratissima, quos multis magyar aranyat. írja meg, hány gyermeke 
honoribus et divitiis cumulabat: in expe- van mostohanénjének, Jadwigának, s nem 
diendis rebus arduis pláne virili prudentia adná-e egyik leányát fiához feleségül? 



IZABELLA KIRÁLYNÉ 48 1 

Petráskó havasalföldi vajda is magához hívat ; ' de megunta az 
idegent és február közepén haza megy Lengyelországba. 2 Újat 
pedig csak a nyáron kap onnan, Blandratát, kit a lengyel király 
június elején küld be, hogy nénjét meggyógyítsa. 5 Csakhogy halál 
ellen nincs orvosság, mondják, s bizony szegény királynénk javu- 
lása is csak ideig-óráig tartott. Hanem ilyenkor hamar helyre- 
állott s meg se látszott rajta a kór nyoma. Vidám lett és kedves, 
mint hajdan, s játszi kedélyével felvillanyozta egész környezetét. 
Május közepén lakodalmat is rendelt az ö szívéhez nőtt két 
szép lengyel udvari leányának : Nizowski húgának, Katalinnak 
és a kis Borbálának. Mert nem nézhette már tovább, mennyit 
sugnak-búgnak két lengyel apródjával ; 4 hát legyenek boldogok, 
azzal az ékszerrel is, a mit nekik szánt. Két hét múlva meg a 
királyné hirtelen Marosvásárhelyre utazott, valami határrendezési 
ügyben,' vagy hogy megtekintse, miként építették újra a beszter- 
czei mesterek görgényi csendes várkastélyát, 6 melybe annyira 
vágyakozott. 

Visszatérve udvarába, Izabella változó állapotban töltötte a 
nyarat, mely szokatlanul fagyos volt (úgy hogy május elején 
féltérdig érő hó esett) 7 s csak lassan bontakozott ki a szeles 
tavaszból. Ilyenkor gyakran kikocsizott a közeli Algyógyra, 
melynek hőforrásaira pompás fürdőt építtetett, körülvéve vadas 
kerttel és gyümölcsössel. 8 De már ezek az áldásos gyógyvizek 

1 Brassó városi számadásaiból Hurmuzaki, egykorú másolata a beszterczei városi 

Documente, xi. k. 868. 1. levéltárban. 

- A királyné útlevele számára Gyula- 5 A királyné oklevele Székejyvásárhely- 

fej érvárról, 1559 február 10-ikéröl; Wesz- röl 1559 június i-jéről; a brassói városi 

prémi, Succincta medieorum biographia, levéltárban, Stenner-féle gyűjtemény, 1. k. 

11. k. 2. r. 88. 1. 146. sz. a. Aláírva csak egy Y betűvel van, 

5 A varsói főlevéltár 1559-iki 184. sz. de mellette, az oklevél jobb szélén Lecta 

kötetében olvassuk, hogy június 2-ikán szóval erősítették meg, a királyné kisebb 

küldik be Zawicki cubiculariust 44 frt úti állampecsétjén kívül. 

költséggel Izabellához egy orvossal, a ki 6 Erre vonatkozó rendelete Gyulafejér- 

Pokoly szerint az olasz Blandrata volt. várról, 1559 május 8-ikáról; a beszterczei 

4 Izabella Gyulafejérvárról, 1559 május városi levéltárban. 

8-ikán meghívja a szász univerzitást két 7 Gyulafi Lestár történelmi maradványai, 

udvari leánya: Nyesowska Katalinnak Ma- (Budapest, 1894.) 12. I. 

koveczky Jánossal és Bekowska Borbála- 8 Az olasz Gromo leírása 1564-böl, id. 

nak Kreza Szaniszlóval való lakodalmára; h. 19. 1. 

Magyar Tort. Életr. 1901. Dl 



482 VERESS ENDRE 

sem használhattak. Július havában nagyon rosszul lett. Vérömlés 
lepte meg, és .ágyban kellett maradnia. Ez annyira elgyengíté, 
hogy maga is utolsó óráját várta. Agyához szólíttatta szeretteit, 
udvarhölgyeit és apródjait s egész nap hagyakozott. Ám Blandrata 
meghosszabbítá életét és új reményt oltott lelkébe. Csak legalább 
testvéreit : a királyt és húgait láthatná még egyszer, sóhajtozott 
gyakran . . . Aztán behívatta Balassa Menyhártot, s ágyában fel- 
támaszkodva így szólt hozzá : Isten és minden szentek szeretetével 
bízzuk reád egyetlen fiúnkat, s neked adjuk az ország jogarát, 
hogy kormányozzad, míg elég erős lesz arra, hogy a kormányzás 
gondját, terhét elviselhesse. Tégy igazságot ezentúl belátásod 



< "V^v_ ( <^/ 




149. BALASSA MENYHÁRT ALÁÍRÁSA. 

szerint, de féltsd az Istent s vigyázz, el ne térítsen nagy hatal- 
mad az igaz útról, vagy magad haszna árúlóvá ne tegyen. Mert 
a Mindenható unokáidban is megver, ámde kegyes lesz irántad, s 
hálás királyt kapsz és örök dicsőséget aratsz, ha igaz maradsz. 1 
Majd görcsösen megragadta fia kezét és ismételvén régi tanácsát, 
«szeretettel kérte, hogy törekedjék az osztrák házzal egyetértésre 
és családi összeköttetésre jutni, mert az valamint a felséges 
Jagiello háznak díszére vált, úgy neki és országának is javára 
fog szolgálni ; azért igyekezzék mindkettőt, a mit ő elkezdett, 



1 Miles, id. m. 74. 1. Megerősíti Soranzo mányz